A világhálón már olvasható a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) internetes honlapja - tájékoztatta az MTI-t Demeter Zayzon Mária kisebbségkutató, a hivatal munkatársa. Az intézmény elektronikus kiadványa magyar és angol nyelven, tizenkét fejezetre osztva tartalmazza a magyarországi kisebbségeket érintő legfontosabb jogszabályokat, tájékoztató anyagokat, valamint a legjelentősebb hazai, nemzetközi, és kétoldalú egyezmények szövegét. A web-oldalon szerepel továbbá a hazai kisebbségekről tavaly megfogalmazott kormánybeszámoló, egyes tanulmányok és előadások leírása, illetve a kisebbségi önkormányzatok, kutatóintézetek, és alapítványok címjegyzéke is. Demeter Zayzon Mária elmondta, hogy az utolsó négy fejezetnek egyelőre csak a várható struktúráját jelezték a világhálón, de hamarosan ezeket a témaköröket is megnyitják. Itt olvashatók majd egyebek mellett a kisebbségkutatás legújabb eredményei, továbbá a kisebbségi díjazottak névsora. - A szakember közölte: ha az önkormányzatok, szervezetek igénylik, egyes anyagokat - például az érintettekkel kapcsolatos híreket, eseményeket - a későbbiekben a kisebbségek anyanyelvén is megjelentetnek. A tervek szerint a közeljövőben a kisebbségi nyelven elérhető könyvek katalógusa, a világban működő kisebbségkutató-intézetek, illetve elektronikus könyvtárak címjegyzéke is a honlapra kerülhet. A kisebbségi hivatal web-oldala a Miniszterelnöki Hivatal szerverén, a következő Internet-címen olvasható: https://www.meh. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4., MTI/
1998. február 5.
Febr. 5-én a kormánypalotában aláírták a kormányból kivált Demokrata Párt és a kormánypártok koalíciós megállapodását, amelynek értelmében a Demokrata Párt a parlamentben támogatja a koalíció keretében benyújtott és a korábbi koalíciós megállapodások értelmében kidolgozott törvényjavaslatokat. A megkötött koalíciós együttműködési megállapodás szerint az aláíró pártok "támogatni fogják és megszavazzák a parlamentben mindazokat a szabályozásokat (törvényeket, kormányrendeleteket), amelyekről megállapodtak és figyelemmel kísérik az eddig kötött törvényhozási megállapodások teljesítését", megbízottjaik "rendszeresen elemezni fogják a politikai helyzet alakulását és javasolni fogják a legmegfelelőbb lépéseket annak javítására". Az aláírók tartózkodni fognak minden olyan nyilvános állásfoglalástól vagy megnyilvánulástól, amely kölcsönös károkat okozhat vagy fékezhetné a reform megvalósításához szükséges kormánytevékenységet. Az aláíró pártok "szankciókkal fogják sújtani azokat a képviselőiket, akik megsértik ezt az előírást". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7-8./
1998. február 5.
Febr. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta az RMDSZ bukaresti székházában Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, aki több napos látogatást tesz Romániában, hogy a kisebbségek helyzetének alakulásáról tájékozódjék. A megbeszélésen a kisebbségügyi főbiztos behatóan érdeklődött a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó módosításairól, az RMDSZ álláspontjáról e kérdésben. Markó Béla méltatta az 1995-ös tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó diszkriminatív, korlátozó intézkedéseket megszüntető rendelkezéseit, majd részletesen kifejtette, hogy az RMDSZ miért nem fogadhatja el a kormányrendelet szövegének szenátusi változatát. Szólt a törvénymódosítás szenátusi vitája kapcsán a sajtóban és a politikai színtéren felerősödött nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorikáról, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a sürgősségi kormányrendelet kisebbségi oktatásra vonatkozó szabályozásait a képviselőház a kormány által előterjesztett változatban fogadja el, és a majdani végső forma felszámolja az 1995-ben elfogadott törvény kisebbségi oktatást korlátozó, diszkriminatív rendelkezéseit. Az RMDSZ képviselői szóvá tették, milyen megnyilatkozásokat tulajdonítanak egyes sajtóorgánumok a kisebbségi főbiztosnak, és kérték, hogy fejtse ki ezzel kapcsolatos véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5. - 1201. sz./
