A kormánypárt Kovászna megyei vezetői, miközben nem találtak "alkalmas időt" az RMDSZ háromszéki vezetői által szorgalmazott találkozóra, sajtótájékoztatón vádaskodtak az RMDSZ vezetői ellen, támadásaik középpontjába állítva ezúttal Puskás Bálint szenátort, aki a megyében kialakult helyzet feloldására a prefektus menesztését kérte. Az újabb keletű vádakra válaszolva a szenátor kijelentette, nem rendelkezik gazdasági vállalkozásokkal, cége sincs, tehát cselekvését gazdasági érdek nem magyarázza. A prefektus erdők, földek visszajuttatásának fékezi, akadályozza a magánerdészetek létrehozását, a megye lakosságának döntő hányadát képviselő magyarság alulképviselt a tulajdon sorsát meghatározó döntéshozó szervekben, bizottságokban, testületekben. /(Flóra Gábor): Már csak Bukarest? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2003. április 2.
Pusztadaróc a hozzá tartozó három faluval - Dara, Pete, Atya - együtt közel négyezer lakost számlál. Pusztadarócnak már lapja is van, megjelent az "esetenként megjelenő" Községi Hírlap első száma. Ebben többek között bemutatták a község új katolikus papját, Biró Norbertet. /Sike Lajos: Itt a daróci hírlap! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2003. április 2.
Chilf Miklós marosvásárhelyi zeneszerzőre, tanárra és előadóművészre emlékeztek az elmúlt héten Marosvásárhelyen, a Művészeti Líceum dísztermében. A koncert kapcsán Kovács Zsuzsa zongoratanárnővel beszélgettünk. Chilf Miklós (1905-1985) jó évtizedet töltött Olaszországban, Franciaországban. Nemcsak saját szerzeményeit, hanem Debussy-, Rubinstein-műveket is játszotta. /Járay Fekete Katalin: Chilf Miklós-emlékhangverseny. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./
2003. április 2.
Ápr. 1-jén hivatalosan felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karainak könyvtárát. Lányi Szabolcs professzor, a romániai magyar magánegyetem csíkszeredai karainak dékánja köszöntő beszédében ünnepnek nevezte az eseményt. Balog László könyvtárigazgató hangsúlyozta, hogy már egy éve működik az intézmény, az avatóra a második olvasóterem elkészülte szolgáltatott alkalmat. Az intézmény könyvállománya 25 ezer kötet, az állomány gyarapodását számos hagyaték gazdagította. Ezek között Szent-Györgyi Mária, Jalki István, André Kosztolany és Fábián Ernő hagyatékadományát említette. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszédében Erdélyt egy folyamatosan égő Alexandriai könyvtárhoz hasonlította. - Itt az ideje, hogy eloltsuk ezt a tüzet, és sorra nyissuk könyvtárainkat - hangsúlyozta. /Magyar egyetemi könyvtár Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./
2003. április 2.
A Bánság, valamint az észak- és dél-erdélyi szórvány közel tíz egyházközsége küldte el képviselőit márc. 29-én a Petrozsényban megrendezett unitárius szórványkonferenciára. A lupényi és petrozsényi unitárius közösség által szervezett rendezvényen részt vett dr. Szabó Árpád püspök is. Terítékre kerültek a szórványgyülekezetek gondjai, elsősorban a rohamos lélekszámcsökkenés. A tanácskozáson elhangzott: szórványközpontot kell kialakítani Déván. Ez a Hunyad megyei szórvány mellett elláthatná a temesvári és aradi apró gyülekezeteket is. Jelenleg e két egyházközségben a nagyváradi lelkipásztor végez szolgálatot, de nagykiterjedésű szórványa miatt évente csupán négy alkalommal jut el e gyülekezetekbe. /GBR: Unitárius konferencia Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./
2003. április 2.
