Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 175 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-175
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. március 27.

Megfenyegették Boros Ernő /Szatmárnémeti/ újságírót, aki az utóbbi hetekben a Szatmári Friss Újság hasábjain dokumentumsorozatot közölt a földvári haláltáborról, illetve az ezzel kapcsolatos korabeli eseményekről. Márc. 21-én magyar és román nyelvű fenyegető levelet kapott. A levélben felelősségrevonást ígértek Boros Ernőnek, akit hazaárulónak, magyar revizionistának neveztek. "Olyan dolgokat írtam le, amelyekről fél évszázadon át beszélni sem volt szabad." - hangsúlyozta Boros Ernő. Mindezt - a fenyegető levéllel ellentétben - éppen a román-magyar megbékélés érdekében tette. /A fájó igazság. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 27./

1998. március 27.

Márc. 27-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő Nagybaconban találkoztak Demeter Józseffel, a község polgármesterével, akivel a település aktuális gondjairól tartottak megbeszélést, majd délután Szárazajtán, az iskola épületében falugyűlésen vettek részt. Itt nagyszámú érdeklődő jelenlétében a földtörvény, a haszonbérleti törvény, valamint a föld adásvételét szabályozó rendelkezések témakörében folyt eszmecsere, amelynek során a törvények ismertetése mellett a szárazajtaiak sajátos gondjairól, a termőföldek tagosításáról, a vadkárokról, a telefonhiányról és a járhatatlan utakról is szó esett. Terítékre került a községből nemrég elköltözött körorvos és az egészségügyi középkáder hiánya is. Megállapítást nyert, hogy a felvetett kérdésekre jórészt helyi szinten lehet és kell megoldást találni. A tagosítást például a falu többségének akaratával látják megoldhatónak, hiszen a közel tízezer parcellát enélkül lehetetlen rendesen megművelni. A részvevők elmondták, évek óta ez az első eset, hogy parlamenti képviselők látogattak el a faluba. Ugyanaznap este Puskás Bálint és Tamás Sándor Középajtán is részt vettek falutalálkozón, ahol szintén a földtörvény gyakorlati alkalmazásának kérdéseire keresték a helybeliekkel közösen a választ. Elhangzott, hogy a környék földproblémáinak zöme megoldódna, ha a nagyajtai állami gazdaságot mihamarabb felszámolnák és a gazdaság által használt földterület visszakerülne a jogos tulajdonosokhoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 31., 1238. sz./

1998. március 27.

Mintegy 3 ezer ember vett részt a "Szövetség a Románok Egységéért" nevű új szélsőséges összefogás létrejötte alkalmából rendezett marosvásárhelyi gyűlésen. Ennek két fő szónoka Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a nevével fémjelzett másik szélsőséges párt vezetője volt. Az ország különböző részeiből jórészt autóbuszokon érkezett résztvevők kormányellenes és magyarellenes jelszavakat skandáltak, illetve ilyen szövegű táblákat emeltek magasba (többek között "Csörbea" miniszterelnök ellen). A résztvevők Antonescu volt román diktátor és a "régi határok" közötti Nagy-Románia mellett, a "hungarizmus ellen" tüntettek. Gheorghe Funar többek között arra hívta fel híveit, hogy hétfőtől, márc. 30-tól állítsanak őrséget a marosvásárhelyi városháza elé és ne engedjék be Fodor Imre polgármestert. Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy "a náci jellegű RMDSZ az ország ellensége", de "Isten óvja őket, ha én kerülök hatalomra". /MTI/

1998. március 28.

Magyarország és Románia munkaügyi minisztere márc. 28-án, Budapesten aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely a két ország munkaügyi tárcáinak közvetlen kétoldalú együttműködéséről készült. Kiss Péter és Alexandru Athanasiu román munkaügyi és szociálisvédelmi miniszter az európai munkaügyi miniszterek kétnapos konferenciájának zárónapján látták el kézjegyükkel a dokumentumot. A jegyzőkönyv a két ország gazdasági érdekeinek kölcsönös érvényesülését hivatott elősegíteni; fontos közös teendőket jelöl meg a munkaerőpiaci, foglalkoztatási, munkajogi, szakképzési, munkavédelmi területeken éppúgy, mint a szociális partnerekkel történő kapcsolattartás és az európai integrációval való jogharmonizáció terén. A megállapodás keretében konzultációkat, szakmai találkozókat szerveznek, emellett a két minisztérium nemzetközi szervezetek - például a Világbank által - finanszírozott projektek megvalósításában is együttműködik. A Románia és Magyarország közötti munkaügyi kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében szakértői tárgyalások folynak két foglalkoztatási egyezmény megkötéséről. Az úgynevezett gyakornokcsere egyezmény fiatal szakemberek kölcsönös cseréjét, a szezonális határ menti foglalkoztatási egyezmény - a kölcsönösen kialakított kvóta erejéig - szezonmunkálatok elvállalását teszi majd lehetővé. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1998. március 28.

