Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 437 találat lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-437
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. augusztus 31.

Magyarország, amint felkerült a NATO és az Európai Unió éltanulóinak a listájára, agresszív nacionalista politikába kezdett - állította aug. 30-i számában a bukaresti Cronica Romana, amely szerint ennek egyik jele és megtestesülése a státustörvény. "Magyarország erős nemzet, mondják a magyarok, meg kell tehát oldani a szomszédos államokban élő magyarok problémáját. Magyarok lévén, nekik is Magyarországhoz kell tartozniuk, még ha más területeken élnek is. S a nyilatkozatokat tettek követték." - fejtegette a bukaresti lap főszerkesztője. A lap az RMDSZ-t is támadta. A bukaresti Adevarul című nagy példányszámú politikai napilap főszerkesztője is vezércikkben foglalkozott a státustörvénnyel. "Budapest politikájának célja, hogy a romániai magyarok kiváltságos kaszttá váljanak, akik nincsenek alávetve az egységes román nemzetállam törvényeinek" - írta a lap, hozzátéve: "Bármelyik magyar kormány ideálja marad Nagy-Magyarország helyreállítása, még ha csak virtuálisan is." /Végenincs román sajtókampány a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Adrian Nastase miniszterelnök és Emma Nicholson, az Európa Parlament romániai jelentéstevője aug. 30-i találkozásuk alkalmával úgy döntöttek, hogy alapítványt hoznak létre a romániai gyermekek helyzetének megkönnyítésére. Az alapítvány a 6,5 millió főnyi romániai kiskorú életkörülményeinek javítását, a szociális támogatás minőségének növelését tűzte ki célul. A miniszterelnök szerint az alapítvány olyan nemzetközi keret létrehozásásához fog hozzájárulni, amely segítséget nyújt a román hatóságoknak abban, hogy kiegészítő pénzügyi alapokat és megoldásokat találjon a hazai gyermekek helyzetének könnyítésére. Emma Nicholson értékelte a román kormány intézkedéseit, de hozzátette: még sok a tennivaló. /Nicholson és Nastase alapítványt hoz létre a romániai gyerekek megsegítésére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Szept. 5-7. között Bukarestbe várják Őry Csabát, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkárát, és Szabó Tibor HTMH-elnököt. Ezt követően szept. 10-13. között Tabajdi Csaba (MSZP) vesz részt a Bukarestben sorra kerülő roma-konferencián. Ezzel egyidőben Pintér Sándor magyar belügyminiszter is Bukarestbe érkezik szept. 12-13. között, ugyanekkor Balázs Péter magyar külügyi helyettes államtitkár gazdasági témákról, CEFTA-ügyekről tárgyal Bukarestben. Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárt szept. 10-11. között várják Budapesten, ahol Németh Zsolt és Szabó Tibor államtitkárokkal tárgyal. Végül szept. 18-án, Budapesten kerül sor a két külügyminiszter elnökletével a román-magyar kormányközi vegyes bizottság értekezletére. /Román-magyar őszi eseménynaptár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Adrian Pitu rendőrőrnagy politikai menedékjogot kapott Magyarországon. Adrian Pitu 1997-98 között a temesvári és lugosi rendőrségen dolgozott. 