Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 251 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-251
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. március 4.

Febr. 26-án a budapesti Katona József Színházban kiosztották a Soros Alapítvány 1995. évi díjait. Erdélyből Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész kapott díjat, Ady Endre-díjjal Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költőt tüntették ki. A díjazottak között van Radnóti Sándor esztéta, Tamás Gáspár Miklós és Lengyel Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1996. március 4.

A 80 éves Vladimir Trebici akadémikus, az akadémiai demográfiai bizottság elnöke kijelentette: ha a jelenlegi tendenciák állandósulnak, Romániának 2025-re 2,5 millióval kevesebb lakosa lesz. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1996. március 5.

A párttörvény egyeztetett szövegéről nagy vita volt a parlamentben márc. 4-én és 5-én. Hiába érvelt több képviselő amellett, hogy az alapító tagok számát csökkentsék tízezerről kétezerötszázra, végül azt fogadták el, hogy a pártalapításhoz minimálisan tízezer ember szükséges. Ez a törvény véget vet számos kis párt - köztük a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt és a Romániai Magyar Kisgazdapárt - létének. A másik vitatott pont kedvezően dőlt el, elutasították azt, hogy betiltsák az etnikai alapon szerveződő pártokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ A képviselők azt fogadták el, hogy egy párt bejegyzéséhez 10 ezer támogatóra van szükség, akik lakhelye az ország legalább 15 megyéjében kell legyen, s megyénként minimum 300 taggal kell rendelkezzenek. A képviselőház elutasította a szenátusi változatot, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nem alakíthatnak etnikai pártokat. /Az etnikai pártok törvényesen működhetnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1996. március 5.

Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nem elégedett meg azzal, hogy újabb "emléktáblát" kíván elhelyezni a kolozsvári Petőfi-emlékház falára, hanem egy minden eddiginél élesebb hangú, Iliescu elnökhöz intézett levelében követelte a román-magyar tárgyalások azonnali felfüggesztését mindaddig, amíg nem teljesítik az általa megfogalmazott feltételeket. Funar "megfelelő intézkedéseket" követelt annak érdekében, hogy idén márc. 15-én ne engedjék, hogy "a románokat megalázzák azoknak a leszármazottai, akik ezer évvel ezelőtt rázúdultak Európára". Megismételte az utóbbi napokban állandóan hangoztatott kijelentését, miszerint márc. 15-e a románok számára gyásznap, mert szerinte 1848-ban a magyarok megöltek 40 ezer románt. Hozzáfűzte, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárok szabadon ünnepelhetik Magyarország bármelyik ünnepét - Magyarország területén, "mivel a határok nyitva állnak, és az anyaország kijelenti, hogy várja őket látogatóba és repatriálásra." Megvádolta Magyarországot és az RMDSZ-t is: "a Magyarország és a magyar diaszpóra által fenntartott és pénzelt RMDSZ"-t azzal vádolta hogy "illegálisan magyar parlamentet és kormányt alakított Románia területén", bizottságot hozott létre, hogy Erdélyt külön integrálhassa Európába - Románia kárára. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy márc. 2-én kinyilvánította az autonómiát, félkatonai szervezkedést és titkosszolgálatot szervezett. Funar szerint csak akkor lehet tárgyalni, ha Magyarország megszüntet minden "magyar" akciót Romániában, az RMDSZ felszámolja az "illegálisan létrehozott parlamentet és kormányt", továbbá kijelenti, hogy ellenzi az ET 1201-es ajánlását, elítéli az autonómiát, állást foglalnak amellett, hogy Romániában csak a románt lehet hivatalosan használni, stb. Funar követelte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI készítsen jelentést a Budapestről pénzelt RMDSZ-akciókról, továbbá felszólította a román pártokat, hogy hozzá hasonlóan fogalmazzák meg követelményeiket, addig Iliescu fagyasszon be minden tárgyalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1996. március 5.

