Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2681 találat lapozás: 1-30 ... 2281-2310 | 2311-2340 | 2341-2370 ... 2671-2681
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. október 30.

Megfeneklettek a román-ukrán alapszerződésről folyó tárgyalások, a határokkal és a kisebbségek helyzetével kapcsolatos pontoknál. "Romániában bizonyos politikai erők megpróbálják igazolni területi igényeiket, de ez nagyon veszélyes út" - jelentette ki a tárgyalások után Vaszil Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. Ukrajna javasolta, hogy a felek mondjanak le kölcsönösen a területi igényekről, de Románia erre nem hajlandó. /Magyar Hírlap, okt. 30./

1995. október folyamán

Megjelent a bukaresti hungarológus egyetemi hallgatók lapjának, a Nézőpontnak a 3. száma, melyben beszélgetés olvasható Murvai Olga nyelvész-professzorral, a Hungarológiai Tanszék vezetőjével az általa irányított kar helyzetéről. /Nézőpont (Bukarest), okt./

1995. október 31.

Csicsery-Rónay István neve tévedésből került a Magyar Hírlap okt. 21-i számában megjelent Nyílt levél aláírói közé. /Magyar Hírlap, okt. 31./ Nyolcan írták alá a magyarok első világtalálkozójára szóló felhívást, közülük egyikükről kiderült, hogy - mégsem írta alá...

1995. október folyamán

Borbély Zsolt Attila Hamis mítoszok az erdélyi magyar közéletben címmel néhány típuspélda előtérbe állításával akarja az erdélyi magyar nyilvánosságban uralkodó fogalmi káoszt csökkenteni. A tanulmány alcímei: Az egység mítosza - Cselekvés versus nyilatkozatok - Az apró lépések taktikája /ennek legfőbb hirdetője Domokos Géza volt/ - Az elszigetelődés rémképének mítosza - A román érzékenységre való hivatkozás. /Kapu, 9. sz. (októberben jelent meg)/

