A Gyilkos-tónál, a Napsugár szálló mellett fekvő domboldalon római katolikus kápolna alapkő-letétele történt meg, Tamás József csíkszeredai püspök jelenlétében. A kápolna, amelyet még Kós Károly álmodott meg, végülis Anthony Gall, Elekes Károly és Stefanovics Péter magyarországi építészek tervei szerint készül el. /Emlékezet a jövőnek - alapkőletétellel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1999. szeptember 29.
Szept. 25-26-án tartották meg Bogdándon az erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségeiről tartott konferenciát, melyet a Kriza János Néprajzi Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság szervezett. Neves hazai és magyarországi szakemberek tartottak előadást a különböző vidékek tájházairól. A két ország között ezen a téren is óriási a különbség: Magyarországon a tájházak többségét a helyi önkormányzatok hozzák létre és üzemeltetik, Romániában leginkább helyi civil szervezetekre hárul ez a feladat. Ritkább esetekben az állam is besegít. A helyi kezdeményezés és az állami segítség jó példája a Bogdándi Magyar Múzeum. - A Kriza János Néprajzi Társaság elsősorban szakmai segítséget tud nyújtani mindazoknak, akik ezt igénylik. /Néprajzi konferencia Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./
1999. szeptember 29.
Megjelent a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja legújabb kiadványa Ismerős terepen /ProPrint Kiadó, Csíkszereda/ címmel. Gagyi József, a könyv szerkesztője elmondta, hogy ez a kötet korábbi írásaikból készült válogatás. A könyv a társadalomtudományokat tanuló fiataloknak, a társadalomtudományok, főként a kulturális és szociál-antropológia, annak módszertana iránt esetleg érdeklődőknek készült. Összegezve: a kötetben antropológiai leírásról van szó és ez azt jelenti, hogy az idő és tér folyamatosságából kiemelünk egy meghatározott helyzetet, és azt megvizsgáljuk, körbejárjuk. Ez a leírás egyrészt tényszerű, tehát rögzíti mi és hol történik, másrészt értelmezés, választ ad arra, hogy miért történik. A történésen túl mindig valamilyen szabályszerűséget kell keresni, azt, hogy mi működteti a vizsgált emberi csoportot, társadalmat. /Az apró részletektől a monografikus igényig. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
1999. szeptember 29.
Ravasz László püspökre emlékeztek Bánffyhunyadon a róla elnevezett emlékházban, a Pro Kalotaszeg és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében. Az emlékesten jelen voltak a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorának szerkesztői és tudósítói. Gecse Géza főszerkesztő ismertette a szerkesztőség munkáját és céljait. Elmondása szerint a legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye elég aggasztó. Az erdélyi hallgatottság az anyaországinak körülbelül 17%-a, az utóbbi időben a sugárzás erőssége is csökkent, és anyagilag egyre rosszabbul állnak. /Bánffyhunyadon járt a Magyar Rádió. Ravasz László püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
1999. szeptember 29.
Szeptember 24-26 között a Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós plébánián tartották a kárpát- medencei keresztény médiatalálkozót. Jelen voltak a vajdasági, budapesti, szatmárnémeti, brassói, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai, valamint a helybeli média képviselői, akik a tömegkommunikációs eszközök minden lehetőségét arra akarják felhasználni, hogy a keresztény, örök értékű kincseket átmenthessék a harmadik évezred számára. Előadást tartott többek között Juhász Judit, a Magyar Rádió Rt. alelnöke, és a négy évvel ezelőtt létrejött Hírvivő Alapítvány képviselője, Kosik Júlia. A kétnapos rendezvény mottója: "Hirdessétek az evangéliumot minden népnek". /Derzsy András: Szeptember 24-26 között a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébánia adott otthont a kárpát-medencei keresztény médiatalálkozónak. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./
1999. szeptember 29.
