A kolozsvári után 4 évvel, 1958. március 2-án szólalt meg először a Marosvásárhelyi Rádió. A rádió szerkesztői makacsul hitték, hogy 1985. január 12-e, az elhallgattatás után is lesz még ünnep a világon, lesz ismét rádió. Így is történt. Kezdetben napi 30 perces volt az adás, jelenleg 7 órás a magyar nyelvű műsor. /Jászberényi Emese: 44 évesek vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./
2002. március 2.
Márc. 1-jén Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban középiskolásoknak szóló tankönyveket mutatott be az Ábel Kiadó. Székely Győző, az Ábel Kiadó és az Erdélyi Tankönyvtanács igazgatója a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezete és a Partium Területi Oktatási Központ által szervezett Matematika– és informatika–oktatás a középiskolákban című szakmai tanácskozásra érkezett Szatmárnémetibe, ennek nyitóakkordjaként szervezték a pedagógusoknak szóló a tankönyvkiállítást. Az Ábel Kiadó azért jött létre, hogy részt vegyen a magyar nyelvű alternatív tankönyvek elkészítésében. Az pedig, hogy rendszerint késve kerülnek ki a nyomdából a tankönyvek, és a diákoknak hónapokig a hiányukban kell haladniuk a tananyaggal, nem a kiadó hibájal Ennek oka főleg az, hogy a pályázatokat áprilisig kell beadni a minisztériumba, és a jóváhagyott tankönyvek listáját rendszerint csak augusztusban ismerteti a szaktárca. A kiadó ekkor küldheti csak le az ajánlatát a tanintézményeknek, esetleg ekkor látnak a fordításhoz, de időbe telik az is, amíg a megrendeléseket összesítik, így aztán leghamarabb októberben kerülnek ki a könyvek a nyomdából. A szakiskolák számára nem készültek magyar nyelvű szakoktatási tankönyvek, mert nem sikerült szerzőket találni, a szaktanárok nem vállalkoznak erre a feladatra. /(anikó): Kiállítás és tankönyvvásár a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 2./
2002. március 2.
Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ–elnök és Szabó István megyei tanácselnök egyaránt úgy nyilatkozott, hogy még a márc. 7–i határidő előtt kikerülnek a nagyobb települések bejáratához a két– vagy többnyelvű helységnévtáblák, György Gábor, az önkormányzat műszaki igazgatóságának vezetője szerint viszont április dereka előtt nemigen lehet számítani az elkészülésükre. Szatmár megyében 84 helységben haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot, a táblákat nemcsak a városok és községek bejáratánál kell kifüggeszteni, hanem többnyelvű tábla kell a falvak bejárataihoz is. Szatmárnémetiben a helységnévtáblákat már megrendelték, és amint megérkeznek, ki is teszik azokat. /(princz): Tovább húzódik a kétnyelvű helységnévtáblák ügye Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 2./
2002. március 2.
A Bihar megyei Szentjobbon nemzetközi segélyprogram keretében szociális és kulturális központ létesül, a nagyváradi Caritas Catolica közreműködésével. Zatykó István, a község polgármestere azt reméli, hogy ettől a lassú sorvadásra ítélt magyar településen pezsgőbbé válik az élet. A Szent István Szociális Központ hamarosan 2-21 éves korig Bihar megyei árvák, utcagyerekek, fiatalok befogadására és krízishelyzetben levő családok gyerekeinek időszakos elhelyezésére lesz alkalmas a holland, svájci, osztrák, német és magyar segédlettel. A gyermekház 14 éven aluliakat fogad be, a gyámolítottak helyben járnak óvodába, iskolába, segítenek a gazdaságban. A másikban 8-9 gyereket tudnak kiemelni majd időszakosan krízishelyzetben levő családokból, a régi zárdaépületben pedig 18 tizennégy éven aluli gyerek, fiatalnak teremtenek otthont. A létesítmény önellátó lesz, ezért önálló mezőgazdálkodást folytatnak, saját mezőgépparkjuk segítségével. Asztalosműhely létesül és 300-400 fő ellátására alkalmas szociális konyha. /Balla Tünde: Szentjobb a megmaradás útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2002. március 2.
