Több román lap azt írta, hogy Tőkés László püspök szexuális botrányba keveredett. Felesége rajtakapta egy nővel a püspöki irodában, olvasható román napilapokban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 23-án kiadott nyilatkozatában felháborodottan elutasította a nagyváradi Vest napilap, majd az Evenimentul Zilei és az Adevarul című napilapok nemtelen támadását, amelyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke személye ellen intéztek. Valótlan, pikáns történetekről van szó. Azonban az ízléstelen módszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. "Közösségünk szilárdan kiáll püspöke mellett" - olvasható a nyilatkozatban. /Szilárdan kiállnak püspökük mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. február 25.
Febr. 26-án, 90. születésnapján a temesvári Csiky Gergely Színház köszönti fel Anavi Ádám költőt. Az ünnepségen a költővel Pongrácz Mária újságíró, Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője, dr. Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke beszélget, majd bemutatják Anavi Ádám új verseskötetét. /Anavi Ádám 90 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. február 25.
Nagyváradon bemutatták a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság hetedik kiadványát: Hol sírjaink domborulnak - Partiumi temetők. A könyv válogatást tartalmaz az 1997 szeptemberében Biharon megtartott honismereti konferencia előadásaiból. /Partiumi temetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. február 25.
Elekes Gyula /Székelyudvarhely/ zománcművész többször kiállított Magyarországon, különböző városokban, Spanyolországba háromszor hívták meg kiállításra. Városában, Székelyudvarhelyen még nem volt alkalma arra, hogy bemutassa munkáit. /Oláh István: Zománc és tűz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. február 26.
Az Agache-perben Fazakas Forró Csilla védőügyvéd benyújtotta a fellebbezést az ítélet ellen. Az egyik elítélt, Paizs Ottó idegösszeroppanást kapott, az öngyilkosság határán állt, kórházba kellett vinni, a másik, Héjja Dezső gyakorlatilag mozgásképtelen volt eddig is, kórházba kellett szállítani. Az ítélet elrendelte az elítéltek három napon belüli letartóztatását. Febr. 23-án Paizs Ottó felesége, Paizs Margit és fia, Paizs Ferenc, továbbá Boldizsár Béla kézdivásárhelyi lakossal együtt bejelentették, hogy az igazságtalan ítélet elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezdenek. Tiltakozó nyilatkozatot adott ki Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke győzelemként fogadta az ítéletet, hasonlóan Petre Turlea képviselő. Elmondták, hogy pártjuk adott pénzt Agache özvegyének a perköltségekre. /Béres Katalin: Az Agache-per újabb fejleményei. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./ Kézdivásárhelyen Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult az Agache-perben vádlottak támogatására. Egyelőre függőben marad a letartóztatási parancs, ezért a négy kézdivásárhelyi febr. 26-án felfüggesztette az elítéltek védelmében indított éhségsztrájkját. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
1999. február 26.
Az Erdélyi Naplóban Tőkés László püspök a kifejtette: "A kettős állampolgárság tekintetében az RMDSZ hivatalos álláspontja meghatározó jellegű. A magyar miniszterelnök, a magyar külügyminiszter többrendben is jelezte, nem mehetnek tovább az RMDSZ által megfogalmazott célokon, mert az egyfajta beavatkozást jelentene az erdélyi magyarság belső életébe. Azt támogathatják, amit a romániai magyarság legitim képviselete fenntart és képvisel." Tőkés László szerint az lenne a leghelyesebb, "ha egy szakemberekből álló bizottság megvizsgálná szakmai, jogi, politikai szempontból a kettős állampolgársággal kapcsolatos igen bonyodalmas kérdéseket". /Kitől függ a kettős állampolgárság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
1999. február 26.
