Csíki Sándor tanácsos, volt RMDSZ-elnök úgy érzi: az RMDSZ csúcsvezetése cserbenhagyta a nyárádszeredai tanácsot az ortodox egyházzal vívott harcában. Köztudott, hogy Frunda György RMDSZ-es szenátor a nyárádszeredaik felkérésére nem vállalta a város védelmét ebben a sorsdöntő ügyben. A napokban szólította fel a nyárádszeredai polgármesteri hivatalt a prefektúra, hogy március elsejéig adja át a főtér felső részét a helybéli ortodox egyháznak. 1933-ban a román hatalom nyomására Nyárádszereda piacterének egy részét átadták a görögkeleti egyháznak, amit a település vezetése már 1940-ben megpróbált visszavenni. Sajnos ez akkor nem sikerült, és később a kommunista hatalom meg is szüntette a görögkeletiekét, akik mai napig nem igényelték ezt a jogtalanul kapott földet. Az ortodox egyház azonban erre a területre akar templomot építeni, miután gyanús körülmények között papírt szerzett a helyre. A piactér azonban tisztázatlan módon került a román egyházak birtokába, ezért a helyiek szerint az a szeredai közösség jogos tulajdona. A Magyar Polgári Szövetség nyárádszeredai szervezője, Csíki Sándor felkér minden romániai magyar politikust, függetlenül attól, hogy melyik oldalon áll, segítsen a nyárádszeredaiaknak visszaszerezni piacterük eltulajdonított részét. /SZ. L.: Újból támadnak az ortodoxok Nyárádszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./
2004. március 2.
Az alvinci református műemlék-templomot vandál módon tönkretették: a padokat eltüzelték, a mennyezeti deszkákat leszedték, a harangokat ellopták. A további rombolás megakadályozás érdekében a bejárati ajtókra vasrácsot szereltek. Az egyházkerület támogatásával tavasszal szeretnék a tetőzetet felújítani, magyarországi segélyből pedig a torony zsindelyét is kicserélni. A templom és az azt körülvevő kőkerítés nagy számú, erős református közösségre emlékeztet, amely azonban mostanra 10 főre csökkent. /Pusztuló műemlékeink. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2004. március 2.
Nem szeretem, ha „határon túli magyarnak" neveznek. Ha határon túliként emlegetnek, tudatosítani akarják bennem, hogy sorstársaimmal együtt valami nagyon lényegesen kívül rekedtem, írta Papp Kincses Emese. Ő szabad erdélyi, székelyföldi, senkitől sem függő, autonóm módon gondolkodó és cselekvő magyar. Mutassuk meg, szólított fel, hogy a tőlünk megvont egymilliárd forint támogatás hiányában is képesek leszünk magyar egyetemünk, intézményeink életben tartására. Mindenki ajánljon fel amit tud. Reméli, hogy a multimilliárdos szenátor kezdi majd az adakozást. /Papp Kincses Emese: Szabad emberként. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./ A multimilliárdos szenátor: Verestóy Attila.
2004. március 2.
A Duna-TV egyik múlt heti késő esti adásában az egykori 1944-es Dél-Erdélyhez tartozó Segesvár és környéke zsidó lakosságának a tragédiáját ismertette három idős boldogfalvi értelmiségi. Az észak-erdélyi deportálások idején a román királysághoz tartozó Dél-Erdély községeiben a román katonák összefogták a helybeli zsidó családokat, és egyszerűen áthajtották őket a közös határon, a boldogfalvi sorompónál. Innen közös megegyezés alapján elszállították a román alattvalóságú zsidókat a marosvásárhelyi gettóba, a koronkai téglagyárba. Onnan nemsokára őket is Auschwitzba szállították. Amikor a hatvanas évek végén a Simon Wiesenthal által kezdeményezett náciperek egyikében az erdélyi származású Sibelius ügye is sorra került, a Romániából érkezett tanúknak tilos volt elbeszélniük a fenti epizódot. A jelentkező tanút a Securitate már elutazása előtt figyelmeztette, amennyiben egyáltalán vissza akar még térni, nem szabad beszélnie arról, hogy Romániából zsidókat deportáltak. Hivatalosan hirdették ugyanis, hogy a második világháború alatt Románia emberségesen bánt a zsidókkal. Azonban még mindig maradtak élő tanúk arra, hogy ez nem igaz. /Junger Ernő, Tel-Aviv: Mindig lesznek becsületes emlékezők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2004. március 2.
