Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4106 találat lapozás: 1-30 ... 2671-2700 | 2701-2730 | 2731-2760 ... 4081-4106
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. szeptember 14.

Funar polgármester 60 millió lejre büntette Kolozs megye prefektusát, amiért elrendelte a gödrök betömését. Liviu Medrea, a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) igazgatójára ugyancsak 60 millió lejes büntetést róttak ki, a munkálatokban részt vett RADP-s munkások összesen 278 millió lej értékben kaptak büntetést. Továbbá Funar szept. 13-i hatállyal Funar felmondta a Medreával még 1997-ben kötött menedzsmenti szerződést. Bogdan Cerghizan prefektus elmondta, hogy erről a büntetésről a sajtóból értesült. Véleménye szerint a polgármester ezzel is csak az újságok első oldalán akar szerepelni. /Hazajött a polgármester. Hatvanmillió lejre büntette a prefektust. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. szeptember 14.

Szept. 13-án a bukaresti RMDSZ Elnöki Hivatalban ülésezett a Szövetségi Operatív Tanács. A következő határozatokat fogadták el. Kinevezték Borbély Lászlót az Országos Kampánystáb tagjává, és megbízták az államelnök-jelölt kampányának vezetésével. - Elutasították Szaniszló József óvását Böndi Gyöngyike képviselő jelöltsége ügyében, mert az aug. 30-i határidő nem a beszámolási kötelezettségre vonatkozik, hanem a jelölési pályázatra. A Szövetségi Operatív Tanács megvizsgálta Kincses Előd óvását és a következőképpen döntött. A Maros megyei küldöttgyűlés összehívását szabályosnak tartja, az újratárgyalást kezdeményező indítványt elutasítja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14. - 1803. sz./

2000. szeptember 14.

Szept. 13-án a Cooperative Best Effort 2000 hadgyakorlat megnyitójával egy időben Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban újabb legionárius szimpóziumra került sor Corneliu Zelea Codreanu és a holnapi Románia címen. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett, hogy júniusban interpellált a parlamentben a kolozsvári Keresztény-Nacionalista Klub tevékenysége és a magyar diáklányok ütlegelése ügyében. Az állami intézmények közbelépését szorgalmazta. Bukarestben naponta egyenruhában vonulnak a legionáriusok, és a kormány tűri ezt. Kolozsváron csütörtökön és pénteken a Békásban masíroznak gyakorlatozni. Kónya-Hamar Sándor interpellációja után a belügyminisztérium azonnal intézkedett a lányok ügyében, annak ellenére, hogy a rendőrparancsnok utolsó percig tagadta a történteket. Nemzetközi visszhangja is lett, az ügy bekerült a legnagyobb román tévéadók műsoraiba is. Március 15-én a legionárius társaság működött közre a koszorúk eltüntetésében, és a rendőrség, valamint az ügyészség hivatalos folyamodványok ellenére sem tett semmit. Nagyon sok vasgárdista szimpatizáns máris a hatalmon közelében van. Ez viszont Romániának mint jogállamnak a létét kérdőjelezi meg. Kónya-Hamar Sándor elmondta még, hogy "nálunk nyilvánosan lehet gyalázni egy népcsoportot vagy annak képviselőit, mikor ez a világon sehol sem megengedett." Egyik román párt sem kezdeményezte, hogy a Légiót mint neonáci mozgalmat betiltsák. Marian Munteanu személyében már elnökjelöltjük is van. - Az RMDSZ-en kívül csupán a Liberális Párt egykori Bratianu szárnya tiltakozott a legionarizmus ellen. /Gál Mária: Legionárius szimpózium a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Aki hallgat, cinkossá válik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. szeptember 14.

Egy parasztpárti képviselő (a szenátus külügyi bizottságának alelnöke) szept. 13-án követelte, hogy idézzék a parlamenti bizottság elé Ion Iliescu exállamfőt és Teodor Melescanu exkülügyminisztert, akiket azzal vádolt meg egy diplomata, hogy 1997-ig olyan nemzetközi szerződéseket tartottak életben, amik ellentétesek Románia euroatlanti integrációs törekvéseivel. /Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

2000. szeptember 14.

