Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ szervezésében máj. 12-én köszöntik a városban élő Lendvay Éva költőnőt 65 év a gyermekkor útvesztőiben címmel. Lendvay Éva (Szemlér Ferenc leánya) költő, szerkesztő. Brassóban született 1935. április 24-én. 1959-ben szerzett oklevelet a Kolozsvári Babes-Bolyai TE magyar szakán. 1959-63 között az Utunk, 63-65 között pedig az Új Idő szerkesztője, majd 1968-77 a Brassói Lapok szerkesztője, a bukaresti Művelődés munkatársa. Verseskötetei: Bájoló ének (Forrás-sorozat, Buk. 1967), A második kérdés (1977), A földtől a homlokunkig (1981) Felszálló füst(1986), Árnyék a falon (Br. 1993). I.Grigorescu, H.P. Bengescu, Ana Blandiana, Anghel Dumbraveanu, Mircea Ciobanu műveit fordítja magyar nyelvre. A Magyar Írószövetség fordítói szakosztályának díjában részesült 1991-ben, valamint a Brassói Írótársaság díjában 1984-ben. /(Tóásó Áron Zoltán): Lendvay Éva köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Lendvay Évát ünnepelte a brassói magyar közösség máj. 12-én a Reménység Házában. A találkozó váratlan vendége volt Markó Béla, aki bevallotta: Lendvay Éva volt az, aki kinyitotta számára a versírás kapuját. Markó Béla rögtönzött laudációjában elmondta: "Azt hiszem, Lendvay Évának a legnagyobb öröme az lehet, hogy ekkora közönség gyűl egybe ma még itt Erdélyben, Brassóban a költő tiszteletére. Ez a tíz esztendő, s mi magunk mindent megtettünk azért, hogy leszoktassuk az embereket a versről, s rászoktassuk más, kevésbé fontos dolgokra. Én dicsérem a brassóiak konokságát, vers iránti szeretetét." /Brassói Lapok (Brassó), máj. 12./
2000. május 12.
Máj. 13-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban bemutatkozik Dallos Csilla hegedűművésznő, utolsó éves zeneakadémiai hallgató. Küszöbön álló diplomahangversenyének műsorából ad elő részleteket. Dallos Csilla 1997 óta tagja a kolozsvári filharmónia szimfonikus zenekarának. /László V. Ferenc: Hangversenyelőzetes. Új név: Dallos Csilla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2000. május 12.
Az Előretolt Helyőrség Irodalmi Kör /Kolozsvár/ máj. 12-i rendezvényének meghívottjai: Bozsik Péter, az Ex-Symposium főszerkesztője és Gyukics Gábor, Brooklynban élő magyar költő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2000. május 12.
Idén május 6-8-a között tartották a Mezőfényi Napokat a Nagykárolytól hat kilométerre levő, mezőfényi nagyerdő melletti tisztáson. Évtizedek óta kijárnak ide majálisozni a nagykárolyiak, hiszen ez az egyetlen nagyerdő az egész környéken. Ez a méhészek paradicsoma. Jöttek Magyarországról, a szomszédos falvakból, a magyarországi testvérvárosokból, Szatmárnémetiből, a környékbeli sváb és magyar községekből és természetesen a Németországba kivándoroltak közül is sokan hazalátogattak. A fúvószenekarok és mazsorettek felvonulásai után szabadtéri színpadon különböző kulturális rendezvények váltották egymást /néptánccsoportok, furulyás iskoláscsoportok, hagyományőrző gyermekjátékokat bemutató tanulók/. /Nagy Ágnes: Mezőfényi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2000. május 12.
Kárp-szín Fesztivál címmel május 16-21-e között rendezik meg a Kárpát-medence magyar színi növendékeinek találkozóját Budapesten. A találkozónak a XVI. kerületi Hunyadvár utcai Erzsébet-ligeti Színház lesz a helyszíne. Kovács Raymund, a kerület alpolgármestere, az esemény egyik védnöke szerint tavaly a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem vendégjátéka kapcsán született meg a magyar színészhallgatók egész Kápát-medencére kiterjedő fesztiváljának ötlete és igénye. Ezentúl évente szeretnének lehetőséget és otthont teremteni a határon túli magyar színiakadémiások anyaországi összejövetelének. A vendégfellépők kérése alapján szakmai foglalkozásokra is sor kerül; így például zenés-színjátszás, mozgáskultúra és beszédtechnikai órákat tartanak majd magyar színészek, szakemberek. Az előadások sorát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkara színházi tanszéke színészhallgatóinak Morokko című produkciója nyitja. - Mezei Kinga és Szorcsik Kriszta, az Újvidéki Színházban már fellépő főiskolások játsszák Jean Genet Cselédek című darabját. Magyar Attila és Nagypál Gábor /szintén újvidékiek/ Samuel Beckett A játszma vége, valamint Dorde Lebovic Az ezredik éjszaka című művéből készített Az ezredik játszma vége című produkciójukat jegyzik még rendezőként, díszlet- és jelmeztervezőként is.- A Babes-Bolyai Tudományegyetem színházművészeti tanszéke színész hallgatói Harold Pinter A születésnap című művével szerepelnek. - A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának másodévesei az Anna álma című előadásukkal lépnek fel. /A Kárpát-medence magyar színi növendékeinek találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2000. május 13.
