Ion Iliescu elnök megbeszélést tartott Hus városában Mircea Snegur moldovai államfővel. Elsősorban a fegyverszünet megvalósításáról és a két ország gazdasági együttműködéséről tárgyaltak. /MTI/
1992. augusztus 28.
Iliescu elnök a UPI-nak nyilatkozott, kijelentette, hogy katonai puccs lehetséges. Magyarországot vádolta az etnikumok közötti viszály szításáért. /Cotidianul (Bukarest), aug. 28., MTI/
1992. augusztus 28.
A Polgári Szövetség Pártja /PAC/ és a Demokratikus Konvenció /DK/ felkéri a Romania Mare Párt vezetőit, foglaljanak állást vezetőjüknek, C. V. Tudornak a tévében, aug. 20-án elhangzott kijelentésével kapcsolatban, melyet a Romania Mare lap is közölt: két óra alatt be kell tiltani az összes románellenes csoportosulásokat: az RMDSZ-t, a Soros /Sörösnek írják/ Alapítványt és cinkosait, a PAC-t, a DK-t, a Társadalmi Dialógus Csoportot és a Romania Libera lapot. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/
1992. augusztus 28.
Petrosaniban a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ vezetője a helyi rendőrségi vezetőtől, David őrnagytól a lakossági nyilvántartásokat kérte, hogy beírhassa a PUNR-szimpatizánsok adatait. David őrnagy ezt a kérést visszautasította. Mivel nem minden rendőrfőnökről feltételezhető, hogy hasonlóan jár el, nem ártana Funar jelölőlistáit átnézni. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/
1992. augusztus 29.
Adrian Nastase külügyminiszter aug. 28-án Szlovéniában, aug. 29-én pedig Horvátországban járt, aláírta a diplomácia kapcsolatok felvételét a két országgal. /Röviden rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
1992. augusztus 29.
Újabb románosítási tervek születtek Kolozsváron. A Brassai Líceum köztiszteletben álló igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát a minisztérium menesztette. A városban kampányt indítottak román tanulók magyar iskolába irányítására. /Népszabadság, aug. 29./
1992. augusztus 29.
A volt román király, Mihály, nyilvánosságra hozta nyilatkozatát a nemzeti kérdésről. Románia csakis egységes, oszthatatlan terület lehet. A román büszkeséget legragyogóbban a kisebbségek iránti nagylelkűséggel lehet bizonyítani. A kisebbségek minden szükségletét "illik meghallgatni", minden román állampolgárnak egyenlő jogokat és kötelezettségeket kell élveznie. - "Erdély román föld." Semmiféle "autonomizálási" kísérlet nem javasolható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1992. augusztus 30.
Fennállásának 370. évfordulóját ünnepelte aug. 29-30-án a nagyenyedi Bethlen Kollégium. Mintegy ezer véndiák jött össze a kétnapos ünnepségre. Újra felkerült a kollégium falára az 1952-ben eltávolított, Bethlen Gábor által is vallott gondolat: Si Deus nobiscum, quis contra nos? /Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?/. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 4./
1992. augusztus 30.
A Romania Libera aug. 30-i száma bemutatta a választáson induló hat elnökjelöltet: Ion Iliescu jelenlegi elnök /Demokratikus Nemzeti Megmentési Front/, Emil Constantinescu /Demokratikus Konvenció/, Caius Traian Dragomir /Nemzeti Megmentési Front/, Mircea Druc /független/, Gheorghe Funar /Román Nemzeti Egységpárt/ és Ion Manzatu /Republikánus Párt/. /Új Magyarország, aug. 31./ Ugyancsak a hat elnökjelölt bemutatása: Magyar Hírlap, szept. 21.
1992. augusztus 31.
Adrian Nastase külügyminiszter a Szabad Európa Rádió román adásában beszélt a "magyar veszélyről". Erdély kérdését a magyarok tartják napirenden. Az amerikai magyar emigráció lobbyzása eredményének tulajdonította az amerikai kongresszus 63 tagja által Iliescu elnökhöz intézett levelét és a Romániának nyújtandó legnagyobb kedvezmény megadásának elnapolását. /Népszabadság, aug. 31./
1992. augusztus 31.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága nevében Friedrich König ténymegállapító körutat tesz Romániában. Tárgyalt a német és magyar kisebbségi szervezetek képviselőivel. Tapasztalatairól jelentést készít. /Új Magyarország, aug. 31./
1992. augusztus 31.