Szept. 13-án megkezdődött a Kolozs megye területén zajló "Cooperative Best Effort" elnevezésű NATO-hadgyakorlat. A mostani hadgyakorlatnak három fontos része van: háromnapos ismerkedés, beilleszkedés; gyakorlatozás kisebb csoportokban; gyakorlatozás a lőtereken, az összes jelen levő egység bevetésével. Tizennyolc országból 300 katona van jelen. A kisegítő személyzet 800 főből áll, akik a román IV. hadtest alkalmazottai. A hadgyakorlat 100 milliárd lejbe kerül. Ebből a pénzből felújították a szamosfalvi és a bogátpusztai kaszárnyákat és lőtereket, modern felszereléshez jutatták a hadgyakorlaton résztvevő román katonákat. A következő hasonló hadgyakorlatra novemberben kerül sor Magyarországon, ahol Romániát az aradi román-magyar közös egység képviseli. Szept. 13-án Kolozsváron a díszszemlén részt vett Sorin Frunzaverde védelmi miniszter, és dr. Mircea Chelaru dandártábornok, a hadsereg vezérkari főnöke is. Jelen volt Bogdan Cerghizan prefektus, Ioan Rus megyei tanácselnök, Gheorghe Funar polgármester, Ioan Cioara tábornok, a IV. hadtest parancsnoka, egyházi személyiségek, tábornokok, a külföldi hadseregek képviselői. Beszédet mondott dr. Mircea Chelaru vezérkari főnök, Ioan Cioara tábornok, Juan Esteban, a haderő társparancsnoka, és Sorin Frunzaverde védelmi miniszter. /Nánó Csaba: Megkezdődött a NATO-hadgyakorlat. Tapasztalatszerzési lehetőség a román hadseregnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. szeptember 14.

A romániai magyar történelmi egyházak vezetőinek állandó értekezlete állásfoglalást adott ki a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetének tárgyában. Köszönetüket fejezték ki a magyar kormánynak azért, hogy alkotmányos kötelességeinek megfelelően különleges jogállást és az ezzel járó kedvezményeket kívánja biztosítani a határon túl élő magyarok számára. A státustörvényt ért bírálatokkal szemben egyetértésükről biztosítják a magyar kormányt és a Magyar Állandó Értekezletet. Figyelemreméltó kezdeményezésnek tartják az ún. külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetet, és javasolják, hogy megvitatását tűzze a MÁÉRT következő ülésének napirendjére. Valamennyi tervezet alapvető elvi követelményének tartják, hogy a külhoni magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják. Az egészségügyi ellátás külhoni rendszerének kialakítása tekintetében a MÁÉRT illetékes bizottságának a figyelmébe ajánlják a Segítő Jobb Közalapítvány hálózatát. A magyar egyházak felajánlják részvételüket a státustörvény jogalanyainak kiválasztásában. Javasolják, hogy a nemzeti hovatartozás megállapításának kiemelt kritériuma legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyháztagság. /Állásfoglalás a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetének tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. szeptember 15.

