Emil Constantinescu államfő szerint az ukrán-román viszonyban ma nincs semmilyen lényeges feszültség, még a nemzeti kisebbségek problémáinak kezelése terén sem. Constantinescu elmondta, hogy az ukrán Bukovina példaként szolgálhat sok más állam számára abban a tekintetben, hogy miképpen élhetnek együtt különféle etnikai csoportok és nemzeti kisebbségek. A román államfő szerint mind Románia, mind Ukrajna a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapján politizál. - Az Ukrajnában, Csernovic megyében élő románok száma 135 ezer (ezenkívül három ukrajnai megyében még 324 ezer moldován él, akiket Bukarest nem tekint a romántól különálló nemzetiségnek), a romániai ukránok száma pedig 67 ezer. Csernovicban hat román nyelvű újság működik, a megyei rádió évente 230 órányi, a televízió pedig 94 órányi román nyelvű adást sugároz. /Nincs feszültség Románia és Ukrajna között Constantinescu szerint a kisebbségek jogait tiszteletben tartják. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
1999. május 31.
A koalíciós kormány hivatalba lépése után azonban megalakult a Vallásügyi Államtitkárság keretében a Kisebbségi egyházak, vallási tanulmányok és kutatások osztálya. Ennek körülményeiről nyilatkozott Tőkés Elek, az osztály igazgatója. Elmondta, hogy l997 februárjában került a Vallásügyi Államtitkárságra, ahol egy jó ideig harmad- és negyedrangú referensként dolgozott, amihez tulajdonképpen csak középiskolai képzettség szükséges. De elvállalta, mert az egyházfők, annak érdekében, hogy ne veszítsenek pozíciót Bukarestben, ezt elvárták tőle. A balkáni taktikázgatások eredményeképpen az ígérgetések l997 novemberéig elhúzódtak, akkor végre megszületett a kormányhatározat ennek az osztálynak a létrehozását illetően, őt pedig kineveztek osztályvezető igazgatónak Az osztály pedig, amelynek meg kellett volna alakulnia, egyenrangú lett az egyházi kapcsolatok osztályával. A kisebbségi egyházak osztálya azonban még ekkor sem épülhetett ki, mert az államtitkár l998 márciusáig nem volt hajlandó az állást meghirdetni. Végre, RMDSZ-nyomásra, a koalíció kormányra lépése után egy évvel létrejött az osztály, ahol egymaga volt egy ideig. Nem is csoda, hiszen az államtitkár, a valóban igen szűkös költségvetési keretre hivatkozva, nem alkalmazta a minisztériumokban használt fizetési besorolásokat, s ezért az alacsony juttatásért nagyon nehéz olyan jelölteket találni, akik hajlandók a bukaresti tartózkodás költségeit elvállalni. Tőkés Elek kinevezése után már részt vehetett az államtitkárság vezető tanácsának ülésein, ám ezek rendszertelenül folynak, nem határozzák meg előre a napirendi pontokat, s így állandóan résen kell lennie, hogy megtudhassa, mi is történik. Szerinte az államtitkár szándékosan nem engedi kiépülni a kisebbségi egyházak osztályát, mert véleménye szerint ennek nem kisebbségi, hanem etnikai egyházak osztályának kellene lennie. Különben az ortodox egyházon kívül egyik egyház sem szerveződik etnikai alapon. Sem a református, sem a katolikus. Ezek világegyházak. Tehát etnikai egyházakról semmiképpen sem lehet szó. 1998 júliusától munkatársa van Nagy Benedek személyében, aki a katolikus egyházakat képviseli. - Tőkés Elek a magyar