Kuszálik Péter megállapította: „Divatos téma a magyarok pusztulása. Különösen a polgári oldal riogat azzal, hogy istenem, megint, még mindig és továbbra is. Meg hogy fogjunk össze.” És folytatja, ahogy kell: a rohadt komenyisták így meg úgy… Kuszálik Péter elmagyarázta: „A székelyföldi kivándorlás okát is pontosan lehet tudni: több az ember, mint a föld. Ilyen egyszerű.” /Kuszálik Péter: Morfondír. Ki vándorol, ki nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2004. március 2.
Kamarateremmel bővült a Csíki Játékszín. A teremavató bemutató előadást márc. 2-án tartja a társulat, műsoron Conor McPherson A gát című darabja szerepel. Parászka Miklós, Csíkszereda önkormányzati színházának igazgatója jelezte, az új terem lehetővé teszi a színház kínálatának bővítését, az előadások száma havonta húsz-huszonnégyre emelkedhet az eddigi nyolc-tizenkettőről. /Kamaratermet avatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./
2004. március 2.
Egy évvel ezelőtt a dévai Geszthy Ferenc Társaság felvállalta, hogy újra megteremti Déván az önálló magyar iskolát. Széll Zoltán, a társaság alelnöke beszámolt arról, hogy sikerült megvásárolni egy félkész épületet. – Az anyagi és politikai támogatásra a továbbiakban is számítani lehet – jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő. A tervek szerint az új magyar tannyelvű iskola két esztendőn belül felépül. Ennél nehezebb az intézményépítés. A szórványvidékre jellemző tanárhiány Déván hatványozottan érződik. Winkler Gyula képviselő hangsúlyozta, hogy a Geszthy Ferenc Társasággal karöltve szolgálati lakást, illetve anyagi támogatást biztosítanak a Déván megtelepedő fiatal pedagógusoknak. /Gáspár-Barra Réka: Legnehezebb az intézményépítés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2004. március 2.
Február 29-én megalakult a Madéfalva–Herend Baráti Társaság. A szervezet céljai közt szerepel: a Madéfalva és Herend közötti kapcsolat fenntartása, ápolása, kiutazások szervezése, kapcsolat kiépítése a két település intézményei, óvodái, iskolái között. /Megalakult a Madéfalva–Herend Baráti Társaság. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./
2004. március 2.
Ritkán látott tömeg jött össze a múlt héten, amikor Berde Máriára emlékeztek, mert Berde Mária nevével összefonódik Marosvásárhely. A Helikon-Kemény János Alapítvány kuratóriuma kettős évforduló alkalmából szervezte a megemlékezést: az írónő születésének 115. és halálának 55. évfordulójára is ekképpen emlékeznek. Király László nagyenyedi tanár méltatta az írónő munkásságát. Előadását szavalatok, regényrészletek, novellák gazdagították, Kilyén Ilka és Nagy Dorottya színművésznők tolmácsolásában. /Nagy Botond: Szentségvivőre emlékezve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./
2004. március 2.
Február 27-én sárospataki kórus érkezett az ótordai református gyülekezethez. A huszonhat tagú kórus azelőtt Kalotaszegen és a kolozsvári református teológián énekelt, Tordát követően pedig Erdély más tájékait is meglátogatják. /L. E. K.: Torda. Sárospataki kórus Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2004. március 2.
