Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 150 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-150
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. június 6.

A Reuter bemutatta a román-magyar viszályt és idézte Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Európa-párti Liga társelnökének véleményét: a magyarok eddig sohasem tudták elfogadni, hogy kisebbséget alkotnak, hagyományosan egy felsőbbrendű kultúra hordozóinak tartják magukat, sztereotípiákban gondolkoznak a románokról, akiket hajlamosak alacsonyabbrendűeknek tekinteni. Enache olyan jeleket is észlelt, hogy a magyarok elfogadták a határok megváltoztathatatlanságát, és Románián belüli közösség megteremtésére törekednek. /Reuter, idézi: MTI, jún. 6./

1994. június 6.

A bécsi Eva Maria Barki, az Erdélyi Nemzetközi Bizottság elnöke Székelyföldön járt. Sepsiszentgyörgyön többen arról érdeklődtek, hogy a jogi sérelmekkel miként lehet nemzetközi fórumokhoz folyamodni. Ezen a téren még nagy a tájékozatlanság. A jogásznő emlékeztetett: az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán a kisebbség önmeghatározást szavazták meg, elvetve az általa javasolt népcsoport meghatározást. Csíkszeredán megállapította, hogy a városban tervezett ortodox központ /püspökség/ felépítésének ügyét már nem lehet Strassbourgba vinni, mert éppen Csíkszereda városi tanácsa magyar tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre. /Új Magyarország, jún. 6./

1994. június 6.

Az Új Sport /Csíkszereda/ megszűnésével újra hiányzik a magyar nyelvű sportújság. A Háromszék - együttműködve a budapesti Nemzeti Sport és a romániai magyar szerkesztőségekkel - jún. 6-ától kiadja a Hétfői Sport hetilapot. A Háromszék, hasonlóan több erdélyi megyei napilaphoz, eddig nem adott ki hétfői számot. /Hétfői Sport (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék szerkesztésében (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

1994. június 7.

A képviselőházban jún. 7-én folytatták az oktatási törvénytervezet vitáját. Az RMDSZ-frakció eredményesen működött, elfogadták az RMDSZ egyik módosító indítványát, amely a magyar nyelvű oktatás védelmét szolgálta /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./, tájékoztatta Borbély László az MTI-t: a törvény kizárja, hogy ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai alapon kizárólagos oktatási intézményeket hozzanak létre. Ezt kiegészítették az RMDSZ módosító javaslatával: ez nem vonatkoztatható azokra az egyházi vagy az oktatás nyelvének megfelelően létrehozott intézményekre, amelyek a szülők vagy a tanulók szabad választása alapján jöttek létre. /MTI/

1994. június 7.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése politikai bizottsága szófiai ülésén ismertették a Jansson-König jelentést, amelyből kitűnik, hogy Romániában nem történt jelentős változás a kisebbségi ügyek területén. König fenntartotta a jelentésben foglaltakat. A politikai bizottság elfogadta a jelentést, továbbá hivatalos dokumentumnak tekinti a román kormánypárt nevében hét képviselő és szenátor nevében készült emlékiratot, valamint a román külügyminisztériumi memorandumot. A két jelentéstevő hat hónap múlva újból felkeresi Romániát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ A román küldöttségvezető kifogásolta, hogy a jelentés kevés szót ejt a fejlődésről, továbbá csak az ellenzék és a kisebbség képviselőit hallgatták meg. /MTI/

1994. június 7.

Teodor Melescanu külügyminiszter közbenjárására állítólag Franz Vranitzky osztrák kancellár is közbenjárt, hogy König kedvezőbb képet fessen Romániáról. A Romania Libera jún. 3-i számában König cáfolta nyomásgyakorlás tényét. /Magyar Hírlap, jún. 7./

1994. június 7.

