Miron Cozma zsil-völgyi bányászvezér, aki ellen számos törvényszéki per folyik, tegnap kijelentette, hogy ezután egyetlen perbeidézésnek sem tesz eleget, "addig, amíg az igazságszolgáltatás politikailag alá van rendelve" - írják a mai lapok. "Ha van bátorságuk, jöjjenek és tartóztassanak le itt" - jelentette ki, olvasható az Adevarulban. A lap tudósítása szerint Cozma a Zsil-völgy vezérének kiáltotta ki magát, és újabb bányászjárással fenyeget, ha eljárást indítanak azok ellen, akik részt vettek a múltkori bányásztüntetésekben. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 4. - 23. sz./
1999. február 4.
Árkoson tanácskoztak a pedagógusok. Örvendetes, hogy bevezetik az erdélyi magyarság történetének és hagyományainak oktatását. Ki kell használni, hogy a rendelet lehetőséget ad magyarországi tankönyvek használatára. Lehetőség van arra is, hogy magyarországi és erdélyi szerzők közösen írjanak tankönyvet. Mindez a tankönyv terminológiája miatt fontos, hangsúlyozta dr. Péntek János egyetemi tanár, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke. /Oláh István: Anyanyelvápolók a nyelvrontásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
Két esztendeje működik Sepsiszentgyörgyön a helyi rádióstúdió, most emelik a magyar adások idejét. /Két év az éterben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
1997 decemberében a nagyváradi római katolikus püspökség a pártatlan ítélkezés reményében azt kérte a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy a püspöki palota tulajdonjogáért indított pert helyezzék át más városba. Hosszas huzavona után csak 1998 szeptemberében született meg a döntés: a pert Buzauban folytatják. Ott azóta sem tűzték napirendre az ügyet. Tempfli József megyéspüspök kijelentette, hogy szeptember óta lett volna idő a tárgyalásra. Eltökélt szándéka, hogy minden belső jogorvoslati lehetőséget kimerít, s ha ez sem segít, akkor igazáért a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. /Péter I. Zoltán: Római katolikus püspöki palota. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1999. február 4.
Negyedik éve húzódik Kolozsváron a bábszínház felújítása. Csortán Márton /1998 ősze óta a bábszínház magyar tagozatának megbízott igazgatója/ elmondta, hogy 1988-ban az előadások 46 %-a magyar nyelvű. A magyar előadások nagyobb részét vidéki fellépések töltik ki. A magántársulatok kicsik, egyelőre nem jelentenek konkurenciát. /Ördögh I. Béla: Folytatódik a kolozsvári bábszínház felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
1999. február 4.
A múlt évben Kolozsváron, a Főtér közelében, a Szentegyház utcában megnyílt a Gaudeamus könyvesbolt. Magyari Eszter üzletvezető elmondta, hogy magyar és román nyelvű és könyveket árulnak. Magyarországi könyvek mindig kaphatók náluk. A cég alapítója és vezetője a székelyudvarhelyi Art-Impex, András Veronika vezetésével. /Kisgyörgy Réka. Örvendjünk együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
Jakabos Ödön bejárta Kőrösi Csoma Sándor útját, kalandos útját megörökítette. Ezt most újra kiadták: Jakabos Ödön: Kőrösi Csoma Sándor nyomában, Indiai útinapló. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Első kiadás: Jakabos Ödön: Indiai útinapló. Kőrösi Csoma Sándor nyomában /Kriterion, Bukarest, 1983/ Jakabos Ödön 1972-73-ban tette meg az utat. Fiatalon, 1979. okt. 22-én halt meg
1999. február 4.
A Duna Televízió által tavaly ősszel meghirdetett könyvgyűjtési akció során 1060 adományozó hozzávetőlegesen 180 ezer kötetet juttatott el a gyűjtőhelyekre. A könyveket a Szeptember végén címmel közzétett felhívásnak megfelelően a vajdasági, bánáti és erdélyi szórványfalvakba szállíttatják el. Az adományoknak köszönhetően teljes alapkönyvtárat állíthatnak össze két lerombolt szlavóniai falu, Kórógy és Szentlászló épülő művelődési háza számára. Az összegyűlt könyvek csaknem felét magánszemélyek, másik részét könyvkiadók és intézmények, főképpen iskolák ajánlották fel. A Duna Televízió összesen 1,2 millió forint értékben adományozott lexikonokat és szótárakat. A kötetek feldolgozását, osztályozását a Pro Hungaris alapítvány végzi, amely várhatóan április végére fejezi be munkáját. A mostani akcióban kétszer annyi kiadvány gyűlt össze, mint 1995-ben, amikor a kárpátaljai iskolák megsegítését kezdeményezte a Duna Televízió. /Lezárult a Duna TV könyvgyűjtési akciója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 4.