1995. október folyamán

Szentimrei Krisztina Törésvonalak az erdélyi magyar politikai mezőben címmel írt összefoglalásában először a "radikális-mérsékelt" ellentétet vette számba, amely visszanyúlik az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusáig /1990. ápr. 21-22./, amelyen jelen voltak az előző rendszer kontraszelektált "hivatalos magyarjai", a mérsékletre intők. A mérsékeltek vezéralakja Domokos Géza volt, Iliescu, akkor még ideiglenes elnök barátja, a radikálisoké pedig Szőcs Géza, az Ellenpontok szamizdat kiadvány szerzője. Tőkés László akkor még nem foglalt állást a kettejük harcában. Domokos Géza hatására a képviselők tartózkodtak az alkotmány azon cikkelyének megszavazásakor, amely kimondta, hogy Románia egységes nemzetállam. Szentimrei Krisztina szerint Domokos Géza elnökségének talán legszégyenletesebb eseménye, hogy Szőcs Géza kénytelen volt saját nevében benyújtani a kisebbségekről szóló törvénytervezetét, melyet Domokos Géza hatására az RMDSZ nem vállalt fel. Ez a tervezet hangsúlyos előképe az SZKT által 1994 decemberében elfogadott törvénytervezetnek. 1992-ben Hargita megyében a képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztásakor a küldöttgyűlésen kimaradtak a "mérsékeltek", ekkor elnöki jóváhagyással új gyűlést hívtak össze, amely a Domokos-vonal híveit szavazta meg. 1992 nyarán az RMDSZ vezetősége titkosította Csapó József autonómia-statútumát a közelgő választásokra hivatkozással. Az RMDSZ frakcióvezetői elhatárolták magukat Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentésétől, a mérsékeltek prominensei pedig mandátum nélkül tárgyaltak Neptunon a román kormányzattal. Két tanulmány /Borbély Imre: Neptun, Romániai Magyar Szó, 1993. szept., Tamás Sándor: Valahol mi is utat vesztettünk, Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. máj. 17./ taglalta a radikális-mérsékelt ellentétet. A másik a nemzeti/nemzetietlen törésvonal: a/ A nemzet iránt elkötelezett politikai irányzat lefedi a hajdan Szőcs Géza körül csoportosuló tábort, legfőbb szerveződései a Reform Tömörülés és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Az irányzat legfőbb prominense Tőkés László. b/ A nemzet iránt elkötelezett, de baráti kötődései vagy megtéveszthetősége folytán hatalomorientált vonalat erősítő irányzat a Szórvány csoport, a Partium frakció nagy része, de ide sorolható a tanulmány írója szerint Markó Béla és az Ügyvezető Elnökség zöme. c/ A nemzet iránt közömbös, hatalomorientált káderpolitikusok csoportja, reprezentánsaik a neptunisták, így Borbély László. Jellemző, hogy az 1994-es választást követően Magyar Demokrata Frakcióról Szociálliberális Frakcióra változtatta a csoport a nevét. d/ A nemzeti problematika iránt közömbös, gyakran ellenséges doktriner baloldali liberális irányzat, csoportjuk a Szabadelvű Kör és az Ügyvezető Elnökség. Magyari László Nándor például, továbbá Cs. Gyímesi Éva, aki a nemzetellenes liberalizmus mellett áll ki. Egyik vezetője volt az önrendelkezés-ellenes sajtókampánynak és több, a nemzet és nemzet-szeretet fogalmát darabokra szedni igyekvő tanulmány szerzője. Az Ügyvezető Elnökség titkára Kós Anna, aki felelős szerkesztőként jegyezte az RMDSZ IV. kongresszusán megjelenő vicclapnak álcázott kampánykiadványt, melynek legfőbb célpontja Tőkés László az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt. /Kapu, 9. sz. (októberben jelent meg)/ A vicclap címe: Új Helyszín, Új Ezred.

1995. október 31.

A Bihari Napló okt. 30-tól a hétfői napon is megjelenik Hétfői Napló néven. Ebben az első számban beszámolnak arról, hogy az Erdélyi Naplónál (Nagyvárad) 1995-ben több változás történt, előbb az egyik főszerkesztő-helyettes, Dénes László mondott le, most pedig Stanik István főszerkesztő és Adonyi Nagy Mária, a másik főszerkesztő-helyettes. Nyugdíjazását kérte Mihálka Zoltán és Sólyom László. Novembertől az Erdélyi Naplót nem a nagyváradi Analog, hanem a kolozsvári Erdélyi Híradó adja ki. A főszerkesztő a felelős kiadó, Szőcs Géza költő lesz, helyettese Sorbán Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

1995. október 31.

Marosvásárhelyen a Rózsák tere 61. szám alatt rendezi be irodáját a Páter Bank, amely 1996. jan. 1-jén indul, fő részvényese a Budapest Bank, központi székhelye Bukarestben van. Páter Bank az első román-magyar vegyesbank lesz, fő célja, az első fázisban, a vegyes vállalatok elszámolásának segítése. A Páter Bankot Péter László, a Budapest Bank munkatársa irányítja. Az előjegyzett törzstőke 8 milliárd lej, de ez 1996 végére 12 milliárd lejre emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1995. október 31.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 31-én Nagyváradon tartott sajtóértekezletén beszámolt hollandiai útjáról, melyre az ottani protestáns testvéregyházak hívták és svájci körútjáról, melyet Tempfli József püspökkel tett meg, majd nyilvánosságra hozta Göncz Árpád magyar és Ion Iliescu román államfőhöz intézett nyílt levelét a történelmi megbékélés ügyében: alternatív megbékélési indítványt tárt a két elnök elé, melynek lényege, hogy a felek a megbékélés során ne a francia-német megbékélési modellt, hanem az olasz-osztrák, illetve a dél-tiroli mintát tekintsék követendőnek. A megbékélés egyetlen útja a romániai magyar nemzetközösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. Az RMDSZ már 1991-ben, majd 1993. januárjában síkraszállt a román-magyar kerekasztal létrehozása mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Tőkés László levelét eljuttatta az RMDSZ elnöki hivatalához. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ vezetősége tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. A sajtóértekezleten Tőkés László püspök szolidaritást vállalt a csíkszeredai Kozma Szilárd és Kozma Szilárd éhségsztrájkjával, végül bátorította azokat az RMDSZ-vezetőket, akik nov. 1-jétől kezdtek éhségsztrájkláncot Maros megyében. /Magyar Nemzet, nov. 1./

