Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 307 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 301-307
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. július 2.

Június 30-án Kolozsváron, 85 éves korában elhunyt Kovács Zoltán festőművész, a huszadik századi magyar művészet kiváló alkotója, az erdélyi kultúra élvonalbeli mestere. Kolozsvár szülővárosa volt a festőnek, ahova ifjúkorának minden hányattatása után révbe érő biztonsággal érkezett haza. Az erdélyi művészet története, huszadik századi históriája elválaszthatatlan a festő munkásságától. Erdély művészeti főiskolájának, a Magyar Művészeti Intézetnek alapítása fűződik a nevéhez. /Murádin Jenő: Búcsú Kovács Zoltántól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Kovács Zoltán /Kolozsvár, 1913. szept. 8. - Kolozsvár, 1999. jún. 30./

1999. július 2.

Július 2-án mutatták be Lászlóffy Csaba Hosszú Galopp Liliputban /Kriterion/ című legújabb könyvét Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. Lászlóffy Csaba az idén töltötte hatvanadik életévét, a megjelent mű így egyfajta ünnepi kötet kíván lenni. A műben a szerző neves személyiségeket választott ki és helyezett írásai középpontjába. /Erdei Róbert: Lászlóffy Csaba Hosszú Galopp Liliputban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1999. július 3.

Júl. 2-ára Funar polgármester gyűlésre hívta a városháza alkalmazottait, a városháza hatáskörébe tartozó vállalatok vezetőit és alkalmazottait, valamint a megyei tanács képviselőit. Jelen volt többek között Victor Romulus Constantinescu megyei tanácselnök, Liviu Neag megyei tanácsos, a Közszállítási Vállalat igazgatója, Liviu Medrea, a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) igazgatója, Grigore Dejeu alpolgármester. A hivatal nagytermében tartott találkozóra Funar meghívta valamennyi kolozsvári honatyát. A meghívásnak egyedül Iuliu Pacuraru demokrata képviselő tett eleget. A politikus emlékeztette a jelenlevőket, hogy a kisebbségek jogait előíró román-magyar alapszerződést, valamint az Európa Tanácsi 1201-es ajánlását a régi hatalom fogadta el, a jelenlegi koalíció nem tett mást, mint igyekszik betartani a Románia által vállalt kötelezettségeket. Funar tüntetésre szólított fel. A tüntetők a memorandisták emlékművénél találkoztak. A tüntetőket szemeteskocsi várta, amelyre a következő szöveget írták: "Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. Átkozott legyen a román nyelv gyászhuszárainak neve." A gépkocsin a kormánykoalíciós pártok nevét is feltüntették. A körülbelül 200 tüntető feliratokat vitt az alábbi szövegekkel: Nemet Románia föderalizálásának!, Miért árultátok el a román nyelvet? A tüntetők végigvonultak több utcán. A felvonulás végén a résztvevők a szemeteskocsiba dobták a kormánykoalíciós pártok kezdőbetűit ábrázoló feliratokat. Ezzel párhuzamosan a Viorel Catarama vezette Román Nemzeti Párt (PNR) férfikórusa hazafias énekeket adott elő. /Kiss Olivér: Szélsőségesek gyűlése és utcai felvonulása Kolozsváron Tiltakozás a magyar nyelvhasználat ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1999. július 3.

Az új oktatási törvény elfogadása elleni tiltakozásaként júl. 2-án lemondott a képviselőház oktatási bizottságának elnöki tisztéről Anghel Stanciu, a Nagy Románia Párt (PRM) képviselője. Stanciu a közszolgálati rádió által hosszan idézett nyilatkozatában kifejtette: így kívánt "riadót fújni azok ellen, akik azt hiszik, játékot űzhetnek az állam hivatalos nyelvével, az egységes román nemzetállam jogállásával". Stanciu szerint a most elfogadott törvény a magyar nyelvet Románia második hivatalos nyelvévé teszi. A tervezett Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem pedig "a hungarizmus és Nagy-Magyarország propagálásának a fészkévé fog válni". - A Nagy Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kiátkozta azokat a törvényhozókat, akik megszavazták az oktatási törvényt. "Legyen átkozott mindörökre azoknak a neve, akik a román nyelv, a román nemzet és Románia érdekei ellen szavaztak" - írta a sajtónak eljuttatott átkában a PRM főtitkára. /Felpörög a nacionalista hisztéria. Főtitkári átok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

1999. július 3.