1997-ben a Temes megyei rendőrparancsnokság becsületbírósága tartalékba helyezte, úgymond "az intézményen belül folytatott politikai propaganda" miatt. Bár a vádat a bíróság nem erősítette meg, állítása szerint tovább zaklatták, sőt halállal is megfenyegették. Pitu, a rendőrség "milicista módszerei és visszaélései miatt" beadta a felmondását, s olyan vádakat hozott fel, hogy a "politikai rendőrség" továbbra is lehallgatja az állampolgárokat, hogy nem iktatják a lakossági panaszokat, beszélt a rendőrségi visszaélésekről, kínzásokról. Azt állította, hogy informátorok beszervezésére kötelezték őket. Ezért menekült családostól Magyarországra 1998-ban, ahol a debreceni gyűjtőtáborba került. Távollétében tavaly a bukaresti katonai törvényszék két év börtönbüntetésre ítélte dokumentumok elsajátításáért és megsemmisítéséért. Fellebbezett, meg is nyerte, s az ügyet a temesvári katonai törvényszék tárgyalta újra. Az ügy az Európai Emberjogi Bíróságig jutott, 2000-ben bekerült az Amnesty International Romániáról szóló évi jelentésébe is. - Ha igazak a Pitu által felhozott vádak, azt jelenti, hogy Románia még mindig távol áll a lakosságbarát rendőrségtől. /(mózes): Árnyalatok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Öt igen és egy nem szavazattal a szenátus kulturális bizottsága aug. 29-én elfogadta a román nyelv védelmét célzó törvénytervezet szövegét. Az egy ellenszavazatot az RMDSZ-honatya adta le. Látható, hogy a javasolt törvényszöveg elsősorban nem a román nyelvet kívánja védeni, hanem a magyart elnyomni. Közérdekű szöveget csak pontos és korrekt román fordítással lehet közölni. Ez az írott és elektronikus sajtóra is vonatkozik, nemcsak a plakátokra, ami akár azt is jelentheti, hogy a hazai magyar nyelvű sajtó, a magyar nyelvű tévé és magyar nyelvű rádió nem közölhet, illetve csak két nyelven közölhet közérdekű híreket. A törvény kitér a szóbeli nyelv korrekt intonációjára, ritmusára, hangsúlyára stb. is. Ember legyen a talpán az a politikus, aki mindezt be tudja tartani. Létrehozzák a nyelvrendőrséget, melyet csupán "a román nyelv helyes használatát célzó hivatalnak" becéznek, keményen bírságolhat: a nyelv bűnösei akár tíztől ötven millió lejig terjedő büntetést is kaphatnak. /Kilin Sándor: Verébre ágyúval? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Két, a Reform Tömörüléssel kapcsolatos, jócskán feltűnést keltő írás (Új elit, veszélyes régi eszközökkel, valamint A Reform Tömörülés egyetlen célja: a politikai hatalom megszerzése) jelent meg az aug. 21-i Szabadság hasábjain. Mindkettő szerzője Tibori Szabó Zoltán. Félelmetes kép rajzolódik ki belőlük. A sötét terveket szövő, fondorlatos, megátalkodott Reform Tömörülés (RT) ugyanis "ki akarja csinálni Eckstein-Kovács Pétert", "egyházügyi komisszár bevetésén" mesterkedik, a "hatalom mindenáron való megszerzésére tör", s e téren annyira gátlástalan, hogy bizony gondolni sem jó arra, "mi lesz", ha ez valóban bekövetkezik, mert ebben az esetben "arra is számíthatunk, hogy napokon belül kifüggesztik az "akasztási sorrendet". TSZZ szerint "az RT ugyanazt az agresszív politikai stílust szeretné Erdélybe bevezetni, amelyet mentoraik, a Fidesz-politikusok honosítottak meg az utóbbi években Magyarországon". A két írás alapjául szolgáló "dokumentum ékes bizonyítéka annak, hogy a komoly felkészülés hiánya, csupán a pesti "politológiai" tánciskolákon szerzett diplomák hova vezetnek". "Ezek a fiatalok nem hisznek a demokráciában, számukra a demokrácia csupán elméleti keret, amelybe saját politikai és anyagi ambícióikat beleilleszthetik. A demokráciát szerintük másoktól kell elvenni." "Az erdélyi magyarság dögöljön meg. Csak mi szerezzük meg a politikai hatalmat, jussunk a "források", a húsos fazekak közelébe, a többi nem