Costea, a francia igazságszolgáltatás által pénzmosással vádolt román üzletember az Evenimentul Zilei napilapnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy 1996-ban törvénytelenül pénzelte Ion Iliescu volt elnök választási hadjáratát: 1996 májusában több postai csomagban egymillió Franciaországban nyomtatott választási plakátot küldött Romániába, összesen kétmillió frank értékben. Costea elmondása szerint senki nem fizetett a plakátokért, ezért végül vállalata egyenlítette ki a számlákat, nehogy feltűnjön a francia adóhatóságnak. "Ilyen műveleteket nem lehetett volna végrehajtani Iliescu tudomása nélkül" - tette hozzá a nyilatkozó. A Bancorex több százezer dollárt juttatott a "francia kapcsolatnak", s a pénz választási plakátok és képeslapok formájában tért vissza az országba, és egyelőre nem világos az sem, hogy a vámszabályoknak megfelelő módon. Costea ugyanakkor azt is nyilvánosságra hozta, hogy Emil Constantinescu elnök kétszer is megerősítette tisztségében, mint Románia "utazó nagykövetét". A botrány által érintett Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának a vezetősége úgy határozott, hogy ezután nem válaszol egyetlen "támadásra" sem az ügy kapcsán, amíg az igazságszolgáltatás nem mond véleményt. Az RTDP különben továbbra is úgy véli, hogy a jelenlegi hatalom kampányérdekből gyakorol nyomást a hazai jogi szervekre, hogy csökkentse Iliescu pártjának választási esélyeit. Teodor Melescanu volt külügyminiszter szintén tagadta, hogy Adrian Costeának meghatározó szerepe lett volna pártja, a Szövetség Romániáért nevű alakulat megalapításában. Melescanu ugyanakkor elismerte, hogy Costea pénzelte egy franciaországi látogatását. /Costea még mélyebbre nyomja Iliescut. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 13./
2000. május 13.
Máj. 12-én Mircea Ciumara gazdasági ügyekért felelős államminiszter Kolozsváron találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A miniszter a püspökök támogatását kérte Románia középtávú gazdaságfejlesztési stratégiájához. A magyar egyházfők május 4-én úgy döntöttek, hogy noha az integrációt egyértelműen támogatják, nem írják alá a nyilatkozatot, és nem jelennek meg a snagovi ünnepségen. A kormányfőhöz eljuttatott nyilatkozatban a püspökök indokolták döntésüket. Öt pontba foglalták össze a kormány iránti elvárásaikat: az egyházak ingó és ingatlan javainak visszaadása, a felekezeti oktatás állami szubvencionálása, a lelkészek fizetésének rendezése, a felekezetek karitatív és szociális tevékenységének hathatós támogatása, minden felekezet számára elfogadható kultusztörvény kidolgozása. A kabinet nem nyugodott bele az egyházfők elutasításába, és a hét elején Kolozsvárra küldte vallásügyi államtitkárát. Nicolae Branzea az egyházfőknek kifejtette: a nyilatkozat aláírása feljogosítja az egyházakat, hogy részt vegyenek a stratégia kidolgozásában, azokon a területeken, amelyeken érintettek. A püspökségenként 10-10 ingatlan visszaszolgáltatását előirányzó kormányhatározat régebbi keletű. Kidolgozása a tavaly megkezdődött, de még nem került a kormány elé. Az egyházak kifogásolják ezt a rendeletet, mivel az az ingatlanok visszaadását a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalja. Ugyanakkor az idei költségvetési törvény eltörli az egyházak lakbérek utáni profitadó kötelezettségét, abban az esetben, ha a bevételt egyházi célokra fordítják. 2000 januárjától hatályos, tehát visszamenőleg is. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a kabinet hozott ugyan pozitív döntéseket is, de ez nem helyettesítheti az általános érvényű rendezést. "A költségvetési törvény előírása kedvező az egyházaknak, de sajnos csak egy évre vonatkozik. /Gál Mária: Püspökökkel találkozott Ciumara. Az egyházak támogatását próbálja megnyerni a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2000. május 13.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke különvéleményt fogalmazott meg Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnök tisztségéből való felfüggesztésével kapcsolatban. Tőkés László tagja az RMDSZ Operatív Tanácsának (OT), nem tudott részt venni a testület ülésén, mert a bukaresti tanácskozásra szóló meghívót késve kapta meg. A püspök sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: kényszerű távolléte ellenére is fontosnak tartja véleményét megfogalmazni. Szerinte az OT döntése törvénytelen, mert az RMDSZ alapszabálya nem ad lehetőséget arra, hogy ez a testület egy területi elnököt tisztségéből felfüggesszen. Ha Kincses Előd vétett, ügyének elbírálása csakis a szövetség fegyelmi szerveire, vagy a megyei szervezet illetékes testületének hatáskörébe tartozik. Leszögezte: "Kincses Előd közigazgatási úton való önkényes eltávolítása a tíz évvel ezelőtt megdőlt rendszer rossz ízű módszereinek emlékét idézi és a politikai leszámolás szándékának gyanúja alá esik". Kincses az RMDSZ legutóbbi kongresszusán jelöltként indult a szövetégi elnöki posztért Markó Béla ellenében. Felfüggesztése után pedig azt a személyt, nevezetesen Kelemen Attila képviselőt bízták meg a Maros megyei elnöki teendőkkel, aki 1998-ban a megyei elnökválasztáson alulmaradt Kincsessel szemben. Tőkés úgy vélte, az OT döntése az RMDSZ-t a pártosodás irányába taszítja tovább, és az elhibázott intézkedés erkölcsi, politikai károsodást okoz. /Tőkés: Törvénytelen az OT döntése. A püspök szerint Kincses önkényes eltávolítása nagy kárt okoz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2000. május 13.
Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az a gyakorlat, hogy az RMDSZ előválasztásokon döntött a helyhatósági választáson indított polgármester- és tanácsos jelöltjeiről, a szövetségen belül közvetlenül gyakorolt demokrácia modellje. Véleménye szerint a helyi RMDSZ-szervezetek általában képesek voltak megszervezni az előválasztást, a jelöltek és programjuk bemutatását szolgáló kampányt viszont már kevésbé tudták végigvinni. Szerinte az RMDSZ vezetése hibát követett el: a Maros megyében alakuló helyzet láttán sokkal hamarabb kellett volna fellépnie. Markó hangsúlyozta, hogy Kincses Előddel szemben a testületi határozatok nyílt megsértése miatt hoztak szankciót. "A felfüggesztés meglepő volt, mert az RMDSZ nem szokott így eljárni, de nem volt példátlan, mert az 1996-os választáson is történt egy lényegében hasonló eset" - mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyen magyar nemzetiségűek román pártok listáin szerepelnek, azaz sikeresnek látszik a román pártoknak az a taktikája, hogy az RMDSZ-en belüli megmérettetésben alulmaradt, vagy a szövetséggel szemben korábban függetlenként fellépett személyeket maguk mellé állítsák. Markó súlyos gondnak nevezte, hogy az RMDSZ egyik platformjának elnökhelyettese az RMDSZ hivatalos listájával szemben indított ellenlistát. A szövetségi elnök úgy fogalmazott, "látszik, hogy már vannak olyan romániai magyar politikusok, akik számára nem a legfőbb érték az RMDSZ tíz év alatt eszközként kivívott és megőrzött egysége". Véleménye szerint "a romániai magyar politikai elit tudatos döntése lesz nagyon hamar, hogy megtartja-e ezt az egységet". /Markó: Kívülről, belülről repesztik az RMDSZ-t. Az elnök szerint hamarabb kellett volna fellépni Maros megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ Markó Béla megjegyzése, amely szerint a szövetség "egyik platformjának elnökhelyettese az RMDSZ hivatalos listájával szemben ellenlistát indított", Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterre, a Reform Tömörülés alelnökére vonatkozott, és az Udvarhelyért Polgári Egyesület nevű civil szervezet listájáról van szó. Szász Jenő a Szabadságnak úgy nyilatkozott: az egyesület létrehozásának ötlete, amelynek alapítói között vannak a magyar történelmi egyházak, a civil szféra több jeles képviselője, korábbról való. Célja: a polgári társadalom megteremtése Székelyudvarhelyen. Az RMDSZ önkormányzati hírlevele éppen Székelyudvarhely példájával élt, amikor a pártlista előnyeit magyarázta: a városban 1996-ban 10 RMDSZ-es, és 9 független jelölt jutott be a helyi tanácsba 7500, illetve 7300 szavazattal. A kényszerűség vitte rá őket arra, hogy alternatívát kínáljanak. Szász Jenő - 1996-hoz hasonlóan - maga is függetlenként indul a polgármesteri székért. Azért nem vállalta a megmérettetést az RMDSZ szervezte előválasztásokon, mert szerinte tavaly illegitim módon bonyolították le a székelyudvarhelyi RMDSZ-ben a tisztújítást. Kérték a szövetség illetékes szerveit az ügy kivizsgálására, de választ mindeddig nem kaptak. /Udvarhely "példája" Szász Jenő: Székelyföldön nem voltak sikeresek az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2000. május 13.
Kincses Előd máj. 12-én tartott sajtóértekezletén kijelentette: felfüggesztése törvénytelen és megosztja a választókat. A törvényszékhez fordulhatna, de nem teszi, az RMDSZ-en belül keresi az igazát. Először az Operatív Tanácsot felkéri, tárgyalja újra az ügyét, végső esetben pedig az SZKT-hoz fordul. Kincses Előd Kelemen Attila kinevezett ideiglenes elnökkel nem akar vitába szállni, viszont a választások után, jún. 5-én felkéri őt, adja át a helyét. /Szucher Ervin: Ünnepi sajtóértekezlet a felfüggesztett elnöknél. Kincses pezsgőt bontott. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2000. május 13.
