Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 472 találat lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-472
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. április 30.

Az IMAS közvélemény-kutató cég legfrissebb felmérése szerint a kormánypárt /PSD/ a szavazatok 48,2 százalékát kapná, ha most kellene urnákhoz járulniuk a polgároknak. A második a liberális-demokrata szövetség (PNL–PD) 25,3 százalékkal, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) követ 13, az RMDSZ 4,7, a Román Humanista Párt (PUR) 4,3 és az Új Nemzedék Pártja (PNG) 1,9 százalékkal. A parlamenti küszöb ötszázalékos. Az elnökválasztások tekintetében szintén a kormánypárti jelölt a legesélyesebb: a PSD vezetője, Adrian Nastase 51,2, a liberális Theodor Stolojan 23, a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor 14,9, a független Lia Roberts 4,8, míg Emil Constantinescu volt államfő 2,4 százalékot kapna. /Nem csökken a PSD népszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. április 30.

A Legfelsőbb Bíróság és visszautasította a Magyar Polgári Szövetség fellebbezését a Központi Választási Iroda döntése kapcsán. Az MPSZ értelmezése szerint a Legfelsőbb Bíróság visszautasítása azt jelenti, hogy a bíróság nem ismeri el a Központi Választási Iroda döntései elleni fellebbezési jogot. Pécsi Ferenc képviselő szerint politikai döntésről van szó, ami már jóval korábban megszületett. /Sz. K.: Visszautasították az MPSZ fellebbezését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. április 30.

Markó Béla szövetségi elnök a Duna Televíziónak adott interjújában kizárással fenyegette meg az MPSZ RMDSZ-es tagjait, erre válaszolta Tőkés László püspök, hogy ő a szövetség tagja marad, s bizonyára lesznek még, akik követik, hisz pont azokat kiebrudalni az érdekvédelmi szervezetből, akik tizennégy évvel ezelőtt a legtöbbet tettek érte, enyhén szólva ízléstelen, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. Székely Ervin képviselő olyan törvénykezdeményezést kíván a t. Ház elé terjeszteni, mely lehetetlenné teszi a kettős tagságot az etnikai szervezetekben. A héten Szájer József az Európai Parlament külügyi bizottságában a román helyhatósági törvény és az MPSZ részvételének elutasítása után tájékoztatta az eurohonatyákat, hogy az eljárás ellentétes a demokratikus szabadságjogok tiszteletben tartására vonatkozó koppenhágai kritériummal, amelyekhez EU-tagjelölt országként Romániának is tartania kellene magát. A bizottság tudomásul vette a képviselő tájékoztatását, elnöke, Elmar Brok pedig jelezte, hogy a testület levélben fordul a román hatóságokhoz, és tájékoztatást kér tőlük az ügyről. Frunda György szenátor, a strasbourgi román delegáció magyar tagja, egy ideig a magyar kisebbség küzdelmének egyik legelkötelezettebb nemzetközi szószólója volt. Mostanában ez a kisebbségvédő magatartása megingott, ezt jelzi, ahogyan az Andreas Gross-jelentést elkente, s vitáját a soron következő SZKT-ülés asztaláról leseperte. Mos pedig nem csupán riválisain ütött, hanem Magyarországon is. Furcsállom – nyilatkozta Frunda a Krónikának –, hogy olyan képviselő indítványozza ezt a kezdeményezést, akinek országában nincs parlamenti képviselete a kisebbségnek... Ilyen szempontból a román kormány sokkal inkább kisebbségbarát, mint a magyarországi – jelentette ki Frunda. /Simó Erzsébet: Politikai praktikák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

2004. április 30.

A Népi Cselekvés (NCS) Kolozs megyei szervezete szerint megengedhetetlen, hogy Adrian Nastase miniszterelnök nem vett részt ápr. 25-én az aradi Szabadság-szobor újrafelavatásának ünnepségén. – Távollétével Nastase bebizonyította, hogy a kormánypártnak csak konjunkturális érdekei fűződnek a román–magyar megbékéléshez – vélekedett Smaranda Enache, az Emil Constantinescu exállamfő által vezetett párt kolozsvári polgármesterjelöltje. Hozzátette: a romániai magyar választóknak ez komoly figyelmeztetés kellene hogy legyen, hiszen a kormánypárt állandóan maga felé csalogatja a választókat azért, hogy támogassák őket a választásokon. /B. T.: Megengedhetetlen Nastase hiányzása Aradról. Smaranda Enache együttműködne az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. április 30.