1998. február 5.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa febr. 5-én cáfolta George Pruteanu szenátor - a román szenátus oktatási bizottságának elnöke - által tett kijelentést, amely szerint szerdai tanácskozásukon Stoel "korlátozóbb jellegű" formulát javasolt volna a kisebbségi oktatás tekintetében, mint a romániai törvény: A parlamenti oktatási bizottságokkal folytatott találkozó után elmondtam, hogy még számos más találkozóra kerül sor látogatásom során és véleményemet azt követően fogom megfogalmazni. Úgy gondolom, minden nagyon fontos, ami előmozdítja az integrációt, a különböző etnikai csoportok elszigetelése nem kívánatos. Ugyanakkor semmiképpen sem szeretném, hogy azt adják a számba, hogy még korlátozóbb formák híve vagyok a magyar nyelvű oktatás tekintetében. A két bizottsági elnökkel folytatott beszélgetés során tapasztaltam, hogy nincs ellenvetésük egy magyar nyelvű magánegyetemmel szemben, de ismerik a kormány formuláját és a kormány döntéseit is ebben a kérdésben. A főbiztos a Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után nyilatkozva elmondta, hogy a találkozó igen hasznos volt. Elsősorban az etnikai kisebbségekről és a független egyetemekre, valamint a kolozsvári multikulturális egyetemre vonatkozó igényeikről volt szó. Markó Béla a megbeszélés után nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Max van der Stoellal évek óta rendszeresen találkozott az RMDSZ vezetése, utoljára 10 hónappal ezelőtt. Míg a múltban éveken át változatlan volt a helyzet, ezúttal a legutóbbi találkozó óta az a kormány, amelyben az RMDSZ is részt vesz, fontos sürgősségi rendeletet fogadott el, amely, mint azt a biztossal közösen megállapították, biztosítja az akadálytalan anyanyelvű oktatást a kisebbségek számára. Ugyanakkor a szövetségi elnök kérdésesnek nevezte, miként fogadja el a parlament ezt a kormányrendeletet azt követően, hogy a szenátus sajnos olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be mind a történelem és földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. Az EBESZ-főbiztos febr. 5-én számos más romániai politikussal is megbeszélést folytatott. Andrei Plesu külügyminiszterrel a román külpolitika fő céljait tekintette át, különös tekintettel a Magyarországgal és Ukrajnával való kapcsolatok alakulására. A miniszter tájékoztatást adott a romániai nemzeti kisebbségek helyzetéről és a határon kívül élő román közösségek támogatására irányuló erőfeszítésekről. Andrei Plesu és vendége a nemzeti kisebbségek problematikájának "kiegyensúlyozott és rugalmas" kezelését szorgalmazta, amely "figyelembe veszi minden egyes kisebbség valós helyzetét és szükségleteit", ennek egyik példájaként említve a romániai romákért tett erőfeszítéseket. Megállapították, hogy a nemzetközi dokumentumok és normák általános keretet adnak e problémák megközelítésére, de, mint Anda Filip külügyi szóvivő idézte a megbeszéléseken kialakult közös véleményt, "ez nem függeszti fel a szabad gondolkodást és azt, hogy a dolgokat összefüggésükben kezeljék". A formula megfigyelők szerint Pruteanu szenátor ama érvére is válasznak tekinthető, hogy a nemzetközi szerződések nem kötelezik Romániát kisebbségi anyanyelvű állami egyetem felállítására - Pruteanu szerint a kisebbségek anyanyelvén különállóan csak magánegyetem működhet Romániában. /Mit mondott Max van der Stoel? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
1998. február 5.
A Demokrata Párt nemcsak minisztereit, hanem államtitkárait is visszavonja a Ciorbea-kormányból, de a továbbiakban is támogatja a kormányt, jelentette be Victor Babiuc védelmi miniszter, a DP alelnöke. Babiuc megjegyezte,hogy az oktatási törvény tekintetében a DP a kormány változatát támogatja, kivéve azt, hogy a földrajzot és a történelmet pártja szerint a kisebbségi iskolákban is román nyelven kell tanítani, és a kisebbségi egyetemek tekintetében a "multikulturális" jelzőt is tartalmazhatná a szöveg. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1998. február 5.
