Az Európai Unió alkotmányát elvető franciaországi népszavazás után Romániának fokoznia kell integrációs erőfeszítéseit, mert félő, hogy a várhatóan beinduló euroszkeptikus hullám kihat az ország uniós csatlakozására is, hangzott el Calin Popescu Tariceanu kormányfő, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a külügyminiszter, az uniós főtárgyaló, illetve az integrációs tárca vezetőjének jelenlétében a kormánypalotában tartott tanácskozásán, május 31-én, ahol a romániai parlamenti pártok vezetőivel közösen elemezték az előállt helyzetet. /Fokozni kell az integrációs erőfeszítéseket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Az energetikai, szállítási, távközlési, kőolajipari, banki-pénzügyi ágazatban működő állami vállalatok részvényeivel, továbbá a román állam külföldi kintlevőségeivel kívánja kárpótolni a kormány azokat a magánszemélyeket, akiknek a kommunizmus idején elkobzott ingatlanát nem lehet természetben visszaszolgáltatni. A Calin Popescu-Tariceanu vezette kabinet június 1-jei ülésén fogadta el a tulajdon jogi rendezéséről szóló törvénytervezetet, amelynek értelmében a kormány által létrehozott ún. Tulajdonalap (Fondul ProprietaTii) foglalja magában a közel száz társaság részvényeit. A kormány a Tulajdonalapba helyezi számos ázsiai és afrikai országnak a román állammal szembeni adósságát. A törvény ugyanakkor előírja a romániai egyházaktól 1945 és 1989 között elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását is. /R. Sz.: Ingatlanrestitúció külföldi adósságból. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Az emlékezet ikonográfiája – a totalitárius múlt feldolgozása az emlékezet helyeinek tükrében: Litvániában, Romániában és Németországban címet viselte az a projekt, amely arra kereste a választ, hogy a különböző országokban miként dolgozzák fel az elnyomó rendszerek emlékét. A rendezvény következtetéseit, eredményeit, a programot szervező kolozsvári Német Kultúrközpont május 30-án megnyitott tárlatán mutatta be az érdeklődőknek. Romániában jóformán az Elie Wiesel Múzeumon kívül alig akad más holokauszt témát bemutató tárlat, míg Németországban a berlini Zsidó Múzeum csak egy a sokból. A kommunizmusra emlékező helyek között van a kelet-nyugat Berlint elválasztó Checkpoint Charlie, a hochenschönhauseni Múzeum (amely leginkább a Terror Házára emlékeztet), a bukaresti Parlament Palota és a máramarosszigeti múzeum. Simon Ágnes programfelelős elmondta, míg Németországban és Litvániában nagy hangsúlyt fektetnek a múlt feldolgozására, Romániában alig történtek ilyen jellegű erőfeszítések. A másik két ország állami finanszírozással múzeumokat hoz létre, Romániában ilyen jellegű múzeumok nagyrészt magánkezdeményezések eredményeként jöttek létre. A hajdani Casa Poporului is megúszta egy átnevezéssel, most Palatul Parlamentului névre hallgat. A megalomán épület miatt lebontott régi bukaresti házakról, templomokról viszont nem esik szó. /Kiss Bence: Hogyan él az emberek tudatában a kommunizmus? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
A múlt héten Kolozsváron megrendezték az internetes európai kisebbségi felsőoktatási konferenciát. Egyelőre csak a világháló segítségével gyűjtötték össze Európa 50 kisebbségi nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményének mintegy a felét, s remény van a folytatásra, méghozzá a valós fizikai térben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács égisze alatt és Bodó Barna elnökletével létrejött, de tulajdonképpen Hantz Péter alelnök, szóvivő és helyi egyetemi fizika tanár kezdeményezésének köszönhető távértekezleten (https://conf.bolyai-u.ro internetes honlap) első alkalommal tanácskoztak Európa kisebbségi egyetemi, főiskolai vezetői, megszövegeztek egy chartát, amellyel immár együttes fellépéssel képviselni