Február 26-án Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban gyűlt össze a kis társaság a Kölcsey Egyesületben. Pávai Gyula tanár tartott előadást a magyar regényírás megteremtőiről, bemutatta Anonymus Trója-regényét (XIII. század), a Karthauzi Névtelen magyarul írott Ferenc-legendáját, mint első önálló magyar könyvet (XV. század), Dugonics András jezsuita szerzetes Etelka című regényét (1793). Beszélt Kármán József naplóregényéről, a Fanni hagyományairól, Fáy András A Bélteki ház, Jósika Miklós Abafi, Csehek Magyarországon, Magyar kényurak, Eszter, valamint Eötvös József A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című regényéről. /Benke Tímea: A magyar regényírás kezdetei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2004. március 2.
Magyarországon felháborodást váltott ki az ellenzékből és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjából, hogy Kovács László, az MSZP elnöke február 25-én Budapesten fogadta a szlovák soviniszta Robert Ficót, az ellenzéki Smer párt elnökét. Robert Fico azért lobbizott Kovács Lászlónál, a Szocialista Internacionálé alelnökénél, hogy a magyar szocialisták támogassák a Smer csatlakozását az Európai Szocialisták Pártjához és a Szocialista Internacionáléhoz. Sajátos színezetet ad mindennek, hogy a szlovák kormánykoalíció részét képező Magyar Koalíció Pártja nevében Duka Zólyomi Árpád kijelentette: a találkozó létrejötte nem volt szerencsés, s hogy óva intették az MSZP-t annak megszervezésétől. Az MKP-nyilatkozatot az MSZP nem kívánta kommentálni. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./
2004. március 2.
Törvénysértőnek találta az ORTT Panaszbizottsága, hogy a Tilos Rádióban ez év február 4-én megfontolás nélkül tettek közzé egy, Orbán Viktor volt kormányfőt gyűlöletkeltő módon minősítő és vallási meggyőződést sértő hallgatói véleményt. A Tilos Rádióban felolvasott sms szövege a következő volt: ,,Orbán Viktor egy köpönyegforgató fasiszta patkány, ne dőljünk be neki. Pusztuljanak az egyházak. Éljen Barangó”. /Törvénysértő. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2004. március 3.
Március 2-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén elfogadták a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény egyeztetett változatát. A jogszabály tartalmi szempontból, illetve az ingatlan-visszaadási folyamat gyakorlati elemeinek tekintetében az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényben foglaltakhoz hasonló. Kötő József, az EMKE elnöke fontos lépésként értékelte a jogszabály elfogadását, hiszen ezáltal lehetőség nyílik a civil és önszerveződés útján létrejött egyesületek és alapítványok vagyonának visszaszolgáltatására is. A törvény értelmében kérelmezők lehetnek azok a jogi személyek (pl: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Kárpát Egyesület) vagy kisebbségi közösségek, amelyeknek ingatlan vagyonát 1940. szept. 6. és 1989. dec. 22. között jogtalanul elkobozták. Ebbe a kategóriába sorolható például a bukaresti Petőfi Ház, illetve a temesvári Magyar Ház is. Szintén elfogadta a parlament két háza az ingatlan-visszaadás felgyorsításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet, amelynek legfontosabb kitétele az 1989 után napjainkig törvénytelenül elidegenített egyházi ingatlanok visszaperelhetőségéről szól. Az RMDSZ által is szorgalmazott előírás lényege, hogy a perújrafelvétel jogával az egyházak a törvény hatályba lépésétől számított további 6 hónapig élhetnek. /P. A. M.: Visszaszolgáltatják a közösségi ingatlanokat. Kötő József: Érdemes visszaszerezni az elkobzott gazdagságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 3.