Sepsiszentgyörgyön bemutatkozó rendezvényre invitálták az érdeklődők a civil szervezetek egyesítését célul kitűzők. A rendezvényen egyetlen civil szervezet képviselője sem jelent meg, helyettük igazgatók, intézményvezetők /zömük román anyanyelvű/ jöttek el. A bemutatkozók máris munkakönyves alkalmazottjai a Civil Társadalomért Parancsnokság (Comisariatul pentru Societatea Civila) sepsiszentgyörgyi irodájának. A megnyitóra a szervezet bukaresti vezetői is lejöttek, akik szép frázisokat mondtak a ,,haza egységéről”, a ,,románok adottságairól”, ,,fiatal demokráciánk rügyező hajtásairól”, ,,európaiságról” és közölték, hogy minden hazai civil szervezet érdekvédelmét kívánják ellátni szerződéses alapon, amiért már 32 irodát nyitottak szerte az országban. Az egészet PHARE-alapokból fedezik, honlapjuk is van. A jeles szervezet honlapja szerint az országos elnök Vasile Vlaicu ügyvéd, aki 1989-ig aktív katonatiszt volt, a főkomisszár Ioan Grigore Prodan, jogi oklevéllel is bíró ortodox lelkész, volt újságíró, a Kovászna megyei irodavezető, Vasile Marinescu volt hétfalusi párttitkár, jelenleg egy Brassó-pojánai cég műszaki igazgatója, helybeli szervező Ioan Maniga gépgyári vezető, és a jelenlegi gépgyári jogtanácsos, Constantin Maniga volt rendőrtiszt, a Suceava megyei iroda vezetője. /Demeter J. Ildikó: Civilek parancsnoksága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

2004. április 30.

Az RMDSZ-szel szembehelyezkedő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ismét elküldte Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének azt a tiltakozó levelet, amelyben egyebek között azt kérték, hogy a szövetség politikusai mondjanak le a romániai magyarság által kapott kormányzati pénzek elosztásáért felelős alapítványok vezetőségi tisztségéről. Sándor Krisztina, a MIT elnöke emlékeztetett: hasonló levelet címeztek Kovács Péternek, az RMDSZ ifjúsági kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnökének is, de a nem kaptak választ. A MIT és a levelet aláíró 96 civil szervezet azért elégedetlen, mert véleményük szerint a román állam által a magyarságnak juttatott pénz elosztása átláthatatlan. Szerintük azért alakulhatott ki ez a helyzet, mert az RMDSZ vezetői tagjai a román kormánytól érkező pénzek elosztásáért felelős Communitas Alapítvány kuratóriumának, ami összeférhetetlenséget szül. Varga Zoltán, az Areopagos Alapítvány elnöke úgy vélte, hogy emiatt a pénzek azokhoz a nemkormányzati szervekhez jutnak, amelyek szintén az RMDSZ vezetőinek birtokában vannak. A MIT vezetői az említett kérdések kapcsán máj. 7-én kerekasztal-beszélgetést szerveznek Kolozsváron, ahova az RMDSZ vezetőit is meghívják. Emlékeztettek: kezdeményezésük az erdélyi magyar történelmi egyházak támogatását is élvezi. A levél aláírói között található Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. /B. T., P. A. M.: A MIT elégedetlen a pénzelosztással. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Az aláíró szervezetek között van Civitas Alapítvány, a csíki Polgár Társ Alapítvány, a Világszövetség Erdélyi Társasága és a Bolyai Társaság is. /Gazda Árpád: Civil ostrom civil pénzekért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. április 30.

Ápr. 27-én, kedden ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. Markó Attila, a Bizottság alelnöke elmondta: az ülésen 146 ingatlan ügyében született döntés, amelyek közül 94 a magyar történelmi egyházakat érinti. Ennek értelmében a kolozsvári Unitárius Egyház tulajdonába 16, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tulajdonába 3, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába 24, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába 13, a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába 7, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába pedig 27 ingatlant szolgáltatnak vissza. A Bizottság mindeddig 494 iratcsomó ügyében döntött, ezek közül 314 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – tájékoztatott Markó Attila. A legutóbbi ülés döntésének értelmében olyan patinás épületek kerülnek visszaszolgáltatásra mint például: a székelykeresztúri Orbán Balázs Általános Iskola épülete, valamint az Orbán Balázs Líceum bentlakása (Unitárius Egyház), a nagylaki Tajovsky iskolacsoport (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Művészeti iskola (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a székelyudvarhelyi Református Kollégium (Erdélyi Református Egyházkerület), a máramarosszigeti múzeum épülete (Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség) valamint a nagyváradi Partenie Cosma iskolacsoport (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség). /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2004. április 30.

