A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitáról volt szó a Duna Televízióban, többen nyilatkoztak. Balázs Sándor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnökségi tagja: létre kell hozni a Bolyai Egyetemet, egyelőre úgy, hogy önálló felépítésben két egyetem működjön. A Bolyai Egyetem használja azt az infrastruktúrát, amellyel jelenleg rendelkezik a Babes-Bolyai Tudományegyetem. Két egyetem legyen, külön-külön szenátussal. Fokozatosan kell felépíteni a Bolyai Egyetem infrastruktúráját, az államtól kapott segítséget is igénybe kell venni, "tekintettel arra, hogy adózó állampolgárok vagyunk". A tévé munkatársa elmondta, hogy két tábor, van, az egyik követeli az önálló egyetemet, a másik oldalon állók megkérdőjelezik a különálló intézmény szükségességét. Az utóbbiak véleményének kifejtését kérte Cs. Gyimesi Évától. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy a nemzeti közösségnek joga van külön egyetemhez. A megoldást át kell gondolni, mert "rajatütésszerű egyesítést nem lehet rajtaütésszerű szétválasztással megtorolni, mert tudjuk, hogy a megtorlás megtorlást hoz a történelemben. Mindenfajta restaurációnak újabb restauráció az ára. Tehát nem mindegy, hogy milyen áron. Hogy szétverjük-e azokat az értékeket, amelyek jelen pillanatban szellemileg működő értékek és működőképes értékeknek bizonyultak az elmúlt években, és most kezdenek megszilárdulni." Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke reagált erre. "Itt a professzor asszony részéről elhangzott, hogy a Bolyai Egyetem újraindítása megtorlást jelentene. Szerintem ez nem így van. Itt egy nemzeti közösség jogos igényéről van szó." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy önálló egyetem vagy önálló egyetemek és főiskolák szükségesek a romániai magyarság számára, ez nem vitatéma. Akkor lesz Bolyai Egyetem, amikor a törvény is lehetővé teszi. Addig is lesz tagozat. /Duna Televízió, márc. 16./
1997. március 14.
Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője a magyarországi látogatás jelentőségéről elmondta, hogy azt majd néhány év múlva tudjuk felmérni. Ennek feltétele az, hogy a kormány sikeresen hajtsa végre a reformot, s azon belül a kisebbségi kérdéshez való viszonyulás reformját. Páratlannak nevezte azt az őszinteséget, szókimondást, ami Ciorbea miniszterelnök részéről megnyilvánult. Tokay a kisebbségi kérdésben a minőségi változást abban látta, hogy az általános kijelentések és retorika szintjéről a tettek szintjére emelkedett. De nem tartja tehermentesnek a miniszterelnök által bejelentett változások és intézkedések keresztülhajtását a törvényhozás malmán. Hét év erőteljes nacionalista propagandája nem múlt el nyomtalanul, akárcsak az előző ötven év propagandája sem. A miniszterelnök kijelentései nyomán a magyar egyetem körül kialakult hazai vitával kapcsolatban Tokay György megjegyezte, hogy a vita ténye természetes, demokratikus jelenség. Elmondta, hogy a román kormányküldöttség tagjai sem értették: hogyan lehetséges, hogy a koalíció keretéből kinevezett kolozsvári prefektus olyan kijelentést tegyen, amilyet tett. Az egyetem kérdését a kormánynak kell rendezni. Szerinte a vita egyik része a minisztérium és az egyetem vezetése közötti kommunikáció hiányából következett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
1997. március 14.
Gyergyószentmiklóson márc. 16-án urnák elé járultak a polgárok, hogy megválasszák a Dézsi Zoltán prefektusi kinevezése folytán megüresedett polgármesteri tisztégbe a választási listára felvett öt jelölt közül az egyiket. A város szavazati joggal bíró polgárainak csak 47,1%-a ment el szavazni, így két hét múlva újra választaniuk kell a gyergyóiaknak. Az első fordulóban Páll Árpád, az RMDSZ polgármester-jelöltje kapta magasan a legtöbb szavazatot, a 7619-ből 5636-ot. Seer Mihály független jelölt 1291, Gheorghe Bantu (Demokrata Párt) 366, Szakálli Ferenc független jelölt 146, míg Ambrus Costel (Szocialista Munkapárt) mindössze 80 szavazatot gyűjtött. A következő fordulóban, március 30-án a szavazatukat leadók számától függetlenül az eredményeket érvényesnek tekinti a törvény. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 989. sz./
1997. március 14.