Õszre két országos és egy regionális magyar nyelvű napilap indulását is tervbe vették különféle befektetői csoportok. Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára tervezik a szerkesztőségek székhelyét, a magyar magántőke pedig több mint egymillió dollárral vesz részt a vállalkozásokban. A román sajtópiac egyik meghatározó napilapját, a Ziuát jegyző Omega Press Investment S. A. az egy évvel ezelőtt A Nap címmel kiadott magyar nyelvű hetilapját szeretné napilappá alakítani, marosvásárhelyi szerkesztőséggel, Kolozsvárott pedig már egy hete készülnek a Krónika próbaszámai: a 82 százalékban magyar tulajdonban levő lap várhatóan október 8-án kerül a standokra. A Ziua magyar nyelvű heti kiadványa 1998 augusztusban jelent meg először, román napilapból lefordított cikkekkel, az internet segítségével a magyar sajtóból tallózott anyagokkal és kevés saját információval. A lapot elsősorban a szórványban elő magyarok vásárolják, elsősorban azért, mert a tömbmagyar vidékek sajtókiadványai gazdasági okok miatt nem jutnak el hozzájuk. A Ziua magyar napilapjának indulásához még közel százezer dollár hiányzik. A lap nagy előnye a kitűnően felépített saját terjesztőhálózat. A Krónika eredeti indulását már tavaly decemberre ígérték, akkor még Keleti Újság néven. A romániai tulajdonos, a Scripta Kiadó. A Krónika főszerkesztője,Stanik István, a szerkesztőbizottságában jeles erdélyi magyar közéleti személyiségek (Sütő András, Kántor Lajos, Kányádi Sándor) vannak. A Napi Magyarország szerint közel egymillió dollárnyira tehető a magyar fél befektetése. A vállalkozásban érdekelt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Utóbbi miatt az RMDSZ úgynevezett radikális szárnyához tartozó politikusok aggódásukat fejezték ki, attól tartva, hogy a szenátor túl nagy befolyással bír majd a romániai magyar társadalomban zajló folyamatokra. A Krónika a tervek szerint ötvenezer példánnyal indul. - A csíkszeredai Novos Lapkiadó Részvénytársaság korábban már próbálkozott az erdélyi sajtópiacon: Új Sport címmel sportnapilapot, ifjúsági hetilapot és egyéb kiadványokat adott ki, ám ezek váratlanul megszűntek jó néhány évvel ezelőtt. A tulajdonos, Péter László vitatott személyisége a romániai magyar közéletnek: erdélyi lapok szerint az elmúlt években börtönben volt, miután hamis útlevéllel lebukott a román- bolgár határon. A kiadó most közel tízmilliárd lejes beruházással (kb. 150 millió forint) előbb egy tizenöt erdélyi megyében terjesztett hirdetési újságot, majd - jövő év márciusától - várhatóan Erdélyi Magyar Napló címmel egy regionális napilapot akar beindítani a Hargita, a Kovászna és a Maros megyékben élő, 720 000 főt számláló magyar célközösségnek. A novemberben induló kétnyelvű hirdetési újság Erdélyi Hirdető - Anuntul Ardelean címet kap. A lap központja Balánbányán lesz - bezárásra ítélt bányái miatt a közelmúltban ezt a térséget hátrányos övezetté nyilvánították, így az itt indított vállalkozások tíz évig adómentességet élveznek. A jelenlegi magyar országos napilap, a Romániai Magyar Szó megjelenése jó ideje a támogatásoknak köszönhető, példányszáma pedig - meg nem erősített adatok szerint - három- és ötezer körül mozog. A romániai magyar sajtóban szinte kivétel nélkül csak a megyei napilapok nyereségesek, tizenöt-huszonöt ezer körüli példányszámukkal. /Lukács Csaba: Egymillió dollárnyi magyar tőkebefektetés. Napilapdömping Erdélyben: két országos magyar nyelvű lap indul. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./
1999. szeptember 30.
Csíkszeredában az új színház, a Csíki Játékszín nyitóelőadása Részegek címmel Dosztojevszkij szövegei alapján összeállított, stúdióelőadás volt. /Évadnyitó a Csíki Játékszínnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1999. szeptember 30.
Szatmárnémetiben Crest Nonprofit Szervezetek Forrásközpontja CONTACT '99 néven civil társadalmi fórumot szervezett. A kétnapos tanácskozáson mintegy 130 különbözõ alapítvány és számos társadalmi szervezet képviselõje vett részt. Dr. Héjja Botond, a CREST igazgatója kijelentette: a fórum elérte célját. Kiderült, hogy a Szatmár megyei alapítványok és más civil szervezetek mûködése jobb, mint az országos átlag. Sok szó esett a kormányzati szervek és a civil szervezõdések kapcsolatáról. Az alapítványok képviselõi elõtt még mindig nehezen nyílnak meg a hivatalosságok ajtai. /Civil szervezetek fóruma Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1999. szeptember 30.