Márc. 28-án, Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Jelen voltak Demeter János, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Takács Csaba, Varga Attila és meghívottként Borbély László kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnök. Az Operatív Tanács az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa csíkszeredai ülésén elfogadott Állásfoglalásának megfelelően elemezte a koalícióban azóta kialakult helyzetet, és megállapította: Mivel a jelenlegi kormánynak nem biztosított a parlamenti támogatása, szükségesnek tartjuk a tárgyalások azonnali megkezdését az 1996-os választások nyomán kialakult koalíció helyreállítása végett, az akkor elfogadott közös kormányprogram alapján. Az Operatív Tanácsnak az az álláspontja, hogy a tárgyalások halogatásával nem szabad kockáztatni a költségvetés megszavazását és a közösen vállalt reform végrehajtását. /Az RMDSZ Operatív Tanácsának közleménye. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 30., 1237. sz./

1998. március 28.

Márc. 27-28-án tanácskozott Kolozsváron a Szórványtanács, Takács Csaba és Vetési László társelnökök kezdeményezésére. Az ülésen részt vettek a Szórványtanács tagjai, a romániai magyar történelmi egyházak küldöttei, az RMDSZ képviseletében Kötő József ügyvezető alelnök, Lőrinczi Gyula szenátor és Kakassy Sándor képviselő. A megbeszélés napirendjén az egyházi népiskolák láncolatának létrehozását szolgáló előkészítő munkálatok ütemterve és a kisközösségek fejlesztését célzó pályázati tanácsadás szerepelt. Döntés született arról, hogy a következő ülésre május 22-én és 23-án kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 30., 1237. sz./

1998. március 28.

Megjelent a Történelmünk című független kulturális-történelmi folyóirat idei 3. száma. Néhány cím ebből a számból: A brassói Fekete-templom, Forradalmak és szabadságharc kezdete, Magyarok a Székelyföldön, A mohácsi csata és az erdélyi fejedelemség kialakulása. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

1998. március 29.

Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) tanácskozását, nemzetközi kisebbségi konferenciát szervezett Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány március 27-29-e között "Kultúra, oktatás, etnikai identitás" címmel. Megnyitójában Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés legdemokratikusabb megoldását csak az alanyi jogon járó önrendelkezés jelentheti. A konferencián a térség országaiban élő nemzeti és etnikai kisebbségek - szerbiai, ukrajnai, bulgáriai románok, romániai, szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai magyarok, romániai örmények, dél-tiroli németek és mások - ismertették az adott közösségek helyzetét, törekvéseit, sajátos problémáit. Pillich László, a Heltai-alapítvány ügyvezető elnöke kifejtette, hogy térség nemzeti kisebbségei elsősorban egymásban találhatnak megértésre és támogatásra, amikor a többségi lakosság kevesebb jószándékról tesz tanulságot, az anyaországok pedig csak bizonyos mértékű támogatást nyújthatnak a határokon túli nemzetrészeknek. A svájci Komlóssy József, a FUEV alelnöke hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak a finnországi svédek példáját kellene követnie a saját önálló felsőoktatási rendszer kiépítésében, az anyanyelvhasználat közigazgatási gyakorlatában. Ivan Alexandrov, a bulgáriai vlahok (román népcsoport) egyesületének elnöke arról szólt, hogy hazájában az eszközökben nem válogató balkáni nacionalizmus a kisebbség asszimilációjára törekszik. Dolník Erzsébet, a szlovákiai magyar pedagógusok vezetője a Meciar-kormány nyílt diszkriminációs politikáját bírálta. Megoldást csak a politikai hatalom változása hozhat - mutatott rá. A konferencia résztvevői közös nyilatkozatban foglaltak állást amellett, hogy a kelet-közép-európai kisebbségek problémáinak megoldására az utat az jelenti, hogy a többségi lakosság lehetőséget nyújt számukra különböző autonómia-formák kibontakoztatására. A romániai német kisebbség képviselője, Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke nem írta alá a dokumentumot, azzal az indoklással, hogy az általános megfogalmazásokat például az autonómia tekintetében félreérthetik a többség képviselői. Arquint Romedi, a FUEV elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat megfelel minden nemzetközi kisebbségjogi dokumentumnak, mivel csak a kulturális és oktatási anyanyelvi autonómiára, nem a területi autonómiára utal. /Szabadság (Kolozsvár, márc. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1998. március 29.