Aradon márc. 15-16-án tartotta a Román Szociáldemokrata Párt Ifjúsági Szervezete (TSDR) V. Országos Konferenciát. A konferencián az RMDSZ képviseletében meghívottként részt vett Nagy Zsolt ifjúságügyi ügyvezető alelnök és Antal Attila, az Ifjúsági Főosztály főelőadója. A rendezvény alkalmával a TSDR-vezetők és az RMDSZ képviselői hasznos eszmecserét folytattak a két szervezet ifjúságpolitikai elképzeléseiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 989. sz./
1997. március 15.
A különálló Bolyai Tudományegyetem visszaállításáról nincs szó, jelentette ki Victor Ciorbea miniszterelnök, amikor márc. 17-én a parlament épületében fogadta Ion Diaconescu képviselőházi elnököt, Virgil Petrescu tanügyminisztert és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem három rektor-helyettesét, hogy megvitassák az egyetemmel kapcsolatos kérdéseket. A rektor-helyettesek kérték a kormányfőt, biztosítsa őket arról, hogy nem szakítják ketté a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. A találkozó után Ciorbea elmondta, hogy a kolozsvári egyetemnek román és magyar tagozata lesz, amely egyetlen vezetőséget feltételez. Hozzátette, hogy senki sem ellenzi új egyetem létesítését ott, ahol erre szükség van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ Az RMDSZ nem képviseltette magát a tárgyaláson. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
1997. március 15.
A kolozsvári román sajtót valósággal elöntötték Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozata után a Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos állásfoglalások. A román egyetemi tanárok állításai főleg Cs. Gyimesi Éva tanulmányával és Magyari Nándor László közvélemény-kutatásával egyeztek, a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetem fenntartása mellett kardoskodnak. A jogi kar dékánja, Liviu Pop a Mesagerul Transilvan márc. 15-16-i számában jelezte: "határozottan ellenzem a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéosztását, a magyar tagozatok kiválását". A jogi kar dékánja, akárcsak a két prorektor, Simion Simionas és Mircea Muthu, ebben az esetben lemondással fenyegetőzik. A bölcsészkar dékánja, Ion Pop szerint az egyetem nem fog kettéválni. /Miklós László: Nem egy magyar egyetem ellen, hanem a jelenlegi mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1997. március 15.
Molnos Lajos 1992 óta az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, 1994 óta az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának alelnöke, emellett költő, novellista és szerkesztő. Korondon nőtt fel, Kolozsváron végezte a magyar szakot, 1972 óta él Kolozsváron. A Securitate háromszor letartóztatta. Először még 1965-ben. Király László, Farkas Árpád és Magyari Lajos társaságában ült hét hónapot. 1982-ben Szőcs Gézával egyszerre rúgták ki az akkori Igazság napilap szerkesztőségéből, rá egy hétre lecsukták, nyilatkozta Szepesi Attilának. Az Utunk /a mai Helikon/ szerkesztője volt évekig, innen szólította el a politika. Válogatott verseit tartalmazó Néhány tudnivaló a Csendes-óceánról /Tinivár, Kolozsvár/ című kötete hamarosan a boltokba kerül. Molnos lesz az RMDSZ Szövetség hetilapjának szerkesztője. /Új Magyarország, márc. 17./
1997. március 15.
Váratlanul holtpontra jutottak a román-ukrán alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások, a két fél eltérően magyarázza ennek okát. Nincs egyetértés kisebbségekkel kapcsolatban sem. Kijev szerint megközelítőleg 200 ezer román él Ukrajnában, Bukarest ugyanakkor 500 ezerre becsüli ezt a számot. A Romániában élő ukrán kisebbséget 300 ezres nagyságrendűnek ítéli meg Kijev, pár tízezerre becsüli Bukarest. /Pataky István: Megegyezés előtti taktikázás. = Új Magyarország, márc. 17./
1997. március 15.
