Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 482 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 481-482
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. február 3.

A rendkívüli közgyűlés után nyilatkozott Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke. Szerinte nem az RMDSZ szakadásról kell beszélni, hanem a bomlásnak egy lassú vagy kevésbé lassú folyamatáról, amelynek fontos állomása a szatmárnémeti fórum. A központosított párt felé kívánják elmozdítani a szövetséget. Szerinte alternatív szerveződések fognak létrejönni. /,,Nem tudom elfogadni e procedúrát". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2003. február 3.

Adrian Nastase kormányfő magyarul elmondott köszöntő szavai akár egy romániai magyar-román hidegháború végét is jelezhetnék, ha nem kellett volna a megelőző években annyiszor csalódni éppen Nastaséban. Medgyessy Péter gesztusa, akinek hirtelen nagyon fontos lett erdélyi származása, akár azt is jelentheti, hogy a baloldali magyar kormánynak immár éppen olyan fontos a határon túli magyarság, mint az EU-ba való betagozódás, állapította meg Máthé Éva. Jó lenne, ha a magyar-román politikai fegyverszünet a romániai magyaroknak nem jogfosztásokat, a mosolyok mögötti újabb diszkriminációkat takarna. A kongresszuson Eckstein-Kovács Péter sérelmezte, hogy az ellenzékiek alapszabály-módosító javaslatait szőnyeg alá söpörték. Magyari Nándor László szerint: miközben az RMDSZ vezetősége kétségtelen eredményeket kicsikarva kollaboracionista politikát folytat, azért nem szabad megfeledkeznie a "demokratikus minimumról". Az újságírónő hozzátette: Tőkés László még ma sem az az elhanyagolható személyiség, akinek félreállása után közvetlenül még fenntartható a romániai magyar egység látszata. Nem titok, hogy létezik az 1989 előtt "helyzetben", valamilyen funkcióban levők és a korábban mellőzöttek, netán üldözöttek szembenállása; nem különben tagadhatatlan a világi és egyházi polaritás. Máthé Éva szerint jó lenne, ha végre nyílt vita zajlana le mindarról, amiről sokan suttognak, négyszemközt, vagy kis közösségekben hevesen vitáznak. /Máthé Éva: Gesztusok, pólusok, robbanások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr.3./

2003. február 3.

Dávid Ibolya, az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ elnöke elmondta, kötelességének érezte, hogy eljöjjön az RMDSZ kongresszusára, hiszen a szövetség képviselőiben nem a politikust, hanem a honfitársat látja. "A XXI. század magyarjának legfőbb feladata az, hogy szót értsen saját nemzettársaival, mert aki nem tanul a történelem hibáiból, az arra ítéltetett, hogy ezek következményeit újból elviselje" - fogalmazott Dávid Ibolya. Hangsúlyozta: közös tervünk, hogy a XX. század sebeit meggyógyítsuk, és ennek egyik lehetséges gyógyírja a kedvezménytörvény. Ez ugyanis lehetőséget biztosíthat arra, hogy "segítsük azokat a magyar testvéreinket, akiknek a történelmi határ átlépett a fejük fölött, itt és most tennünk kell valamit a sebek begyógyításáért". Véleménye szerint nincsenek ellenséges népek, csak egymás mellett élő, egymásra utalt emberek, az erdélyi magyarság számára pedig olyan jogi feltételeket kell teremteni, amelyek az itthon maradást szolgálják. /Hazahív a hűség. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./

2003. február 3.

Febr. 2-án Orbán Balázsra emlékeztek, születésének 174. évfordulóján ünnepelték főtéri szobra előtt a székelyudvarhelyiek. Ünnepi beszédek, szavalatok és dalok hangzottak el, majd megkoszorúzták a legnagyobb székely szobrát. Szász Jenő polgármester ünnepi beszédében Orbán Balázs és Kossuth Lajos mellé Tőkés Lászlót sorolta. Olyan értelemben, hogy e nagy elődöket cserbenhagyták kortársaik, most pedig ugyanez történik. Hegyi Sándor református lelkipásztor Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége volt elnökének a státustörvény módosítása ellen tiltakozó felhívását ismertette, és aláírásgyűjtést kezdeményezett. /Katona Zoltán: 174 éve született a legnagyobb székely. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./

2003. február 3.

