Az etnikai konfliktusok kiszélesedése földrészünkön veszélyes, mondta Oslóban, a NATO ülésén Adrian Nastase külügyminiszter. /Magyar Hírlap, jún. 8./
1992. június 7.
Megalakult a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség. Céljaik: a kilenc református gyülekezet összefogása, a közös kérdések megtárgyalása, együttes erővel történő templomépítés, szeretetszolgálat megszervezése, hitoktatás egybehangolása, az egyházi népszámlálás megszervezése. /Református Gyülekezeti Szövetség alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 7./
1992. június 8.
Székelykeresztúron felavatták a Petőfi-szobrot, ez is Márkos Albert alkotása, mint a város főterén 1973-ban felállított Petőfi szobor. Június 8-án Dávid Gyula, az EMKE elnöke mondott avató beszédet. Ez a szobor 45 éve készült el, azóta város múzeumában állt, most a város Petőfi Sándor Általános Iskolájának előterében kapott helyet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1992. június 8.
Jún. 8-án, a román parlament két házának együttes ülésén - heves vita után - a választások elhalasztása mellett döntöttek, annak ellenére, hogy előzőleg a képviselőház júl. 26-ára tűzte ki a választás időpontját. Hiába sürgette Stolojan miniszterelnök a választások mielőbbi megtartását, ugyanez volt Domokos Géza RMDSZ-elnök felszólalásának is a lényege. /Cseke Gábor: Elhalasztották a román választásokat. = Magyar Nemzet, jún. 10./
1992. június 8.
Románia csatlakozott az ENSZ által elrendelt Jugoszlávia elleni embargóhoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1992. június 9.
A Rompres statisztikai adatokkal megtűzdelt kommentárjában azt bizonygatta, hogy Románia egységes nemzetállam, a lakosság 89,4 %-a román. Bukarestnek a népszámlálás szerint 8811 magyar nemzetiségű lakosa van. /Új Magyarország, jún. 10./
1992. június 9.
A román parlament mindkét háza megszavazta, az államelnök szentesítette a Románia határaira vonatkozó 56-os számú törvényt. A határzóna 20 km-es mélységben van, az országból való bemenetel, illetve a kimenetel a törvények megkerülésével bűntettnek minősül és börtönnel büntethető, az országhatárok átlépési kísérlete kihágásnak minősül, fogházzal vagy pénzbírsággal sújtható. /Lege privind frontiera de stat a Romaniei - Románia államhatáraira vonatkozó törvény. = Monitorul Oficial al Romaniei (Bukarest), jún. 9., MTI/
1992. június 9.
Az Erdélyi Egyesített Roma Szervezetek vezetősége közleményében diszkriminációnak, a kisebbség jogainak megsértésének minősítette azt, hogy a polgármester megakadályozta a roma kisebbség találkozását a Kolozsvárra látogató Iliescu elnökkel. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott a roma kisebbség Iliescu elnökkel való találkozásának megakadályozása miatt. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Iliescu elnök látogatása: jún. 4.
1992. június 9.
Nyilvánosságra hozták az amerikai külügyminisztérium éves jelentését, amelyben Romániáról megállapítják: nőtt ugyan az emberi jogok iránti tisztelet, de bizonyos területeken aggasztó fejlemények tapasztalhatók. Az országban az elmúlt évben is a nemzeti kisebbségek, elsősorban a romániai magyarok körüli feszültségek jellemezték az emberi jogi helyzetet. /MTI/
1992. június 9.
Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter jún. 9-én Bukarestbe látogatott, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval tárgyalt. Romániában moldovai diplomatákat fognak kiképezni. /Bogdán Tibor (Bukarest): Bukarest moldovai diplomatákat képez ki. = Magyar Hírlap, jún. 11./
1992. június 9.
Bukarestben megkezdődött Hohenzollern Pál herceg bírósági tárgyalása, trónörökösi jogainak elismerésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
1992. június 10.
Minden magyar eredetű emléket meg kell semmisíteni, jelentette ki Funar, Kolozsvár polgármestere a rádióban. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
1992. június 10.
Jún. 10-én román-moldovai külügyminiszteri találkozót tartottak Bukarestben. /MTI/
1992. június 10.
Jún. 10-12-e között Olaszországban ülésezett a NATO Dél-európai Regionális Parancsnokságának Vezérkara, ahova Románia katonai küldöttségét is meghívták. A román küldöttséget Vasile Paul ezredes vezette, aki elmondta, hogy Románia hadseregének professzionális szintje szerint egyike az európai modern hadseregeknek, mind műszaki, mind emberállománya tekintetében. Mindezt nyugati katonai vezetők állapították meg. /MTI/
1992. június 10.