Mihai Antonescut, az Atac la persoana lap egykori munkatársát nacionalista és soviniszta propaganda kifejtése miatt két évi börtönre ítélték, adta hírül a Ziua. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2000. május 13.
Máj. 7-én Csíkszeredában, a jégstadionban egy huligán széket dobott a pályára, megsebesítve Roxana Anzert, az Antena 1 tudósítóját. Még aznap este több bukaresti tévéadó és hírügynökség beszámolt az esetről, de a folytatásról is: helybeli szurkolók küldöttsége virágot vitt a tévériporternőnek, és a város nevében bocsánatot kért az incidensért. Két nap múlva, máj. 9-én a parlamentben Lazar Ladariu, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője, a Vatra Romaneasca ideológusa, a soviniszta uszítása révén hírhedtté vált, marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap főszerkesztője, politikai nyilatkozatott tett. Noha nem volt jelen a színhelyen, részletes helyzetjelentést tárt a képviselőház plénuma elé oly módon, hogy a csíkszeredai hokimeccset Románia történelmének összefüggéseibe ágyazta. Szerinte: "Ezeken a mérkőzéseken túl gyakoriak a románellenes megnyilvánulások. Nem viselhetjük el tovább, hogy a piros-fehér-zöld zászlók alatt csúfot űzzenek belőlünk." "Mi történik Csíkszeredában? Meg kell kérdezni azokat, akik kidülledt szemmel üvöltenek, fütyülnek, hurrogják és sértegetik az egész román népet. Radikális intézkedésekre van szükség. A huligánoknak egyszer s mindenkorra meg kell tudniuk és legalább most, az utolsó órában hozzá kell szokniuk, hogy Csíkszereda Romániában van, tehát román föld. Következésképpen ott, Románia szívében nem a piros-fehér-zöld, hanem a piros-sárga-kék zászlónak kell lengenie. Ott nem egy másik ország és másik hivatalos nyelv van. Azokat, akik úgy gondolják, hogy minden Budapestről, Soros közvetítésével jön, emlékeztetjük, hogy a hatalmasok közönye miatt vált lehetségessé a bécsi döntés, a Nincs kegyelem című könyv megjelenése, az Ipp, Treznea és Moisei községekben történt mészárlás, a románok elűzése Hargita és Kovászna megyéből, az elképzelhetetlen események Zetelakán és Oroszhegyen, Erdély történetének meghamisítása, a budapesti nyilatkozat és Marosvásárhely 1990-es tragédiája, Kolomban Gabor (!) és Tokes Laszlo gyújtó hatású nyilatkozatai, az ősi román vidékek elmagyarosítása, egy második hivatalos nyelv bevezetésének kísérlete..." Egy szó sem arról, hogy este a csíkszeredai közönség bocsánatot kért a megsebesül riporternőtől. Egy nappal előbb, május 8-án a Jurnalul National hírül adta: a képviselőházba beérkezett egy törvénymódosító javaslat, mely szerint Hargita és Kovászna megye román lakossága soron kívül kapjon egy-egy képviselőt és szenátort. /Barabás István: Szeredai veszedelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./
2000. május 13.
Máj. 12-én Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere sajtótájékoztatóján közölte: az önkormányzat, a polgármesteri hivatal pályázatot nyújtott be a Sapientia Alapítványhoz, hogy a városban gazdaságtudományi kart kívánnak létesíteni, ehhez kérik a támogatást. Ezt a törekvést támogatják a helybeli magyar történelmi egyházak vezetői, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége, az Emberért, a Holnapunkért Alapítvány. A sajtótájékoztatón arról is szó volt, hogy a Magyarország 2000 Konferenciára - amint azt a mellékelt közlemény igazolja - Szász Jenő polgármestert hívták meg elsősorban, és nem Antal István országgyűlési képviselőt, amint azt Székelyudvarhelyen a helyi Digital 3 Televízió hírül adta. /Komoróczy György: Pályázat a magyar egyetem karaira. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ A közés mellett állt: Szerk. megj.: Báthory János, a Magyarország 2000 konferencia szervezéséért felelős tárcaközi koordinációs bizottság elnökhelyettese tegnap szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint Orbán Viktor magyar kormányfő "a város képviseletében - Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy polgármesterei mellett - Szász Jenő polgármestert hívta meg a konferenciára. Meghívást kapott számos erdélyi személyiséghez, hasonlóan az összes magyar képviselő és szenátor, köztük Antal István képviselő is". Az aláíró sajnálatosnak tartja, hogy az eseményt egyoldalú bemutatással kampánycélokra használták fel.
2000. május 13.