Boross Péter miniszterelnök Tőkés László püspöknek írt válaszában megerősítette, hogy a magyar kormány négy esztendővel ezelőtt meghirdetett politikája ez ideig nem módosult, síkraszállnak azért, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek jogai maradéktalanul érvényesüljenek. Olyan körülményeket kell megteremteni, hogy a kisebbségek ne kényszerüljenek szülőföldjük elhagyására. Éppen ezért a magyar kormány a nemzetközi normák tiszteletben tartása mellett támogatta a kisebbségi közösségeket és jó kapcsolatokra törekedett a szomszédos országokkal. Boros Péter csatolta a kormány álláspontját /Értelmező állásfoglalás/ az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban. Ennek a tárgyalássorozatnak fontos tényezője, hogy az érintett kisebbség és a kormány között, az EU közvetítőjének jelenlétében a vitás kérdések rendezése céljából folyamatos párbeszéd kezdődjön. A magyar kormány "formálisan nem képviselheti más országok magyar nemzetiségű állampolgárait, de elengedhetetlennek tartja, hogy az érintett kisebbségek képviselői véleményüket megjeleníthessék és az elért megállapodásokról véleményt nyilváníthassanak." A magyar kormányfő levelében leszögezte, hogy minden fórumon törekedni kell a kisebbségek politikai alanyiságának elfogadtatására. Közvetlen tárgyalási képviseletük első lépés lehet közösségi jogaik elismertetésére. Boross Péter reméli. Hogy a választások eredményeképpen létrejövő új kormány sem fog elfeledkezni a határon túli magyarsággal szembeni kötelezettségéről, értük minden lehetséges eszközzel fellép és politikai lépéseit előzetesen egyeztetni fogja a határon túli magyarság szervezeteivel. /Boross Péter levele Tőkés Lászlóhoz. = Magyar Nemzet, jún. 7./

1994. június 7.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jún. 7-én ülésezett Kolozsváron, elemezték a tanügyi törvény képviselőházi üléseinek eddigi szakaszát. A polgári engedetlenségről alkalmazási lehetőségeiről tárgyaltak arra az esetre, ha a vita során nem történik változás a kisebbségi oktatás kielégítő rendezés irányában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12./

1994. június 7.

Gazda József kiállt Tőkés László mellett, akit saját egyházának egyes tagjai is támadnak, ezenkívül "ügyünk védelmezésének leghivatottabb sajtófóruma, a Romániai Magyar Szó" főhelyen közli a püspököt támadó cikkeket. Tőkés László is tévedhet és kötelesség is figyelmeztetni, de "önmagunknak ellenségei nem lehetünk" - írja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1994. június 7.

Szász János visszautasította a gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya álláspontját: ő nem támadta Tőkés Lászlót, hanem vitatkozott vele, emellett tiszteli és szereti a püspököt. Szász János szerint "a román demokrácia győzni fog és akkor rendeződik az erdélyi-romániai magyarság teljes jogegyenlősége." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Gyergyószentmiklósi RMDSZ állásfoglalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24.

1994. június 7.

Kisvárdán máj. 28-a és jún. 5-e között hatodik alkalommal rendezték meg a határon túli magyar színházak találkozóját. A beszámoló fölsorolta a résztvevő színházakat és a bemutatott darabokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1994. június 8.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és az RMDSZ kolozsvári tanácsosai közleményben jelentették be, hogy nem vesznek részt a memorandista-emlékmű avatási ünnepségén, mert az emlékmű megváltoztatja Kolozsvár történelmi központjának arculatát, hiányzik az Országos Műemlékvédő Bizottság engedélye, egyetlen városi tanácsülésen sem vitatták meg az emlékmű helyét, erre nincs is határozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1994. június 8.

Jún. 8-án több ezer ember tüntetett Kolozsváron, Mátyás király szobra előtt, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület által meghirdetett népgyűlésen. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva elmozdítanák helyéről a szobrot. A gyűlést dr. Octavian Buracu egyesületi elnök nyitotta meg. Pop Mihai egykori politikai fogoly elmondta, hogy Funarok jönnek, mennek, de Mátyás király szobra megmarad. Doina Cornea szerint a szobor szimbólum, a város arculatához tartozik. A jelenlegi vezetők e szimbólumot el akarják tüntetni, mert őket semmi sem köti a város történetéhez. Tőkés László magyarul és románul elmondott beszédében Doina Corneával értett egyet, aki szerint élő lánccal kell megvédeni a szobrot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1994. június 8.

A König-Jansson jelentést bíráló külügyminisztériumi memorandum több valótlan állítást tartalmaz, például azt, hogy Románia történelmét és földrajzát mindig románul tanították, mondták az újságírók a jún. 8-i külügyi sajtóértekezleten. Mircea Geoana szóvivő azt válaszolta, hogy nincs értelme részletekbe bocsátkozni. /jún. 10./

1994. június 8.