Márc. 30-án Resicabányán a református Templom és Iskola épülete előtt ökumenikus keresztútjárás kezdődött. A református egyháztörténelemben először volt ilyen rendezvény. A református, az evangélikus és a római katolikus templom előtt volt "szabálytalan" stáció. Innét a Kereszthegy felé vette útját a menet, és a tizennégy stációnál megállva, ékes szép rendben érkezett az emlékműhöz. A rendezvény kezdetén Makay Botond református tiszteletes igeolvasást, majd rövid beszédet tartott. Jelen voltak a történelmi felekezetek hívei, ami a keresztény egységre törekvés szándékát jelzi. /Krassay Szörény: Az egyháztörténelemben először. Keresztútjárás a reformátusokkal. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./
2003. április 2.
Márc. 29-én Kézdivásárhelyen a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) volt a házigazdája az Irinyi János-Hevesy György Kémiaverseny erdélyi döntőjének, melyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezett. A Magyarországon sorra kerülő döntőre tízen jutottak be. /Iochom István: Irinyi János-Hevesy György Kémiaverseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./
2003. április 2.
Harmadik alkalommal rendezték meg Csíkcsicsóban a Kurutty Általános Műveltségi Vetélkedő körzeti szakaszát, amelyen négy település kisdiákjai vettek részt. /A csíkcsicsói Kájoni János Általános Iskola Sulikoktél című lapjának szerkesztői: Csicsói kuruttyolás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./
2003. április 2.
Megjelent a Filmtett /Kolozsvár/ mozgóképes folyóirat 30. lapszáma. A lap fő témája a nemrégiben véget ért 34. Magyar Filmszemle. A Műfajtörténet rovat az egyik legkönnyesebb műfaj, a melodráma történetét kezdi el ismertetni. /(balázs): Filmtett - március. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2003. április 3.
A státustörvény módosításának ügyében várhatóan az április 12-i magyarországi EU-csatlakozási népszavazás után hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Jelenleg az érdekelt felek ismertetik álláspontjukat a módosítás tervezetéről- jelentette ki Bársony András, a magyar külügyminisztérium államtitkára. Az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában az államtitkár hangsúlyozta: úgy tűnik, a jelenlegi szöveg elfogadható mind az RMDSZ, mind a román kormány számára. Bársony elmondta: az RMDSZ egyetlen kifogással élt, ragaszkodott ahhoz, hogy az oktatási-nevelési támogatás egyenesen a családokhoz juthasson el. Kovács László magyar külügyminiszter ezt ismertette Mircea Geoana román külügyminiszterrel, aki nem fejtett ki ellenvéleményt. Bársony nem értett egyet azzal a bírálattal, hogy a jogszabályból kikerül az egységes magyar kultúrnemzet kifejezés. Véleménye szerint a tervezett módosítás szövege nagyon is pontosan utal a magyar nemzetre. Az államtitkár elmondta, hogy a tervezett módosítás szerint kikerülne a törvényből a munkavállalás lehetősége, valamint a társadalombiztosítási és az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó részek. Hangsúlyozta: ezeket a kérdéseket a kétoldalú kormány- és államközi megállapodások rendezik. /Népszavazás után ül össze a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2003. április 3.
Az RMDSZ önkormányzati konferenciája a "bírálóknak", a "jobboldali ellenzéknek" az eredménye. A konferencián ugyanis Marosvásárhelyen a Székelyföldi Régió megteremtéséről volt szó. Az egységhez közös cél szükséges. Az 1989-es decemberi változás utáni legelső Iliescu nyilatkozatban még ott szerepel a kisebbségi autonómia, mint ígéret. De már az első megmentési Front programjából ez kimaradt. Az RMDSZ már ekkor elkövette első történelmi hibáját azzal, hogy nem ragaszkodott annak a programba való beillesztéséhez, hangsúlyozta Gazda József. Az RMDSZ brassói kongresszusán viszont megszületett a közös cél: önrendelkezés, három szintű autonómia. Tehát az egység lehetősége megadatott. És ezt tépázza, csorbítja azóta is az RMDSZ-vezetés. Az RMDSZ-vezetés nem áll ki nemzetközi porondon a magyarság céljai mellett. /Gazda József: A közös célról (Az egység ára). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2003. április 3.