Gyarmathi Sámuel (1751-1830), a kiváló nyelvész és orvosdoktor felújított sírkövét koszorúzza meg a BBTE bölcsészkarának magyar nyelv és kultúra tanszéke szept. 16-án, a Házsongárdi temetőben. A koszorúzási ünnepségen részt vesz a sírkő felújítását kezdeményező és támogató dr. Gulya János, a göttingai egyetem finnugor intézetének igazgató professzora. /Koszorúzási ünnepség a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Szept. 14-én kezdődött Budapesten "XX. századi magyar képzőművészet Magyarország határain kívül" címmel háromnapos nemzetközi művészettörténeti konferencia, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága rendezésében. Célja a határon kívüli magyar képzőművészet nem eléggé feltárt értékeinek közzététele és beépítése a XX. századi egyetemes magyar művészetbe. A tanácskozás a határokon túli területek magyar művészetének 1918-tól napjainkig terjedő korszakával, a XX. századi nyugat-európai és tengeren túli magyar művészek munkásságával, illetve a szomszédos országokban és a diaszpórában élő kortárs képzőművészek pályájának alakulásával foglalkozik. A tanácskozáson elhangzott előadásokat a társaság a tervek szerint kötetben is megjelenteti. /Határokon kívüli magyar képzőművészeti konferencia nyílott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Papp Árpád, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola igazgatója arról tájékoztatott, hogy nem sikerült megalakítani az előirányzott két osztályt. Tízen jelentkeztek a matematika-informatika, heten pedig az evangélikus osztályba iratkoztak. Mivel a matematika-informatika osztályt többen választották, eldöntötték, hogy ezt indítják. Minden tantárgyat szaktanár tanít, és ami örvendetes: 85%-ban helybeliek /Bardócz Péter: Új tanév küszöbén. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Szabó Gyula író hetvenéves, 1930. szeptember 11-én született Homoródalmáson. Páskándi Géza így jellemezte: "Írása olyan, mint az erdei rönk - ahova tették, ott van". /Szabó Gyula hetvenéves. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Csuka Róza, a Báthory István Elméleti Líceum /Kolozsvár/ új, megbízott igazgatója /sz. 1958/ egyetemi oklevelét a BBTE kémia karán szerezte 1982-ben. 1997-ben került a Báthory-líceumba, a tizedikes alternatív tankönyv társszerzője. Elmondta, hogy a megbízott igazgatói tisztségre a kollégáim javasolták. Célnak tekinti az új időkhöz való alkalmazkodást, továbbá az iskolai hagyományok őrzését. Tavaly az iskola jogot nyert arra, hogy Európa-szerte érvényes középfokú nyelvvizsgákra készítsen fel. Tervezi a számítógéprendszer bővítését. A Báthory István Elméleti Líceumban két év leforgása alatt 14 neves tanár kérte nyugdíjazását. Az "őrségváltás" megtörtént, a tanári kar lassan teljesen kicserélődik. /Szabó Csaba: Új igazgató a Báthory-líceumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Szept. 14-én megkezdődött a tanév a Hargita Megyei Művészeti Népiskolában, Csíkszeredában. Péter Csaba igazgató elmondta: az idei tanévtől jelentős mértékben bővítették a Népiskola szakmai kínálatát, igyekeznek versenyképes tudással felvértezni a jelentkezőket. /Tanévkezdés a Népiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Szept. 18-án bemutatják Csíkszeredán, a Kriterion Házban Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ című könyvét. A bemutatón jelen lesznek Virágh László, Zsók László és Csobotár István volt politikai foglyok, a kiadvány riportalanyai. Ugyanakkor a szerző Történelem a homlokráncban (az erőszakos kollektivizálás) c. művét is bemutatja Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. /Múltbirtokosok jövő nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

2000. szeptember 15.