A Népújság munkatársa, Mózes Edith elképedve olvasta: Tőkés László püspök azt állítja, hogy az aradi Szabadság-szoborcsoportot "ki kell szabadítani a politika fogságából", mert az RMDSZ "politikai alku" tárgyává tette a Szabadság-szobrot. Mózes Edith szerint Tőkés Lászlónak és körének semmi sem jó. /Mózes Edith: Savanyú a szőlő. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

2004. április 30.

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Verestóy Attila szenátorral közösen újabb törvénytervezetet nyújtott be, amely a romániai történelmi egyházak közötti egyenlőséget hivatott helyreállítani az állami támogatottság terén. Garda kifejtette: a Hargita megyében létrehozott ortodox püspökséggel és ennek kivételezett támogatásával diszkriminatív helyzet alakult ki a romániai egyházak sorában, mert míg az előbbi szórványegyházat óriási összegekkel támogatják, a többi elismert, hasonló helyzetben működő történelmi egyházközség nem részesül juttatásokban. A szórványmagyar közösségek katolikus, református, evangélikus egyházközségei nagyon nehéz helyzetben vannak, és nekik is éppen olyan támogatásra lenne szükségük, mint amilyenben a Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség részesül. /Gál Éva Emese: Törvénytervezet az egyházak állami támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2004. április 30.

Ápr. 29-én Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén bemutatták az E-meló elnevezésű munkaerő-hálózati programot, amely máj. 10-től lép életbe. Célja kapcsolatot teremteni a főleg fiatal erdélyi munkakeresők és a munkaadók között. Működtetője a Communitas Alapítvány. Halász János, az ITD-H romániai igazgatója a magyar befektetők itteni munkaerőpiaci kilátásairól tartott előadást. Molnár Katalin és Farkas Katalin, az E-meló munkaközvetítő hálózat munkatársai bemutatták a programot. Ez a magyar nyelvet ismerő munkavállalók és munkaadók között gyors és ingyenes kapcsolatot teremt az irodahálózat és az internet (www.e-melo.ro) révén. A honlapra az álláskeresőknek be kell jelentkezniük. A világhálón román és angol nyelven is elérhetők lesznek ezek az információk. /Ördög I. Béla: Munkaerő-hálózati program erdélyi magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. április 30.

Csibi István egyik védőügyvédje, Catalin Dancu szerint Csibit Verestóy Attila szenátor és Ioan Rus belügyminiszter közötti négyszemközti megbeszélése után vették őrizetbe, és mindkettőjüket kereskedelmi érdekek motiválják. „Mindketten érdekeltek az alkoholforgalmazásban. Sőt Verestóy Attila 2003 augusztusáig több cég társtulajdonosa volt Csibi Istvánnal együtt, ám az anyagiakból fakadó nézeteltérések miatt kapcsolatuk megszakadt.” – fogalmazott az ügyvéd. Verestóy Attila leszögezte: nem ismeri személyesen és soha nem állt üzleti kapcsolatban Csibi Istvánnal. „Ez a vállalkozó nem keresett meg, amikor nyerésben volt, hát ne kapaszkodjék belém most, amikor vesztésre áll.” – reagált az ellene felhozott vádakra. /Rostás Szabolcs: Védőbeszéd Csibi Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. április 30.

A megyei tanfelügyelőség ellenőrző bizottsága látogatta meg a vámosgálfalvi Fogarasi Sámuel Általános Iskolát. Az iskola ugyanis felvette a Fogarasi Sámuel volt helybéli lelkész nevét. A névadás ellen tiltakoztak a román tagozaton tanító tanárok, akik azonban nem neveztek meg más helybéli vagy Vámosgálfalvához valamiképpen kötődő személyiséget. A feljelentésben az állt, hogy az iskola névtábláján szereplő felirat nem egyezik meg a tanfelügyelőség vezetősége által elfogadottal. A kivizsgáló bizottság felszólította az iskola vezetőségét, Vásárhelyi János iskolaigazgatót, hogy mihamarabb módosítsa a feliratot. /(simon): Lassan csitulnak a kedélyek a vámosgálfalvi iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

2004. április 30.

Pusztakamaráson és vidékén már régóta elhalt, az iskola helyett a templomok falai közé szorult a magyar oktatás. Uzdiszentpéteren és Tusonban, Mezőméhesen és Mezőzáhon, Kissármáson és Nagycégen, Mezőörményesen és Nagyölyvesen nincs magyar oktatás. Ezért nem részesülhetnek a magyar kormány támogatásában. Az itteni magyar gyermekek a templomban, a parókia nagyszobájában tanulnak írni és olvasni magyarul. Szeretnék, ha ők is kaphatnának oktatási-nevelési támogatást. /Kulcsár János Levente, református lelkész: Pusztakamarási levél az illetékesekhez. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. április 30.