Az RMDSZ a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban leszögezte, hogy az fenn akar tartani egy merev, korszerűtlen, erősen központosított oktatási rendszert, melynek nem egy előírása antidemokratikus és az elfogadott nemzetközi szerződésekkel ellentétes, semmibe veszi a kisebbségek oktatásának évszázados hagyományait, kötelezni kívánja Románia történelme, földrajza és az állampolgári ismeretek román nyelven való oktatását, előírja, hogy a közép- és felsőfokú szakoktatás csak román nyelven lehetséges, nem akarja biztosítani, hogy a fiatalok szabadon választhassák meg azt a nyelvet, melyen felvételizni óhajtanak, leszűkíti az egyházi iskolák létét az egyházi személyzet felkészítésére. Mindezek ellen tiltakozik az RMDSZ országis méretű tüntetéssel. /Az RMDSZ tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1992. június 10.
A népszámlás eredményéről először ideiglenes, most pedig előzetes adatokat közölt az Országos Statisztikai Bizottság. Bejelentették, hogy 1993 előtt nem adnak végleges tájékoztatást. A hivatalos közlemény szerint a románokhoz sorolták az arománokat /aruménokat/ és a macedorománokat, a magyarokhoz sorolták azt a 831 személyt is, aki székelynek vallotta magát. A más nemzetiségűekhez sorolták a 2165 csángót, nem a magyarokhoz. /Ajtay László: Szemelvények a népszámlálási és lakásösszeírási statisztikából. Hol vannak a székelyek és a csángók? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./
1992. június 10.
Az új tanügyi törvénytervezet kisebbségellenes pontjai: V-XII. osztályokban csak románul lehet tanulni Románia történelmét, földrajzát és a bevezetendő állampolgári nevelést. (112. cikkely). Az egészségügyi, műszaki, mezőgazdasági, jogi, közgazdasági, katonai szakoktatás csak román nyelven történik (114. cikkely), a 115. cikkely biztosítja a felsőfokú oktatásban az anyanyelvű csoportok létrehozását, de csak tanár- és színészképzés terén. /Nagy F. István: Ne hagyjátok az iskolát! Új tanügyi törvény a parlament előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 10./
1992. június 10.
Kolozsváron a polgármesteri hivatal kézbesítette a kétnyelvű névtábla miatti büntetést a Művelődés folyóiratnak. A lap a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, a szerkesztőség a minisztériumnak továbbította az iratot. /A polgármester megbünteti a minisztériumot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
1992. június 10.
Adrian Motiu szenátor a Soros Alapítvány ellen interpellált. Állítása szerint az alapítvány magyar érdekeket szolgál, célja Románia destabilizálása és Erdély elszakítása. A tehetséges fiatalokat, a románokat is, külföldön kémeknek képezik ki. Soros György tulajdonképpen magyar ügynök. Motiu vádaskodását a szenátusban Markó Béla szenátor cáfolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./
1992. június 10.
Máj. 19-26-a között rendezték meg a XXII. Marosvásárhelyi Zenei Napokat. Ezt a zenei fesztivált 1971 óta megrendezik. Csíky Boldizsár, a marosvásárhelyi Filharmónia igazgatója értékelte az igényes zenei találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1992. június 10.
Kádár Gyula Adalékok a romániai magyarság történetéhez című összefoglalóját kezdte közölni folytatásokban a lap. A cím a szerző helyesbítésével: A romániai magyarság rövid története. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1992. június 11.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 11-én ülésezett Nagyváradon. Románia vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. 1992. márc. 19-én etnikai-vallási célzatú házkutatásokat tartottak Tordaszentlászlón és Magyarlétán, majd Szatmárnémeti központi református templomát és a római katolikus püspöki palotát több rendben ismeretlenek megrongálták. Brutális terror-támadás érte a belényesi RMDSZ-székház egyik alkalmazottját. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói kollektíva megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve egyházi intézményeket. 1990. márc. 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Pál Sándor gyergyóhodosi katolikus papot helybéli románok súlyosan megverték és halálosan megfenyegették. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. A román parlamentben nyíltan elhangzott olyan indítvány, hogy a magyarok deportálására internáló táborokat kell nyitni. /Egyházaink felemelik szavukat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Kiadott Állásfoglalásukban felemelik szavukat a vajdasági magyarság érdekében, akiket végveszély fenyeget: diszkrimináció, erőszak, pusztulás vagy szülőföldjükről való elűzés az osztályrészük. /Állásfoglalás./
1992. június 11.
Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az RMDSZ tiltakozó gyűlést akar tartani a tanügyi törvénytervezet ellen. Szerinte ez jogellenes. /Közlemény Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
1992. június 11.
