Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 708 találat lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-708
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. október 31.

Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Népfőiskola Ignácz Rózsa Irodalmi Klubja és a Székelyföld kulturális folyóirat szervezésében Zágoni Attila-emléknapot tartottak az író születésének 60. évfordulója alkalmából. A megemlékezés a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban, Zágoni Attila egykori iskolájában kezdődött. Becsek Ede iskolaigazgató rövid köszöntése után Gödri Márta nyugalmazott tanárnő felolvasta Csíki László ez alkalomra írt gondolatait, majd Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője emlékezett a korán távozott íróra, parodistára. A beszédek után az iskola folyosóján leleplezték a Székelyföld által állíttatott emléktáblát. Az emlékezés a temetőben az író sírjánál folytatódott. /Bodor János: Emlékezés Zágoni Attilára (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

2005. október 31.

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés követte az idei, immár nyolcadik Bernády Napokat. A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány hagyományos, október végi többnapos rendezvénysorozatának célja: a felnövő generációkkal megismertetni, megszerettetni Bernády életművét. Október 28-án átadták a Bernády-emlékplakettet. Borbély László miniszter, az alapítvány elnöke összegezte a rendezvénysorozattal kapcsolatos benyomásait, érzéseit, majd átadta az emlékplakettet Csíky Boldizsár zeneszerzőnek. A koncerten Ránki Dezső, világhírű zongoraművész lepte meg a közönséget egy emlékezetes zongoraesttel. Másnap Bernády György, a néhai polgármester sírját koszorúzták meg az egybegyűltek, majd a Bernády- szoborhoz ért az emlékező menet. A Bernády Kamarakórus énekét Borbély László és Kelemen Atilla képviselő felszólalása követte. A koszorúzók között voltak a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet küldöttei is. A diákvetélkedő két kategóriában zajlott: az elemi és középiskolásoknak rajzversenyt hirdettek. /Nagy Botond: Bernády Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

2005. október 31.

Az elmúlt héten Kolozsváron zajló Puck Nemzetközi Báb- és Marionett Fesztivál számos hazai és külföldi színtársulatot csalogatott Kolozsvárra. Az öt nap előadásai közt mindenki találhatott kedvére valót: német, litván, magyar, szerb, valamint román nyelvű bábelőadások várták az érdeklődőket. Természetesen fellépett a házigazda Puck Bábszínház román és magyar társulata is. A díjazottak közül a legjobb rendezés díját nyerte el Simon Balázs a János vitéz előadásért (Harlekin Bábszínház, Eger), a legjobb alakítást pedig Kovács Géza Vasilache és az aranyszőrű bárányokban (Griff Bábszínház, Zalaegerszeg) érdemelte ki. /D. I.: Véget ért a nemzetközi bábfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2005. október 31.

Hetek óta folyik a vita a lapban, van-e helye a politikának a templomban. Tőkés László püspök kifejtette, a kommunizmus ideje alatt az egyházat politikai tilalom alá helyezték, és egyet tehetett, hogy tapsolt a korabeli rezsimnek. Ezen már túl vagyunk. Az egyház erkölcsi alapon véleményt alkot a világ bármely kérdéséről. A barikádnak két oldala van: el kell döntenie egy politikai pártnak vagy szervezetnek, melyik oldalon áll. A rendszerváltoztató demokratikus oldalon van a helyünk, ennek jegyében született az RMDSZ, mondta, ezért értetlenséggel tapasztalja a pálfordulásokat. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem ellenzék, ugyanis nem párt, sőt, nincs is hivatalos jogi személyisége. Ez tulajdonképpen az, aminek az RMDSZ-nek lennie kellett volna: minden politikai pártot, a civil szférát, az egyházakat megfelelő strukturáltság mellett magába szeretne foglalni, hogy létrejöjjön az erdélyi magyar autonómiának szervezeti felépítménye. A katalánoknál a szélsőbaltól a szélsőjobbig mindenki egyetértett az autonómia kérdésében. Az EMNT nem akar párttá alakulni. Tőkés László a magyar-román közös kormányülést kirakatrendezvénynek érzi. Nem volt tétje ennek az ülésnek, ha csak nem az, hogy Románia integrációját látványos formában elősegítse. A püspök károsnak tartja a közös kormányülést. Bizonyíték erre a pár napra rá történt szenátusi szavazás fiaskója a még oly gyenge kisebbségi törvénytervezetről. /Irházi János: “Nem lehet ide-oda loccsanni” – Interjú Tőkés László püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

2005. október 31.

