Negyedszerre rendezték meg Érmindszenten nov. 20-án az Ady-ünnepséget. A Szatmár megyei RMDSZ-szervezte megemlékezésen jelen volt Katona Tamás államtitkár és Czine Mihály irodalomtörténész Budapestről, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és a kassai középiskola diákjai. A közönség meghallgatta a debreceni Kollégiuma Cantusának előadását. /Ady Endrére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1993. december 6.
Dec. 6-án a képviselőház elfogadta a szenátus által korábban már jóváhagyott előterjesztést, hogy minden román állampolgárnak tízezer lejt kell fizetnie, ha átkel a határon. Ez az alapvető emberi jogok megsértése, politikai merénylet a magyarok ellen, nyilatkozta Bárányi Ferenc, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője. /Határátkelés tízezer lejért. = Magyar Hírlap, dec. 8./
1993. december 6.
A Demokratikus Konvenció pártjai dec. 6-án tanácskoztak egy újabb bizalmatlansági indítvány szövegéről. /Ismét támad a román ellenzék. = Magyar Hírlap, dec. 6./
1993. december 6.
Marosvásárhelyen kétnapos ünnepséggel emlékeztek az Aranka György vezette Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, megalapításának 200. évfordulójára az EMKE szervezésében. Tófalvi Zoltán, az EMKE alelnöke nyitotta meg az ünnepséget. A rendezvény védnöke, Entz Géza nevében Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke üdvözölte a résztvevőket. Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere után Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke beszélt, majd Benda Kálmán akadémikus, a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke Aranka György magyarországi kapcsolatait és a társaság tevékenységének európai visszhangját ismertette. Az évforduló emlékére emléktáblát helyezte el a Vártemplomban. /Kétszáz éves erdélyi nyelvművelés. = Új Magyarország, dec. 6./
1993. december 6.
A Magyar Szocialista Párt /MSZP/ kecskeméti fórumán Kovács László és Tabajdi Csaba kifejtette, az MSZP szerint történelmi kibékülésre van szükség Szlovákiával és Romániával, illetve a háborús konfliktusok rendeződése után Szerbiával. Alapszerződéseket kell kötni. Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban az MSZP még nem alakította ki végleges álláspontját. Úgy látják, hogy egy ország belépése esetén a kívülrekedtek fenyegetettnek éreznék saját helyzetüket. Kovács László szerint nem tett jót, hogy az Antall-kormány állandóan felhánytorgatták a múltat és helytelen volt csupán a kisebbségekre korlátozni a szomszédos országokkal való viszonyt. /Megbékélésre van szükség Romániával és Szlovákiával. = Népszabadság, dec. 6./
1993. december 7.
Iliescu elnök a belgrádi Politika lapnak nyilatkozott. Országában nincs magyarellenes légkör, állapította meg. Szerinte a kisantant nem magyarellenes szervezet volt. "A holmi etnikai és területi autonómiáról szóló elméletek nem korszerűek, nincsenek összhangban az európai valósággal..." Ezek az elméletek "káros gyakorlathoz vezetnek még a kisebbségek szempontjából is: bizonyos csoportok többségtől való elkülönüléséhez...", nyilatkozta a román elnök. /Pesti Hírlap, dec. 7./
1993. december 7.
Bukarestben különös aggodalommal tekintenek a korábbi Szovjetunióban végbement folyamatokra, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a La Libre Belgique dec. 6-i számában. A NATO "félig kinyitotta ajtaját", jellemezte a NATO által kilátásba helyezett Partnerség a békéért formulát. Románia számít a Nyugat-Európai Unió támogatására abban, hogy az ország a NATO tagja lehessen. /Melescanu-nyilatkozat. = Magyar Nemzet, dec. 7./
1993. december 7.
Tőkés László hangsúlyozta, hogy a kisebbség számára életveszélyes lehet a fenntartás nélküli konformizmus. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatban pedig elmondta, hogy megbíztak egy könyvvizsgáló céget a pénzügyi ellenőrzéssel, azonban Ábrahám Dezső nem segítette az ellenőrzést. /Joó István: Tőkés László a kivizsgálásról. = Pesti Hírlap, dec. 7./
1993. december 7.
Dec. 6-án a parlament mindkét házában a dec. 1-jei gyulafehérvári ünnep alkalmából történt incidenssel foglalkoztak, amikor néhány ellenzéki képviselőt megvertek a rendőrök. /Vita a gyulafehérvári incidensről. = Új Magyarország, dec. 7./
1993. december 7.
