Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 350 találat lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-350
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. október 28.

Nemrégiben Nagyváradon ülésezett a román-magyar történész vegyes bizottság. Dr. Alexandru Poroeanu egyetemi tanár, a bukaresti Nicolae Iorga Intézet munkatársa elmondta, hogy érdekes megbeszélések hangzottak el. A bizottság román és magyar tagozata jól együttműködik. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója, a vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke kifejtette, végignézték, hogyan értelmezték a térség lakói az elmúlt évszázadok során az európai kapcsolatok rendszerét. /Európa-szemléletről a történésztalálkozón. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./

1999. október 28.

Idén kevesebb pályázó vett részt az egyházzenei alkotások versenyén, ellentétben az elmúlt esztendei kiírással. A vegyeskari művek kategóriájában első díjat kapott a kolozsvári Filep Béla. Vegyeskar kategóriában csak harmadik díjat osztottak, amit Murár Éva marosvásárhelyi szerző nyert meg. A már említett Filep Béla gitárkíséretes dal kategóriában második és harmadik, valamint a gyerekkar kategóriában második díjat szerzett. /Díjnyertes szerzők, kórusművek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

1999. október 28.

A trikolórba öltöztetett kolozsvári utcákon ritkulnak az ismerős arcok, a 90-es évek elején egyetemisták települtek Magyarországra, az utóbbi években már a nyugdíjas szülők is mennek a gyerekek, unokák után. A kolozsvári magyar főkonzulátuson Soltész Levente konzul ismertette a 9 éves statisztikai adatokat, ezek mutatják, hogy veszteséget felnagyítva érzik az emberek. Magyarországon a letelepedési kérelmek 60%-a Romániából érkezik, növekvő tendenciáról azonban nem beszélhetünk. 1990-ben 14 796 magyarországi letelepedést engedélyeztek és 107-et utasítottak el. 1991-ben 12 313 jóváhagyott kérelem és 373 elutasítás volt. Azóta a következőképpen módosultak az arányok: 1992: 5299 - 347, 1993: 3324 - 746, 1994: 1490 - 970, 1995: 2126 - 482, 1996: 1432 - 130, 1997: 1339 - 255, 1998: 2666 - 235. Az idei év első 6 hónapjában 2204 kérelmet nyújtottak be. A legtöbb letelepedési kérelmet családegyesítés jogcímén terjesztik elő. A munkavállalási kérelmekről nincsenek adatok a főkonzulátuson. A konzulátusi ügyfélforgalom azonban azt bizonyítja, hogy a vízumkérelmek többsége munkavállalási. A korlátolt adatok is egyértelműen azt mutatják, hogy 1999-ben megnőtt a vízumforgalom, és növekvő tendenciát mutat a munkavállalási kérelmek száma is. Az elmúlt 9 hónap forgalma alapján a konzul úgy véli, hogy év végéig az ilyen jellegű kérelmek száma eléri a 10 ezret. - A letelepedési kérelmek megítélésekor 3 kritériumot vesznek figyelembe a magyar hatóságok: Ha a kérelmező bizonyítani tudja önmaga vagy valamelyik felmenője egykori magyar állampolgárságát, akkor előnyt élvez. Ez nyilvánvalóan minden határon túli magyar letelepedését könnyíti. Emellett azonban igazolnia kell azt is, hogy megélhetése, lakhatása biztosított. - Soltész Levente hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika érdeke és célja az, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön találják meg számításaikat. Azonban a lakóhely megváltoztatása alapvető emberi jog, amely elé senki sem gördíthet akadályt. /Gáll Mária: Adatok a kivándorlásról. Felnagyítva érezzük veszteségeinket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1999. október 29.