A szabadságharc zászlaja alatt címmel megjelent a Partiumi Füzetek 13. száma. Alcíme - Az 1848-1849-es forradalom a Partiumban és a Bánságban - is jelzi, hogy az 1848-as forradalomról, továbbá emlékhelyeiről, honvédsírjairól és fennmaradt vagy időközben elpusztult emlékműveiről szolgál adalékokkal a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közös kiadásában megjelenő Partiumi füzetek sorozat legújabb száma. A kiadvány elsősorban azoknak a helytörténeti munkáknak az eredménye, amelyek a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által két évvel ezelőtt meghirdetett pályázatra születtek, kiegészítve az elmúlt két év öt Partiumi Honismereti Találkozóján felolvasott tanulmányokkal. /A szabadságharc zászlaja alatt címmel megjelent a Partiumi füzetek 13. száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Szept. 19-én Aradon a belvárosi református templomban a Magyar Dráma Napja tiszteletére a nagyváradi Kiss-Stúdió Színház bemutatja Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét Varga Vilmos rendezésében. A Varga Vilmos-Kiss Törék Ildikó művészházaspár magánkezdeményezéséből hat és fél évvel ezelőtt létrehozott Kiss-Stúdió Színház ma már a Kárpát-régió minden részén, sőt Ausztriában, Németországban és Svédországban is visszhangos szakmai sikereket aratott. Fennállása óta a Stúdió 510 előadását több mint 76 400 néző tapsolta meg. /Puskel Péter: A váradi Kiss-Stúdió előadása az arad-belvárosi református templomban. Az ember tragédiája. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Szept. 16-án fogják leleplezni Érmihályfalva főterén Bocskai István erdélyi fejedelem köztéri szobrát. Az ünnepi beszédek után a szobor talapzatán elhelyezik a kegyelet koszorúit és virágait. A szoboravatást megelőzően, a szokott órában ünnepi istentiszteletet, illetve szentmisét tartanak a református és a római katolikus templomban. Az esemény szervezői egész napos sport- és kulturális programokkal szeretnék emlékezetessé tenni a város életének e kimagasló eseményét. /Érmihályfalva. Bocskai-szobor a főtéren. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Szept. 13-án az RMDSZ szatmárnémeti székházának üléstermében lezajlott a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés tisztújító közgyűlése. Az új vezetőség: Popomájer Helga (elnök), Uglár Zsolt (alelnök), Kereskényi Gábor (ügyvezető), Délczeg Csongor, Kovács Máté, Papp Adél, Pollner Csaba (elnökségi tagok). A közgyűlésen megjelent fiatalok elbeszélgettek a szenátor- és képviselőjelöltekkel. Stier Péter egyetemista rákérdezett: vajon azok közül, akik most kívánnak RMDSZ-színekben a parlamentbe bejutni, ki fog vállalkozni arra, hogy konkrétan is tegyen valamit a kivándorlást fontolgató kisebbségi fiatalok megállítása érdekében? Felsejlett a komor kérdés: elvárható-e a fiataloktól, hogy miután végignézték nagyszüleik és szüleik vergődését, ők is, méghozzá jószántukból, vállalják az egyelőre inkább ígéretekkel kecsegtető, mint bizonyosságokkal szolgáló kisebbségi sors kockázatát? /Tegnapelőtt lezajlott a MIK tisztújító közgyűlése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Matyiku Irma kilenc éve látja el Sárközújlak községben a kultúrigazgatói teendőket. Ő alakította azt a 12 párból álló roma tánccsoportot, amely tavaly, az első alkalommal megrendezett Sárközújlak Napján lépett először színpadra. Matyiku Irma nemsokára újraindítja a tavaly óta széthullott magyar tánccsoportot: a volt tagok nagy része tovább szeretne tanulni, emiatt elkerült a községből. /(fodor): Sárközújlak. Ismét lesz magyar tánccsoport. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Az elmúlt tíz évben meggyökerezni látszik az erdélyi magyarságban a felismerés, hogy ne elégedjen meg félmegoldásokkal, kényszerhelyzetekkel, írta Cseke Gábor vezércikkében, hanem "követeljen, gondolkozzon összmagyarságban". Egyfajta vigasztalókét megszületett a státustörvény - vagy a különleges jogállás - gondolata, állapította meg az újságíró, most ezt osztják és szorozzák határon innen és túl. Cseke idézett egy áprilisban készült felmérést arról, hogyan is tekintenek a magyarországiak azokra a romániai magyarokra, akik valamilyen módon áttelepülnek: elveszik az ott élő magyaroktól a munkahelyet - állítja 36,9 %, s további 26,2 egyet is ért, meg nem is vele; cserben hagyják az otthoni magyarságot - 34,2 % véleménye, az is-is réteg további 20,1 %; az anyaországiakban erősítik a nemzeti érzést - ezzel eleve nem ért egyet 56,1 %; szerencsétlenek, ezért segíteni kell rajtuk - az ellenzők száma itt 28,7 %; nem is igazán magyarok - ezzel csak 58,9 % nem ért egyet; nekik köszönhetően kevésbé fogy Magyarország lakossága - ezt sem osztja 55 %. Az erdélyiek megsegítésére vonatkozó eljárások csekély támogatást élveznek: az anyaországba való bevándorlást alig 3,3 % ösztönözné, a kettős állampolgárságot 15 % látja megoldásnak, a legtöbben - 59,3 % - úgy vélik: a határon túliaknak szülőföldjükön kell boldogulniuk. A szükséges segítség esetében is 64,3 % elegendőnek találja a diplomáciai segítséget, 7,8 igenli az anyagi segítséget s csak 26,8 látja célravezetőnek mindkettőt. A megkérdezettek 56 % szerint van szükség a státustörvényre (vagy valami hasonló törvényi szabályzóra a magyarországi jogállás rendezésére), 41 % szükségtelennek tartja a törvényi rendezést. Cseke szerint egy józan politikai vezetésnek kötelessége észrevenni mindezt. Ilyen körülmények között a határon túli magyaroknak ne legyenek illúzióik, hogy a státustörvény az igazi megoldás. Kompromisszum ez a javából, de mint kiderül, kissé az anyaországi lakosság feje fölött. /Cseke Gábor: A pohár tele jó... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Polgárháborús hangulat robbant ki szept. 14-én Klézsén, amikor egy szakértői vegyes bizottság a helyszínen folytatott vizsgálatot a magyar oktatást kérvényező szülők körében. A Sántha Attila tanácsos (Oktatásügyi Minisztérium), Marian Bunghez Bákó megyei helyettes főtanfelügyelő, a prefektúra és a Kisebbségvédelmi Minisztérium képviselői alkotta testület megkezdte az anyanyelvű képzés beindításáért folyamodó személyek meghallgatását. Mintegy húsz szülő erősítette meg korábbi álláspontját. Délután húsz-huszonöt fős, erősen ittas csoport elállta a helyi iskolába igyekvő somoskai szülők útját. A randalírozókat Ioan Joca polgármester, Augustin Pascaru plébános, a PRN és a PUNR helyi szervezetének tagjai biztatták. Az iskola épületéből kilépő küldötteket a hőzöngők szitkokkal, kiabálásokkal fogadták; azt üvöltötték, hogy a községben mindenáron megakadályozzák a magyar képzés beindítását. Dumitru Nada, a Bákó megyei prefektúra igazgatója emellett szóban is arra ösztönözte a leitatott férfiakat, hogy álljanak ellen a "magyar betolakodóknak", a félelemtől reszkető hivatalosságokat pedig "Úgy kell nektek!" felkiáltással röhögte szembe. Ilinka Cecília, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége jogtanácsosa és Róka Szilvia, a szervezet alelnöke személygépkocsival akarta elhagyni a helyszínt, az autót azonban kis híján a benne ülőkkel együtt felborították a randalírozók. A felbíztatott klézseiek által nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illetett jogtanácsos lapunknak elmondta, jelentést készítenek a történtekről, és könnyen lehet, hogy jogorvoslattal élnek majd. A bizottság szept. 14-én este a szintén Bákó megyei Lészpeden folytatta a vizsgálatot, ahol a megfélemlítés hatására csupán ketten igényelték a magyar oktatást. Kötő József oktatásügyi államtitkár "erőszakos, fasiszta" megnyilvánulásnak nevezte a történteket. "Mélységesen elítélem az általam évekkel ezelőtt már átélthez hasonlatos atrocitást, amely ellen mindenképpen fellépünk. A 15 klézsei megerősítés mindenesetre elegendő a magyar oktatás beindításához" - fogalmazott az államtitkár. /Magyarellenes hőzöngés Klézsén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Ha Európa Nostra, tehát a miénk, akkor Torockó immár Európa" - fogalmazott frappánsan dr. Román András Torockón az Európa Nostra-díj átadásakor. Szőcs Ferenc, Torockó polgármestere köszöntötte a megjelenteket, köszönetet mondott Budapest V. kerülete polgárainak az önzetlen anyagi támogatásért. Dr. Andrea H. Schuler, az Europa Nostra alelnöke az EN Alapítvány létrehozásának történetét, tevékenységét mutatta be, majd értékelte a Torockó Értékvédő Program eredményeit. Az EN páneurópai szövetség, több mint háromszáz nem kormányzati szervezetet tömörít, több mint harminc országból. Az EN-díjat 1978-tól adják ki. Az 1999-es versenyben az EN Bizottság 125 program közül választotta ki a torockóit, a következő indoklással: "138 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttes kiváló helyreállításáért, mely szakmai körök kezdeményezésére, a legmagasabb műemlékvédelmi követelmények betartásával, határokon átnyúló támogatással és helyi elkötelezettség eredményeként valósult meg." /Deák Piroska: "Torockó immár Európa" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Mátis Jenő a Kolozs megyei RMDSZ parlamenti képviselője, a parlament Költségvetési, Pénzügyi és Bankügyi Állandó Szakbizottságának tagja elmondta, hogy elmúlt négy évi parlamenti képviselői munkája alapvetően különbözött az első négy év parlamenti munkájától. 1996-tól ugyanis az RMDSZ a kormánykoalíció tagja lett, a politikai interpellációkra, kérdésfeltevésekre kevésbé volt mód. Mátis az elmúlt négy évben a törvényelőkészítési munkálatokban vehetett részt. Sikerült olyan törvénytervezetek előkészítésében részt vennie, amelyeket az RMDSZ már '90-től szorgalmazott elfogadásra. Ilyen volt például a helyi közpénzekről szóló törvény, amelyet kétéves küzdelem után fogadott el a parlament. Ez ugyan távolról sem elégíti ki az igényeket, de első lépés a helyi pénzügyi autonómia kidolgozása felé. A múlt évben a parlament megszavazott RMDSZ-javaslatra háromszáz milliárdos tételt a kis és közepes vállalkozások támogatására, az eredeti nyolcvanmilliárd helyett. Azonban a költségvetés parlamenti megszavazása után, a tavaly szeptemberi költségvetés-módosításkor ez az összeg egyszerűen eltűnt a költségvetésből. - Ez a koalíció sem mentes bizonyos beidegződésektől, előítéletektől, ami a sajátos nemzeti közösségi problémakört illeti. Az RMDSZ az elmúlt négy évben nagyon sokszor maradt egyedül a koalíción belül. /Csomafáy Ferenc: Egy érdeket képviselünk közösen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2000. szeptember 15.