Júl. 1-jén a rendszerváltó közép- és kelet-európai országok elmúlt tíz évének mérlegét vonta meg s tekintett a jövőbe Salzburgban tíz közép- és kelet-európai állam- és kormányfő a gazdasági-politikai csúcstalálkozó keretében. Emil Constantinescu elnök szerint a nemzetállami törekvésnek az ellenpólusa nem föltétlenül a föderalizmus, vagy a konföderáció, hanem a demokrácia. Úgy vélte, hogy a jövő Európájában a kisebbségi kérdésnek nem lesz jelentősége, a jelenlegi romániai állapotokat - a többség és a kisebbségek együttélését tekintve - pozitívnak nevezte. /Rendszerváltó országok tíz évének mérlege. Constantinescu: a nemzetállam ellenpólusa nem föltétlenül a föderalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1999. július 3.

A nagyváradi színház siralmas gazdasági helyzete a Szigligeti Társulatot is érinti, nyilatkozta Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat ügyvezető igazgatója. Elodázhatatlanná vált egy új fizetési rendszer kidolgozása, amit mi a magyar társulatnál már előkészítettek. Egyelőre a múlt havi fizetésükre is várniuk kell. /Anyagi gondok a nagyváradi színháznál. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./

1999. július 3.

Papp László tíz év plébános Nagyenyeden. Néhány év alatt sikerült felújítania a rossz állapotban lévő épületet, számos rendezvény helyszínévé vált az egykori Ferenc-rendi kolostor. 1998-ban Emil Constantinescu is meglátogatta a templomot. Államfői minőségben román politikus akkor lépte át először egy nyugati felekezetű egyház kapuját. Amikor tavaly a román nemzeti ünnepségek keretében meghívták Nagyenyedre az államfőt, kerestek egy jó akusztikájú helyet. A rendezvény művészeti tervezői számára a templom megfelelt. - Az ortodoxok kijelentették, hogy ők nem nyugat-orientáltak, az enyedi ortodox pap az elnököt is lehordta, árulónak nevezte, amiért felkereste a katolikus templomot. /Keresztény szellemben nevelni a fiatalokat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

1999. július 3.

Július 1-11. között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református és evangélikus hallgatói és a vallástanárképzős főiskolások szórványgondozó gyülekezeti misszióban vesznek részt Dél-Erdély helységeiben. A részletekről Orbán Lajos V. éves református teológiai hallgató, a munka ifjúsági vezetője beszélt. A két világháború között az Erdélyi Fiatalok által kezdeményezett falumozgalom egyházi szárnyaként indultak el a szórványmissziós teológuscsoportok. 1993-tól ismét rendszeressé vált a kolozsvári fiatalok: teológusok, főiskolások, gyülekezeti ifjak falumunkája, melynek jogi és anyagi kereteit az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa biztosítja. A misszió bibliai vezérigéje: "Menj mindazokhoz, akikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, amit parancsolok néked". (Jer.1,7) A misszió másik jellegzetessége, hogy minden felekezetű szórványmagyarra egyforma szeretettel és féltéssel tekint. Idén a következő helységekbe indulnak: a Küküllő-mentére két csapat érkezik. Az egyik Balázstelkére, ahonnan kilátogatnak Báznára és Pócstelkére. A másik Küküllőalmás Somogyommal összekapcsolva. Ide tartozik még Erzsébetváros környékén Riomfalva és Ernye is. A Hortobágy mentének központja Szentágota, ahol nemrég szerveződött református anyaegyházközség, és ahol a központban sikerült emeletes épületet vásárolni. Szentágota 400 magyarján kívül innen kell felkeresni Bürköst, valamint Hégen, Pusztacelina és Nagysink kisszámú magyarságát is. Kiskapuson, Mikeszászán és Csicsóholdvilágon is várják őket. Románújfaluban már alig negyven magyar él, de Viktóriavárossal együtt ők is várják a látogatást. A nagymohai csoport átjár majd Dombosra és Kőhalomra is, a kóbori pedig Sárkányba és Fogarasra. A vízaknaiak bejárják a teljes Szeben környéki népes román falvakat is, ahol magyarok élnek. Nagyszeben az egyedüli helység, ahol nincs kimondottan gyülekezeti tevékenység, itt a lakónegyedek magyarságát mérik fel, és Oltszakadát támogatásával a szebeni magyar evangélikusok lelkigondozását is végzik. Nemcsak bibliai történetek megismertetésével foglalkoznak, hanem a helyes magyar beszéd és írás tanításával is. Emellett regionális gyülekezeti és ifjúsági találkozókat is szerveznek. - Erdély egyik legnagyobb szórványgondja a nagyvárosi magyarságé. Kolozsváron tavasszal a Monostor negyedben elindítottak egy egyházi felmérést, és igény van a többi lakónegyedben is hasonló munkára. /Varga Zoltán: Kolozsvári fiatalok szászföldi szórványmisszióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1999. július 3.