Febr. 5-én a Demokrata Párt 11 államtitkára is benyújtotta lemondólevelét. A hét további demokrata államtitkári tisztség címzetes jellegű, tehát különböző hivatalok vezetői viselik, ők nem köszöntek le tisztségükről. /MTI, febr. 5./
1998. február 5.
Febr. 5-én a hat kormánykoalíciós párt, a KDNPP, DP, NLP, RMDSZ, RSZDP és a Románia Alternatívája Párt elnökei aláírták a kormánykoalíciós együttműködést szabályozó megállapodást, az ún. protokollumot. A dokumentumot az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök látta el kézjegyével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6. - 1202. sz./
1998. február 5.
Febr. 5-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az elnökséget a kormánykoalíciós tárgyalások jelenlegi helyzetéről. A testület megvizsgálta az RMDSZ számára leosztott államtitkári tisztségek betöltésére tett személyi javaslatokat és további tárgyalásokat folytat a jelölések véglegesítése érdekében. A testület ezután rátért a Szövetség vezetésével kapcsolatos operatív tennivalók megvitatására, melynek során az ÜE tagjai ismertették javaslataikat a következő SZKT munkatervére vonatkozóan, és megbízták Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt, hogy képviselje az ÜE javaslatait az SZKT Állandó Bizottságának hét végi ülésén. - Az ÜE megtárgyalta a TEKT közeli összehívásának szükségességét, s ennek értelmében az ügyvezető elnök február 13-án 15 órára, Kolozsvárra hívja össze a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát. Az elnökség megbízta a gazdasági igazgatóságot az RMDSZ 1998-1999-es költségvetés-tervezetének elkészítésére, amelyet az Ügyvezető Elnökség az SZKT elé terjeszt. Végezetül Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök beszámolt a március 15-i ünnepséggel kapcsolatos előkészületekről, illetve a Csángó Magyar Szövetség bákói közgyűléséről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6. - 1202. sz./
1998. február 5.
RMDSZ-parasztpárti különbizottság alakult a tanügyi törvényt módosító kormányhatározat elemzésére annak képviselőházi vitája előtt. A bizottság tagjai között van Virgil Petrescu volt oktatási miniszter, Andrei Marga oktatási miniszter, Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. - Diaconescu újra rámutatott, hogy a koalíció létrehozásakor pártja megállapodott az RMDSZ-szel az oktatási törvény előírásairól, és az RMDSZ nem akar mást, mint ennek, illetve a helyi közigazgatási törvénynek az elfogadását (a megállapodásnak megfelelően). Andrei Marga miniszter jelezte, hogy külön javaslatai vannak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint azonban nem lehet arról szó, hogy a kormányrendelet kisebbségekkel kapcsolatos előírásainak tekintetében új változatot fogalmazzanak meg, mivel ezzel kapcsolatban már volt egyeztetés és az RMDSZ ragaszkodik a decemberi koalíciós megállapodás tiszteletben tartásához. /MTI/
1998. február 5.
A Szabadság közölte a Kolozsváron háziorvosi tevékenységre jogosult általános orvosok névsorát. A lista 149 nevet tartalmaz, közülük mindössze 12 fő magyar. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1998. február 5.