Moszkvában jún. 1-3-a között háromnapos román-orosz külügyi szakértői megbeszéléssorozat zajlott le. Áttekintették a két ország között hajdan aláírt egyezményeket. Románia nem érte el, hogy a készülő alapszerződésbe foglalják bele a Molotov-Ribbentrop-paktum érvénytelenné nyilvánítását, melynek értelmében Bukovina és Besszarábia a Szovjetunióhoz került. A szakértői tárgyalásokat szeptemberben folytatják. /Magyar Hírlap, jún. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1994. június 8.

Jún. 8-án Budapesten, a Balassi Kiadó boltjában mutatta be az erdélyi Hitel /alcíme: Erdélyi Szemle/ folyóiratot Koszta Nagy István csíkszeredai vállalkozó, a lap tulajdonosa és főszerkesztője. Önerőből hozta létre, mondta a folyóiratról. A hat évtizeddel korábbi folyóirat méltó szellemi örököse, hangzott Pomogáts Béla ajánlása. /Új Magyarország, jún.9./

1994. június 8.

Ápr. 28-án a Duna TV egyik forgatócsoportja filmezett Csíkszeredában, majd Székelyudvarhelyre indulva megálltak út közben, hogy filmezzék a vidéket. Katonai terepjáró állt meg mellettük és a filmeseket kísérő Zólya Lászlót, az RMDSZ gazdasági osztályának munkatársát bekísérték a laktanyába. Kijelentették,hogy szeretnék látni a filmet, majd ellátogatnak az RMDSZ-hez. Ez nem történt meg, majd telefonon történt érdeklődésre elmondta a szolgálatos tiszt, hogy az altiszt saját kezdeményezésére végezte a bekísérést, ehhez nem volt joga. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1994. június 8.

A bukaresti Tinerama szerkesztőségének írt nyílt levélben tiltakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Szilágyi Aladár főgondnok a hetilap máj. 27-jún. 2-i számában megjelent cikk ellen, melynek már a címe is durva hazugság: Tőkés László és Szőcs Géza ellen vizsgálatot folytat Magyarország főügyészsége, sikkasztás miatt. Érthetetlen, hogyan jelent meg ilyen rágalmazó, befeketítő cikk a hetilapban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1994. június 8.

Kincses Előd tavaly a strassbourgi emberi jogi bírósághoz fordult azzal, hogy nem engedik haza szülőhazájába, most bizakodó: kiegészítést kérnek, elküldi könyve /Marosvásárhely fekete márciusa/ francia fordítását. Két büntető eljárás van ellene folyamatban, az egyikben a marosvásárhelyi eseményekben gyilkosságra felbujtással vádolják, a másik rágalmazási per. Két szászrégi személy beperelte őt azzal, hogy állítólag 1990 júniusában a Szabad Európában megrágalmazta őket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1994. június 8.

Az Erdélyi Napló összefoglalta, mi is történt Temesváron, ahol 1930-ban a magyarok közadakozásából felépült a Magyar Ház és abból most kiakarják lakoltatni az ott működő Temesvári Új Szó szerkesztőségét, az RMDSZ helyi szervezetét és a TEMISZ-t. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1994. június 9.

A magyarországi választások következményeiről nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A magyar kormányban bizonyos folytonosságra szükség van, mondta: a határon túl élő magyarság kérdésének prioritással kell szerepelnie a magyar külpolitika fő célkitűzései között. Igényt tartanak a konzultációra a román-magyar tárgyalások alkalmával. Jó viszony nem lehetséges az erdélyi magyarság helyzetének rendezése nélkül. /Új Magyarország, jún. 9./

1994. június 9.