A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány nevében Budapesten állásfoglalást adtak ki, felkérve az illetékes magyar kormánytényezőket, hogy támogassák a romániai magyarság jogos igényét az önálló magyar egyetem helyreállítására. A Bolyai Egyetemért Alapítvány élén álló Incze Miklós történész tudományos pályafutása a kolozsvári magyar egyetemen indult, 1945-ben. Nemrég tüntették ki 75. születésnapja alkalmából Budapesten. Dénes László megjegyezte, hogy "amikor végre nemzeti összefogás látszik kialakulni az önálló romániai magyar állami egyetem visszaállítása ügyében, s amikor a többségi hatalom ellenséges viszonyulása is oldódni látszik, ismét akadnak olyan közösségi szószólóink - akárcsak 1959-ben, az RKP színeiben - akik halogatás, tétovázás, időszerűtlenség, patópálság örve alatt egyenese a proletár internacionalizmus és az asszimiláns együttélés múltbeli tapasztalatait sem tartják elvetendőnek." /Dénes László: Ne legyen ábránd a magyar egyetem! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./ Állásfoglalásról: márc. 13.
1997. március 15.
Háromszék demográfiai mutatói különösen kedvezőtlenek 12 településen /Szaceva, Ojtoz, Futásfalva, Zalán, Uzonka stb./, ahol a lakosság lélekszáma a felére csökkent, ahol az idősek részaránya harminc százalék felett van. Ide sorolható Illyefalva is, ahol talán a gyermekfalu segít megállítani az elnéptelenedést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
1997. március 15.
C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása miatti tiltakozásul márc. 17-én az ellenzéki pártok, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt szenátorai kivonultak a teremből. Kifejtették: amennyiben a szenátus nem tér vissza erre a kérdésre, amíg az államelnök nem fogadja őket, a nem hajlandók részt venni a parlamenti munkában. Eckstein-Kovács Péter szenátor meglepőnek nevezte, hogy korábban a Társadalmi Demokrácia Pártja maga is a mentelmi jog megvonása ellen szavazott, most elkötelezte magát Tudor mellett. Ez a párt valójában a törvényhozás munkáját akarja szabotálni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
1997. március 16.
Adrian Severin külügyminiszter Németországba utazott, márc. 19-én tárgyalt kollégájával, Klaus Kinkel külügyminiszterrel. Severin elmondta, hogy Románia nagy várakozással tekint az euroatlanti szervezetekbe való felvétel elé. A német kormány a tagállamok csúcsértekezlete előtt nem foglal állást, válaszolt Kinkel, elégedetten szólt a romániai német kisebbség helyzetének örvendetes javulásáról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
1997. március 16.
Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél, ahol a város magyarsága a hagyományokhoz híven ünnepelt és koszorúzott márc. 15-én, ismeretlen tettesek márc. 19-én felgyújtottak több, az ünnepség alkalmával elhelyezett, magyar nemzeti színekkel díszített koszorút. Izsák Balázs, az RMDSZ Maros megyei szervezetének megbízott vezetője merényletnek nevezte az incidenst, amelynek elkövetői a román-magyar közeledést szeretnék megzavarni. Az RMDSZ megyei vezetősége az ügyben feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 20., 991. sz./
1997. március 15.