történelmi egyházak panaszaival, beadványaival foglalkozik. Sikerült apró-cseprő dolgokat számukra elintézni.. A leggyakoribb panaszok a pénzügyi ellenőrzések nyomán kirótt büntetésekhez kötődnek, ugyanis az egyházak nyilvántartása többnyire két nyelven, románul és magyarul történik. Ennek jogi alapja is van, mert a könyvelésre vonatkozó törvény előírja, hogy a pénzügyi nyilvántartás az állam nyelvén, azaz románul kell hogy történjen, a még érvényben levő l948-as vallásügyi törvény viszont úgy rendelkezik, hogy az egyház belső életében használhatja saját anyanyelvét. Az igazság pedig az, hogy az állami pénzügyi ellenőrzés nem terjedhet ki csak azoknak az összegeknek a felhasználására, amelyeket az állam folyósít az egyházaknak. Nem ellenőrizhetik viszont azt, hogy mi történik az egyháztagok adományainak felhasználásával. Az egyházak úgy érzik, ezen a területen visszalépés történt, hiszen visszamenőleg sem Ceausescu, sem Iliescu idejében nem sértették meg ezeket a jogaikat. Anghelescu államtitkár ebben az ügyben átiratot küldött a pénzügyminiszternek és a pénzügyőrség igazgatójának, amelyben kérte őket, hogy egyforma eljárásban részesítsenek minden egyházat, azaz ne csupán a református egyházat zaklassák és büntessék. Az igazi gondot a templomépítésre szánt összeg jelenti. Az elégedetlenség akkor robbant ki, amikor a Hivatalos Közlönyben megjelent egy-egy kormányhatározat, amely a kormány tartalékalapjából tízmilliárdokat juttatott az ortodox egyháznak, a magyar egyházaknak pedig semmit. Azzal érveltek, hogy a magyar egyházakat úgyis mindig segítik külföldről. "Viszont nekünk is vannak állampolgári jogaink, mi államfenntartó tényező vagyunk, tehát az állami tartalékalapból a mi egyházainknak is részesülniük kell", szögezte le Tőkés Elek. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter hivatalba lépése és ténykedése során azután sikerült kétmilliárd kétszázötven-millió lejt megszerezniük ebből az alapból egyházaknak. Ebből az összegből és abból, amit az államtitkárságtól kaptak, már futja öt darab l25 férőhelyes templom felépítésére. - Jelenleg l5 bejegyzett egyház van, a többi egyesületként szerepel. Köztük a Jehova Tanúi felekezet is, amely azonban hivatalosan bejegyzett egyház szeretne lenni, s ennek érdekében pert is indított a vallásügyi államtitkárság ellen. - Az utóbbi kilenc évben hatalmas előretörésről számolhatnak be a neoprotestáns egyházak. Addig ugyanis, amíg az ország lakosságának legnagyobb részét alkotó ortodoxok kilenc év alatt 860 templomot építettek, addig az l992-es népszámlálás szerint a lakosság 2-3 százalékát kitevő neoprotestánsok szinte ugyanennyit. Vagyis a pünkösdisták 330 építési engedélyt kaptak a vallásügyi államtitkárságtól, a baptisták 270 körülit, az adventisták pedig körülbelül 300-at. Bizonyos felekezetek nyugati támogatást kapnak arra, hogy itt hittérítést végezzenek. - Az ország felekezeti térképe rohamosan meg fog változni. /Szabó Piroska: Az állam és az egyházak viszonyának kulcskérdései Beszélgetés Tőkés Elekkel, a Vallásügyi Államtitkárság Kisebbségi egyházak, vallási tanulmányok és kutatások osztályának igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
1999. május 31.