A resicabányai Paul Iorgovici Megyei Könyvtár magyar állománya /a Szombati-Szabó István Könyvtár/ az RMDSZ székházban található. Szombati-Szabó István a két világháború közötti közismert költő volt, Resicabányvárosban is működött református lelkipásztorként. A könyvtár 1998 óta viseli a Szombati-Szabó István nevét, akkor volt az ünnepélyes megnyitó. Országos gyűjtést rendeztek, ebből állt össze az RMDSZ könyvtára. Összesen 7593 kötetük van, ebből 5184 a megyei könyvtár tulajdona, a többit (pontosan 2409-et) az RMDSZ birtokolja. Legnagyobb része magyar szépirodalom. Nagyon kevés szakkönyv, szakirodalom is van. A szépirodalom után a vallásos irodalom a következő, azokból sincsen sok. 1998-ban, amikor napi nyolc órát volt nyitva a könyvtár nagyobb volt a látogatottság. Aztán csak hatot, illetve a leépítések miatt jelenleg négy órás a nyitva tartás. Idén januárban csak húsz új olvasót tart nyilván Bitte Viktória Ibolya könyvtáros. Rendszeresen jár a könyvtárba A Hét, a Hunyad Megyei Hírmondó, a Nyugati Jelen, alkalmasint jön a Harangszó, Művelődés. /Makay Botond: A resicabányai Szombati-Szabó István Könyvtárról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2002. március 2.
Nagyszalontán számos rendezvénnyel emlékeznek Arany János születésének 185. évfordulójára. Március 1-jén Arany János utóélete címmel nyílt állandó kiállítás a Csonkatoronyba berendezett Emlékmúzeumban. Másnap a költő tiszteletére immár hagyományosan nemzetközi szavalóversenyt szerveznek a nagyszalontai Magyar Házban. /(Balla Tünde): Nagyszalontai Arany- megemlékezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2002. március 2.
Lászlóffy Csaba emlékezett arra, hogy a tíz éve halott Domokos Pál Péterrel sétált egyszer Budán. Nemrég lett volna száz esztendős. Lászlóffy Csaba kétségei a szórványban élő magyarok jövőjére gondolva azonban a fáradhatatlan gyűjtő és csángókutató halála után sem szűntek meg. Lászlóffy Csaba költői prózájában tűnődött: Visszavenni templomainkat, visszahozni tanítóinkat — lesz-e még kinek? /Lászlóffy Csaba: A tíz éve halott Domokos Pál Péterrel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2002. március 2.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ egyik szakosztálya, az Alkotó Képzőművészek Ifjúsági Klubja harmadik kiállítását rendezte március elsején Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A kiállító 18 fiatal képzőművész a Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezői Főiskola jelenlegi vagy végzett diákja. /A.K.I.K. kiállítanak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2002. március 2.
A Szabó Dezső Egyesület alakuló ülésére hívja Kolozsváron az RMDSZ Hajnal negyedi körzet választmánya tagjait március 7-ére, a Pro Iuventute székházba. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2002. március 3.
Kóbor György esperes /sz. Dézsánfalva, 1941/ 1972-től napjainkig Csákován római katolikus pap. Az eltelt két évtized alatt sikerült a német és az osztrák Caritas-szervezetek segítségével felújítania a katolikus templomot, a mezőgazdasági líceumot, valamint a helyi öregek otthonát. 1989 után ő lett a csákovai Caritas igazgatója, később az egész bánsági Caritas-szervezet aligazgatója. 1990-ben, látva a krónikus géphiányt, mezőgazdasági gépeket hozattak Németországból, amelyeket aztán a komolyan gazdálkodó falubelieknek adtak oda. Felújították a varadiai árvaházat, ez az otthon ma 80 gyermeknek biztosít normális életkörülményeket. Sikerült a csákovai óvodát is felújítani, 115 gyermek kényelmét biztosítani. Létrehozta a Caritason belül az agrárközpontot, a szociális központot, a Caritas öregotthont és a gyermekotthont. Folyamatban van egy legénylakás építése, ahol a 18 évet betöltött és a gyermekotthonból kikerült fiatalok fognak lakni. Szintén a csákovai Caritas építi az új temesvári traumatológiai kórházat, amely eddigi ténykedésének legnagyobb kihívása. - A csákovai plébániához még hét falu tartozik. Ezek Obád, Gilád, Józsefszállás, Folea, Liebling, Csebza és Petroman. /Boér Jenő: Bemutatjuk Kóbor Györgyöt, a csákovai Caritas igazgatóját. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 3./
2002. március 3.
