Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 103 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-103
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. október 26.

Az RMDSZ-en belül komoly feszültségek vannak, fejtette ki Bodó Barna és Toró Tibor. Szemléletbeli különbség van Domokos Géza és az őt támogató konzervatív erő, valamint a radikális tábor között. A radikálisok nem egységesek, de abban megegyeznek, hogy az RMDSZ-t meg kell újítani, más politizálási stílust kell bevezetni. Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa elfogadta a megrendezendő RMDSZ-kongresszus előkészítésének menetrendjét és egy 68-70 pontos csomagot. Elhatározták, hogy egy előkészítő bizottság konszenzust alakít ki annak érdekében, hogy közös dokumentum kerüljön a kongresszus elé. /Temesvári Rádió, okt. 26./

1992. október 27.

Funar pártja élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát és az RMDSZ-képviselőknek a Szent Mihály templomban tett ünnepélyes esküjét. Funar javasolta az RMDSZ megszüntetését. Hasonlóan alkotmányellenesnek tartotta az RMDSZ nyilatkozatát a Nagy-Románia /Romania Mare/ Párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor is. Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselője ellenez mindenfajta kollektív jogot, Corneliu Coposu, a párt elnöke viszont jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman, a Nemzeti Megmentési Front elnöke élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát, szerinte az RMDSZ által emlegetett belső önrendelkezés az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. /MTI, Magyar Nemzet, okt. 28, Népszabadság, okt. 28./

1992. október 27.

Dr. Fazekas Béla parazitológia professzor /két éve a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese/ elmondta: nem sikerült elérni, hogy a magyar tagozaton minden előadást és gyakorlatot magyarul tarthassanak, legyen külön beiskolázási számuk, viszont a hallgatók engedélyt kapnak szegedi nyári gyakorlatra, egymás rendezvényein való részvételre. - Az elmúlt években mintegy 1500 magyar orvos hagyta el szülőföldjét. Az eltávozottak segíthetnének szakirodalommal, vegyszerekkel, felszerelésekkel, gondolatokkal az itthonmaradottaknak. /Magyar Hírlap, okt. 27./

1992. október 28.

Nyíregyházán és Beregszászon tartották meg okt. 28-31-e között a Kárpát-medence magyarságának közoktatási fórumát. Az egyes területek képviselői ismertették az anyanyelvi oktatás helyzetét. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 6./ Kiadott állásfoglalásukban szorgalmazták az anyaországi és a határon túli területek oktatási tárcái közötti szerződések megkötését és betartását, adatbázis létrehozását, a pedagógusszövetségek munkájának koordinálását és önálló magyar módszertani központ létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1992. október 28.

A román képviselőház elnökévé Adrian Nastase eddigi külügyminisztert választották meg, a szenátus elnökévé pedig - a posztkommunista Szocialista Munkapárt, az ultranacionalista Romania Mare Párt és a Funar-vezette Román Nemzeti Egységpárt szenátorainak segítségével - Oliviu Ghermant, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front tagját. /MTI/

1992. október 28.

Az RMDSZ-en belüli súlyos feszültséget jelzi Szőcs Géza alelnök és Domokos Géza elnök levélváltásának nyilvánosságra hozatala. Szőcs Géza kifejtette, hogy Domokos Gézának a Hargita megyei parlamenti választással kapcsolatos eljárása súlyos hiba volt, ezt az elnökség "egy hibás politikai akarat etikátlan és alapszabályellenes módszerekkel való keresztülvitelének tartja, egyben hangot adva annak is, hogy nincs többé bizalma az elnök úr személyében." Ezt megszavazta nyolc elnökségi tag: Tőkés László, Kolumbán Gábor, Szőcs Géza, Borbély Imre, Csapó József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András, egyetlen ellenszavazat: Tokay György, két tartózkodás: Takács Csaba és Beder Tibor. - Domokos Géza terjedelmes válaszában azzal érvelt, hogy a RMDSZ-elnöke nem függ az elnökség bizalmától, mert őt az RMDSZ kongresszusa választotta meg. Ezután ismertette, mi is történt a Hargita megyei választással kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

1992. október 29.

A Transinfo hírügynökség jelentése szerint több alkalommal megvertek magyarokat. Zágonban a választást követő napon. Szept. 28-án egy helybeli rendőr, Stefan Chilati behatolt Boros Árpád agrármérnök, RMDSZ választási bizalmi otthonába, és ott úgy agyba-főbe verte a mérnököt, hogy kórházba kellett szállítani. Később egy Dobrita nevű ezredes egy nyilatkozat aláírására kényszerítette Boros Árpád feleségét, anélkül, hogy megengedte volna neki a nyilatkozat elolvasását. Ugyancsak Zágonban, szintén szept. 28-án a helyi rendőrök összeverték Török Violát és Török Dezsőt, sőt pénzbírságra ítélték őket, minden ok nélkül. Erről beszámolt a Háromszék is /okt. 3-i szám/. Több alkalommal rejtélyes gyilkosságok áldozatai voltak magyar fiatalok román kaszárnyákban. Legutóbb Kóródi Gyula /Börvely, Szatmár megye/ halt meg Botosaniban, egy kaszárnyában. Állítólag öngyilkos lett. /Új Magyarország, okt. 29./

1992. október 29.