1995. október 31.

Okt. 31-én tárgyalta a képviselőház a pártokról szóló törvényt. Függőben maradt a Nagy-Románia Pártnak az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó javaslata. Erről az RMDSZ-frakció nevében Márton Árpád és Tokay György fejtette ki a szövetség véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./

1995. október 31.

Okt. 30-án Frunda György az RMDSZ szenátusi frakciója nevében tiltakozott a kormány okt. 22-i határozata ellen, amellyel felmentette tisztségéből Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektust és a prefektust. A szenátor követelve a helyhatósági választások előtt a magyarság megfélemlítését célzó diszkriminatív határozat visszavonását. Ugyanebben a kérdésben Kekeres Károly a képviselőházban felolvasta az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében a tiltakozást, hangsúlyozva, hogy Maros megye lakosságának 41 %-a magyar, a magyar alprefektus felmentése indokolatlan. Az intézkedés bizonyítéka a kormány etnikai megkülönböztetésen alapuló politikájának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./

1995. november 1.

A tüntető diákok követeléseit Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a parlamenti tanügyi bizottság alelnöke ismertette: az alkotmányellenes díjak eltörlése, az egyetemi autonómia tiszteletben tartása, az ösztöndíjaknál a diákok szükségleteit tartsák tiszteltben, a hallgatók kapjanak ötvenszázalékos kedvezményt a közszállítási eszközökön. A pártok közül csak az RMDSZ és a Demokrata Párt támogatta a diákok követeléseit, ennek ellenére a diákok az újabb tárgyalásra nem hívták meg az RMDSZ-t, a szövetség elszigetelése tehát folytatódik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./

1995. november 1.

Dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének meghívására Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Tokay György képviselő nov. 5-8-a között Dél-Tirolba látogatnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 1., 652. sz./

1995. november 1.