Ioan Talpes, az államfő bizalmasának államminiszteri kinevezésének a kormánypárton belüli hatalmi harcokra vezethető vissza, és a Ion Iliescu körüli csoport térnyeréséről tanúskodik, ezt állítják egyöntetűen a kommentátorok.. A vitatott múltú elnöki tanácsos megbízása nem a kabinet munkájának hatékonyabbá tételét szolgálja. Székely Ervin RMDSZ-es képviselő is úgy látja: Talpes kinevezésével veszélybe kerülhet a csatlakozási tárgyalások sebességének iránya. Véleménye szerint a román reformfolyamat számára nem biztos, hogy a hírszerzésben tapasztalatot szerző szakemberre van szükség. Iliescu valószínűleg arra készül, hogy a szenátus elnöki tisztségét töltse be a választások után, akkor pedig viszonylag könnyű lesz elérni, hogy Talpesből miniszterelnök legyen, ő pedig megőrizze azt az informális politikai hatalmát, amit 1990 óta gyakorol. Sajtóberkekben szintén felháborodás kísérte a miniszterelnök kijelentését, miszerint a kormányátalakítás nem érintené az EU-jelentésekben Románia számára legtöbb rossz pontot beszerző igazságügyi minisztert, a közismerten Ion Iliescu támogatását élvező Rodica Stanoiut. Az igazságügyi miniszternek olyan kompetenciái vannak, amelyek révén beleszólhat az igazságszolgáltatásba. Az ő javaslatára nevezik ki a főügyészt, ő elnökli a bírák tanácsát, amely javaslatot tesz a bírák kinevezésére, dönt a fegyelmi ügyekről, elmozdításokról, előléptetésekről, ugyanakkor döntő befolyása van az alkotmánybírák kinevezésére is. Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök szerint Talpes ajánlólevele a magas intelligenciahányadosa. /Székely Kriszta: Kormányátalakításnak álcázott bozótharc. Hrebenciuc: Talpes ajánlólevele a magas intelligenciahányadosa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 3.
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tervezett két önálló magyar kar létrehozása kapcsán Salat Levente rektor-helyettes nyilatkozata vitát váltott ki. Kötő József, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke felrótta a rektor-helyettesnek, hogy "elegáns kívülállással" nem vette tudomásul a magyar oktatók sorában évek óta alakuló közakaratot a magyar karok létrehozására. Kása Zoltán egykori rektor-helyettes is kifogásolta Salat állítását, miszerint az RMDSZ a szakma feje fölött kötött volna egyezséget a karok ügyében. Közölte: a magyar oktatók több mint fele 1997-ben és 2000-ben is aláírt egy dokumentumot, amelyben kérték az önálló struktúra létrehozását. A magyar karok létrehozásáról számos hatástanulmány készült. Ezekből kiderült, hogy egy 2500 diákkal működő önálló kar életképes lenne. Az utóbbi években egymás után alakultak meg a karok az egyetemen, és ezek létrehozását nem előzte meg semmilyen komoly hatástanulmány – mondta. Egyed Emese elmondta: ő is a felsőoktatás átszervezésének kérdését tartja a legfontosabb feladatnak. Annak idején ő is aláírta a magyar karok létrehozására vonatkozó dokumentumot. /Borbély Tamás: Pengeváltás a magyar karok létrehozása ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 3.
Borbély László képviselő szerint meglepő Salat Levente frissen megválasztott rektor-helyettes kijelentése. Szó sincs politikai projektről, hiszen a karok létrehozását a civil társadalom és a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói kérték. Rosszkor jön Salat Levente nyilatkozata, hiszen az RMDSZ most tárgyalunk a kormánypárttal az új protokollum előkészítéséről, amelynek egyik alapfeltétele a karok kérdésének tisztázása. /Köllő Katalin: Borbély Lászlót meglepte Salat Levente nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 3.
Idén erősebb lett a magyar diákok érdekképviselete a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusában, jelentette ki Csibi Magor, a magyar tagozatért felelős diák alprefektus. A magyar tagozatot a korábbi hat diákszenátor helyett ezentúl kilenc képviseli. A magyar diákszenátorok külön frakcióvá alakulnak az egyetemi szenátusban. /(borbély): Erősödött a magyar diák érdekképviselet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 3.
