Koszorús Ferenc 1995 óta foglalkozik komolyabban a NATO-bővítés ügyével. Azóta képviseli az amerikai magyarokat a Magyar Amerikai Koalíció nevében a Közép- és Kelet-Európai Koalícióban. Ez a szervezet a 19 tagszervezetének érdekében lép fel az amerikai politikában. Koszorús Ferenc jogász, a Washington D. C-i Amerikai Magyar Szövetség elnöke és a Magyar Amerikai Koalíció irányító bizottságának egyik alapító tagja. Koszorús elmondta: 1999-ben a NATO létrehozta a Tagsági Akciótervet (Membership Action Plan vagy MAP) azzal a céllal, hogy segédkezzen a tagságra törekvő országok felvételében. Románia esetében kritikus az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, a törvényesség, valamint a stabilitást és jólétet elősegítő gazdasági szabadság, társadalmi igazságszolgáltatás és környezetvédelem. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása fontos mert, ahogy a Balkánon látható volt, a nélkül nincs stabilitás, stabilitás nélkül pedig nincs biztonság. A tagjelöltek meg kell hogy védjék kisebbségeiket a jog szerinti (de jure) és a tényleges (de facto) megkülönböztetéstől, szóban el kell hogy ítéljék, és tettekkel le kell hogy győzzék az intoleranciát. - Románia tagságának nincs annyi támogatója, mint például a balti államoknak. /Nás Kovács Beáta: Kisebbségvédelem nélkül Románia nem számíthat NATO-tagságra. Koszorús Ferenc szakértő szerint Amerika a szavak után most tetteket vár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2002. február 2.
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének Állandó Bizottsága febr. 1-jén tárgyalta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) viszont csak a későbbiekben dönt arról, hogyan alakítsa alkupozícióját. Ilyés Gyula megyei elnök elsősorban keretszerződésnek képzeli el a megegyezést, amit azonban a későbbiek folyamán bármikor bővíteni lehet. Vannak olyan területek, ahol mindenképpen érvényesíteni kívánja akaratát az RMDSZ. Ilyen a tanügy és a kultúra, továbbá az ingatlan–visszaigénylés és a földtörvény témaköreit lebontják helyi szintre is. Megoldást kell találni a Hám János Katolikus Iskolaközpont átköltöztetésére is. Nincs szükség külön egyeztetésre a két– vagy többnyelvű névtáblák ügyében, szögezte le Ilyés Gyula, hiszen ezek kihelyezésére törvény létezik. /Princz Csaba: Ilyés: A többnyelvű táblák kérdése nem kérdés többé. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./
2002. február 2.
Az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselői /Borbély László és Kelemen Atilla/ nemtetszésüket fejezték ki Marosvásárhely önkormányzatának jan. 31-i döntése miatt. A polgármester nyomására ugyanis a helyi tanács nem döntött a színház átvételéről, így továbbra sem megoldott a színház alkalmazottainak fizetése. Virág György megyei tanácselnök is felháborodott. /Szucher Ervin: Rendkívüli tanácsülés színházügyben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
2002. február 2.
A marosvásárhelyi bíróság jan. 11-én bejegyezte a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulatot. Nem politikai párt, de az alapszabályzata alapján tág teret biztosít a kereszténydemokrata értékeknek. - Azért jött létre - tájékoztatta a Népújságot Kelemen Kálmán, a társulat elnöke -, mert hiány érződött a romániai közéletben, miután megszűnt a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt és csak platformként működött, saját adminisztratív lehetőségek nélkül. Pályázni sem lehetett önállóan, és a székház fenntartása is veszélybe került. A társulat célja mindenekelőtt a kereszténydemokrácia és a demokratikus sokszínűség eszméinek és értékeinek a terjesztése, támogatása, védelme, a polgári társadalom kialakítása, különös tekintettel a magyar nemzetiségű fiatalok nevelése által. /(mózes): Mit akar a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
2002. február 2.