Elhunyt Imreh István professzor /Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12. - Kolozsvár, 2003. jan. 31./, kiváló történész és szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 1948-ban a Bolyai Tudományegyetem előadó tanárává nevezték ki. Előbb a jog- és közgazdaságtudományi karon fejtette ki tevékenységét, majd 1950-től a történelem szakon tanított. A két kolozsvári egyetem 1959. évi egyesítése után a Babes-Bolyai Egyetemen az egyetemes legújabb kori történelem előadó tanára volt nyugalomba vonulásáig (1983). Közben a kolozsvári Történeti Intézet munkatársa, az Erdélyi Múzeum-Egyesület történeti levéltárának megbízott igazgatója is volt. A Magyar Néprajzi Társaság 1977-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben vette fel külső tagjai sorába. Gazdag tudományos munkássága középpontjában Erdély, s azon belül a székelység, különösen a rendtartó és a törvényhozó székely falu története állott. Temetésére február 4-én lesz Kolozsváron, a Házsongárdon. (RMSZ) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Imreh István a legmagasabb szinten művelte nemcsak a történelemtudományt, hanem szociográfusként és a történelmi statisztika terén is a legjobbak között emlegetik. Mindenekelőtt Székelyföld kutatója volt. Érdeklődésének középpontjában a székely faluközösség értékmegtartó és értékteremtő életének feltárása állt. Ennek eredményeként jelennek meg korszak-meghatározó művei: 1973-ban A rendtartó székely falu, a falujegyzőkönyvek világából rekonstruált székely történet. 1983-ban megszületett A törvényhozó székely falu című munkája. Kimondottan székely vonatkozású könyvei a felsoroltakon kívül: Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején (1956), Székelyek a múló időben (1987), Kászonszéki krónika, 1650-1750 (1992), Látom az életem, nemigen gyönyörű - 1764 (1994). Ezenkívül még legalább tucatnyi könyvet írt, több mint háromszáz közleménye jelent meg. 1999-ben kiemelkedő történetírói és közéleti munkássága elismeréseként az Erdélyi Múzeum-Egyesület emlékkönyvet jelentetett meg tiszteletére. Imreh István egész életét a tudományos munka mellett az egyetemi oktatásnak szentelte. Kutatók generációit nevelte nagy szakmai igényességgel és hozzáértéssel. Kiváló szónoki tehetséggel rendelkezett, színes, magával ragadó előadásait mindig telt házas hallgatóság előtt tartotta. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2003. február 3.

A faipari vállalkozók febr. 1-jén hatodik alkalommal szervezték meg hagyományossá vált, Fabuli elnevezésű találkozójukat Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A rendezvényt alkalmi bútortörténeti kiállítás egészítette ki. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató elmondta, a faiparban tevékenykedők 1929-ben az 50. évfordulóját ünneplő Székely Nemzeti Múzeumnak gazdasági kiállítással és kétszáz oldalas emlékkönyvvel tisztelegtek, ugyanakkor több ízben is támogatták az intézményt. A kommunista rendszerben az emberek sok értékes iratot megsemmisítettek. "Nem merték őrizni a koronás címert viselő dokumentumokat, ezért elégették például az iparosotthon tevékenységét bizonyító könyvtárnyi iratokat" - tette hozzá. /Domokos Péter: Faipari fórum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2003. február 3.

Kubanek László székelyudvarhelyi képzőművész festményeiből nyílt kiállítás a hét végén a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben. Marosvásárhelyen évek óta nem állított ki székelyudvarhelyi képzőművész - mutatott rá Nagy Miklós Kund szerkesztő. Kubanek László /sz. Székelykeresztúr/ az egyetem elvégzését követően telepedett le Székelyudvarhelyen, ahol formatervezőként él. Kubanek elmondta, leginkább szociális, társadalomkritikai jellegű témák foglalkoztatják, ezt fejezi ki az alkotások révén. "A kortárs képzőművészet eltávolodott a közembertől, nagyon l art pour l art lett megint, és ezt én valahogy tudatosan próbálom visszacsavarni abba az irányba, hogy elfogadható, egyszerű és ugyanakkor újító is legyen" - jellemezte stílusát Kubanek. /Antal Erika: Emberközeli festészet fekete alapon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2003. február 3.