A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Távirati Iroda /MTI/ vezetői márc. 5-én újabb egy évre meghosszabbították az 1995. februárjában kötött megállapodást, amelynek révén öt határon túli magyar lap továbbra is megkapja az MTI műholdon továbbított híreit. Ezzel már harmadik éve jutnak el az MTI hírei a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, két éve a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó, márc. 1-jétől pedig az újvidéki Magyar Szó szerkesztőségéhez. Tabajdi Csaba politikai államtitkár méltatta a megállapodást, amely a határon túli magyarság tájékozódási lehetőségeinek bővítésével igyekszik kompenzálni a kisebbségi létből eredő hátrányt. Lábody László, a HTMH elnöke arról szólt, hogy a szerződés a tájékoztatás legmodernebb eszközeit adja olyan lapok kezébe, amelyeknek sokszor arra sincs elég pénzük, hogy saját országuk hírügynökségi szolgáltatásait igénybe vegyék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7., Új Magyarország, márc. 6./

1996. március 5.

Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés platformja országos értekezletén hat erdélyi megye /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Brassó, Temes/ küldöttei voltak jelen. Dáné Tibor, a platform elnöke elmondta, hogy megvitatták platformjuk nemzetiségpolitikai irányelveit. Egyetértenek a személyi elvű autonómiával, szorgalmazzák, hogy a kisebbségi oktatás és kultúra az 1945-48-as állapotokhoz hasonlóan szabad kisebbségi vezetést élvezzen, hívei az önálló magyar egyetemnek. Dáné Tibor szerint Szőcs Géza a Hungária Közalapítvány kuratóriumában a Fideszt és nem az RMDSZ-t képviseli. A Szociáldemokrata Tömörülés értekezletén az MSZP küldöttséggel képviseltette magát, amelyet a külügyi osztály vezetője, Szabó Vilmos vezetett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1996. március 5.

Márc. 5-én Nagyváradra érkezett a FIDESZ-Magyar Polgári Párt delegációja: Orbán Viktor, Németh Zsolt, Varga Mihály országgyűlési képviselők, Király András, a párt külügyi titkára, valamint Fazekas Sándor, Karcag polgármestere. A delegáció találkozott és megbeszélést folytatott Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspökkel, majd nagyváradi újságírók előtt tartott tájékoztatót a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, magyarországi belpolitikai kérdésekről, különösképpen a legnagyobb ellenzéki párt, az MDF szakadása nyomán kialakult helyzetről. A delegáció erdélyi látogatásának további programjában szerepel részvétel a marosvásárhelyi Pro Europa Liga által szervezett román-magyar kerekasztal-megbeszélésen, majd Székelykeresztúron lakossági fórumon. /FIDESZ-delegáció Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1996. március 5.

A szlovákiai magyarság viszonylag liberális életvitelét rohamosan váltja fel a politikai katakombákba szorítottság. A nyelvtörvény, a szlovákiai alternatív oktatás bevezetése külön-külön is elveszejtenék az ottani magyarságot, erre jön az új területi beosztás, amely szétszabdalja a még egymással testközelben levő kistájak magyarságát. Meciar szlovák miniszterelnök legutóbb Belgrádban a szerbek, szlovákok, románok összefogását hirdette meg - a magyar nacionalizmus ellen. A legtragikusabb helyzetben a vajdasági magyarság van. Helyzetüket a szerbek betelepítése, a menekülési láz, a teljes elszegényedés mellett az egymás közti marakodás jellemzi, a szétvert etnikum maradékemberei pártjainak torzsalkodása. Romániában a kormánypártiak mellett az ellenzéki román pártok is ellenségesek a magyarsággal szemben, a választáson a magyar vírustól óvnak. "A román-magyar alapszerződés paraván, emögött végzik a honatyák és a hivatalnokok kisded játékaikat. A legmegátalkodottabb magyarellenesség jegyében." - írja Sylvester Lajos. "Erdély végleges elvesztéséhez pedig semmi sem szükséges, csak a vasfüggöny áttétele Nagylakhoz." /Sylvester Lajos: Kelet kapujában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./

1996. március 5.