Andrei Pruteanu, a román szenátus oktatási bizottságának parasztpárti elnöke, aki a pártjának vezetői által tett nyilatkozatokat semmibe véve a saját vonalát követi a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának tekintetében, febr. 5-én nyílt levélben oktatta ki Andrei Marga tanügyi minisztert az Emil Constantinescu román államfő múlt heti budapesti látogatása alkalmával lezajlott, a romániai magyar nyelvű egyetemmel kapcsolatos tárgyalásokkal kapcsolatban. Bár az erősen polemikus levél csak Marga és Andrei Plesu külügyminiszter nevét említi, egyben Emil Constantinescu államfő közvetett bírálataként is értelmezhető, hiszen ő is nyilatkozott a látogatás idején a magyar nyelvű felsőoktatásról. Andrei Margához intézett levelében a szenátor visszautal arra, hogy a szenátus oktatási bizottságában már megkérdezte a minisztert, hogy Budapesten tárgyalt-e a romániai magyar egyetem kérdéséről, amire azt a választ kapta, hogy ezt Göncz Árpád magyar köztársasági elnök említette általános formában, ő, Marga azonban nem tárgyalt róla. Azt is megerősítette a miniszter a szenátusban, hogy Budapesten is leszögezte: olyan megoldások híve, amelyek nem elválasztják, hanem egyesítik a diákokat. A sajtóból azonban másnap arról értesült, folytatja Pruteanu, hogy Budapesten mégis folytak tárgyalások e témáról, még az egyetemek helyéről is, de Marga kijelentette, hogy ő ezeken nem volt jelen, és azzal hárította el a kérdést, hogy "kérdezzék meg Plesu külügyminisztert". - Itt valami zavaros" - írja Pruteanu, és a továbbiakban választ kér a szenátus oktatási bizottsága, "de főleg a közvélemény" számára a következő négy kérdésre: "1. Az Ön távollétében vitatnak meg, Miniszter Úr, a román oktatási rendszerrel összefüggő lényeges és kényes kérdéseket? 2. Ön nyugodtan elfogad egy ilyen, hogy finoman mondjam, működési zavart, és beéri egyszerűen azzal, hogy Plesuhoz küldi a kérdezőt? 3. Az Ön hiánya, vagy talán azt kellett volna mondanom, az, hogy Önt nem hívták meg, azzal függ össze, hogy nem ért egyet az egyetemi szeparatizmus formulájával? 4. Miután mindez megtörtént, tudni kellene, hogy az oktatási miniszter megkérdezte-e Plesu urat, mi a helyzet és következésképpen Ön most abban a helyzetben van-e, hogy tájékoztatást tud adni, nevezetesen arról, hogy mit vitattak meg és mit határoztak a magyar nyelvű egyetem tekintetében?". /MTI, febr. 5./
1998. február 5.
Lábody László, a HTMH volt elnöke, jelenleg a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. Romániával foglalkozó testületének elnöke kifejtette, hogy Románia áll a magyar gazdaság érdeklődésének homokterében, a tőkekivitelt tekintve /több mint 20 millió dollár/, a magyar-román vegyes vállalatok száma meghaladja a két és fél ezret. A román gazdaság fejlődése felgyorsult, a kormány intézkedései bizalmat keltettek a nemzetközi környezetben. Ennek egyik jele, hogy míg 1990 és 1996 között 1,36 milliárd dollár működő tőke áramlott az országba, 1997-ben ez az összeg meghaladta a 2,5 milliárdot. /Lábody László: Magyar befektetések külföldön. = A Hét (Bukarest), febr. 5. - átvéve a Magyar Hírlap Pénz plusz Piac mellékletéből/
1998. február 5.
Nemzeti imádságunk, a Himnusz szellemiségére, megtartó erejére, a határon belül és túl élő magyar nemzedékeknek szóló üzenetére hívta fel a figyelmet Bölcskei Gusztáv református püspök, amikor febr. 5-én Debrecenben megnyitotta a Magyar tanítók a XXI. századi Kárpát-medencében című tanácskozást és a Himnusz születésének 175. évfordulójára rendezett emlékünnepséget. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke fontosnak nevezte, hogy minél több helyen és közösségben fedezzük fel újra mit jelent, mit adott és mit ad a Himnusz a magyar kultúrának, a jelen és a jövő nemzedékének. A tanácskozás Erdélyből, a Felvidékről és Kárpátaljáról érkezett résztvevői előtt Bölcskei Gusztáv utalt arra: "van ahol a gyanakvás árnyéka, értetlenség, vagy ajakbiggyesztés kíséri, ha felhangzik a magyar Himnusz, de aki énekli az tudja: a nemzeti imádság nem más, mint erőt adó, megtartó hatalom". - A három napos tanítói konferencia alkalmából a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a költőhöz kapcsolódó - költészetét, életútját bemutató - bélyeg- és képeslap-kiállítást nyitottak. - A tanácskozáson előadások hangzanak el a tanítóképzés jelenéről és fejlesztési lehetőségeiről, a hazai és a határon túli magyar tanítás, illetve tanítóképzés kapcsolatáról. /MTI, febr. 5./
1998. február 6.