tudják érdekeiket kormányaik és Európa előtt, ugyanakkor megragadják az alkalmat, hogy figyelmeztessenek mindenkit: ha már a bolognai folyamat fel szeretné forgatni az összes európai nemzeti felsőoktatási rendszert, hogy azokat az amerikaival összhangba hozza, akkor ezt az átszervezést fordítsák egyúttal további kisebbségi tannyelvű felsőoktatási intézmények létesítésére ott, ahol erre szükség van. Az RMDSZ, noha soha nem adta fel az állami Bolyai Tudományegyetem újbóli megnyitásának a célkitűzését, nem ígéri rövid távon ennek a megvalósulását. Ezért a konferencia szervezői és több szakember is bírálta az RMDSZ-t. Ennek ellenére biztató, hogy mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig Kötő József oktatási államtitkár üdvözölte a konferenciát. Gabriel Andreescu emberjogi harcos szerint minden olyan álláspont, amely egy magyar tannyelvű állami egyetemet ellenez, a kisebbségek nemzetközi jogvédelmének lábbal tiprását jelenti. Dobolyi Alexandra és Tabajdi Csaba magyar szocialista vagy Gál Kinga, Németh Zsolt és Schmitt Pál fideszes európai parlamenti képviselők egyaránt kiállnak az önálló kisebbségi tannyelvű felsőoktatási intézmények mellett. Az elfogadott chartában, amelyet Gál Kinga fog az Európai Parlament elé vinni, többek között egy olyan ajánlás található, hogy mivel minden olyan kisebbség esetében, amelynek több mint 100 ezer tagja van, az anyanyelvi felsőoktatás biztosított valamilyen szinten az Európai Unióban, a tagállamok tegyék lehetővé az egy bizonyos területen helyi többséget alkotó nemzeti kisebbségek számára az önálló állami egyetemek létét. /Balló Áron: Erősödő kisebbségi együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Mint Erdély más városaiban annyi más értékes épületre, a kommunista párt Szatmárnémetiben levő vendégházára a rendszerváltás után a Vatra Romaneasca tette rá kezét. Vasile Mois szenátor később a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének székhelyét is ide telepítette, de a sokszobás villát így sem sikerült belakniuk. Újabb két szervezetet hoztak ide, legalábbis a villa homlokzatára kifüggesztett hatalmas táblák szerint. Az egyik a Bécsi Diktátum által Elűzött Románok Szatmár Megyei Szervezete, a másik az Észak-Erdélyi Holokauszt, 1940–1945 Egyesület. Az év elején (kormányrendeletre) megalakult a Megyei Kulturális Hagyományőrző és Támogató Központ, a megyei tanács úgy döntött, hogy ezt a villát rendelkezésükre bocsátja, meghagyva a Vatrának egy 32 négyzetméteres irodát és az alagsori vendéglőt. Ez testületi döntés volt, az érintettek mégis Szabó István megyei elnököt és az RMDSZ-t okolják a kilakoltatásért, románellenességet emlegetve. Egy volt nomenklaturista, a kommunista párt megyei bizottságának volt titkára, nyílt levelet intézett Szabó Istvánnak, a megyei tanács elnökének és az RMDSZ-nek. Ebben dr. Ioan Corneanu sztálinistának, nacionalista méregkeverőnek, antiszemitának nevezte a címzetteket, mert kiűztek a villából egy zsidó szervezetet. Azonban Décsei Miklós, a szatmári zsidó hitközség vezetője leszögezte, hogy az említett Holokauszt Egyesület nem az övék, s nem vállalnak vele közösséget, mivel azt pártalapon hozták létre. A nyílt levél az 1940-es bécsi döntés „román elűzéseihez” hasonlította a kilakoltatást, valójában az egykori pártvillába a románok helyett nem magyar, hanem egy másik román szervezet költözött. A nyílt levél írója végül a magyarokat és származékait is elátkozta, és ennek helyet adott az Informatia Zilei című lap. A megyei tanács rendes ülésén kiállt a döntés mellett, hiába fellebbezett a Vatra, a román többségű tanács megvédte magyar elnökét. /(Sike Lajos): Kommunista- nagy-romániás támadás. A román többségű megyei tanács megvédte elnökét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2005. június 2.
