A Nagy-Románia Párt által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítvány tárgyalásakor Borbély László, a Képviselőház titkára felszólalásában kifejtette, hogy az indítvány egyértelműen a Románia és Oroszország közötti kétoldali alapszerződéshez kapcsolódik, ezért túl korai és tárgytalan. A szomszédos és a környező államokkal való alapszerződések megkötése pozitív hatással van a régió stabilitására, ezért hagyni kell a román kormányt, hogy kezdje meg az egyeztetéseket az orosz féllel. Mindezeket figyelembe véve, az RMDSZ parlamenti csoportja a Nagy Románia Párt által benyújtott indítvány ellen fog szavazni. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 9., 2077./
2001. november 9.
A marosvásárhelyi törvényszéki orvosok újra megvizsgálták ezen a héten Héjja Dezsőt, miután csíkszeredai ügyvédje, Hajdu Dezső újabb kivizsgálást kért. Frunda György, az elítélt ügyvédje elmondotta: Héjja Dezső lábában egy 40 cm hosszú és 17 mm vastag ortopéd szeg van, emiatt újabb sebészi beavatkozásra van szükség. Frunda véleménye szerint a csíkszeredai orvosok nem merték leírni a valóságot. Marosvásárhelyen e héten megtörtént a kivizsgálás, ahol a törvényszéki bonctani szakorvosok úgy ítélték meg: Héjja jelenlegi egészségi állapotban nem tudja letölteni a börtönbüntetést. Az orvosi szakvéleményt Csíkszeredába küldték át, ahol jövő héten újabb tárgyalásra kerül sor. Frunda György szerint a csíkszeredai bírák figyelembe veszik és tiszteletben tartják majd a marosvásárhelyi orvosi szakvéleményezést, és mindaddig amíg Héjja Dezső ilyen állapotban van, felfüggesztik a börtönbüntetés letöltését. /(Daczó Dénes): Újra kivizsgálták Héjja Dezsőt. Megtörténhet a börtönbüntetés felfüggesztése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2001. november 9.
Többen tanácsolták Borbély Zsolt Attilának, ne válaszoljon Szatmári Tibornak, mert nyilvánvaló célja a provokáció. Azonban a történelemhamisítás ellen mindig is fel kell venni a harcot. Szatmári Tibor írása szerint /Romániai Magyar Szó, okt. 31/ az RMDSZ létét fenyegetik azok az "elvtelen" engedmények, melyeket a vezetés állítólag platformunknak tesz. Továbbá a Reform Tömörülésnek tett engedménynek számít az, hogy e platformot nem vonták felelősségre amiatt, hogy védelmezni merészelte Szőcs Gézát és Borbély Imrét. Szatmári Tibor írásainak visszatérő motívuma, hogy Tőkés László "gyalázza" saját szervezetét, holott Tőkés László nem a szervezetet bírálta, hanem azokat, akik feladva a Szövetség programját a román hatalom szolgálatába szegődtek. Szatmári azt állította, hogy Borbély Zsolt Attila Budapestről írogat haza kitartásról, nemzeti öntudatról. Kuszálik Péternek adott válaszában már elmondta, hogy az effajta érvelést csakis a trianoni trauma tudatcsonkításának lehet betudni. Ha ugyanis összmagyar szemléletben gondolkodunk s a Szabó Dezső-i "minden magyar felelős minden magyarért" aforizma adja világlátásunk zsinórmértékét, akkor teljesen mellékes, hogy valaki a Kárpát medencén belül honnan hova irogat. Tényszerűen sem áll meg, hogy Budapestről ír, mivel cikkei javarészét itthon, Aradon írta, mint ahogy ideje javarészét is itt tölti lassan két éve. Szatmári a FIDESZ vezetők magánvéleményéről szólt, másrészt jobboldali és szélsőjobboldali lapokról, ahová "más FIDESZ-közeliek" írnak az RMDSZ vezetése ellen. Sajnos vannak olyan erők ma Magyarországon, melyek az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság bélyegét politikai fegyverként használják, így lesz Orbán Viktorból Hitler, Tőkéczki professzorból vérgőzös szélsőjobboldali és sorolhatná Borbély Zsolt Attila tovább. Nem lenne jó, ha ezt a nemzetellenes terminológiát erdélyiek is átvennék s a magyar szellem olyan alkotóműhelyeit, mint a Magyar Nemzet, a Demokrata vagy a Vasárnapi Újság megpróbálnák kitolni a jobbszélre - fogalmazott