Victor Ciorbea román kormányfő febr. 6-án hivatalosan bejelentette a lemondott demokrata miniszterek helyébe lépő új kormánytagok listáját. Három tárcát kapott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt: Constantin Dudu Ionescu az új nemzetvédelmi miniszter, Ioan Muresan a parlamenti kapcsolatok, Romica Tomescu pedig a tudományos kutatás minisztere lett. A Nemzeti Liberális Párt a közlekedési tárcát kapta, a miniszter Anton Ionescu révén és a nemzetvédelmi minisztériumban államtitkári posztot /Mihai Sorin Stanescu/. Stanescu ifjúsági miniszter volt az 1996 decemberében alakult kormányban, s a tavaly év végi kormányátalakításkor vesztette el tárcáját. A tudományos kutatás tárcáját a Románia Alternatívája Párt kapta meg, Horea Ene révén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1998. február 6.
Tokay György kisebbségvédelmi minisztere elmondta: Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa bukaresti találkozói során aggodalmának adott hangot azzal a móddal kapcsolatban, ahogy a román sajtót a tárgyalásokon elhangzottakról tájékoztatták és ahogy ennek alapján őt idézték. Az EBESZ főmegbízott megjegyezte: szokatlannak tartja azt, hogy szavait nem adták pontosan vissza, hanem megcsonkítva és a szövegösszefüggésből kiemelve idézik - mondta Tokay György. - Max van der Stoelt febr. 6-án, bukaresti megbeszéléseinek befejeztével fogadta Emil Constantinescu román államfő is, de a találkozóról a főbiztos anélkül távozott, hogy találkozott volna a sajtó képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1998. február 6.
Kisbács községben a felállított kétnyelvű helynévtáblákat ismeretlenek lefestették, kidöntötték. Emiatt Rozsnyai József alpolgármester személyesen fordult Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektushoz. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester hivatala 40 millió lejes bírsággal sújtotta Rozsnyai József kisbácsi alpolgármestert azon a címen, hogy engedély nélkül helyeztette el a kétnyelvű táblákat. Buchwald Péter alprefektus az üggyel kapcsolatban leszögezte: etnikai konfliktust nem azok váltanak ki, akik a hatályos törvényt alkalmazzák, hanem azok, akik meg akarják akadályozni annak végrehajtását. Funar emberei különben azon a címen léptek fel a szomszédos falu vezetői ellen, hogy a város és a község között régebbi jogvita folyik annak a területnek a tulajdonáról, ahol a kétnyelvű táblát felállították. (Ezért eltávolították a község román nyelvű névtábláját is - nehogy az bizonyítsa, hogy a terület már nem a városhoz tartozik). Buchwald szerint a jelenlegi hatalom gyengesége, hogy az eltelt egy év alatt nem indítottak eljárást Funar ellen. Amennyiben kiderül, hogy a törvényeket megszegi, felmerülhet Funar menesztése. Rozsnyai József Eckstein-Kovács Péter szenátorral együtt bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik megrongálták és tönkretették a táblákat. Funar beismerte, hogy az ő utasítására távolították el a táblákat és nem hajlandók azokat a rendőrségnek sem kiszolgáltatni, mivel ezeket akarják felhasználni Rozsnyai ellen. /Papp Annamária: Pereskedéssel folytatódik az idegháború a kisbácsi táblák körül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1998. február 6.
A kolozsvári bíróság jóváhagyta azt a 20 millió lejes büntetést, amelyet a polgármesteri hivatal a lap szerkesztőségére azért szabott ki, mert kis méretű utcai névtábláján magyar szöveg is olvasható. A tábla 1990 óta a helyén van, a lap rendesen fizette utána a cégtáblákra kivetett adót. A szerkesztőség a büntetés ellen óvást emelt. A legutóbbi, jan. 26-i tárgyaláson a bírónő figyelmen kívül hagyta a szerkesztőség bizonyítékait. A Szabadság szerkesztősége élni fog a jogorvoslat még rendelkezésére álló lehetőségeivel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1998. február 6.
Febr. 5-én Kolozsváron aláírták a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közötti együttműködési szerződést. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1998. február 6.
Háromtól hét napig terjedő zárkafogságra ítélte a Szatmár megyei rendőrség ún. becsületbírósága azokat a rendőröket, akik éveken át verték Nagytarnán és Avasújfaluban azokat, akik nem voltak hajlandók nekik kedvező vallomást tenni. A becsületbíróság próbaidőre még ezt a büntetés is felfüggesztette. /"Példás" büntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1998. február 6.