Febr. 1-jén Gyergyócsomafalván a helyi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány megemlékezett Borsos Miklós szobrászművész halálának 13. évfordulójáról. A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós-emlékház ezúttal szűknek bizonyult. Borsos Géza József, az alapítvány elnöke mondott emlékbeszédet. Az egyperces néma tisztelgés ellenben már a Don mellett elpusztult magyar hadsereg tagjai, köztük sok székely katona emlékének is szólt. /Bajna György: A szobrászművészre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

2003. február 3.

Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ és a Szent István Kör imádsággal és történelmi előadásokkal emlékezett a hatvan évvel ezelőtti, a Don-kanyarnál bekövetkezett katasztrófa áldozataira és túlélőire. Tőkés László püspök emlékeztetett: a háború ideje alatt megfosztottak bennünket attól a jogtól, hogy eltemessük halottainkat. Erdély történelmét ma is meghamisítják. Takaró Mihály, budapesti egyetemi tanár, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára beszédében kiemelte, a magyarság megszokta már, hogy leggyakrabban a veszteségeikre emlékezik. A Don-kanyarnál harcoló katonákat ma már nem háborús bűnösöknek, hanem hősöknek nevezhetjük. Sipos Miklós esperes rámutatott, a II. Magyar Hadseregnek 200 ezer áldozata volt, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint Erdély ugyanennyi magyart vesztett el békés körülmények között 1990 és 2002 között. Ha egy nép elfelejti a múltját, az azt jelenti, hogy újra át kell élni a múlt eseményeit, hangsúlyozta. /Elek György: A II. Magyar Hadsereg 60 évvel ezelőtti áldozataira és túlélőire emlékeztek a Németi református templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./

2003. február 3.

Febr. 3-án megkezdi sugárzását a csíkszeredai Sztár Rádió. Eddig ezen a hullámhosszon az Uniplus rádió jelentkezett, egész napi magyar nyelvű adással. A négy csíkszeredai adó közül ez volt az egyetlen teljes egészében magyar rádió. Mezey Zsolt, az új rádió műsorigazgatója közölte: az Uniplus hálózatnak új tulajdonosa van, aki új névvel és új műsorráccsal szeretne hallgatottságot nyerni, továbbra is egész nap magyar nyelven jelentkeznek. Az eddig ismert műsorok közül továbbra is a "Talpra magyar" c. adással indul a nap, majd a "Desszert" hallható. /(Daczó Dénes): Mától indul a Sztár Rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2003. február 4.

A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt helyénvalónak találja Markó Béla újraválasztását az RMDSZ elnöki tisztségébe. Tegnap Cosmin Gusa SZDP-főtitkár kijelentette: Markó Béla az a politikai személyiség, aki bebizonyította, hogy egyszerre képes képviselni Románia és a romániai magyarság érdekeit. A főtitkár közölte: az SZDP és az RMDSZ vezetői febr. 3-án a kormánypalotában tárgyaltak a két alakulat közötti idei együttműködési megállapodásról. /Az SZDP örül Markó újraválasztásának. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2003. február 4.

A febr. 3-i román lapok jelentős helyet szenteltek az RMDSZ kongresszusának. A román napilapok elsősorban "a Tőkés-ügy megoldásáról" tudósítottak. A Ziarul Financiar szerint "Markó elegánsan győzte le ellenfeleit. Tőkést kizárták a játékból". Az Adevarul úgy látta, hogy "Markó Béla mérsékeltjei meghunyászkodásra kényszerítették a Tőkés-csoportot", mert "kiátkozták a püspököt". A lap azt is megírta, hogy "a radikálisokat legyőzték ugyan, de azok nem adják meg magukat". A Jurnalul National úgy vélekedett, hogy "miközben a magyar szövetség ismét vezéréül választotta meg Markó Bélát", "az RMDSZ megtagadta Tőkés Lászlót". A Ziua kongresszusi beszámolója fölé ez a cím került: "Tőkést feláldozták". A Ziua mélyrehatóan elemezte az RMDSZ kongresszusán történteket: Dan Pavel politológus "történelmi jelentőségűnek" nevezte a kongresszust, mert ez volt az első olyan RMDSZ-kongresszus, amelyen részt vett Románia miniszterelnöke, aki nagy utat tett meg "a romániai magyarság szervezetével való megbékélés" irányába. /Fő téma a lapokban az RMDSZ-kongresszus. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2003. február 4.