Márc. 19-én nyílt meg Marosvásárheyen a Pro Európa Liga rendezésében a Tolerancia Hetének harmadik rendezvénysorozata. A számos nemzetközi alapítvány (Heinrich Böll, Bilance) és a Phare-program által támogatott egyhetes rendezvény minden évben a tragikus 1990. márciusi eseményekre emlékeztetve hirdeti a nemzetek és nemzetiségek közötti toleranciát és megbékélést. A szervező Pro Európa Liga nevében Smaranda Enache és Csíki Boldizsár társelnökök nyitották meg a rendezvényt, amelyen a román államelnökséget Luminita Petrescu tanácsos, a kormányt pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter képviselte. Tokay György beszédében hangoztatta, hogy ha a kormány egyelőre nem képes anyagi jólétet biztosítani az állampolgároknak, legalább lelki komfortot kell nyújtania, biztosítván azt, hogy az ország minden állampolgára otthon érezhesse magát hazájában. A megnyitón szólt a részvevőkhöz Fodor Imre, a város polgármestere, Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke és Burkhardt Árpád alprefektus. A rendezvénysorozat fő eseménye a márc. 19-én kezdődött Interkulturális Fórum, amelyen romániai és külföldi politikusok, jeles személyiségek vesznek részt. Márc. 22-én Hogyan történhetett? címmel Smaranda Enache, Domokos Géza, Kincses Előd, Verestóy Attila és Nicolae S. Dumitru emlékeznek a hét évvel ezelőtt történtekre. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy jogi úton kell eljutni az igazsághoz, az igazi bűnösök felelősségre vonásával. Márc. 23-án diákfórumon fiatalok vitatkoznak arról, miként juthatunk el a monológtól a párbeszédig. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 20., 991. sz./
1997. március 15.
Márc. 19-én tartották az RMDSZ vezetői szokásos sajtóértekezletüket a szövetség bukaresti székházában , amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Vida Gyula, a Képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottságának elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára. Markó Béla elmondta, hogy halaszthatatlan a gazdasági reform megvalósításához szükséges törvények elfogadása. El kell fogadni az állami költségvetésről szóló törvényt, ebben az esetben az ellenzék obstrukciós kísérlete ? "a parlamenti sztrájk" ? nem minősíthető másként, mint mélyen antidemokratikus aktusként. - A március 15-i ünnepségek mindenütt rendben és nagyarányú részvétel mellett zajlottak le. Külön kiemelte, hogy az évfordulós rendezvények részvevői mindenütt igen pozitív fogadtatásban részesítették, olyan tapssal fogadták a kormányfő március 15-i üzenetét, amilyet némelyik ünnepi szónok sem kapott. Victor Ciorbea miniszterelnök üzenete nemcsak a román-magyar megbékélés jelképes gesztusa, hanem igen világos jelzés a történelmi megbékélés megvalósítására irányuló politikai akaratról - hangoztatta Markó Béla.
1997. március 17.
Erdélyből áttelepedett újságíró az egyik megyei lapnál helyezkedett el. Most is hihetetlennek érzi: magához hívatta a főszerkesztő: ne magyarkodjon, mert kirúgja. Nemsokára el is bocsátották, több társával együtt. - Megszűnőben van az Erdélyi Magyarság című, negyedévenként megjelenő folyóirat. Az előző kormány még támogatta, a mostani nem. Az akkori főszerkesztője, Mátyás B. Ferenc a Határon Túli Magyarok Hivatalához fordult segítségért. Azt a választ kapta, hogy forduljon az erdélyiekhez, az RMDSZ-hez. A folyóirat Brazíliából tette át székhelyét Budapestre. A folyóirat nem kapott támogatást. Hasonló csapda áldozata a Budapesten, a Molnár utcában működő Erdélyi Magyarok Egyesülete. A kerületi önkormányzat a HTMH-hoz küldte. Hiába. Az erdélyi kultúrát felvállaló intézmények rosszabb helyzetben vannak, mint a hivatalosan elismert nemzeti kisebbségek hasonló intézményei. /Bágyi Bencze Jakab: Erdélyi - Magyarországon. = Magyar Fórum, márc. 20./
1997. március 17.
A magyar történelmi egyházak vezetői márc. 20-án Kolozsváron tanácskoztak, a fő téma az egyházi javak visszaadásának megoldatlan kérdése volt. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett az egyházfők tanácskozásán, ismertette a kormánykoalíció álláspontját: ezt a kérdést a - tervek szerint - őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni. Vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani, tette hozzá. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
1997. március 16.
