Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve Kállai Ernő és Daróczi Gábor után megismételte, hogy Gábor Áron cigány származású volt. Ennek hatására Székelyföldön többen felháborodtak, ugyanis Kállai Ernő és Daróczi Gábor állítása után a múlt évben többen kimutatták, hogy ez nem igaz, de a hazugságok és hamisítások makacs természetűek. Kállai Ernő megfogalmazása szerint a ,,Gábor cigányközösséghez tartozó ágyúkészítő...” Gábor Áron. Néhai Incze László, a kézdivásárhelyi Céhmúzeum volt igazgatóját írta (Székely Hírmondó, 2006. február 22.): ,,Egyszerűen felháborítónak tartom Daróczi Gábor kijelentését, aki magas fokú tudatlanságáról, a történelem nem ismeréséről tett ezúttal is tanúbizonyságot. Ennek a politikusnak – aki ráadásul még oktatásügyi minisztériumban is dolgozik – fogalma sincs arról, hogy kik a székelyek, vagy hogy egyáltalán hol élnek a Gábor cigányok Erdélyben. Daróczi egyszer már felháborított egy nyilatkozatával, akkor sem hagytam válasz nélkül, és úgy gondolom, hogy ezt követően is levelet fogok írni neki.” Khell Ödön, a berecki Gábor Áron Alapítvány elnöke ugyanabban a lapszámban: ,,Nemrégiben elkészítettük Gábor Áron családfáját is, akinek ősei tulajdonképpen Lemhényből származnak. Gábor Áron egyébként köztudottan székely ezermester volt, aki leginkább asztalossággal foglalkozott, semmiképpen sem a cigányokra jellemző kézműves-mesterségekkel. Kíváncsi vagyok, hogy Daróczi úr mivel tudná alátámasztani kijelentéseit.” Néhai Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója: ,,Egyáltalán azt kellene megvizsgálni, hogy a XIX. században léteztek-e Gábor cigányok Felső-Háromszéken, mert tudomásom szerint Maros és Hargita megyében telepedtek meg annak idején. Olvastam már olyant is, hogy Gábor Áront egy román mesterember tanította meg ágyút önteni, úgyhogy én már semmin sem csodálkozom. Szólásszabadság van, mondani bármit lehet. Az MSZP-SZDSZ irányította (sokak szerint inkább elzüllesztett) magyar oktatásban az illetékes szerint az a legfontosabb cél, hogy Gábor Áron cigány volta ki ne maradjon a tankönyvekből. /Sylvester Lajos: Gábor (egyszer) elszáll, s a hazugság marad? (Újra elcsórták Áron nevét). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./
2009. április 1.
A székelyudvarhelyi Infoprint Kiadó a kézdivásárhelyi Bujdosó vendéglő konferenciatermében bemutatta a Felső-háromszéki Omnibus 2009-es cégkatalógusát. A több mint egy évtizede indított helyi katalóguscsalád legfrissebb, több mint százoldalas kiadványa ezúttal nem csak Kézdivásárhely és Kovászna, hanem egész Kézdi-Orbaiszék vállalkozásainak, intézményeinek, egyházainak, civil szervezeteinek szakszerű, rendszerezett elérhetőségét kínálja. Vass Dénes, a kiadó igazgatója elmondta: a teljességre törekedtek, munkatársai több mint ezer céget, intézményt stb. kerestek fel személyesen, de így is kimaradtak az adatgyűjtés után alakult cégek. /Iochom István: Bemutatták a Felső-háromszéki Omnibust. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./
2009. április 5.
A Felsőháromszéki Katolikus Templomi Kórusok XV., a Seprődi János Kórusszövetség tagegyesületeinek IX. találkozójára került sor március 27–28-án Kézdivásárhelyen, a kantai templomban. Egyperces néma csenddel adóztak a társszervező Seprődi János Kórusszövetség tavaly elhunyt alapító elnökének, Nagy Ferencnek emléke előtt, aki rengeteget munkálkodott nem csak a hazai, hanem az egész Kárpát-medencei kóruskultúra fellendítésén. /Fórika Balázs: XV. kórustalálkozó Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5./
2009. április 7.