A FUEV, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója a jan. 24-én tartott ülésén felvette soraiba levelező tagként a Heltai Alapítványt. Ez az a státus, amelyet kisebbségi kulturális tevékenységet folytató intézmények elnyerhetnek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1998. február 6.
Az Európa Tanács rendellenességeket talált Romániában a kisebbségi jogok alkalmazása terén, mégis 1993 októberében megszavazták Románia tagságát. Az akkori külügyminiszter kezességet vállalt a kilenc feltétel teljesítéséért. Az ország azóta semmit sem teljesített, ennek ellenére 1997 áprilisában felfüggesztették Románia monitorizálását. Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának államtitkára és a Határon Túli Magyarok Hivatala 1996. július 5-én kiadott nyilatkozata szerint a "felelősség elvének tudatában támogatásban részesítik helyzetük alkotmányos egyenjogúságán alapuló, határon túli magyarság autonómiatörekvéseit". Ezután 1996. szept. 16-án aláírták a román-magyar alapszerződést. Ebben elfelejtkeztek garanciák biztosításáról, illetve semleges ellenőrző szervezetek kijelöléséről. Horn Gyula miniszterelnök látogatásakor, október 22-én Bukarestben mellékesnek tartotta, hogy Kolozsváron vagy más városban létesüljön magyar egyetem. /Ekkor már a szenátus határozatot hozott: nem alakulhat magyar egyetem. /Kiss József: A modell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1998. február 7.
Bukarestben febr. 7-én 14 délkelet-európai főváros polgármesterei, illetve képviselői gyűltek össze egy tanácskozáson, amelyet Viorel Lis bukaresti főpolgármester nyitott meg. A 2004. évi athéni olimpia előkészítésében való együttműködés témáját vitatták meg. Szó volt a bécsi tanácskozáson kezdeményezett délkelet-európai ifjúsági vonat elindításáról is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1998. február 7.
A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye Caritas szervezetének Gyergyószentmiklós székhelyű mezőgazdasági alegysége önsegélyezési lehetőséget ajánlott a Beszterce-Naszód megyei gazdaságoknak. Éltek is a lehetőséggel, megalakították a helyi gépkört, melynek menedzsere Rémán Domokos állattenyésztő mérnök. Kollektív alapító tagokként beiratkoztak a megyében működő gazdakörök, a magángazdák és a mezőgazdasági szakemberek. A Gyergyószentmiklós székhelyű Caritas sikerrel pályázott a PHARE-program keretében. További céljuk a gépköri mozgalom meghonosítása és elterjesztése Fehér, Hunyad, Szeben, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyékben. /Guther M. Ilona: Gépkör alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7-8./
1998. február 7.
Gazda József nagyszabású, 1200 oldalas vállalkozása /Jaj, mik is történtek, Püski Kiadó, Budapest, 1997/ népi emlékezéseket, vallomásokat tartalmaz. A szerző korábbi könyveihez hasonlóan magnóval járta a határon túlra szorult magyar tájegységeket, népcsoportokat, bekopogtatott a házakba Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján, Õrvidéken, sőt az anyaországban is. A népi emlékezet rögzítéséről van szó. Beszédes a könyv alcíme: A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete. Sombori Sándor így összegezi véleményét Gazda József könyvéről: "Megindító volt olvasni, hogy az egész magyar nyelvterületen élő magyarok sorsa mennyire hasonló volt az utódállamokban, s hogy a különféle tájegységeken élő magyarok véleménye is mennyire hasonló. Hiába szaggattak széjjel, gondolkozásban, érzésben, szemléletben nagy általánosságban egyek vagyunk." /Sombori Sándor: Jaj, mik is történtek... = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
1998. február 8.
A Brassó melletti Hétfalu egyik helységében, Tatrangon 1997. december 14-én kápolnát avattak a Tatrangon, Zajzonban és Pürkerecen élő hetvenöt római katolikus hívőnek. A templom megálmodója Gajdó Zoltán türkösi plébános volt. Csiszér Albert pápai prelátus a kápolna szentelésekor kifejtette: templomépítő nép vagyunk. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./
1998. február 8.
Aranyosgyéresen a helyi népfőiskolán jan. 27-én Márton Áron emlékezete címmel Jakab Gábor plébános tartott előadást. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./
1998. február 9.