Az RMDSZ részt vett a Nemzeti Kisebbségi Tanács jogi bizottságának dec. 7-i egyeztető vitáján, aznap estére pedig meghívta a kisebbségi szervezetek képviselőit, hogy folytassák a vitát, egyúttal ismerjék meg az RMDSZ kisebbségi törvény-tervezetét. A meghívottak elfogadják a személyi autonómiára vonatkozó RMDSZ-előírásokat, de a többi autonómia-formától megijedtek, mondván, ezt nem fogadja el a román társadalom. /Cseke Gábor: Egyeztetések kisebbségi törvény ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1993. december 7.
A New York Times is elítélte azt, hogy okt. 22-én egy Bukaresthez közeli városban, Sloboziában felavatták Antonescu fasiszta diktátor szobrát. Antonescut terheli a felelősség 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány haláláért. Első alkalommal állítottak Kelet-Európában szobrot háborús bűnösnek. Az avatáson a kormányhivatalnok is megjelent, továbbá Corneliu Vadim Tudor parlamenti képviselő, ismert antiszemita. A szoborállítás költségeit a rendőrség és Iosif Constantin Dragan emigráns vasgárdista fedezte. /Andrei Codrescu: Fascism on a Pedestal. = The New York Times, dec. 7./
1993. december 7.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége határozata szerint az RMDSZ helyi önkormányzati tanácsosainak és polgármestereinek napirendre kell tűzniük a kétnyelvű feliratok kérdését, és határozatot kell hozniuk az ügyben. Pozitív döntés esetén el kell helyezni a kétnyelvű feliratokat. /B. T.: Kétnyelvű feliratokról döntött az RMDSZ. = Magyar Hírlap, dec. 7./
1993. december 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége felhívással fordult a gyülekezetekhez: adakozzanak a nélkülöző délvidéki magyarság megsegítésére. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
1993. december 7.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ 1991 decemberében alakult meg, székhelye Sepsiszentgyörgyön van. A Háromszéken kialakult anyanyelvi mozgalom szervezői alakították meg a szövetséget. Első közgyűlésük 1992 márciusában volt Kovásznán, ahol elnöknek Zsigmond Győzőt, főtitkárnak Tulit Ilonát választották meg. Az idei közgyűlés Kézdivásárhelyen volt, ahol Tulit Ilonát /Sepsiszentgyörgy/ választották meg elnöknek, főtitkárnak Ördögh Gyárfás Lajost, az elnökségi tagok: Antal Sándor /Székelyudvarhely/, Komoróczy György /Székelyudvarhely/, Mészely József /Sepsiszentgyörgy/. Zsigmond Győzőt közben kinevezték a bukaresti egyetem hungarológiai karára, azért vált meg tisztségétől. Az AESZ tiszteletbeli elnöke, szellemi irányítója Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanár/Oláh István: Nyelvében élő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
1993. december 8.
A román parlament ellenzéki pártjai egyetértésre jutottak abban, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, nyolc pontba szedve a kifogásokat. /Bizalmatlansági indítvány készül Vacaroiu ellen. = Magyar Hírlap, dec. 8./
1993. december 8.
Közel 30 ezer ember tüntetett Bukarestben dec. 8-án a szakszervezetek felhívására. A Vacaroiu-kormány menesztését, Iliescu elnök lemondását követelték. A tüntető egyetemisták az elnöki palota /Cotroceni/ felé indultak, mire a palota őrsége ütlegelni kezdte az egyetemistákat. A tüntetők a követeléseiket tartalmazó petíciót átnyújtották a parlamentnek. /(cseke), Bukarest: Harmincezres tüntetés Bukarestben. = Magyar Nemzet, dec. 9./
1993. december 8.
Dec. 8-án elfogadták a Demokratikus Konvenció pártjai a bizalmatlansági indítvány szövegét, összegyűltek a szükséges aláírások is /134 képviselő, 53 szenátor/. A követelések gazdasági jellegűek. - Ticu Dumitrescu parasztpárti szenátor indítványa hatalmas vihart kavart: hozzák nyilvánosságra az 1945-1989 közötti időszak besúgóinak névsorát. /Pesti Hírlap, dec. 9./
1993. december 8.
A szenátorokkal, képviselőkkel való találkozókon sok szó esett a székelyföldi magyarság gondjairól. Magyari Lajos szenátor hangsúlyozta, hogy az elszegényedés és az elvándorlás a fenyegető veszedelem. Össze kell fogni, meg kell erősödni. /Simó Erzsébet: Szemtől szembe a választókkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
1993. december 8.