Nem kívánjuk, hogy Kovászna megye etnikai összetűzések terepévé váljék – szögezte le Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő sajtótájékoztatóján, amelynek témája a múlt heti sepsiszentgyörgyi magyar diákverések mellett az iskolákban általánosan eluralkodó agresszivitás volt. Keresztély Irma javasolta, hogy az érintett iskolák alkalmazzák a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, vagyis a kicsapást. Keresztély Irma Albert Álmos polgármesterrel együtt írásban észrevételezte annak idején Rodica Parvan, a román iskola igazgatójának a Lósy-emléktábla avatásakor tanúsított magatartását. Erre a minisztérium csupán két hónap múlva válaszolt azzal, hogy képviselőjét februárban a helyszínre küldte vizsgálódni, és az megállapította, ,,nem bizonyítható, hogy az igazgatónő volt személyesen az, aki a gyermekeket az utcára vitte, ugyanakkor az eseményről készült filmből kiderül, hogy nem csak a Brancusi-iskolából voltak, hanem a város többi iskolájából is voltak ott gyerekek, nyolcadik osztályos és annál kisebb tanulók is”. /(fekete): A főtanfelügyelő a bűnösök kicsapását javasolja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./
2005. június 2.
A háromszéki romák legnagyobb gondja az állandó munkahely és jövedelemforrás hiánya – állapította meg a Kovászna megyei prefektúra. Háromszéken a legutóbbi népszámláláson hétezren vallották magukat roma nemzetiségűnek, de valójában több mint húszezren élnek a megye területén. A felmérésből kiderült, hogy közel 700 roma törvénytelenül tartózkodik Kovászna megyében. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke elmondta, hogy a szomszédos megyékből betelepedett romák több száz viskót építettek engedély nélkül. /Bíró Blanka: Betűvetésre tanítanák a háromszéki romákat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Milyen lesz Kolozsvár tíz év múlva, húsz év múlva? A magyar közösségnek milyen súlyuk lesz a város életében? Rostás-Péter István kérdései jogosak és aktuálisak. Az utóbbi évtizedek befolyásos magyar értelmiségeinek nagy része első, vagy második generációs a városban. A magyar közösségek között partneri kapcsolatokra van szükség. Partneri kapcsolatokra magában a civil társadalomban, illetve a civil társadalom és a politikai érdekképviselet, valamint a gazdasági befolyás között. /Könczei Csilla, kolozsvári lakos: Válasz vitaindítóra: velünk, vagy nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ Vitaindító: Rostás-Péter István: Modellre, ha rátenyerelsz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2005. június 2.
Kolozsvár lassan keleti külvárossá vedlik át. Régi, kovácsoltvasból készült épületek díszei rozsdásodnak. Régi csipkés balkonok, ablakrácsok, művészi kivitelezésű kapuk tűnnek el. Kolozsváron rombolják tradíciót, a történelmet. A Malom-árok szemétárok lett, a Bánffy-palota kocsmakert, a főtéri Mátyás-szobor pedig amolyan szex-drog klub. Hol vagy kincses Kolozsvár, híres könyveiddel, könyvesboltjaiddal? /Varduca György: Elszegényedett kincses Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Az Arad megyei gyógyszertárak több mint 60 százaléka már felélte az egész, 2005-ös esztendőre szóló, az ingyenes és térítéses gyógyszerek támogatására jóváhagyott pénzalapot. Az ország több területén hasonló a helyzet. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azzal érvel, hogy egyetlen esztendő alatt megkétszereződött a betegeknek kiírt ingyenes és térítéses gyógyszerek értéke. Emiatt született egy sürgősségi kormányrendelet, amely a minimálisra szűkíti a gyermekeket, diákokat, egyetemistákat, terhes nőket, kismamákat, háborús veteránokat, forradalmárokat, fogyatékkal élő személyeket megillető 100 százalékban kompenzált gyógyszereket tartalmazó listát. /(Balázs): Ingyenesség helyett kompenzálás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./
2005. június 2.