A román-moldovai kapcsolatok "kényes szakaszának" lezárásaként értékelte ápr. 1-jén a Moldovai Köztársaságban tett hivatalos látogatását Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana Vladimir Voronin moldovai államfővel, Vasile Tarlev miniszterelnökkel és Nicolae Dudau külügyminiszterrel tárgyalt Kisinyovban. Geoana szerint Románia a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és a Fekete-tengeri országok számára hidat képezhet Európa felé. A román külügyminiszter arról biztosította vendéglátóit, hogy Románia nem vezet be vízumkötelezettséget a Moldovai Köztársaság állampolgáraival szemben mindaddig, amíg az Európai Unió tagja nem lesz. Az EU-tagság elnyerése után pedig Bukarest megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként biztosíthat vízummentességet a moldovai állampolgárok bizonyos kategóriái számára. /Vége a "kényes szakasznak"? Mircea Geoana a Pruton túlra látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2003. április 3.
A határon túli magyar katolikus közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetésekről számolt be ápr. 2-án a Vatikánban Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Patrubány Miklóst Pietro Parolin vatikáni helyettes államtitkár fogadta. Az MVSZ elnöke kérte a találkozót, ez alkalomból köszönetet mondott a Szentszéknek az iraki válság békés megoldása érdekében hozott erőfeszítéseiért. Patrubány beszélt a csángóknak arról az igényéről, hogy magyar nyelvű miséken vehessenek részt saját földjükön. Az MVSZ elnöke elpanaszolta: Moldvában a római katolikus templomokban egyes román papok az ördög nyelvének nevezték a magyart. Az államtitkár elmondta, hogy ez utóbbiról a Szentszéknek nem volt eddig tudomása. Patrubány szólt a felvidéki katolikus magyarok vágyáról, hogy magyar papjaik legyenek, s hogy magyar püspökük is legyen. Pietro Parolin kifejezte reményét, hogy a szlovákiai felnövő fiatal magyar papok között akad majd olyan rátermett személy, akit Rómában püspökké szentelhetnek, s ez megoldhatja a problémát. Külön szólt az MVSZ elnöke arról az aggodalmáról, hogy a Benes-dekrétumok bekerülhetnek az Európai Unió jogrendjébe, ez pedig súlyos feszültségek forrása lehet a jövőben. Az államtitkár válaszában ígéretet tett: a Vatikán latba veti majd tekintélyét annak érdekében. /A csángók igényeit is előtárta. Patrubány Miklós MVSZ-elnök a Vatikánban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2003. április 3.
Profil címmel jelent meg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) negyedéves kiadványának első száma. Amint azt vezércikkében Alexandru-Radu Timofte, a SRI igazgatója megfogalmazza, a lap kapcsolódási pont kíván lenne a hírszerző szolgálat és a lakosság között, bemutatva a SRI főbb tevékenységeit, a szolgálat munkáját. /(t): Lapot indított a SRI. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2003. április 3.
Postafiók rovatban rendszeresen közöl a Romániai Magyar Szó Tőkés László ellen és a baloldali magyar kormány mellett kiálló olvasói leveleket. A mostani levélíró szerint "Tőkés úr és baráti társasága" azon dolgozik, hogy a "B-liga" vegye át az RMDSZ vezetését. Malaies Mihály levélíró elítélte azt, hogy márc. 15-én Marosvásárhelyen egy ember táblát tartott, amin az állt, hogy: Kovács urat üdvözli 23 millió román. A levélíró megvédte Kovács Lászlót: ez a tábla nem sértheti Kovács Lászlót, hiszen ő és csapata megkísérli azt, ami Kossuthnak nem sikerült, a nemzetiség kibékítését. A levélíró még sietett elítélni Kövér Lászlót, aki "levadássza" az ellenzék képviselőit, sőt kötelet ajánl azoknak, akik nem hívei. A bátor levélíró itt téved. A börtönben levő bűnöző, Tasnádi Péter ígérte meg a levadászást. /Malaies Mihály, Élesd: Egy "táblás" úr. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Postafiók rovat/
2003. április 3.