A közelmúltban Zentán rendezett konferenciát a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/, az erdélyi Interconfessio Társaság és a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/. A téma: Magyar médiastratégia a harmadik évezred küszöbén. A konferencia a Magyar paradigmák /létmodellek/ eszmecsere-sorozat harmadik állomása volt Kolozsvár, illetve Székesfehérvár után. A résztvevők valamennyi találkozón a magyarságnak a világban, illetve a Kárpát-medencében elfoglalt helyéről, a kisebbségbe szorult nemzetrészek kilátásairól folytattak eszmecserét. A jelenlegi találkozón a felszólalók kifejtették, hogy a mai magyarországi írott és beszélt sajtó továbbra is a hatalom szolgálatában áll, ez a hatalom pedig nem képviseli az egyetemes magyarság érdekeit, nem képes meggyőző célt kitűzni a nemzet elé. Vass Csaba szociológus szerint a tájékoztatás a hatalom nyelvén beszél. Esztergály Előd a kölni Magyar Nemzeti Hírszolgálat képviseletében elmondta, hogy a tájékoztatás túlnyomó többségében nemzetidegen, kozmopolita erők kezében van, akik az információs hatalommal visszaélve manipulálják a tömeget. Pokol Béla politológus szerint a magyar tömegtájékoztatás alig néhányszáz kulcspozíciója át tudja venni a korábbi pártközponton keresztüli irányítást, különösen ha a pénzt és a bankokat irányítók birtokosai ugyanahhoz a politikai erőcsoporthoz tartoznak. Borbély Imre három célkitűzést szorgalmazott: a/ tudásközpontú nemzetfejlesztést, amelyet főleg az anyaországban állampolitikai szintre kellene emelni. b/ Szubszidiáris /önálló kiegészítő/ nemzetstruktúra- és tudat kialakítása, amely valamennyi nemzetrész önálló fejlődését jelentené. c/ Szervesítő algoritmusok felépítése, vagyis a közösségen belül közösségerősítő, szervesítő struktúrákat kell létrehozni. A résztvevők megalakították saját médiastratégiai műhelyüket, amely átfogó tanulmányban összegezi az elhangzott javaslatokat. B. Szabó Péter, a SMIKKE elnöke elmondta, hogy nem kívánnak új sajtóterméket megteremteni. A konferenciasorozat lényege az együttgondolkodás, felkészülés a Magyarok IV. Világkonferenciájára, melynek napirendjén szerepel a nemzettudat és nemzetstratégia. A konferencia résztvevői pártok fölöttiek, nem elkötelezettek egy ideológiának. Nemzetstratégiáról olyan társadalmi erőnek kell gondolkodnia, amely magába tudja foglalni az egész megosztott nemzetet. Ez ebben a pillanatban ilyen kizárólag a Magyarok Világszövetsége. - A hallgatag többséget kell megszólítani. - Az eddigi tanácskozásokon kikristályosított célkitűzés például a tudásközpontúság, amely nemzeti feladat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Előzmény: kolozsvári tanácskozás: 1994. nov. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./, székesfehérvári tanácskozás: 1995. júl. 29-30.: 1551. sz. jegyzet.

1995. november 1.

Kovács László külügyminiszter az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának nov. 1-jei ülésén ismertette a magyar elképzelést a magyar-román megbékélési folyamatról: négy dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia-német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Hírlap, nov. 2./

1995. november 1.

Románia nem hajlandó belevenni az ukrán-román alapszerződés tervezetébe azt a cikkelyt, melynek értelmében egyik félnek sincs a másikkal szemben területi követelése. Kijevben az ukrán külügyminisztériumi szóvivő elmondta, hogy okt. 23-26-a között szakértői egyeztetés folyt Bukarestben a két ország közötti alapszerződésről. A megbeszélésen a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz. Úgy tűnik, Bukarest nem hajlandó elfogadni olyan formulát, amely a második világháború óta létező határt megerősít. /Népszabadság, nov. 1./

1995. november 1.

A kormánykoalíció tagja a Román Nemzeti Egységpárt, elnöke, Funar elfogadta a történelmi megbékélés tervét, azonban ezt feltételekhez kötötte: Magyarország ismerje el a trianoni szerződést, ismerje el a magyar hatóságok bécsi döntés utáni kilengéseit és kérjen bocsánatot ezért a román államtól és a román néptől , többé ne avatkozzon be Románia belügyeibe, ne támogassa többet a fasiszta típusú RMDSZ-t, mondjon le az 1201-es ajánlásról és ismerje el Avram Iancu megyét, amely Kovászna és Hargita megyék egyesítéséből jön létre. Románia számára is szabott feltételt: az RMDSZ eltakarítását a politikai életből. Funar mindezt Cebe községben mondta el, Avram Iancu sírjánál. /Új Magyarország, nov. 2./

1995. november 1.