Templom- és lélekmentés, múltmentés - foglalta össze Torja plébánosa, T. Gábor Zoltán a tennivalókat. Márc. 15-én kopjafát állítanak Szörcsei Elek mártír földbirtokosnak. Õt is kivégezték a kommunista diktatúrában, mint a falu akkori plébánosát. Ábrahám Árpádot. A torjai egyházi élet történetéről könyvet adnak ki, Coroi Artúr volt torjai történelemtanár írta, a kézirat már elkészült. Idősebb báró Apor Csaba bemutatta a nagyon elhanyagolt állapotban levő kastélyt, hazatért ifjabb báró Apor Csaba is. Vendégszobákat fognak berendezni, a faluturizmusban reménykednek. Egyelőre a kastélyban áll Apor Péter /1676-1752/ történetíró szobra, Miholcsa József szobrászművész alkotása. Ünnepélyes ekeretek között fel kellene állítani a szobrot. /Kisgyörgy Zoltán: Torja vize, jaj, de hosszú... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./ Ebben a kastélyban írta báró Apor Péter a Metamorphosis Transsylavaniae című munkáját.
1999. február 4.
Szombati Gille Ottó /Nagyvárad/ nyugalmazott színházi rendező kiadta aforizmáit: A Bölcsek Köve. Aforizmák /BN, Nagyvárad/. /Szűcs László: A rendező aforizmái. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1999. február 4.
Jan. 24-én az emlékmű és a kopjafa előtt emlékeztek Nyárádgálfalván az 1849. jan. 17-i gálfalvi csatára. Réti Ilona történelem szakos tanárnő beszélt. /A gálfalvi csatára elékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./
1999. február 4.
Febr. 4-én Washingtonban, a Woodrow Wilson Klubban előadásában Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója román szemszögből elemezet a koszovói válságot. "Ha Szerbia keretein belül valósítanák meg Koszovó autonómiáját, akkor Vajdaság azonnal hasonló jogállást követelne, és ez Szerbia föderalizálásához vezetne" - jelentette ki. Koszovó függetlenségének szorgalmazása Harnagea szerint elszakadási törekvések láncolatát indítaná meg. "Nem lehet kizárni a víz felkavarását néhány romániai etnikai közösség szintjén sem" - tette hozzá. /A hazai hírszerzés vezetője a balkáni válságról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
1999. február 4.
A Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség és a magyarországi szlovén nemzeti kisebbség külön jogainak biztosításáról, az erről 1992-ben aláírt kétoldalú egyezmény megvalósulásáról tanácskozott febr. 2-án Szentgotthárdon a magyar-szlovén kisebbségi vegyes bizottság. A tárgyalást magyar részről Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, szlovén részről pedig Peter Winkler, a Szlovén Nemzetiségi Hivatal igazgatója vezette. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a felek kölcsönösen példamutatónak találják a két szomszédos ország kisebbségi politikáját. Az eredmények közé sorolták, hogy egy tavaly hatályba lépett egyezmény szerint a térségben élők határátlépéséhez elegendő a személyi igazolvánnyal felmutatása. A magyar fél megelégedéssel vette tudomásul, hogy Szlovéniában a kisebbségek tagjai kedvező feltételekkel juthatnak hozzá állami hitelekhez. A kedden aláírt nyolcoldalas jegyzőkönyvet a bizottság tagjai a két ország kormánya elé terjesztik. A dokumentum információul szolgál a magyar miniszterelnöknek is, aki hamarosan Szlovéniába utazik - mondták el a kisebbségi vegyes bizottság üléséhez kapcsolódó sajtótájékoztatón. /Példamutató politika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1999. február 5.