Marosvásárhelyen tartották ápr. 2-án Horváth Arany A csillagok nem álmodnak című könyvének bemutatóját. Fontos az együvé tartozás, mondta Pálfy G. István budapesti közíró a bemutatón, aki úgy látta, válságban van a magyar újságírás, a szakma ma a műveletlenség talaján áll. Ami pedig a nemzeti érzést, a nép-nemzeti közgondolkodást és újságírást illeti, Pálfy G. István úgy véli, nincs veszve az ügy, vannak olyan kivételek, mint Horváth Arany kolozsvári írónő. /(lokodi): Válságban a jobboldali újságírás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./
2003. április 3.
Kézdiszárazpatak iskolája 2001. máj. 26. óta viseli egykori tanára, Ópra Benedek nevét, azóta áll az iskola falán Vetró B. András szobrász domborműve is. Ópra Benedek /Kézdiszárazpatak, 1907. ápr. 12. - Csíkszereda, 1978. nov. 25./ Kolozsvárott francia, magyar és román szakos tanári oklevelet szerzett. Előbb a csíkszeredai római katolikus főgimnáziumban, majd Brassóban, a fémipari líceumban tanított. 1956-ban tanítványai arra kérték, vegyen részt szervezkedéseikben. Ópra Benedek óva intette a fiatalokat a rájuk leselkedő veszedelemtől. 1958. okt. 24-én letartóztatták, és huszonöt év kényszermunkára ítélték. 1964-ben közkegyelemben részesült. A tanügybe többé nem fogadták vissza, ezért szakképzetlen munkásként dolgozott. /Iochom István: Kézdiszárazpatak. Ópra Benedek szülőháza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./
2003. április 3.
Március első napjaiban Marosvásárhelyen a vártemplomi egyházközség levelet intézett 60 Maros megyei magyar képzőművészhez egy (koncert)orgona felépítésének támogatását kérve. Marossárpataktól Szovátáig, de főleg Marosvásárhelyről harmincnál több művész hozta el felajánlott alkotását a Vártemplomba. A felajánlott alkotások ápr. 3-5. között megtekinthetők a Vártemplomban. /Ötvös József: "Templomi orgonát építenek a képzőművészek". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./
2003. április 3.
A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ márc. 31-i ülésének vendége Czirják Edit volt, aki a napokban megjelent Sivatagi Virágok /Pro Print, Csíkszereda/ c. veseskötetéből olvasott fel a hallgatóságnak. A gyergószentmiklósi tanítónő második kötetéről elmondta, falakat kíván bontani, a belső béke megteremtésére és átadására törekszik. /Sivatagi Virágok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2003. április 3.
Megjelent a 2001-ben Szatmárnémetiben megtartott Rákóczi- konferencián elhangzott előadások gyűjteménye "Kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom" címmel. A könyvet a Periférián Alapítvány adta ki Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának támogatásával. Muzsnai Árpád, az EMKE alelnöke, a 2001-es konferencia főszervezője jelezte, hogy ápr. 25-én tartják Szatmárnémetiben a VIII. Rákóczi konferenciát. /"Kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2003. április 4.
Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ápr. 3-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel Brüsszelben az EU-román kapcsolatokról és a transzatlanti viszonyról. Prodi szerint az európai országok előbb-utóbb be fogják látni, nem tehetik meg azt, hogy gazdasági jövőjüket Európához, a biztonságit viszont az Egyesült Államokhoz kötik. Az atlanti szövetség változatlanul két pilléren, az amerikain és az európain nyugszik, s az európai tagországoknak a saját pillérükön belül kell erősebb együttműködésre törekedniük - mondta. Nastase megerősítette, hogy Románia 2004-ben szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és 2007-ben kíván az EU tagjává válni. /Prodi és Nastase találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Románia 2007-es uniós csatlakozását az előcsatlakozási folyamat ,,jelentős értékű finanszírozásával" támogatja, nyilatkozta Günther Verheugen ápr. 3-án Brüsszelben. ,,Ez lesz az Európai Unió történetében a legnagyobb költségvetés, amelyet egy tagállam számára elkülönítenek" - tette hozzá a bővítési biztos. Mircea Geoana külügyminiszter elmondta, a következő három évben Románia hárommilliárd eurót kap az uniótól, ebből 1,4 milliárd eurót 2006-ban. Günther Verheugen bővítési biztos és Adrian Nastase miniszterelnök ápr. 3-án Brüsszelben felavatta Románia EU-missziójának új székházát, amely mintegy 7 millió eurós beruházás eredménye. /Pénzt ígérnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2003. április 4.
Fél évvel a marosvásárhelyi tanács határozata után, az Antonescu marsall nevét viselő utcanévtáblát a városvezetés még mindig nem cserélte ki. Miközben a Wass Albert háborús bűnösségét bizonygatók az író szobrainak eltávolításán ügyködnek, látható sikerrel, az Antonescu-utcanév ügyének rendezése várat magára. Dr. Benedek István tanácsos, az RMDSZ-frakciójának vezetője közölte, a polgármester nem alkalmazza a városi tanács határozatát, ami hat hónapja érvényes, a prefektus sem lépett. Az RMDSZ-frakci többször írásban is felhívta a prefektus figyelmét, hogy a polgármester nem hajtja végre a testület egyes határozatait, de nem történt semmi. Marius Pascan, a polgármesteri hivatal szóvivője kijelentette: a határozatot a Maros Megyei Hősök Kultusza Egyesület megtámadta a közigazgatási bíróságon. "Mindaddig, míg a per tart, és nem születik végleges döntés ebben az ügyben, nem alkalmazhatjuk az utcanévváltoztatásra vonatkozó határozatot." /(antalfi): Az Antonescu utcanévtábla a helyén maradt! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./
2003. április 4.
Estéről estére fiatalok kis csoportja gyújt gyertyákat Nagyváradon, a Szent László téren, így emlékezve meg az iraki háború civil áldozatairól és nyilvánítva ki szolidaritásukat az ártatlanul szenvedő polgári lakossággal. "A megmozdulásnak nincs Amerika-ellenes jellege, és nem szimpatizálunk Szaddám Huszeinnel, a békéért szállunk síkra" - nyilatkozta a résztvevők egyike, aki "Béke" feliratú, hatszínű lobogóval felszerelkezve jelent meg a rendezvényen. /Háborúellenes demonstráció Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2003. április 4.
Kovásznán a tanács legutóbbi ülésén elutasították azt a kezdeményezést, amely szerint a Belügyminisztérium csendőrséget szeretett volna létesíteni a fürdővárosban. Dr. Tatár Márta, az RMDSZ-frakció vezetője kifejtette, hogy a rendőrségi statisztikák szerint Kovásznán nincs olyan helyzet, mely indokolná a csendőrség terjeszkedési szándékát. /(bodor): Kovászna. A tanács nemet mondott a csendőrségre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2003. április 4.