Fodor Sándor emlékeztetett arra, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök reménytkeltő megnyilatkozását az Elnöki Hivatal "mérséklő" kijelentései követték, úgy látszik, a koalíciós szövetségesek, de maga Emil Constantinescu elnök sem lelkesedik az önálló magyar egyetemért. Igaz, hogy idén szabadon lehetett ünnepelni márc. 15-ét, hadd lássa a világ, milyen nagy szabadságnak örvendenek a magyarok. Kár, hogy az egyik célkitűzésről, az önálló magyar egyetemről "olyan nagylelkűen lemondott a magyar kormány Határon Túli Magyar Hivatalának megbízott elnöke, Törzsök Erika..." És nemcsak ő. "Hazai követői is vannak. Liberális körünk például, amelynek egyik-másik tudós-publicistája egyenest Törzsök Erika gúnyos kifejezéseit olvassa az önálló magyar egyetemhez ragaszkodók fejére." Adrian Mario, a román irodalmi élet egyik kimagasló alakja nyilatkozatában egyértelműen kimondta: semmi kivetnivalót nem lát magyar egyetem létesítésében Kolozsváron, sőt úgy látja, hogy ez jótékony hatással lenne mindkét népre. Ezzel szemben Pillich László kijelentette, hogy önálló magyar egyetem létesítése most rögtön, nem időszerű. - Lehűlt március idusának melege. Kiderült, hogy önálló magyar egyetemről nincs szó, csupán tagozatról, ha az egyetemi szenátus úgy dönt. De mi lesz, ha nem úgy döntenek, akkor mivel maradunk, "kedves liberális körünk? Törzsök Erikával." Majd meghallgatjuk őt, "amint kioktat bennünket, hogyan kell európai módon, ?polihisztorok? nélkül, úgy, hogy Magyarországnak se kerüljön pénzébe - elcsángósodni." /Fodor Sándor: Ünnep után. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
1997. március 17.
A Duna TV meghívta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ keresztény-nemzeti RMDSZ-platform képviselőit a Heti Hírmondó márc. 16-i, Székelyudvarhelyen történő élő adására. A Duna TV másik meghívottja, Tokay György miniszter megérkezése után kijelentette, hogy csak akkor vesz részt az adásban, ha Katona Ádám nem kaphat szót és nem kérdezhet. Tokay feltételét Csáky Zoltán főszerkesztő teljesítette. - A Duna TV eddig nem adott lehetőséget az EMK-nak, hogy nézeteit kifejtse, ugyanakkor a neptunosok hosszan taglalhatták nézeteiket. Az EMK tiltakozik véleménynyilvánítási jogának megsértése ellen. Az EMK immár harmadik éve harcol Székelyföld militarizálás útján, telepítéssel történő elrománosítása ellen, melyet a bukaresti kormány napjainkban is folytat. /Dr. Bartha András, dr. Borboly István, Katona Ádám az EMK Ügyvezető Testületének tagjai: Katona Ádám elnémítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Előzmény: az adásról: márc. 11.
1997. március 17.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő évek óta harcol a volt szovjetunióbeli magyar hadifoglyokkal szembeni diszkrimináció megszüntetéséért. Elérte, hogy egységesítsék a joggyakorlatot, ennek ellenére Maros megyében azok, akik jogaikat 1996 előtt kérelmezték és azt a bíróság elutasította, továbbra sem részesülhetnek a törvény szerinti jogokban. Kerekes Károly az ország főügyészéhez, Nicolae Cochinescuhoz írt ügyükben, azokban a főügyész 1997. febr. 13-i válaszlevelében a bíróknak adott igazat. Kerekes Károly ezután Valeriu Stoica igazságügyminiszterhez fordult, aki azt javasolta, hogy a megyei bizottságokhoz kell fordulni. A bizottság tagjai azonban elvakult nacionalisták, elutasították a kérvényeket. Kerekes Károly végül ügyvédként lépett fel, így sikerült egyes esetekben orvosolni a diszkriminációt. /Zsehránszky István: A hazai Don-kanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1997. március 17.