Tempfli József és Tőkés László nagyváradi püspökök okt. 21-e és 26-a között a Svájci Magyar Egyesületek Szövetségének /SMESZ/ meghívására Svájcban ökumenikus szolgálati körutat tettek, több városban jártak. Ismertették egyházaik és a romániai magyarság nehéz helyzetét, az etnikai diszkrimináció tényeit, a svájci egyházak erkölcsi, politikai és anyagi támogatását kérték. Interjúkat adtak a lapoknak, hitet tettek a nemzeti és vallási megbékélés mellett. Svájci útjukon a püspököket vendégül látták dr. Benczédi Pál és dr. Sasvári László, a SMESZ elnöke és főtitkára, dr. Bagi Lajos, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ nyugati alelnöke, valamint B. Szabó Péter, az MVSZ svájci szervezetének elnöke. Okt. 26-án a püspököket fogadták John Pace, az ENSZ Emberjogi Központja Technikai Együttműködési Osztályának igazgatója, továbbá Lee Swepston és Jane Hodges-Aeberhard, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főtisztviselői. A két püspök nemzetközi sajtóértekezletet tartott, majd fogadta őket az Egyházak Világtanácsának főtitkára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1995. november 1.

Zilahon tartotta meg megyei konferenciáját a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/, melyen megjelent Funar pártvezető is. Az egyik résztvevő azt javasolta, hogy Wesselényi Miklós szobrát Zilahról költöztessék Zsibóra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1995. november 1.

Mircea Geoana külügyi szóvivő nov. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Marcel Dinu és Somogyi Ferenc külügyi államtitkárok nov. 2-án Budapesten találkoznak. Ez lesz az első államtitkári szintű találkozó a megbékélési javaslat óta, hangsúlyozta. A Luxemburgból okt. 31-én hazaérkezett Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta, hogy az EK-külügyminiszterek összejövetelén találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Az államtitkári találkozóról megjegyezte: nem érdemi tárgyalásokról van szó, csupán előzetes tájékozódó megbeszélést folytatnak a megbékélési dokumentumok tartalmáról, e dokumentumok és az alapszerződés viszonyáról. /Népszabadság, nov. 2./

1995. november 1.

Ion Iliescu államfő nov. 1-jén szóvivője útján szélsőséges és románellenes fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Traian Chebeleu szóvivő szerint: "Tőkés Lászlónak nincs hitele ahhoz, hogy a magyar-román megbékélésre javaslatot tegyen." "Az utóbbi néhány évben /Tőkés/ románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a magyar nemzetiség állítólag kétségbeejtő helyzetéről, valamint az úgynevezett asszimilációról és az etnikai tisztogatás gyakorlatáról." Hasonló hangnemben minősítette a püspök kezdeményezését Mircea Geoana külügyi szóvivő, aki szerint Tőkés László javaslatában megtalálhatók a püspök és "más szélsőséges vezetők" tézisei "az etnikai alapú autonómiáról", márpedig ezt "európai szinten egyértelműen visszautasítják". Mircea Geoana szerint Tőkés László legutóbbi nyugat-európai nyilatkozatai agresszívek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 2./

1995. november 2.

Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban megnyílt Szervátiusz Tibor szobrászművész kiállítása. "Kolozsváron születtem, Erdély fővárosában, kisebbségi sorsban." - írta önvallomásában. "Meg akartam idézni, magam mellett akartam látni szellemiségünket, mintegy a magam megerősítésére. Így a követ addig faragtam, addig csiszoltam, míg az Adyvá, Bartókká, Szabó Dezsővé változott, s közben belekényszerítettem azt a vitális erőt, melyet ők magukban is hordoztak." /Magyar Fórum (Budapest), nov. 2./