Az idei lelkipásztori napokat január 28-31. között tartották Esztergomban, a ferences rendházban. A résztvevők (papok és világiak körülbelül fele-fele arányban, Magyarországról, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről összesen 300-an) tanúi és szereplői lehettek a magyar egyház útkeresésének. /Lepedus István: Rend(et is meg)hagyó beszámoló az országos lelkipásztori napokról. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 3./
2002. március 4.
Ezen a héten teljesülnek az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodásának határidőre nem teljesített pontjai – jelentette ki a Krónikának Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, a képviselőházi PSD-frakció vezetője. Arra kérdésre, hogy nem jelzi-e a határidők laza értelmezése azt, hogy a kormánypártnak a Nagy-Románia Pártból átállt képviselőkkel már nem lesz szüksége az RMDSZ-es szavazatokra, Viorel Hrebenciuc hangsúlyozta, ha meglenne a parlamenti többségük, akkor is szövetséget alakítottak volna ki az RMDSZ-szel. Markó Béla a Krónika hétvégi számában úgy vélte, a kormánypárt hozzáállása gyengíti a két politikai erő közötti bizalmat. Elmondta, az RMDSZ nem tolerálhatja a határidők ismételt figyelmen kívül hagyását. /Gazda Árpád: Pótolják a mulasztást. Ezen a héten teljesülnek az ígéretek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 4.
Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 4.
A moldovai kormány eláll attól a tervétől, hogy az ország általános iskoláiban a második osztálytól bevezeti az orosz nyelv kötelező oktatását és a "románok történelme" helyett a moldovai történelem tanítását. Ezt Vasile Tarlev miniszterelnök közölte márc. 2-án. / Nem kötelező az orosz nyelv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./
2002. március 4.
Országos tanácskozást tartott márc. 2-án Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Kör (SZEK) platformja, amely ideológiai alapjának a liberális értékeket tekinti. A SZEK a magyar kisebbség integrációjáját szorgalmazza, és a gazdasági liberalizmus megvalósítását Romániában. Állásfoglalásukban kifejtették: "a magyar kisebbség integrálásához szükséges az RMDSZ párttevékenységének és a közösség megszervezésének a megerősítése." Az általuk elképzelt önszerveződés a közösségi integrálódás három szintű modelljére épülne: integrálódás a román állam intézményes kereteibe, a kulturális értelemben vett magyar nemzetbe, valamint az önmagát megszervező romániai magyar közösségbe. Úgy vélték, túlsúlyban van az állam szerepe a gazdaságban, ami csökkenti a gazdaság teljesítőképességét. Kifejtették: "Újra kell gondolni a román gazdaságfejlesztési régiók feladatait, és ezen belül hangsúlyosabban kell foglalkozni a két erdélyi régióval. A liberálisok nagy előrelépésnek tekintik a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalakulását és az RMDSZ–SZDP protokollum magyar fakultások létrehozására vonatkozó fejezetét. A SZEK szorgalmazta az arányos képviseletet, a nemek esélyegyenlőségét. A médiáról megállapították: a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorok részben formálisak, részben elszigetelő jellegűek. – A Nemzeti Liberális Párt (NLP) nem képviseli egyértelműen a liberális értékeket, ezért nem tanácsos a SZEK-nek Valeriu Stoica pártjával mutatkozni. A platform elnökének egyhangúlag újraválasztották Eckstein-Kovács Pétert. A régi-új elnök segédei Péter Pál gazdasági, Kerekes Gábor külkapcsolatokért, Bara Gyula arculatépítésért, valamint Egyed Péter kultúráért felelős alelnök. Markó Béla szövetségi elnök dicsérő szavakkal illette a SZEK-et, amellyel "jól lehetett együttműködni". Markó szerint egy hónap után a protokollum mérlege negatív eredményt tükröz, ennek ellenére még korai lenne felbontani a kormánypárttal kötött megállapodást. Eckstein-Kovács Péter kifejttte: a platform erős pontja, hogy az RMDSZ belcsatározásokban nemigen vett részt, inkább pozitív ötletadó stratégiamegoldás szerepet képzeltek el maguknak. Salat Levente szerint az RMDSZ-en belül belső demokrácia-deficit tapasztalható, és figyelmeztetett a választótábor fokozatos lemorzsolódására. Salat a magyar nyelvű sajtót nem megfelelő informálással vádolta, szerinte a román sajtóból jobban lehet tájékozódni az RMDSZ belügyeiről. Magyari Nándor szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ identitáspolitikára alapozza legitimitását, míg Bíró Béla, a bukaresti hungarológia tanszék tanára a szövetséget zárt kasztnak nevezte, amelybe betörni lehetetlen. Bakk Miklós politológus szerint az RMDSZ jelenleg pártként működik, és a társadalomszervezési feladatteljesítésben fogyatékosságok tapasztalhatók. /Borbély Tamás: A szabadelvűek az önszerveződésre összpontosítanak. Kolozsváron tartotta IV. Országos Konferenciáját a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 4.