A Csíkszeredában tartott oktatáspolitikai fórumon hideg zuhanyként hatott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének bejelentése, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására megígért összeget 362 millió forinttal csökkentik. Ez a megszorító intézkedés elsősorban a marosvásárhelyi campus központi épületének befejezését érinti. Szilágyi Pál egyetemi tanát, a Sapientia rektora hangsúlyozta, nem tudják elképzelni, miképpen lehet egyáltalán fenntartani a továbbiakban az intézményt, és a marosvásárhelyi építkezést folytatni. Az egyetem léte is valamennyire megkérdőjeleződik. A szakokat nem szeretnék módosítani. Legfeljebb azon gondolkodnak, hogy Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon a párhuzamosan működő szakokat hogyan lehetne összevonni. Egy már elindult szakot viszont nagyon nehéz megszüntetni. Bálint-Pataki József leszögezte, érez annyi tartalékot az intézményben, hogy a marosvásárhelyi építkezés gond nélkül folytatódhasson. Hollanda Dénes professzor, a Műszaki és Humán Tudományok karának dékánja kiemelte: Ha nem sikerül az épületet okt. 1- jéig működőképessé hozni, akkor a negyedik évfolyamnak nem tudnak helyet biztosítani. Műszaki egyetemen laboratóriumok nélkül elképzelhetetlen az oktatás. /(bodolai): Jogos aggodalmak a támogatás csökkentése miatt. Nehéz helyzetbe került a Sapientia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./
2004. március 3.
Ha Románia ki fogja utasítani az európai újságírókat, Európa ki fogja utasítani Romániát – mondta Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője febr. 2-án a képviselőházban elhangzott, Bayer Zsolt újságíró romániai kitiltásával kapcsolatos politikai nyilatkozatában. A képviselő emlékeztetett, hogy az eset azon a héten történt, amikor Románia parlamentje ratifikálta a NATO-csatlakozási egyezményt. Bayer Zsolt talán veszélyezteti a nemzetbiztonságot? Párthatározat született a kitiltásáról? Vagy a nemzetbiztonság őrzésével megbízott intézmények döntöttek úgy, hogy Bayer Zsolt feketelistára kerüljön? – sorolta kérdéseit Szilágyi. Ioan Rus belügyminiszterhez intézve szavait Szilágyi Zsolt: "Ön úgy véli, hogy a NATO-ba frissen meghívott Romániának tartania kell egy újságíró gondolataitól? Úgy véli, hogy azon újságírók kitiltása, akik nem a kormány szája íze szerint írnak, közelebb viszi Romániát Európához?" /Szilágyi Zsolt nyilatkozata a Bayer–ügyről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 3./
2004. március 3.
Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő sajtótájékoztatóján a helyhatósági választásokról szóló törvény 7. cikkelyének törlését szorgalmazta, mivel szerinte a kitétel megnehezíti a nemzeti kisebbségek szervezeteinek részvételét a választásokon. Leszögezte: a szakasz diszkriminatív jellegű, hatástalanítja az RMDSZ politikai vetélytársait. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő kifejtette: az RMDSZ "mindinkább centralizált párttá vált", hangsúlyozva, hogy a helyhatósági választásokon a szövetséggel szemben alternatívát kínáló szervezeteknek is részt kell venniük. Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt ugyanakkor kifejtette a parlamentben benyújtott székelyföldi autonómiatervezet révén "konstruktív párbeszédet" kívánnak beindítani a kérdésről. A két politikus leszögezte, hogy az autonómia eszméje szerepel az RMDSZ programjában, így ők a tervezettel csupán "konkréttá teszik" ezt a programot. /Papp Annamária: Kérik a választási törvény módosítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Toró T. Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott tervezet célja alkotmányos úton kivívni az autonómiát a tömbmagyarság számára. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága azzal a kéréssel fordult a képviselőházhoz, illetve az alsóház szakbizottságaihoz, hogy küldöttei vehessenek részt az autonómiastatútumról szóló törvénytervezet megvitatásán. Ezt Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke közölte a Mediafax hírügynökséggel. /Toró és Szilágyi az autonómiatervezetről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 3.
