Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 131 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-131
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. február 27.

Az RMDSZ vezető testülete, az SZKT febr. 26-27-én Csíkszeredában tartotta ülését. Tisztújítás történt az SZTK vezetésében, Csiha Tamás elnök lemondott, Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere személyében megválasztották az új elnököt. Az alelnökök: Bulgovszky Lóránd, Fari Ilona és Pillich László. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a zsinat miatt nem tudott eljönni, levélben figyelmeztetett: márc. 28-án lejár az Európa Tanács ellenőrzési mechanizmusának első hat hónapos határideje. Románia eddig egyetlen vállalt kötelezettségének nem tett eleget. Tőkés László kérte a kérdés megvitatását. Az SZKT határozott az Egyeztető Tanács megalakításáról és szerepéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1., Tőkés László levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Az SZTK állásfoglalást adott ki arról, hogy Románia nem teljesítette az Európa Tanácsba való felvételekor vállalt kötelezettségei, ezért felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSZ-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzze napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet, felkérte a kormányt, hogy juttassa vissza az egyházaknak a tőlük elvett vagyont. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

1994. február 28.

Romániában sztrájkoltak febr. 28-án, mintegy kétmillióan vettek részt benne. A kormány azonban továbbra is elzárkózik a szakszervezetek bérkövetelései teljesítésétől. /Magyar Hírlap, márc. 1./

1994. február 28.

A Kelet-Nyugat új számát Márton Áron püspök emlékének szentelte. A folyóiratban Horváth Andor, Asztalos Ildikó, Bálint Tibor, Fodor Sándor és Jakabffy Tamás írásai idézik föl a püspök életművét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), febr./

1994. február 2.

Az RMDSZ képviselői, Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc képviselőházi szakbizottsági alelnök és Nagy Benedek képviselő febr. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel tartott megbeszélést, átnyújtották az RMDSZ elvárásait összegező memorandumot. A tanügyi tervezet szakbizottsági vitája a végéhez közeledik, azonban a bizottság még a Kisebbségi Tanács ajánlásait sem vette figyelembe. A megbeszélésen az RMDSZ képviselői felsorolták az anyanyelvi oktatás problémáit. /Ferencz L. Imre: Gyorsuló események sűrűjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1994. február 2.

Néhány lelkes tanárnak köszönhetően Erdélyben létrejött az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Mozgalommá nőtte ki magát az anyanyelvápolás Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken is. A tevékenység nem szűnt meg, ezt mutatja például az AESZ és a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség Nyelvőrségben című pályázata. Az AESZ munkája középiskolás diákok évről évre megújuló, a magyar nyelvterület egészén megrendezett vetélkedőin alapszik. Idén is megrendezik a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt és a többi versenyt. = Kisgyörgy Réka: "A nyelvterület foszló széleinek erősítése…" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1994. február 2.

Szőcs Judit tanárnő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Kolozs megyei elnöke a vele folytatott beszélgetésben kifejtette, az RMPSZ érdekvédelmet vállal. Megalakulásuk után felkeresték Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelőt, kérték, adjon lehetőséget az együttműködésre. Ehelyett a megyében védekezni kell az újabb támadások ellen. Sikerült elindítaniuk a tanárok továbbképzését, a gyermekeknek szakköröket szerveznek és vetélkedőket. Sok helyre, falusi iskolákba nem tudtak eljutni. Tanítanak és amellett, önkéntes munkával végzik tevékenységüket. /Szabó Csaba: Hit nélkül nem lehet dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1994. február 2.

Októberben lesz ötven éve, hogy Kolozsvárra bevonultak a szovjet csapatok és elkezdődött kb. ötezer magyarnak az utcán összefogdosása, ezt a Maniu-gárdisták végezték. Az elfogottakat azután deportáltak a szovjet lágerekbe. A lágereket megjárt Ercsey Gyula több ember emlékezéséből idézett, hogy mit éltek át, milyen sokan meghaltak a szovjet táborokban. /Ercsey Gyula, Nagyenyed: Emlékezés 1944. októberére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1994. február 2.

A katolikus lelkiségi lap, a Lélek Szava /Budapest/ 1993. máj. 5-i száma közölt részletet Scholtz Klára nővér Nagyváradi emlékeim című művéből egy részletet. Ebben a szerző emlékezett a vértanú püspökről, dr. Scheffler Jánosról /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./, akit letartóztattak és a jilavai börtönbe vittek. Amikor a püspök érezte, hogy már nem sokáig bírja, akkor megkérte zárkatársát, Nimburger kolozsvári cipőnagykereskedőt, hogy amikor haldoklik, imádkozza felette a Miatyánkot és a bánat-imát. "Így szeretnék jutni az Örök Bíró elé" – mondta. A püspök dec. 6-án meghalt zárkatársa, zsidó rabtársa karjaiban. Nimburger egy jobb érzésű őrt megkért, figyelje meg, hová temetik a püspököt. A zárkatárs Nimburger szabadulása után Szatmárra sietett és mindent elmondott az ottani papoknak, egyben később saját költségén elhozatta a püspök hamvait, hogy a szatmári székesegyházba temessék el. Elmondta, hogy élete legmeghatóbb idejének tartja, amit a börtönben töltött, ott megtért. Püspök fogolytársa vezette be őt a hit titkaiba. Nimburger egész családjával katolikus lett. /Hadrava Nándor tb. kanonok, Nagyvárad: Vértanú püspökünk utolsó napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1994. február 3.

Febr. 2-án bejelentették, hogy febr. 1-jei keltezéssel a kormánypárt, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /más fordításban Társadalmi Demokrácia Pártja/ elnöke, Oliviu Gherman és a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Gheorghe Funar aláírták a két párt kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Márciusig a kormánypárt négy miniszteri tárcát ad az RNEP-nek. A két párt még nem biztosít többséget, ezért tovább tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia Párttal, a Szocialista Munkapárttal és a Demokratikus Agrárpárttal. /Megszületett a kormánypárt és az RNEP kormánykoalíciós megállapodása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

1994. február 3.

Ősz Erős Péter gyermekkorára emlékezett, amikor csángó fiatalként magyarul tanulhatott, bekerült a kézdivásárhelyi pedagógiai tanítóképzőbe. Iskolatársai először kinevették a számukra ismeretlen nyelvjárás miatt. Jó tanáraira ma is szeretettel gondol vissza. /Ősz Erős Péter: Jó szándék és törvénytisztelet. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 3./

1994. február 4.

A romániai antiszemitizmus növekedése miatt fejezte ki aggodalmát Iliescu elnökhöz írt levelében Abraham Foxman, a Megaláztatás Ellen Küzdő Liga elnöke, kifogásolva, hogy Slobozia városban Antonescu szobrot állítottak. Iliescu válaszában ígéretet tett arra, hogy fellép az antiszemitizmus újjáéledése és Antonescu rehabilitálása ellen. /Iliescu ígérete. = Magyar Hírlap, febr. 4./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-131




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998