Kovács László külügyminiszter febr. 3-án a Kossuth Rádió Reggeli Krónikájában a kedvezménytörvény módosított szövegével kapcsolatban is kifejtette, hogy megítélése szerint két célnak kell érvényesülni: segíteni kell a határon túli magyarságot abban, hogy a szülőföldjén maradjon, és ott boldoguljon, másrészt abban, hogy megőrizze a magyarságát, a kultúráját, a nyelvét. A külügyminiszter szerint a mostani módosított változat teljes összhangban van az európai uniós joggal. Kovács László bírálta Németh Zsoltot, aki a Fidesz képviselőjeként az RMDSZ kongresszusán a hét végén "a kedvezménytörvény ügyével riogatta" a küldötteket, s "egy hazai vitáról félrevezető módon szólt". Kovács szerint a Velencei Bizottság a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács normáit kéri számon Magyarországtól, az ET viszont sokkal lazább szervezet, mint az Európai Unió; az Európa Tanácsnak nincs közös joganyaga, hanem csak közös állásfoglalásokat fogalmaz meg. Kovács László összehasonlította a kedvezménytörvény új tervezetét azokkal a szerződésekkel, amelyeket Németország és Dánia, illetve Ausztria és Olaszország kötött a kisebbségek támogatására. A külügyminiszter elmondta: ezek az országok nem személyekhez juttatják el az oktatási-nevelési támogatást, hanem intézményekhez és civil szervezetekhez. - Ez a megfogalmazás szerepel a mostani módosított változatban - mutatott rá Kovács László. Hozzátette: ez viszont nem zárja ki, hogy ezt a támogatást az adott iskola, vagy szülői munkaközösség felossza a jogosultak között. /Kovács László a kedvezménytörvény módosításáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

2003. február 4.

Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy miután a kongresszus nagy szavazattöbbséggel törölte az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkcióról szóló fejezetet, a Temes megyei küldöttség testületileg kivonult a teremből. Halász úgy érzi, hogy a történtek Temesvár szellemiségének a vereségét jelentik. "Nekünk erkölcsi kötelezettségünk is volt a kiállásra, hisz a forradalom Temesvárról indult, a népfelkelést Tőkés László indította el." Az eredménynek nem a közeljövőben, hanem hosszabb távon, talán a 2004-es választásokon lesz igen komoly következménye. Mindenesetre, a Temes megyei küldöttség nagy többsége úgy döntött: nem vesz részt az alapszabályzat-módosítás végső szavazásán, mert nem akar partner lenni a tiszteletbeli elnöki intézmény megszüntetésében. /Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2003. február 4.

Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformja csöndes tiltakozó megmozdulást rendezett febr. 2-án, az RMDSZ kongresszusának helyet adó Szakszervezetek Művelődés Házának folyosóján. A követeléseiket a nyakukba akasztott táblákra írt nemzeti érzelmű hat elnökségi tag többek között az RMDSZ és a jelenlegi magyar kormány "nemzetveszejtő politikája" ellen tüntetett, rehabilitációt kért az Agache-perben elítélt kézdiszékiek ügyében, a Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott területi autonómiatörekvésekre emlékeztette az RMDSZ-t. Katona Ádám EMK-elnök szerint a háromnapos rendezvény kongresszusnak álcázott pártgyűlés volt, és azzal, hogy a küldöttek megszűntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, meggyalázták a legmegbecsültebb kelet-közép-európai magyar embert. "Tőkés csak a jogokat védte, amikor beperelte az RMDSZ-t, amiért tisztelet kellene járjon neki" - állította Katona. /EMK-tüntetés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2003. február 4.