Kolozsvárott jún. 9-én, a memorandum per centenáriumán felavatták a memorandisták emlékművét, felolvasták Iliescu elnök üzenetét. A hírhedt magyargyűlölő Raoul Sorban felszólalásában éles kirohanást intézett az RMDSZ és Göncz Árpád elnök ellen. Mindaddig nem lesz békesség, amíg meg nem szűnik a magyar beavatkozás a románok egysége ellen. Az RMDSZ főpapjai elfelejtették a románság ellen Hitler segítségével elkövetett atrocitásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12./

1994. június 9.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács dokumentumot tett közzé a román nemzetbiztonság stratégiájáról. A nyomásgyakorlás lehetősége nem hárult el, ezért fenn kell tartani a katonai potenciált. A főbb kockázati tényezők közé sorolták az államhatárok revíziójának törekvéseit, a külső nyomásgyakorlást a kisebbségek kollektív jogainak megadására. /Magyar Nemzet, jún. 9./

1994. június 9.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa elutasította Funar javaslatát, hogy az egyetem nevét változtassák Universitatea Dacia Superiorra. Funar polgármester újabb levelet küldött egyetem vezetőségének: tájékoztassák arról, kik szavaztak javaslata ellen, egyben bejelentette, hogy aláírásgyűjtő akcióba kezd az új elnevezés érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1994. június 9.

Szekeres Imre, az MSZP alelnöke jún. 8-án Pozsonyban tárgyalt Jozef Moravcík miniszterelnökkel, a találkozó után tárgyalásáról az MTI-nek elmondta, hogy "az új kormány tíz és félmillió magyar állampolgár kormánya lesz, de természetesen felelősséget érez a határon túli magyar kisebbség sorsa iránt." /Magyar Hírlap, jún. 9./

1994. június 10.

Székelyudvarhelyen kormányrendelet alapján katonai kaszárnya építését kezdik meg. Ferenczy Ferenc polgármester a Hargita Népének nyilatkozva elmondta, hogy a közlönyből tudta meg a döntést. Kitől fél a hatalom? Nincs pénz iskolákra, ugyanakkor laktanyát építenek. /Új Magyarország, júl. 10./

1994. június 10.

Jún. 10-én ünnepelték Kolozsváron a román egyetem megalapításának 75. évfordulóját. Megjelent Iliescu elnök is, beszédében hangsúlyozta az egyetem szerepét a reformfolyamatokban. Beszédében vitába szállt - ha közvetetten is - a Funar-féle szólamokkal és nem támogatta az egyetem nevének megváltoztatását. Az épület előtt összegyűltek egy része kifütyülte, a mások része éltették. Az elnök megtekintette a memorandisták, majd Avram Iancu emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1994. június 11.

Kormányzati programunkban az egyik kiemelt prioritás a határon túli magyarság létfontosságú autonómiatörekvéseinek támogatása -írta Horn Gyula választáviratában, melyet Markó Bélának, az RMDSZ elnökének küldött, megköszönve jókívánságait. Azonban Horn üzenete csak az RMDSZ Tájékoztatóban jelent meg /a magyarországi sajtóban nem/, ezt vette át a román hírügynökség /jún. 9-én/, majd ennek alapján adtak hírt a választávirat tartalmáról a magyarországi napilapok jún. 11-én. Egyedül az Új Magyarország közölte, hogy a táviratot csak az RMDSZ kiadványa közölte, a többi napilap ezt nem említette. /Új Magyarország, jún. 11./ Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 10-i sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az etnikai alapú autonómia ellenkezik az európai normákkal. Romániában "ilyen autonómia megadásáról a magyarlakta területeken szó sem lehet". Egyrészt azért, mert ez "bantusztanizálná a magyar kisebbséget, illetőleg a túlnyomórészt magyarok lakta területeken élő román lakosságú településeket", másrészt "az etnikai alapú autonómia megvalósítása dinamittal aknázná alá a román állam egységét." /Népszabadság, jún. 11./

1994. június 11.

A Tinerama hetilap azt állítja, hogy Tőkés László a Securitate besúgója volt. A Királyhágómelléki Református Püspökség sajtóirodája cáfolta ezt a rágalmat, hozzátéve: új elem, hogy már a demokratikus lapokban is megjelennek az ilyen cikkek. /Magyar Hírlap, jún. 11./

1994. június 11.

Szász János elkeseredett levéllel fordult Tőkés Lászlóhoz, mert mindenhol támadják, Tőkés-ellenesnek nevezik. Õrültnek nevezik azért, mert a magyar-román megbékélés eszméjét hirdető román nyelvű lapok akar indítani. /Mi lesz velünk? Levél Tőkés Lászlónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-150




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998