Az Erdélyi Református Nőszövetség Marosvásárhelyen tartotta VI. konferenciáját. A megnyitó istentiszteletet Molnár Jánosné Csoma Irma, zsoboki (kalotaszegi) lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke tartotta. A rendezvény meghívottja volt Orbán Viktor miniszterelnök neje, Lévai Anikó, aki bevallotta: ő katolikus vallású, és ezért nagyon jól esett neki, amikor a meghívó megszólítását elolvasta, mely így szólt: Kedves Testvérünk. Egy ilyen meghívásnak természetesen nem lehetett ellenállni. A miniszterelnökné asszony a Kistemplomban összegyűlt többszáz erdélyi lány, asszony jelenlétében arról beszélt, hogy mennyire átérzi a kisebbségi sorban élő asszonyok nehézségeit, felnéz rájuk, és meggyőződése, hogy az anyaországi asszonyoknak az erdélyiektől kell kitartást, helytállást tanulniuk. Hangsúlyozta, hogy a családnak mennyire fontos szerepe van a szép, tiszta beszéd megőrzésében, a vallásos nevelésben, "a hit kincsének átadásában". A választékosan beszélő, minden póztól mentes, szép, fiatal jogásznőt pillanatok alatt szívébe zárta az asszonyi gyülekezet. A magyar miniszterelnök neje, Lévai Anikó rövid exkluzív interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy jogász, hat évig ügyvédként dolgozott, amíg a harmadik kisgyerekük született. Utána elvégezett egy második diplomás képzést a jogi karon, értékpapír- és bankszak-jogász lett, utána egy bankban dolgozott egészen januárig. Tavaly szeptembertől a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a pénzügyjog tanára. /Máthé Éva: Díszvendég volt a miniszterelnökné asszony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
1999. május 31.
Máj. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban bemutatták a Takács Gábor által írt és szerkesztett Tizenöt erdélyi művész /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című könyvét. Az érdeklődők megtekinthették egyben a könyvben szereplő művészek munkáinak néhány kiállított darabját. Olyan művészek munkáival találkozhattunk, mint Aranyossy György, Balaskó Nándor, Barcsay Jenő, Bardócz Lajos, Fuhrmann Károly, Incze János Dés, Jakabos Olszefszky Imola, Korondi Jenő, Kopacz Mária, Kraus Pap László, Kusztos Endre, Mohy Sándor, Szederjesi András, Székely Géza, Takács Gábor és Tirnovan Vid. /Minden itt termett (a XX. század közepén, a század második felében). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
1999. május 31.
Az Ifjú Gazdák Egyesülete 1998 októberében alakult meg Kolozsváron. Alapító tagjai a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem hallgatóinak sorából kerültek ki, később csatlakoztak hozzájuk az ökológia, biológia és közgazdaságtan karok hallgatói is. Jelenleg az egyesületnek kb. 70 tagja van. Szakmai tanfolyamokat szerveznek, dokumentációs bázis kiépítése folyik, továbbá külföldi és belföldi tanulmányutak megszervezése, szeretnének hozzájárulni a mezőgazdasági szaknyelv anyanyelven való elsajátításához. Az IGE szakmai kapcsolatot tart fenn a kolozsvári Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szervezetével. /Magyar agrárszakember-utánpótlás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
1999. május 31.
A szükségesnél alacsonyabb részvételi arány miatt határozatképtelenné nyilvánították a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) rendkívüli küldöttgyűlését május 28-án a budapesti Magyarok Házában. A meghívó értelmében a közgyűlést május 29-ére újra összehívták. A május 28-i ülésen a 300 küldöttből 200 helyett csak 160-an regisztráltatták magukat: 52-en a nyugati, 48-an a kárpát-medencei, 60-an pedig az anyaországi régióból. A határozatképtelenség ellenére többen támogatták azt az elgondolást, hogy az ülést nyilvánítsák előkészítő vitának. Ennek megfelelően a tanácskozás nem oszlott fel, hanem megkezdte az egyes feladatok áttekintését. A megbeszélés napirendjén a tavalyi mérlegbeszámoló és a jövő évi költségvetés előterjesztése, illetve elfogadása, a 2000. évi tisztújító közgyűlés előkészítése, valamint a Magyarok