A Zernye Kistérségi Egyesület meghívására – melyet 2007 elején Gelence, Szentkatolna és Zabola alapított –több mint negyven Békés megyei polgár látogatott Felső-Háromszékre. A népes csoportot Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő is elkísérte. Albert Zoltán, a Háromszéki Panziók Egyesületének alelnöke, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület turisztikai menedzsere vetített képes előadáson mutatta be a Békés megyeieknek a gelencei Szent Imre-műemlék templomot, majd bemutatkozott a két kistérségi társulás. /Iochom István: Kistérségi társulások találkozója Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2009. április 7.
Városon lakó fiatalok kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik a szűkebb környék helyneveit sem. Nem állnak sokkal jobban falusi gyermekeink sem. Több, sokkal több helynevet ismernek, de édeskevés ahhoz, amit tudnia kell egy mai fiatalnak szülőfalujáról, szülőföldjéről. Sepsiszentgyörgy helyneveit Kisgyörgy Zoltán gyűjtötte össze Györbíró Pállal és dr. Imreh Barnával közösen Szabó T. Attila leírt szabályai szerint, a történeti helynevek egy részét pedig Bogáts Dénes adta ki még 1929-ben. Tucatnyi háromszéki falu helynévanyagát jegyezték már fel. 2008 végén 220 oldalas, nagy formátumú nyelvtudományi tanulmány jelent meg, Péter Sándor munkája: Térszínformanevek és vízrajzi köznevek a felső-háromszéki helynevekben /Proserved Cathedra Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ címmel. Péter Sándor nyelvszakos sepsiszentgyörgyi tanár doktori disszertációja tizenkét felső-háromszéki település történeti és jelenkori helynévanyagát összesíti a névtudomány mai elvárásainak szabályai szerint. /Kisgyörgy Zoltán: Beszél-e a föld? Beszél-e a táj? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2009. április 11.
Nem kerül az RMDSZ-kongresszus napirendjére a területi szervezetek megyei szervezetté egyesítése. Kovászna megyében az alsó-háromszékiek akarták az egyesítést, a felső-háromszékiek, csak ha muszáj, de nagy ellenállásba ütközött az elképzelés Hargita megyében, ahol három területi szervezet működik. A területi szervezetek egyesítésének ötletét először Markó Béla vetette fel a 2007-es EP-választásokat követően. Meglátása szerint a székelyföldi RMDSZ-szervezetek gyenge szereplése indokolttá tette az új szervezeti felépítést. /Farkas Réka: A kongresszus nem vitatja az összevonást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./
2009. április 12.
A gyulafehérvári egyházmegye ezeréves fennállását ünnepelték a kézdi-orbai esperesi kerület vallástanárai és a diákok. Április 4-én a kézdivásárhelyi Szentháromság templomban gyűltek össze. Az ünnepséget megelőzően kiírtak egy pályázatot a felsőháromszéki diákok számára, hogy rajzban, kézimunkában jelenítsék meg azt, ami számukra a legreprezentatívabb a millenniumi év kapcsán Az alkotásokból született kiállítást sokan megnézték. A középiskolások az egyházmegye történelméből tartottak vetélkedőt. A Nagy Mózes Elméleti Líceumban (az egykori kantai Státus Főgimnáziumban) Bejan András, a líceum emlékezett az iskolaalapító Nagy Mózes halálának 300. évfordulójára. Dezső Kinga, a vallástanárok kerületi felelőse elmondta, a cél az volt, hogy a résztvevők jobban megismerjék az egyházmegye történetét. /Dénes Gabriella: Millenáris emlékezés Kézdi-Orbai széken. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 12./
2009. június 4.
A magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett csíkszeredai tüntetésen elfogadott kiáltvány támogatására kezdett aláírásgyűjtésbe az RMDSZ csíki területi szervezete. A csíki politikusok levélben kérték a gyergyói, udvarhelyszéki, alsó- és felső-háromszéki, valamint a Maros megyei RMDSZ- szervezeteket, hogy csatlakozzanak a csíkiak kezdeményezéséhez. /Kemenes Szidónia: Folytatódik az aláírásgyűjtés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2009. július 7.