Makay Botond, a Krassó-Szörény megyei RMDSZ elnöke szerint negatívum volt odáig jutni, hogy a szervezet "kiirtson" valakit. Viszont meg kellett tenni mindenképpen. Tőkés László esztendők óta csak bírálta, sőt támadta a szervezetet, ráadásul nem tudott vagy nem akart egy másik utat mutatni. Makay szerint a szórvány támogatását kellett volna még bevenni az alapszabályzatba. Jelenleg, például, huszonnégy magyar óvodás van Resicabányán, iskolásokká nevelésükhöz pénzre van szükség. /Makay Botond, a Krassó-Szörény megyei RMDSZ elnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2003. február 4.

Az Ítélőtábla febr. 3-i megfellebbezhetetlen döntésével végleg elutasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. Sabin Gherman, a szervezet elnöke a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Sabin Gherman felhívást intézett minden erdélyi lakoshoz, hogy nyomásgyakorlással, lobbival támogassa az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. Az Erdély-Bánság Liga párttá alakulását 2002. márc. 23-án jelentették be, Sabin Gherman mozgalmának kolozsvári kongresszusán. Gherman mozgalma 1998-ban indult a kolozsvári újságíró elhíresült, Elegem van Romániából... című röpiratával, s a pártalapítási kísérlet előtt a Pro Transilvania Alapítvány támogatásával próbált kibontakozni. /Lázár Lehel: Gherman kártérítést követel. Véglegesen elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2003. február 4.

A parlament két házában febr. 3-án megkezdődött az új ülésszak, melynek fő feladata az alkotmány módosítása lesz, napirendre kerül többek közt az RMDSZ ama két javaslata is, mely a nemzetállami kitétel törlését kívánja elérni, illetve az anyanyelv használatának szabadságát az igazságszolgáltatásban. Az RMDSZ-frakció megtartotta első ülését, melynek keretében megválasztották a frakció vezetőségét. A szavazás következtében a képviselőházi RMDSZ-frakció vezetőségének összetétele nem változott: elnök dr. Kelemen Atilla, alelnökök: Márton Árpád és Varga Attila, titkár Pataki Júlia. A frakció, akárcsak tavaly, Borbély Lászlót jelölte az állandó büró titkári tisztségének betöltésére. /Vége a vakációnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr.4./

2003. február 4.

Toró T. Tibortól, a Reform Tömörülés elnöke szerint a tiszteletbeli elnöki hivatal törlése Tőkés László tevékenységét nem befolyásolja, az RMDSZ-ét viszont igen. "A jelenlegi kongresszus küldöttei úgy döntöttek, nem hajlandók integrálni Tőkés László személyiségét és intézményét a szövetségbe, amely döntésért a továbbiakban a felelősséget nekik kell vállalniuk." Toró szerint kisebbségi érdekvédelmi szervezetet lehet alakítani, és magyar vidéken létre is fognak hozni ilyet. Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust a politika színterén. A Reform Tömörülés az elmúlt tíz évben az RMDSZ egységéért küzdött A jövőben is az egységért kell munkálkodni, de nem ilyen típusú egységért, ahol Tőkés Lászlót kiiktatták a Szövetségből - jegyezte meg Toró T. Tibor. Szerinte ha a tiszteletbeli elnöki jelentést napirendre tűzték volna, akkor talán elment volna a püspök a kongresszusra. Borbély László elmondta: annak napirendre tűzése nem szerepel az RMDSZ szabályzatában. /B. B. J.: Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 4./

2003. február 4.

A polgármesteri hivatal 50 millió lejre büntette Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátort arra hivatkozva, hogy a szenátor az ingatlan teraszára építkezési engedély nélkül tette ki a szenátori irodát jelző transzparenst. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte: rendelkezik a szenátus engedélyével a transzparens kiállítására. A polgármester mindeddig nem volt képes szenátori irodát biztosítani neki. Most, hogy saját erőből megoldotta ezt, kellemetlenséget akar okozni. /Kiss Olivér: Újabb városházi törvénytelenség. A polgármesteri hivatal 50 millióra büntette Eckstein-Kovács Pétert. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2003. február 4.