Házi ünnepség keretében adták használatba Újszentesen az általános iskola számítógépes laborjának újabb felszerelését. A színes fénymásolót és a kétnyelvű – magyar, román – oktatási programokat tartalmazó CD-ket a Dénes Ildikó tanítónő vezetésével alakult kezdeményező csoport nyerte pályázati úton. A szintén pályázati pénzből (is) épült újszentesi játékpark hangos volt a gyerekek jókedvétől. Újszentesen a református templomkertben létesített játszóparkra szintén pályázati úton szereztek pénzt, ezzel kiegészítették a községi tanács adományát. /(S.): Oktatási programok számítógépekhez. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./
2005. június 2.
Budapesten a Vörösmarty és a Szent István téren százötven pavilonban 229 könyvkiadó vonultatja fel újdonságait a június 2-án kezdődő 76. Ünnepi Könyvhéten. Tolnai Ottó nyitja meg a június 6-án záruló rendezvénysorozatot. Erdélyből jelen lesz többek között a Pallas Akadémia, Polis, T3, Kalota, Mentor, Pro-Print, Impress, Komp-Press, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Koinónia, Irodalmi Jelen, Glória, Erdélyi Gondolat és a Kriterion. Újdonságnak számít, hogy az idén az ünnepi könyvhétre megjelent az erdélyi katalógus is, amely a könyves céhhez tartozó kiadóknak az utóbbi egy év könyvtermését mutatja be – kiadónként csoportosítva, színes fotókkal illusztrálva. Érdeklődésre tarthat igényt a Temesvár régi ábrázolásai című kötet Jancsó Árpád és Balla Lóránd szerkesztésében. /Antal Erika: Katalógussal mutatkoznak be a könyvhéten az erdélyi kiadók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Az ember és az egyház Istenképe témával szervezett Református Szabadegyetemet a Kolozsvár-Külső Református Egyházmegye május 26-31-e között. Ennek keretén belül került sor „Az Isten legszebb gondolata lelkem” – József Attila Istenképe című előadóestre, három színművészeti főiskolás részvételével. /Dézsi Ildikó: József Attila Istenképe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Ifjúsági és szociális nevelőközpont építését tervezi a székelyudvarhelyi Csereháton a Szent György Lovagrend. A városi önkormányzattól ezer négyzetméternyi területet igényelt a római katolikus egyház berkeibe tartozó nemzetközi szervezet. Mivel szociális jellegű, karitatív, tevékenységről van szó, az önkormányzat a tervek szerint 49 évre, térítésmentesen adná bérbe a lovagrendnek az óhajtott területet. A szakbizottságok már korábban véleményezték a határozattervezetet, ellenben Borbáth István RMDSZ frakcióvezető javaslatára, a többségi RMDSZ frakció formai hiányosságokra hivatkozva döntött a halasztás mellett. Szerintük további szakbizottsági véleményezésekre van szükség, a frakcióvezető a szervezet romániai bejegyzési körülményeit is felülvizsgálná. Szász Jenő polgármester, illetve Romfeld Mária Magdolna, a prefektúra főtitkára szerint értelmetlen volt a halasztás mellett állást foglalni. /Szász Emese: Ifjúsági központ a Csereháton. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./
2005. június 2.
Egy független civil szervezet, a Kultúráért, Emberekért, Barátságért Társaság szervezésében zajló LicArt, 2005 művészeti fesztiválon a Mikes Kelemen Líceum Osonó Diákszínházának és a Művészeti Líceum Dráma- és Tánctanszékének közös produkciója, a Farsang kiérdemelte a szakmai zsűri elismerését: a társulatot a legjobb hazai diákszínház címre jelölték. Június 4-én Bukarestben, a Nottara Színházban lesz a döntő. /(vop): Az Osonó a legjobb diákszínház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./
2005. június 2.