Aradon a Kölcsey Szabadegyetemen, jan. 31-én tucatnyi hűséges hallgató gyűlt össze. Pávai Gyula a XX. század aradi magyar irodalmáról beszélt. Ebből fél évszázad fölött hamar napirendre lehet térni, jegyezte meg az előadó, mert majd semmi nem történt. A "megmaradt" ötven évet egy-egy könyv kapcsán tekintette át Pávai Gyula. Az aradi prózaírás valóban Török Gyulával kezdődött (1888—1918) és Szántó Györggyel jutott el a csúcsra. Szó esett a kevésbé ismert Dálnoki Nagy Jenőről (Ficzay Dénes annak idején róla írta diplomadolgozatát) és Kiss Erzsébetről. Az igazán nagyok közül Tóth Árpád kétéves korában elkerült Aradról, Horváth Imre riportereként töltött néhány évet a városban. A Tóth Árpád Irodalmi Kör legjobb időszakától a Havi Szemléig és az ott közlési lehetőséghez jutó tollforgatókig rövid volt az út. /(puskel): Kölcsey-szabadegyetem. Dióhéjban a múlt század aradi magyar irodalmáról. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2002. február 2.
Jan. 31-én indult a Játszóháznak keresztelt gyermekeknek szóló "akció" Kolozsváron, a Puck Bábszínház termében. A Játszóház ezentúl minden csütörtökön jelentkezik, egyik héten a magyar társulat, másikon pedig a román társulat néhány tagjának a jelenlétében, akik foglalkoznak majd a tevékenységre összegyűlt gyermekekkel. Palocsay Kata elmondta, minden héten más-más témát kapnak a gyermekek, amelyet aztán rajzban, kézművességben, meseszövésben és játékban dolgoznak föl. /Köllő Katalin: Játszóház a bábszínházban! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2002. február folyamán
Gyulafehérváron, az RMDSZ székhelyén táncház indult. Fiatalok kezdeményezték, fiatalok járnak ide, egy kolozsvári táncos pár irányításával. Sokan vannak a Gyulafehérváron tanuló egyetemisták, de vannak helybeliek is, akik kíváncsiak és meg akarnak tanulni egy-két magyar táncot. /Völgyi Marcell: Híres lett a gyulafehérvári táncház. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2002. február 2.
Marosvásárhelyen a Gecse Dániel Alapítvány által működtetett Add a kezed óvoda munkaközössége, az itt tanuló gyermekek és szüleik febr. 5-én ünneplik az intézmény fennállásának ötéves évfordulóját. /Ünnepel az óvoda. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
2002. február 2.
Tavasszal Kapor János plébános vezetésével Majláthfalva lakói hozzáfognak a templom-felújítás hatalmas munkájához. Kapor Jánost több mint egy éve nevezték ki majláthi plébánosnak. A helybeli mezőgazdasági társulások, a vállalkozók és magánszemélyek támogatásával megszervezte az iskolások és az óvodások díjmentes uzsonnáztatását. Halottak napja előtt rendszeresen felhívásban kéri a híveket a temető kitakarítására. /(balta): Istenben és saját erejükben bízva, a közösségért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2002. február 2.
Értékes kiadvány a Szilágysági gyerek vagyok. 101 magyar népdal című antológia, amely a Román Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Osztályának támogatásával jelent meg Zilahon. A könyvet gondozó Gáspár Attila emlékeztetett: mivel eddig csak két olyan füzetecske jelent meg, amely szilágysági népdalokat tartalmaz – az egyik 1973-ban Szilágysági népdalcsokor címmel, a másik pedig a Kriterion Könyvkiadó jóvoltából 1979-ben, a fiatalok, az iskolásoknak nincs amiből felkészülniük az évente sorra kerülő, "Szilágysági gyerek vagyok" elnevezésű népdalvetélkedőre. A kiadványban szereplő népdalokat Almási István, Balogh Dezső, Gáspár Attila, Kodály Zoltán és Lajtha László gyűjtötte. /Mezei Kinga: "Amíg magyarul énekelünk, magyarok vagyunk" Hiánypótló szilágysági kiadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Január végén jelent meg a Hepehupa című, az első Szilágy megyei művelődési folyóirat a zilahi Color Print és a Népi Alkotások Központja kiadásában. A folyóirat 24 szerzőtől közölt helytörténeti, demográfiai, néprajzi, képzőművészeti tanulmányokat, prózát, verseket; a könyvismertetők a Szilágysággal kapcsolatos, az elmúlt évben megjelent kiadványokat recenzálták. /(fejér): Hepehupa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 3.