Az idei év eddig eltelt nyolc hetében Magyarországon a munkaügyi központok összesen 5 763 külföldi állampolgár számára adtak ki munkavállalási engedélyt, az adat 9,4 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Az érvényes engedéllyel rendelkezők összlétszáma 2,4 százalékkal emelkedett az év elejei állományhoz képest. A kedvezménytörvénynek egyelőre nincs kimutatható hatása a külföldi munkavállalásra, az év eleje óta ugyanis mindössze egy olyan engedélyt adtak ki a munkaügyi központok, amely a jogszabály hatálya alá esik. Tavaly Budapesten a legálisan foglalkoztatott külföldiek legnagyobb hányada, mintegy 60 százaléka román állampolgárságú volt. /Külföldi munkavállalók mérlege Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2002. március 4.
A románok arculütésének minősítette a zilahi Magazinul Salajean február végi számában a helyi közigazgatási törvény azon előírásait, miszerint magyar nyelven is fel lehet tüntetni a helységneveket, anyanyelven is kérvényt lehet benyújtani a közigazgatáshoz. Az írás címe szerint ezzel közelebb kerültünk Budapesthez. Leontin Bordas, a Szilágy megyei tanács elnöke nyilatkozta nevezett lap cikkírójának, hogy a jogszabályt "nyomás alatt kezdeményezték" és nem kötelező a közigazgatásban több nyelvet használni. A megyei RMDSZ állásfoglalást készül elfogadni a megyei tanács elnöke véleménye kapcsán. Vida Gyula parlamenti képviselő elmondta: Leontin Bordas eddigi másfél évi tevékenysége arra irányult, hogy politikailag destabilizáljon és etnikai feszültséget provokáljon. Magyarellenes megnyilvánulásai nem újkeletűek, ismertük főtanfelügyelő korából: egyet mondott a szemtől szembeni beszélgetésben, a gyakorlatban minden eszközzel alkalmazta elfogultságát a magyar közösséggel szemben. 2000 nyarán Vida ellenezte, hogy az RMDSZ politikai támogatásával és frakciója szavazataival tanácselnöki mandátumhoz jusson. Vida Gyula leszögezte: mint parlamenti képviselőnek, a szilágysági magyarság képviselőjeként alapvető kötelessége kezdeményezni Leontin Bordas tanácselnök leváltását. /(Fejér László): A megyei tanácselnök leváltását kezdeményezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2002. március 4.
Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere a tanácsülésen azt javasolta, hogy az egyházak támogatásánál az érvényes népszámlálási adatokat vegyék figyelembe, mely szerint a lakosság fele ortodox, fele pedig katolikus, református és más kisebb felekezetekhez tartozó. Ez nagy vonalakban megegyezik a nemzetiségi hovatartozással is, amennyiben legutóbb a lakosság 54 százaléka románnak, 46 pedig magyarnak vallotta magát, a többi német, roma, ukrán, szlovák és mások. A 400 millió lejes a támogatást így osztották el: 150 milliót kaptak az ortodoxok, 150 milliót a görög katolikusok, 50 milliót a római katolikusok és ugyanennyit a reformátusok. Tehát végül is csak negyede jutott a magyaroknak. Ez illusztrálja a romániai állapotokat: az elvek szépek, s immár a törvények is egyre európaiabbak, a gyakorlat viszont a régi, továbbra is balkáni és ortodox, jegyezte meg Sike Lajos. Ráadásul a tanácsosként is tevékenykedő ortodox tiszteletes azzal állt elő, hogy az egész pénz őket illetné meg, mert az ortodoxok hat, a görög katolikusok pedig három új templomot építenek pillanatnyilag, mások pedig… Ezzel nagyvonalúan megfeledkezett Korda Zoltán tanácsos és református lelkész múlt évi gesztusáról, amikor a református egyház 16 millió lejről lemondott az ortodoxok javára, pontosan azért, hogy egy épülő templomot be tudjanak fedni. Most az ortodoxoknak illett volna viszonozniuk a gesztust. A tanácsülésen Hiába vitatkoztak az RMDSZ tanácsosai. /Sike Lajos: Pénzek és lelkek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2002. március 4.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia és szociális munkás képző kara önálló épületbe költözött. A 2002–2003-as tanévre előirányzott helyek a magyar tagozaton: Szociológia szak tandíjmentes 25, tandíjas 50, második egyetem 5 fő. Társadalmi gondozó szak: tandíjmentes 30, tandíjas 60, második egyetem 5. Testi fogyatékosoknak, gyermekmenhelyről jött jelentkezőknek 3 tandíjmentes hely. Társadalmi antropológia(teljesen új szak idén ősztől a szociológián): tandíjmentes 20, tandíjas 40, második egyetem 5 hely. Társadalmi gondozó (szintén új szak a szociológián): tandíjmentes 30, tandíjas 60, második egyetem 5 hely. Társadalmi gondozó – Gyógypedagógia: tandíjmentes 30, tandíjas 60, második egyetem 5 hely. Az új épületbe költözés ünnepségén Andrei Marga rektor mondott beszédet, méltatta román professzorok tevékenységét. A magyar vonalról egy szót sem szólt, pedig Neményi Ágnes, Roth Endre professzorok megérdemeltek volna egy-két szót. /Csomafáy Ferenc: A magyar vonal is megérdemelt volna egy-két jó szót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2002. március 4.
Márc. 2-án a Kallós Alapítvány válaszúti székházában került sor a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének négy évenként megrendezésre kerülő tisztújító közgyűlésére. A gazdaegyesület a tisztújítást összekötötte a Válaszúton immár több hete folyó hétvégi gazdaképző tanfolyam zárórendezvényével. A közgyűlésen részt vett az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba is. Farkas Zoltán, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszámolójában a leépülési folyamatot vette számba, amelynek során a kilencvenes évek elején létrehozott 60 gazdakörből mára 4–5 maradt. Az elnöki beszámoló szerint ma a két kolozsvári, a kajántói és az újjáéledt bálványosváraljai gazdakör működik, a többiek közül néhány egy–egy gazdarendezvény erejéig gyűjti össze a falu embereit. Azokban a falvakban maradt meg a gazdakör, ahol erre igény és szükség volt, ezt felülről nem lehet a gazdákra rákényszeríteni. Az elmúlt években az RMGE több ízben is sikeres gazdarendezvényt tartott Magyarkapuson, állatkiállítást Kalotaszentkirályon, borversenyt Aranyosegerbegyen és több hóstáti terménykiállítást Kolozsváron. Farkas a szaktanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Víg Ferenc, a kerekdombi gazdakör részéről elmondta: az Illyés Alapítvány támogatásával szalmásgabonavetőgépet vásároltak, tehát a gazdakörök is pályázzanak. Molnár Sándor mezőgépészmérnök szerinte a nyugati példák fele kellene nyitni, ahol a gazdák önszerveződése modern értékesítési szövetkezetek, illetve gépkörök szintjén valósul meg. A gond az, hogy nincs tőke az induláshoz, a szülők többsége ezt nem tudja támogatni, így a fiatalok zöme városon vagy Magyarországon kell megélhetés után nézzen. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta: az RMGE Kolozsváron alakult meg, itt van a székháza, de Erdély viszonylatában szinte itt működik a leggyengébben. Példaként a bánsági, csíki, illetve az udvarhelyszéki gazdakörök munkáját említette, amelyek már szervesen beépültek a gazdák életébe. A kormányrendelet szerint az egyesületnek mezőgazdasági szakembert kell alkalmaznia: ennek az RMGE megyei szervezetei mindenhol megfelelnek, a falusi gazdakörök pedig a megyei egyesület jogi személyiségű alegységei lehetnek. A mezőgazdasági minisztérium elismeri a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének gazdaképző tanfolyamait, a gazdák pedig hivatalos oklevelet fognak kapni. A tisztújítás során héttagú igazgatótanácsot (elnökséget) választottak Farkas Zoltán, Makkay József, Debreczeni József, Barazsuly Emil, Réti Sándor, Vincze Albert és Vígh Ferenc személyében. Az új igazgatótanács Farkas Zoltánt elnökké, Makkay Józsefet és Debreczeni Józsefet alelnökké, Barazsuly Emilt titkárnak, Víg Ferencet pedig pénztárosnak választotta. /Kisréti Zsombor: Gazdakörök is igényelhetik az állami támogatást. Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 4.