Márc. 5-én együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülés napirendjén a Hungária Közalapítvány Ellenőrző Testületébe való jelöléssel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Hosszas vita után, többségi szavazattal elfogadták Markó Béla szövetségi elnöknek a kérdésben a magyar Országgyűlés elnökéhez intézett levelében foglaltakat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 733. sz./ A levél szerint az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy Szőcs Gézát javasolták a testületbe. Eredetileg András Imre képviselő azt javasolta, hogy üdvözöljék a Fidesz kezdeményezését. Végül 24-en támogatták Markó Béla javaslatát, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8., Népszava, márc. 8./ Szőcs Géza kijelentette, hogy nem lép vissza a jelöléstől. /Magyar Hírlap, márc. 8./

1996. március 5.

A könyvek állapota romlik, a könyvvásárlásra csak alkalmanként futja, tájékoztatott Veres Klára, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosnője. A 20 ezer kötetes állomány nem kielégítő. Jelenleg 642 beiratkozott olvasójuk van, de ez a szám emelkedik, tavaly év végére 2000-re nőtt az olvasók száma. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./

1996. március 5.

1990-ben közel 13 ezer fizető tagja volt a Magyar Ifjúsági Szövetség /MIDESZ/ Bihar megyei szervezetének, jelenleg már csak 1700 tag van. Kis Gábor, a megyei MIDESZ ügyvivője elmondta, hogy amíg volt klubhelyiség, még eljöttek a fiatalok, de ennek megszűnésével megcsappant a létszám. A fiatalok érdektelenek. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./

1996. március 5.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai lerótták kegyeletüket az elhunyt dr. Kós Károly néprajzkutató, az MTA külső tagja ravatalánál, és részt vettek a romániai magyar tudományos élet kiemelkedő egyéniségének gyászszertartásán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 733. sz./

1996. március 5.

Március 3-án, ünnepi istentisztelet keretében kezdte meg önálló életét Kolozsvár XII. református gyülekezete. A templomot építő Kolozsvár-Monostori Református Egyházközség hívei végre használatba vehették a 200 személy befogadására alkalmas gyülekezeti termet, valamint a gyülekezet munkáját biztosító más helyiségeket. Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke megjelent több lelkipásztorral és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet több tanárával együtt. /Új templom Monostoron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

1996. március 5.

Az 1990. évi III. Magyar Református Világtalálkozó Központi Szervező Bizottsága febr. 29.-márc. 1. napjain dr. Bütösi János, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke vezetésével ülést tartott Berekfürdőn, a Megbékélés Házában. A tanácskozáson foglalkoztak az aug. 3-11. közötti rendezendő világtalálkozó szervezési feladataival. Románia alkotmánya és hatályos törvényei teljes mértékben garantálják az egyházi és vallási rendezvények szabadságát - ezért indokolatlan minden félelem, amely a Világtalálkozó romániai rendezvényeivel kapcsolatosan felmerült. /III. Magyar Református Világtalálkozó Indokolatlan az aggodalom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

1996. március 6.

Márc. 4-től a bukaresti metróvállalat dolgozói sztrájkba léptek, hatalmas fennakadást okozva a közlekedésben. Vacaroiu miniszterelnök törvénytelennek nevezte a sztrájkot, szerinte megengedhetetlenül magas a metrónál dolgozók bére. A nagy szakszervezetek támogatásukról biztosították őket, akik márc. 5-én folytatták a munkabeszüntetést. /Magyar Nemzet, márc. 6./

1996. március 6.