Tavaly jelent meg Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi plébános teológiai címszavakat és kifejezéseket tartalmazó szótára /Agapétól Zsoltárig, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/. A szómagyarázat először rádiós katekézisként hangzott el, ebből az anyagból válogatta kötetbe a szerző a teológiai kifejezések közérthető magyarázatát szótári – betűrendi – rendszerbe. /(sch): Agapétól Zsoltárig. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 3./
2002. február 4.
Jóváhagyta az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közti megállapodást a febr. 2-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A szövetségi képviselők név szerinti szavazással döntöttek a múlt hét elején aláírt megállapodás jóváhagyásáról. Az együttműködés mellett az SZKT 78 tagja, ellene 11 képviselő szavazott. Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában leszögezte: az RMDSZ-ben kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs, illetve a kooperatív stratégiai elképzelések. Markó szerint csakis a kooperációs stratégiának köszönhetően születhetett meg a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos román–magyar egyetértési nyilatkozat is. Az egyezmény létrejöttében döntő szerepe volt az RMDSZ közvetítésének. Markó úgy vélekedett: a protokollum közös, széles körben lebonyolított munka eredménye, amelyről mind a képviselő, illetve a szenátusi frakció, mind pedig a Területi Képviselők Konzultatív Tanácsának volt alkalma véleményt mondani, és nem maradt el az egyházi vezetőkkel való konzultáció sem. Az egyezmény szorosabb kötelezettségvállalást jelent mind a két párt részére. Tokay György úgy vélekedett: a protokollum jó politikai megoldás, amiben semmi olyasmi nem található, ami ellenkezne az RMDSZ programjával. Borbély Zsolt Attila szerint a mérce csak az lehet, hogy az egyezmény mennyivel visz közelebb az autonómiához. 1996-tól fogva az autonómia kérdése azonban teljesen lekerült az RMDSZ napirendjéről, holott továbbra ez kellett volna hogy legyen a fő üzenet — mondotta. Birtalan Ákos úgy értékelte: bár formailag jobb, mint az előző, lényegét tekintve ez az egyezmény sem múlja felül a tavalyit. A protokollum holmi "magunkra erőltetett béklyó", "szájkosár", egy évre szóló "bianko csekk" a kormánynak. Birtalan a megállapodás egyik legnagyobb hiányosságának azt tartja, hogy az nem szabályozza, mi is történik akkor, ha a kormánypárt nem tartja tiszteletben ígéreteit. Székely Ervin felszólalásában válaszolt Birtalannak, kifejtve: magától értetődik, hogy ha az egyik szerződő fél nem tartja be a szerződésben foglaltakat, az érvényét veszti. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő is elismerte, hogy a megállapodásnak számtalan pozitív vonása van, a kulcskérdésekben azonban — egyházi ingatlanok, oktatás — a szöveg nem jobb a tavalyinál, pontatlan, pongyola, számonkérhetetlen — mondotta. Szilágyi Zsolt elsősorban azt kifogásolta, hogy az RMDSZ olyan párttal kötött együttműködést, amely üldözi a csángókat. Szerint ennek a protokollum-politikának a legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSZ feladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi magyar kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés RMDSZ-frakció elnöke az együttműködési megállapodás pozitívumaként emelte ki a konkrét határidők megállapítását, a monitorizálás lehetőségét. Toró szerint is biankó csekkről van szó, és maga is osztja a külpolitikáról való lemondás miatti aggodalmakat. Kelemen Attila képviselő kiállt a protokollum mellett. Markó Béla igyekezett felvázolni a szerződés azon pontjait, amelyek összhangban vannak az RMDSZ autonómiatörekvéseivel, és határozottan visszautasította a biankó csekk vádját. Jóllehet a felszólalásra jelentkezők névsorának fele még hátra volt, a testület korábban úgy döntött: ez a vita nem ér meg többet egy óránál. Ezért Frunda György SZKT-elnök — akinek sajátos ülésvezetői stílusát e tanácskozás alkalmával is többen kifogásolták — szigorúan berekesztette a vitát kiváltva ezzel az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnökének, Katona Ádám tiltakozását is, aki a szavazás bojkottálására szólította fel mindazokat, akik méltánytalannak