Szászrégenben tíz éve plébános Pakó Benedek. Ez elmúlt években létrehozta az öregek otthonát, a diákkollégiumot és most épül az árvaház a kallódó magyar árvagyermekek számára. A kollégiumban tíz moldvai csángó gyermeket helyeztek el, szállásukat és tanításukat ingyen biztosítják. Nem könnyű a csángó gyermekekkel való foglalkozás, erről Borbáth Erzsébet tud bővebben beszélni, aki Csíkszeredában kilenc éve foglalkozik ott tanuló csángó gyermekekkel. Ma már csak Szászrégenben és Csíkszeredában tanulnak moldvai csángómagyar gyermekek, a kezdeti lelkesedés ugyanis alábbhagyott. Az a tapasztalat, hogy az Erdélybe hozott csángó fiatalok tanulmányaik befejezése után nem mennek vissza szülőfalujukba, annak ellenére, hogy ott nagy szükség lenne rájuk. /Balázs János: A vándorbot felette kényszerű viseletéről. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./
1999. február 27.
Sabin Ghermant, a Torkig vagyok Romániával kiáltvány szerzőjét, a Pro Transilvania Alapítvány vezetőjét febr. 24-re a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás, az alkotmányos rend, a román állam nemzeti és oszthatatlan jellege veszélyeztetése címén. Ghermant Nicolae Popa, a Szövetség Romániáért Párt parlamenti képviselője, továbbá a Nagy-Románia Párt, a Román Nemzeti Egységpárt és az SZDRP jelentette fel. Sabin Gherman kihallgatása után nyilatkozott Transilvania Jurnal című lapnak. Kénytelen megállapítani, hogy torkig lenni Romániával súlyos bűncselekménnyé lépett elő anélkül, hogy valami is elhangzana azok felelősségéről, akik lejáratták a reform eszméjét, állapította meg. Nem érzi magát sem árulónak, sem politikai üldözöttnek. Emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás, a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező elve. "Kevés román tudja azt, hogy Spanyolországban 17 autonóm tartomány található, hogy Olaszország ugyanezt az elvet alkalmazza, hogy Franciaország, amely a nyugati központosított állam mintája, kétszáz év után visszatért az autonóm történelmi tartományokhoz." - érvelt. /Azok vádolnak, akiknek tíz éve fizetem inkompetenciájukat - vallja az ügyészség elé idézett Sabin Gherman, a "Torkig vagyok Romániával" című kiáltvány szerzője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./
1999. február 27.
Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke felszólította híveit, verjék le a kétnyelvű táblákat, hiszen azok Erdély "magyar térhódítását" kívánják legalizálni. Szavait megfogadták, mert a Kolozsvár-Szatmárnémeti útvonalon, a kalotaszegi falvaktól Szilágyballán át Ákosig mindenütt festékkel befújták a kétnyelvű táblákat. /Tabara uszítása bejött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./
1999. február 27.
Marosvásárhelyen ülésezik ferb. 27-én és 28-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A napirenden a májusi kongresszus előkészítése, az RMDSZ költségvetésének megvitatása, illetve a régóta esedékes átvilágító testület létrehozása szerepel. A korábbi gyakorlattól eltérően a mostani SZKT együtt ülésezik az egyházi vezetőket, értelmiségieket és civil társadalmi személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanáccsal. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: a marosvásárhelyi SZKT napirendjén szereplő ügyek közül a legnagyobb hangsúly bizonyára a kongresszusi előkészületekhez kapcsolódó javaslatok vitájára esik. - Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök és parlamenti képviselő szerint az SZKT súlypontját a kongresszus és a belső választások előkészítése kell hogy képezze. Arra a kérdésre, hogy a kongresszusig hátralévő időszakban folytatni kívánják-e az Alsócsernátonban megkezdett fórumsorozatot, Kónya-Hamar Sándor kijelentette: "Szerintem a csernátoni fórum ünnepi magaslatot jelentett, amelyet nem kellene arról a magaslatról . Az ott elkészült dokumentumok mindmáig az SZKT asztalán hevernek. Ezeknek a dokumentumoknak az RMDSZ belső politikájának a megvitatását és értékelését kellett volna előidézniük, tehát végeredményben a szövetség programjának a módosítását vagy kiegészítését. Amíg tehát megvitatása nem történik meg, minden további fórum csak rontana az RMDSZ megújulását célzó politikai kísérleten. Nem vagyok ennek híve, s nem voltam már Csernáton után sem, s a történtek azt igazolták, amitől féltem". A belső választások időpontjára és formájára vonatkozó kérdésre Kónya-Hamar elmondta: a korábban elfogadott választási szabályzatot a kongresszus még módosíthatja. Hogyha csak az általános tagnyilvántartásban szereplők szavazhatnak, azt jelentené, hogy kizárólag az RMDSZ-tagok döntenek, s nem pedig az erdélyi magyarság. Márpedig Kónya-Hamar szerint az lenne a jó, hogy az erdélyi magyarságnak is legyen szava ebben a kérdésben. Amennyiben a kongresszuson nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnának, könnyen előállhatna a magyarországi román önkormányzat körüli botránnyal azonos helyzet: erre az alkalomra mások is erdélyi magyarnak vallhatnák magukat, s szavazatukkal lehetetlen helyzetet teremthetnének. Ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni - tette hozzá. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-kongresszus szempontjából a Székelyföldön lenne a sor Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
1999. február 27.