Máj. 13-án Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) aulájában tartotta évi legrangosabb rendezvényét az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Idén az Országos Szakmai Napok a társaság tizedik születésnapjának megünneplését is jelentette. A megnyitó beszédet dr. Bíró Károly EMT-elnök tartotta, majd Székely Zsuzsanna, az EMT volt elnökhelyettese és dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese következett. Az ünnepi ülésen az EMT alapítói oklevelet, az erdélyi tudományszervezés érdekében kifejtett tevékenységért díszoklevelet, illetve az EMT elnöksége részéről Pro Scientia Transsylvanica érmet kaptak. - Havass Miklós, a budapesti MTESZ alelnöke elismeréssel szólt az EMT-ről. Nincsenek elégséges anyagi és kísérleti eszközök, szegényesek vannak ellátva a laboratóriumok, ezek ellenére az erdélyi magyar műszakiak, tudományos kutatók bebizonyították, hogy van képességük. /Kiss Olivér: Tízéves az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Ünnepi Országos Szakmai Napok - 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2000. május 13.
Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2000. május 13.
Máj. 5-én Felvidék és Erdély nyújtott egymásnak jelképesen kezet Kolozsváron, a Diákművelődési Ház nagytermében. Erről írta meg gondolatait Pillich László. "Hol a haza? Itthon, Erdélyben? Vagy talán otthon, Felvidéken? És hol van az otthon? Ahol élünk, vagy talán ott, ahol élni szeretnénk?" "A haza elveszítette Erdélyt, Felvidéket, Vajdaságot vagy Kárpátalját, de mi jogos, elvitathatatlan birtokosai vagyunk, maradtunk e régióknak." "Felvidék és Erdély, a magyar szellemi haza kincsesbányái és talán éppen emiatt történelmileg sokat szenvedett, sokat vesztett régiói. Sokat adtak a nemzeti kultúrának, sok is lett a vesztenivalójuk." Az alig 15 ezer lakosú, még ma is 70%-ban magyar ajkú Somorján virágozni kezd egy új szellemi élet: hagyományőrzés, kórusmozgalom, könyvtári élet (Biblioteca Hungarica), egyházi és világi kapcsolatépítés. Somorján lelt partnerekre, immár közel egy évtizeddel ezelőtt a Heltai Alapítvány is. - Egy hét telt el a Felvidék-Erdély találkozó óta. A sajtó nem reagált az eseményre. /Pillich László: "Hazádnak rendületlenül..." (Gondolatok egy Felvidék-Erdély találkozó margójára) = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2000. május 13.
Csép Sándor nyugdíjba készül, elég keserű hangulatban. Máj. 5-től Bardocz Sándor vette át a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója nemzetiségi adásának vezetését. Versenyvizsgával került ebben a beosztásba. - Értékes volt a legutóbbi adásban a Galbács Pál-produkció a párját ritkító brassói létesítményről, a Reménység Házáról. Pozitív vonása volt az adásnak, hogy Pákai Enikő riportjából, mely a magyar professzorok kolozsvári találkozójáról szól, sokkal többet tudott meg a néző. Márkus Etelka a Linder Alapítvány szatmári létesítményét, a Szent Benedek Otthont mutatta be, mely a hajléktalanoknak ad ideiglenes menedéket. /Máthé Éva: Valami történt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2000. május 13.
Máj. 14-én kezdődik az egy hétig tartó Varadinum 2000 rendezvénysorozat. Az immár kilencedik alkalommal megtartott ünnepség több mint 36 programján vehetnek részt az érdeklődők. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök hangsúlyozta, hogy méltóképpen szeretnék megünnepelni a kereszténység 2000. és a magyar államiság 1000. évfordulóját. A Varadinum zárónapján, május 21-én felszentelik a mesterien restaurált Szent László-szobrot. Ugyanezen a napon fogják megnyitni a Teiului utcai ifjúsági központot. Azt szeretné, hogy a fiatalság diszkó helyett oda járjon szórakozni. - Az ökuménia szellemében elmennek a reformátusok által szervezendő ünnepségnyitó istentiszteletre és az unitáriusok meg az evangélikusok rendezvényeire is. Az egyházmegyében Mihályfalván teljesen új plébánia épült, a felújított nagyszalontait hamarosan berendezik. /Rais W. István: Festum Varadinum. Ünnepélyességre törekszenek. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 13./
2000. május 13.
A Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület /Nagybánya/ kiadja a tragikus sorsú Szász Károly /Nagybánya, 1919. júl. 23. - Nagybánya, 1965. máj. 15./ kismonográfiáját, melyet a nagybányai Szent István templomról írt. Szász Károly 1940-ben kezdet egyetemi tanulmányait Kolozsváron, művészettörténetet, ókori történelmet, latint és irodalmat tanult. 1950-ben a Nagybányán akkor alapított tartományi múzeum igazgatójává nevezték ki, de hamarosan leváltották. 1952-től a nagyváradi levéltárban dolgozott, 1956-ban kinevezték a nagybányai Állami Levéltár tartományi igazgatójának. Szorgalmasan gyűjtötte az adatokat Nagybánya városmonográfiája megírásához. A folyóiratokban a régi épületek, kastélyok restaurálását szorgalmazta. 1963-ban újra leváltották és támadások sorozatát indították ellene. "Nacionalista" kitételeket mutattak ki írásaiban. Az ügyét kivizsgáló Bucicov kijelentette: Szász, takarodj a levéltárból, leváltottak! Szász Károlyt kitiltották a levéltárból, megfosztották attól, ami számára a legfontosabb volt. Tanárnak kinevezték a felsőbányai gimnáziumba. Szász Károly egyre jobban elkeseredett, 1965-ben felakasztotta magát. /Dávid Lajos: Kiadvány készül Szász Károly emlékére. Egy erdélyi történész tragédiája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2000. május 13.