Borbély Zsolt Attila. Szatmári a vezetés pártkatonájaként kiterjeszti a vádat a vezető magyar kormánypártra is. "a napról-napra keresztényebb Fidesz 1990-ben még radikálisan liberális volt, s holnap akár a szocialistákkal is koalícióra lép, csak hogy hatalmon maradhasson, míg az RMDSZ megalakulásakor is ugyanazokat az értékeket képviselte, mint ma." Betű szerint hamis az az állítás, hogy az RMDSZ ugyanazt képviseli tíz éve, jegyezte meg Borbély. A FIDESZ valóban radikális liberális volt s ma valóban konzervatív, ám ezen ideológiai fordulat mögöttese egyáltalán nem hatalomtechnikai jellegű. Szatmári Tibor emlékezhetne arra, hogy 1993-ban a FIDESZ épp akkor vállalta fel hangsúlyosan a nemzeti értékeket, s fordult jobbra, amikor népszerűsége a csúcsán volt és e lépéstől abban a szellemi közegben csak népszerűségvesztést lehetett várni! A magát ereje teljében érző balliberális sajtó le is vitte a FIDESZ-t kb. 40%-ról, amennyit az egymástól független közvélemény-kutatók 1993 nyarán mértek, a választáson elért kb 7%-ra. Ha a FIDESZ nem tesz mást, mint belesimul a Demokratikus Charta ellenzéki SZDSZ-MSZP-s egységébe, akkor 1994-ben vezető kormánytényező. Vagyis a FIDESZ nemhogy érdekből, számításból vállalta volna fel a nemzeti problémák képviseletét, hanem éppenséggel hatalmi érdekei ellenére! - Valójában a Reform Tömörülés és Markó útja akkor vált el, amikor ez utóbbi élére állt annak a folyamatnak, amit neptuni térhódításnak lehet nevezni. A Reform Tömörülés azért akarja leváltani a jelenlegi vezetést, hogy véget vessen az alapszabályzat lábbal tiprásának, hogy visszaadja az SZKT-nak a rangját, hogy megszervezze az erdélyi magyar belső népszámlálást, hogy kiírja a már nyolc éve programba vett belső választásokat, hogy reális képet sugározzon a Nyugat felé a honi valóságról, egyszóval, hogy érvényt szerezzen a háromszintű erdélyi magyar autonómiára épülő hivatalos RMDSZ-programnak. /Borbély Zsolt Attila: A történelemhamisítás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2001. november 9.
Valótlant állítanak a bákói hatóságok, ugyanis a svéd támogatókat nem értesítette a bákói gyermekvédelmi igazgatóság, hogy a gyimesbükki fogyatékos gyermekeket ellátó központ megszűnik. Megszüntették a térségben legkorszerűbben felszerelt, Gyimesbükkön levő intézetet, a 84 alkalmazottat július elsejével szélnek eresztették. A svéd adományozók határozottan nehezményezték ezt az eljárást. Miután Landelius, a svédországi Save the Children szervezet volt főtitkára tudomást szerzett a bákói megyei tanács felszámoló határozatáról, június 22-én levelet írt a romániai társszervezet, a Salvati Copii címére. A levélben Landelius elmondta, hogy a gyimesbükki tízéves munkának 2001-re csaknem a végére értek. A svéd gyermekmentők tíz év alatt egymillió svéd koronát gyűjtöttek össze a gyimesi gyermekotthon megsegítésére. Landelius embertelennek tartja, hogy éppen egy jól felszerelt intézménnyel kezdik a felszámolást, amikor ennél sokkal rosszabb felszereltségű és színvonalú intézeteket meghagytak. Az információkat az intézmény megszüntetéséről magánemberektől kapták a svéd gyermekvédők, nem a román szervektől. Landelius ezután július 1-én Emma Nicholson bárónőhöz, az Európa Parlament képviselőjéhez fordult, aki Romániáról szóló jelentéseiben többször kitért arra, mennyire fontos javítani a hátrányos helyzetű gyermekek ügyét. A bákói hatóságok először a felmondóleveleket küldték ki a gyimesbükki intézet alkalmazottainak, azután az ott gondozott 116 gyermeket szállították át bákói és Hargita megyei intézményekbe, majd az adományba kapott összes felszerelést elszállították. Az ipari mosógépek nem fértek ki az ajtón, így azokat szétdarabolták. A gyermekotthon udvarán játszótér volt, a fából készült játékokat is szétverték. - A bákói hatóságok felajánlották a dolgozóknak, dolgozzanak más, a megyében működő gondozókban. Az alkalmazottak egy csoportja így ment el a Gyimesbükkhöz közeli Vermesti-re. Az ottani intézményben uralkodó állapotok azonban /nem volt víz az épületben!