Szakembereket toboroz a Kovászna megyei közintézmények élére a felsőháromszéki RMDSZ – jelentette be Albert Álmos területi elnök. Elmondta, az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy amikor az RMDSZ kormányon van, jobban tudja érvényesíteni a magyar közösség érdekeit. Úgy vélte, valószínű, hogy az államelnök-választások után feloszlik a jelenlegi kormánykoalíció, ezért a szövetség készül a kormányzásra. Biztosítani fogják, hogy minden szakterületen legyen felkészült, és az igazgatói, vagy más vezető beosztást vállaló szakemberük. Albert Álmos utalt arra, hogy a több mint 70 százalékban magyarok lakta Háromszéken csupán az intézményvezetők 40 százaléka volt magyar nemzetiségű. Jelenleg az új kormány intézkedései nyomán a 39 Kovászna megyei közintézmény közül csak hatnak az élén maradt magyar igazgató. /Bíró Blanka: Kormányzásra készül az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./
2009. július 8.
Albert Álmos, az RMDSZ alsóháromszéki szervezetének elnöke szerint fontos lenne, ha a két területi szervezet – a felsőháromszéki és az alsóháromszéki – egyesülne, és ezen szervezet keretében létrejönne négy kisebb széki fiók. /Egyesülhetnek az RMDSZ háromszéki szervezetei. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./
2009. augusztus 15.
Az első magyar eszperantista, a szentkatolnai Bálint Gábor születésének 165 évfordulója alkalmából avattak augusztus 14-én emléktáblát a felső-háromszéki községben. A háromnyelvű – magyar, román, eszperantó – tábla a dombóvári G. Nagy Róbert munkája. A tábla elhelyezését számos magyarországi és romániai szervezet és magánember támogatta. A táblát a már álló Bálint Gábor-szobor közelében, az iskola épületén helyezték el. /(Farcádi): Emléktábla az első magyar eszperantistának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./
2009. augusztus 17.
Hálaadó szentmisével és körmenettel emlékeztek meg augusztus 16-án Kovászna megyei Futásfalván a település római katolikus temploma Mária-szobrának felújításáról. Felső-Háromszék egyik legismertebb búcsújáró helyének ékességét 1964-ben restaurálták. A fából faragott, barokk stílusú Mária-szobor 1750-ból származik. A 217 centiméter magas, ismeretlen faragómestertől származó alkotás Esztelnekről került Futásfalvára. A szobor Máriát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal, mindkettő fején korona, kezükben jogar. A restaurálásnak köszönhetően ma is gyönyörű háromszéki Madonna a templom egyik mellékoltárán tekinthető meg. /Hálaadás a szoborfelújításért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2009. szeptember 18.
Az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek vezetői megállapodtak abban, hogy közös Kovászna megyei RMDSZ-szervezetet alakítanak – jelentette be Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke. Albert Álmos kifejtette: jó példával szeretnének elöl járni a hozzájuk hasonlóan külön szervezetként tevékenykedő Hargita és Máramaros megyei RMDSZ előtt. Abban állapodtak meg, hogy a Kovászna megyei RMDSZ-en belül öt szervezetet hoznak létre – Sepsiszék, Orbaiszék, Kézdiszék, Erdővidék és Sepsiszentgyörgy, amelyek maximális autonómiával rendelkeznek majd. Tamás Sándor megyei tanácselnök, a felső-háromszéki RMDSZ szervezet korábbi elnöke kifejtette: a megyei szervezeten belül létrejövő széki szervezetek esetében is érvényesül az arányosság elve, vagyis tagjaik számarányának megfelelően vesznek részt a közös megyei vezetésben. Hargita megyében három – csíki, udvarhelyszéki és gyergyói –, Máramarosban pedig két-két területi szervezet működik. /Kovács Zsolt: Fúzionáltak a területi szervezetek. „Újraegyesülés” Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2009. november 12.
Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere betartotta ígéretét: a nyáron Alsó- és Felsőcsernátonban felavatott két székely kapu után a közigazgatásilag Csernátonhoz tartozó Albis és Ikafalva bejáratához is székely kaput állítottak. Az albisi díszkapu Haszmann József szakavatott irányítása alatt a csernátoni múzeumkertben készült. Ezzel immár tizenháromra emelkedett a Felső-Háromszék településeinek bejáratánál állított díszkapuk száma. /Iochom István: Újabb két székely kaput állítottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