Marosvásárhelyen nemrég Sebestyén Aba színművész vezetésével alatt megalakult a Yorick Kulturális Egyesület, azon belül pedig a Yorick Stúdió, a magyar nyelvű kísérleti/alternatív jellegű színház. Első bemutatóján a 74 Színháza megmutatta: van igény a kortárs drámaírók műveire, egy nem szokványos helyen, nem szokványos stílusban játszó apró, ám elhivatott társulatra. Andrzej Wajda Nasztaszja Filippovna című művét vitték színpadra. A bemutatót kiállítás követte: a Zsámbéki Rakéta Bázis Csoport művészei mutatkoztak be. /Nagy Botond: Kortársunk, a hamleti koponya. Bemutatkozott a Yorick Stúdió. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./
2005. június 2.
Megnyílt Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban a Mikes család képekben című tárlat. A családtörténeti tablókiállítást stílusosan a Mikes Kelemen Líceum kórusa nyitotta meg. Dr. Pozsony Ferenc, a kiállítás rendezője kiemelte, a most bemutatott anyag egy későbbi, Zabolán bemutatandó bővebb tárlat kivonata, jelzés arról, hogy a Mikesek milyen szerepet játszottak a vidék életében, de felhívás is, hogy történelmi meghatározó szerepüket folytatni kötelesség. /(vop): Az a negyven év nem számít… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./
2005. június 2.
Kézdivásárhelyen a Niko Galéria első tárlata június 5-ig tekinthető meg. A Disolve-Art művészcsoport tagjai, pályakezdő fiatal brassói képzőművészek, egyetemi hallgatók jelentkeztek: Ábrahám Imola, Bán Róbert, Gellért Csilla, Balló Emőke, Tomos Tünde, Dimény András, Sipos Gaudi Tünde és Vetró Bodoni Sebestyén András. A brassói művészcsoport első alkalommal mutatkozott be a céhes város művészetkedvelő közönsége előtt. /Iochom István: Fiatal brassói képzőművészek Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./
2005. június 2.
Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányával kapcsolatban a hetilapban folyó vitára reagált Nagy Pál. Bíró Béla ugyanis cikkében a közismert Sütő-hívek között megemlítette Nagy Pál nevét is. Nagy Pál vállalja a besorolást, majd felsorolta azokat, akik Sütő András életművét a magyar irodalom kiemelkedő életművei közé sorolják. Köztük van Illyés Gyula, Fejtő Ferenc, Cs. Szabó László, Gáll Ernő, Csoóri Sándor, Pomogáts Béla, Szász János, Szilágyi Júlia és Egyed Péter. /Nagy Pál: Köszönöm/A Hét (Marosvásárhely), jún. 2./
2005. június 3.
Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt látta vendégül Bukarestben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták Európai Parlamenti Képviselőcsoportja (EPP-ED) gyűlését, a munkálatokon részt vett Hans-Gert Poettering, az EPP-ED frakció elnöke, Wilfried Martens, az EPP elnöke is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint ez fontos üzenet a román politikai élet felé. Azt jelzi, hogy az RMDSZ-t nemzetközileg sem lehet elhanyagolni, mint ahogy az erdélyi magyarság követelményeit sem lehetett soha figyelmen kívül hagyni. A tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy két funkciója ma természetesnek tűnik, de néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar szervezetnek ilyen súlya legyen a román kormányban. Az RMDSZ ugyanis a párbeszéd és az együttműködés útját választotta. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Gheorghe Ciuhandu, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke azokról az alakulatokról beszélt, amelyek most kopogtatnak az Európai Néppárt vagy annak parlamenti frakciója ajtaján, bebocsátást kérve. Elverte a port a Demokrata Párton meg a Voiculescu vezette Konzervatív Párton, figyelmeztetve a vendégeket, legyenek résen. A Demokrata Pártról elmondotta, hogy az a Nemzeti Megmentési Front pártjából vált ki, és a Parasztpárttal való koalíció idején akadályozta az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását. Voiculescu pártjáról jelezte, hogy nincs egy jól meghatározott doktrínájuk. Végül keményen megbírálta a Nagy-Románia Pártot, melyet szélsőségesnek, idegengyűlölőnek, totalitáriusnak és szekus beállítottságúnak minősítette. Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte, Romániának még fegyelmezettebben kell a csatlakozásért munkálkodnia, hogy az integráció késedelem nélkül és a védzáradékok bevezetése nélkül történjék meg. Részletesen beszélt az elragadott egyéni, közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának szükségességéről. A kisebbségi törvénytervezetről elmondta, hogy az már a parlament asztalán van. Ennek két alappillére a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. Újdonságként hatott Markó bejelentése, hogy a csatlakozás folytán újra kell gondolni a két ország kapcsolatát: az RMDSZ stratégiai partnerkapcsolatot lát a legmegfelelőbbnek Románia és Magyarország között. Emil Boc a Demokrata Párt színeiben fölöttébb előnyös képet nyújtott politikai alakulatáról. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke jelezte, kérelmet nyújtott be az EPP vezetőségéhez, hogy alakulata beléphessen a néppárti közösségbe. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2005. június 3.