/ visszariasztották őket. A Bákó megyei gyermekotthonok felszereltségi színvonala tehát korántsem felel meg az európai standardoknak. - Az országos román nyelvű sajtó, noha járt a helyszínen, még nem adott érdemben hírt az esetről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ A Transindex [www.transindex.ro] összeállítása Az a valóság, hogy a kezelésre szoruló gyermekeket Bákó, illetve más megyék között szétszórták, a személyzetet szélnek eresztették, a főleg külföldi segélyekből származó berendezéseket, felszereléseket pedig "helyben" szétosztották - ismeri Bákó megyei tanács elnöke és főtitkára. Azzal indokolták, hogy a gyermekeket családi típusú hajlékokban vagy fogadott családban helyezzék el. De nem így történt: a Hargita megyéből származókat nem családi típusú hajlékba, hanem egy másik, nagyjából hasonló intézetbe vitték. Az sem igaz, hogy a megyei szakigazgatóság egyeztetett volna a legtöbbet áldozó svéd adományozókkal. Szétvágtak egy mosógépet, jobbra vagy balra elszállítanak adományba kapott berendezéseket, ez a romboláson túl másféle benyomást nem kelthet. /Gyarmath János: Valami mégis sántít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2001. november 9.
A Bihar megyei magyar tudományos életről esett szó nov. 3-án azon az előadássorozaton, amelyet a Magyar Tudomány Napján terveztek Nagyváradon. Dr. Fleisz János, a Bihar megyei és Nagyváradi Civilszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, míg 1990 előtt lehetetlen volt tudományosan megalapozott műveket közölni, addig most a dokumentálódás okoz gondot, a levéltárak felkészületlenek, szervezetlenek. Ennek ellenére folynak helytörténeti és történeti kutatások Nagyváradról és egész Bihar megyéről. Tervezik Erdély, Partium, és bánsági városok történetének feldolgozását is. /(balla): Fő a tudományos eredmények összegzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2001. november 9.
Nov. 8-án Marosvásárhelyen megnyílt a VII. Nemzetközi Könyvvásár. - 29 stand, 45 kiadó - mondta szűkszavúan Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, aki a megnyitó műsorvezetője és tolmácsa is volt egyszemélyben. Dorin Florea polgármester arról a támogatásról is szólt, amelyet a városháza nyújt marosvásárhelyi szerzőknek. (Magyar nyelven író szerzőt még nem segített megjelenéshez a városháza.) Kőrösi Orsolya, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára a Kárpát-medence legnagyobb könyvfórumának nevezte a vásárt, ahol megannyi jelentős magyar íróval találkozhat a közönség. Kiemelte, hogy az NKÖM a vásáron is fellelhető igen jelentős számú kötet megjelenését támogatta. Az elmúlt tíz évben a magyar állam kétmilliárd forintot fordított a határon túli könyvek kiadásának támogatására. A kis kiadók nem engedhetik meg maguknak a bérleti díjat, hát távol maradnak, esetleg valami főtéri bejáróban kínálják a portékát. /Bölöni Domokos: Megnyílt a könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./ Kőrösi Orsolya magyar államtitkár-helyettes kifejtette: A magyar kormány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumán keresztül tudja támogatni a határon túli magyar lap- és könyvkiadást. A magyar könyvkiadók és a határon túli könyvkiadók azonos feltételekkel pályáznak. Másodsorban nemcsak magát a könyvkiadást támogatjuk, hanem létrehoztunk egy speciális ösztöndíjat, amely magát az alkotást támogatja, hiszen az alkotás nélkül nincs mit kiadni. Harmadsorban pedig pontosan ilyen eseményeket, könyvszakmai rendezvényeket, mint ez a mai megnyitó, támogatunk. /Azonos feltételek a kiadóknak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2001. november 9.