Andrei Marga román oktatási miniszter febr. 8-án kijelentette, hogy tudomása szerint az Emil Constantinescu elnök januári magyarországi látogatása alkalmából lezajlott tárgyalásokon nem is volt szó a romániai önálló magyar egyetem létrehozásáról, s szerinte "erről csak Göncz Árpád magyar elnök nyilatkozatában történt említés". Hangsúlyozta, hogy ő maga nem vett részt olyan tárgyalásokon, ahol szó lett volna a romániai magyar egyetem létrehozásáról. Andrei Marga mindezt a magyar anyanyelvi oktatással szembehelyezkedő George Prutenau szenátor ezzel kapcsolatos levelére válaszul fejtette ki. Az oktatási törvény képviselőházban várható vitájában nyilván ismét felmerül a magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos törvényi előírás, Andrei Marga ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy ő "a multikulturális egyetemi struktúrák híve", ezért amellett fog érvelni, hogy a multikulturális struktúrákkal rendelkező egyetemeket fogadja el a törvényhozás. Marga szerint az Európa Tanácsnak a kisebbség nyelvén működő egyetemek létrehozásával kapcsolatos határozata nem fogalmaz meg ilyen természetű előírásokat, normákat. Az államoknak az a kötelezettségük, hogy biztosítsák a felsőfokú oktatást a kisebbségek nyelvén is, de tetszőleges formákban. /A multikulturitással tűzön-vízen át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1998. február 9.
Varga Attila és Tamás Sándor képviselők febr. 5-7-e Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen bemutatták Balogh Artúr két világháború közötti neves erdélyi ügyvéd, publicista, jogtudós, politikus A kisebbségek nemzetközi védelme című könyvének második kiadását. A könyv először Berlinben jelent meg magyar nyelven, 1928-ban. Újrakiadását az teszi indokolttá, hogy a neves jogász nézetei, fejtegetései a tanszabadságról, a kisebbségi nyelvek használatának jogáról, az egyházi és iskolai autonómiáról ma is aktuálisak. A Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE által támogatott könyv a Magyar Kisebbség Könyvtárának első kötete, tehát egy tervezett könyvsorozat első könyve. A kötethez Varga Attila jogász-képviselő írt bevezetőt, amelyben Balogh Artúr tartalmas életútjának felelevenítése mellett rávilágít a szerző főművének időszerűségére, mai üzenetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1203. sz./
1998. február 9.
Ismét elnapolták azt a bírósági tárgyalást, amelyet a nagyváradi római katolikus püspökség kezdeményezett a volt püspöki palota kérdésében, így kilencedszer írtak ki új időpontot. Tempfli József püspök elmondta, hogy most a püspöki palota külön bejárattal bíró egyharmadára tartanak igényt, tehát nincs szó a püspöki palotában jelenleg működő Kőrösvidéki Múzeum kilakoltatásáról. /A váradi püspöki palota ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1998. február 9.
Rosszabbodott a román gazdaság, amióta több mint egy évvel ezelőtt a reformelkötelezett pártok képviselői kerültek hatalomra - derül ki a román statisztikai hivatal febr. 9-én nyilvánosságra hozott adataiból. 1997 végén az infláció üteme 151,4 százalékra növekedett az egy évvel korábbi 100 százalékról. A munkanélküliségi ráta 8,8 százalékos volt, ami közel 3 százalékos bővülés 1996-hoz viszonyítva. A közkiadások eközben 6,4 százalékkal zsugorodtak. A román hazai össztermék tavaly 6,6 százalékkal hanyatlott az 1996 évi 4,5 százalékos növekedés után. A GDP 33,9 százalékát adó szolgáltatási szektor tavaly 11,2 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbi szinthez mérten. 1997-ben jelentősen, 5,9 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbi 9,9 százalékos növekedést követően. A mezőgazdasági termelés viszont tavaly 3,1 százalékkal bővült. A statisztikai kimutatások szerint tavaly 6,4 százalékkal csökkent a hazai fogyasztás 1996-hoz viszonyítva. A román külkereskedelmi hiány 1997 első 11 hónapjában 2,279 milliárd dollárt tett ki; ez 18 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 2,807 milliárd dollárhoz képest. A január-november közötti időszakban az export 4,4 százalékkal 7,755 milliárd dollárra nőtt, az import 2 százalékkal 10,034 milliárd dollárra csökkent. /MTI/
