Nagy változás ment végbe. "A magyar költő és a magyar költészet megváltó erejébe és megváltó lehetőségeibe vetett hit tűnt el a magyar társadalomból" - állapította meg Szőcs Géza a vele készített interjúban. "...gyökeresen új helyzet van kialakulóban. És ebben az addigi konvenciók, megegyezések értelmüket fogják veszteni." "Talán ez magyarázza, hogy ebből az országból hiányzik a felszabadultság érzése." "...mintha hihetetlen mennyiségű sérelem és frusztráció gyűlt volna fel, ami miatt degenerálódtak az emberi viszonyok, a tervek, az álmok." A magyar irodalmat szerves egységben látja. Az erdélyi magyar irodalmat az is befolyásolta, hogy "az anyaországból bizonyos elvárásokat támasztottak feléje. Ennek az elvárásnak bizonyos írók meg is próbáltak eleget tenni, és emiatt megjelent egy hamis hang." /Magyar Narancs, júl. 27./
1995. július 27.
A belga Le Soir lapban júniusban, illetve júl. 3-án több írás jelent meg a romániai helyzettel kapcsolatban, Eduard van Velthem aláírásával. A szenzációkeltés eszközeit sem nélkülöző írások az "etnikai érzelmek" előretöréséről, főként az RMDSZ legutóbbi kongresszusán elfogadott autonómia-programról szólnak. A cikk szerzője súlyos vádakkal illeti az RMDSZ-t és annak tiszteletbeli elnökét. A cikksorozattal kapcsolatban Tőkés László püspök cáfolatot juttatott el a szerkesztőségnek. Leszögezi, hogy a romániai magyarság nem akar változtatni azon, hogy Erdély Románia részét képezi. Nem Erdély területi autonómiájáról van szó, csupán Székelyföld területi autonómiájáról, ahol a magyar kisebbség 80 %-os többségben él. Ezt az autonómia-koncepciót nem a "szélsőségesek csoportja" erőlteti, hanem a legutóbbi RMDSZ-kongresszus értett vele egyet. Végül elutasítja az Iliescu elnökkel való cinkosság rágalmát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
1995. július 27.
A román és magyar hadseregnek nagyobb szerepet kell vállalnia a jövőben a két ország kapcsolatainak előmozdításában, vélekedett Gheoghe Tinca védelmi miniszter, a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva. A román-magyar megbékélés modelljének a francia-német modellt ajánlotta. /Magyar Hírlap, júl. 27./
1995. július 27.
Vedlik a koalíció, állapítja meg cikkének címében Ara-Kovács Attila. A szélsőséges Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ támadja Melescanu külügyminisztert, menesztését követeli, hozzátéve, hogy helyébe nevezzék ki a Gheorghe Funar jobbkezének tartott Ion Gavra szenátort. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja a hadsereget vette célba, támadva Gheorghe Tinca hadügyminisztert és Iliescu elnököt. A Ziua bukaresti lap Iliescu elnököt támadja, azt állítva, hogy az államelnök KGB-s ügynök volt. Nem lehet tudni, kik állnak a Ziua akciója mögött. Ez a támadás viszont érinti a jelenlegi biztonsági szolgálat, az SRI főigazgatóját, Virgil Magureanut. Elképzelhető, hogy emögött olyan titkosszolgálat áll, amely maga köré gyűjtötte a Ceausescu-korszak elbocsátott ügynök-légióját és csak alkalomra vár, hogy Magureanu - illetve Iliescu - orra alá borsot törjön. A szabad gondolkodású értelmiség, amelynek reprezentánsa a Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu és a volt titkosszolgálati nomenklatúra összefogjon, ez romániai vonatkozásban nem is olyan abszurd dolog. - Hírek szerint júl. 12-én titkos találkozót tartott a kormányzó párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Demokrata Konvenció vezetősége. A Konvenció főereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszpárt mindig hűségesen kiszolgálta a jelenlegi vezetést. /Magyar Narancs, júl. 27./
1995. július 27.
Az anyaország rádióját hallgatni létszükséglet, hangsúlyozta Sütő András az Új Magyarországnak nyilatkozva. "Minden ország gondoskodik arról, hogy a sors által máshová vetett tagjai megtarthassák nemzeti kultúrájukat." Az új tanügyi törvény egyetlen célja az asszimiláció. Ez a törvény Ceausescu íratlan végrendelete szellemében született. /Új Magyarország, júl. 28./
1995. július 27.