Mérföldkő lehet a kormány által elfogadott tulajdontörvény-tervezet, amely az egykor államosított vagyonok teljes visszaszolgáltatását irányozza elő, gyorsítva a már megindult, de akadozva haladó folyamatot, mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes. A kolozsvári helyzetre is utalt Markó: számos panasz hangzott el azzal kapcsolatban, hogy maguk a helyi hatóságok, a polgármesterek, a hivatalok akadályozzák a visszaadást. Szerinte a mostani törvény komoly szankciókat ír elő arra az esetre, ha valaki akadályozza a visszajuttatási folyamatot. A törvény rendezni próbálja a kárpótlás kérdését is, olyan vagyonalapot létrehozva, amely részvények formájában kívánja kártalanítani az érintetteket. A kormány által létrehozott Tulajdonalap foglalja magában a közel száz társaság részvényeit. /Markó: mérföldkő lehet a tulajdontörvény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2005. június 3.
A Bega újból kilépett a medréből, Tamásd környékén házakat és a tömbházak földszinti lakásait, valamint gazdasági épületeket öntött el. Facsádon és Begamonostoron is kiöntött a Bega, újból termőföldek kerültek víz alá. 14 nappal meghosszabbították az Óteleken dolgozó magyar árvízvédelmi szakemberek küldetését, a többletköltségeket a román szakminisztérium fedezi. /Újabb árvíz a Bega felső szakaszán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2005. június 3.
Maros megyében a múlt heti esőzések miatt Gyulakután és környékén 320 családi házat, háztájit öntött el a víz, a kutak megfertőződtek. A további felhőszakadás sújtotta települések: Cserged, Kiscserged, Hidegkút, Nagyadorján, Szentháromság, Vámosgálfalva, Nyárádgálfalva, Kerelőszentpál, Búzásbesenyő, Csittszentiván, Bergenye, Mikefalva, Désfalva. A károk felmérése folyamatban van. /Megint a víz volt az úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2005. június 3.
Az esőzések nyomán kilépett medréből a Torja pataka. Két tucatnál több lakást árasztott el. Korábban Zágon pataka, majd Feketeügy, újból Kovászna pataka, a múlt héten a Nyáraspatak, s most a Torja okozott gondot. Háromszék megyében Nagyborosnyón okozta a legnagyobb kárt az előző árhullám, segítségre szorulnak. /Torja pataka is kilépett medréből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2005. június 3.