Katona Ádám nyílt levele az erdélyi magyar sajtóban is napvilágot látott. Levele a magyarországi politikai vezetőkhöz szól. Ebben kifejtette az igényeket: nemzeti önrendelkezést az összmagyarság számára, az anyaország vállalja fel az utódállamok magyarságának etnikai jellegű jogsérelmei orvoslásának képviseletét, az anyaország mondja ki védőhatalmi kötelezettségét az utódállamok magyarságával szemben. /Erdélyi nyílt levél magyar közéleti személyiségekhez. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Első közlése: nov. 3-i jegyzet.
1993. december 8.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője szerint az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete megvédhető a parlamentben, ha nem is sikerrel. Valószínűleg a tervezet is alakul még, mondta. A Nemzeti Egységtömb /a Román Nemzeti Egységpárt és az Agrárpárt szövetsége, későbbi fúziója/ a politikai tőke átmentését szolgálja. A következő időkben minden politikai erővel tárgyalni kell a kisebbségi törvényről. /Simon Judit: Nem visszarendeződés, hanem átmentés zajlik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./
1993. december 8.
Jeszenszky Géza külügyminiszter a Népszabadság kérdésére elmondta, hogy Tőkés László püspök eddig nem jelezte fenntartását a külügyminiszter erdélyi látogatásával kapcsolatban. A magyar külügyi vezetés semmi olyat nem tesz, ami árthatna a romániai magyarságnak. / Jeszenszky megnyugtatja Tőkést. = Népszabadság, dec. 8./ Tőkés László a tévében jelezte fenntartásait.
1993. december 8.
Nem engedélyezik Kolozsváron a magyar nyelvű felsőfokú zenei képzést. Elutasították a magyar zenetanárok kérését, hogy magyar nyelvű csoportokat hozzanak létre a konzervatóriumban. Minderről a tanárok memorandumot juttattak el az amerikai Magyar Emberjogi Alapítványhoz. /Lászlóffy Csaba: A homo regius vagy homogenizálás "közös nyelve" a zene? = Szabadság (Kolozsvár), de. 8./
1993. december 8.
A Bákó megyei sajtóban újból támadni kezdték azt, hogy Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában tanulnak moldvai csángómagyar gyermekek, a lapok magyarosító összeesküvésről cikkeztek. B. Kovács András sorra kérdezte a Csíkszeredában, a József Attila Általános Iskolában tanuló csángó gyermekeket, akik elmondták, azért vannak itt, hogy magyarul, anyanyelvükön tanuljanak. Borbáth Erzsébet magyartanárnő meglepődve olvasta, hogy magyarosítási folyamat zajlik, hogy román gyermekeket kényszerítenek arra, hogy magyarrá legyenek. Hangsúlyozta, hogy a szülők szabad akaratukból hozták ide gyermekeiket, továbbá a román újságíró az ő szavait is idézte, holott nem is járt náluk, az iskolában az újságíró. /B. Kovács András: A magyarosítás újabb esetei. = B. Kovács András. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
1993. december 8.
A nagyváradi szeku félelmetes verőembere a negyvenes évek végén Friedman volt, aki írni, olvasni sem tudott, őrmesteri rangot kapott. Parancsnokuk. Cellér Lajos azelőtt italügynök volt, a Securiatate szolgálatában alezredesi rangig vitte. Biharon a kifosztott nép kenyeret követelt. Erre megjelentek a szekusok, összeszedtek több tucat embert és bevitték őket Nagyváradra. Kiválasztottak közülük két gazdát, Szabó Pétert és Darabont Ferencet. Visszavitték őket Biharra. Útközben kínozták őket, majd a faluba érve agyonlőtték a két gazdát. Ez 1949. aug. 11-én történt. A két halottat 48 óráig nem engedték elszállítani. Amikor ezt meghallották hodosi és biharfélegyházi fiatalok, elhatározták, hogy bosszút állnak a szeku emberein. 1950. ápr. 19-én hat fiatal " mindegyiknél volt fegyver " lesben álltak, várták a szekusok autóját. Amikor megérkezett az autó, három fiú tüzet nyitott, majd mindnyájan elszaladtak. Később kiderült, hog az autóban ülők közül nem sérült meg senki. Még akkor éjjel ellepte a szekus a környékbeli falvakat. Az elfogottakat kegyetlenül vallatták, 35 embert letartóztattak. Végül a kolozsvári hadbíróságon 18 főt ítéltek el 5-15 év börtönre, a fegyveres támadásért letartóztatott 15 fiatalt 10-25 év kényszermunkára. Különválasztották a többitől a 24 éves Oláh Lajos hodosi, a 24 éves Uri Imre biharfélegyházi és a 2 éves Kiss József hodosi lakos ügyét. Hármukat halálra ítélték, majd 1950. aug. 1-jén kivégezték őket. Elvitték őket a Nagyváradon a Rulikovszki temető melletti katonai gyakorlótérre és őt lőtték őket agyon. A volt politikai elítéltek közül többen nyomoztak sírjuk után, de eredménytelenül. /Körösvölgyi Iván: Gyilkosságok a szeku poklában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./
1993. december 9.