A Szövetségi Operatív Tanács arra törekedett, hogy döntései ne legyenek kirekesztő jellegűek - nyilatkozta Kelemen Attila, aki az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjeként tagja a testületnek. Gazda Árpád megjegyezte, hogy nem lehet befogadónak tekinteni azt a döntést, hogy Kincses Előd négy évvel ezelőtt kettős állampolgárként is felkerülhetett a szenátorjelölti listára, most viszont alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy Kincses egyáltalán megpróbál beiratkozni a versenybe. Négy év alatt nem változott az alkotmány. Változott viszont a szemlélet. Az RMDSZ is szemet hunyt afelett, hogy Alexandru Herlea jelenlegi brüsszeli nagykövet két éven át kettős állampolgárként lehetett miniszter a román kormányban. Most viszont ugyanaz az RMDSZ nem tartja elégségesnek Kincses ígéretét, hogy lemond magyar állampolgárságáról, ha képviselőnek választják. Mindebből csak az látszik, hogy Kincsest mindenáron félre akarják tenni, ő pedig nem hagyja magát. Érdemes ezt üzenni a választóknak, tette fel a kérdést Gazda Árpád, hozzátéve. "Nem inkább a Kelemen Attila által említett befogadó szellemet kellene Erdély-szerte meghonosítani.?" /Gazda Árpád: Válogatós befogadás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2000. szeptember 15.