Funar, Kolozsvár polgármestere abban reménykedik, Magyarország a közeljövőben az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Biztonsági Tanácsának (BT) tagja lesz, így megoldhatóvá válik az, hogy a Kolozsvárra érkezőket köszöntő szövegeket magyarul is kiírják. Ion Iliescu azt javasolta Funarnak, hogy Kolozsváron is helyezzenek el kétnyelvű táblákat. Funar azt válaszolta, hogy a városban egyetlen nemzeti kisebbség aránya sem haladja meg a 20 százalékot. Funar szerint sikerült meggyőznie Iliescut, aki azt ajánlotta, többnyelvű üdvözlő feliratot helyezzenek el a város bejáratainál. Funar csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának hivatalos nyelvein, azaz kínaiul, angolul, franciául, németül, spanyolul és oroszul hajlandó feltüntetni a szöveget. Remélem, hamarosan Magyarország is a BT állandó tagja lesz, és akkor megoldhatóvá válik, hogy a hunok nyelvén is köszöntsük az érkezőket - mondta a polgármester. Febr. 3-án a polgármester ismét sértegette a magyarságot. - Sajnos a magyar nők nem végzik kellőképpen feladatukat, így a magyar ajkú kolozsvári románok száma még mindig nem haladja meg a 20 százalékot. A magyarok olvassák el kínaiul az üdvözlő szöveget, Kína úgyis közel van Mongóliához, ahonnan állítólag a hunok Európába jöttek - mondta a városvezető. Mellesleg a polgármester tévedett a BT hivatalos nyelveivel kapcsolatban: a Biztonsági Tanácsban az arab is hivatalos nyelv, a német viszont nem az. Máté András RMDSZ-es városi tanácsost sokkolta a polgármester gúnyos kijelentése. - Ezzel Funar ismét bebizonyította, hogy nem valamennyi kolozsvári lakos polgármestere, nem a megbékélést és a békés együttélést szorgalmazó elöljáró - mondta Máté. Máté szerint kijelentésével Funar nem csupán a kolozsvári magyarokat, hanem a nemzet egészét sérti meg. /K. O.: Magyarul nem üdvözöljük az érkezőket. Funari fricska a magyarságnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2003. február 4.

Szilágyi Zsolt képviselőt a borsi határátlépőnél feltartóztatták 2400 magyar igazolvánnyal a kocsijában, amelyekhez nem tudott kísérődokumentumokat felmutatni. A képviselő visszafordult és Magyarországon hagyta az igazolványokat, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2003. február 4.

Kolozsváron 27 ezer református egyháztagot tartanak nyilván. A tavalyi évben 153 keresztelőre több mint 500 temetés jutott. A híveknek közel fele vegyes házasságban él, ezek harmadában pedig ortodox vallású, azaz román nemzetiségű a másik fél. /Ennyi református van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr.4./

2003. február 4.

A Románia Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) valamint a Közgazdász Fórum szerkesztőbizottsága a kiadvány és a székház öt éves évfordulója alkalmára emlékezett. A jelenlevőket Somai József, az RMKT elnöke üdvözölte, majd dr. Sajó János (Budapest) Modernizáció és finanszírozás címmel tartott előadást. Somai József, az RMKT elnöke visszaemlékezett arra a folyamatra, melynek következtében sikerült majdnem önerőből felépíteni a székházat. A Közgazdász Fórum 24 oldalon megjelenő szaklappá nőtte ki magát. Kerekes Jenő, az RMKT tiszteletbeli elnöke arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy a RMKT ötezer kötetes szakkönyvtárral rendelkezik. /Csomafáy Ferenc: Emlékezőgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2003. február 4.