Márc. 2-án Kolozsváron, az EME-központban megalakult a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. Péntek János professzor, szakmai vezető elmondta, az intézmény az anyanyelvvel kapcsolatos akadémiai feladatokat igyekszik teljesíteni. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese kifejezte reményét, hogy az itteni munkatársak eredményesek lesznek. Hasonló intézmények alakulnak nemsokára Felvidéken és Kárpátalján is. A nyelvi intézet az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a kolozsvári egyetemi tanszék és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének támogatásával jött létre. Intézője dr. Benő Attila adjunktus, további munkatársai: Kolozsváron András Zselyke, Bálint Emese, Demeter Éva, Tamásné Szabó Csilla, a sepsiszentgyörgyi fióknál pedig Erdélyi Judit. Az intézet funkciói: a demográfiai, jogi, szociolingvisztikai és oktatói adattárak kidolgozása (pl. a román törvények feldolgozása 1960-tól napjainkig, a romániai magyar sajtófigyelő szolgálat stb.). A másik funkció az élőnyelv kutatása: a nyelvcsere tényezőinek feltárása a román–magyar együttélés feltételei között, a magyar lakosság különböző rétegeinek nyelvvizsgálata, a szaknyelvek fejlesztése szakszótárakkal (a napokban jelenik meg a román–magyar közigazgatási, és még ebben az évben a hasonló pedagógiai szótár). A harmadik funkció a nyelvi tanácsadó szolgálat az iskola, a sajtó, a kisebbségi intézmények megsegítésére, de ide tartozhat közérdekű szövegek lektorálása is. Év végére elkészül a határon túli magyarok nyelvtörvényeket alapul vevő tanulmánykötete (szerkesztője Szépe György), melyben a Kisebbségi nyelvi jogok Romániában című részt ők írják. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet világhálós elérhetősége: [email protected]. /Ördög I. Béla: Megalakult a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 4.
Magyarország elemi érdekének tekinti Románia NATO-csatlakozásának támogatását, jelentette ki a Szent-Iványi István. A magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ-küldöttség élén márc. 2-án egynapos látogatást tett Kolozsváron, ahol részt vett a RMDSZ egyik platformjaként működő Szabadelvű Kör negyedik országos találkozóján, majd megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Takács Csaba ügyvezető elnökkel. /Magyar támogatás a NATO-csatlakozáshoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./
2002. március 4.