Végképp le kell mondania az Erdélyi Református Egyházkerületnek a szászvárosi kollégium épületéről. Az erdélyi szórványmagyarság egyik legrégebbi iskolája, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet létrehozó Kún Kocsárd gróf által is támogatott Hunyad megyei kollégium visszaszerezhetetlen. Az iskolát 1926-ban, máig sem tisztázott körülmények között vásárolta meg a református egyháztól a román állam. A szászvárosiak úgy tudják: az állam kikényszerítette a kollégium adásvételét. „Nincs mit tennünk, egyetlen hazai bíróságon sem lenne esélyünk, de talán még Strasbourgban sem járnánk sikerrel” – fejtette ki Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület jogásza. Időközben a hatalom minden Kún Kocsárdra utaló emléket kiirtott az iskolából. Előbb a református kollégium szellemi és anyagi támogatójának 1910-ben felállított szobrát távolították el. Az iskolában az 1960-as évek végétől csak román nyelven folyik az oktatás. Kún Kocsárd szobra helyét Aurel Vlaicu és repülője vette át a talapzaton. A városban sem tér, sem utca nem viseli egyik mecénás nevét sem. Kún Kocsárd algyógyi, nehezen megközelíthető sziklasírját többször meggyalázták. A református püspökség mindössze az iskola bentlakását, a valamikori református árvaházat igényelhette vissza, azonban az Országos Restitúciós Bizottság még nem hozott döntést ebben az ügyben. /Szucher Ervin: Csak románul tanítanak az egykori református iskolában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2005. október 31.

A sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban a reformáció ünnepén tartott istentiszteleten az erdélyi történelmi egyházak képviselői is jelen voltak. /(mózes): Egy a lélek (Reformáció ünnepe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

2005. október 31.

Október 29-én az áldozatos, sokszor már reménytelennek tűnő munka eredményeként Gájon felavatták a református templomot. Jelen volt többek között Tőkés László püspök, Mózes Árpád evangélikus és Timotei Seviciu ortodox püspök, továbbá az alapítványok képviselői. Az istentisztelet után Czégé Imre lelkész emléklapokat adott át mindazoknak, akik hozzájárultak a terv megvalósításához. A templom főépítésze és tervezője, Mádi Sándor már nem érhette meg az avatás napját. /(ij): Templomavató Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

2005. október 31.

Európában most már lehet megoldást keresni Trianon égető kérdéseire – jelentette ki Székelyhídi Ágoston író Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Trianon és Európa címmel október 28-án rendezett konferencián. Lehangolónak tartotta, hogy Magyarország baloldali kormánya tavaly decemberben elutasította a kettős állampolgárság megadását a határon túliaknak, ráadásul Gyurcsány Ferenc kormányfő maga állt a „tagadás kampányának” élére. Tőkés László püspök a magyar miniszterelnök közelmúltbeli bukaresti látogatásán tett nyilatkozatára utalva kijelentette, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Gyurcsány között az a különbség, hogy „az egyiknek kell Erdély, a másiknak meg nem”. A püspök szerint ez a tény, valamint az, hogy a magyar kormányfő szerint „Trianon semmi”, a december ötödike előtt történtekkel egyetemben nem más, mint lélektani hadviselés a keresztény értékek és a Trianonhoz kapcsolódó fájdalmak ellen. Ékes József országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum alapító tagja a mai magyarországi helyzettel kapcsolatosan úgy vélte, az ottani folyamatok a nemzettudat elsorvasztását célozzák. A szintén a Nemzeti Fórum nevében felszólaló Püski András az európai integrációs folyamatok kapcsán leszögezte: a magyarországi nemzeti elkötelezettségű polgári erők ebben segítséget kívánnak nyújtani az erdélyi és partiumi magyaroknak. /Balogh Levente: Trianon és Európa Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2005. október 31.