Essig Klára festőművész ügybuzgóságának eredményeképpen július elsején megnyílt Kalotaszeg egyik legfestőibb falujában, Zsobokon az alkotótábor. /Megnyílt a Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1999. július 3.

Július 2-án a sepsiszentgyörgyi központi parkban az 1848-as emlékműnél, majd a Gábor Áron emléktáblánál tartott koszorúzás jelezte, hogy a háromszékiek tisztelgése a 150 évvel ezelőtt elesett nagy előd és szabadságharcos előtt töretlen. Az ünnepségen a megyei önkormányzat vezetői (Orbán Árpád és László Gyula) mellett a megyei alprefektus (Gazda László) és az intézmény főtitkára (Horváth László) is koszorúzott. A megemlékezés júl. 3-án a nevezetes kökösi csatamezőn folytatódott, ahol Gábor Áron halálos sebesülésének helyszínét borították be virágok. Eresztevényben a Gábor Áron sírján, az emlékműnél helyezték el a kegyelet koszorúit. Bereckben a 15-ös határőrezred hagyományőrző (gelencei) zászlóalja tisztelgése közepette helyezték el a település nagy szülöttének szobortalapzatán a koszorúkat. Júl. 5-én ismét Sepsiszentgyörgy lesz az önvédelmi harc hősei előtti tisztelgés színhelye, ahol újraállított emlékművet avat fel a megyeszékhely polgármestere. /Gábor Áronra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1999. július 3.

A június 28-án megtartott Csomafalvi Értelmiségi Fórum már a község búcsúünnepéhez kötődött, június 29-e, Szent Péter és Pál napja ugyanis Gyergyócsomafalva legnagyobb ünnepe. Az idén a búcsút megelőzően új községházat avattak a faluban, azt követte a körmenet, majd az ünnepi szentmise, végül a piactéren megtartott kultúrműsorral folytatódott az ünnepnap. /Búcsúünnep és új községháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1999. július 3.

A Magyar Egészségügyi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Intézetben tartotta meg a légzőszervi betegségekkel foglalkozó továbbképző nemzetközi konferenciáját, amelyen a pulmonológia neves szakemberei vettek részt. /Könyvekben a tudás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1999. július 3.

Július 4-én tartja első ünnepi istentiszteletét Aradon a belvárosi baptista gyülekezet az újonnan épült imaházban. 1997-ben kezdték el az új imaház építését a régi imaház telkén. Múlt év márciusától kezdve 16 hónapon át a román nyelvű baptista gyülekezet új templomának alagsora adott helyet az imaházépítő magyar gyülekezetnek. Jún. 27-én a két testvérgyülekezet közös ünnepi istentiszteletén a magyar gyülekezet elköszönt a román gyülekezettől, megköszönve, hogy ingyenesen biztosították az ott-tartózkodást a magyar gyülekezetnek. /Első ünnepi istentisztelet az aradi új baptista imaházban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

1999. július 3.