Nov. 8-án ülésezett az Országos Audiovizuális Tanács (CNA). Megegyeztek a beígért hullámhosszok és egy tizennyolc órás intervallum kiosztásáról. A tizennyolc órából nyolcórányi sugárzási időt kapott a kolozsvári, a történelmi egyházakat tömörítő ökumenikus Agnus Rádió. Csép Sándor, a kolozsvári református egyház sajtóreferense elmondta, bár az elért sugárzási időnél többre számítottak, ez a nyolc óra is nagy előrelépést jelent. Csép hozzátette, a protestánsok mellett a katolikusok és görög katolikusok számára is fórumot jelentő rádió a magyar mellett angol és román nyelven is sugároz majd. Az Agnus Rádiót vezető Adorjáni László elmondta, a frissen született CNA-döntés mindenki számára előnytelen. "Nekünk különösen azért, mert amellett hogy osztoznunk kellett az adventista érdekeltségű Radio Sperantei-jal (a rádió szintén nyolc óra sugárzási időhöz jutott), és a kétórányi intervallumot nyert Vocea Evangheliei rádióval, le kellett mondanunk fiatalabb hallgatóinkról." Adorjáni pozitívumként értékelte, hogy a kolozsvári, illetve bukaresti rádió magyar adásai nem fedik majd az adó sugárzási idejét. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja elmondta, egész frekvenciához, tehát 24 órás sugárzási lehetőséghez jutott Kolozsváron az Antena 1 televízió rádiós része, a Radio Romantic. Az ülésen erős harc bontakozott ki a kiosztandó egész frekvenciáért az említett adó és a Sebesi Karen Attila, a Tonic Media Alapítvány elnöke által képviselt multikulturális rádióadó, a Tonic Rádió pályázata között.. Sebesi Karen Attila a döntést igazságtalannak érzi. Hozzátette, a rádióadó beindításáért harcolni fog a jövőben is. /Botházi Mária: Nyolc óra Agnus FM. Frekvenciákról döntött az Audiovizuális Tanács. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2001. november 9.
November 7-én az államilag elismert felekezetek képviselői az Oktatási és Kutatási Minisztérium vezetőségével tanácskoztak. A megbeszélésen az egyházi oktatás problémái, az állami tanintézményben zajló vallásoktatás került szóba. Az egyházi elöljárók a tanügyi törvény módosítását indítványozták, azért, hogy a felekezeti iskolákban is indíthassanak nem elhivatottsági osztályokat. A szakminisztérium ezzel ellentétben a törvény betartása mellett kardoskodik, és tervek szerint a következő tanévtől megszünteti azt a korábbi rendeletet, amely lehetővé tette, hogy egyházi iskolákban egyéb szakok (matematika, informatika, kémia, biológia) is induljanak. /(anikó): Átszervezés előtt az egyházi oktatás? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./
2001. november 9.
November 4-én tartották meg Máramarosszigeten a már hagyományosnak számító "Ki mit tud?" vetélkedőt. A rendezvény egyben a történelmi Máramaros szórványmagyar műkedvelőinek felvonulása is volt. A zsűri tagjainak, valamint a szervező Hollósy Simon Művelődési Egylet vezetőinek, Zahoránszky Ibolyával az élen, közel hat órás rendezvényt kellett végigizgulniuk. Ennyi időbe telt ugyanis, míg a máramarosszigeti, felsővisói, rónaszéki, hosszúmezői, kistécsői és aknasugatagi műkedvelők bemutatták a szavalástól a vallási-, világi népi játékokig terjedően az összes lehetséges műfajt magába foglaló előadásaikat. A vetélkedőt követően a résztvevő csoportok vezetői, szakmai megbeszélésre ültek össze. Kötő József szerint a rendezvény bebizonyította: nem egy szórványvidék kulturális megnyilvánulásának voltunk tanúi, a résztvevők létszáma legalábbis a tömbmagyarság látszatát keltette. Ki kell dolgozni egy öneltartási modellt, a civil társadalmat pedig erőteljesebben kell éltetni, vonták le a következtetéseket a vita résztvevői. /Farkas E Zoltán: Tömbmagyar "Ki mit tud", szórványban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 9./
2001. november 9.
Kivilágított töklámpásokkal vonultak ki a római katolikus temetőbe halottak napján a felsőbányai gyermekek. A töklámpás-felvonulás egyike a régi felsőbányai népszokásoknak. A MADISZ /Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség/ 1990-t követően megszűnt felsőbányai szervezete tavaly alakult újjá. Azóta kulturális megemlékezésekkel, húsvéti tojásfestő-kosárdíszítő versenyekkel, gyermeknapi vetélkedőkkel voltak jelen a város életében. /(dávid): Töklámpással világítottak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 9./
2001. november 9.