tartják az eljárást. - Az SZKT elhalasztotta a romániai magyar felsőfokú oktatás helyzetéről tervezett vitát. Szilágyi Zsolt felszólította Markó Bélát, fejtse ki álláspontját Verestóy Attila szenátor azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint ő maga nem fogja kiváltani a magyar igazolványt. A szövetségi elnök válasza elmaradt, Verestóy pedig azzal védekezett: csupán annyit mondott, személy szerint nincs rászorulva a státustörvény biztosította kedvezményekre, ezért nem tolakszik. Az SZKT által elfogadott állásfoglalás szerint erkölcsi kártérítés illeti meg a szekuritátéval való együttműködéssel vádolt, később ártatlannak bizonyult Bárányi Ferenc és Rákóczi Lajos volt képviselőket. /Székely Kriszta: Jóváhagyta az SZKT a megállapodást. Markóék cáfolták, hogy "biankó csekket" írtak volna alá. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Az SZKT-t megelőző estén, febr. 1-jén, szintén Marosvásárhelyen ült össze a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), mely két napirendi pontot tárgyalt meg. Előbb a területi elnökök tartottak rövid beszámolót a kedvezménytörvény életbeültetésének első tapasztalatairól, a felmerült gondokról és kérdésekről. Lényeges gondok nincsenek, inkább technikai nehézségek adódnak. A továbbiakban Markó Béla a kormánypárttal kötött egyezményről tájékoztatta a jelenlévőket. A szövetségi elnök ismertette a protokollum előzményeit, alapelveit, illetve területi vonatkozásait. Ugyanakkor felkérte a területi elnököket, hogy időben és átgondoltan dolgozzák ki a harminc napon belül megkötendő helyi egyezmények keretét. /Szucher Ervin: TEKT-ülés a státustörvényről és a protokollumról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Febr. 2-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa nyolcvannyolc százalékos többséggel megszavazta a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Tőkés László református püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke nem vett részt az ülésen, de egy nappal korábban Nagyváradon kijelentette: a dokumentum aláírásával az RMDSZ közelebb került a jelenlegi kormányhoz, mint amennyire közel állott ahhoz, amelynek a tagja volt, s ebben csakis a hatalommal történő elvtelen, a neptuni irányvonalat folytató egyezkedést lehet felfedezni. A püspök azzal fenyegette szövetségét, hogy amennyiben az nem hajlandó az egyházakkal párbeszédet folytatni, egyházkerülete felülvizsgálja az RMDSZ-hez fűződő viszonyát, és a többi magyar egyházat is erre fogja ösztönözni. Bírálták a protokollumot Marosvásárhelyen mások is. Tibori Szabó Zoltán szerint a tizenkét százalékos kisebbséget semmilyen érvvel nem lehetett meggyőzni. "A kisebbség hajlíthatatlan: a protokollum nem jó a magyarságnak, és punktum." Az újságíró nagy hévvel védte a protokollumot. Szerinte Tőkés László tiszteletbeli elnök kijelentéseiből arra következtethetünk, hogy az egyház a konfrontációt preferálja. "Pedig éppen az egyháznak kellene a békét és a párbeszédet szorgalmaznia." Tibori, a Népszabadság tudósítója kirohant a magyarországi vezetés ellen: "Az anyaországban újra élettérről (hatvan éve Lebensraum-nak mondták) beszélnek, s kijelentik, hogy a státustörvény azért fontos, mert növekedése fenntartásához Magyarországnak friss és olcsó munkaerőre van szüksége. Ezért kell tehát a határon túli magyarság. Ilyen körülmények között össze kell fognunk, és itt kell megteremtenünk a magunk élet(ter)ét." /Tibori Szabó Zoltán: Protokollum és élettér. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Jelenleg naponta 4000 magyarigazolvány iránti kérvényt továbbítanak a Romániában működő információs irodák - számolt be Székely István, a kolozsvári központi tájékoztatási iroda vezetője az SZKT-n az erdélyi irodák tevékenységének eddigi tapasztalatairól. - Megvalósíthatónak látszik az, hogy 15–18 hónap alatt egymillió magyarigazolvány igénylésében tudunk segítséget nyújtani - hangsúlyozta. /Naponta 4000 magyar igazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4.