Okt. 28-án a kormányülésen visszavonták Vasile Salcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Farcas prefektus felmentése után az új prefektus kinevezése miatt belharc robbant ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) kolozsvári szervezeténél. - A kormány tartalékából kétmilliárd lejhez jutottak a magyar történelmi egyházak. E határozat a magyar egyházfőknek Radu Vasile miniszterelnöknél tett múlt heti látogatásának eredménye. A pénzt elsősorban a lelkipásztorok fizetésének kiegészítésére fordítják. - Sepsiszentgyörgyön az Árkádos-házat, amelyben eddig az állami levéltár működött, a Művelődési Minisztériumhoz utalták, az ingatlan a Keleti-Kárpátok Múzeumának ad majd otthont. /Kiss Olivér: Kétmilliárd lej a magyar egyházaknak Visszavonták Salcudean jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./ Puskás Bálint Zoltán szenátor okt. 29-én, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy borúlátó Románia EU-csatlakozását illetően. Kijelentette, hogy mind az előző, mind a jelenlegi kormánykoalíció felelős, amiért a pénzintézetek és külföldi befektetők Románia szavahihetőségének elvesztése miatt maradnak távol. Közölte, hogy a magánosítás során 26 millió német márkával, 1,4 milliárd USA-dollárral és 14 684 milliárd lejjel lett gazdagabb az államkassza, de ennek felhasználásáról hallgat a pénzügyi tárca. Hozzátette azt is, hogy Romániában pillanatnyilag becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 55-60 százalékát teszi ki a feketepiac. A szenátor elmondta, hogy a levéltárnak otthont adó sepsiszentgyörgyi Lábasházat a belügyminisztériumtól a művelődésügyi tárca venné át a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közbelépett, és ezt egyelőre megakadályozták. A Lábasházban töltötték életük utolsó napjait a forradalom újbóli kirobbantásáért létrehozott ún. Makk-féle összeesküvésben való részvételért 1852-ben halálra ítélt és kivégzett Váradi József és Bartalis Ferenc székely vértanúk. Ezért szorgalmazzák, hogy a ház a megyei vagy a városi tanács tulajdonába kerüljön. /Minden egyezség felborul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./ Előzmény: Radu Vasile miniszterelnöknek kinevezése utáni első útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett. 1998. április 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel és találkozott a helyi román szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. /Szabadság (Kolozsvár), 1998. ápr. 17, 18./ A tervezett Román Szellemiség Múzeumát Keleti Kárpátok Múzeumának is nevezték.

1999. október 29.

Okt. 29-én kezdődik Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődés Alapítvány kétnapos rendezvénye, a Bernády Napok. Bernády szülőházán emléktáblát avatnak, Hunyadi László szobrászművész alkotását, Borbély László, az alapítvány kuratóriumának elnöke és Fodor Imre polgármester mond beszédet. Okt. 30-án megkoszorúzzák dr. Bernády György sírját és köztéren elhelyezett szobrát. Délután a Kultúrpalotában Gálfalvi György, a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese mutatja be a Bernády György emlékezete című kötetet. Utána műsoros estet tartanak, címe: Irodalom és művészet Bernády korában. /(Máthé Éva): Bernády Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1999. október 29.

Okt. 27-én Budapesten a Nemzeti Tankönyvkiadó Magyar tankönyvek a külhoni új nemzedéknek címmel tanácskozást rendezett. A konferencián határon túli magyar pedagógus- szövetségek, illetve az anyaországi felelős szervek képviselői áttekintették a külhoni magyar tannyelvű oktatás és az azt megalapozó tankönyvkiadás és -ellátás helyzetét. A Nemzeti Tankönyvkiadó álláspontja szerint, a határon túli saját készítésű könyvek fejlesztése mellett, megoldást jelenthet az úgynevezett adaptált, a helyi igényeknek megfelelően átdolgozott kiadványok felhasználásának szélesítése. Burus Botond a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében elmondta, hogy a romániai magyar tankönyvkiadók nem érdekeltek közvetlenül a magyar tankönyvek készítésében, mivel az számukra ráfizetéses az alacsony példányszámok miatt. Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szószólója elmondta: a vajdasági iskolákban csak hivatalos, szerb nyelvből fordított könyvekből lehet tanítani. /Tankönyvek a határon túli új nemzedéknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1999. október 29.

Okt. 28-án címmel kétnapos nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Levéltárak a tudomány és a művelődés szolgálatában címmel az Országos Levéltár Kolozsvári Igazgatóságának Farkas utcai épületében. Kiállításon mutatták be a régi okleveleket, köztük Mihai Viteazul cirill betűs aláírását. A magyar látogatók számára különleges élményt jelentett a magyar főnemesek és erdélyi fejedelmek kézjegyét megpillantani. Az egyik résztvevő, dr. Nagy Ferenc levéltári igazgató, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárosok képviselője elmondta, hogy négy éve kitűnő kapcsolataink vannak a kolozsvári levéltárral. Ennek eredménye lesz az idén megjelenő közös, kétnyelvű kiadvány, amely a történelmi Szatmár megye iratanyagának román és magyar nyelvű iratjegyzékét fogja tartalmazni. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa az egyházközségi levéltárak század eleji rendezéséről tart előadást. /Szabó Csaba: Levéltárosok nemzetközi értekezlete Kolozsváron. Magyar főnemesek névjegyeit is kiállították. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

1999. október 29.

Okt. 30-án rendezi éves tudományos értekezletét az Erdélyi Múzeum-Egyesület természettudományi és matematikai szakosztálya. Az értekezleten a fizika, kémia, földrajz-geológia és a biológia szakcsoportok munkatársai mutatják be tudományos eredményeiket. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

1999. október 29.