A Köztájékoztatási Minisztérium interetnikus kapcsolatokért felelős főosztálya, valamint a Nevelés- és Kutatásügyi Minisztérium kisebbségek nyelvén történő oktatással foglalkozó vezérigazgatósága kiadásában jelent meg nemrégiben román nyelven, a dr. Murvai László szerkesztette Timpul prezent in invatamantul minoritatilor nationale din Romania [A romániai nemzeti kisebbségek oktatásának jelene] c. könyv. A 2001-2002-es tanév megvalósításai és perspektívák alcímet viselő gyűjtemény a kormánypárt nemzetiségi oktatáspolitikáját dicsérő kiadványnak tűnhet, ám az abban közölt írások aggasztó helyzetképét adják a romániai anyanyelvű oktatásnak. A kötetből kiderül, évről évre sorvad, apad a kisebbségek anyanyelvű oktatása. A kötet szerint a romániai közoktatás 24 178 tanügyi egységben zajlott a vizsgált időszakban, amiből 2732-ban (iskolák és tagozatok), azaz az összes 11,29 százalékában kisebbségi nyelven folyt a tanítás, a beiskolázottak száma 3 972 245 volt, de abból a nemzetiségieké csak 209 842, alig valamivel több, mint 5 százalék. A líceumi és a szakiskolai arány ennél is kisebb, 4,63, illetve 2,8 százalék. A magyar iskolák, tagozatok száma 2384, az összes egységek 9,86 százaléka, de azokban csak 187 156 gyermek tanult anyanyelvén, ami az országos tanulószámnak csak 4,71 százaléka. Maros megyében csak két önálló magyar középiskola működik. A kötet csak propagandacélokat szolgálhat. Mert a gyarapodó lehetőségek dacára több mint 30 000 nemzetiségi (ebből a magyar majdnem 3000) román iskolába járva tanulja anyanyelvét, miközben a tanulók száma évről évre csökken. /Ferencz L. Imre: Számadatok - tendenciák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2003. február 4.

Székelyudvarhelyről egy teljes osztály, harminc ápoló telepedett át Kecskemétre, a kórházban kaptak munkát. A Népszabadságban is részletezték ezt az áttelepedést. Az anyaországiak Ausztriába, Németországba, Svájcba, Olaszországba mennek dolgozni, az erdélyiek szintén nyugatnak tartanak. S hogy kik jönnek az erdélyiek helyébe... /Oláh István: Udvarhelyi ápolók Kecskeméten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2003. február 4.

Temesváron a piaristák neves egykori középiskolájának épületében talált otthonra a katolikus líceum. Febr. 3-án Roos Márton megyés püspök kápolnát szentelt a középiskolában. Heinrich József főesperes, az iskola igazgatója nyitotta meg az ünnepséget. Magyar nyelvű szentbeszédet Szilvágyi Zsolt, román nyelven Butnaru Anton lugosi plébános mondott. Abban az épületben van a kápolna, amelyet csak papíron kapott vissza az egyház. /Bánsági Csilla: Kápolnaszentelés a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2003. február 4.

Egyre gyakoribb csecsemők "ottfelejtése" a szülészeten, a gyermekkórházban. Temesváron tavaly több mint száz csecsemőt, illetve óvodáskorú gyermeket hagytak a kórházban. /(S.): Száznál több kórházban "felejtett" gyermek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2003. február 4.

Beszterce-Naszód megye magyar óvónői több mint egy éve minden második hónapban rendszeresen találkoznak. Legutóbb a besztercei 13-as óvoda adott otthont ennek a találkozónak, amelynek témája a farsang volt. A találkozón az óvónőkön kívül részt vett Gáspár Teréz, a megye magyar óvónőinek szakirányítója és Balázs Dénes, a magyar tagozat tanfelügyelője. Egy éve a megye minden óvónője részt vehet a találkozókon. Megismerik egymást, segítenek egymáson, mondta Krizbai Rozália bethleni óvónő. A találkozó csak két órát tarthatott, mivel a magyardécsei, bethleni, máthéi, cegőtelki, tacsi, rettegi, magyarborzási, sófalvi, almásmálomi, szásztekei, köbölkuti, ősi, óradnai, nemegyei óvónőknek haza kellett utazniuk. Két hónap múlva Cegőtelkén találkoznak, ahol a húsvéti ünnepkörről fognak tanácskozni. /Bencze Anna: Óvónők soros farsangi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2003. február 4.

A 93 éves Péterfy László lelkészt Nagykenden, egyházi szolgálata utolsó állomásán febr. 2-án a község, Balavásár díszpolgárává avatták. Életműve: egyházak, falvak, gyülekezetek történetének feldolgozása. /Bölöni Domokos: Az ember és arcképe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 481-482




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998