Segélykoncertet rendeztek Budapesten a Sportarénában a székelyföldi árvízkárosultakért. Tizenegyezer nézős telt ház, órákkal a kezdés előtt már 40 millió forintot megközelítő adomány, ez az Erdély Klub rendezésében az Egy csepp emberség Székelyföldért címmel lezajlott gálakoncert gyorsmérlege. Akkora volt az érdeklődés, hogy sokan be sem fértek. A koncerten egyetlen erdélyi meghívottként a baróti TransylMania etno-rock együttes lépett színpadra. Valamennyien ingyen vállalták a szereplést. „Ilyen élményben még nem volt részünk, álmodni sem mertünk volna arról, hogy valaha ilyen koncerten felléphetünk” – nyilatkozta a TransylMania alapítója és baszszusgitárosa, Cseresznyés Szilamér Csönye. A közönség nagy része velük együtt énekelte az első albumukról már Magyarország-szerte is ismert címadó dalt, a Legyen úgy, mint régen volt című nótát. A Budapest Sportarénában tartott segélykoncert zenei anyagából közös albumot terveznek kiadni. /Benkő Levente: Magyar rockzenével Erdélyért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2005. október 31.

Október 29-én Pécskán negyedik alkalommal szervezte meg az őszi néptánctalálkozót a Búzavirág Egyesület. Fellépett a végvári kis és nagy Csűrdöngölő, a simonyifalvi Pitypang, a kisperegi Rózsás és a szegedi Ripityom. /Kiss Károly: A néptánc ünnepe Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

2005. október 31.

Hét évvel ezelőtt Bogya György fizikatanár kezdeményezésére szervezték meg először a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált Szilágycsehben. Idén már 356 tanuló jelentkezett. Nem volt könnyű dolga kiválasztani a legjobbakat a Hargita, Maros, Kolozs, Máramaros, Szatmár megyei és szilágysági színjátszók közül. Október 30-án délelőtt az általános iskolások hat csapata mutatkozott be. A helyi Berekenye színjátszó csoport háromnyelvű előadása nyitotta meg a sort. A Lúdas Matyit románul kezdték, magyarul folytatták, és angolul fejezték be. A zsűri értékelése szerint a legjobbnak az idén ősszel megalakult szilágysomlyói magyar általános iskola diákjai bizonyultak a „Mátyás király lopni megy” című előadásukkal. Délután jöttek a középiskolások. Két első díjat osztottak: a nagybányai Fülemile csapatának (Németh László Elméleti Líceum) és a krasznai iskolacsoport Tinikomédiások csapatának. /Józsa László: Országossá fejlődött a szilágycsehi diákszínjátszó fesztivál. Szilágysomlyói, nagybányai és krasznai diákok vitték el a pálmát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2005. október 31.

Kolozsváron második alkalommal került sor a Farkas utcai napok rendezvénysorozatára, amelynek keretében október 28-án megnyílt a Farkas utcai templom a képzőművészetben című, több mint félszáz alkotást bemutató képzőművészeti tárlat. A Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség, valamint a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a László Dezső Alapítvány hagyományteremtő rendezvénysorozata istentisztelettel kezdődött. Fazekas Zsolt lelkipásztor bemutatta internetes honlapjukat. Németh Júlia műkritikus a Farkas utcának és református templomának művelődéstörténeti szerepét hangsúlyozta, és annak irodalolmi vetületeiből idézve tért rá a közelmúlt és korunk jeles képzőművészei, többek között Cseh Gusztáv, Kós Károly, Szolnay Sándor, Dóczyné Berde Amál, Veresspál, Balázs Péter, Györkös Mányi Albert, Cs. Erdős Tibor, Feszt László alkotásaiból rendezett tárlat méltatására. /(h): Farkas utcai napok – másodszor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2005. október 31.