Emil Constantinescu elnök márc. 20-án találkozott a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja küldöttségével, amelyet Ion Iliescu volt államfő, a párt jelenlegi elnöke vezetett. Ez volt az első politikai tárgyalás az új államfő és elődje között. Ezután Constantinescu elnök fogadta a Nagy-Románia Párt delegációját, élükön Corneliu Vadim Tudor elnökkel, majd a Román Nemzeti Egységpártot, amelyet Valeriu Tabara ideiglenes elnök vezetett. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ A tárgyalás után Iliescu pártja jelezte, hogy képviselői és szenátorai hétfőn, márc. 24-én visszatérnek a parlamentbe, továbbá nem fognak a költségvetés ellen szavazni. Corneliu Vadim Tudor pártjának a parlamenti ülésektől való további távolmaradását helyezte kilátásba, mivel nem sikerült mentelmi joga ügyében kedvező ígéretet kicsikarni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
1997. március 17.
Egy héttel előbbre hozták a gyergyószentmiklósi polgármester-választást, hogy ne húsvét vasárnapján kelljen az urnák elé járulni. A márc. 23-án sorra kerülő második fordulóban így a választópolgárok nagyobb arányú jelenlétére lehet számítani a szavazóurnáknál. A szavazók arányszámától függetlenül azonban a második fordulóban mindenképpen érvényes lesz a gyergyószentmiklósiak akarata, megválasztják a város új polgármesterét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 992. sz./
1997. március 17.
Márc. 20-án Béres András oktatásügyi államtitkárral együtt Markó Béla szövetségi elnök részt vett Kolozsváron az RMDSZ Felsőoktatási Tanácsának megbeszélésén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 992. sz./
1997. március 19.
Kovács Csaba képviselőházi frakcióalelnök az ún. parlamenti válság kapcsán a mentelmi jog kérdésének jogi vonatkozásait világította meg az európai gyakorlat tükrében, míg Szabó Károly szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfőbb ellenzéki párt nem talált komolyabb ürügyet a törvényhozási munka megakadályozására, késleltetésére, és teljesen esélytelennek nevezte az SZDRP kísérletét az előrehozott választások kiprovokálására. A dolognak ? mondotta ? pozitív vetülete, hogy a kormánykoalíciónak ebben a helyzetben bizalmi szavazást kell kérnie, azaz vállalnia kell a kormányzati felelősséget. Vida Gyula a Képviselőházban legutóbb elfogadott, a külföldi beruházók jogait bővítő törvénycikkelyt határozott előrelépésnek nevezte, amely vonzóvá teszi a romániai beruházásokat a külföldi tőke számára, bátorítja a külföldi befektetőket egy olyan helyzetben, amikor Romániának nincsenek pénzügyi erőforrásai a beruházásokra, a gazdaság korszerűsítésére. - A kolozsvári utcanév-változtatásokra vonatkozó tervről szólva Takács Csaba elmondotta, hogy tulajdonképpen csak a városi tanács egységpárti tanácsosainak javaslatáról van szó, és nem határozatról, mint azt a sajtó egy része (többek között az Evenimentul Zilei) közölte, a javaslat határozattá válásához a megyei tanács jóváhagyása kell, amire nincs esély, Funarnak ugyanis már nincs elegendő hatalma az utcanevek megváltoztatására, bárhogyan is csomagolná magyarellenes mesterkedéseit. Nem az RMDSZ-t sérti ezzel, hanem a demokratikus államrendet, olyan állampolgárok kultúráját, történelmi hagyományait, akik évszázadok óta élnek a térségben. Takács Csaba hozzátette, hogy az RMDSZ kérni fogja a jeles magyar személyiségek nevét viselő egykori utcanevek visszaállítását. Markó Béla Funar újabb magyarellenes mesterkedéseiről szólva megállapította: puszta politikai ambíciókról van itt szó, amelyek nem az RMDSZ-t érintik, hanem az RNEP meggyengült helyzetére vetnek fényt. Akkor, amikor a román kormányzat az európai dokumentumokkal összhangban az anyanyelvhasználat, a többnyelvű feliratok kérdésének megoldására törekszik, ezek a kísérletek nemcsak anakronsztikusak, hanem rövidesen nevetségesekké is válnak ? mondotta Markó Béla. A kolozsvári állítólagos zászlókitűzés és -bevonás kapcsán egyes lapokban közzétett híradásokat illetően a szövetségi elnök úgy fogalmazott, hogy ezek a március 15-i ünnepségek megzavarását célozták. Arra a kérdésre, történt-e előrelépés, vagy ellenkezőleg, visszalépés a Babes-Bolyai Egyetem kérdésében, Markó Béla elmondotta, az önálló magyar egyetem kérdésében sem előre, sem hátra nem történt elmozdulás az utóbbi hetekben, ezután kell majd előre lépni. Még a tavasz folyamán intézkedéseket kell tenni, hogy az ősztől bővüljön a magyar nyelvű egyetemi oktatás köre, és ebben a tekintetben nincs semmiféle ellentét, nézetkülönbség a szövetség és kormánykoalíciós partnerei között, mint ahogy abban sincs, hogy magyar nyelvű egyetem ? vagy egyetemek ? létesüljenek, csupán a Babes-Bolyai Egyetem jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 990. sz./
1997. március 19.