számít." És persze, "a nagy hatalommegszerzési, személyiségkicsinálási és egyházkomisszárkodási stratégiák megvalósításához az ITD Hungary, a Reform és a Participatio alapítvány útján Magyarországról átmosott állami pénzek szolgálnak forrásként". Kiderül, hogy a szerkesztőségben teljes terjedelmében meg lehet tekinteni "azt a dokumentumot, aminek a hitelességéhez és eredetiségéhez nem fér kétség". Csakhogy ma számítógéppel és nyomtatóval bárki írhat effélét, jegyezte meg cikkében Asztalos Lajos. Valójában még feltételezni sem lehet, hogy a Reform Tömörülés az RMDSZ vezetésének a megszerzésére tör, mert tudatában van annak, hogy a tisztújító kongresszusokonnincs lehetősége többséghez jutni. Ennek a hamisítványnak az RT lejáratása lehet a célja. Így semlegesíteni lehet az RT-nek a fiatalok, az értelmiség körében tapasztalható népszerűségét, továbbá az általuk minden évben megrendezett bálványosi szabadegyetem sikerét. Ez a szöveg nem az RT programtervezete vagy éppenséggel programja, aminek az erdélyi magyarság szülőföldjén való jövőjéről, boldogulásáról, a fennmaradását szavatoló jogainak kiharcolásáról kellene szólnia. De arról sem szól, amit TSZZ szeretne belemagyarázni, hogy "az erdélyi magyarság dögöljön meg", vagy hogy "kifüggesztik "az akasztási sorrendet". - TSZZ ugyanazt a módszert alkalmazta, mint az utóbbi időben nemegyszer. Amikor a magyar kormány kétmilliárd forintot ajánlott az erdélyi magyar egyetem létrehozására, TSZZ ezzel nem értett egyet, és arról akarta meggyőzni az olvasót, hogy micsoda panamázás lesz itt. Nos, az egyetem októberben megnyitja kapuit. A státustörvénnyel kapcsolatban, egy az egyben az SZDSZ korifeusaival azonos módon, TSZZ szerint az egész a magyarországi választási kampány céljait szolgálja; nem sokat ér, a kedvezmények java része törvény nélkül eddig is biztosítva volt; az igazolványok elkészítésére létesítendő irodák nem bírják majd szusszal; a törvény alkalmazása során etnokorrupció és etnobiznisz - az SZDSZ kedvenc címkéi - üti föl a fejét, magyarán mondva, lefizetésre fog menni a dolog, és így tovább. "Kár, hogy TSZZ-t nem hallottuk akkor, amikor a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ volt kormányon és a miniszterelnök Horn Gyula a határon túliaknak, így nekünk, magyaroknak is, időnként be akarta vezetni a vízumot, csökkenteni akarta a Kossuth rádió teljesítményét, föl akarta számolni a Duna tévét, nem hallottuk akkor, amikor a magyar-román alapszerződés előkészítésekor az MSZP-SZDSZ kormányszövetség lépésről lépésre meghátrált, nem hallottuk akkor, amikor 1997 januárjában az SZDSZ-es Törzsök Erika lényegében megtorpedózta a Bolyai Egyetem újralétesítését stb. Amióta viszont a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a Független Kisgazdapárt (FKGP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) van kormányon, azóta, az MSZP és az SZDSZ véleményéhez igencsak hasonlóan, amint fönt említett cikkeihez hasonló tárgyú írásaiból értesülhetünk, az "Orbánék" hibát hibára halmoznak, "agresszív" politikát folytatnak. Nyilván azért, mert ez a kormány végre elszánta magát, és szép szavak helyett anyagilag támogatja például az erdélyi magyar magánegyetem létrehozását, a csángók körében a magyar nyelv oktatását, kidolgozta a státustörvényt, nemzetközi fórumokon fellép a határon túlra szakadt magyarság érdekeiért. Szemben a Magyar Szocialista Munkáspárt által évtizedekig folytatott, majd