Temesváron a Csiky Gergely Színház Stúdiótermében megkezdte tevékenységét a Lektűr színpad. Lényege: sajátos színpadi környezetben (díszletek között) jellegzetes részeket olvasnak fel színpadi művekből. Az első lektűr nem váltott ki túl nagy érdeklődést a nézők körében, pedig Mátray László, Szabó Károly, Higyed Imre, Szilágyi Kinga, Miklusicsák Alíz, Kocsárdi Levente, Majorán Attila, Bedő Andrea és Zsolt Imre teljesítménye felért egy jó előadással. /Érdekes kísérlet - mérsékelt érdeklődéssel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./
2000. május 13.
Az 1000 éves magyar államiság és a Vörösmarty-évforduló jegyében máj. 9-én tartották a kápolnási Kriza János iskola szervezésében a Kis-Homoród mente falvainak immár hagyományosnak is mondható iskolás szavalóversenyét. A hetedik alkalommal megrendezett találkozó Vörösmarty Mihály költészetének méltatásával kezdődött, ezután következett a szavalóverseny. /Lőrincz György: A példaadás erkölcse. Kis-Homoród menti iskolások szavalóversenye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./
2000. május 13.
Kolozsváron máj. 12-én Lászlóffy Aladár mutatta be Gazdovits Miklós Az erdélyi örmények történetéből című kötetét. "Mi két, megmaradást tudó náció keveredéséből vagyunk" - mondotta. A szerző köszönetet mondott a stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületnek (elnöke Tamás György), annak az 58 svédországi, amerikai, magyarországi, svájci és romániai magyarörménynek, akiknek az anyagi támogatása segítette a Szamosújvár megalapításának 300. évfordulója tiszteletére kiadott könyv megjelentetését. /Magyarörmények múltidézője. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ Gazdovics Miklós Az erdélyi örmények történetéből című könyvét a Duna TV-ben május 27-én bemutatják be. /Örmény história a Duna TV-ben. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 26./
2000. május 13.
Bárdi Nándor /Budapest/ történész máj. 12-én és 13-án tart előadásokat Csíkszeredán, a Regionális Központ meghívásának eleget téve. Az első napon a magyar kérdésről lesz szó, majd a romániai magyar kisebbség történetének korszakait vázolja fel az előadó. Másnap az erdélyi magyar társadalom 1910-1940 közötti szerkezetváltásairól beszél, utána ugyanabból az időszakból az erdélyi jövőképek és stratégiák elevenednek fel. /Bárdi Nándor előadássorozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./
2000. május 13.
Máj. 12-én nemzetközi konferencia kezdődött Budapesten, a Teleki László Intézet szervezésében. Az Etnikai sokféleség kérdése - létező modellek és lehetséges megoldások című konferencia erdélyi előadói: Varga Attila parlamenti képviselő és Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, akik az RMDSZ autonómia-koncepciójának változásairól értekeznek. /Az etnikai sokféleségről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./
2000. május 14.
Máj. 14-én, vasárnap kezdődött a Festum Varadinum nyolcnapos ünnepségsorozata: a nagyvárad-olaszi református templomban a Himnusz éneklése közben vonultak be a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium diákjai a millenniumi zászlóval. A magyar kormány ajándékát minden határon túli magyar történelmi egyháztest megkapja az ezeréves magyar államiság egyetemes jelképeként, mondta beszédében Németh Zsolt politikai államtitkár. Elsőként a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek adják át, a Festum Varadinum megnyitása alkalmával, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye pedig a jövő vasárnapi zárónapon, máj. 21-én, a Bazilikában veheti át az őt megillető millenniumi lobogót. Tőkés László püspök párhuzamot vont a fogságból szabaduló zsidóság és a magyar nép sorsa között: ahogy a "választott népnek" az újbóli honfoglalás során hite mellett az építkezés, a család, a gyermek vált megtartó erejévé, ugyanúgy a magyarságnak is építkeznie kell a sok évtizedes rabság után, s Isten áldásaként a gyermekáldással járó terheket is fel kell vállalnia. Tempfli József megyés püspök hangsúlyozta, hogy Erdély a nemzeti és a vallási türelem földje volt, és annak is kell maradnia. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke rámutatott, hogy az apadás oly mértékig fokozódott, hogy az utóbbi húsz évben kétmegyényit fogyott a magyarság, s ennek ellenpéldájaként az 1867-1910 közötti időszakot idézte fel, amikor a magyar nemzet megkétszereződött. Az MVSZ, összefogva a történelmi egyházakkal, elvégezte az erdélyi magyar nagycsaládok zömének összeírását, megsegítésük végett. Forró László egyházkerületi tanácsos olvasta fel a Varadinum 2000 alkalmából megfogalmazott közös nyilatkozatot, amely rámutat, hogy az ünnepi hét eszmei központjában a gyermekek, az ifjúság, a család ügye áll. Ezt követően Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke és Tőkés László püspök díszoklevéllel tüntette ki azokat a gyülekezeteket, ahol az 1999. évben apadás helyett jelentős lélekszám gyarapodás volt. /Szilágyi Aladár: Varadinum-megnyitó. Zászlóátadás és istentisztelet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./
2000. május 15.