A ferencesek újraindították a Szent Bonaventúra Könyvsorozatot, melynek két újabb kötete közül az egyik az erdélyi ferences rendtartomány vezetőjének munkája /P. Benedek Domokos OFM: A kegytemplom karnagya - Boros Valér életútja/, melyben a szerző példaképül állította a 20. századi magyar katolikus egyházi zene kiváló művelőjét, a másik könyvet Incze Dénes tusnádfürdői plébános írta /A szentek élete/, melyet négy kötetre tervezett. Incze János Tusnádfürdő új templomot épített a szűkké vált kápolna helyére. /Vasárnap - katolikus családi újság (Kolozsvár), márc. 29./

1998. március 30.

Victor Ciorbea miniszterelnök márc. 30-án bejelentette lemondását, ugyanakkor lemondott bukaresti főpolgármesteri tisztségéről is. Tizenöt hónapot töltött kormányfői tisztségben. Emil Constantinescu államfő bejelentette, hogy átmenetileg Gavril Dejeu belügyminiszterre bízza a kormányfői tisztséget. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Victor Ciorbeát, az 1996 júniusában megválasztott bukaresti főpolgármestert 1996 november 29-én bízta meg Emil Constantinescu államfő a kormány megalakításával. A Demokratikus Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ koalíciójára támaszkodó kormány 60 százalékos többséggel rendelkezett a parlamentben. A Ciorbea-kabinet 1996. december 12-én tette le az esküt.

1998. március 30.

Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke márc. 30-i sajtóértekezletén közölte: azt fogja javasolni a koalíciós partnereknek, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat egy új kormány megalakításáról a költségvetés parlamenti vitájával párhuzamosan, mert csak így lehet elkerülni a további idővesztést. Előzőleg a Parasztpárt valamennyi koalíciós partnere, tehát a kormányból már kilépett Demokrata Párt mellett a kabinetben továbbra is részt vevő Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a Románia Alternatívája Párt egyaránt nyilvánosan úgy foglalt állást, hogy a válság megoldásával - vagyis a miniszterelnök cseréjével - nem szabad megvárni a költségvetés elfogadását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

1998. március 30.

Az RMDSZ mindvégig pozitívan értékelte Victor Ciorbea miniszterelnök tevékenységét. Különösen méltányoltuk azt, hogy a nemzeti kérdésben és a kisebbségi kérdés megoldásában mindvégig nagyon nyitottnak mutatkozott és vállalta azoknak az intézkedéseknek az érvényesítését, amelyek a kormányprogramban is szerepeltek, de amelyekkel kapcsolatban nagyon sok ellenkezés volt tapasztalható már a kezdet kezdetén - mondta a lemondott miniszterelnök tevékenységét értékelve Markó Béla. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: az RMDSZ méltányolta a kormányfő tevékenységét és támogatta Victor Ciorbeát. Amikor kitűnt, hogy neki személy szerint és magának a kormánynak sincs többségi támogatottsága a parlamentben, mivel a koalíció nem támogatja a maga egészében a kormányt, nekünk is arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy a legfontosabb a koalíció. Ha ez csak úgy lehetséges, hogy új kormányt kell létrehozni, akkor ezt el kell fogadni - mondta a szövetségi elnök. Az RMDSZ további koalíciós részvételének követelményeire vonatkozó kérdésre válaszolva a szövetségi elnök hangsúlyozta annak szükségességét, hogy érvényesüljön a már kidolgozott eredeti közös kormányprogram, tartsák tiszteletben a koalíciós egyezségeket. Az RMDSZ szombati operatív tanácsülésén is a koalíció helyreállítása mellett szállt síkra, az eddigi együttműködés helyreállítását szorgalmazta, vagyis nem kívánunk új elemeket bevinni a koalíciós programba. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1998. március 30.