Pécsi Ferenc Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő elmondta, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ-től függetlenül, saját listákkal vesz részt a június 6-i helyhatósági választásokon. Pécsi eredetileg az általa vezetett Pro Civitate Egyesület nevében kívánta ismertetni a jelöltlistákat, azonban az új választási törvény egyik, Pécsi által diszkriminatívnak tartott szakasza szerint a helyhatósági választásokon a nemzeti kisebbségek azon szervezetei vehetnek részt, amelyek tagsága az illető nemzeti közösség legalább 15 százalékát képviseli az ország legalább 15 megyéjében, megyénként legalább 300 taggal. A képviselő szerint ez a kitétel arra kényszeríti a Pro Civitate Egyesületet, hogy az MPSZ színeiben vegyen részt a választásokon. Szatmár megyében az MPSZ polgármester-jelöltet állít Szatmárnémetiben és Nagykárolyban, valamint "minden olyan községben, ahol a magyar közösség óhajtja ezt". Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ-elnök szerint Pécsi szándéka régóta ismeretes. /Önállóan indul Szatmár megyében a választásokon az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Pécsi Ferenc kifejtette, a „másik oldal", az RMDSZ már erőteljesen kampányol, s ezért a sajtóban egyoldalúan jelennek meg a dolgok. A Polgári Egyesület Szatmár megyében kiépítette struktúráját. Vidéken kisrégiókban építkeztek, ezt tartották megfelelőnek, de már Szatmárnémetit 14 körzetre osztották fel. Eddig 1500 tagjuk van a megyében. Pécsi Ferenc elismerte, hogy eddig egyetlen (többségben) katolikusok lakta községben sem sikerült szervezetet létrehoznia a PE-nek. Nagykárolyban Kovács Jenő a jelöltjük /a Romániai Magyar Szó megjegyezte: „vállalkozóként megbukott”/. „Ha az RMDSZ is megnevezi jelöltjét, akkor javasolunk egy közös megmérettetést, egyféle előválasztást” mondta, s aki nagyobb támogatottságot kap, az lesz a hivatalos jelölt. Pécsi Ferencet otthagyta gazdasági vállalkozásának néhány szakembere. A képviselő mindezt az RMDSZ ellene irányuló aknamunkájának tudja be. /Sike Lajos: Csak református falvakban van szervezetük! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2004. március 3.
„Arra a kérdésre válaszolva, hogy a székelyföldi RMDSZ-elöljárók miért utasítják el a Székely Nemzeti Tanács autonómia-törekvéseit és történt-e megkeresés irányukban, Ferencz Csaba (az SZNT alelnöke) elmondta: a Székely Nemzeti Tanács minden cselekvése nyilvános volt, a székelyföldi politikusok valamennyi reakciója ellenségesnek bizonyult, a három megye parlamenti képviselői és szenátorai közül egyedül Birtalan Ákos támogatta a statútumtervezetet, aki ágyhozkötött beteg." – olvasható az Erdély.ma című internetes újságban. Székedi Ferenc szerint azonban rátarti nagyotakarásról van szó. Az újságíró szerint ugyanis „a gyermeteg autonómia tervezetnek a román parlament elé tuszkolása” nem érdekük a székelyeknek. Székedi Ferenc hangsúlyozta, hogy a tervezet nem megfelelő, dr. Csapó egy erőteljesen központosított székely nemzeti államot akar megteremteni olyan körülmények között, amikor a közép-kelet európai országok levetkőzik a központosítást. Székedi szerint a tervezet székely diktatúrát irányozna elő, hozzátette, hogy székely nagyközségek mind szétváltak. A székely autonómia tervezet ugyanis anakronizmus. /Székedi Ferenc: Szemben az árral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2004. március 3.