A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői első ízben 1998-ban, a lap egyéves születésnapján osztották ki a lap nívódíját. Ferenczes István főszerkesztő elmondása szerint évente azoknak adják át a díjat, akik a legjobb írásokat közölték a lapban az esztendő során. 1998-ban Kovács András Ferenc, Tánczos Vilmos, Benkő Levente, 1999-ben Gazda József, Bogdán László, Vincze Gábor, 2000-ben Oláh-Gál Elvira és Kányádi Sándor vehették át a díjakat. Az idei díjátadásra nov. 7-én került sor a lap szerkesztőségében, ahol Máthé Éva, Király László és Lőrincz György részesültek az elismerésben. /(Daczó Dénes): Negyedik alkalommal. Kiosztották a Székelyföld nívódíjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2001. november 9.
A 44 éves Szabó Tibor, a Figura Stúdió Színház igazgatója emlékezett: 11 éve színész, 33 éves korában került a szintén 11 évvel ezelőtt induló Figura Stúdió Színházhoz. 1988-ban egy fiatal mérnök, András Imre újraélesztette a nagykárolyi színjátszást, ott volt Szabó Tibor is. 1990-ben a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház versenyvizsgát hirdet színészi állások betöltésére, felső korhatár 33 év. Szabó Tibor jelentkezett, felvették. 1994-ben társaival átszerződött a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházhoz. Majd visszatért Gyergyóba, és 1996-ban megpályázta a Figura igazgatói székét. Kinevezték. Jelenleg újra a sepsiszentgyörgyi színház színművésze is. Közben a Figuránál elkezdődött a társulatépítés. Idén a Figura társulata két friss diplomással gyarapodott, jövőre pedig egy egész csapat jön. Szabó Tibor szeretne megfelelő teret biztosítani az elmélyült, alkotó műhelymunkához. /Gergely Edit: "Feladatom teret biztosítani az újjászülető társulatnak" Beszélgetés Szabó Tiborral, a Figura Stúdió Színház igazgatójával. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2001. november 9.
November 3-án három Szatmár megyei településen tartott ingyenes bábelőadást a Szatmárnémeti MADISZ, Bogdándon, Hadadnádasdon és Hadadon mutatták be a népszerű mackójátékot. Az ifjúsági szervezet fiataljai augusztus 31. és szeptember 3. között csángóföldi bábturnén vettek részt. 2001 végéig összesen 12 Szatmár megyei települést fognak meglátogatni Veress Zoltán meséjével az amatőr bábszínészek. Bogdándon kb. 120 gyermek tekintette meg a játékot. Bogdándon fogy a lakosság is, egyre kevesebb a gyerek, és egyre többen dolgoznak külföldön. Hadadnádasdon is összesereglettek a gyermekek. A helyi iskolában a megvásárolt tűzifa nem lesz elég tél végéig, ráadásul a felvágatásra sem maradt pénz. Hadadon a tágas kastélyban léptek fel. /Ilonczai Tamás: Irgum Burgum Benedek Szatmár megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2001. november 9.
November 9. és 11. között Félixfürdőn szakmai tanácskozást tart a Magyar Állatorvosok Világszövetsége. A megbeszélésen hazai, magyarországi, ausztriai, németországi és ukrajnai szakemberek vesznek részt. /(K.F.): A Magyar Állatorvosok Világszövetsége tanácskozik Félixfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./
2001. november 9.
Hézagpótló könyv a levéltáros-történész Pál-Antal Sándor Marosszék és Marosvásárhely az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc idején című munkája. A vaskos, ötszáz oldalnyi kötet rövid bevezetővel 208 korabeli, döntő többségében kiadatlan iratot, jegyzőkönyvet és lajstromot tartalmaz. A szerző munkásságát falutörténeti munkái, a Maros megye magyarságának történetét tárgyaló két kötet, illetve a Marosvásárhely történeti múltjának szánt tanulmánykötet, a székely kérdést tárgyaló számos írása stb. jelzik. A könyv Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Alapítvány által kiadott Múzeumi Füzetek 19. köteteként jelent meg. /Dr. Szabó Miklós: Pál-Antal Sándor új könyve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2001. november 9.