1995. november 2.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányi ülése okt. 29-én ért véget. Dudás Károly író, a Szabad Hét Nap főszerkesztője összegezte az elhangzottakat. Fontos kérdésekről tanácskoztak akkor, amikor több oldalról is durva támadások érték az MVSZ-t, beszűküléssel vádolták a szervezetet. Az MVSZ nyitott, minden nemzetrész gondját egyaránt fölvállaló, vállalja azt is, amit a jelenlegi magyar kormány nem hajlandó vállalni. Tőkés László, az elnökség tagja határozottabb politizálást követelt az MVSZ-től: a világ színe előtt képviselje a súlyos helyzetben levő kárpát-medencei magyarság érdekeit. "A jelenlegi magyar kormány ugyanis nem képes nemzetben gondolkodni, csonka tudatú politikát folytat nemzetpolitika helyett." Zabolai Csekme Éva /Genf/ példákkal bizonyította, hogy a magyar kormány távol marad olyan rendkívül fontos ülésekről, ahol a kisebbségek sorsáról folyik a vita. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke az ENSZ főtitkárához és a világ kormányaihoz írt levelében kiállt a vajdasági magyarság mellett, tiltakozva a szerb menekültek tömeges betelepítése ellen. /Szabad Hét Nap (Szabadka), nov. 2./

1995. november 2.

Balogh Edgár vitába szállt Kende Péterrel, aki a Bolyai Tudományegyetem törvényesítésének ötvenedik évfordulójának ünnepén tartott előadásában leválasztotta a szórványmagyarságot a székelységtől, egyszerűen felszámolásra, beolvasztásra ítélve az erdélyi magyarság többségét, mintha az asszimiláció törvényszerű lenne. Kende Péter nem először ágál a nemzetállam mellett. Balog Edgár már 1991-ben kénytelen volt szembeszállni Kende Péter Vissza a politikai nemzethez! című írásával, amelyben a román nemzetközösség papíros-fogalmába akarta szorítani az erdélyi magyarságot, kiszolgáltatva a folytatódó homogenizálásnak. Nyílt levelére /Erdélyi levél Párizsba. = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 1991/3./ nem kapott választ. Most viszont Kende Péter újra kimondta, hogy a szórványmagyarság kihalásra ítéltetett, komolyabb jövő legfeljebb a Székelyföldön képzelhető el, bár aligha tételezhető fel, hogy "a román kormány átadná az erre vonatkozó büdzsét a magyar testületnek." Szinte felhívás ez a román nemzetállam francia mintájú magatartására. A tudományos ülésen megjelent párizsi Claude Karoouth professzor pedig egyenesen tiltakozott a négy évszázados magyar főiskolák felújítása ellen, s kétnyelvűséget követelt. /Balogh Edgár: Mikor szórvány, mikor nemzetrész? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Előzmény: 1991. sz. jegyzet.

1995. november 2.

Nov. 2-án, halottak napján Szabadkán két erdélyi vendég tartott előadást. Gál Mária kolozsvári történész az 1944 őszi erdélyi magyarellenes atrocitásokat, gyilkosságokat ismertette, Bodó Barna, az RMDSZ alelnöke pedig a Fehér könyv, az első ilyen jellegű dokumentumgyűjtemény megjelenésének körülményeiről számolt be. Egyetlen idősebb történész sem hajlandó hozzányúlni ehhez a még mindig érzékeny kérdéshez, a fiatalok - köztük Gál Mária - vállalták a munkát. /Szabad Hét Nap (Szabadka), nov. 9./ Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról /RMDSZ, Kolozsvár, 1995/ (összeállította:) Gál Mária, Gajdos Balogh Attila, Imreh Ferenc A könyv az észak-erdélyi, székelyföldi vérengzés /Szárazajta, Csíkszentdomokos/ mellett kiért a dél-erdélyire is, román szabadcsapatok ott is megöltek ártatlan magyarokat, névsorukat is közölte: Gyantán 47 főt /köztük egy kétéves, két 13 éves fiú is volt/, Magyarremetén 35 főt /köztük és 12 és egy 15 éves fiút/, Kishalmágyon 6 főt és Szentmihályon szintén 6 embert.

1995. november 2.