Nagy teret szentelt a magyar média Markó Béla és csapata minapi budapesti látogatásának, s ez vélhetően azért is történt, hogy Kovács László szocialistái újfent bizonyítsák: igenis törődnek a határokon túli magyar közösségekkel. Csak az európai elvárások, csak a szomszédok érzékenysége...! Közben szakadozik a magyar közösség ,,legendás" egysége, egymást követik a magát immáron ,,polgári" mozgalomnak nevező csoportosulás rendezvényei. Sepsiszentgyörgyön a márc. 14-i rendőrségi razziával kapcsolatban lemondott az RMDSZ-frakció elnöke, majd többen ki is léptek e frakcióból. Az RMDSZ hivatalos csúcsvezetése sem munkálkodik az egység helyreállításán, ennek bizonyítéka a minapi budapesti küldöttség összetétele is, mely teljesen kizárta minden számba jöhető ,,belső ellenzéki" jelenlétét. Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriuma szinte tökéletesen leképezi az RMDSZ hivatalos vezetését. Ez pedig öreg hiba, igazi támadási felület, jegyezte meg Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Erdélyiek Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2003. április 4.
Bitay Ödön a Háromszék márc. 20-i számában 1990 fekete márciusa Bukarestben. Lelkiismeretem és a történelem parancsa címmel terjedelmes írást közölt. Bitay Ödön emlékirata szerint a Nemzeti Kisebbségi Bizottság és az RMDSZ Ideiglenes Elnöksége közt szakadás lett volna. Erről szó sem volt, reagált Bitay írására Király Károly. Bukarestben több hónapon át az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága, amelynek Király Károly alapító tagja volt, ugyanazon helyiségben működött. Lányi Szabolcs és Bitay Ödön kimondottan az RMDSZ rendelkezésére állt. Bitay Ödön eszmefuttatásában olyan kitétel is szerepel, amely mellőzi a valóságot. Azt állította, hogy a közlemény román nyelvű változatát Király Károly nem írta alá. (Egyébként akkor Király Károly nem is volt tagja az RMDSZ-nek!). Ennek cáfolatára Király Károly idézett az Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága Elnökségének 1990. febr. 28-i közleményéből: Az ideiglenes elnökség a sepsiszentgyörgyi találkozó megbízásából létrehozta az RMDSZ Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, felkért tagjai Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András, Toró Tibor. Király Károly kiért még arra, hogy 1990 márciusában szó sem volt ,,békés tüntetésről" (ahogy Bitay írta), hanem az állam intézményei által támogatott megmozdulásról - bizonyos kulturális egyesületek és vallási felekezetek bujtogatták és szervezték a marosvásárhelyi magyarellenes vérengzést. /Király Károly: Visszajelzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2003. április 4.
A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ 87 tanítóképző főiskolása a budapesti Károli Gáspár Egyetemen államvizsgázhatott. Ez a szám több mint fele a tulajdonképpeni Sulyok István Református Főiskola örökségéből fennmaradt főiskolai karon végzett tanítóknak. Az RMDSZ működtette Apáczai Alapítvány támogatta a diplomák honosítását. Dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora. 2001. október végén megjelent 1027-es kormányhatározat szerint a tanítók felsőfokú képzése nem folyhat magánegyetemen, csak állami egyetem keretei között. A rektor a miniszter asszonyhoz fordult, segítségét kérte, hogy a Sulyok István Református Főiskola végzettjei diplomához jussanak. A válasz az volt, hogy más egyetemen, de magyar bizottságnál államvizsgázhatnak. A Babes-Bolyai Egyetem nem vállalta az államvizsgáztatást. Közel 70-80-an a margittai Goldison keresztül a Babes-Bolyai Egyetemen államvizsgáztak. Diplomájukat ma sem kapták meg, mert a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett szaka sem volt akkreditálva. A miniszter asszony nem engedte, hogy a diplomákat kiosszák amíg ezek a szakok nem lesznek államilag elismerve. A Bihar megyei RMDSZ-honatyák nem segítettek, sőt azt állították, magyarországi diplomavizsga után a hallgatók nem térnek vissza. Ez nem így történt, csak két hallgató maradt, a többi mind hazajött. A másik kifogásuk az volt, hogy sokba fog kerülni a honosítás. Valójában nem így történt, alapítványok viselték a költségeket. Ősztől a a PKE keretében a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tanítói tagozata fog működni. A PKE-n idén is gyarapodik a képzés: 2001 októberében még csak hét szak működött, 2002 őszén már 11 egyetemi szakkal indultak, ősztől 14-gyel, 15.-ként pedig bejöhet az agrárképzés, melynek nemrég letették az akkreditációját Bukarestben. /Balla Tünde: Lediplomáztak az első tanítók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2003. április 4.