Közvélemény-kutatást végezek Kolozsváron. Ha most lenne a választás, a megkérdezettek 25,4 %-a a Funar-vezette RNEP-re, 20,2 %-a az RMDSZ-re, 17,8 %-a Nemzeti Parasztpártra /elnöke Corneliu Coposu/, 8,6 %-a vezető kormánypártra, a Társadalmi Demokrácia Pártjára szavazna. /Népszava, júl. 28./
1995. július 27.
A debreceni nagygyűlés napján hozta a Magyar Hírlap Timár György Csoóri Sándorhoz írt terjedelmes nyílt levelét, amelyben visszautasította, hogy részt vegyen a tiltakozó gyűlésen. Jött a magyarázkodás: a meghívó levélben az áll, hogy "Trianon óta folyik a Kárpát-medencei magyarság történelmi méretű visszaszorítása, amely az 1989/9-ben Közép-Európában megindult demokratikus átalakulás megtörésével napjainkban újabb lendületet kapott." Timár a mostani magyar kormány mellé állt: nem tört meg az átalakulás Csehországban és nálunk. A "privatizáció hazánkban immár nem holmi kliensrendszerre épül", írta Timár. Szerinte árt a magyar külpolitikának ez a tiltakozó akció. /Magyar Hírlap, júl. 27./ A többi budapesti napilap nem támadta a tiltakozó gyűlést.
1995. július 27.
A debreceni nagygyűlés megkezdésének időpontjában, délután négykor, Kovászna megye minden templomában megszólaltak és tíz percen át zúgtak a harangok. "Minden embert kötelez anyanyelvének és önazonosságának megőrzése" - így kezdődik a felhívás, amelyet Incze Sándor református esperes, Márkus András római katolikus plébános, Török Áron unitárius és Fejér Katalin evangélikus lelkész írt alá. "A tiltakozás létkérdés - írta vezércikkében Fábián Ernő, a Debrecenbe indult küldöttség egyik tagja a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapban. A Háromszék felidézte az erdélyi iskolaháború öt esztendős történetét. /Új Magyarország, aug. 4./
1995. július 27.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 27-i sajtóértekezletén megismételte a román álláspontot, hogy az RMDSZ-nek a tanügyi törvénnyel kapcsolatos kifogásai alaptalanok. Chebeleu tolmácsolta Iliescu véleményét, hogy az Európai Parlament megfelelő körültekintéssel kezeli majd Markó Béla levelét. /Új Magyarország, júl. 28./
1995. július 27.
Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1995. július 26.
Kovács Albert bukaresti egyetemi tanár 1961-63, majd 1990-91-ben volt az orosz tanszék vezetője volt. Sokat támadta a szélsőséges sajtó, lányát vette el Mircea Dinescu. Kovács Albert most írja A felfüggesztett forradalom című könyvét. Fontosnak tartja ezt megírni, mert közelről ismerte az 1989-es eseményeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 26./
1995. július 26.
Megjelent a Román-magyar vállalkozói kisszótár - Mic dictionar roman-maghiar pentru intreprinzatori /Kriterion-Kossuth Kiadó/ címmel Réz Miklós összeállításában, a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1995. július 27.
Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök júl. 27-én Bukarestben tárgyalt Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével, Vacaroiu miniszterelnökkel, majd fogadta Iliescu elnök. Oliviu Gherman kifejtette: "nem fogjuk eltűrni az RMDSZ politikusai által idézett semmiféle történelmi vonatkozás visszaállítását". A szlovák parlament mindeddig azért nem ratifikálta a magyar-szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Romániának a hasonló dokumentum tárgyalásánál, szögezte le Meciar. A magyar kisebbségről volt szó a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Juraj Schenk megbeszélésén. A megbeszélés után a szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a két országnak hasonló problémái vannak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban. Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát. Melescanu elmondta: feltérképezték azokat a területeket, ahol együtt léphetnének fel. Vacaroiu és Meciar közös sajtóértekezletén Meciar kifejtette: nem engedhetnek a kisebbségek egyes radikális irányzatai túlzott követeléseinek, a kollektív jogokra és az etnikai alapú autonómiára való hivatkozásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, júl. 28./ Meciar a sajtóértekezleten kijelentette: "Az 1201-es ajánlás 11. szakasza világosan kifejti, hogy tekintetbe lehet venni a kollektív jogokat is, ha azok összhangban vannak az illető országok jogrendjével." Vacaroiu viszont mindezt ellenezte. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1995. július 26.
Tanügyminisztériumi kiküldöttek járják a székely megyéket, az érettségi vizsgák dossziéit ellenőrzik, elsősorban a román vizsgák írásbeli dolgozatait értékelik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1995. július 26.