Márc. 21-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Napirenden szerepelt az SZKT és a SZET soron következő ülésének előkészítése, az RMDSZ költségvetésének megvitatása és elfogadása, az V. Kongresszus képviseleti normáinak tervezete, valamint a kongresszus helyszínének kérdése. Meghatározták a területi szervezetek támogatásának kereteit és módját. Mivel a kongresszus helyszínére vonatkozó kiírásra nem érkezett pályázat, az Ügyvezető Elnökség határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy területi szervezeteket keres meg az RMDSZ V. Kongresszusának megszervezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./
1997. március 19.
Márc. 21-én másodízben rendezte meg Kolozsváron az erdélyi fiatal magyar műszakiak tudományos ülésszakát az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Bolyai Társaság, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
1997. március 19.
Vajdahunyadon 5700 magyar él. A szórványvidéken nehéz a megmaradás, ezt mutatják az óvodák és az iskolák. A magyar óvodába 22 gyereket írattak be, első osztályba már kevesebben kerülnek. Vajdahunyadon 14 éve sikerült beindítani a magyar óvodát, emlékezett vissza Kun Kriza Ilona óvónő. A legtöbb óvodás vegyes házasságból való. Zudor Endre vajdahunyadi nyugdíjas tanár 1951-ben került a városba, munka mellett elvégezte az egyetemet, magyar tanított. A hatvanas években megszervezte a József Attila Irodalmi és Színjátszó Kört. Sikerült az iskolában jó könyvtárt létrehozni, jelenleg 10 988 kötetük van. Az iskola magyar tagozatán 124-en tanulnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
1997. március 18.
Nem látja a hasznát a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Kolozsváron kirobbant vitának, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ számára elsőrendű fontosságú az önálló magyar egyetem, a koalíción belül ezt folyamatnak képzelik el: először az oktatási törvényt kell módosítani, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kell az önálló magyar tagozatot kiépíteni, azután lesz önálló magyar egyetem. Markó szerint a kibontakozott vita egy adott ponton magyar-román vitává alakult. Ez a vita feszültségeket gerjesztett. - Az RMDSZ álláspontja az, szögezte le Markó Béla, hogy önálló magyar egyetemre van szükség, emellett főiskolákra is. - Az egyetem kérdése nem lehet szakítópróba a koalícióban. Szakítópróba lehet viszont az anyanyelvű oktatás kérdésének megoldása általában. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
1997. március 19.
Márc. 21-én Emil Constantinescu államelnök megbeszélést folytatott a kormánykoalíciós pártok vezetőivel. A találkozón az RMDSZ-t Markó Béla szenátor, szövetségi elnök képviselte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 992. sz./
1997. március 20.
Victor Ciorbea miniszterelnök márc. 22-én Kolozsvárra érkezett, kórházban fekvő édesanyját látogatta meg. Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását szorgalmazná. "Egy ilyen döntést az egyetemi szenátusnak kell meghoznia" - mondotta, hozzátéve: a kormány nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