A napokban jelent meg Panigay Róbert ismert gyergyószentmiklósi orvos-vadász új novelláskötete Magaslesen címmel, a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó gondozásában. A kötetet Rangyák József illusztrálta /Új könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1999. július 5.

James Rosapepe, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete júl. 5-én Kolozsváron ünnepelte a Függetlenség Napját, az amerikaiak nemzeti ünnepét. A nagykövet délelőtt üzletemberekkel találkozott, majd megbeszélést folytatott dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel. Délben Carl Siebentritt kolozsvári főkonzullal fogadást adott közéleti személyiségek, üzletemberek, politikusok, újságírók tiszteletére a Continental Szálló éttermében. - Dr. Szabó Árpád unitárius püspök a nagykövettel folytatott megbeszéléséről elmondta, hogy a látogatást megelőzte egy korábbi találkozás, amely az amerikai unitáriusok és a nagykövet között zajlott. Ennek eredménye az, hogy a nagykövet júl. 5-én személyesen felkereste a kolozsvári unitáriusokat. A találkozó során szóba került az erdélyi és az amerikai unitárius testvéregyházak közötti együttműködés továbbfejlesztésének a kérdése. A rendszerváltás óta szoros kapcsolatot építettek ki: sok amerikai unitárius lelkész, egyháztag látogatott Erdélybe, az unitarizmus szülőföldjére. Ami a vízumengedélyek megadását illeti, ez a kapcsolat mostanáig zavartalanul működött. Az utóbbi időben azonban több alkalommal visszautasították az erdélyi unitárius lelkészek számára a beutazási engedélyt. Ezt a kérdést akarták tisztázni a nagykövettel. - Dr. Szabó Árpád beszámolt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdéséről is, kérve a nagykövetet, hogy támogassa a magyar történelmi egyházakat ebben a törekvésükben. Az unitárius püspök előterjesztette a történelmi magyar egyházak vezetőinek azon kérését is, hogy a közeljövőben több közös találkozóra kerüljön sor. /James Rosapepe Kolozsváron is megünnepelte a Függetlenség Napját Az amerikai nagykövet felkereste az Unitárius Püspökséget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Funar polgármester nem ment el a James C. Rosapepe amerikai nagykövet által adott kolozsvári fogadásra: szerinte példátlan diplomáciai botrány történt, mivel egy állam nemzeti ünnepét a diplomáciai képviseletnek csak a fővárosban lehet megtartani. A nagykövet, a román külügyminisztérium tudta és engedélye nélkül, Kolozsváron ünnepel, ami veszélyes precedenst teremthet - jelentette ki a polgármester. Gheorghe Funar kifejtette: Amerika érzéketlen az emberi jogoknak a világon egyedülálló módon való megtiprásával szemben, mert Románia az egyetlen ország, ahol a többséget a kisebbség nyelvének megtanulására kényszerítik - utalt az új közigazgatási törvényre. Elmondta: az RDMSZ és az érintettek kérésére "gyengeelméjűségi igazolványokat fog kibocsátani" saját zsebéből azoknak a magyarul beszélő románoknak, akik egy bizonyos kor fölött nem tudják/akarják megtanulni az állam nyelvét. /"Veszélyes precedens" lehet Rosapepe fogadása? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1999. július 5.

Júl. 2-án ülésezett a Kolozs megyei RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Napirenden szerepelt: az RMDSZ kongresszus kiértékelése, a megyei szervezet alapszabályzatát módosító javaslatok megvitatása, a belső, illetve a helyhatósági választások előkészítése. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök értékelte a kongresszus munkáját. A belső választások megszervezésére vonatkozóan az MKT állandó bizottsága a borítékos szavazási módszer elfogadását javasolta. Az MKT végül úgy határozott, hogy munkabizottságot hoz létre, amely kidolgozza a tennivalókat. Kónya-Hamar Sándor képviselő elmondta: egészen biztos, hogy az RMDSZ is saját polgármester-jelöltet állít. Az ügy részletes megvitatását a következő MKT-ra halasztották. /Ülésezett az MKT. Saját polgármester-jelöltet állít az RMDSZ Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1999. július 5.