Máj. 13-án zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülést az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testülete, a Területi Képviselők Tanácsa (TKT). Az értekezlet után Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nehezére esik nem válaszolni Kincses Előd legutóbbi kijelentéseire, mégis tartózkodik a véleménynyilvánítástól, mert úgy gondolja, jelenleg nem a polémia korszakát éli az RMDSZ, hanem a választási kampányét. Markó kifejtette, hogy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártról nagyon rossz a véleménye, és elítéli azokat a magyar embereket, akik az RMSZDP listáján jelöltették magukat. E párt csak a választások idején jelenik meg a politikai színtéren, és az a célja, hogy megossza a magyarságot, de ez általában nem sikerül neki. A pártot 1990-ben azért hozták létre, hogy megbontsa az erdélyi magyarság egységét. Köztudott, hogy ez a párt erkölcsi és talán más természetű támogatást is kapott azoktól, akiknek ez érdeke. - Székelyudvarhelyen nem egy új magyar párt, hanem csak egy egyesület jött létre, mely külön listát állított az önkormányzati választásra. "Ehhez joga van, de a cél ugyancsak a magyarság megosztása", mondotta a szövetségi elnök. - Dr. Kelemen Atilla, a TKT elnöke, ideiglenesen megbízott megyei elnök elmondta, hogy máj. 13-án a TKT megválasztotta az ügyvezető elnökséget és kijelölte az új kampánystábot. Az ideiglenesség arra vonatkozik, hogy közvetlenül az önkormányzati választás után Maros megyében küldöttgyűlést tartanak, várhatóan június 30-án, ahol megválasztják az új megyei RMDSZ-elnököt. Az új ideiglenes ügyvezető elnök Tatár Béla, alelnökök: Gál Éva (szervezés), dr. Kakassy Sándor (Dicsőszentmárton), dr. Iszlai Árpád (Szászrégen), dr. Benedek Erzsébet - önkormányzati alelnökök; dr. Benedek Imre (szociális ügyek, egészségvédelem), Kiss Annamária (kultúra, ifjúság). Kincses Előd ügyvezető elnöke, Szente Ibolya pénteken beadta lemondását. Az eddigi ügyvezető elnökségből senkit nem választottak be az új, ideiglenes elnökségbe. A TKT áttekintette a kampány jelenlegi helyzetét. Az RMDSZ-nek Maros megyében 51 polgármester-jelöltje van, és hetven helységben van részleges vagy teljes tanácsosi lajstroma, hatvanban teljes listával indul a szövetség. Összesen 1033 tanácsosjelölt indul Maros megyében a júniusi megmérettetésen, akik ellen sehol nem nyújtottak be óvást. A megyei kampánystáb elnökévé Virág Györgyöt, a Maros megyei tanács eddigi alelnökét nevezték ki. - Máj. 12-én a megyei elnöki és kampánystáb-elnöki tisztségéből felfüggesztett Kincses Előd tartott sajtótájékoztatót. Elmondta: felfüggesztését törvénytelennek tartja, de a törvényszéki jogorvoslat helyett inkább a szövetségen belül keresi a megoldást; felkéri az Operatív Tanácsot, vizsgálja felül döntését, s ha ez nem jár eredménnyel, úgy a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT) fordul. A helyette kinevezett Kelemen Atillával az önkormányzati választások előtt nem kíván vitázni, de június ötödike után visszaköveteli megyei elnöki helyét, mert jogtalanul állították félre, addig ennél fontosabb az önkormányzati választások jó kimenetele. /(Máthé Éva): Kampánycirkuszok. Kizárólag a választásra koncentrálnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2000. május 15.
Az RMDSZ Székelyudvarhely városi szervezete nevében Sófalvi László ügyvezető közleményt adott ki, melyből kiderült, hogy a város 11 RMDSZ-körzetében sikeres előválasztásokat tartottak. Az előválasztáson 3839 választó vett részt, az 1996-os helyhatósági választáson résztvett 19 090 szavazó 20,11 %-a. A hivatalos jelöltlisták benyújtása után megtudták, hogy a városi RMDSZ néhány körzeti tisztségviselője és választmányi tagja egy független csoport tagjaiként. A választmány ezt az RMDSZ belülről jövő megosztási kísérleteként értelmezi. /Kampánycirkuszok. Belülről jövő megosztási kísérlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2000. május 15.