A Szatmári Római Katolikus Püspökség immár hetedik alkalommal ad a hívek kezébe saját kiadású könyvnaptárt /Római Katolikus Naptár 2002/. E kiadványban folytatódik, immár az 5. résszel, a dr. Bura László által írt egyházmegye-történet. Ehhez kötődik a trianoni döntés által az egyházmegyéből leszakított, Magyarország területére került részek (Csonka Szatmár) történetének a leírása, 1918-tól a Debrecen-Nyíregyháza Római Katolikus Egyházmegye létrejöttéig, László (Franczen) Károly és dr. Cserháti István tollából. A naptárban található még Merli Rudolf bubesheimi plébános Krasznabéltek történetéről szóló tanulmánya. A nagykárolyi katolikus líceum tízéves múltjáról Visnyai Csaba igazgató írása szól. - A négy erdélyi magyar egyházmegye közül a szatmári az egyetlen, amely könyvnaptár kiadására vállalkozik. /Máriás József: Római Katolikus Naptár 2002. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 9./
2001. november 9.
Az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ című kétheti lap néhány napja felmondott valamennyi munkatársának, akik Új Idő néven színes magazint készülnek a piacra dobni. A csőd szélén álló Európai Idő alapítója, a lapot kiadó Erido Kft. ügyvezetője, Horváth Alpár szerint korábbi munkatársai tudatosan tették tönkre a magazint, ezért pert helyezett kilátásba. Az egykori főszerkesztő, Willmann Walter úgy vélte, a magazint a rossz menedzselés sodorta a csődközeli helyzetbe. A kéthetenként megjelenő magazin az 1989. decemberi események után látott napvilágot. A lap 30 ezres példányszámban jelent meg, az Európai Idő nevű kisvállalkozás kiadásában. Az 1991 márciusában megalakuló, a kiadási jogot átvevő, Horváth Alpár kizárólagos tulajdonában lévő Eurid Kft. azonban ugyanazon év szeptemberében már csak 6200-as példányszámot regisztrált. 1996-ra 35 ezres példányszámot értünk el, amikor 20 millió lej körüli részesedést is tudtunk fizetni - emlékezett Horváth Alpár. Ekkor már nyereséges vállalkozás volt az Európai Idő. Horváth Alpár feleségére, Horváth Olgára bízta az ügyvezetést. 1999 májusára azonban a cég közel 500 millió lejes adósságot halmozott fel. Horváth Olga átvette a teljes ügyvezetői jogkört. A lap példányszáma csökkent, jelenleg 11 350 példányban nyomják. Az Európai Idő több mint 1,2 milliárd lejes adósságot halmozott fel. Az időközben Horváth Alpártól elvált Horváth Olga jelezte, hogy már képtelen meggyőzni beteg exférjét, hogy továbbra is maradjon a háttérben. November 13-án megjelenik az Új Idő című kétheti rendszerességgel megjelenő magazinunk nulladik száma - jelentette ki Willmann Walter, az új lap főszerkesztője, illetve az Uránia Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. /Csinta Samu: Lapháború készül Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2001. november 9.
Makay Botond Krassó-Szörény megyei RMDSZ-elnök szerint rövidesen RMDSZ szervezet alakul a Mehedinti megyéhez tartozó Orsován, mintegy harmincan kívánnak a magyar érdekvédelmi szervezetbe beiratkozni. Arra a kérdésre, hogy ez összefüggésben van-e a státustörvény adta lehetőségekkel, az elnök elmondotta: igen is, meg nem is. Már esztendőkkel ezelőtt volt szó egy orsovai szervezet létrejöttéről. /(Krassay): Orsován RMDSZ?! . = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./
2001. november 9.
Nov. 9-10-én tartja a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Pax Romana katolikus értelmiségi mozgalom találkozóját. A program címe: A mi szentmisénk. /Pax Romana tanulmányi találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./
2001. november 9.
Jánosi Antal /sz. Csíkszentmárton/ Kolozsváron él, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán szerzett oklevelet 1980-ban. Kezdeményezésének köszönhetően jött létre 1987-ben a csíkszeredai Művészeti Népiskola grafikai szakosztálya, melynek jelenleg is referense. Jánosi Antalnak Csíkszeredában nyílt kiállítása. /Jánosi Antal kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./
2001. november 10.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Szövetség Romániáért párt vezetői nov. 9-én aláírták a két politikai szervezet összeolvadásáról szóló megállapodást. A két párt fúziójára a jövő évi jan. 19-i rendkívüli kongresszuson kerül sor. A megállapodás értelmében az új párt megőrzi az NLP elnevezését és szimbólumát. /Megállapodás az NLP és SZR összeolvadásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2001. november 10.