Febr. 3-án a szenátus védelmi bizottsága megkezdte a Bukarest elleni bányászmenetelés körülményeinek vizsgálatát. A Zsil-völgyi bányászok januári akciója valóságos zendülés volt - jelentette ki Nicolae Alexandru, védelmi bizottsága elnöke. A bizottság Gheorghe Lupu tábornokot, a biztonsági erők leváltott parancsnokát és Theodor Zaharia tábornokot, a belügyminisztérium felmentett államtitkárát hallgatta meg. Mindketten tagadták, hogy felelősek lennének a rendfenntartó erők csúfos kudarcáért, mondván: a helyszínen lévő csapatok irányítása nem az ő hatáskörükbe tartozott. Nicolae Alexandru szerint a történtekben a Nagy-Románia Párt komoly szerepet játszott. A bányászok a pártvezér Corneliu Vadim Tudor portréit vitték magukkal, a pártot és a pártvezért éltető jelszavakat kiáltoztak. A szenátus a meghallgatásokkal párhuzamosan dönt egy külön parlamenti vizsgáló bizottság felállításáról. /Parlamenti vizsgálat a Zsil-völgyi eseményekről. Külföldi erők is érintettek voltak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ A bíróság törvénytelennek ítélte a bányászok általános sztrájkját. Miron Cozma bányászvezér kijelentette, hogy nem hajlandó megjelenni a bíróság előtt. Cozma ellen jelenleg négy per folyik. A bányászvezér azzal fenyegetőzött, hogyha egyetlen bányászvezető ellen eljárás indul, akkor emberei élén bevonul Bukarestbe. /Cozma dacol az igazságszolgáltatással. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1999. február 5.
A képviselőház elutasította a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja által kezdeményezett szociális kérdésekkel kapcsolatos bizalmatlansági indítványát. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1999. február 5.
Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./
1999. február 5.
A legnagyobb baj a közöny, ezt mutatja a Székelyudvarhely legnépesebb RMDSZ körzetében tartott tisztújító közgyűlés. A körzetben több ezer RMDSZ-tag van, közülük csak 199 fizet tagdíjat, a közgyűlésen pedig mindössze 19-en jelentek meg, beleértve a meghívott parlamenti képviselőt. Sófalvi László, a városi RMDSZ elnöke tartott beszámolót. /Balázs Árpád: Tisztújító közgyűlés a város legnépesebb RMDSZ körzetében. = Udvarhely Szék (Kézdivásárhely), febr. 5-11. - regionális hetilap./
1999. február 5.
Harrington Szánthó Anikó unitárius lelkész Amerikába házasság révén telepedett ki, majd visszatért amerikai férjével együtt. 1991-től hét évig lelkész volt Homoródjánosfalván. Lelkészi szolgálata alatt vette észre, hogy Erdélyben is súlyos társadalmi betegséggé vált az alkoholizmus. Ez közvetlen veszélyt jelent a társadalom számára, mert a legtöbb esetben egyedüli oka a családok felbomlásának. Oda kell figyelni a bajba jutott embertársainkra, figyelmeztetett Szánthó Anikó. Megalakította a Névtelen Alkoholisták /NA/ csoportját Sepsiszentgyörgyön. /Csere Mara: Beszélgetés Harrington Szánthó Anikóval, a sepsiszentgyörgyi Névtelen Alkoholisták /NA/ csoportjának alapítójával. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 5./
1999. február 5.
Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, volt magyar külügyminiszter febr. 4-én háromnapos bukaresti látogatásra érkezett. Febr. 4-én találkozott Petre Romannal, a Demokrata Párt elnökével, fogadta őt Emil Constantinescu államfő és Radu Vasile kormányfő, este pedig az RMDSZ székházában Markó Béla szövetségi elnök. A pártelnök febr. 5-én és 6-án részt vesz a Szocialisa Internacionálé közép- és kelet-európai bizottsági ülésén. Febr. 6-án Kovács László Teodor Melescanuval, a Szövetség Romániáért párt elnökével, majd Adrian Severin volt demokrata párti külügyminiszterrel találkozik. /Kovács László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1999. február 5.