Március elsejétől Szatmárnémetiben ember és polgárjogi iroda kezdte meg működését a Pro Europa Liga helyi székházában. A mind román, mind pedig magyar nyelven kiválóan beszélő ügyvéd hetente háromszor fogadja az érdekelteket. Mint Kónya László tanár, a Pro Europa Liga társelnöke elmondta: az iroda megnyitását egy amerikai alapítványnál nyert pályázat tette lehetővé. A számítógépekkel felszerelt új székház az eddigieknél többféle tevékenységre alkalmas. Március 10-én indul be az Európai beszélgetések címet viselő program, melynek keretében, Hadházi Attila főiskolai tanár vezetésével, angol nyelven társalognak olyan fiatalokkal, akik szívesen tevékenykednek civil szervezetekben. /Sike Lajos: Emberjogi iroda létesült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2004. március 3.
Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje határozottan elutasította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) előválasztásokra tett javaslatát. A Tőkés András által vezetett polgári szervezet ápr. 17-én szeretné megszervezni az állóurnás megmérettetést. Kelemen Atilla azzal magyarázta elutasító magatartását, hogy korábban ő már három szűrőn „ment keresztül”. A közvélemény-kutatások eredményei szerint Marosvásárhely magyar polgármester-jelöltjei közül a lakosság túlnyomó része Kelemen Atillát támogatja az MPSZ-es Donáth Adéllal szemben. /Szucher Ervin: RMDSZ: nem a közös előválasztásra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 3.
Nyílt levélben fordult Markó Béla szövetségi elnökhöz Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke. Mint írta: „noha erre kongresszusi döntés kötelezi, az RMDSZ Székelyudvarhely városi meg udvarhelyszéki szervezetének jelenlegi vezetése „idén sem kíván előválasztást tartani", hanem exponenseiknek uralmát ún. elektoros színjátékkal szándékozik meghosszabbítani". A helyzet orvoslására az RMDSZ csúcsvezetésének beavatkozását kérte. Katona Ádám levelében felrótta az RMDSZ-nek, hogy lemondott a „belső önrendelkezésünk megteremtése érdekében folytatandó küzdelemről, továbbá a számunkra hasonlóképpen létfontosságú ún. kettős állampolgárság kialakítása érdekében folytatandó küzdelemről". /Előválasztást szorgalmaz az EMK. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./
2004. március 3.
A szlovákiai Pázmány Péter Alapítvánnyal febr. 24-én aláírt megállapodással teljessé vált a kedvezménytörvény által biztosított oktatási-nevelési támogatások folyósításának lehetősége a jogszabály hatálya alá tartozó szomszédos államokban élő magyar fiatalok számára – adta hírül márc. 1-jei sajtóközleményében a Határon Túli Magyarok Hivatala. Az Illyés Közalapítvány közreműködésével a HTMH a romániai Iskola Alapítvánnyal jan. 5-én, a vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai partnereivel pedig febr. 12-én írta alá a megállapodást. Ennek megfelelően az érintett határon túli magyar szervezetek előkészítik – az Iskola Alapítvány már közzé is tette – pályázati felhívásaikat, amelyek értelmében pályázni lehet az idei tanévben erre a támogatási formára. Az előző évben hasonló rendszerben történt az oktatási-nevelési támogatások kifizetése, akkor még a korábbi, csak a kétgyermekes családokra vonatkozó kedvezménytörvény alapján. Az előirányzott 1,2 milliárd forint helyett a tényleges igényeknek megfelelően több mint 1,5 milliárd forint (1.542.111.626 Ft) került kifizetésre, összesen 49.553 pályázatra. Erdélyből 35.451 pályázat érkezett (1.077.590.000 Ft értékben), Kárpátaljáról 8.500 (274.478.380 Ft), Vajdaságból 5.238 (182.730.266 Ft), Horvátországból 241 (5.473.100 Ft) és Szlovéniából 123 (1.839.000 Ft). /Guther M. Ilona: Közlemény az oktatási- nevelési támogatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2004. március 3.