az MSZP és az SZDSZ által átvett elnemzetlenítő, a nemzeti érzést elszürkítő, majd az összetartás érzésével együtt a lelkekből kiölő, a határon túlra szakadt magyarságot lényegében leíró, a nagy nemzetköziség elvét hirdető politikával." /Asztalos Lajos: Belemagyarázás és igazság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Az erdélyi magyar közvélemény megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy az Agache-perben nehéz börtönévekre ítélt, súlyosan beteg Héjja Dezsőt letartóztatták, majd a csíkszeredai börtönbe szállították. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívásában azt kérte, hogy gyakoroljanak nyomást a hatóságokra az ártatlanul börtönbe vetett Héjja Dezső szabadlábra helyezéséért, e kérdés legyen szakítópróba az RMDSZ számára a kormánypárttal való együttműködés tekintetében. Frunda György szenátor, Héjja védőügyvédje kifejtette: Héjja Dezső nem menekült el, mert ártatlannak vallotta magát, másrészt igen rossz az egészségi állapota. Annyira rossz, hogy nem tudja saját magát ellátni, tehát ápolásra, segítségre szorul. Frunda a letartóztatási döntést megtámadta a bíróságon, és kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását mindaddig, amíg a Héjja Dezső egészségi állapota megengedi azt, hogy letöltse a kirótt büntetést. Ezzel párhuzamosan Frunda megírta a kegyelmi kérvényt, továbbá készíti azt a beadványt, amelyet legkésőbb szept. 10-ig elküld Strasbourgba az Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda arról is tájékoztatott, miért volt a késlekedés, hiszen az ítéletet öt hónapja kimondták: a Legfelsőbb Bíróságnak négy hónap kellett ahhoz, hogy az ítéletet megfogalmazza. Valószínűleg meg akarták akadályozni, hogy Frunda azonnal az emberjogi bírósághoz forduljon. Frunda támadta Tőkés Lászlót, mondván, tíz éve folyik a per, de eddig Tőkés László egyetlen egyszer sem érdeklődött arról, hogy mi a helyzet ezekkel az emberekkel. Miközben Agache családja mellett ott állt Petre Turlea egységpárti, majd nagyromániás képviselő, addig ő Cseresznyés Pál, majd a kézdivásárhelyiek védelmében egyedül volt. Egyetlen alkalommal jött el a tárgyalásra Tamás Sándor képviselő. Ezzel szemben végig kiállt mellette a romániai magyar sajtó jó része, újságírók, közülük Béres Katalin és Szász Attila. Frunda nem tudja elfogadni, hogy amikor emberek sorsáról, szabadságáról van szó, akkor valaki az ügyet politikai eszközként, népszerűség-növelő eszközül felhasználja anélkül, hogy addig egyetlen egy lépést is tett volna érdekükben. Frunda nem hiszi, hogy Tőkés Lászlónak valamilyen alapja is lenne ahhoz, hogy megkérdőjelezze munkája minőségét. - Szeptember 20-án lesz a következő tárgyalás. Azért, hogy most védence börtönben van, erkölcsileg felelősök azok a kézdivásárhelyi orvosok, akik aláírták azt az orvosi jelentést, melynek alapján az ottani igazságügyi szervek leszögezhették: Héjja Dezső bírja a börtönviszonyokat, ami egyébként nem felel meg a valóságnak. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője kérdése tendenciózus: "milyen hatása volt, lehet a politikai nyomásgyakorlásnak, ami a püspök úr felhívásából kisugárzik?" Frunda azt felelte, hogy "az ilyen típusú nyomásgyakorlásnak csakis negatív hatása lehet." /Gyarmath János: Már megírtuk a kegyelmi kérést... Interjú Frunda Györgyszenátorral, az Agache-perben vádoltak védőügyvédjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2001. augusztus 31.