//Naponta 4000 magyar igazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Négy román értelmiségi felhívást intézett az RMDSZ-hez, amelyben kéri a szövetséget, ne szavazza meg a minősített államtitkok védelméről szóló törvény tervezetét, amelyet a képviselőház már múlt héten elfogadott. Gabriel Andreescu, Doina Cornea, Smaranda Enache és Renate Weber szerint a titoktörvény elfogadása jelenlegi formájában gyakorlatilag hatástalanítja a közérdekű információkhoz való hozzájutást biztosító törvényt, tagadja a közösségi érdekek felsőbbrendűségét, gátolja az állampolgári jogok gyakorlását, és sérti a sajtószabadság eszményét. /Sz. L.: Felhívás az RMDSZ-hez. Román értelmiségiek a titoktörvény elutasítását kérik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Febr. 1-jén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kibővített igazgatótanácsi ülésén az egyház közéleti, politikai szerepvállalásáról és felelősségéről tanácskoztak. A mintegy 100 főt számláló megbeszélésen kifejtették: az egyház megvonja támogatását az érdekvédelmi szövetségtől, ha az RMDSZ-vezetők nem változtatnak politikájukon. Szabad lelkiismereti döntésre bízták a tanácskozáson való részvételt, amelynek részleteiről Tőkés László püspök és Sípos Miklós, szatmárnémeti lelkipásztor, az Esperesek Kollégiumának elnöke sajtóértekezleten számolt be. Amint a püspök kifejtette, kritikus pontra jutott az RMDSZ és a református egyház viszonya. Az egyháznak belsőleg kell értékelnie a kialakult helyzetet, mértékadó álláspontra helyezkedve.za püspök sorra kifejtette az RMDSZ, a romániai államhatalom, a magyarországi politikum és a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontjukat. Negatívan ítélték meg az RMDSZ politikáját, főként a szövetség és a kormánypárt közt nemrég köttetett megállapodást. Úgy vélik, a román hatalom többet nyert vele, mint az erdélyi magyar közösség. Bírálták, hogy az SZKT jóváhagyása nélkül írták alá a protokollumot. "A hatalommal való egyezkedés neptuni irányvonaláról beszélhetünk. Az RMDSZ közelebb áll a mostani kormányhoz, mint amelynek tagja volt" - fejtegette, s úgy vélte, súlyos árat fizetünk majd ezért. Cselekvési egységre szólította az igazgató tanácsot, az egyházközségeket, lelkészeket, presbitériumokat, hogy kivédjék a közösség megosztását, segítsék a román asszimilációs politika elleni küzdelmet. Figyelőszolgálatot alakítanak a vallásszabadság, a kisebbségi és emberi jogok védelmében, illetve a román kisebbségi politika leleplezése végett. Vizsgálják az ortodox expanzió kérdését is. A püspök kitért a Szilágy megyében tapasztaltakta: a helyi RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, ennek nyomán késleltetik a Kálvineum visszaadását, illetve Zilahon és Szilágycsehben akadályozzák a státusirodák megnyitását. A protokollum-politika gúzsba köti a magyarság lehetőségeit. Folytatódik a magyarság térvesztése, erősödnek a Trianon utáni negatív folyamatok. Követelik tehát az egyházi és kisebbségi javak maradéktalan visszaszolgáltatását, felszólítva az RMDSZ-t: az eredeti törvénytervezethez ragaszkodjék, s az egyházakkal egyeztetett álláspontot képviselje. Kezdeményezik Románia monitorizálását Strasbourgban, próbapereket indítanak az egyházi ingatlanokért. Leszögezte: az RMDSZ-nek csak választásokkor van szüksége az egyházra, s balratolódás figyelhető meg az érdekvédelmi szövetségben. A püspök utalt egyes vezetők: Kincses Előd, Király Károly és Csapó József politikai életből való kiszorítására, az ifjúság megosztására való törekvésre s a belső választások elodázására. Fontosnak tartják az apadás, a kivándorlás és az asszimiláció megállítását, a nemzeti konszenzus kialakítását. Készek újragondolni az RMDSZ-szel való kapcsolatukat, ám amennyiben a szövetség nem változtat politikáján, részben vagy akár egészen megvonhatják tőle támogatásukat. Nem asszisztálnak olyan RMDSZ-nek, amely olyan kormánynak asszisztál, mely a kisebbségek elnyomásában jeleskedik. - A Bihar megyei RMDSZ vezetőivel két hete folyt egyeztető tárgyalás. A püspök szerint jórészt semmiben sem értettek egyet, de szívélyes légkörben folyt a megbeszélés. – Erkölcsi és hitbeli kérdésnek tekinti a Fidesz támogatását - jelentette ki a püspök, újságírói kérdésre. /(Balla Tünde): A Királyhágómelléki Egyházkerület radikális szerepvállalásra készül. Megvonhatják támogatásukat az RMDSZ-től. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2002. február 4.