Megfenyegették az újvidéki Magyar Szó című napilapot és lapkiadó illetékesét, Szikora Csabát, a Magyar Szó Kft. ügyviteli titkárát. A kézzel, szerb nyelven írt levelek „fasiszta disznónak” minősítik Szikorát, és olyan mondat is szerepel bennük, hogy „úszni fogsz a Dunában, te és a családod is”. A levél szerzője „fasiszta fészeknek” nevezte a Magyar Szó szerkesztőségét. A Magyar Szó beszámolt arról, hogy Bíró Csaba szabadkai ügyész újabb vizsgálatot kezdeményez a szabadkai önkormányzatot érintő „elfektetett ügyekben”, amelyekkel kapcsolatosan több évvel ezelőtt történt feljelentést. A kerületi ügyészség az elmúlt hetekben több volt városi illetékes – közöttük Ispánovics István egykori polgármester – és az önkormányzattal üzleti kapcsolatban lévő két üzletember ellen indított vizsgálatot, három személyt előzetes letartóztatásba helyeztek. Jovica Makszimovics szabadkai kerületi ügyész kérte a bíróságtól Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének előzetes letartóztatását. Kasza József korábban szabadkai polgármester és szerbiai miniszterelnök-helyettes volt. Az ügyész Kasza mellett nyomoz Kern Imre, a VMSZ alelnöke, volt szabadkai önkormányzati elnök ellen, továbbá Fodor-Lackovics Anna, az önkormányzat volt ingatlanügyi-jogi hivatalának egykori elnöke, Ágoston Gabriella volt szabadkai önkormányzati titkár és Nemes Gábor, a Subiro építési vállalat igazgatója ellen. Mindnyájukat azzal gyanúsítják, hogy legkevesebb 1,4 millió dinárral (közel 4,2 millió forint) károsították meg az államot. (MTI) /Megfenyegették a Magyar Szót és titkárát. Kasza József előzetes letartóztatását kérték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2005. június 3.
Az Erdélyi Unitárius Egyház nyílt levelet küldött az RMDSZ megyei képviselők tanácsának, amelyben Emil Boc kolozsvári polgármester ingatlanügyekben tanúsított ellentmondásos viselkedése ellen tiltakozott. A 2004. december 17-i határozattal három épületet kaptak vissza: a régi unitárius kollégiumot (Victor Babes Iskolaközpont), az egyház nyugdíjpénztárának házát (Dávid Ferenc utca 21. és Andrei Saguna utca 20. szám), valamint az öregek otthonát (Máramaros utca 169/b). Emil Boc polgármester azonban megtámadta a visszaszolgáltatási határozatokat. Az egyház mindhárom pert megnyerte első fokon, de a polgármester már két esetben fellebbezett. Emil Boc kormánypárti elnökként támogatja a visszaadási törvények kiterjesztését, polgármesterként azonban gátolja a restitúciót. Az egyház képviselői kérik, hogy a következő városi tanácsülésen az RMDSZ tanácsosai tiltakozásképpen ne jelenjenek meg. Ily módon a polgármester nem tudja majd megszavaztatni javaslatait, elegendő többség híján. /Boc akadályozza a visszaszolgáltatást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2005. június 3.
Rendkívüli ülést tartott június 2-án az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsa, az MKT. A soron kívüli tanácskozás kezdeményezője Vekov Károly volt, aki az anyanyelvi oktatás kiterjesztésével kapcsolatos kérdéseket kívánta mielőbb vitára bocsátani. Vekov javasolta, hogy már a 2005–2006-os tanévtől vezessék be a magyarság történetének oktatását az óvodától az egyetemig a magyarul tanulók, illetve az ezt igénylők számára; a magyar tannyelvű oktatási intézmények minden évfolyamán minden tantárgyat magyar nyelven tanítsanak, (Románia történelmét és földrajzát is), természetesen a román nyelv kivételével, amelyet viszont ne anyanyelvként, hanem idegen nyelvként oktassák a magyar diákok számára; a magyar nyelvű oktatás minőségének javítása érdekében igényelni kell a magyar és más kisebbségi csoportok számára az egy főre megállapított szorzó módosítását legkevesebb 2-re, (amint ez már megvalósult a németek esetében). Ez a döntés megteremtené a magyar karok, illetve tanszékek önálló működéséhez elengedhetetlenül szükséges anyagi feltételeket. Az MKT jelenlegi formájában még döntésképtelen. Az alapszabályzat szerint a kezdeményezések előbb az MKT Állandó Bizottságához kerülnek, majd ennek javaslatára az illetékes szakbizottsághoz, s csak ezután a plénumba. A szakbizottságok jelen pillanatban még nem léteznek, ezeket csak a jövő hétre alakítják meg. Máté András MKT-elnök szerint a Vekov által felsorolt követelések szerepelnek a kisebbségi törvénytervezetben, amelyet nemsokára a parlament is megvitat. Vekov Károly szerint ahhoz, hogy még ettől az évtől érvényesíteni lehessen a felsoroltakat, most kell lépni, nem kellene megvárni a kisebbségi törvény különben is bizonytalan kimenetelű vitáját. Lakatos András oktatásért felelős ügyvezető alelnök a kötelező magyar történelemoktatást szükségtelennek tartotta, mert a diákok amúgy is túlterheltek. Ezenkívül a kisebbségek történetét kötelező tantárgyként tanítják VI. és VII. osztályban. Végül Máté András MKT-elnök javaslatára megszavazták, hogy egy szakbizottság tömörebb, módosított változatot dolgozzon ki, amelyet június 10-én majd előterjesztenek az MKT rendes ülésén. /D. I., Sz. K.: MKT-vita az anyanyelvi oktatás kiterjesztéséről. Lakatos: Nyitott kapukat dönget Vekov. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2005. június 3.