140 Hargita megyei diák iratkozott pótérettségire, 137-en jelentkeztek vizsgára és mindannyian sikeresen érettségiztek. A nyári vizsgaidőszakban 96 középiskolás érettségizett sikertelenül, 41-en az előző évekből maradtak érettségire. /(kovács kinga): Pótérettségin sikeresen vizsgáztak a Hargita megyei diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Aug. 12-19 között első alkalommal szerveztek anyanyelvi tábort óvodások számára Zolton, a temesvári Bartók Béla Líceum nyaralójában. A kedvezményes tábor célja: vegyes házasságból származó, magyar nyelvű első osztályba készülő 6-7 éves gyerekek anyanyelvi ápolása. Az Illyés Közalapítvány támogatásával szervezett anyanyelvi táborban játékos foglalkozások során vezették be a kicsiket a magyar nyelv rejtelmeibe. /Anyanyelvi felkészítő tábor óvodásoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2001. augusztus 31.

A millennium záró ünnepe alkalmával, valamint Szent István királyra emlékeztetve a Duna Televízió összeállításokat közvetített. Az egyik Pusztináról, a moldvai csángók életéről szólt. Nagyon sok idős csángó-magyar szépen beszél magyarul, énekeltek Szent Istvánról, továbbá egyházi meg népdalokat, nagy átéléssel. Anyanyelvükön csak otthon beszélhetnek egymás közt. Az utcán meg nyilvános helyen, iskolában, templomban tilos magyarul beszélni. A pusztinai római katolikus pap - bár magyar neve van, azt állítja, nem tud magyarul. A helybéli volt Szent István katolikus templomban románul prédikál, és azt sem tudja, hogy Szent Istvánról van elnevezve a templom. Azt is állítja, hogy a falu népe nem magyar, csak csángó. S neki nem szabad ellenkező felvilágosítást adni, ő követi a felsőbb utasításokat. /Levey Ferenc: Szegény pusztinai csángó-magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2001. augusztus 31.

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának II. éves növendékei, két színpadi produkcióval vettek részt a közelmúltban harmadik alkalommal Kőszegen megrendezett Fesztivál a határon elnevezésű ifjúsági, kulturális fesztiválon és közéleti fórumon. /Vendégszereplésen, meghívásra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Aug. 30-án kiállításon bemutatták Gyergyószentmiklóson a város építészeti értékeit, melyet Köllő Miklós műépítész kezdeményezésére, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat támogatásával egy Anthony Gall műépítész vezette egyetemista csoport készített, többnapos gyergyószentmiklósi tartózkodás alatt. A rajzok egy felmérés részét képezik, ami alapot teremthet a város építészeti értékeinek megóvására. /Bajna György: Komoly értékeken járunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

2001. augusztus 31.

A Hargita Megyei és Városi Könyvtár /Csíkszereda/ mintegy fél évig tartó költözködés után aug. 6-án nyitotta meg újra kapuit. A megújult könyvtár olvasóteremmel és audiovizuális részleggel bővült. Szükséges számú számítógép hiányában egyelőre nincs mód a könyvtár állományában fellelhető CD-ROM-ok tanulmányozására. Tervezik az audiovizuális terem multimédiás teremmé alakítását. A könyvtárnak saját emblémája is van, és jól látható cégtábla hívja fel a figyelmet az új székhelyre. A beteg, mozgássérült, idős személyek részére házhoz szállítják a könyveket. /Kopacz Katalin: A könyvtár új arculata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Méhes György termékeny író, sok ifjúsági és gyermekkönyve, regénye és színműve jelent meg. Most megjelent egy könyvcsomag, amely az életmű jelentős részét és egyben a Méhes Györgyről, írásművészetéről szóló monográfiát is tartalmazza. A kolozsvári Erdélyi Híradó igényes, kemény kötésben kiadott "csomagja" hat kötetet tartalmaz, mindenekelőtt Orbán János Dénes monográfiáját (Bizalmas jelentés egy életműről), amelyben Kuszálik Péter mintegy hatvanoldalas bibliográfiája is helyet kapott (Méhes György/Nagy Elek/életművének bibliográfiája), majd Méhes György Bizalmas jelentés egy fiatalemberről, Győzelmes Gábriel, Erdélyi gráciák, Kolozsvári milliomosok és a Barbár komédia kötetei következnek, regények és színművek. Méhes György, igazi nevén Nagy Elek 1916. május 14-én született Székelyudvarhelyen. A díszkiadásnak joggal nevezhető sorozat az író 85. születésnapjára méltó tisztelgés és törlesztés volt. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Szívroham következtében váratlanul elhunyt Silimon-Várday Zoltán /sz. Nagykároly, 1940. márc. 1.- Nagykároly, 2001. aug. 30./, a Nagykároly és Vidéke hetilap főszerkesztője. A Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz-biológia szakán végzett, majd tanár volt nyugdíjaztatásáig. Az RMDSZ által kiadott Nagykároly és Vidéke hetilapnak 1994-től szerkesztője, 1998-tól főszerkesztője. Különböző újságokban, szakfolyóiratokban több mint ötszáz tanulmányt, újságcikket közölt. A Ceausescu-diktatúra idején, 1988-ban név nélkül híreket juttatott el az Erdélyi Magyar Hírügynökségnek. A rendszerváltás után a nagykárolyi RMDSZ tagjaként tevékenykedett. 1993 óta választmányi tag, 1994 után alelnök, tavaly óta városi tanácsos. /Elhunyt Silimon-Várday Zoltán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Dr. Enyedi Sándor /sz. Dés, 1938. jan. 1./ iskoláit szülővárosában, Magyarországon és Szamosújváron végezte. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem szakán 1960-ban szerzett oklevelet. 1960-tól a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság újságírója volt. 1963-76 között a dési, déscichegyi iskolákban tanárkodott. Az irodalomtudományok doktora. 1977-87 között a budapesti Magyar Színházi Intézet, majd a Magyarságkutató Intézet munkatársa, később ennek jogutódjának, a Közép-Európai Intézetnek tudományos főmunkatársa. Számos tanulmányt, cikket, színházzal kapcsolatos könyvet írt, a legutóbbit, a Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás lexikona címűt a múlt héten mutatta be Kézdivásárhelyen. Dr. Enyedi Sándor Budapesten él, Írói nevei: Dézsi Zoltán, Dézsi Sándor. Enyedi Sándor fedezte fel, hogy József Attila édesapja, József Áron a dési szappangyárban dolgozott 1926-31 között. Ezen időszakról írta a költő, hogy apja "kitántorgott Amerikába". Valójában nem Amerikába ment, hanem Jugoszlávián, Újvidéken keresztül Craiováról ment Désre. Ott kapott szappanfőző mesteri állást. Enyedi a színházi életet kívánta feldolgozni, elkezdte kutatását. Mostani könyvében sa Rivalda nélkül azt jelenti, hogy azokról van benne szó, akiket elfelejtettek, akik nem kerültek be semmilyen más lexikonba, s olyan hajdani magyar színházi városokról, melyek szintén kihulltak az emlékezet rostáján, s melyek ma már nem tartoznak Magyarországhoz. 82 ilyen város van, köztük pl. Alsókubin, de Kézdivásárhely is. Dr. Enyedi Sándor újabb munkája még egy lexikon lesz. Ideiglenes címe: Színészek, színházak, városok. A lexikon az utókor tisztelgése az elődök emléke előtt, megőrizzük azokat, akik előttünk jártak és valamit felmutattak, s tovább adjuk azoknak, akik majd utánunk jönnek, határozta meg a szerző. /Rózsa Mária: Emberközelben Dr. Enyedi Sándor. A színházról mindenkinek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 31./

2001. augusztus 31.

Sok évtizedes hiányt pótol a most megjelent könyvecske: Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2001. Nemzedékek nőttek fel anélkül, hogy ismernék a város környékének látnivalóit, nevezetességeit, műemlékeit. Ajtay Ferenc kiváló túravezető. A könyvet részletes bibliográfia zárja. /Kiss Bitay Éva: Hiánypotló könyvecske. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./


lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-437




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998