Elhunyt Dés nagy festője, a 90. évében járó Incze János Dés /1909-1999/, aki Dés nevét "immár végérvényesen beírta a nagyvilág művészeti vérkeringésébe" -írta róla Németh Júlia. Állandó ihletforrása volt ez a kisváros. /Németh Júlia: Incze János Dés /1909-1999/. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ Incze János 1952-ig tanfelügyelő volt Désen, 1952-ben letartóztatták, politikai elítélt volt 1953-ig. Ismét tanító lett, majd tisztviselő. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./ Incze János Dés /Szinérváralja, 1909. okt. 19. - Dés, 1999. febr. 3./ temetése febr. 5-én lesz Désen.
1999. február 5.
Két román nyelvű kiadványt mutattak be Nagybányán. Az egyik Constantin Mustafa: Mikó Ervin - Drumuri spre eternitate, Studia, Kolozsvár/, a riporter Mikó Ervinnek állított emléket, a másik az irodalomtörténész Mircea Popa magyar-román irodalmi és kulturális kapcsolatokról szóló tanulmánykötete: Apropieri literatre si culturare romano-maghiare /Dacia, Kolozsvár/. Mircea Popa hazai és magyarországi levéltárakban történt kutatásainak eredményét adta közre. Kifejtette, hogy az erdélyi románok 1918-ig leginkább magyar vagy idegen iskolákban tanultak. Egy olyan "sajátos kulturális környezetben képezték magukat, ahol nem olyan régen még természetes volt a két-, vagy éppen háromnyelvűség, s amely határozottan befolyásolta további fejlődésüket, sorsuk alakulását." Mircea Popa évszázadokra visszamenően követte a román-magyar, román-német kulturális kapcsolatok alakulását. /Vásárhelyi D. Miklós: Könyv a magyar-román kulturális és irodalmi kapcsolatokról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 5./
1999. február 5.
Dicsőszentmártonban megjelent a Kis-Küküllő idei első száma /VIII. évf. 1. sz./. A négyoldalas kiadványban Bereczki Ferenc a város történetéről írt. A 28 ezres város 20 százaléka magyar. Hétéves a városban működő Sipos Domokos Művelődési Egyesület vegyes kórusa. /Lapszemle. Kis-Küküllő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
1999. február 5.
Szántó István grafikáiból, városképeibõl, olajképeibõl nyílik kiállítás Nagybányán az Art'99 /EMKE-RMDSZ/ Galériában. A kiállítás az elsõ jelentkezése az alakulófélben levõ Nagybányai Képzõmûvészeti Társaságnak. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 5./
1999. február 6.
A román ortodox egyház Szent Szinódusa Bukarestben tartott febr. 4-5-i tanácskozásán úgy döntött, hogy Teoctist pátriárka elküldheti a Vatikánba a pápa látogatásához szükséges meghívót. A pápa első ízben tesz majd látogatást egy ortodox hagyományokkal rendelkező országban. Emil Constantinescu elnök már hónapokkal előbb meghívta a pápát Romániába, a Vatikánban azonban jelezték, hogy ennek elfogadásához szükséges az ortodox egyház meghívása is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A szinódus jóváhagyta Sofronie Demcec személyében a magyarországi román ortodoxok által megválasztott első gyulai püspököt. /Tibori Szabó Zoltán: Román ortodox meghívó a pápának. = Népszabadság, febr. 6./ Mégsem kötik feltételhez II. János Pál látogatását, például ahhoz, hogy a görög katolikusok mondjanak le az ortodoxokkal szembeni vagyonvitákról, templomok visszaigényléséről. /Feltételek nélkül várják a pápát. = Napi Magyarország, febr. 6./
1999. február 6.
Összhangot kell teremteni az euroatlanti integráció gazdasági hatásai, valamint az alapvető nemzetpolitikai célkitűzések között - jelentette ki sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki az elmúlt hetekben öt szomszédos országban tett látogatást. Németh Zsolt Romániában, Ukrajnában, Jugoszláviában, Horvátországban és Szlovákiában folytatott megbeszéléseket a parlamenti képviselettel rendelkező magyar szervezetek vezetőivel, egyházi személyiségekkel, valamint a helyi közigazgatás képviselőivel. - További mérlegeléstől függ, melyik szervezet kap majd meghívót a magyar-magyar intézményes párbeszéd politikai fórumára, de a legitimitást, a parlamenti képviseletet figyelembe kell venni - közölte Németh Zsolt. Megbeszélései egyik tanulságaként említette Németh Zsolt, hogy Magyarországnak támogatást kell nyújtania a határon túli magyar közintézmények - templomok, iskolák, kultúrházak, árvaházak - felújításához. - Az Illyés Alapítvány költségvetési forrásainak jó részét ezeknek a meglehetősen rossz állapotban lévő épületeknek a rendbehozatalára fordítjuk - hangsúlyozta. A politikai államtitkár szerint magyar főkonzulátus nyílhat Kassán, a Székelyföld peremén, valamint Szabadkán. /Magyar főkonzulátus a Székelyföld peremén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1999. február 6.