Szőcs Géza cáfolta Ábrahám Dezső vádjait, a Népszabadságnak elmondta, hogy ezek a vádak politikai megsemmisítésére irányulnak. Tételesen elszámolt minden pénzzel. "Ábrahámot bizonyos politikai erők eszközként használják fel", hangsúlyozta. Furcsának tartja, hogy amikor Tőkés László vagy ő politikai támadás kereszttüzébe kerül, Ábrahám Dezső mindig megszólal. A cél az, hogy a vádakat átvegye a román sajtó, amely azután a cáfolat közléséről többnyire elfeledkezik. Szőcs Géza emlékeztetett, hogy a céltámogatás felhasználásáról már beszámolt évekkel ezelőtt. /Népszabadság, márc. 6./ Ábrahám Dezső ezeket a vádjait /hogy ő nem számolt el/ egyszer már közzétette 1994-ben, majd másnap visszavonta, nyilatkozta Szőcs Géza. Ügyészségi vizsgálat foglalkozott "minden egyes nevemhez fűződő tétellel, és nem találtak semmilyen problémát." A 8 millió forintból a Bem rakparton vásárolt ingatlant, erről is elszámolt, Ábrahám Dezső azonban eltüntette a dokumentumokat. - Szőcs Géza elmondta, hogy tulajdonában levő cég az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapterjesztő Kft, a lapok közül az Erdélyi Napló hetilap, az Orient Expressz, a Családi Tükör hetilap és két tudományos folyóirat kiadója. - A Duna Televíziót felügyelő Hungária Közalapítványba a Fidesz jelölte őt azután, hogy Tőkés László és Tempfli József püspökök ajánlották őt. Az RMDSZ vezetői azonban a jelölés ellen vannak. "Az RMDSZ szövetségi és ügyvezető elnökei, Markó Béla és Takács Csaba a politikai ellenfeleim közé tartoznak. A közvélemény úgy tartja számon, hogy ők a mérsékelt, én pedig - a Reformtömörülés tiszteletbeli elnökeként - a radikális szárnyhoz tartozom a pártban. De az RMDSZ képviselőházi csoportja például a héten kiállt a Fidesz döntése mellett." /Magyar Hírlap, márc. 6./

1996. március 6.

Szőcs Géza nyílt levelében /Levél Mindenkihez, eredetileg a magyar Országgyűlés képviselőihez/ köszönetet mondott azért, mert az Országgyűlés bizalmat szavazott személyének, akit a Fidesz-Magyar Polgári Párt jelölt a Hungária Közalapítvány ellenőrző testületébe. Magáról elmondja, hogy megvesztegethetetlen, mindig meggyőződése szerint beszélt, nem kell megtagadnia korábbi kijelentéseit, százezres őrjöngő tömeg sem tudta torkára forrasztani a szót: 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron elmondta azt, ami a meggyőződése. Jelenleg az erdélyi magyar média felépítésén fáradozik. Hajsza indult ellene, meg akarják semmisíteni mindazzal együtt, amit létrehozott, beindult egy kézi vezérlésű mechanizmus, hirtelen aktivizálják a rágalmazás régen levitézlett harcosait. Arra kéri mindazokat, akik egyetértenek testületi jelölésével, hogy írjanak az Országgyűlés elnökének. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1996. március 6.