A szept. 27-i választásra 39 párt, politikai alakulat és koalíció nyújtotta be jelöltjeinek listáját. Ezek közül 9 állít az ország mind a 42 körzetében jelölteket: Demokratikus Konvenció, Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja, Nemzeti Megmentési Front, Romániai Környezetvédő Mozgalom, Nemzeti Liberális Párt, Köztársasági Párt, Nagy-Románia Párt /Romania Mare Párt/, Szocialista Munkapárt, Románok Nemzeti Egységpártja. /Adevarul (Bukarest), aug. 31., MTI/
1992. augusztus folyamán
Újabb folyóirat látott napvilágot, a Kis-Küküllő, a Kisküküllő mente lapja. /Kis-Küküllő (Dicsőszentmárton), aug. - 1. sz./
1992. augusztus folyamán
Megjelent a Messzelátó - alcíme: Független ifjúsági, művészeti és kulturális lap - első száma. /Messzelátó (Csíkszereda), aug./
1992. augusztus folyamán
A romániai magyar színházak módszeres sorvasztását összegezte Kovács Levente történelmi visszapillantásában. A romániai magyar színházi élet jelenlegi struktúrája 1954-re alakult ki: hat társulat /Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti/ és egy színészképző főiskola Marosvásárhelyen. Kolozsvárról Bukarestbe telepítették a magyar nyelvű rendezőképzést, ez az 50-es évek második felére teljesen elsorvadt. A hatvanas években kezdődött a lassú visszaszorítás. 1965-től kezdődően csökkent a színművészetire felvehető magyar hallgatók száma, 1971-től a hetes létszámkeret /4 fiú, 3 lány) lépett életbe. 1976-ban váratlanul, szakmai előkészítés nélkül a magyar színművészeti főiskolán román tagozatot létesítettek. A cél az utolsó magyar felsőoktatási intézmény megtörése volt. 1982-től négy, 1984-től három magyar hallgatóval indultak évfolyamok, ezáltal veszélybe került a színészutánpótlás. Az egyre nehezebb helyzet miatt sok színész kivándorolt, Magyarországra települt. 1963-1992 között végzett összesen 199 hallgató, közülük gyakorló színészként romániai magyar színpadon működnek 88-an, kivándorolt 84 színész, ebből Magyarországra 63, pályamódosulás, elhalálozás, lemorzsolódás miatt a színészmesterséget nem gyakorolja 27 fő. A rendező-utánpótlás helyzete még siralmasabb. A színházak anyagi helyzete nagyon nehéz, segítségre szorulnak. A szerző bemutatta az egyes színházakat is. Kolozsváron az Állami Magyar Színháznak 1981/82-ben 43, 1989/90-ben 23, jelenleg 22 tagja van. Kivándorolt: 21 színész. Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 33, 1989/90-ben 26, jelenleg 21 tagja van. Kivándorolt: 19 színész. Nagyváradon az Állami Színház Szigligeti Társulatának 1981/82-ben 25, 1989/90-ben 24, jelenleg 23 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Szatmárnémetiben az Északi Színház magyar társulatának 1981/82-ben 34, 1989/90-ben 26, jelenleg 15 tagja van. Kivándorolt: 16 színész. Sepsiszentgyörgyön az Állami Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 31, 1989/90-ben 26, jelenleg 16 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Temesváron a Csiki Gergely Színháznak 1981/82-ben 24, 1989/90-ben 21, jelenleg 9 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Megállapítható, hogy az erdélyi magyar színházak 1981/82-es 190 fős színészlétszáma 1992-re 106-ra csökkent. Nagy a rendezőhiány, emellett egyáltalán nincs dramaturgképzés. Nincs biztosítva a díszlettervezői utánpótlás sem. /Kovács Levente: Látlelet a sorvasztásról. = Tiszatáj (Szeged), aug./