Nicolae Chis bánffyhunyadi polgármesternek magyar felesége van, és a lánya a református templomban konfirmált, ezzel indololta Varga András, a helyi polgári körök elnöke, hogy a Bánffyhunyadi Magyar Polgári Körök Chist támogatják az RMDSZ-jelölt ellenében a polgármester-választásokon. Az RMDSZ eddig kétszer indított saját polgármesterjelöltet a 32 százalékban magyarlakta kalotaszegi városban; egyszer Szentandrási István RMDSZ-elnök, egyszer pedig Lakatos András Kolozs megyei tanácsos maradt alul. /Salamon Márton László: Bánffyhunyadi alkuk. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 3.
Idén nem szervezik egymásra a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemet, illetve a marosvásárhelyi Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivált – közölték a szervezők. A marosvásárhelyi fesztivált egy óriási bulinak tervezik, a Tusványoson a szakmai műhelymunkákra kerül a hangsúly. A két fél elásta a csatabárdot. Ilyés Szabolcs főszervező közölte: Szepessy Szabolccsal, a Félsziget egyik szervezőjével megállapodott, hogy nyilvánosan nem támadják egymást. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Félsziget szervezői idén is a magyarországi, jóval nagyobb népszerűségnek örvendő Sziget szervezőivel együttműködve készülnek kivitelezni a marosvásárhelyi bulit. Az idei Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivál Erdély és Románia legnagyobb ifjúsági és kulturális rendezvénye kíván lenni. A Félsziget ezentúl a magyar fiatalok mellett a román ifjúsághoz is szól. Az idei eseményre júl. 28. – aug. 1. között kerül sor Marosvásárhelyen. A Tusványost júl. 18–25. között szervezik. A Kelet-Közép-Európa az EU-bővítés után című rendezvényen az előadásokon és a koncerteken kívül szakemberek által irányított szakmai műhelyek működnek majd. /B. T.: Idén Marosvásárhelyen és Tusnádfürdőn is bulizhatunk. Nem szervezik egy időben a Tusványost és a Félszigetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2004. március 3.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában ünnepi összejövetelt tartottak abból az alkalomból, hogy Bartha Lászlóné Stróbl Zsófia, a család elhatározásának megfelelően, átadta a Múzeum-Egyesületnek Stróbl Alajos Mátyás-domborművének bronzba öntött másolatát. „Majdnem természetesnek vesszük, hogy ennek a Mátyás királyt jelképező művészi alkotásnak Kolozsvárra kellett jönnie" – jegyezte meg Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke. Elsősorban a szülőváros kapcsán, másodsorban azért, mert a Mátyás-kultusz Kolozsváron már a XVI. században kialakult, a XIX. század végén tetőzött, majd 1902. október 2-án Kolozsvár főterén felállították a Fadrusz János által alkotott Mátyás-szobrot. Egyed Ákos azt fejtegette, hogy nagyjaink kultusza a történelmi hagyományok éltetését szolgálja, és a nemzet megtartó erejét növeli. Az ajándék éppen a XII. alkalommal magtartott Mátyás-napokon érkezett. Murádin Jenő művészettörténész Stróbl Alajos erdélyi kapcsolatai címmel tartott előadást. Felidézte a századforduló nagy szobrászegyéniségének (1856-1926) pályáját és életét. Alkotásai közül legismertebbek a Múzeum-kertben levő Arany János-szobor, a Halász-bástya közelében álló Szent István-szobor, a Budai várban, a Széchényi Könyvtár közelében lévő Mátyás kútja vagy a Liszt Ferenc téren felállított Jókai-szobor. A hajdani Kolozsvár fellegvári sétáló útján 1901. júliusában felállították Erzsébet királynét ábrázoló bronz szobrát, de 1919-ben azt helyéről elmozdították, 1940-ben visszaállították, de 1945 után megint ledöntötték. Egy másik, szintén Erzsébet királynét ábrázoló, egy méter magas szobra Hidalmáson állott, két és fél méter magas talapzaton. Erről a szoborról nem maradt fenn kép, és azt sem tudni, mi lett a sorsa. /Csomafáy Ferenc: Gazdagodtunk egy értékes domborművel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