A Nagy-Románia Párt (NRP) megyei vezetősége ideiglenes szenátori és képviselői jelöltlistát állított össze. Egy dolog biztos: a szenátusi jelöltlistán Gheorghe Funar polgármester, a képviselőházin pedig Ioan Mihai Nastase városi tanácsos, megyei elnök lesz az első helyen. /Szenátorjelölt a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Marian Munteanut Virgil Magureanu elnöknek jelölteti. Köztudott, hogy Virgil Magureanu a Román Hírszerző Szolgálat egykori főnöke - aki egyik napról a másikra gazdag üzletemberré vált, akitől az ügyészség, bíróság a mai napig retteg - , egykoron szekustiszt volt. Valeriu Tabara, Funar utódja az RNEP élén, hogy ahányszor csak alkalma adódik, épp úgy szidja a magyarokat, mint elhíresült eszmetársa. Vezetése alatt az RNEP darabokra hullott, és ez az oka, hogy Magureanu pártjával szűrte össze a levet. Marian Munteanu, az Egyetem téri hős, fiatalok példaképe, megkínzott, megvert diák, egy adott pillanatban átesett a ló túlsó oldalára. Elkezdett vasgárdista eszméket hirdetni! Ami Munteanu elnökké választását illeti, az Magureanu újabb diverziója. Elég Munteanu nevét előhozni, hogy sok embert megtévesszenek vele. A volt szekus tudja jól: minél többen vannak versenyben az elnöki tisztségért, annál többfelé oszlik a szavazatok száma. /Nánó Csaba: Vasgárdista elnökjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2000. szeptember 15.