Az új tanévben a IX. osztályban már életbe lép a kerettanterv, amely a reformfolyamat alapját képezi. /Az előző osztályok kerettanterve már korábban életbe lépett./ A kerettanterven belül lehetőség van a túlterheltség csökkentésére, szögezte le dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készült interjúban. A szakoktatás lehetővé válik anyanyelven, ezzel kapcsolatban újra kell gondolni a szakoktatási hálózatot. Az Európai Unió országaiban a szakmai líceumok részaránya 56 %, miközben Romániában ez az arány 4%, kisebbségi vonatkozásban még kedvezőtlenebb a helyzet. - Ebben az évben nagy arányban nőtt a szakoktatásra jelentkezettek aránya. Kötő József cáfolta azt a hírt, hogy a minisztérium megvétózta a Partiumi Egyetem megindítását. Valójában Andrei Marga miniszter pozitív véleményezést adott a bejegyzéshez. - Nagyváradon magánegyetem-kezdeményezés született, "de nekünk adófizető román állampolgárokként nem szabad lemondanunk az önálló állami magyar egyetemről", hangsúlyozta az államtitkár. /Barabás István: Beszélgetés dr. Kötő József oktatásügyi államtitkárral. = A Hét (Bukarest), szept. 30./
1999. szeptember 30.
A megyeszékhely színházalapítása példaértékű, a Csíki Játékszín önkormányzati létrehozása a mostani idők egyik legkiemelkedőbb kulturális gesztusának számít. /A Csíki Játékszín bérletrend-változása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./
1999. szeptember 30.
Vetési László méltatta a nyolcvanéves Herman János nagysármási nyugalmazott lelkész, a Mezőség apostola munkásságát. Életműve: "legnagyobb temetőnknek, a Mezőség kellős közepének szolgálata", állapította meg. Körülötte a nyomor, a nyomasztó nyelvbénulás, a szüntelen hit- és nyelvváltás fájdalma. "Életműve a tanyától tanyáig, háztól házig, gondtól gondig, lélektől lélekig vezető gyalogutak hálátlansága." /Vetési László: Nyolcvanéves a Mezőség apostola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1999. szeptember 30.
Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szept. 30-án kezdődik Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. Az Akadémiát az Alapítvány a társadalmi párbeszédért, Magyarország jövőjéért, a Kisebbségvédelmi Egyesület, és az Összefogás Egyesület hozta létre azzal a céllal, hogy meghatározott időközönként más-más helyszínen ifjúsági-szakmai táborokat rendezzen. Az első balatonszemesi táborba Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete kapott meghívást. Képviseltetik magukat a szlovákiai, kárpátaljai és délvidéki magyar ifjúsági szervezetek is. A politizáló fiatalok azzal a céllal jönnek össze, hogy együtt keressenek válaszokat a közép- és kelet-európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke; Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitja meg. Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőlevelet küldött a résztvevőknek. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./
1999. szeptember 30.
A Homo Ludens Alapítvány szervezésében nemrég sor került az I. Romániai Magyar Bábostalálkozóra. Vincze Lászlót, az alapítvány elnökét elmondta, hogy a szakmai beszélgetéseknek a szakkritika hiánya miatt nem lehetett célja az előadások kiértékelése. Megfogalmazódott viszont egy romániai magyar bábos érdekszövetség létrehozásának az igénye. Évente szeretnék megrendezni a romániai magyar bábfesztivált. /Lesz folytatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
1999. szeptember 30.
A Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle 1999. 2-3. száma esszéinek, dolgozatainak, vitacikkeinek zöme a kettős állampolgárság elméleti és gyakorlati vonzatait boncolgatja, de a 460 oldalas kiadvány kitér a kisebbségi lét más politikai területeire is. A 2-3-as szám sikerét - véleményem szerint - elsősorban azok az esszék biztosítják, amelyek mögött nem sejlenek fel többé-kevésbé nyilvánvalóan az RMDSZ-aktuálpolitikával kapcsolatos szerzői célirányos üzenetek. Különben ez utóbbiak sem lógnak ki a kiadványból - nem bontják meg szerkezeti egységét -, hiszen az esetleges olvasó számára az esszé-sorozat eléggé körvonalazott képet nyújt arról, hogyan is gondolkoznak azok, akikkel például az olvasó nem ért egyet. Nemcsak a kettős állampolgársággal és más kisebbségpolitikai témákkal kapcsolatos hozzáállások különbözősége ötvözi szerencsésen e kiadványt (a szám felelős szerkesztője Székely István), hanem a stílus-paletta is: a kitűnő tollú, európai kitekintésű szerzők mellett ott törpülnek a nagy hangú, erőszakos hangvételű, középszerű szerzők szürke, magyartalan (gép-magyar nyelven írt) "tollgyakorlatai" is. A romániai magyarság kisebbségpolitikai útvesztői iránt érdeklődők számára komoly kapaszkodót jelentenek a kiadvány dokumentum-fejezetei. Kétségtelen: sikeres számról van szó. /Magyar kisebbség, 1999. 2-3. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
1999. szeptember 30.