Horn Gyula miniszterelnök egyértelműen megfogalmazta, hogy az euroatlanti integráció mindennél előbbre való. Ez a külpolitikai vonalvezetés elhibázott, nyilatkozta Németh Zsolt képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, a párt kisebbségi szakértője. "Az elmúlt két évben megrendült a határon túli magyarság anyaországba vetett bizalma." A szlovák-magyar alapszerződés "elhibázott koncepción alapult." Szlovákiában olyan nyelvtörvényt fogadtak el, "amely a legdiszkriminatívabb jogszabály a posztkommunista Közép-Kelet-Európában." Szent-Iványi István külügyi államtitkár bejelentette, hogy az RMDSZ-nek nincs egyetértési vagy vétójoga az alapszerződés ügyében. "Ez az álláspont szerintem elfogadhatatlan" - jelentette ki Németh Zsolt. Az alapszerződésben jelenjenek meg konkrét jogi intézmények és határidők az egyházi ingatlanok visszaadására, az oktatási törvény felülvizsgálatára, a magyar egyetem helyreállítására. Németh Zsolt elmondta, hogy a Liberális Internacionálé konferenciáján az SZDSZ beterjesztett egy dokumentumot, amelyben akadémikusnak minősítette a kollektív jogok és az autonómia követelését. A Fidesz ezzel szemben érvelt, végül elfogadták érvelésüket, majd ezt az álláspontot az SZDSZ is megszavazta. Mindezt sajtótájékoztatón elmondta, mire Eörsi Mátyás /SZDSZ/ azt állította, hogy Németh Zsolt nem mondott igazat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1996. március 6.

Teodor Melescanu külügyminiszter a Dimineata márc. 6-i számában megjelent interjújában az ET 1201-es ajánlásával foglalkozott: tisztázni kell ennél az ajánlásnál bizonyos "meglehetősen nyakatekert és homályos" koncepciót. Az európai norma nem ismer kollektív jogokat a kisebbség számára, jelentette ki. Melescanu helytelenítette a borúlátó véleményeket a tárgyalások sikerét illetően. Nem arra kell törekedni, hogy már most minden elképzelhetőt fölvessenek, ami távlatosan megvalósítható, hanem azt kell vizsgálni, mi oldható meg az európai normák szintjén, és a magyar fél által felvetett többi probléma távlati megoldására kell törekedni. Az európai kisebbségi keretegyezmény is csak ezt követően fog életbe lépni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1996. március 6.

A Fidesz küldöttsége Orbán Viktor vezetésével márc. 5-én erdélyi körútra indult. Nagyváradon megbeszélést tartottak Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével és Tempfli József római katolikus megyéspüspökkel, majd Kolozsvárra mentek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

1996. március 6.

Magyarországon, Szabadkígyóson márc. 4-én megkezdődött a moldvai csángómagyar művészeti együttesek vezetőinek egyhetes tábora. A Lakatos Demeter Egyesület és az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola által szervezett továbbképzésen húsz csángó vesz részt. Az előadók között van Halász Péter csángókutató művelődéstörténész, Kóka Rozália előadóművész és Jáki Teodóz bencés szerzetes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1996. március 6.

Febr. 27-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi értekezletét. Tőkés László püspök beszámolt arról, a Püspöki Palota régóta húzódó peres ügye még nem ért véget, közben az ortodox egyháznak sorra kiutalják az értékes épületeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1996. március 6.

Két párt egyetlen "programja" a nacionalista uszítás. Egyiknek sincs ideológiája. Az egyik a Román Nemzeti Egységpárt, amely 1990. márc. 15-én alakult meg, alapító elnöke Radu Ceontea, akit 1992-ben Gheorghe Funar váltott fel. Az 1992-es választás alapján 30 képviselője és 14 szenátora volt. A másik az 1991. jún. 20-án bejegyzett Nagy-Románia Párt /1992-ben 420 ezer szavazattal 16 képviselőt és 4 szenátort juttatott be a parlamentbe/, amelyet egyszemélyes pártnak is neveznek elnöke, Corneliu Vadim Tudor elnök miatt. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbekapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenrétegek. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes az egykori Megmentési Front, a kormánypárt, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. /Vajnovszky Kázmér: A nacionalizmus vadhajtásai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1996. március 6.