V. Világkongresszusának összehívása szerepelt. - Nyílt levélben fordult Csoóri Sándor elnökhöz a nyugati régió néhány tagja az áprilisi közgyűlésen elhangzott, szerintük szélsőséges, antiszemita megnyilvánulások miatt - derült ki a május 29-i rendkívüli küldöttgyűlésén. Amint a nyilatkozat megfogalmazói írják, a legutóbbi közgyűlésen szélsőséges hangnem uralkodott, intoleráns és antiszemita hozzászólások hangzottak el. Félelmetesnek nevezik, hogy az amerikai magyarok delegációját zsidó bérenceknek, Soros-karvaly betolakodóknak szólították. Szerintük Csoóri Sándor ezt nemcsak "néma cinkossággal" eltűrte, de elnökhöz méltatlan kijelentésekkel fokozta a gyűlölködő hangulatot. A megfogalmazók felszólították Csoóri Sándort, hogy vállaljon felelősséget a történtekért, valamint azért, hogy évek óta "nem képes összefogni a világmagyarság képviselőit". Csoóri Sándor újságíróknak nyilatkozva, a neki tulajdonított kijelentéseket illetően rágalomnak minősítette a vádakat, és kijelentette, hogy ilyet nem tett, szeretné, ha az állításokat jegyzőkönyvvel és tanúkkal bizonyítanák. A május 29-i küldöttgyűlésén az MVSZ nyugati régiójának elnöke, Papp László bejelentette lemondását. Az aláírók által kifogásolt intoleráns és antiszemita kijelentéseket egyes küldöttek szóban is elismerték, mások azonban határozottan cáfolták. Papp László lemondását azzal indokolta, hogy képtelen tovább dolgozni a kialakult légkörben. /Botrányba fulladt a Magyarok Világszövetségének rendkívüli küldöttgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
1999. május folyamán
Márton Áron 60 éve lett püspökünk - Erdély felemelkedése és hanyatlása /1571-1660/ - címek a Történelmünk független kulturális-történelmi folyóiratból. A kiadvány főszerkesztője, Kádár Gyula bejelentette, hogy nem kapott támogatást alapítványoktól, ezért kénytelen a folyóiratot szüneteltetni, helyette a Történelmi Magazin folyóiratot indítja el június hónaptól. /Történelmünk (Sepsiszentgyörgy), máj. - IV. évf. 5. sz./
1999. május folyamán
Egyéves a Kedd, a Székelyudvarhelyen megjelenő ifjúsági folyóirat. Főszerkesztője Zilahi Imre, kiadja az Udvarhelyi Fiatal Fórum. /Szabó Attila: Egyéves a Kedd. = Kedd (Székelyudvarhely), máj./
1999. május folyamán
Megjelent az Erdélyi Nimród /Székelyudvarhely/ 2. száma. A folyóirat ebben az évben indult, első száma februárban látott napvilágot. Ennek a vadászújságnak van előzménye, ugyanis a Székelyföldi Nimród /Székelyudvarhely, főszerkesztője Kész Csaba Levente/ 1998-ban jelentkezett, két száma hagyta el a nyomdát /1. sz.: 1998. okt.-nov., 2. sz.: 1998. dec. - 1999. jan./. Az Erdélyi Nimród színes, olvasmányos. Rovatai széleskörűek, például: Vadászirodalom, Természetvédelem, Madárvilág.
1999. június 1.
A legnagyobb román ellenzéki politikai alakulat, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) magába olvasztotta a Román Egység Szövetségének Pártját (PAUR). Miután tavaly az addig pártelnök Gheorghe Funart kizárták a Román Nemzeti Egységpártból (PUNR), a szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester létrehozta a PAUR nevű saját pártját. Mivel tömörülését nem sikerült pártként hivatalosan bejegyeztetnie, Funar belépett Corneliu Vadim Tudor Nagy Románia Pártjába (PRM), amelynek főtitkára lett. Híveinek többsége azonban nem követte őt. Az ily módon vezér nélkül maradt párttagokat magába olvasztotta az erdélyi bázisának megszilárdítására törekvő PDSR. Az egyesülésről szóló megállapodást Kolozsváron írta alá Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke és a PAUR vezetője, Victor Romulus Constantinescu, aki a Kolozs megyei tanácsnak is elnöke. A 26 ezernyi taggal rendelkező PAUR bekebelezésével a PDSR magáénak mondhatja a Kolozs megyei tanács képviselőinek ötven százalékát és a kolozsvári városi tanács szavazatainak egyharmadát. Iliescu körútja során a hétvégén felkereste Marosvásárhelyt, Kolozsvárt és Nagybányát. /Az egyformák összegyűlnek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
1999. június 1.