A kolozsvári származású lelkes művészeti szervező, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzőművészek és elsősorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzőművész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. Tamás György gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni művészekkel. /Magyar képzőművészeti kiállítás Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
1999. szeptember 30.
A Project on Ethnic Relation (PER) megrendelésére és támogatásával a kolozsvári Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Központ márciustól májusig az intézet munkatársai 13 erdélyi megyében és a fővárosban monitorizálták a román és magyar újságokat. Az elkészült tanulmányt Marius Lazar kolozsvári szociológus mutatta be Marosvásárhelyen. Az ismertetéskor a bukaresti és vásárhelyi román újságírók több kijelentés miatt felhördültek. Például azért, hogy a lapok túlságosan kötődnek bizonyos ideológiákhoz, pártokhoz. A magyar kérdést pedig főleg azok a megyei napilapok kezelik rosszindulattal, melyek a volt pártlapokból nőttek ki. A sajtótájékoztatón jelen levő Márványi Péter, a Kossuth Rádió munkatársa a kolozsvári főkonzul, Alföldi László esetén keresztül világított rá a román sajtó - szerinte - legfőbb hibájára: a Cotidianul első oldalon világgá kürtölte, hogy Alföldit 1988-ban nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ezt a hírt ellenőrizetlenül egy egész sor román lap átvette, leközölte, anélkül, hogy a magyar követségen, vagy a román külügyminisztériumban ellenőrizték volna az információt. Majd miután Alföldi sajtótájékoztató keretében ezt megcáfolta, sokkal kisebb méretű cikkben, eldugott helyen a Cotidianul megcáfolta saját állítását. De ugyanezt már nem tette meg a többi újság. - Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője elmondta: a PER abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az Európa Tanács tanácsadójává nevezték ki. Október hónap folyamán a PER történelemtanárokkal szervez találkozót a hazai történelemoktatásról, különös tekintettel a kisebbségi kérdéskörre. /Máthé Éva: Szakszerűtlenség, magyarellenesség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1999. szeptember 30.
Az élesdi Kajántó Mária Gyermekotthon 24 árva magyar gyermeknek ad otthont. A Kraszna című kiadvány közzétette dr. Gönczi Istvánné dr. Sadler Annemarie igazgató levelét, melyben megköszönte, hogy sok krasznai lakos Dénes István teológus kérésére bőséges adományokkal sietett segíteni ezt az otthont. /Fejér László: Két tucat árván segítettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1999. szeptember 30.
A Romániai Magyar Cserkészetet a lehetőségek ki nem használása jellemzi. A magyarság öntudat-hiányban szenved, amit átvesz az ifjúság is. Itt van a lehetőség a cserkészetre. A cikkíró a Bihar megyei Mezőtelkin megszervezte a Bocskai István cserkész-csapatot. Kérték felvételünket az országos szövetségbe. Választ a mai napig sem kaptak. Jó szívvel olvasta a Próbacserkészek könyve 1999 kolozsvári kiadását, Tőkés Elek szerkesztésében. Ha nem is tanultunk belőle sokat, de megerősítette bennünk a bizalmat, hogy mi azon az úton haladunk. /Kovács István, Mezőtelki: Cserkészeti gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1999. szeptember 30.