A képviselőház nov. 9-én elvetette az oroszországi román kincsekre vonatkozó nagy-romániás indítványt. A vita során Ioan Mircea Pancu, Szociáldemokrata Párt (SZDP) képviselője következetlenséggel vádolta meg a liberálisokat, akik szerinte "összeszűrték" a levet a nagy-romániásokkal. Az NLP részéről Crin Antonescu utasította vissza a vádakat. Borbély László RMDSZ-képviselő rámutatott: üzenetét tekintve, az indítvány időszerűtlen és veszélyes. - A román-orosz alapszerződés kérdése éveken át holtponton volt az Oroszországba került román állami kincsek és a Ribbentropp-Molotov paktum vitája miatt. A tárgyalások a közelmúltban kezdődtek újra, miután a jelenlegi román kormány késznek mutatkozott arra, hogy külön kezelje az alapszerződés ügyét a vitás kérdésektől. /Elvetették az NRP bizalmatlansági indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2001. november 10.
Románia továbbra is kész párbeszédet folytatni Magyarországgal a státustörvény kérdéséről - jelentette ki Mihnea Motoc külügyi államtitkár. Az államtitkár, aki az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén vett részt, a román sajtónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Strasbourgban nem találkozott a magyar küldöttséggel, mivel "Budapesten nagyon jól ismerik Bukarest álláspontját". Az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén felszólalt Martonyi János magyar külügyminiszter is. A magyar diplomácia vezetője Strasbourgban találkozott az ET parlamenti közgyűlésének főtitkárával, valamint az EBESZ kisebbség- ügyi főbiztosával. A velük folytatott eszmecserén kérte a két szervezetet, nyújtson politikai támogatást ahhoz, hogy a kedvezménytörvényt bíráló szomszédos országok tanúsítsanak készséget a Magyarországgal való érdemi konzultációra, a konkrét fenntartásaikkal kapcsolatos megoldások kidolgozása érdekében. /Státusügyben a helyzet változatlan. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2001. november 10.
Adrian Nastase miniszterelnök nov. 9-én bejelentette: a kormány mintegy két hónappal meghosszabbította az államilag elkobozott ingatlanok visszaigénylésének határidejét, az új határidő 2002. febr. 14-e lesz. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy országos szinten eddig a prefektúrák 45 ezer, míg a helyi tanácsok 70 ezer ilyen kérést jegyeztek. /Meghosszabbították az elkobzott ingatlanok visszaigénylésének határidejét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2001. november 10.
Adrian Nastase a prefektusokkal tartott telekonferenciáján az év első kilenc hónapjának gazdasági tevékenységét megvizsgálva kijelentette, hogy a kormányzási programban vállalt kötelezettségeket megvalósította a kormány: 9,6 százalékkal nőtt az ipari termelés, az export összértéke pedig 8,6 milliárd dollárra tehető, amely 13,6 százalékos növekedést mutat az előző év hasonló periódusához képest, a munkanélküliségi arány a tavalyi 10,2 százalékhoz képest 7,8 százalékra csökkent. - A kormány javasolni fogja, hogy az Oroszországgal megkötendő alapszerződés tegyen utalást a Ribbentropp-Molotov szerződésre. /Adrian Nastase telekonferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2001. november 10.
A Román Nemzeti Bank bejelentette, hogy nov. 12-étől árfolyamlistáján jegyezni fogja a magyar forint (HUF), a cseh korona (CZK) és a lengyel zloty (PLN) árfolyamait. - Pár nappal ezelőtt a Nemzeti Banki egyik igazgatója átiratban tiltotta meg a Pireus Banknak a forinttal való tranzakciót. /Hétfőtől a Román Nemzeti Bank jegyzi a forintot is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2001. november 10.