A szenátus elfogadta a Külügyi Hírszerző Szolgálat tevékenységére vonatkozó törvénytervezetet. Szabó Károly szenátor, aki számtalan indítvánnyal igyekezett javítani a tervezeten, felvázolta a hírszerző szolgálatok mai helyzetét. 1989 után egy ideig a hadsereghez kerültek, majd sorra újraalakultak, más-más elnevezéssel. Az idők folyamán a titkosszolgálatok elburjánoztak, mára áttekinthetetlenekké váltak. Koordinálásukat nem a parlament, hanem a Legfelsőbb Védelmi Tanács végzi, amely összefogja mindegyiket. Ezek a titkosszolgálatok nem állnak parlamenti ellenőrzés alatt. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ a belföldi hírszerzésre szakosodott, de hozzátartozik az antiterrorista tevékenység is. A 0215 nevű szervezet belügyminisztériumi hivatalként szerepel. A nemzetbiztonsági törvény megszabja, hogy bizonyos minisztériumok, főhivatalok szervezhetnek hírszerző hivatalokat. A parlament nem foglalkozott az igazságügyminisztériumhoz tartozó börtönparancsnokság tájékoztató hivatalával sem, itt is felmerülnek alkotmányossági kérdőjelek. A katonai hírszerzés törvényességi helyzete azzal részben megoldott, hogy működéséért felel a védelmi miniszter. - Jellemző, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal tervezete nem a kormánytól érkezett a parlamentbe, hanem maga a hivatal állította össze a tervezetet, azzal, hogy tevékenysége a Legfelső Védelmi Tanácshoz tartozik. /Orient Expressz (Bukarest), febr. 28. - folytatása:/ A parlamentben foglalkoztak a Külügyi Hírszerző Szolgálattal. amely a Legfelsőbb Védelmi Tanács hatáskörébe tartozik, így a parlamenti ellenőrzés nem lesz olyan mértékű, amilyen a társadalom szempontjából szükséges lenne. Ez a hivatal a volt titkosrendőrség /Securitate/ külügyi osztályának felel meg, azzal a különbséggel, hogy megemelték a rangját, igazgatójának pedig miniszteri címe és hatásköre van. A parlamenti vita során Szabó Károly feltette a kérdést, hogy ez a hivatal folytatja-e elődje munkáját, amely ellenőrizte a disszidenseket, adott esetben a likvidálásukban is közreműködött. A szenátusi többség hanyagul túlment ezeken a kérdéseken. Szabó Károly a törvényjavaslat ellen szavazott, de a többség, beleértve az ellenzék jelentős hányadát, elfogadta a törvényt. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 6./

1996. március 6.

Bandi Dezső tanár, iparművész nevét jól ismerik Erdélyben és Magyarországon, számos népművész képzésében, felkarolásában volt része. A népi hagyományápolás, a népizenekarok, néptáncosok, a szövő, varró, faragó, fazekas körök a legsötétebb diktatúra idején is működtek, fejtette ki, megélve magyarságtudatukat. Bandi Dezső az EMKE ünnepi gyűlésén is elmondta, hogy a népi kultúrát ismét háttérbe szorítják. A közösségi, népi kultúrára működtetéséből hiányzik a művelődési értékorientált tájékoztatás. Ezt próbálja művelni Bandi Dezső, a népi alkotók tanácsadással való segítésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1996. március 6.

A Magyarok Világszövetsége több mint 130 millecentenáriumi programot szervez vagy támogat, ezek finanszírozásához még ötvenmillió forintra lenne szükségük, hangzott el az Országgyűlés millecentenáriumi albizottságának márc. 5-i ülésén. /Népszabadság, márc. 6./

1996. március 7.