Bukarestből érkezett a hír, megszűnt a romániai magyar falvak lapja, a Falvak Népe. Nem jelenik meg az Erdélyi Figyelő sem. Veszélyben vannak más magyar lapok is, így például az A Hét /Bukarest/ hetilap. /Népszabadság, okt. 29./

1992. október 29.

Németh Gyula győri mérnök barátaival megalakította a Beszerce Csángó-Magyar Alapítványt Győrben. Már második éve csángó gyermekek győri nyaraltatását tették lehetővé. Idén 34 lészpedi és 8 szabófalvi gyermeket láttak vendégül. Lészpeden Fazakas József munkásember házában gyermekeket tanít magyarul írni, olvasni. Szabófalván Perka Mihály tanító csinálja ugyanezt. /Ferencz Csaba: Beszerce Csángó-Magyar Alapítvány. Határokon kívül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

1992. október 30.

Dr. Moses Rosen főrabbi okt. 30-án a bukaresti zsinagóga olvasótermében tartott sajtótájékoztatóján tiltakozott a szélsőséges Europa hetilap okt. 20-27-i számában Ilie Neacsu által közzétett fiktív levél közlése miatt. Az újság szerint a levelet bizonyos Itic Strul írta, Haifából. A levél hangneme olyan, hogy a főrabbi bevallása szerint ha román lenne, a levél olvastán maga is zsidó vérre szomjazna. Egy ilyen nemzetgyalázó levél hogyan kaphatott helyet a sajtóban? E levél kapcsán Moses Rosen beszámolt egy korábbi esetről: 1991 májusában, szintén az Europa hetilapban Ilie Neacsu aláírásával megjelent cikk a zsidóság elleni durva, pogromszerű támadás volt. A Romániai Zsidóközösség Szövetsége a cikk megjelenése után a törvény védelméhez fordult. Románia legfőbb ügyészétől kértek eljárást a szerző ellen. Hivatalos választ többszöri sürgetésre, egy év után kaptak: a válasz elutasító volt. Ilie Neacsu tehát büntetlenül folytathatta antiszemita propagandáját. /Éltes Enikő: Itic levele és Europa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1992. október 31.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester sajtóértekezletét újabb magyarellenes támadásokra használta fel. A Bolyai Szabadegyetemet illegálisnak tartja, jelentette ki, azonkívül a Babes-Bolyai Egyetemnek más nevet /Dacia Egyetem/ kell adni, hogy össze ne tévesszék a szabadegyetemmel. Elítélte a magyar képviselők eskütételét is, szerinte az Magyarországra tette eskü volt. /Nits Árpád: Célzatos félreértések. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

1992. október folyamán

Szőcs Gézával készült beszélgetést közölt a Korunk, ahol az RMDSZ alelnöke az erdélyi magyarság sajátos politikájáról szólt. Romániában a hatalmi viszonyok fenntartásában érdekeltek hányada sokkal jelentősebb, mint bármelyik kelet-európai államban. Amíg ez például Lengyelországban 3-5 %, addig Romániában 20 % körül van. Az 1989-es fordulat után az egykori hatalmi párt újra megkaparintotta a társadalom fölötti ellenőrzést. A kisebbségi lét folytonos háttérbe szorítottságot eredményez. "Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy az erdélyi magyarság még mindig a közösségi és spirituális értékektől a leginkább áthatott magyar népcsoport." Ez a negatív helyzet belső tartást kölcsönöz "ennek a közösségnek; amely belső tartás igen sok más nemzeti közösségből hiányzik, még az anyaországi magyarságból is." Az RMDSZ volt az "egyetlen koherens, következetes és stabil politikai erő ebben a térségben". A "világ egyetlen pártja vagyunk, amely működik, és tisztában van azzal, hogy soha nem fog tudni kormánypárttá lenni." /Kónya Sándor-Szőcs Géza: Hatalom vagy szolgálat? = Korunk (Kolozsvár), 1992. 10. sz./

1992. október folyamán

Jakó Zsigmond köszöntötte a hetvenéves Kiss András kolozsvári történetkutató levéltárost, aki évtizedeken át végezte kutatásait a kolozsvári Állami Levéltárban, alaposan tanulmányozta az Erdélyi Múzeum Levéltárának ott őrzött állagát. Kiss Andrásnak kulcsszerepe volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület újjászervezésében. /Kiss András köszöntése. = Művelődés (Kolozsvár), okt./ Kiss András /sz. Facsád, 1922. okt. 5./ 1949-től 1983-ig, nyugdíjazásáig főlevéltáros volt.


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-103




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998