Országszerte ápr. 30-án zárul az első osztályba való beiratkozások határideje. Eddig kevés gyereket írattak be az első osztályokba, a Csiky Gergely Iskolacsoportba mindössze hetet. Matekovits Mihály helyettes tanfelügyelő szerint idén első alkalommal nem szeptemberben, hanem áprilisban írathatták be első osztályba a gyerekeket. Lehet, hogy ez keveseknek jutott tudomására. Mikelakán megszűnik egy tanítói állás. A mikelakai pedagógusok kb. száz magyar nevű családot látogattak meg, s mindössze négy gyerek iratkozott be az első osztályba. 1990-ben 12 ezer magyar vándorolt ki erről a vidékről. A szülők kérésére Tornyán újraindul a magyar oktatás. Simonyifalván több gyerek iratkozott be, mint amennyire számítottak, s ott még egy tanítói állásra lesz szükség lesz. /Nagyálmos Ildikó: Aradon kevés az első osztályos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2004. április 30.

Ápr. 28-án Kolozsváron tartották "az erdélyi piarista múltat méltató, jelenét és jövőjét vizsgáló" Kalazanciusok Erdélyben című, Sas Péter rendezte dokumentumfilm bemutatóját. Fodor György piarista konfráter ismertette a rend névadójának életrajzát, aki Róma csavargó, hajléktalan gyerekeinek tanításával indította útjára a piarizmust. A film forgatókönyvírója, rendezője, Sas Péter elmondta: szeretné, ha nemsokára újabb filmet készíthetne, amely a mai helyzettel ellentétben egy élő, felújult piarista jelent mutathatna be. /Farkas Imola: Piarizmus – a múltban és ma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. április 30.

Ápr. 29-én átadták a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Édes anyanyelvünk elnevezésű programja 100 millió forint összdíjazású pályázatának jutalmait Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A pályázatot tavaly októberben – Magyarország európai uniós csatlakozásának küszöbén – hat kategóriában írták ki – emlékeztetett megnyitóbeszédében Hiller István miniszter. A pályázaton több erdélyi szerzőt is kitüntettek: Lövétei Lázár László vers kategóriában a második, Vida Gábor novella kategóriában a harmadik, Orbán János Dénes gyermekirodalom kategóriában szintén a harmadik díjat érdemelte ki, Mátyus Ilonát pedig a Jelentés az anyanyelvről csoportban, a Pedagógusok anyanyelvünkről – a gyakorlat tapasztalatai témakörben díjazták. A vers, novella, dráma és gyermekirodalom témában az első díj – kategóriánként – 10-10 millió forint volt. A második díjjal 6-6 millió forint, a harmadikkal 4-4 millió forint járt. Az elismeréseket megosztva ítélték oda – összesen 75 pályaművet díjaztak. /P. A. Zs.: Megosztott forintmilliók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. április 30.

II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 300. évfordulója alkalmából történelmi tanácskozás kezdődött ápr. 29-én Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. A háromnapos rendezvényt – amelynek fő szervezője az EMKE, az EME, a Fehér megyei és Nagykárolyi RMDSZ és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör – Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg, jelezve, hogy az Élő Rákóczi tanácskozásra ilyen nagy számban jöttek el hazai és külföldi szaktekintélyek. Az első előadó Magyari András egyetemi tanár volt. Őt Köpeczi Béla akadémikus, egyetemi tanár követte. Bariska István kőszegi főlevéltáros, Zachar József budapesti egyetemi tanár, Czigány István, Csetri Elek akadémikust és Varga J. János tudományos kutató tartott még előadást. Másnap Gyulafehérvárra, a 300 évvel ezelőtti fejedelemválasztás helyszínére látogatnak az illusztris vendégek. A rendezvény máj. 1-jén, a nagymajtényi síkon, illetve Nagykárolyban ér véget. /Szabó Csaba: Történelmi szaktanácskozás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. április 30.

Megrongálták a dr. Fejér Dávid, Gyergyószentmiklós híres orvosának emléket állító Burján Gál Emil-alkotást. A szoborrongálók nem tudják, hogy dr. Fejér Dávid, mit tett a város lakóiért, a városért. Nem tudnak a Rózsaalapról, amit a szegény betegek gyógyszervásárlásának megkönnyítése érdekében hozott létre, nem tudnak városrendezési terveiről, a polgárok egészségügyi nevelése érdekében tett megannyi tettéről, nem tudnak az elhíresült Fejér Dávid-ablakról sem, amit a lakások jobb szellőzése érdekében ma is látható a város házain. /Bajna György: Szoborrongálók. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

2004. április 30.