A koalíciónak gyakorlatilag még az egész kormányprogramot meg kell valósítania, fejtette meg Szabó Károly szenátor. A választások közeledtével mind nehezebb a népszerűtlen intézkedések mellett kitartani. A szenátusban nemrég megszavazott, a helyi autonómia szabályozására és a közigazgatás megszervezésére vonatkozó törvényt is csak abban az esetben lehet hatályba helyezni, ha fennmarad a koalíció - mondotta a szenátor. A törvény értelmében Szatmárnémetiben is ki kellene tenni a kétnyelvű helységnévtáblát. /Gui Angéla: Kormányprogramból még szinte semmi nem valósult meg. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 1./
1999. június 1.
A Közigazgatási Dolgozók Szakszervezeteinek Országos Szövetsége kiadott nyilatkozatában . ellenezte a magyar nyelv használatának jogosultságát a közigazgatásban, amelyet alkotmányellenesnek tartanak, mivel az ország minden állampolgára köteles ismerni a hivatalos román nyelvet. /"Közigazgatni csak románul!" = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
1999. június 1.
Május 28-án Zilahon tanügyi fórumot szervezett a helyi RMDSZ. A Szilágy megyei gyerekek nem remekeltek a próbafelvételin. Amennyiben a képességvizsgán is így lesz, mihez kezdenek a magyar nyolcadikosok? Bukott képességvizsgával csak inasiskolába lehet beiratkozni. Szilágy megyében még a mai napig sem lehet tudni biztosan, hol indulnak szakiskolai osztályok. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy minden valószínűség szerint két magyar szakiskolai osztály indul Szilágy megyében. A megye egyetlen magyar tannyelvű inasiskolai osztálya Szilágynagyfaluban lesz. /Szabó Csaba: Tanügyi fórum Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
1999. június 1.
1991. április elején Gyulafehérváron megalakult a Keresztény Orvosok Szövetsége. Elnöke Bocskay István professzor, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogászati tanszékének vezetője. A szövetség június 5-én Csíksomlyón tartja idei közgyűlését. Bocskay professzor elmondta, hogy hatvan lelkes orvos, egyetemi tanár hozta létre az egyesületet. Az évek folyamán a tagság létszáma 350-re duzzadt. Az egyesület főként svájci kapcsolatai révén sok segélyt hozott be az országba, ezenkívül előadásokat szerveztek. Évente szerveznek találkozót. Idén az előadók valláserkölcsi és orvosi, etikai kérdéseket fognak taglalni. Utána következnek a beszámolók és a vita. - Bocskay István október elsejéig még tanszékvezető, utána nyugdíjba vonul, de konzultáns professzor marad. Kovács Dezső kollegája a vezetése alatt doktorált, s Bocskay István reméli, hogy Kovács Dezsőt kinevezik tanárnak, és a marosvásárhelyi szájsebészeti klinikát is vezetni fogja. - Az országban ez az egyetlen tanszék, ahol magyar fogászati oktatás folyik. Jönnek magyarországi diákok, akik tandíjat fizetnek, és felvételi nélkül jönnek ide, inkább ugródeszkának tekintik a marosvásárhelyi fogászati katedrát, 3-4 évet itt végeznek, majd átmennek valamely magyarországi egyetemre. Ilyenkor csökken a csoportlétszám. A tanszék anyagi helyzete katasztrofális. 1998 szeptembere óta nem kapták meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges anyagot. Március óta a normán felüli előadásokat sem fizetik meg. /Máthé Éva: Keresztény orvosok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
1999. június 1.
Február elején Csicsó Antal, Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke azt nyilatkozta, hogy heteken belül egy magyar tannyelvű osztályt indítanak Klézsén. A csíksomlyói búcsún jelen levő Csicsó Antal elmondta, hogy sajnos mégsem indult magyar osztály, esetleg az 1999-2000-es tanévben kerül rá sor. A többszöri ígéretek és azok rendszeres megszegése azonban elcsüggeszti az érdekelteket. /Csángó csalódások. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 1./
1999. június 1.