Július 1-4-e között szervezte meg a Nemzeti Kisebbségek Újságíró Szövetsége a Kovászna megyei Árkoson az Interetnikai párbeszéd című szemináriumot. Az általános szakmai és sajátos kisebbségi témák megvitatása mellett néhány könyvbemutatóra is sor került. A rendezvényen részt vettek az RMDSZ és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének képviselői is. /Interetnikai párbeszéd. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

1999. július 5.

Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően, amikor a temesvári Bartók Béla Líceumban gond volt a harmadik IX. osztály elindítása, és a Katolikus Líceumban is volt olyan év, amikor nem indult magyar tagozat, az idén túljelentkezés volt a temesvári magyar középiskolákban. Temes megyében 100 hely várta a leendő líceumi tanulókat, ebből 75 a Bartókban és 25 a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban. A képességvizsgán sikeresen túljutott 117 tanuló közül 108 iratkozott magyar osztályokba. A temesvári Bartók Bélába 80-an iratkoztak a 75 helyre, tehát végre túljelentkezés volt. /Pataki Zoltán: Túljelentkezés a temesvári magyar középiskolákban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1999. július 5.

Júl. 3-án és 4-én Vasvári-emléknapokat tartottak Kalotaszegen. Vasvári Pál halálának 150. évfordulóján. Kőrösfőn a köszöntő beszédeket követően Tőkés László püspök átvette a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület díját, a Vasvári kopjafa kicsinyített mását. A kitüntetést átadó Péntek László, a helyi RMDSZ és a kulturális egyesület elnöke hangsúlyozta: a püspöknek kiemelkedő érdemei vannak kiállásáért Kalotaszeg, ezen belül Kőrösfő népének kezdeményezései mellett, a Vasvári kopjafa létrehozását illetően. A vendégek ezt követően Magyarvalkóra mentek, ahol a Tőkés László püspök istentiszteletét hallgathatták meg. A kultúrotthonban Kit tud többet Vasvári Pálról és az 1848-49-es forradalomról című történelmi vetélkedőt rendeztek. Átadták a Népszabadság című budapesti napilapnak a második, kicsinyített kopjafadíjat azért a jelentős anyagi támogatásért, amit a lap a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek nyújtott az emlékmű felállításához. A Körösfői Rákóczi Ballada-csoport Körösfői Riszeg alatt című ünnepi műsora tovább emelte az est hangulatát. Július 4-én Ferenc László, a helyi református lelkész, kalotaszegi esperes istentisztelete után a közönség a kopjafa előtti téren hallhatta az ünnepi beszédeket. Koszorút helyeztek el a kopjafánál a helyi és a megyei RMDSZ, az ünnepséget szervező polgármesteri hivatal és kulturális egyesület, a kolozsvári magyar főkonzulátus és számos más vendég részéről. Az ünnepségen átadták a Szabadság szerkesztőségének szánt díjat, amelyet Makkay József főszerkesztő-helyettes vett át. Péntek László hangsúlyozta: a Szabadság határozottan kiállt a Vasvári Pál kopjafa felállítását követő törvényszéki meghurcoltatás során a szervezők, és a faluközösség mellett, mindig támogatta e közösség törekvéseit. /Kisréti Zsombor: A Szabadság szerkesztőséget is kitüntették Vasvári-ünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1999. július 5.

Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány Napját, melyet először Domokos Pál Péter 1931-ben szervezett meg. A rendezvény felvonulással kezdődött. Lovasok és fúvószenekar vezette a népviseleti parádét a Szék útján a somlyói kegytemplomig. A kegyhelyen nagyon sokan vettek részt a segédpüspök által celebrált szentmisén, majd az Ezer Székely Leány Napja résztvevői kivonultak a két Somlyó hegye közti nyeregbe. A műsort a szentegyházasfalviak nyitották. A gyimesi hidegségi táncosok után Vitos Izabella oláhfalvi énekekkel szórakoztatta a közönséget. A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes után a csíksomlyói egyházközséghez tartozó falvakból verbuválódott fiatalok zenekara lépett színre, majd a sötétpatakiak és a csíkjenőfalviak mutatták be műsorukat. Felléptek még Vajdaszentivány, Mezőbánd, Csíkszentkirály, Csíkjenőfalva, Csíkszentimre, Kászonújfalu, Szováta, Gyergyószentmiklós, a gyimesi Sötétpatak, a moldvai Pusztina, Nádas, Külsőrekecsiny, Klézse és Forrófalva hagyományőrző együttesei, valamint a Hargita Székely Népi Együttes. /Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

1999. július 6.

Emil Constantinescu államfő júl. 6-án kétnapos hivatalos látogatásra Törökországba érkezett. Románia és Törökország kapcsolatai a régióbeli megértés modelljét jelentik, az államfők kétévenként tartott találkozásának intézményesítése pedig példa nélküli Románia kétoldalú kapcsolataiban - jelentette ki Ankarában. A román elnök vendéglátóival a kétoldalú kapcsolatokról és a térség helyzetéről folytatott megbeszéléseket. Suleyman Demirel államfővel, tartott első találkozón fő kérdés volt a balkáni térség helyzete, a tervezett Délkelet-európai Biztonsági Megállapodás. Az államfői találkozóval időben egybeeső román-török gazdasági vegyes bizottsági tanácskozáson Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter az egyes román termékeket sújtó dömpingvámok megszüntetését kérte. - Románia és Törökország között a kereskedelmi forgalom értéke tavaly megközelítette a 600 millió dollárt. Az egyenleg enyhe román többletet mutatott. /Török-román államfői és miniszteri tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

1999. július 6.

A Nyugati Jelennek nyilatkozott Roos Márton, a Temesvári Egyházmegye új római katolikus püspöke. Az egyházmegye terület meglehetősen nagy, de a hívek száma ijesztően lecsökken, alig százhúszezren vannak. Az eltelt tíz év alatt - amióta szabadon dolgozhatnak -, sikerült megteremteniük a minimális feltételeket a hitélet újjászervezéséhez. Visszakaptak néhány épületet - köztük a püspöki palotát -, elindították a római katolikus középiskolát, újjászületett néhány szerzetes- és apácarend, megszervezték a hittanoktatást az iskolában. Mostoha körülmények között dolgoznak: elég a közelmúltban - papíron! - visszakapott Piarista Főgimnázium és a Marienheim épületének siralmas állapotát említeni. A Temesvári Egyházmegyét nyolc esperesség, hetven plebánia és több mint kétszáz filiálé (leány-egyházközség) alkotja. Sok helyütt hívek nélkül maradtak a templomok. A kivándorlás, a vallásüldözés, az ateista nevelés okolható a siralmas helyzetért. Nagy feladat bejárni a feloszlatott egyházközségeket, ahol még állnak a templomok és megkeresni, összegyűjteni a szétszéledt híveket. - A nyolcvankilences fordulat után szinte valamennyi plebánián alakult ifjúsági csoport. Az egyházmegye ifjúsági vezetője Kapor János, a Gerhárdinum Katolikus Líceum igazgatója. A püspökség negyvenezer kötetet számláló könyvtárából alig három és fél ezer menekült meg a pusztulástól. A legértékesebb kéziratok, egyedi kiadványok, a könyvtár legértékesebb kincsei tűntek el. /Emitte spiritum tuum. Folytatni az építkezést - Simonyifalvától Orsováig. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Msgr. ROOS MÁRTON, a Temesvári Egyházmegye új püspöke. = Nyugati Jelen (Arad, júl. 6./ Az új püspöknek közel harminc év Németországban szerzett tapasztalattal kell kormányoznia egy olyan egyházmegyét, melyben a németek tömeges elvándorlása után immár a magyar hívek vannak többségben. A püspök magyarul is tud. A távollét évtizedeiben folyamatosan tartotta a kapcsolatot az itteni egyházzal. Tudományos kutatásokat végzett, próbálta feldolgozni az egyházmegye történetét. 1990 júliusában hazajött Temesvárra. A püspök a csanádi egyházmegye egyik legavatottabb kutatója. Németországi szolgálata idején átkutatta, feldolgozta az egyházmegye jugoszláviai és magyarországi részének archívumait. Az elmúlt évtizedekben a három részre osztott egyházmegyét egy egységnek tekintette, és mindhárom részben meglehetősen otthonos voltam mind a papság körében, mind a megfelelő archívumokban. "Tíz éven át a szabadságomat többnyire Nagybecskereken töltöttem, és majdnem az egész archívumot lefénymásoltam, feldolgoztam. Ez elég veszélyes és bonyodalmas munka volt." Az 1867 és 1918 közötti időszakot dolgozta fel legrészletesebben, és ez könyv formájában is megjelent. Feldolgozta a máriaradnai kolostor irattárát is. Ennek az első kötete a múlt évben jelent meg, a második remélhetőleg jövőben lát napvilágot Németországban. /Új püspök Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./ Roos Márton most kinevezett megyéspüspök a lépésről lépésre történő haladás elvét vallja. Püspöki jelmondata: "Emitte spiritum tuum" - Küldd el Szentlelkedet - "kérés, fohász Istenhez a magam és mindazok nevében, akiket rám bízott." Püspöki címere Szent Gellért emlékét idézi. /"Küldd el Szentlelkedet." Beszélgetés msgr. Roos Mártonnal, egyházmegyénk új püspökével. = Heti Új Szó (Temesvár), júl. 9./