Megegyezés nélkül fejeződtek be szept. 13-án a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a román kormány képviselőinek tárgyalásai a Romániának jóváhagyott készenléti hitel újabb részletének folyósításáról. Decebal Traian Remes pénzügyminiszter szerint Románia "bízhat abban, hogy október közepén kedvező választ kap" az IMF-től. Emanuel Zervoudakis, az IMF romániai főtárgyalója szerint nem sikerült a tervezett mértékben behajtani az állami vállalatoktól költségvetési tartozásaikat, az év második felében az állami vállalatoknál a tervezettnél jóval nagyobb ütemben növekedtek a bérek. /Eredménytelenül zárultak az IMF-tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2000. szeptember 15.

A jövő héten terjeszti be a Képviselőház külügyi bizottságának illetékes albizottsága azt a törvénytervezetet, amely a határon túli románok jogállását szabályozza. A törvény alapján a külföldi állampolgársággal rendelkező volt román állampolgárok igényt tarthatnak elkobzott vagyonukra vagy kártérítésre. A törvényszöveg egy száz tagot számláló bizottság felállításáról rendelkezik, amely a világon élő volt román állampolgárok és utódaik törvényes képviseletét képezné. Tagjait az adott ország szervezetei, szövetségei választanák. Szilágyi Zsolt, az albizottság RMDSZ-es tagja szerint a törvény célja, hogy megkönnyítse a külföldön élő románok hazai befektetéseit. A diaszpórában élők ezzel támogatnák az ország euroatlanti integrációját is. /Készülő román státustörvény. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 15./

2000. szeptember 16.

Tizennyolc Kölcsey-költemény, köztük a Himnusz román fordítását tartalmazza a budapesti Pont Kiadónál 1998-ban megjelent, Ábránd - Reverie című kétnyelvű kis kötet. A versek fordítója Constantin Olariu, a magyar irodalom kitűnő ismerője, tolmácsolója. Kölcsey Ferenc élete és munkássága évtizedek óta foglalkoztatja a fordítót (az 1965-ben megjelent, Antologia literaturii maghiare című gyűjteményes kötetben ő méltatja a költő tevékenységét), de amint a Pont Kiadónál Szávai Géza szerkesztésében napvilágot látott kétnyelvű kiadvány előszavában írja: "csak most, hogy néhány költeményének fordítására vállalkoztam, döbbentem rá a nagy műveltségű magyar költő igazi értékére." /(Muzsnay Árpád): Verskereső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2000. szeptember 16.

Szept. 15-én dr. Szabó Béla, a bukaresti magyar nagykövetség munkatársa a megyeszékhelyen találkozott a Csíkszereda vonzáskörzetébe tartozó kistelepülések pedagógusaival. A találkozó célja az volt, hogy fellendítsék a vidéki iskolák és a magyar tanügyminisztérium közötti információcserét. /Igényfelmérés az iskolákban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

2000. szeptember 16.

Marosvásárhelyen megnyílt Szöllösi Lajos /sz. Kóródszentmárton, 1936/ kiállítása. Annak idején nem végezhette el a képzőművészeti akadémiát, mert úgymond volt már egy diplomája. Tanár volt és a maga erejéből, avatott mesterek irányításával talált önmagára. Vezetett faragókört, tanított rajzot. Nyugdíjasként tárult igazán ki számára a világ. Munkái végre eljuthattak a szélesebb közönség elé is, mind idehaza, mind az anyaországban. Rajzolni csakúgy szeret, mint fából szobrokat készíteni. /Szöllösi Lajos tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./


lapozás: 1-30 ... 2671-2700 | 2701-2730 | 2731-2760 ... 4081-4106




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998