Kovács László külügyminiszter cáfolta az ellenzék által hangoztatott, a külügyet érintő tisztogatások vádját. Elmondta, hogy az Antall-kormány 44 misszióvezetőt /34 nagykövetet és 10 konzult/ nevezett ki, akik közül eddig 28-an távoztak. A tárca legfelső vezetéséből nyolcan távoztak, a 25 főosztályvezetőből 9-en. Az előző kormány idején 336-an léptek be a Külügyminisztériumba, közülük 245-en most is ott dolgoznak /tehát 91 főt távolítottak el/. /Magyar Hírlap, nov. 2./

1995. november 2.

A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./

1995. november 2.

A magyar kormány is felelős a határon túli magyarokért, állapította meg Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője. "A Horn-Kuncze-kormány hagyja, hogy az államközi diplomáciában kormányszinteken kifejlődhessenek a magyarellenes, xenofób megnyilvánulások." Ebben az áldatlan helyzetben némi felüdülést jelent a Határon Túli Magyarok Hivatalának néhány pozitív külpolitikai lépése. "Sajnálatos azonban, hogy a Külügyminisztérium ezt a kormányhivatalt is igyekszik kikapcsolni a kárpát-medencei politika alakításából." A magyar kormány hónapok óta nem válaszol Iliescu elnök megbékélési javaslatára. Csintalan Sándor, az MSZP alelnöke az RMDSZ kolozsvári kongresszusán megígérte, hogy az RMDSZ-nek képviseletet nyitnak Budapesten. Azóta sem történt semmi. A költségvetés csak ezredszázalékát fordítja a határon túli magyarság támogatására. - A magyar kormánynak kezdeményezően kellene fellépnie a nemzetközi fórumokon a kisebbségi kollektív jogok és az autonómia érdekében. /Bágyi Bencze Jakab: Interjú Németh Zsolt országgyűlési képviselővel. = Magyar Fórum (Budapest), nov. 2./ Az IV. RMDSZ kongresszusa: Kolozsvár, máj. 26-28.

1995. november 2.

Tőkés Andrásnak, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Maros megyei szervezete elnökének kezdeményezésére nov. 2-tól az oktatási törvény kisebbségellenes előírásai elleni "éhségsztrájk-lánc" indult Marosvásárhelyen. Ezen a napon Zonda Attila, az RMDSZ megyei elnöke, Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, Tonk Sándor, az RMDSZ megyei oktatási alelnöke és Tőkés András vállalt 24 órás éhségsztrájkot. Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke szolidaritását fejezte ki az akcióval, közölte, hogy Kolozsváron is elindítják a láncot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Romániai Magyar Pedagógusok Maros megyei szervezete és az egyházak nov. 2-a és dec. 3-a között Ima- és böjthónapot hirdettek meg az anyanyelvi oktatásért, a magyar szakiskolákért, a magyar egyetemért. Tőkés András a marosvásárhelyi Népújságban így írt erről: "Imádkozni fogunk, hogy minél több román ember megértse igazi szándékainkat és támogasson bennünket igazságos harcunkban, hogy bennünk is gyarapodjon a szeretet embertársaink iránt, hogy legyőzhessük előítéleteinket másokkal szemben..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./

1995. november 2.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője köszönetét fejezte ki, hogy okt. 23-ától megkezdett éhségsztrájkjával sokan szolidaritást vállaltak. Katona Ádám Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében bejelentette, hogy mindaddig folytatja éhségsztrájkját, amíg nem kap garanciát hét zetelaki magyar ügyének elnöki kegyelemmel való rendezésére. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./

1995. november 2.

Az új tanügyi törvény nov. 2-i képviselőházi vitájában néhány módosítást hoztak: törölték a pótvizsga- és évismétlési díjakat, növelték a hallgatók arányát az egyetemi szenátusban. Nastase házelnök hevesen ellenezte az egyetemi campus sérthetetlenségének kimondását /alkotmányellenes - érvelt/, majd berekesztette az ülést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./


lapozás: 1-30 ... 2281-2310 | 2311-2340 | 2341-2370 ... 2671-2681




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998