1999. július 6.

Az életbeléptetés előtt álló helyi közigazgatási törvény szerint mindenütt, ahol egy kisebbség a helyi lakosság legalább 20 %-át alkotja, ott a helyi tanács és hivatalai, ügyosztályai kötelesek az illető nemzetiség nyelvén tudókat is alkalmazni. Kolozsvár lakosságának 22,7 százaléka magyar az utolsó hivatalos, 1992-es népszámlálás szerint. Figyelembe véve, hogy csak a szerkesztőséget hány magyar család hívta fel a városból, hogy hozzájuk nem szállt ki semmiféle népszámláló biztos, illetve, hogy a nemzetiség megjelölését csak ceruzával végezték az űrlapokon, akkor a fenti adathoz hozzátehetjük: Kolozsvár lakosságának legalább 22,7 százaléka magyar. - Kétnyelvű helységnév- meg közintézménytáblákat, illetve helyhatósági kettős nyelvhasználatot előíró rendelkezés ugyan 1997 óta már érvényben van, sürgősségi kormányrendelet formájában. Hogy ezt melyik megyében, melyik helységben mennyire tartották be, mindenki láthatja. - Funar a tévéhíradóban bejelentette, hogy Kolozsváron azt veszik figyelembe, hogy az alkotmány szerint a román nyelv a hivatalos, a magyaroknak pedig román nyelvleckéket tartanak. /Balló Áron: Magyarul a városban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1999. július 6.

1999 elején látott napvilágot a Géniusz /Kolozsvár/ című ifjúsági lap. A folyóiratról Dáné Tibor Kálmán főszerkesztő és dr. Bartha Zoltán, a Tinivár Könyvkiadó igazgatója adott tájékoztatást. A lap középiskolások számára készült, de fiatalabbak is forgathatják. A Géniusz című ifjúsági ismeretterjesztő szemlét a Tinivár Könyvkiadó a saját pénzén adta ki, s egyelőre semmiféle támogatást nem kap. Az első szám januárban jelent meg, a második márciusban, és most a harmadik. "Kicsit úgy érzem, hogy az erdélyi Élet és Tudományt tettük az olvasók asztalára, s nyilván, az ifjabb generációkéra." - állapította meg folyóiratról Dáné Tibor Kálmán. /A géniusz üdvözlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1999. július 6.