A hatvanéves Pál-Antal Sándor /sz. Karcfalva, 1939. szept. 26./ történelemtanári képesítést szerzett Kolozsváron. Első önálló munkája A papirosmalmok története /1967/. Társszerzője számos kötetnek, ezek között van: A székely felkelés 1595 - 1596 /Bukarest, 1979/, Levéltári útmutató /Bukarest, 1984/. Tudományos tevékenysége az 1990-es évtől bontakozott ki: Backamadaras 600 éve (szerk. és a történeti, népmozgalmi fejezeteket írta, Székelyudvarhely, 1992); Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hat évszázada (koordinálta, a történelmi, népmozgalmi és névtörténeti fejezeteket írta, Marosvásárhely, 1995); Marosvásárhely helynevei (1996), Marosvásárhely utcanévtörténete (1998). Szerkesztette Szabó Miklóssal A Maros megyei magyarság történetéből című tanulmánykötetet (1997) és a Marosvásárhely történetéből című tanulmánykötetet (1999). Pál-Antal Sándor az országos levéltáros szakosító iskola tanára 1981-től. Itt magyar paleográfiát (régi magyar írástörténetet) ad elő. A román levéltárosokat készítik fel Kiss Andrással és Zsemlyei Jánossal a magyar nyelvű dokumentumok tanulmányozására. - A levéltárosképzést a belügyminisztérium irányítja, oda magyart nemigen vettek-vesznek fel. Pál-Antal Sándor szakmájának utolsó mohikánja. Nemcsak levéltáros, elsősorban a helytörténetkutatás, a székelység, a magyarság történetének a kutatása izgatja. Pál-Antal Sándor összeállította a romániai magyar történészeknek, az aktív történészeknek a lajstromát: azt vette számításba, akinek legalább egy tudományos dolgozata megjelent szakkiadványban. 83 személy került ebbe a keretbe. A kutatóknak több mint 43 százaléka nyugdíjas. A jelenlegi aktív, fiatal történész gárda még nagyon halvány; csak három személyt találtam, aki már közölt is valamit. Az aktív történészek zöme: a hatvan-hetvenéveseké. Az idős történészeknek nem is volt alkalmuk utánpótlást nevelni. Most pedig, egyszerűen nincs kit. Az utánpótlás most kezd kialakulni. A falura került történelemtanár, az rendszerint eltűnt a süllyesztőben. A falutörténetek zömét nem történelemtanárok írták meg. Jobbára tanítók, irodalomtanárok, lelkes lokálpatrióták, közöttük biológiatanárok is. /Bölöni Domokos: A szakma utolsó mohikánja. Beszélgetés a hatvanéves Pál-Antal Sándorral. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
1999. szeptember 30.
Megdöbbentő dokumentum jelent meg a Magyar Fórumban: közreadták a Belügyminisztérium III/III-as osztályának 1977. január 13-án kelt titkos feljegyzését arról, hogy Demszky Gábor 1976 decemberében felkereste a BM Gyorskocsi utcai helyiségét és közölte, hogy "el kívánja mondani Pór György tevékenységére vonatkozó információit." Kérte továbbá, hogy ne akadályozzák őt abban, hogy számára kedvező munkahelyen elhelyezkedjen. A dokumentumot Csurka István, a hetilap főszerkesztője Demszky Gábor 1976-ban önként jelentkezett besúgónak című kommentárjával adta közre. /Magyar Fórum (Budapest), szept. 30./ Demszky Gábor jelenleg Budapest főpolgármestere, az SZDSZ egyik ismert személyisége.
1999. szeptember folyamán
A Tudóstalálkozó - 2000 a milleneumi ünnepségek szerves része lesz. Ennek előkészítését szolgálja a szept. 15-i programadó konferencia. Az előadók között van Benkő Samu akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ aktívan részt vesz az előkészítésben. - Megjelent a Firka idei 1. száma, a fizika, a kémia és informatika tárgyköréből vett tanulmányokkal. /EMT Tájékoztató (Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadványa, Kolozsvár), szept. - 9. sz./
1999. szeptember folyamán
Hajdu Győző saját folyóiratában, az Együttben ünnepeltette saját magát 70. születésnapja alkalmából. Jellemző, hogy hajdani társa - szolgatársa -, Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költője írt hozzá köszöntőt, ezt közölte olvasók nélküli folyóiratában. Hajdunak van budapesti híve is, Baranyi Ferenc költő, akinek az Együttben olvasható verses köszöntője. - Hajdu Győző évtizedeken át volt az erdélyi magyar irodalmi folyóirat, az Igaz Szó főszerkesztője. A leleményes Hajdu sok-sok idézetet hozott az elmúlt évtizedekben hozzá /főszerkesztőhöz/ írt levelekből. /Együtt-Imreuna (Bukarest), augusztus-szeptember - IX. évf. 8-9.sz./