A magyar-román kapcsolatokban jelentős fordulatot hozott a Ciorbea-kormány hivatalba lépése az 1996-os választások eredményeként - nyilatkozta Kovács László külügyminiszter a román miniszterelnök lemondását követően. Az EU-csatlakozási tárgyalások megnyitóján Brüsszelben tartózkodó miniszter hozzátette: magyar részről hasonlóan kedvezően értékelik Románia következetes euroatlanti integrációs törekvéseit. "Reméljük, hogy hamarosan hivatalba lép az új kormány. Románia stabilitásának szempontjából az lenne kívánatos, hogy az 1996 végi választáson kifejezett népakaratnak megfelelően fennmaradjon az akkori győztes koalíció" - folytatta Kovács László. Romániának, Magyarországnak és a térségnek az lenne az előnyös, ha az új kormány folytatná a demokratikus reformokat, a gazdaság stabilizálását és átalakítását, és ha maradéktalanul érvényesülnének az európai normák a kisebbségi jogok terén. "Õszintén remélem, hogy az új kormány alatt is fennmarad Románia euroatlanti elkötelezettsége, amihez Magyarország továbbra is kész sokoldalú támogatást nyújtani - mondta a magyar külügyminiszter. - A magunk részéről készek vagyunk arra is, hogy a megkezdett úton haladjunk tovább a magyar-román kapcsolatok építésének területén" - fejezte be Kovács László. /MTI, márc. 30./

1998. március 30.

Márc. 30-án a szenátusban a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Eckstein Kovács Péter Kolozs megyei szenátor idézte Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének Marosvásárhelyen nyilvánosság előtt elhangzott, a kétnyelvű feliratok leszaggatására buzdító felhívását: "Tépjétek le, döntsétek le őket, minden büntetést kifizetek!". Az RMDSZ szenátora emlékeztette az igazságügyi szerveket arra, hogy a törvényszegésre uszító kijelentés a Btk rendelkezéseibe ütközik, és hivatalból üldözendő bűncselekménynek minősíthető. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1241. sz./

1998. március 31.

Victor Ciorbea márc. 30-i lemondását követően márc. 31-én Bukarestben összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége, hogy elemezze a politikai helyzetet és kiválassza jelöltjét a kormányfői posztra. Az ülést Ion Diaconescu pártelnök vezeti, jelen van Gabriel Tepelea első alelnök, Radu Vasile főtitkár és a párt több alelnöke, köztük Ciorbea is. Márc. 31-én délben a Cotroceni-palotában Emil Constantinescu elnök közös konzultációt folytat az 1996-ban létrejött koalíció valamennyi pártjának vezetőivel. Ezen a megbeszélésen részt vesz Petre Roman, a koalíciós válságot Ciorbea lemondására vonatkozó januári követelésével kiváltó Demokrata Párt elnöke is, aki márc. 30-án nem volt jelen azon a konzultáción, amelyet a kormányban részt vevő pártok - a Demokratikus Konvenciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és Románia Alternatívája Párt, illetve másfelől az RMDSZ és a Román Szociáldemokrata Párt - vezetőivel folytatott az államfő, hogy együtt határozzák meg a kormányalakítási tárgyalások menetrendjét. /MTI/

1998. március 31.

Márc. 31-én került sor a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés szokásos heti találkozójára a szövetség minisztereivel, államtitkáraival és más kormányzati tisztségviselőivel. Bevezetőjében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a részvevőket az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén elfogadott álláspontról, a legújabb belpolitikai eseményekről és fejleményekről, a kormányfő lemondása nyomán kialakult helyzetről, a kormányválság megoldására irányuló intézkedésekről, illetve a szövetség képviselőinek részvételéről a kormánykoalíció helyreállítását célzó megbeszéléseken mind az államfővel, mind pedig a koalíciós partnerekkel. Az RMDSZ vezetőinek és kormányzati tisztségviselőinek a tanácskozás során elhangzott felszólalásaiból egyértelműen körvonalazódott az az álláspont, hogy az RMDSZ továbbra is vállalja a kormányban való részvételt, szorgalmazza a válság megoldását /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 1., 1239. sz./

1998. március 31.

Temesváron rendezték meg március 23-27-e között a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny megyeközi szakaszát. Temesváron a Bartók Béla Líceum fogadta a tizenöt megyéből érkező diákokat. /Irodalmi olimpia Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

1998. március 31.