Nyolcadik alkalommal tartották meg a Zilahy Kiss Károlyról költőről, publicistáról elnevezett vers- és prózamondó versenyt Zilahon, a tanítóképző szervezésében, zilahi, szilágysomlyói és sarmasági vetélkedőkkel. László Tibor magyar szakos tanár és tanfelügyelő évről évre méltatja a vetélkedő előtt Zilahy Kiss Károly életművét. /Nyolcadik alkalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
1999. június 1.
A Hám János Római Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ az idén két IX. osztály indul. humán szakú és matematika-informatika osztály. Jó tanulmányi eredmények esetén ösztöndíjat adnak. - Az Iskolaközponthoz tartozó Posztliceális Egészségügyi Képző 3 évig tartó oktatási idő alatt szakképesítést nyújt leendő egészségügyi asszisztensek számára. /Új lehetőségek a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 1./
1999. június 1.
A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./
1999. június 1.
Kibéd faluban készülődnek a település első írásos említése 500. évének, Seprődi János születése 125. évfordulójának megünneplésére. A faluünnep lassan közüggyé válik. A közösség emléket állít, tárgyi és szellemi emléket. A szellemi emlék egy könyv lesz, benne a faluban született, ott dolgozott vagy népükhöz, annak kultúrájához munkásságukkal kötődő személyiségekre emlékeznek. Kibéd szellemi hagyatékának feltérképezéséből nem maradhat ki Ráduly János munkássága. A tanár, folklorista, költő, műfordító, rovásíráskutató gazdag tevékenysége; akinek úgyszólván életművévé vált Kibéd. /Közügy lett belőle. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
1999. június 1.
Románia 37 büntetés-végrehajtási intézetében (30 börtön, öt börtönkórház, két fiatalokat átnevelő intézet) 53 208 személyt tartanak fogva. Számuk a rendszerváltást követő kilenc év során megkétszereződött, míg a helyek száma mindössze 4.533-mal növekedett. Emiatt a börtönök kihasználtsága a 110 százalékostól a 268 százalékosig (Bákói fogház) terjed, aminek következtében, sokhelyütt ketten, illetve hárman alszanak egy ágyban, 30 rabra jut egy zuhanyozó, 20-ra egy illemhely. Az okok sokrétűek: az 1977-es rendelet, amely közel hatvan börtönt, illetve részleget szüntetett meg; az előzetes letartóztatásban tartott személyek magas száma; az 1996. évi 23-as törvény, amely az európai normákhoz viszonyítva a kétszeresére emelte a kiszabható büntetések időtartamát. /Hárman egy ágyban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
1999. június 1.
Május 29-én tartotta évzáró ünnepségét a marosvásárhelyi gimnáziumi matematikatanárok Vályi Gyula Társasága. Sebestyén Júlia elnök vezette az évzáró ünnepséget. Idén már nyolcadik alkalommal szervezték meg a matematika-pályázatot, amelyen 29 vidéki, és 18 marosvásárhelyi tanuló vett részt. Harmadszor szervezték meg a hagyományossá váló Vályi Gyula Emlékversenyt. A kör tagjai eredményesen szerepeltek a Kolozsváron idén harmadjára megszervezett Radó Ferenc Emlékversenyen is, ahonnan többen díjakkal, illetve dicséretekkel térhettek haza. /Eredményes évet zárt a Vályi Gyula Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
1999. június 1.
Az Országos Családok és Nagycsaládok Egyesületének vezetősége Faluébredés néven programot indított el. E program keretében Görgényüvegcsűrön néprajzi kört szerveztek, ezzel párhuzamosan néptáncot is oktatnak. Könyvtárat szeretnének létrehozni Görgényüvegcsűrön, kérik mindenki segítéségét. /Both Gyula: Könyvtárat létesítenek Görgényüvegcsűrön. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
1999. június 1.