A román politikusok továbbra sem adnak jelentőséget az igazságszolgáltatás függetlenségi elvének, és minden megszorítás vagy fenntartás nélkül beleavatkoznak a döntéshozatalba valamint a bírók tisztségekbe való kinevezésébe - olvasható abban a jelentésben, amelyet a Nyílt Társadalomért Alapítvány készített a Románia európai integrációs megfigyelésének programja keretében. Beavatkozásnak tartották például Iliescu államfőnek azt a kijelentését, amikor "politikai tévedésnek és jogi igazságtalanságnak" nevezte Stanculescu és Chitac tábornokok elítélését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a Temesváron 1989. decemberében megölt (73) és megsebesített (253) személyek miatt hozott. Ugyanebben az esetben az igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy politikai perről volt szó, a legfőbb ügyész pedig felfüggesztette a büntetések végrehajtását. /Továbbra sem független a román igazságszolgáltatás. Elmarasztaló a Nyílt Társadalomért Alapítvány jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2001. november 10.
A vádlottak padján Ion Antonescu marsall, aki megmentette a romániai zsidóság életét azzal, hogy nem szolgáltatta ki őket Németországnak, hangzik jelenleg Romániában. Valójában Antonescu felelős a romániai zsidók százezreinek 1940-44 közötti elpusztításáért. A vasgárdista zendülés idején, 1940 januárjában Bukarestben 121 zsidót gyilkoltak meg, bestiális módon. 1941 júniusában a iasi-i pogrom több mint tízezer áldozatot követelt. A németek oldalán harcoló román hadsereg mintegy 166 ezer zsidót gyilkolt meg. A még életben maradt zsidók legnagyobb részét Transznisztriába deportálták, lágerekbe gyűjtötték, és megsemmisítették. Antonescu szinte teljesen kiirtotta a besszarábiai, észak-bukovinai és transznisztriai zsidókat, összesen mintegy 340 ezer embert. Részben meghagyta az ókirályságbeli és dél-erdélyi zsidók életét, ellenben egzisztenciájukat kegyetlen intézkedésekkel tette tönkre. Már a kommunista államhatalom is gondosan ügyelt arra, hogy a román nép ne szembesülhessen közelmúltjának eme szégyenteljes mozzanataival. Romániának sikerült nagymértékben mentesítenie magát a genocídium vádja alól. Az 1989 utáni román nacionalizmus nagymértékben ebből a megszépített, a történelmi valóságokkal a népet nem szembesítő múltból táplálkozik. Az 1989 óta egymást váltó kormányok passzív cinkossága révén ma nem egy erdélyi zsidó polgár látja saját igazolványában Ion Antonescu nevét az utca megjelöléseként. /Salamon Márton László: Tömeggyilkos utca. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./
2001. november 10.
Annak ellenére, hogy 1992. márciusában életfogytiglan választották, visszavonulni készül tisztségéből Mózes Árpád, az erdélyi evangélikus egyházkerület püspöke, visszavonulása időpontját az Ágostai Hitvallású Evangélikus Lutheránus Egyházkerület dec. 5-6-i zsinatán jelenti be. A fiataloknak szeretne teret biztosítani. Mózes Árpád nyugdíjas éveire Nagykárolyba kíván visszavonulni családjával. Betöltötte a 70. évét, 45 éve szentelték fel papnak. Mózes Árpád 1992-ben hosszas rábeszélések után vállalta a tisztséget. Most egy súlyos szívinfarktus után orvosai óvták a szerepvállalástól. Püspöksége idején egy templomot és több közösségi épületet avatott az egyház, 18 templomát pedig renováltatta. Mózes Árpádot kiállásáért 1958-ban letartóztatták, 18 évi kényszermunkára ítélték. Letartóztatása után hazaárulással vádolták, és halálos ítéletet helyeztek kilátásba, a per során azonban enyhítették a besorolást. Fél esztendőt a kolozsvári Szekuritáté pincéjében, fél évet a szamosújvári börtönben töltött, öt éven át pedig gátépítéseknél, csatornázásoknál, valamint mezőgazdasági munkákon dolgozott a Duna-delta mocsaraiban. Hat év után, 1964-ben szabadult az általános kegyelmi rendelettel. Püspökké választása előtt 14 évig a Temesvári egyházmegye espereseként szolgált. Az evangélikus egyház a legkisebb történelmi magyar egyház Erdélyben. 39 templomában 44 lelkésze szolgálja a híveket. A 40. templom most épül Csíkszeredában. Templomaiban nem csak magyarul tartanak istentiszteleteket. 1952 óta ehhez az egyházhoz tartoznak a szlovák evangélikusok is, akik 6 gyülekezete számára Mózes Árpád püspöksége idején hoztak létre külön egyházmegyét. /Gazda Árpád: Nyugalomba vonul Mózes Árpád. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./