Júl. 4-én ünnepi istentisztelettel avatta fel az arad-belvárosi magyar baptista gyülekezet új imatermét. Az egyház életében kiemelkedő jelentőségű eseményen idős Chiciudean Miklós presbiter, ifjabb Chiciudean Miklós lelkipásztor szolgált. A 260 férőhelyes imaterem avatásán több külföldi és más gyülekezetbeli vendég is jelen volt. A munka 1997-ben kezdődött, 16 hónapig, az imaterem elkészüléséig a magyar gyülekezetet a Dragostea elnevezésű román baptista testvérgyülekezet fogadta be. Az új imaház véglegesen jövő húsvétra készülhet el, akkor megtarthatják az egész imaház felavatását, felszentelését. /"Köszönjük, hogy sasszárnyakon hordoztál bennünket". = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

1999. július 6.

A Nagykároly és Vidéke című hetilap /főszerkesztő Silimon Várday Zoltán/ sok helyi dologgal foglalkozik. Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere a legutóbbi számban kifejtette: "Nagykároly évi adóbevétele 13 milliárd lej, Mátészalkáé 4,3 milliárd forint, kb. 258 milliárd lej. Ennyi jövedelme egész Szatmár megyének nincs." /"A reform szótól jobban félnek, mint az elvtárstól!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1999. július 6.

Nyolcadik alkalommal ítélte oda a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Arad Megyei Szervezete a Márki Sándor-díjat olyan pedagógusoknak, akik a magyar nyelvű oktatásban fejtik ki tevékenységüket, és munkájukkal az átlagosnál többel és jobban hozzájárulnak gyermekeink, vagy az egész közösség felkészítéséhez. Ebben az esztendőben 7 aktív pedagógusnak ítélték oda az aradi történészről elnevezett díjat és 8 nyugdíjas tanító kapja meg a Márki Sándor életmű emléklapot. /Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

1999. július 6.

A Sapientia Varadiensist hivatalosan 1998 végén jegyezték be, úgyhogy 1999. január 1-jétől számítják aktivitásukat, fejtette ki dr. Fleisz János, a tudós alapítvány elnöke. Az alapítótagok között vannak orvosok, jogászok, műszaki értelmiségiek, Fleisz János történész (szakterülete Nagyvárad története), de alapítók s egyben védnökök Tempfli József és Tőkés László püspökök, Csapó I. József szenátor, illetve Szilágyi Zsolt képviselő, valamint Pete István államtitkár és Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök. Céljaik között szerepel a különböző szakterületek legújabb kutatásainak ismertetése, tudomány-népszerűsítés, a kulturális-kulturtörténeti hagyományok felelevenítésére. - A peremre kerülést, az elmagányosodást szeretnék megelőzni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek váradi fiókszervezete vetette fel az alapítvány szükségességét, ugyanez a célkitűzése: segíteni az erdélyi magyar értelmiséget a továbblépésben. A varadinum keretében Emlékezet és történelem címen szimpóziumot tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyen Katona Tamás és Fónagy Zoltán budapesti történészek is részt vettek a kolozsvári Egyed Ákos és Csetri Elek mellett. Állandósítani kívánják a szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, céljuk a fiatal szakemberek bevonása. /Sapientia Varadiensis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./

1999. július 6.

Új magyar szaklap jelent meg, a Bioterra, a magyarlónai Bioterra szervezet kiadványa, első március-április-májusi összevont száma után napvilágot látott a második, június-július-augusztusi száma. Felelős kiadója a szervezet elnöke, Albert Imre. Felelős szerkesztő: Bódis András. A második számban olvasható írás a biobúza termesztéséről, a biotej és előállításának ökológiai feltételeiről, a folyóiratban biokertészeti tanácsok is szerepelnek. /Biogazdálkodók folyóirata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1999. július 6.

Molnár Vilmos /Csíkszereda/ Első kötete /Levél Szingapúrból/ osztatlan elismerésnek örvendett a kritikusok körében is. Második novelláskötete /Az értelmetlen csoda, Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ továbbviszi azt a groteszk, csúfondáros stílust amely már első kötetét is jellemezte. Novelláiban, karcolataiban mindig ott bujkál valami mesés, valami szinte hihetetlen. /Molnár Vilmos második kötete. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 301-307




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998