A Bethlen Alapítvány és annak megálmodója, létrehozója és lelke, gróf Bethlen Anikó neve az utóbbi években fogalommá vált Marosvásárhelyen és környékén. 1938-ban született, Kolozsváron. Apja Kolozsváron az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének titkáraként dolgozott, gazdatanfolyamokat szervezett. 1945-ben gyermekparalízis következtében Bethlen Anikó megbénult. A kommunista rendszerben, 1949-ben olyan bélyeget, stigmát ragasztottak családjukra, amelytől immár soha az életben megszabadulni nem tudtak. Nagyszülei nyugdíj és megélhetés nélkül, orvos anyám és gazdamérnök apám munkahely hiányában egzisztencia nélkül maradtak. Apja rendes munkahelyet soha nem kapott. Alkalmi földmunkásként, bútorgyári rakodómunkásként dolgozott. Marosvásárhely "fekete márciusa" rádöbbentette arra, hogy még hosszú az út addig, amíg egyenlő jogokat élvezhetnek többségi nemzetbeli honfitársaikkal. A sajátosan alakuló romániai helyzet következményeként ma már sehol a világon sem vagyunk szívesen látott vendégek. Lassan már az anyaországban sem. - Hamar belátta, hogy a hátrányos helyzetű emberek, testi fogyatékosok támogatása -, a megfelelő jogi keretet egy alapítvány jelenthetné. Nincs pénzük, sem gazdag pártfogójuk. 1996-ban bejegyezték az alapítványt. Sikerült egy többé-kevésbé rokkant emberekből álló csoporttal elsajátíttatniuk a könyvkötőszakma tudományát. Tevékenységük másik területe a különböző külföldi gyógyszerek beszerzése és a rászorulókhoz történő eljuttatása. Nincs megfelelő székhelyük. Ez inkább a hivatalos szervek, állami intézmények esetében érzékelhető hangsúlyozottabban. Civil szervezetekkel, magánszemélyekkel sokkal gördülékenyebb az együttműködés. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés gróf Bethlen Anikóval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./
1999. június 1.
A Fekete-Körös-völgyi magyarság 1996-ban határozta el egy belényesi szórványközpont építését. Május 29-én ünnepélyes keretek között avatták fel Belényesen a Megmaradás Házát. Az ünnepségen részt vettek Kőröstárkány, Magyarremete, Belényesújlak, Tenke, Várasfenes, Belényessonkolyos, Diófás, Kisnyégerfalva, Jánosfalva, Magyarcséke képviselői is. A házépítő Zsisku János belényesi lelkész köszöntötte a vendégeket, és beszámolót tartott a szórványközpont építési költségeiről, megköszönve minden segítséget, amellyel hozzájárultak mind a református hívek, mind a holland testvérgyülekezet. Az ünnepségen Kun József helybéli születésű miskolci író, irodalomtanár bemutatta legújabb könyvét, A tárkányi sudártorony címűt, amely az ő gyűjtésében a Fekete-Körös-völgyi specifikus folklórból nyújt ízelítőt. A Belényes, te drága című könyvéért a ma már nagy többségben románok lakta városka díszpolgárává fogják avatni. Végül pedig szórványkonferenciát tartottak pedagógusok, értelmiségiek részvételével, ahol megbeszélték a régió magyarságának legfontosabb problémáit. /Szakács Árpád: A Megmaradás Háza. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1999. június 1.
Gecse Géza, a Határok nélkül /Kossuth Rádió/ szerkesztője vitatta a műsor szerkesztőinek nagyváradi, május 7-ei találkozójáról az Erdélyi Napló május 18-ai számában megjelent beszámoló állításait. Való igaz, hogy késtek. Az, hogy két nap alatt Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon nemcsak határon túli munkatársainkat keressük fel, hanem közönségtalálkozót is tartsunk, nem "egy olümposzi alászállás" volt, hanem őrültség. Nem "pipáltunk ki" semmit, írta. Az elkövetkező néhány hónap feladata, hogy igazi közönségtalálkozókat szervezzenek. Gecse Géza nem mondta, hogy "kárpát-medencei szakértő". Nem azon "lepődtem meg fölöttébb", hogy "a vásárhelyi újságírók a román hírműsorokat is hallgatják" - mert az természetes -, hanem azon, hogy a vásárhelyi magyarokat képes átcsábítani a nyilván érdekesebb román nyelvű hírmagazin, ami éppen az MTV 2 és a Duna TV kudarca, /Gecse Géza, Kossuth rádió, Budapest: Fontoskodók? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./
1999. június 1.