A budapesti, történelem-földrajz szakot végzett Gerendás Lajos két éve indult el, hogy Orbán Balázs útját bejárja. Székelyföld 530 falujából eddig 80-85 falut keresett fel, ezekről a falvakról már van anyaga. Általában két-négy hetet tölt egy faluban. Elsősorban az egyházi irattárakat nézi át. "Fantasztikus értékeket rejtenek ezek az irattárak és sajnálatos módon ezekkel nagyon keveset foglalkoznak!" - állapította meg. Eddig 10-15 ezer oldat gyűjtött össze. Kérdőívekkel dolgozik és összegyűjt minden monográfiát is. Jól jönne a segítség, de az elmaradt. /Gergely Edit: Orbán Balázs nyomában. Beszélgetés Gerendás Lajos kutatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1998. március 31.

Elkészült a Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiváljának programterve - tájékoztatta az MTI-t Nyakó Béla, a június 12-21. közötti rendezvény szervezője, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója. A seregszemlén ezúttal négy szomszédos ország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna, valamint Kanada tizenhárom társulata, továbbá három színművészeti főiskolája vesz részt. A tizedik fesztiválon - rendhagyó módon - két magyarországi teátrum, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, illetve a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatói is fellépnek. A tíznapos rendezvény június 12-én a szatmárnémeti Északi Színház előadásával kezdődik, az észak-erdélyi művészek Shakespeare: Lear király című darabját mutatják be. A temesvári Csiky Gergely Színház Alfred de Musset: Lorenzaccio, a kolozsvári Állami Magyar Színház Feydeau: Bolha a fülbe, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Moliére: A fösvény, a szabadkai Kosztolányi Dezső Magyar Színház Dukovic: A puskaporos hordó, a Torontói Magyar Színház Aldo Nicolai: Hárman a padon, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Moliére: Don Juan című művével szerepel a kisvárdai seregszemlén. Hat közös produkciót is láthat majd a zsűri, illetve a közönség. A temesvári Csiky Gergely Színház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei Mándy: Régi idők focija, a Szabadkai Népszínház és az újvidéki Magyar Színház Csáth: Zách Klára, a Nagyváradi Állami Színház és a szatmárnémeti Északi Színház Szép: Vőlegény, a kassai Thália Színház és a beregszászi Magyar Színház Ford: Kár, hogy ká, a révkomáromi Jókai Mór Színház és a győri Nemzeti Színház tagjai pedig Goldini: Mirandolina című darabjában lépnek színpadra. A záróelőadás június 21-én szintén közös produkció, Schnitzler: Körmagyar című művét a marosvásárhelyi, a kolozsvári, az újvidéki és a budapesti színművészeti főiskolások játsszák. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 31./

1998. március 31.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Emil Constantinescu államfőhöz írott levélben követelte, hogy büntessék meg a múlt hét végén Kolozsváron tartott nemzetközi kisebbségi konferencia szervezőit, tekintettel az ott elfogadott "Kolozsvári Rezolúcióra", amely síkra száll a kisebbségek etnikai autonómiája mellett. Ez a polgármester-pártvezér márc. 31-én publikált írása szerint "az RMDSZ újabb színjátéka és provokációja". Következtetése: "Romániában addig nem lehetséges politikai, gazdasági és szociális stabilitás, amíg az RMDSZ a kormány tagja". A valójában a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által PHARE támogatással és az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójával /FUEV/ együttműködve megszervezett konferencia záró határozata síkra száll a kisebbségek nyelvi, kulturális, oktatási, vallási cselekvési autonómiájának szavatolása mellett az EBESZ-folyamat keretében, állást foglal az asszimiláció bármely formája és a diszkrimináció bármely megnyilvánulása ellen, a szélsőséges uszítás felszámolása mellett. A szenátusban Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ szenátora márc. 30-án sürgette, hogy függesszék fel Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia szélsőséges elnökének mentelmi jogát, mert márc. 28-án Marosvásárhelyen egy gyűlésen a kétnyelvű táblák ledöntésére bíztatta híveit és azt ígérte, mindenki helyett kifizeti a büntetést. A nagyromániás vezető felhívása kimeríti a törvény megsértésére való felbujtás bűntettét, amit egy évtől öt évig terjedő börtönnel lehet sújtani - hangsúlyozta az RMDSZ-szenátor. A szóban forgó gyűlésen Gheorghe Funar arra bíztatta a marosvásárhelyieket, hogy másnap reggel állítsanak őrséget a városháza elé és akadályozzák meg Fodor Imre polgármester belépését hivatalába. A "kollégiális" bíztatásnak nem lett foganatja, jelentette a márc. 31-én a marosvásárhelyi Népújság, a megadott időpontban a város magyar nemzetiségű polgármestere senkitől sem zavartatva léphetett be a városháza kapuján. /MTI/