Okt. 28-án Sepsiszentgyörgyön megnyílt Deák M. Ria, Deák Barna és Kiss Béla sepsiszentgyörgyi képzőművészek közös tárlata. /Szárnyaló ábrák" a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

1999. október 30.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének okt. 29-i sajtótájékoztatóján a szervezet képviselői egyöntetűen elítélték a kolozsvári polgármester újabb kezdeményezését: Ion Antonescu marsall szobrának felállítását Kolozsváron, melyet az ellenzéki és a koalíciós párti tanácsosok is megszavaztak. Kónya-Hamar Sándor elmondta: naponta több panasz érkezik a Házsongárdi temető sírjainak meggyalázása miatt. A rendőrség válasza: mindaddig semmiféle intézkedést nem hozhatnak, amíg a polgármesteri hivatal részéről erre vonatkozóan nem érkezik felkérés. /Papp Annamária: Szégyenletes kompromisszum a városi tanácsban A megyei RMDSZ elítéli Antonescu marsall szobrának tervezett felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

1999. október 30.

Radu Vasile kormányfő és Decebal Traian Remes pénzügyminiszter a romániai Diákligának, és az egyetemista egyesületek képviselőivel tartott okt. 29-i találkozóján megígérte a főbb követelések teljesítését, így ösztöndíjak megduplázását, 60%-os kedvezményt biztosítanak a vasúti utazásra, és szavatolják az ingyenességet a közszállításban. /A miniszterelnök megígérte a diákok kéréseinek teljesítését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

1999. október 30.

Székely Győző, az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője leszögezte, hogy a törvény értelmében a nyolcadik osztályig a tankönyv ingyenes, amit a tanuló a tanév idejére kölcsönvesz. Ebből az következne, hogy a minisztériumnak kötelessége az iskolát ellátni megfelelő számú könyvvel. - A magyar nyelven tanulókat 1997-ben érte utol az alternatív tankönyvek lehetősége. Megoldható lett volna, hogy a magyar iskolákba is eljusson a megrendelt könyv, azonban 1997 tavaszán a magyarul tanítókat nem mindenütt értesítették, hogy nekik is választaniuk kell. A tankönyveket nem mindenütt lehetett megtekinteni. A tanároknak rövid fél óra alatt kellett dönteniük, melyiket választják. Senki előtt nem volt világos: mennyi időre választ. Nem törvényes az, hogy a Tanügyminisztérium a nem románul tanulókat eleve hátrányos helyzetbe hozza. A ma tankönyv nélkül tanuló kilencedikesek eredményei már befolyásolhatják a diákok egyetemi felvételét! - A magyar tankönyvek rendelése az utóbbi években a tanév kezdete után történt! Erre nincs magyarázat. - A pedagógusok módszertani találkozóin gyakran hallani igen éles tanterv- és tankönyvkritikákat. Azonban kritizálás helyett a tanár ma már írhat, szerkeszthet tankönyvet, tervezhet tanmenetet. Vannak már olyan iskolák, tantestületek is, melyek teljes tankönyvsorozatukat maguk írják, szerkesztik. Ehhez azonban kielégítő tudás szükséges. - Kevés szülőnek jut eszébe, hogy beperelje a tanügyminisztériumot, a minisztert, mert gyermekét számos tankönyvben alázzák meg. Népét, nemzetiségét csak ellenség képében mutatják be. - Azt is tudni kell, hogy az egyetlen magyar tankönyvszerkesztőséget október 8-án bezárták. Végleg. Miért nem kapott önállóságot magyar szerkesztősége? A magyar szerkesztőkkel soha, senki nem konzultált. Szükség van egy önálló, közérdekű magyar tankönyvkiadóra. /Szabó Csaba: Õsz a tankönyverdőben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

1999. október 30.

A bukaresti táblabíróság jövő héten tárgyalja másodfokon a tíz évvel ezelőtti forradalom alatt, Kézdivásárhely főterén történt lincselés ügyét, amelyben elsőfokon már több személyt börtönbüntetésre ítéltek - közölte Fazakas Csilla, a vádlottak ügyvédje okt. 29-én Budapesten, a Magyarok Házában tartott sajtótájékoztatón. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke szerint etnikai alapú, koncepciós perről van szó, amelynek célja a székelyföldi magyarok megleckéztetése. 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén a népharag végzett Aurel Agachéval, aki több ártatlan embert hurcolt meg és bántalmazott működése alatt. A volt rendőrfőnököt 1993-ban Ion Iliescu mártírhősnek nyilvánította, majd ez a döntés üldözések sorozatát indította el Romániában, hét évvel a történtek után pedig vádat emeltek a Kézdivásárhelyen történtek ügyében. Az idén februárban Sepsiszentgyörgyön kihirdetett ítéletben több évi börtön- és pénzbüntetésre ítélték Paizs Ottót, Filip Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát, és felfüggesztett szabadságvesztésre Reiner Antont. /Sajtótájékoztató a Magyarok Világszövetségénél. Agache-ügy. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

1999. október 30.