Febr. 6-án tartotta tisztújító közgyűlését Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselőt választották meg elnöknek /211 szavazattal/, több jelölt volt, a leköszönő elnök, Boros János 4 szavazatot kapott. Boros János beszámolt az elmúlt évi tevékenységről. Elmondta, hogy a választási eredmények alapján Kolozs megyében az RMDSZ-nek tíz vezető tisztség jutott, azonban a szervezet öt tisztségre nem kapott megfelelő jelöltet, akik pedig vállalták volna, az alacsony fizetés miatt visszaléptek. Más esetben a prefektus halogatta a kinevezést. Kónya-Hamar Sándor kifejtette, hogy "az egyetemmel kapcsolatos törekvéseinkről nem vagyunk hajlandók lemondani..." /Székely Kriszta: Új elnöke van a megyei RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A képviselő szerint az RMDSZ csúcsvezetősége bűnös abban, hogy nem tudta megtalálni a megfelelő módozatokat a követelések kivívására. Ezek közé tartozik a Kolozsvár központú önálló magyar egyetem újraindítása is, amelyre precedenst teremtett a craiovai egyetem különválása. Nem tartja magát radikálisnak, mondta. Egyszerűen következes. Hangsúlyozta, hogy "ragaszkodnunk kell az RMDSZ programjában megfogalmazott elvekhez, mert csak így tehetünk elege az elvárásoknak..." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./
1999. február 7.
Február 7-én Kötő József oktatásügyi államtitkár, az RMDSZ művelődés-, oktatás- és egyházügyi alelnöke jelen volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Gyimesbükkön tartott évi közgyűlésén. Napirenden szerepelt a moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatásának kérdése is. Kötő József ismertette, hogy miniszteri rendelet intézkedett az anyanyelvi órák bevezetéséről a klézsei iskolaközpontba. Gáncsoskodások után a megyei tanfelügyelőség tudomásul vette a szülői közösség igényét, és a megoldást a helyi iskola vezetőtanácsára bízta. Javaslat született az óraadó tanár személyére vonatkozóan is. Az államtitkár ígéretet tett az oktatás beindításának további ellenőrzésére. A közgyűlés elismeréssel vette tudomásul a Domokos Pál Péter Alapítvány tevékenységi beszámolóját a csángómagyar gyerekek anyanyelvi oktatása érdekében kifejtett munkájukról. /Csángómagyarok közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1999. február 8.
A Magyarországgal fenntartott kapcsolatok fontosabbak lettek, mint korábban voltak, tekintettel arra, hogy a NATO és az Európai Unió elfogadta Magyarország jelentkezését - jelentette ki febr. 8-án Budapestre történt indulása előtt Radu Vasile román miniszterelnök. Rövid nyilatkozatában a román kormányfő azt hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben "Magyarországnak igen erőteljes jelzéseket kell adnia arról, hogy támogatja Romániát törekvéseiben. A magyar üzenet mostanáig is ez volt, de mostantól az üzenetnek világosabbnak kell lennie". Radu Vasile közölte, hogy Budapesten semmiféle dokumentumot nem fog aláírni, mert ilyet nem készített elő a két ország külügyminisztériuma. A román kormányfő a látogatás jelentőségéből elsősorban a gazdasági vonatkozásokat emelte ki. - Románia arra számít, hogy Magyarország a NATO tagjaként tovább támogatja Románia euroatlanti integrációs törekvéseit - közölte Radu Vasile román miniszterelnök hétfőn Budapesten, az MTI kérdésére válaszolva. Szólt arról is, hogy fontos kérdés lesz Budapesten a kisebbségi anyanyelv használatának ügye. - A két ország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nagyon jók, de még vannak kiaknázatlan lehetőségek - fejezte be első budapesti nyilatkozatát Radu Vasile. /Vasile-nyilatkozatok a budapesti látogatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1999. február 8.