Febr. 2-án Csíkszeredában átadták az idei Julianus-díjakat. A csíkszeredai Julianus Alapítvány minden évben azok közül választja ki díjazottjait, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarság fennmaradását támogatták. A most kiosztott 2001-es elismeréseket dr. Fabó László, Horváth Vilmos, Németh Zsolt, Nyárádi Elemér és Pakó Benedek kapták. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke mondott beszédet. A San Fransiscóban élő, a díjátadáson személyesen megjelenni nem tudó dr. Fabó László jogász évente több ezer dollárt gyűjt és küld a Domokos Pál Péter Alapítványnak a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatására. A szintén magyarországi születésű, 1956 után emigrált, jelenleg Belgiumban élő Horváth Vilmos a Duna Televízió elindulása után több mint 20 parabolaantennát ajándékozott a Kárpát-medencében élőknek, tavaly karácsonykor pedig csángó gyermekeknek juttatott jelentős pénzösszeget, a magyarság támogatására fordítva a rokkantságáért kapott anyagi segítséget. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Febr. 2-án emlékeztek meg Kolozsváron a gróf Mikó Imre Könyvtár valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány megalakulásának tizedik évfordulójáról. Pillich László alapítványi elnök felvázolta a tíz év legfontosabb mozzanatait. 1992. febr. 1-jén nyílt meg a gróf Mikó Imre Könyvtár, majd febr. 15-én hivatalosan is bejelentették az alapítvány tevékenységének megkezdését. Ezzel megindult az az önépítési folyamat, amely azóta már határokon átnyúló hírnevet szerzett. Egyes tevékenységek már kinőtték a kereteket. Ilyen például a Foreign Language School nyelviskola, amely mára Románia egyedüli Pittman-vizsgaközpontjává vált. Párhuzamosan működik a Heltai Kávéház is, amely bevallottan pénzhozó szerepet tölt be, a befolyt összegekből a könyvtár gazdagodik. /Sándor Boglárka Ágnes: Tíz éve az olvasásért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Febr. 2-án temették a Házsongárdi temetőben a hetvenedik életévében elhunyt kiváló kolozsvári írót, Bálint Tibort. A szertartást Tőkés István, nyugalmazott református teológiai professzor végezte. A Magyar Írószövetség nevében Szakolczay Lajos búcsúztatta az írót. A marosvásárhelyi írótársak, barátok nevében Nagy Pál búcsúzott, aki a jelenkori magyar prózairodalom erdélyi ágának nagy egyéniségének nevezte az elhunyt írót. Teljességgel Kolozsvár írója volt — hangzott a búcsú. Szeretett szülővárosa, Kolozsvár nevében Fodor Sándor író búcsúzott. /Köllő Katalin: A tehetség milliárdosa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
A Balázs Ferenc Intézet 2001. nov. 5-e és 18-a között végezte legújabb reprezentatív mintán megvalósított szociológiai adatfelvételét a magyarországi felnőtt korú lakosság körében a megkérdezettek határon túli magyarsághoz való viszonyáról. A mostani kutatás során az Intézet kérdezőbiztosai 1006 véletlenszerűen kiválasztott 18 év feletti magyar állampolgárt kerestek fel személyesen otthonukban, az ország 138 vidéki településén és a főváros 23 kerületében (utóbbiakban a kerületekre nézve lélekszámarányosan). Összességében elmondható, hogy a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatos közéleti kérdéseket a magyar választópolgárok többsége továbbra is figyelemmel kíséri. A magyarországi megkérdezettek a felvidékiek, különösen pedig az erdélyiek és kárpátaljaiak helyzetét az egy évvel korábbinál rosszabbnak, vagy lényegesen rosszabbnak tartják, s csupán a háborús időszakot túlélt vajdaságiak körülményeit ítélték relatíve jobbnak a 2000-es állapotokhoz képest. A határon túli vendégmunkások jelenlétével kapcsolatos félelmeket a magyarországi lakosság többsége nem osztja. Az Orbán-kormány kisebbségvédelmi politikájának pozitív megítélése nagyságrendileg (14,8%-kal) megnőtt: azzal részben vagy egészében a megkérdezettek közül minden második egyetért (51,2%), az azt ellenzők részaránya pedig alig haladja meg a 10%-ot. A HTMH kisebbségvédelmi politikájának megítélése: 2001 novemberében a hivatal munkájával elégedettek részaránya már több mint kétszeresen meghaladta az egy évvel korábban regisztrált szintet. A határon túli magyarság érdekeinek felvállalását és képviseletét a magyarországi felnőtt korú lakosság túlnyomó többsége továbbra is támogatja, sőt néhány vonatkozásban az eleve magas támogatottság tovább növekedett. Néhány százalékkal nőtt ugyan azok részaránya, akik a támogatások nagyságát túlzottnak tartják, illetve egyáltalán nem tartják szükségesnek (összesen 45%), hozzájuk képest azonban továbbra is néhány százalékponttal nagyobb részarányt képviselnek azok, akik szerint a támogatások mértéke megfelelő, illetve kevesebb annál, amit Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete lehetővé tenne (48,7%). A határon túli magyarok sorsa iránt kevésbé nyitottnak bizonyult választók — az MSZP hívei (29,4%), kiugró mértékben pedig az SZDSZ-re voksolók (34,5%) — találhatók azok között, akik semmilyen kedvezményt nem juttatnának a határon túli magyarságnak. Az egy évvel korábbi elutasító véleményhez képest (32,3%) a legális munkavállalás engedélyezését elutasítók részaránya mintegy 6%-kal csökkent (26,4%), így elmondható, hogy jelenleg csupán minden negyedik megkérdezett ellenzi, hogy a határon túli magyarok a törvényben rögzített feltételek mellett munkát vállaljanak Magyarországon. Míg 2000 nyarán még csupán 13,7%-ot tett ki a magyar állampolgárokéhoz hasonló mértékű utazási kedvezmények mellett voksolók részaránya, mára az ekképpen vélekedők száma megkétszereződött (26%). /Magyarországiak viszonya a határon túli magyarsághoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2002. február 4.
Fennállásának 500. évét ünnepelte Kisgörgény febr. 1-jén. Kisgörgény Ákosfalva községhez tartozik. Zsúfolásig telt a kultúrház. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és Osváth Csaba polgármester üdvözölte a vendégeket: Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Kelemen Atilla megyei elnököt, Borbély László és Makkai Gergely képviselőket, Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosát. Kisgörgény példája rendkívül fontos, hangsúlyozta Markó Béla. Volt olyan helyzetben 1989 előtt, amikor saját létéért kellett megküzdenie. Az elmúlt években megkezdődött a lassú felemelkedés. A találkozó kultúrműsorral zárult. Baranyai Ibolya tanítványai Markó Béla verseiből adtak elő, Elekes Gyöngyvér karnagy pedig táncos-dalos műsort tanított be a kisgörgényi ifjaknak. /Mózes Edith: Kisgörgény 1501 – 2001. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./
2002. február 4.
Orbán Balázs születésének 173. születésnapján, febr. 3-án megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen és Lengyelfalván. Lengyelfalván ünnepi műsor kíséretében megkoszorúzta a falu legnagyobb szülötte szobrát. Székelyudvarhelyen Finta Béla, a nyugdíjasok klubjának elnöke tartott ünnepi beszédet. /Bágyi Bencze Jakab: Orbán Balázs-emlékünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./
2002. február 5.
A NATO-tagállamok között jelenleg nincs egyetértés abban, hogy Romániát a szövetség novemberi csúcsértekezletén felkérjék-e a csatlakozásra - derült ki Adrian Nastase miniszterelnök New York-ban tett nyilatkozataiból. Nastase szerint az amerikai döntéshozatali tényezők "rendkívül komolyan" tanulmányozzák Románia felvételét, ami — véleménye szerint — nagyon pozitív elem Bukarest szempontjából. Úgy vélekedett, hogy nincs kapcsolat az ország NATO-csatlakozásáról folytatott tárgyalások és az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének a korrupció elleni küzdelem mikéntjéről tett legutóbbi kijelentései között. /Nastase New Yorkban győzködte az amerikaiakat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 5.