Erdélyi és anyaországi szakemberek cseréltek tapasztalatot Kolozsváron a népfőiskolai börzén, amely márc. 1-jén dr. Egyed Ákos megnyitójával kezdődött. Az Egészséges életmód, életminőség-javítás, szociális gondok csoport vezetője és vitaindítója, dr. Ábrám Zoltán kifejezte elégedettségét, amiért a résztvevők közös nevezőre jutottak abban, hogy nemcsak megelőzésre kell hangsúlyt fordítani, hanem életreform-folyamatot kell elindítani. Egri István, a Vállalkozás, gazdaság munkacsoport részéről figyelmeztette a jelenlévőket, hogy mára a nagyobb cégek is foglalkoznak felnőttoktatással. A Mezőgazdaság, falufejlesztés témában Csomós Attila jó információs hálózat kialakításának a szükségességét hangsúlyozta. Balla Zoltán, a Közösségfejlesztés, állampolgári ismeretek munkacsoport vezetője egy sor hiányosságot sorolt fel és azok megoldási lehetőségeit. A szakoktatással foglalkozó csoportból Papp Sándor sajnálatát fejezte ki, amiért Romániában nincs országos nyilvántartás és igazi törvényes keret a népfőiskolás-felnőttképzéses programokhoz. Borzási Mária az Általános műveltség munkacsoport abbéli reményét fejezte ki, hogy be lehet pótolni mindazt, amit a számítógépek és a modern médiák terén elmulasztottunk. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára reagált a feltett kérdésekre, és megelégedését fejezte ki e kétnapos megfeszített munka sikeréért. Hamarosan elkerülhetetlenné válik a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság jogi személyként való bejegyzése, illetve a konkrét törvényjavaslat benyújtása. /Jakab-Benke Nándor: "Élethosszig tartó tanulás." Véget ért az erdélyi Népfőiskola-börze. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 4.
Marosszentgyörgyön író-olvasó találkozó vendége volt febr. 28-án Nagy Miklós Kund, a Népújság helyettes főszerkesztője. A Marosvásárhelyi Területi Rádiónál eltöltött évek lehetővé tették, hogy Nagy Miklós Kund az ország jeles magyar személyiségeivel, tudósokkal, képzőművészekkel, zenészekkel, színművészekkel készíthessen interjút. Ezek az interjúk részei az aranyszalagtárnak. Nagy Miklós Kund, a Népújság az irodalmi-művészeti mellékletének, az immár tízéves Múzsának az anyagaiból készítette a Volt jövőkbe nézve című válogatást. 1999-es amerikai útjának élményeit a Bábel Amerikában című könyvben foglalta össze. /M.D.: Író-olvasó találkozón a Népújság munkatársai. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./
2002. március 4.
Szovátán tartotta márc. 2-án tisztújító közgyűlését a Maros megyei MADISZ. Az elmúlt két év, amint Sipos Levente leköszönő elnök szavaiból is kiderült, nem volt felhőtlen. Viszont a választási kampányok idején a fiatalok rendkívül nagy segítséget nyújtottak az RMDSZ-jelöltek népszerűsítésében. A tisztújító közgyűlés megválasztotta az új vezetőséget. Elnök Kis Annamária, alelnökök Bíró Zoltán és Kakasi Noémi. Továbbra is fenn akarják tartani a jó kapcsolatokat az RMDSZ megyei és országos vezetőségével. /(karácsonyi): Megújult a MADISZ vezetése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./
2002. március 4.
A dévai Szent Ferenc Alapítványt mindenekelőtt az árva gyermekek gondozásáról ismerik Erdélyben és a nagyvilágban. A kilencvenes évek elején, Bőjte Csaba ferences rendi szerzetes kezdeményezésére alakult szervezet kezdetben a rend dévai kolostorába fogadta be a gyermekeket, ma már közel háromszáz árva és nehéz sorsú gyermek talált otthonra a kolostorban és a környező tömbházakban megvásárolt lakrészekben. Az alapítvány Magyarok Nagyasszonya néven magániskolát működtet Déván, a környéken pedig több helyen – Szászvároson, Marosnémetiben – szórványiskolát, cigányóvodát tart fenn. Az alapítvány a napokban megvásárolta Bethlen Gábor marosillyei szülőházát. Az 1582-ben épült házban - nyilatkozta Bőjte Csaba, az alapítvány elnöke –, az emeleten emlékszobát szeretnének berendezni, a földszinten pedig teázót, kávézót alakítanának ki. A romos állapotban levő épület megvásárlása teljesen felemésztette az alapítvány tartalékait, sőt kölcsönökhöz kellett folyamodni. Bőjte Csaba ezért Segíts a reménynek megszületni! címmel felhívást intézett mindenkihez, aki fontosnak érzi a nagy erdélyi fejedelem szülőházának rendbetételét. - Legyen Bethlen Gábor szülőháza, a többi fejedelemség korabeli emlékével együtt, Erdély visszasírt aranykorának szimbóluma - áll a közzétett felhívásban./Lukács János: Megmentik Bethlen Gábor szülőházát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 4.