A tizennegyedik Csoma-napok ünnepélyes megnyitójára ápr. 3-án került sor Kovásznán, a nagy Kelet-kutató tudós szobránál. A Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákjai, tanárai, valamint a magyarországi testvériskola, a Pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont küldöttsége az intézmény névadójára emlékezett. Becsek Ede iskolaigazgató kifejtette: Kőrösi Csoma Sándor példás élete, kitartó munkássága ösztönzi az iskola diákjait újabb és újabb eredmények elérésére. Az ünnepi beszédek után a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és az iskolák képviselői koszorúkat helyeztek el az iskola főbejárati folyosóján levő emléktáblánál. Ezután a műsorban fellépett a kovásznai iskola Tiszta Szív Kórusa és a pécsi testvériskola kórusa. A Csoma-napok ünnepélyes megnyitójára szintén ápr. 3-án került sor a városi művelődési ház előtti Kőrösi Csoma Sándor-szobornál. /Bodor János: Csoma-napok Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Jelen voltak Kőrösi Csoma Sándor tisztelői határon innen és határon túlról, valamint Nagykanizsa, Pápa és Csenger testvérvárosok küldöttségei. Este elindult a Havadtőy Sándor egykori kovásznai református lelkipásztor nevét viselő, 109-es cserkészcsapat fáklyás menete. Zsuffa Levente, a város polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, ünnepi beszédet mondott Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke. /Bodor János: Ünnep Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./
2003. április 4.
Ápr. 3-án Sepsiszentgyörgyön ültek össze a három székely megye választott vezetői, egyházi személyiségei, önkormányzati képviselői azzal a céllal, hogy egy olyan egyesületet létesítsenek, mely a leendő székelyföldi gazdasági régió kiépülendő intézményrendszerének alapját képezze. Az egyesületnek a Prosperitas nevet adták. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke elmondta, szükséges a Székelyföld fejlesztési terveinek kidolgozására civil szerveződés. Puskás Bálint szenátor hangsúlyozta, az egyesület lenne a motorja a székelyföldi gazdasági régió kialakításának, Borbély László képviselő pedig elmondta, mostanára már a kormány is elismerte, hogy a nyolc nagy régió működésképtelen, ezeket át kell szervezni, s e folyamat előkészítésében és felgyorsításában lehet szerepe a most kialakuló struktúráknak. /(vop): A Székelyföld fejlesztéséért. Megalakult a Prosperitas Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2003. április 4.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613- 1629) egész alakos, közel három méter magas szobra a nagyváradi Petőfi parkban fog állni, erre a közelmúltban áldását adta Nagyvárad tanácsa. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kezdeményezésére felállítandó szobor Kós Károly fiának, Kós András szobrászművésznek a munkája, méltán ékesítheti a város szívét, a Petőfi park, azaz a római katolikus püspökség egykori tulajdonát képező Schlauch-kert melletti nemzetközi út szomszédságában, egy régóta üres szobortalapzatra kerül hamarosan. Bethlen Gábor emlékét az általa megerősített nagyváradi várban az ugyancsak általa 1618-ban építtetett, róla elnevezett bástyája őrzi. Az 1629. november 15-én, Gyulafehérváron bekövetkezett halála előtt Nagyváradon hívta össze a főurakat, hogy öccsét, Bethlen Istvánt kormányzóul fogadja maga mellé. A szobor talapzatán "Ha Isten velünk, ki ellenünk" latin felirata olvasható majd. Előzetes tervek szerint már májusban avatóra kerül sor a város parkjában. /(Balla Tünde): Bethlen Gábor szobra Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