Gheorghe Funar /február óta Kolozsvár polgármestere/ nyilatkozott az Új Magyarországnak. Kolozsváron széles jogai vannak a nemzetiségeknek, mondta. A városban csak román iskolák vannak, hangsúlyozta, de ezekben vannak osztályok, amelyekben a kisebbségek nyelvén folyik az oktatás. Szerinte az RMDSZ törvénytelenül tartózkodik jelenlegi székházában. Nincs magyar gimnázium a városban, jelentette ki. Románia Európa legdemokratikusabb országa, nincs szükség Kolozsváron főkonzulátusra. Amikor még működött, akkor kémügynökség volt, jelentette ki. /REA: Gheorghe Funar különös félelmei. = Új Magyarország, jún. 11./
1992. június 11.
Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 8-án Bukarestben rendkívüli ülést tartott. Megállapították, hogy az RMDSZ kitart az általános választások megtartása mellett. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
1992. június 11.
Reizer Pál /Szatmárnémeti/ római katolikus megyéspüspök kijelentette: nem megnyugtató, hogy az előzőleg történt ablakbeveréseket, gyújtogatásokat egy elmebetegre fogták. Nem fogadható el a rendőrség álláspontja sem, hogy védjék magukat, mert a rendőrségnek erre nincs embere. - Nagykárolyban ősztől római katolikus líceumot indítanak. - Aug. 15-én Cacica moldvai búcsújáróhelyen magyar nyelvű szentmise lesz, a csángók számára ez valóságos történelmi esemény, szögezte le a püspök. Reizer püspök bátorított, kérjék a csángók a magyar nyelvű misét, mert Isten igéjének anyanyelvünkön való hallgatása alapvető emberi jog, ezt mindenütt biztosítani kell, ahol csak igény van rá. /Sike Lajos: Nem hallgathatunk, amíg betörik ablakainkat! Beszélgetés Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
1992. június 11.
A Moldovai Köztársaság parlamentje jún. 11-én egyhangúan széles körű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondták, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./
1992. június 11.
Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspök közösen kiadott felhívásában jún. 14-re, Nagyváradra, a nagyvárad-olaszi református templomban ökumenikus istentiszteletre hívta az ifjúságot. /Felhívás. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./
1992. június 11.
Amikor 1971-ben /majd 1973-ban Budapesten/ megjelent Kallós Zoltán gyűjtése, a Balladák könyve, az idősebb generáció megkönnyebbüléssel üdvözölte, látva, hogy nem vész a semmibe az a kincs, ami útraindította egykor Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is. Kallós Zoltán munkája főcíme alá odajegyezte: "Élő erdélyi és moldvai magyar népballadák." A legfontosabb tehát, hogy: élő. Ezzel nem fejezte be munkáját. Járja továbbra is az erdélyi és moldvai falvakat. /Szendrei Lőrinc: Balladák népe között. Kallós Zoltán: A hagyományaink nélkül elveszünk magunk is. = Magyar Nemzet, jún. 11./
1992. június 11.
Dr. Kazár Lajos Canberrában, Ausztrália fővárosában él, az ottani National University kutatója. Kazár Lajos 1924-ben született Bolozsameggyesen. 1943-ben beiratkozott a kassai Kereskedelmi Főiskolára, de a háború Németországba sodorta. Ott folytatta egyetemi tanulmányait, majd 1949-ben kivándorolt Ausztráliába. Később az Australian National University hallgatója lett, tárgya az ázsiai civilizáció, valamint a kínai és a japán nyelv. Amerikában az ural-altáji nyelveket tanulmányozta Bloomingtonban, az Indiana University hallgatójaként megszerezte a mester-fokozatot /M. A./, végül az uráli-magyar összehasonlító nyelvészetben végzett tudományos munkásságával megkapta a Ph. D.t, a filozófia doktora címet. Dr. Kazár Lajos 16 kérdést intézett a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. A hetilap közölte kérdéseit. A kérdések között szerepelt többek között az, hogy hol vannak a régészeti bizonyítékok arra, hogy a dáko-románok a rómaiak 270 körüli kivonulása után Erdély földjén éltek, mivel magyarázható, hogy sem Rómában, sem Bizáncban nincsenek feljegyzések a dáko-román nép kereszténnyé válásáról, a vlachokat az ohridai érsekség egyházi uralma alá helyezték, Ohrida Albánia közelében van, miért tartoztak az Erdélyben élő románok 1715-ig az ohridai érsekséghez, amikor szláv rítusú ortodox püspökségk közelebb is voltak, miért volt szláv nyelvű a románok szertartásrendje a XIX. századig, miért használták a cirill írást a XIX. századig stb. /Fáy István: Várjuk a választ! Dr. Kazár Lajos kérdései a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. = Magyar Élet (Az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja), jún. 11. XXXIV. Évf. 21. sz./