Az egri Segít a Város Kiemelten Közhasznú Alapítvány támogatásával és a budapesti Terror Háza Múzeum jóvoltából, erdélyi körút után végleg Gyergyószentmiklóson marad a boldog emlékű Márton Áron püspök – három évig gyergyószentmiklósi segédlelkész – meghurcoltatását bemutató anyag. A kiállítás megnyitója máj. 1-jén lesz. /Márton Áron hazaérkezése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

2004. április 30.

Beke Sándornak /Székelyudvarhely/ idén a Fehér tulipánok és a Mosolygó oroszlánok című verseskönyvei mellett két könyve román nyelven is megjelent a bukaresti Cornelia Moldoveanu fordításában.Az egyik: Poezie de dragoste despre cascada Niagara (Szerelmes vers a Niagara vízesésről) című kötet válogatás Beke Sándor költészetéből, míg a másik, a Mi-am cladit in inima o biserica (Szívemben építettem egy templomot) istenes verseket tartalmaz. – Beke Sándor szerint a lefordított irodalmi alkotás egy nép irodalmának, lelkivilágának, kultúrájának, nyelvének a szolgálati útlevele. 1989 után alig hallani egy-egy románra lefordított műről. Beke Sándor erdélyi magyar költők verseit is fordította románra. Így a Román Írószövetség kiadványaiban napvilágot láttak Szemlér Ferenc, Szőcs Kálmán, Markó Béla, Lászlóffy Aladár, Molnos Lajos, Király László, Kenéz Ferenc, Jancsik Pál, Egyed Péter, Cselényi Béla, Soltész József, Balla Zsófia és más hazai szerzők versei az ő tolmácsolásában. Beke Sándor kiadója, az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó főleg történelmi, művelődéstörténeti, szociográfiai, nyelv- és irodalomtudományi, etnográfiai jellegű könyveket, a Székelykapu Könyvkiadó székelyföldi, helytörténeti munkák kiadását tűzte ki céljául, az Erdélyi Pegazus pedig főleg szépirodalmi könyvek kiadását vállalja programjában. Papp Tibor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori eszperantó nyelvtanára fordított le 3 kötetnyi Beke-verset. E kötetek az ő jóvoltából jutottak el az európai országok eszperantó nyelvet is ismerő olvasóihoz, sőt az öreg kontinensen túlra, Észak- és Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába is. /P. Buzogány Árpád: Beke Sándor két verseskönyve román fordításban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 30./

2004. április 30.

A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Székelyudvarhely/ hagyományt teremtett a folyamatosan megrendezett Bárdos Lajos zenefesztivállal. Elismert előadókat, kórusokat vonultat fel most is, az "Éneklő Ifjúság" nevet viselő jubileumi kórusfesztiválon. Bárdos Lajos (1899-1986), mint ének szakos tanár, zeneszerző és karnagy 1931-ben – Kerényi György és Kertész Gyula társaságában – megalapította Budapesten a Magyar Kórus folyóiratot és azonos nevű kiadóvállalatot. Húsz év alatt kb. 2000 művet adtak ki egyfelől régi mesterek, másfelől fiatalabb magyar zeneszerzők tollából. A kiadott gazdag zeneirodalom bemutatására sok iskola részvételével hangversenyeket szerveztek, ezzel elindították az Éneklő Ifjúság mozgalmat. Székelyudvarhelyen a rendezvényekre május 7–9. között kerül sor. /(bb): X. Bárdos Lajos Fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 30./

2004. április 30.

Ápr. 30-án tartja alakuló ülését Temesváron a Szent Korona Szövetség temesvári tagozata. A szövetség célja a Szent Korona tiszteletének elmélyítése, a magyarságtudat erősítése, minden, a magyar hagyományok megőrzésére irányuló kezdeményezés támogatása, magyarságismereti táborok szervezése a határon túli fiatalok részére. A Szent Korona Szövetség budapesti küldöttsége Temesváron részt vesz a tagozat alakuló ülésén. Másnap, május 1-jén reggel tovább indulnak, és Lugos–Karánsebes–Herkulesfürdő–Mehádia érintésével Orsovára utaznak. A Duna-parti városban emléktábla avatására kerül sor a Szent Korona ottlétének emlékére, mivel az úgynevezett Koronakápolna – a hely, ahol a hazát elhagyó Kossuth Lajos és kísérői elásták az ország szimbólumát –, a vaskapui duzzasztás miatt az óvárossal együtt víz alá került. /A Szent Korona Szövetség programja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./


lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-472




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998