Kolozsváron márc. 6-án a diákokkal szervezett találkozó után a FIDESZ-delegációnak az RMDSZ elnökségével kellett volna találkoznia. Markó Béla szövetségi elnök halaszthatatlan bukaresti tennivalóira hivatkozva viszont lemondta a találkozót, és Takács Csaba ügyvezető elnök számára is alkalmatlan volt a kedd délutáni időpont. Ebben közrejátszhatott a nemrégi nézeteltérés a két politikai szervezet között. Emlékezetes, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Párt Szőcs Géza erdélyi költőt, laptulajdonost javasolta a Duna tv kuratóriumának ellenőrző bizottságába. Markó Béla szövetségi elnök az Országgyűlés elnökéhez intézett nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a romániai magyar nemzeti közösség legitim képviselőivel való konzultálás nélkül került sor erre a döntésre. A diákokkal történt találkozón elsősorban erre kérdeztek rá a jelenlevők. - Alapvető félreértés áldozata az erdélyi közvélemény, mutattak rá a FIDESZ képviselői. Az RMDSZ vezetői nem tanulmányozták át kellő alapossággal a magyar médiatörvényt. Ezért keletkezhetett az a félreértés, miszerint a FIDESZ az RMDSZ helyére delegált volna valakit - mondotta Orbán Viktor, aki szerint azért esett az exszenátor úrra a választás, mert olyan ember kellett, akinek sajtóbeli tapasztalata van,emellett Szőcs Géza eddig is ott volt a Duna tv körül, ismeri tehát a körülményeket. Németh Zsolt tisztázta: a magyar médiatörvény értelmében a Hungária Alapítványnak a kuratóriumában az RMDSZ-nek is van delegálási joga. A kuratóriumot ellenőrző testületbe viszont a magyar parlamenti pártok küldhetik delegátusukat. A FIDESZ tehát nem vette el az RMDSZ helyét. A FIDESZ az ellenőrző testületben fenntartott saját helyére Szőcs Gézát delegálta. Megjegyzendő, hogy a magyar pártok közül egyedül a FIDESZ tette meg azt a gesztust, hogy kisebbségi származású közéleti személyiséget jelölt e tisztségbe. Orbán Viktor szerint abba beleszólni, hogy a FIDESZ a saját "kvótájának" terhére kit delegál, illetéktelenség. Szokatlan, hogy az RMDSZ a parlament elnökéhez címzett nyílt levélben emel kifogást döntésünk ellen, és nem a FIDESZ-szel vette fel a kapcsolatot. Orbán Viktor elmondta, az Országgyűlés elnöke értetlenségének adott hangot, hiszen nyilvánvaló volt a jogi értelemben vett illetéktelenség. A beszélgetés egyik központi témája a magyar-román megbékélés volt. A FIDESZ e kérdésben tanúsított gyengeséggel vádolta a magyar külpolitikát. Németh Zsolt szerint a mai magyar külpolitika nem tud egyensúlyt tartani az euroatlanti integráció és a regionális kapcsolatrendszer, illetve a kisebbségi magyarság problematikája közt. Példa erre a szlovák-magyar alapszerződés, amelynek aláírása inkább a Nyugattal való kacsingatás eredményeként és nem a két ország, a két nemzet közeledésének a céljából készült el. A magyar külpolitika pedig nem képes a konklúziókat levonni. A FIDESZ szerint a magyar kormánynak meg kell próbálnia visszanyerni a határon túli magyar közösségek meglehetősen megrendült bizalmát, amely nem elsősorban pénzkérdés. Inkább bátran fel kellene vállalnia a határon túli magyarság által megfogalmazott autonómiatörekvéseket. - A magyar kormány lépései mind Szlovákiával, mind Romániával szemben a szomszédsági politikájának gyengeségét mutatják - egészítette ki Orbán Viktor. /Székely Kriszta: Félreértés vagy tudatos manipuláció? FIDESZ-küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

1996. március 7.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt Orbán Viktor elnök vezette küldöttsége márc. 7-én Csíkszeredában megbeszélést folytatott a Csíki területi RMDSZ vezetőségével. Az RMDSZ számos középszintű vezetőjével találkoztak, továbbá önkormányzati képviselőkkel, a lakossággal. Orbán Viktor úgy tapasztalta, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban erdélyi magyarság soraiban nagy a félelem, hogy a szlovákiai magyarság sorsára jutnak. Konkrét kérdésekről kell megállapodni, az egyházi ingatlanok helyzetéről, az oktatás ügyéről, meg kell szüntetni az RMDSZ fenyegetettségét. Orbán Viktor megindokolta, miért Szőcs Gézát javasolták a Fideszt megillető helyre: olyan embert kerestek, aki ért a médiához, soha senki sem bántotta és az összmagyarság érdekében dolgozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9-10./