Nastase kormányfőt New Yorkban érte, és meglepte a hír, hogy belügyminisztere, Ioan Rus előrehozott választások lehetőségéről beszélt. (Rus szerint a kormány alaposan elemezte az utóbbi időben történt áremelkedések "szociális költségét", s úgy határozott, hogy akár az előrehozott választások lehetőségével is számolva folytatja a reformokat.) Nem látom különösebb okát a belügyminiszter kijelentésének, feltehetőleg saját személyes véleményét fogalmazta meg - szögezte le Nastase. /Nem lesznek előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 5.
Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. Az ülésszakot megelőzően az RMDSZ szenátusi frakciójában új titkárt választottak Kereskényi Sándor Szatmár megyei képviselő személyében, aki Sógor Csaba helyét veszi át. Itt nem került sor frakcióvezető választásra, Verestóy Attila mandátuma továbbra is érvényes. A szenátus állandó bürójában az RMDSZ-t ezen az ülésszakon egy titkári hely illeti meg, erre a tisztségre Puskás Bálintot javasolták, akit a plénum meg is szavazott. A képviselőházi RMDSZ frakció elnökének ismét Kelemen Attilát választották. Az alelnöki tisztséget Márton Árpád és Varga Attila tölti be, a titkárit pedig Pataki Júlia. Újdonság a frakciószóvivői tisztség, amit Tokay György tölt be. A frakció ismét Borbély Lászlót jelölte az állandó bizottság titkári tisztségére, akit a plénum szintén elfogadott. /Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 5.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke febr. 4-én a Legfelsőbb Ügyészségen benyújtotta azon személyek listáját, akik szerinte bizonyíthatják, hogy Románia területén palesztin terroristákat képeztek ki. Ezen Ion Iliescu elnök, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke és Ariel Saron izraeli kormányfő neve is rajta van. Tudor azt szeretné, ha az Ügyészség Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat egykori elnökét is kihallgatná. A tanúk névsorán az Őrző-Védő Szolgálat (SPP) több tisztjének neve is szerepel. "Fatuloiu tábornok egy évvel korábban sajtótájékoztatón beszélt a Románia területén kiképzett terrorista elemekről", mondta Tudor, aki szerint a hatalom 1994 és 1996 között több milliárd lejt utalt ki a Parlament jóváhagyása nélkül palesztin terrorista szervezetek Románia területén történő kiképzésére. /Iliescu, Arafat és Saron a koronatanúk. C.V. Tudort ismét kihallgatták. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 5.
A Krónikának adott exkluzív interjúban Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-nek most nem a fenyegetőzés a dolga, hanem a cselekvés annak érdekében, hogy a kormánypárttal kötött megállapodás minden pontja a határidők lejárta előtt teljesüljön. Markó leszögezte: számára volt néhány kulcskérdés, amelyek nélkül nem tudtak volna megállapodni. Az egyik az egyházi ingatlanok kérdése, a másik, az egyetemi oktatásé. Készített-e az RMDSZ olyan elemzéseket, hogy mi lett volna, ha nem születik meg az egyezség, hangzott a kérdés. Markó leszögezte: az volt az érdekünk, hogy mi működjünk együtt a kormánypárttal és ne más. Megállapodás nélkül ellenzékben, "eléggé elszigetelten kellett volna működnünk egy bizonyos ideig". Mi lesz, ha megállapodás pontjai nem teljesülnek?Markó szerint most arról kell beszélni, mit tesz az RMDSZ azért, hogy minden pont a határidők lejárta előtt teljesüljön. "Nem az a dolgunk, hogy most elkezdjünk fenyegetőzni. Úgy kell politizálnunk, hogy betartsák a megállapodást." – Nem tart attól, hogy az év végén ismét kiderül, az csak részben teljesült? "Annak azonban, ismétlem, semmi értelme, hogy most, év elején elkezdjünk fenyegetőzni. Most az a dolgunk, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, amikor arról kell gondolkozni, mit csináljunk, ha egyik vagy másik cél nem teljesül. Ha mégis oda jutnánk, majd eldöntjük, mit teszünk."/Gazda Árpád: Markó: nem kell fenyegetőzni. Az RMDSZ-elnök a protokollumról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