A Kortárs színpad 30. évfordulóját ünnepelték márc. 2-án Nagyváradon. A legendás amatőr színjátszócsoport a diktatúra összeomlását követően megszűnt. Repertoárjukban a magyar és a világirodalom legjava szerepelt, olyan korban, amikor a gondolatot cenzúrázták. A Kortárs megszűnt, ám a kerek évfordulókon tartott összejövetelek is bizonyítják: szellemisége megmaradt. Harmincadik születésnapját ünnepelné a Kortárs színpad, ha még létezne. A találkozó lelke, mozgatója Hajdu Géza színművész volt, ő teremtette, vezette a legendás truppot. Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem dékánja, rendező szintén egy, a változás után megszűnt színjátszó csoport jelképes üdvözletét adta át a váradiaknak, a Smile groupét, amely Marosvásárhelyen működött 1965 és 1990 között. A dékán szerint az amatőr színjátszótársulatok azért nem folytatják tevékenységüket, mert ’90 után már nem volt, ami ellen létezniük. Noha a vásárhelyi Smile, a váradi Kortárs, a temesvári Thalia, a kolozsvári Stúdió 51 megszűnt, megmarad szellemiségében – zárta a gondolatsort Kovács Levente./Simon Judit: Szellemiségében él a társulat. Harmincéves lenne a nagyváradi Kortárs színpad. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 4.
Márc. 2-án tartott koszorúzó megemlékezést Székelyudvarhelyen a főtéri emlékműnél a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének udvarhelyi szervezete. Páll László, a helyi szervezet elnöke beszédében kifejtette: az 1949-es márciusi kitelepítések évfordulója alkalmából gyűltek össze, hogy emlékezzenek a rémuralom, a vörös terror gaztetteire. Komoróczy György, a szervezet titkára a korábban elhangzottakhoz csatlakozva elmondta, hogy erről beszélni kell, mert a kitelepítések utáni generációk nem, vagy csak nagyon keveset tudnak erről a történelmi igazságtalanságról. /Emlékező kitelepítettek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./
2002. március 4.
Márc. 2-án Szatmárnémetiben, a Római Katolikus Székesegyházban — a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az EMKE és a Romániai Magyar Dalosszövetség közös szervezésében — tizenkettedik alkalommal rendeztek ökumenikus kórus–seregszemlét. Idén a felhívásra jelentkezett kórusok közül tizenkettőt hívtak meg a szervezők a rendezvényre. Ebben az évben a Felsőbányai Mons Medius énekkar, a Máramarosszigeti Református Egyházközség vegyes kara, a Mezőfényi Gyertyaláng ifjúsági kórus, illetve az itteni általános iskola kórusa, a Szamos–negyedi Református Egyház énekkara és ifjúsági kis kórusa, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, a Szatmári Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara, a szatmárnémeti Láncos–templom kórusa, a szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház kórusa, a szatmárnémeti Zárda–templom Schola Mariana vegyes kara és a Tasnádi Maestoso kórus vett részt. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke méltatta a találkozó fontosságát, amelynek sikerében az előadók mellett nagy szerepe volt a szervezőknek. /Elek György: "És énekelének új éneket" Ökumenikus kórus–seregszemle, tizenkettedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 2./
2002. március 4.
Márc. 2-án Székelyudvarhelyen, a Művelődési Ház színpadán háromszáz gyermek lépett fel a harmadik alkalommal megrendezett Gyermek Néptánccsoportok Találkozóján. Máréfalváról érkezett Kovács Imre irányításával a Forogvirág, Sepsiszentgyörgyről István Ildikó oktatóval az Eszterlánc, Székelykeresztúrt a Kispipacsok és Mákvirágok képviselték László Csaba és Mátéfi Zita szakvezetésével, az Ördögborda Balánbányáról érkezett, oktatójuk Sándor Csaba tanár, a Nagy Boróka vezette Csipike Bögözből jött el, a vendéglátó Kékiringó Both Aranka tanítónő áldozatos munkáját is dicsérte. /Bágyi Bencze Jakab: Gyermeknéptáncosok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./