1996. március 7.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő a Timpul hetilap márc 7-i számában azt állította, hogy az RMDSZ már 1990-től a kész tények politikáját gyakorolja a román állammal szemben és az etnikai autonómia megvalósítása felé halad. Chebeleu Románia európa tanácsi felvétele előtt még az 1201-es ajánlásért kardoskodott, most viszont azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy kettős játékot űz, hiszen számos utóbbi határozatával megkérdőjelezte Románia nemzetállami jellegét, egységét, szuverenitását. Az elnök szóvivő példaként felhozta az RMDSZ 1992-ben az ET-hez eljuttatott memorandumát, az RMDSZ 1992-es kolozsvári nyilatkozatát. Szerinte az RMDSZ "szeparatista jellegű" szerveket, hozott létre, így a Szövetségi Képviselők Tanácsát, az RMDSZ oktatásügyi tervezete "elkülönítő és maximalista jellegű". Ugyancsak kifogásolta, hogy az RMDSZ az 1995. évi kongresszusán "autonóm nemzeti közösségként" határozta meg a magyarságot. Amennyiben az RMDSZ vezetői nem változtatnak magatartásukon, akkor az ország elnöke, a kormány és a politikai erők továbbra is szilárd magatartást fognak tanúsítani, amikor az ország egysége forog kockán. A területi-etnikai autonómia a "stabilitás végét jelentené", mondta a szóvivő., és elutasította az önálló magyar egyetem gondolatát. Chebeleu szerint az RMDSZ nem tarthat igényt arra, hogy a romániai magyarság egyetlen képviselője legyen, mert nem minden magyar ért egyet politikájával. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Chebeleu neheztelt azért, mert az RMDSZ tagja lett az ENSZ-ben nem képviselt népek és nemzetek szervezetének, ahol szerinte nincs mit keresnie, mert az ENSZ-ben mind a magyar, mind a román népnek van szószólója, Románia és Magyarország. Chebeleu cáfolni igyekezett Tabajdi Csaba azon megállapítását, hogy a magyar kisebbségek a legbékésebbek Európában. Chebeleu szerint nem lehet elfelejteni "az RMDSZ által kirobbantott" etnikai villongásokat, de azt sem, hogy az RMDSZ köreiből többször hangzott el felhívás a polgári engedetlenségre. A Timpulban megjelent interjút azonnal idézni kezdte a Cronica Romana. /Gyarmath János: Vádaskodik az elnöki szóvivő. = Magyar Nemzet, márc. 8./

1996. március 7.

A bukaresti Adevarul "Nem tudom" cím alatt vezércikkben intézett új támadást az RMDSZ autonómiakoncepciói ellen, és egy füst alatt Tabajdi Csaba romániai magyar "autonómiaszigetekről" az Új Magyarországnak tett megjegyzését is szóvá tette. Adrian Ursu, a cikk szerzője szerint bármi történik az országban, az RMDSZ-t csak az autonómia célja érdekli. Az RMDSZ személyi elvű autonómiaterve az Adevarul szerint olyan "törvényhozó és végrehajtó szerveket irányoz elő a magyarságnak, amelyek párhuzamosak lennének a jogállam ilyen jellegű szerveivel". Az RMDSZ részéről az "autonóm nemzeti közösség" és más kifejezések csak arra szolgálnak, állította az Adevarul, hogy leplezzék Románia "enklávésítására" irányuló szándékukat. Tabajdi Csaba, a budapesti kormány magas rangú tagja sikerként számolt be arról, hogy Romániában magyar autonómiaszigetek jöttek létre. /Nem tudom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-251




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998