A román-ukrán alapszerződés késik, ezért a közeljövőben nem látogathat Iliescu Kijevbe, akinek útját az év végére már bejelentették. Gondok vannak a konzulátusok körül is. A román fél Csernovciban és Odesszában, az ukrajnai román etnikum központjaiban akar konzulátust nyitni, cserébe Suceavát, illetve Konstancát kínálva, addig Ukrajna Máramarosszigeten akarja felállítani konzulátusát. Kijev rosszallását kiváltotta a dec. elsejei parlamenti incidens, Nagy-Románia éltetése. /Miért késik a román-ukrán alapszerződés? = Új Magyarország, dec. 9./
1993. december 9.
Az RMDSZ bukaresti székházában együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. A kisebbségi törvénytervezet benyújtásáról tanácskoztak. Takács Csaba és Varga Attila képviselő részt vett a Kisebbségi Tanács megbeszélésein, a kisebbségi törvénytervezetről volt szó. /Fontos RMDSZ-megbeszélések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1993. december 9.
A közelmúltban Kijevben tartotta meg őszi ülésszakát a Fekete-tengeri Övezet Parlamenti Uniója. A héttagú román delegációt Kerekes Károly RMDSZ-képviselő vezette. A román delegációt fogadta az ukrán parlament elnöke. A román küldöttség kapcsolatot teremtett az ülésszakon megfigyelőként részt vevő görög parlamenti küldöttséggel. /Román delegáció élén RMDSZ-képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1993. december 9.
Beszterce-Naszód megyében az 1992-es népszámláláskor 21 098-an vallották magukat magyarnak /a megye lakosságának 6,5 %-a. Beszterce városban 6045 magyar él, a város lakosságának 7 %-a, Bethlenben a magyarok száma 1669 /a lakosság 16 %-a/. A megyében 32 olyan falu van, ahol a magyarok száma meghaladja a 100 főt. Szinte teljesen magyar Magyardécse /1763 magyar és 5 román/. Magyarnemegyén 855 magyar él /arányuk 56 %-os/, Felőrön 860 /64 %/, Óradnán 628 /10 %/. Óradnán tízszer annyian tartják magukat magyarnak mint ahányan magyarul beszélnek. Óradnán ugyanis 1965 óta nincs magyar oktatás. /Guther M. Ilona: A népszámlálás tükrében Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1993. december 9.
Az 1989-es temesvári események negyedik évfordulóján az emlékező menet kihagyja a Mária téri református templomot és teret. Erről Lorin Fortuna az Evenimentul Zileinek nyilatkozott: Tőkés László püspök eltávolodott a forradalomtól, már nem jelképe a forradalomnak, ezért döntöttek így. Több forradalmár szervezet hasonlóan döntött. /Cseke Gábor, Bukarest: Forradalmi megemlékezés Tőkés László nélkül. = Magyar Nemzet, dec. 9./ A Romániai Magyar Szóban megjelent a hír cáfolata: a forradalmár szervezetek megdöbbenéssel értesültek erről, ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. /Gazda Árpád: Sántít a hír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1993. december 9.
Ioan Donca budapesti román nagykövet Gyulára és Méhkerékre látogatott dec. 9-én. A magyarországi románok helyzete még mesze van attól, hogy jó legyen, mondta. /Ioan Donca Békés megyében. = Magyar Hírlap, dec. 10./ Báthory János, a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese reagált erre: a helybeli románok és magyarok arra vártak választ, hogy miért nem készültek el a méhkeréki és battonyai határátkelők a román oldalon. Nem lehet összehasonítani a XVII-XVIII. században bevándorolt kis létszámú román népcsoportot az eredeti lakóhelyén maradt, modern azonosságtudattal rendelkező kétmilliós romániai magyar kisebbséggel, ahogy azt a nagykövet tette. A mintegy 25 ezres magyarországi románság lelki gondozását három romániai ortodox pap segíti, ezzel szemben a moldvai magyarok az utolsó kenetet sem vehetik fel magyarul. / Báthory János válasza Ioan Doncának. = Pesti Hírlap, dec. 16./