Marosvásárhelyen az önkormányzat román tagjai is beleegyeztek, hogy utcákat nevezzenek el Márton Áronról, Kós Károlyról, Széchenyi Istvánról, de Bem tábornok nevét már törölték a listáról. Végre megoldódik az RMDSZ Maros megyei szervezetének székház-ügye. A város központjában egy villát készül kiutalni a polgármesteri hivatal a szervezetnek. Az eddig a szövetség által elfoglalt főtéri helyiségekbe a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Maros Művészegyüttes költözik, melynek előbbi székhelyét visszakapta a jogos tulajdonos, a református egyház. /Márton Áron, Kós Károly, Széchenyi - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

1999. október 30.

Megjelent a Krónika, a második országos terjesztésű magyar napilap Romániában. Felelős szerkesztő: Stanik István, vezető szerkesztő: Ágoston Hugó, Gazda Árpád, vezérigazgató: Werner Péter, szerkesztőtanács: Farkas Árpád, Gálfalvi Zsolt, Kántor Lajos /elnök/, Kányádi Sándor, Kerekes Gábor, Sütő András, Tonk Sándor, Toró Tibor (társelnök), lapszerkesztő: Hadházy Zsuzsa, művészeti vezető: Lőrincz Gyula. Rovatvezetők: Bakk Miklós, Papp Sándor Zsigmond, Komoróczy Zsolt, Antal Orsolya, Leopold Erika, Balla István. /Krónika (Erdélyi közéleti napilap, Kolozsvár), okt. 30. - I. évf. 1. sz./

1999. október 30.

A Határmenti Régiók VII. Európai Konferenciája megnyitása alkalmával, Hans Christian Krüger, az Európa Tanács főtitkár-helyettese jelenlétében felavatták Temesváron az ET és a Liechtenstein-i Kaiser Alapítvány támogatásával létrehozott Európai Információs és Dokumentációs Központot, amely a Temes megyei könyvtárban kapott helyet. A központ alapja a Kaiser Alapítvány adománya, több ezer angol, francia és német nyelvű nyugati szakkönyv. A jövőben folyamatosan megkapják az Európa Tanács új dokumentumait is. /Európai Információs Központot avattak Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

1999. október 30.

A szatmárnémeti Református Gimnázium vezetősége nagy eredménynek tartja, hogy 199-ben történt újraindítása óta, nyolcéves küzdelem után, a tanintézmény végre egyedül birtokolja épületét. Holland segítségnek köszönhetően a jövőben a legmodernebb számítógépekkel ellátott informatikai laboratórium létesül. Szilágyi Éva igazgatónő hangsúlyozta, hogy nem adják fel az iskola szellemiségét. /Szilágyi Éva az egyházi oktatás jövőjéről: A korral haladni, az évszázados alapelvek megtartásával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./

1999. október 30.

Okt. 29-én két erdélyi származású, jelenleg Budapesten élő festőművész, Zsombori Erzsébet és Szenczy Zoltán munkáiból nyílt kiállítás Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében. Mindkét művész Kolozsváron kezdte pályafutását. /Zsombori Erzsébet és Szenczy Zoltán kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

1999. október 30.

A Duna Tévé 1956-os forradalomra emlékező ünnepi műsorából egyetlen riportra hívta fel a lap a figyelmet. A Corvin-köz még élő harcosai, élükön parancsnokukkal, Pongrácz Gergellyel vallottak egykori csatáikról, bebörtönzött, kivégzett bajtársaikról, az önkény áldozatairól. Maga Pongrácz keresetlen szavakkal emlékezett múltjára. - Harminchárom esztendeig fröcskölt a forradalmárokra a hazugság és a rágalom. Elég a hírhedett "fehér" könyvekre vagy Hollós Ervin Kik voltak, mit akartak? című könyvére gondolni, amely például Pongrácz Gergelyt és társait, a Corvin-köz legendás, elszánt szabadságharcosait kivétel nélkül hazaárulóknak, köztörvényes bűnözőknek tartotta. - Sára Sándor Csoóri Sándor filmnovellája 1988-ban bemutatott filmje, a Tüske a köröm alatt október emlékéhez csak áttételesen kapcsolódik. A film hőse egy sofőrben felismerte régi kínzóját, az ávóst. /(Hadházi): Duna TV. Október örvényei - tüskék a köröm alatt. = /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

1999. október folyamán

A Történelmi Magazin új száma megkezdte a magyar történelem vázlatos ismertetését, hogy segítse a tanulókat és a tanárokat. Az 1848-as szabadságharc is szerepel a folyóiratban. Ugyancsak itt olvasható Gagyi Balla István felhívása: össze kell gyűjteni az 1956-os forradalom miatt meghurcolt erdélyi magyarok emlékezéseit. /Történelmi Magazin (Sepsiszentgyörgy), okt./


lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-350




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998