Február 6-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartotta közgyűlését a Maros megyei RMDSZ, dr. Kincses Elődöt választották meg megyei elnöknek /201 igen és 176 ellenszavazattal/, aki Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperest követi e tisztségben. Eredetileg három jelölt - dr. Kelemen Attila, dr. Kincses Előd és Tőkés András - indult az elnöki tisztség elnyeréséért, végül csak kettő között kellett választania a megjelent 378 küldöttnek, mert menet közben Tőkés András tanár Kincses Előd javára lemondott jelöléséről. Frunda György szenátor javasolta az elnökségi beszámoló elutasítását, amihez Markó Béla szövetségi elnök is csatlakozott. Frunda szerint Kolcsár Sándor mint elnöknek nem lett volna szabad elköteleznie magát egy platform mellett. Markó szerint az RMDSZ Maros megyei szervezete nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a szövetségen belül a legerősebb szervezet legyen. Borbély László államtitkár, aki hosszú ideig volt a megyei szervezet elnöke, kifejtette: ha a közeljövőben a megyei vezetés sürgősen nem áll elő valami konkrét elképzeléssel, akkor a jövő évi helyhatósági választásokra választók nélkül maradhat az RMDSZ. Kolcsár Sándor leköszönő elnököt a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották meg. Elnöki székfoglalójában Kincses Előd - aki jelen megválasztásával visszatért az aktív politizáláshoz - így fogalmazott: Új csapatot akarok összeállítani és örvendek, hogy a megyei RMDSZ a pragmatikusan radikális politizálásra tette le a voksát. Személye körüli pletykákra utalva kijelentette: nem volt soha szekus, és nincs semmiféle RMDSZ pénzek hűtlen kezelésébe belekeveredve. Ígérte: bár kettős állampolgár, s munkaköre Budapesthez is kötődik, ezután havonta három hetet Marosvásárhelyen és csak egy hetet fog Pesten tölteni. /Marosvásárhely: Kincses Előd visszatért a politikai életbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ Kincses Előd /sz. Marosvásárhely, 1941/ jogot végzett, ügyvédként dolgozott, 1989 decemberi fordulat után a megyei Nemzeti Megmentési Front alelnöke lett. Megneszelve, hogy koncepciós eljárást akarnak indítani ellene, 1990. márc. 30-án Magyarországra távozott, ahonnan csak a nyomozás lezárása után, 1995 nyarán térhetett haza. 1990 decemberében jelent meg a Püski Kiadónál Marosvásárhely fekete márciusa című könyve, amelyet 1991 tavaszán a Sepsiszentgyörgyön nyomtatott román kiadás követett. Ez a könyv Habsburg Ottó előszavával angolul és franciául is megjelent. Kincses Előd publicisztikai írásai Marosvásárhelytől Marosvásárhelyig címmel jelentek meg. 1991 decemberétől 1992 szeptemberéig a Magyarok Világszövetsége főtitkára volt. Budapesten 1993 óta tart fenn ügyvédi irodát, Marosvásárhelyen pedig 1996. jan. 1-jén nyitotta meg ügyvédi irodáját. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
1999. február 8.
Az erdélyi magyar római katolikus püspökök Tempfli József nagyváradi püspök javaslatára febr. 8-án kelt közös levelükben azzal a kéréssel fordultak II. János Pál pápához, hogy Romániába érkezésekor látogasson el Erdélybe is. Két központot javasoltak, Csíksomlyót és Balázsfalvát, a római katolikusok, illetve a görög katolikusok központját. Magyarázatul hozzáfűzték, hogy a Románia 2,3 milliónyi katolikus hívőjének 84,6 %-a /1,1 millió görög katolikus és 900 ezer római katolikus/ Erdélyben él. Az ókirálysági részben csak 362 ezer katolikus él, a katolikus hívők 15, 4 %-a. /Erdélyi püspökök aggódó felhívása a pápához. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16. - a levél szövege: Új Ember (Budapest), febr. 21./