Kolozsváron 1950 helyet hirdettek meg a júliusi felvételi vizsgák előtt a város 18 elméleti, illetve művészeti középiskolákban, ebből 360 hely áll a magyar fiatalok rendelkezésére. A már működő református és unitárius középiskola mellett idén indul a Római Katolikus Gimnázium egy osztállyal. Az utóbbi években kevesebben jelentkeznek elméleti iskolákba. Vannak olyan osztályok, ahol nem telt be a létszám. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 26./
1995. július 26.
Lezajlott Szovátán a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága által másodszor megrendezett Honismereti Népfőiskola, magyarországi, kárpátaljai, felvidéki és hazai népfőiskolai szakemberek részvételével. A szervező dr. Ábrám Zoltán volt. Kolozsvárról dr. Kötő József, Egyed Ákos professzor, Dáné Tibor Kálmán és Salat Levente, Magyarországról Sz. Tóth János, a Magyarországi Népfőiskolai Társaság főtitkára érkezett. Egyed Ákos arról beszélt, hogy a fogyó mennyiséget minőséggel kell pótolni. Salat Levente, a Soros Alapítvány kolozsvári fiókjának vezetője Soros Közép-Európában címmel tartott előadást. A népfőiskolai előadásokkal egyidőben Szovátán másik táborozás is folyt: a Talentum Tehetséggondozó Alapítvány segítségével 30 tanuló számára környezetvédelmi oktatást tartottak, Ábrám Noémi vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.
1995. július 26.
Gheorghe Funar, az RNEP elnöke júl. 24-én a debreceni, júl. 27-re tervezett tiltakozó nagygyűléssel kapcsolatban kifejtette: akik Erdélyből elmennek erre a gyűlésre, "utazzanak jól és maradjanak örökké ott". Javasolta, hogy a magyar kormány teremtse meg a "Felszívódási Minisztériumot", amely megkönnyíteni az utóbbi évszázadokban a szomszéd országokban megtelepedett magyarok hazatérését. /Magyar Nemzet, júl. 26./
1995. július 26.
A Határon Túli Magyarok Hivatala azt szeretné, hogy a Magyar Rádió - lehetőségei szerint - minél rövidebb időn belül újból sugározza a Kossuth Rádió műsorát rövidhullámon, nyilatkozta júl. 26-án Lábody László, a HTMH elnöke. /Magyar Nemzet, júl. 27./
1995. július 26.
Háromoldalú szociális megállapodást írtak alá Bukarestben a kormány, a munkaadók és a Testvériség szakszervezeti szövetség képviselői. A többi nagy szakszervezeti központ nem csatlakozott ehhez a megállapodáshoz. A megállapodás értelmében a szakszervezet nem folyamodik a sztrájkhoz, a kormány pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a reálbér az 1990. októberi szint 65 %-át, a nettó minimálbér pedig a havi 75 ezer lejt /37,5 dollár/ eléri szept. 1-jétől. A gyermekek után járó családi pótlék 28 %-kal nő, eléri a havi 9000 lejt. Florin Georgescu pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány intézkedéseket tesz az infláció csökkentésére. /Népszabadság, júl. 26./
1995. július 26.
A magyar külügyminisztérium nem kommentálja, nem feladata minősíteni a debreceni tiltakozó nagygyűlést, jelentette ki júl. 26-i sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. Hozzátette: a magyar álláspont szerint az egyes szomszédos országokban hozott, a kisebbségi jogokat korlátozó intézkedések nem segítik az európai integrációt. A romániai oktatási törvény visszalépés az ott élő magyarság nyelvhasználatában. /Új Magyarország, júl. 27./
1995. július 26.
Liviu Maior oktatási miniszter szerint Európában kevés ország rendelkezik olyan oktatási törvénnyel, mint Románia. Elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ félmillió aláírással támogatott oktatási törvénytervezetét, amely megtűrt néppé fokozná le a románságot. /Magyar Hírlap, júl. 26./
1995. július 26.
A Magyarok Világszövetsége által júl. 27-re meghirdetett debreceni tiltakozó nagygyűlés nemcsak a külügyminisztérium, hanem a térség államai számára is "jogos aggodalom forrása", mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./ Szélsőséges, nacionalista megnyilatkozásként értelmezte Mircea Geoana külügyi szóvivő Torgyán József kisgazdapárti elnöknek a diplomáciai kapcsolatok megszakítását fölvető állásfoglalását. /Népszabadság, júl. 27./
1995. július 26.
Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök kormányküldöttség élén júl. 26-án Bukarestbe érkezett. A küldöttségben a külügyi, pénzügyi, gazdasági és közlekedési tárcák vezetői vannak. Meciar kijelentette, hogy a román kormány magatartása a szlovák kisebbség irányában megfelel minden európai normának. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke a megbeszélés után felvetette annak jelentőségét, hogy román, szlovák és szerbiai szakértők találkozzanak a kisebbségi problémák megbeszélése céljából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Nastase parlamenti küldöttséggel fog Szlovákiába látogatni. A Vacaroiu-Meciar találkozón a gazdasági kapcsolatokról tanácskoztak. /Új Magyarország, júl. 27./ Meciar szerint a kisebbségeknek az egyéni jogokat kell biztosítani, nem a kollektív jogokat. /Magyar Hírlap, júl. 27./
1995. július 25.
Júl. 26-a és aug. 4-e között rendezik meg Zajzonban a VI. Népismereti Tábort 60-70 hazai és külföldi, néprajz iránt érdeklődő középiskolás részvételével. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség szervezésében tartandó táborban történelmi, néprajzi előadást, fafaragást, barcasági csángó táncok tanítását, népdalvetélkedőt és gyűjtőmunkát terveznek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./
1995. július 25.
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke júl. 25-i sajtótájékoztatóján javasolta, hogy a magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény miatt rendeljék haza a nagykövetet Romániából és szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatot. Ugyanezen a sajtótájékoztatón Pősze Lajos kifejtette, hogy egy amerikai érdekeltségű médiacég a magyarországi regionális és kábeltévé-hálózat teljes bekebelezésére törekszik. A társaság nevében eljáró 2002 Kft., amelyet Baló György képvisel, majd alacsonyabb áron jut műsoridőhöz, és nem zárható ki a politikai befolyásolás lehetősége sem. /Új Magyarország, júl. 26., Népszabadság, júl. 26./
1995. július 25.
Nagyenyeden júl. 15-én először rendezték meg az 1944/45-ben a Targu Jiu-i politikai foglyok táborába zártak találkozóját. 1944 augusztusában Dél-Erdély magyar szellemi vezetőit, a hozzátartozóikat látogató iskolásokat, az útlevéllel itt tartózkodókat, a szászok vezetőit, a nem kívánatos elemeket és a cigányokat hirtelen Gyulafehérvárra vitték és innen tehervonattal a Targu Jiu-i barakktáborba szállították őket. A tábor hatezer foglyából több mint ezer magyar volt, köztük Kacsó Sándor, Vita Zsigmond, Elekes Viktor, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium rektora, Vass Albert festőművész, Tövissy Géza, a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója. Márton Áron püspök és mások küldték a csomagokat az éhező foglyoknak. - A mai rendszer nem ismerte el ennek a büntetőtábornak a létezését. /Simén Domokos: Bűnük, hogy magyarok voltak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./
1995. július 25.
Megjelent egy 170 oldalas kiadvány a Kisebbségi Tanács égisze alatt: Romániai nemzeti kisebbségek intézményi és jogi keretei /Román Emberjogi Intézet kiadása/. A könyvben túlzások és pontatlanságok vannak. Hargita megye vonatkozásában például két magyar napilapról ír /csak egy van/ és olyan lapok szerepelnek a felsorolásban, amelyek nem léteznek /Kereskedelmi Közlöny/, vagy már megszűntek /Új Sport/. Más megyék adataival is ez a helyzet. /Hecser Zoltán: Túlzott jó szándék. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./
1995. július 25.
Kovács László külügyminiszter tartott sajtótájékoztatót a kétnapos budapesti nagyköveti konferencia után. A szomszédos országokkal javult a viszony, s nem a magyar kisebbség kárára. Románia az 1201-es ajánlás "figyelembevételével" elment jelenlegi lehetősége határáig. Magyarország számára viszont nem elfogadható ez a megközelítés. Ezért előrelépési lehetőséget nem lát. A külügyminiszter visszautasította a politikai tisztogatás vádját, az Antall-kormány által kinevezett 39 főből 22 főt /17 nagykövetet és 5 főkonzult/ visszahívtak. /Népszabadság, júl. 26./
1995. július 25.
Román-cseh katonai együttműködési megállapodást írt alá Gheorghe Tinca védelmi miniszter Prágában, a júl. 25-én véget ért látogatása alkalmából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Új Magyarország, júl. 27./
1995. július 25.
Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőben idén 199-en végeztek, 139 tanító és 60 óvónő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