Az idei Varadinum keretén belül immár harmadszorra szervezte meg a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola diákszervezete az Erdélyi Egyetemi és Főiskolai Diáknapokat, ezúttal a Nagyvárad melletti Hegyalján. A rendezvény fő célja az volt, hogy minél szorosabb együttműködést előmozdítsanak az országban és a határokon túl működő magyar ifjúsági szervezetek között. A tábort Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő nyitotta meg. Beszédet mondott a diákszövetség elnöke, Pajzos Csaba is. Ifjúsági fórumot vezetett Sógor Csaba madéfalvi lelkész, aki egyben a Magyar Ifjúsági Diákfórum elnöke is. Kallós Zoltán neves néprajzkutató riportfilmet vetített Templomok és iskolák címmel a csángómagyarok erőszakos asszimilálásáról. /Nagyálmos Ildikó: Politikamentes sziget. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./
1999. június 1.
A nagyváradi Literator Könyvkiadó Fábián Imre szerkesztésében jelentette meg Gellért Sándor hagyatékából A magyar Kalevala énekei című költemény eredetijét. Ugyanis a Kriterionnál 1983-ban kihozott, "válogatott" verseket tartalmazó kötet csak "részleteket" kínált a 12 versciklusból álló magyar Kalevalából. Pontosabban a részletek részleteit, s azokat is több helyütt megmásítva. Gellért Sándor azon poéták közé tartozik, akiknek minden kényszerpálya ellenére az életük is műalkotás. Gellért Sándor költészete kétarcú: egyrészt egy sajátos, összetéveszthetetlen mitikus világ felmutatása, másrészt tényköltészet. - Üdvös volna legalább életműve majdani kritikai kiadásához egy Gellért-glosszáriumot csatolni, nem csak a szövegeiben gyakori tájszavak miatt: a mikolai poéta nyelvi leleményei is megérdemelnék a Gellért-szótár összeállítását.- Ugyancsak a Literator könyvműhelyből rövidesen kikerül egy újabb Gellért-kötet: A magyarok háborúja. /Szilágyi Aladár: Búvópatak a felszínen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./
1999. június 1.
Jún. 2-án dr. Erdélyi Zsuzsanna budapesti folklórkutató tart előadást Archaikus népi imádságok címmel Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Az előadás után dr. Kriza Ildikó, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa Történelem és emlékezet című könyvét mutatja be. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
1999. június 2.
Május 29-én a képviselőház folytatta a választási törvény módosításának vitáját. Elfogadták a parlamenti küszöbérték 3 százalékról 5 százalékra emelését. A törvény módosítását a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja kezdeményezte. Az RTDP-n kívül a választási küszöb megemelését a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ támogatta. A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint az összes többi parlamenti párt ellene szavazott. A pártszövetségek parlamentbe kerüléséhez az első párt esetében szükséges a szavazatok 5 százalékának megszerzése, a többieknél elég a 3-3 százalék. Ezt az RMDSZ is támogatta. A választási kampány időszakát 60-ról 45 napra csökkentették. /Székely Kriszta: Megemelkedett a parlamenti bejutási küszöb A képviselők kedden 60-ról 45-re csökkentették a kampány időszakát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
1999. június 2.
Május 31-én Bukarestben kiosztották a Romániai Írók Szövetségének az 1998-as könyvtermést méltató díjait. A kisebbségi irodalom kategóriában a jelzett elismerésben részesült Egyed Emese Csönd, illetve - debütdíjasként - Balázs Imre József Ismét másnap című kötetéért (mindkét könyv a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál jelent meg), valamint Adam Suchansky romániai szlovák költő Ruzova gilotina (A rózsaszínű nyaktiló) című verseskönyvéért (nagylaki Ivan Krasco Kiadó). /Írószövetségi díjak 1998-ra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