Erdélyi viszonylatban szokatlan feladatot vállalt magára a marosvásárhelyi származású Miholcsa József szobrászművész: Erdély neves fejedelmeinek szobraival népesíti be választott faluja, Marossárpatak köztereit. Szent István király mellett négy erdélyi fejedelem, János Zsigmond, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc néz szembe az örökkévalósággal. Ötödiknek október 29-én a kuruc király, Thököly Imre szobrát avatták. Ezután a sebesült futár és lova emlékénél – a helyi Mátyás-huszárok, a gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi vendéghuszárok tisztelgő jelenlétében – művelődési és civil szervezetek, magánszemélyek koszorúztak. 1848 októberének végén ugyanis csata zajlott a Maros két partján. A kettős eseményt huszárbál keretében ünnepelték a marossárpatakiak. /B. D.: Szoboravatás és huszárbál Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./ Miholcsa József szobrászművész Erdély neves fejedelmeinek szobraival népesíti be választott faluja, Marossárpatak köztereit. Ötödiknek október 29-én Thököly Imre (1657. szept. 25. – 1705. szept. 13.) is a helyére került. A kuruc királyként emlegetett fejedelem 300 éve hunyt el török földön, Nikodémiában. Miholcsa József Farkas Árpáddal vallja: „csak lábujjhegyen, halkan!” / apáink hűlő, drága arcán járunk.” /Bölöni Domokos: „Apáink arcán járunk” A kuruc király emléke. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2005. október 31.

A közösség vágya vált valóra az emlékmű felállításával – emelte ki ünnepi beszédében Fábián László, csíkszentsimoni polgármester október 30-án, az emlékmű felavatásán. Az emlékmű síró asszonyt ábrázol, aki a nyugati front fele tekint, hátánál jelképesen a turulmadár kitárt szárnya, fölötte a kettőskereszt. A turulmadár szárnyain a hősi halottak névsora olvasható. Az 1848-as szabadságharc során Csatószegről tizenöt személy halt hősi halált, az első világháborúban harminchárom ember fizetett életével a harcokban, míg a második világháborúnak tizennyolc áldozata volt, a ma ezer lelket számláló településről. „Magyar legyen hited és lészen országod” – ezt a gondolatot írták az emlékmű talapzatára, amelyet a templom bejáratával szemben állítottak fel. Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke az összefogás és a magunkratalálás jelképének nevezte az emlékművet. Az ünnepségen jelenlévő Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke leleplezte Lakatos Géza egykori magyar miniszterelnök emléktábláját, akinek gyökerei a szomszédos Csíkszentsimonból származnak. Méltatta az 1944-ben kormányfői tisztséget betöltő államférfi szerepét, aki ellenezte a budapesti zsidók deportálását. /Daczó Dénes: Emlékmű Csatószegen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2005. október 31.

A reformáció-napi ünnepi istentisztelet keretében emlékezett meg a temesvár-belvárosi gyülekezet a 75 esztendővel ezelőtt, 1930. október 30-án elhunyt Szabolcska Mihály templomépítő lelkipásztorról. Az istentisztelet során az 1900-1930 között a temesvári gyülekezetet szolgáló költő-lelkipásztorról emlékeztek meg az egybegyűltek. Szekernyés János helytörténész bemutatta Szabolcskáról írt monográfiáját. A temesvári és a tiszakécskei gyülekezet képviselői megkoszorúzták a költőnek emléket állító márványtáblát. /Pataki Zoltán: Az építő emléke. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2005. október 31.

Hiánypótlónak hirdette magát a hat évvel ezelőtt, 1999. október 30-án megjelenő Krónika. Most is úgy érzik, a Krónikának a színesedő, pluralizálódó hazai magyar közélet megjelenítőjének kell lennie. Olyan fórumnak, amely felvállalja a sajtónak kizárólag jól álló ellenzéki szerepet, másrészt pozitív diszkriminációban részesíti a bimbózó közéleti-civil kezdeményezéseket. /Csinta Samu: A hatodik: önmagad légy. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2005. október 31.

László György Jövő-bűvölő című verseskötetét mutatták be elsőként a nemrég felújított Phoenix-könyvesboltban, Kolozsváron, október 27-én. Számára az írás nemzetszolgálat, amely révén célja emléket állítani Kalotaszegnek. A költemények többsége ballada jellegű. /Ö. I. B.: Kalotaszegi balladás üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2005. október 31.

Székely Géza pedagógus-képzőművész festészeti és grafikai tárlata nyílt meg október 29-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában, Világizzása hőmérsékletem – in memoriam József Attila címmel. /Ördög I. Béla: Erdélyi univerzumábrázolás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./


lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-708




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998