Burányi Nándor felvetette a régi és az új nemzedék ellentétét: amit évek óta "a vajdasági magyar társadalom érdekében odaadással csináltunk" írta, arra a feljövő fiatalok "szánakozva, gúnnyal, iróniával" tekintenek. Kétségbeejtő, hogy "a közösségnek, amelyhez tartozunk, egyre vészesebben romlik a helyzete, s hogy ezt mi elsősorban" külső tényezőkkel magyarázzuk, s nem látjuk be, "milyen szerepet játszottak közösségünk sorsának ilyeténre fordulásában a mi tévedéseink, balfogásaink". Mindez a családon belül is összeütközésekhez vezet: az eszmék, amelyekért a szülők küzdöttek, "ez a küzdelem töltötte ki egész életüket", ezek az eszmék ma senkinek sem kellenek. /Burányi Nándor. Témák imamalomszerű mormolása. = Magyar Szó (Újvidék), febr. 27./
1999. február folyamán
Márton Áron püspökké szentelésének 60 éves évfordulója alkalmából a Szövétnek több írással emlékezett a püspökre. Márton Áront 1939. február 12-én Cassulo Andrea apostoli nuncius szentelte püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban. A társszentelő püspökök: Pacha Ágoston - Temesvár és Fiedler István - Szatmár-Nagyvárad. /Szövétnek (Arad), febr. - III. évf. 1. sz./
1999. február folyamán
Ódry Mária /sz. Arad, 1953. febr. 16./ festőművész Temesváron végzett, az egyetem rajz fakultásán. Több kiállítása volt, többek között Budapesten és Torontóban. /Szövétnek (Arad), febr. - III. évf. 1. sz./
1999. február 19.
Egy erdélyi költők különböző tematikák szerint kötetbe csoportosított versesköteteiből álló sorozatnak évek óta nagy sikere van, a verseket Lisztóczky László válogatta. A sorozat most folytatódik a Lisztóczky László szerkesztésében megjelent Hegyek, fák, füvek című kötettel, mely a romániai magyar költők természetről írott verseit mutatja be. A sorozat 1993-ban indult a sepsiszentgyörgyi Castrum Könyvkiadó vállalkozásában az Isten kezében című, a romániai magyar költők istenes verseit bemutató kötettel, majd ezt követte 93-ban a szülőföld előtt tisztelgő Hazahív a hűség, 95-ben pedig az Arany és kék szavakkal című, az erdélyi költők szerelmes verseit egybegyűjtő kötet. 1996-ban még megjelent A megmérő idő és a kétkötetes Versekben tündöklő Erdély, ám ezt követően úgy tűnt, a sorozat megszakad. Csakhogy, mint ezt a mostani kötet előszavában Lisztóczky László írta, sokan vetették a szemére, hogy mostohán bánt az országrész magyar lírájának egyik legnagyobb témaadójával, a természettel. Így született meg ez a mostani kötet, melyben 63 erdélyi költő 324 alkotása kapott helyet. A kötet illusztrációit Gy. Szabó Béla hagyatékából válogatta a szerkesztő. /Erdélyi költők antológiája a természetről írt versekből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 19./"