1998. március folyamán

A kalotaszegi református egyházmegye lélekszáma 13.934 fő, 1997-ben 132 keresztelő volt, 42-vel több, mint az előző évben, temetés pedig 248 volt, tizenhattal kevesebb az előző évinél, ennek ellenére is csökkent az egyházmegye lélekszáma. /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), márc./

1998. március folyamán

Meglepően gyönge visszhangja támadt a csángó élet fontos eseményének: a Moldvai Csángómagyar Szövetség brüsszeli meghallgatásának. A csíkszeredai Hargita Népe számolt be erről, de az anyaország sajtója hallgatott. A meghívó szervezet, a Yehudi Menuhin Alapítvány tárta a világ elé azt, amit Csicsó Antal, a szövetség elnök elmondott Brüsszelben sorstársainak nemzeti nyomorúságáról. Klézsén, Somoskán, Lészpeden, Bogdánfalván és más moldvai csángó településeken a tanárok pénzbüntetéssel sújtják azt a tanulót, aki a szünetekben meg mer szólalni magyarul. - "Bennszülött" csángó költő, író csak kettő támadt eddig, a már elhunyt Lakatos Demeter és a most középkorú Demse Márton. Lakatos Demeter nem ismerte a magyar helyesírást, román ortográfiával jegyezte le verseit. Demse Márton már értelmiségi, hiszen Erdélyben tanítóképzőt végzett, majd mozdonyvezető volt, jelenleg Budapesten él. - Brüsszelben az Európai Kultúrák Tanácsa /Open Assembly of the Cultures of Europe/ összejövetelére meghívták Csicsó Antalt. A tanácskozáson a kezdeményező, Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész mondott megnyitó beszédet, részt vettek az Európa Parlament, a Régiók Tanácsa, az UNESCO, továbbá a kisebbséggel foglalkozó szervezetek képviselői. /Bardócz Gergely: Csángók Brüsszelben. = Nyugati Magyarság (Budapest - Montréal), márc./

1998. március folyamán

Farkas Antal református lelkész és költő, verseskötete a múlt év végén látott napvilágot /Ringen kívül ősz van, Literátor, Nagyvárad, 1997/, melyet Fábián Imre ismertetett. /Harangszó (Nagyvárad, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja), márc. - IX. évf. 5. sz./

1998. március folyamán

Nyárádszereda nevének etimológiájáról írt Hőnig Antal, azt erősítve, hogy a város Nyárádmente központi települése volt, ez tükröződik a nevében is. /Bekecsalja (A Bocskay István Közművelődési Egyesület és Alapítvány, valamint az RMDSZ alkalmi kiadványa, Nyárádszereda), márc. - IV. 1. sz./

1998. március 29.

Erdély püspökei és vezető papjai bebörtönzése után a kommunista diktatúrában megkezdték a szerzetesek letartóztatását is. Dr. Szim Irén Lídia apácát 1954. aug. 23-án tartóztatták le. 1951-ben ő kézbesítette Jakab Antal ordinátusnak a bukaresti nunciusnak szánt levelét. Ezt kémkedésnek minősítették. Dr. Szim Irén a kolozsvári egyetemen volt tanársegéd a neveléslélektan tanszéken. 1948-ban, amikor a kommunista tanárok vették át a vezetést az egyetemen, lemondott. Letartóztatása után nyolc hónapig hallgatta ki a Securitate. 1955-ben közölték vele, hogy hazaárulásért 16 év börtönre ítélték. A legfelsőbb katonai törvényszék ezt az ítéletet - bizonyítékok hiányában - megsemmisítette, az újabb tárgyaláson 5 évre ítélték. Végül 1957-ben szabadon engedték. Szim Irén jelenleg Gyulafehérváron él. /Hetényi Varga Károly: Akit üldöztek az igazságért. 16 év börtön egy levélért. = Keresztény Élet (Budapest), márc. 29./


lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-175




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998