Máj. 12-én Mircea Ciumara államminiszter Kolozsváron megbeszélést folytatott a magyar egyházvezetőkkel. Az éjszakai órákba nyúló konzultáción megállapodtak abban, hogy május 15-én az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői is részt vesznek az összes romániai egyházak és felekezetek vezetőinek snagovi találkozóján, amelyen nyilatkozatot írnak alá Románia EU-integrációjának támogatásáról. A megegyezés értelmében a snagovi nyilatkozat szövegébe belefoglalják a magyar egyházi vezetők álláspontját a megoldásra váró egyházpolitikai kérdésekről - az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásáról, a szociális és karitatív tevékenység támogatásáról és a felekezeti oktatás törvényes kereteiről. - Máj. 13-i nyilatkozatában Tőkés László püspök cáfolta a megegyezés hírét, mondván: igazából csak máj. 15-én dől el, hogy az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak vezetői részt vesznek-e a snagovi találkozón. Tőkés László azért is kérdésesnek mondotta az éjszakai megegyezést, mert szerinte ezen a tanácskozáson nem vettek részt valamennyien a magyar egyházvezetők közül. /Erdélyi magyar egyházak és EU-integráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Előzőleg az egyházfők május 4-én úgy döntöttek, hogy nem írják alá a snagovi dokumentumot. Elutasításukat azzal indokolták, hogy a rendszerváltás után tíz évvel az egyházak jogfosztottsága még mindig tart. Kéréseiket öt pontba foglalva (az egyházak ingó és ingatlan vagyonának visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás eredeti jogaiba való visszahelyezése, a lelkészek javadalmazásának megoldása, az egyházak karitatív és társadalmi munkájának törvény általi támogatása, demokratikus kultusztörvény elfogadása) eljuttatták Mugur Isarescu miniszterelnökhöz. A mostani tárgyaláson a püspökök a következő álláspontra helyezkedtek: az etnikai kisebbségek emberi és közösségi jogainak teljes körű biztosítása nélkül nem képzelhető el és nem valósítható meg Románia euroatlanti integrációja. A magyar püspökök konkrét biztosítékokat kértek Ciumara államminisztertől arra vonatkozóan, hogy a hivatalban lévő kabinet gyökeres változtatást hajt végre a kisebbségi egyházakra nézve negatív előjelű román egyházpolitikán. Tőkés László kifejtette, hogy a püspökök ugyan a restitutio in integrum elve mellett továbbra is kitartanak, de tudatában vannak annak, hogy az egyik napról a másikra nem valósítható meg. Azt viszont elvárják, hogy a magyarság által is támogatott kabinet beindítsa azt a folyamatot, amely lépésről lépésre ugyan, de végérvényesen felszámolja a kisebbségi egyházak jogfosztottságát. Szabó Árpád unitárius püspök azt emelte ki, hogy ez volt az első alkalom, amikor a kormány képviselője megértően viszonyult kéréseikhez. A keleti rítusú katolikusokat Lucian Muresan görög katolikus érsek, a Püspöki Konferencia elnöke, a nyugati rítusúakat pedig Tempfli József római katolikus püspök, a konferencia alelnöke fogja képviselni Snagovon. /Éjszakába nyúlott az egyházfők és az államminiszter találkozója. A püspökök aláírják a snagovi dokumentumot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2000. május 15.
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt megóvta az RMDSZ Maros megyei választási listáját, közölte a Cronica Romana. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2000. május 15.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja, a Partiumi Közlöny április 21-i száma közölte az egyházkerület 1999-re vonatkozó elnéptelenedési adatait: a kilenc egyházmegye összesített kimutatása szerint a 277 gyülekezetben 2251 ízben volt keresztelő és 4155 alkalommal temetés, a természetes apadás 1904 fő. A Szilágyságban volt arányaiban a legkisebb lélekszámapadás. A Bihari Egyházmegye - bár a legnépesebb - a maga 2,3-es arányával csak a szórványrégiókat előzi meg: a Temesvári Egyházmegyében majd négy temetésre jutott egy keresztelő (3,93), az Aradi Egyházmegyében pedig több mint öt gyászra következett egy öröm Szomorú, hogy az újonnan alakult, templomépítő temesvári Új Ezredév gyülekezet 15 halottját kísérte ki a temetőbe, és egyetlenegyszer sem keresztelt. - Az éves kimutatások megdöbbentő adatokat szolgáltatnak arra nézvést, hogy néhány éven, jobb esetben néhány évtizeden belül hol, hány gyülekezet eltűnése, avagy hány település teljes elnéptelenedése várható. Harminc gyülekezetnek nem volt egyetlen újszülöttje sem, egyszer kereszteltek 26-ban, kétszer 32-ben, háromszor 28-ban, négyszer 19-ben, ötször 19-ben. Tehát a 277 egyházközség közül 154-ben 0 és 5 közöttre várható a hat év múlva beiskolázandók száma. /Szilágyi Aladár: Református Egyház. Évente egy községnyi apadás. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./