Annak idején a budapesti Magyar Hírek 1990/4-es száma idézte az újszülött RMDSZ 1989. december 25-én közétett kiáltványából: „Az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.” Erre a kisebbségi törvényre azonban tizenöt évet kellett várni, az RMDSZ kezdeményezésére született meg. A kormány egyetértéssel véleményezte a végleges szöveget (RMSZ, 2005. április 2.), és továbbadta a szenátusnak. Várható volt a román oldalról az ellenkezés. Elsőnek Kovászna megye tíz román érdekvédelmi testülete tiltakozott azzal az érvvel, hogy a törvény etnikai elkülönüléshez vezet. Sepsiszentgyörgyi román suhancok megvertek magyar gyermekeket, hogy elmenjen kedvük a szeparatizmustól. Mona Musca művelődési miniszter közölte, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, mert túl sok kedvezményt biztosít a magyarságnak. Május 26-án megszólalt Tőkés László püspök is: a kisebbségi törvénytervezeten túl kevés jogot irányoz elő nemzeti közösségnek. Adrian Nastase, volt miniszterelnök, jelenleg a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke levélben figyelmeztette Tariceanu kormányfőt, milyen veszélyeket rejt magában a törvénytervezet: szeparatizmus, alkotmányellenesség, autonómia. Május 30-án Adrian Paunescu még harcosabban ítélte el a törvénytervezetet. A Magyar Polgári Szövetség szerint a törvénytervezet nem jó, mert túl kevés jogot biztosít. Nastasével kapcsolatban Barabás István újságíró emlékeztetett: a Vacaroiu-kormány, illetve Adrian Nastase a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal (a Vatra Romaneasca politikai formációjával) együttműködve gyakorolta a hatalmat. Csak 1996 októberének végén következett be a szakítás, mikor Nastase az okok közé sorolta, hogy Funar egyre gyakrabban intéz útszéli támadásokat Ion Iliecu elnök ellen. Funar jelenleg Iliescu ellenzéki társa a szenátusban, várhatóan egyformán fognak szavazni a kisebbségi törvény ügyében. 1996 novemberében Adrian Nastase nyilatkozott: ha az RMDSZ bekerül az akkori választásokon győzelmet aratott Demokrata Konvenció kormányába, mindazt, ami ott elhangzik, „meghallja Budapest is”. Azi című lap, 1997. október 16.: Adrian Nastase, a PSDR első alelnöke sajtóértekezleten közölte: a hargitai és kovásznai magyarok olyan hatalomra tettek szert, hogy e két megyét az állam már nem uralja, amit többek között az is bizonyít, hogy ottani iskolák magyar gyermekei Cluj-Napoca helyett a Kolozsvár nevet használják. A helyszínen tett látogatása alkalmával Nastase azt is tapasztalta, hogy a román lakosság és ortodox egyháza mellőzve van a közügyekben. A veszély abban tetőzik – folytatta Nastase –, hogy az RMDSZ ki akarja vívni az autonómiát, ezért parlamenti kivizsgálás szükséges. Egy munkacsoport hamarosan meg is érkezett Csíkszeredába. Jurnalul National című lap, 1997. október 28.: hargitai és kovásznai tapasztalatai alapján Nastase javasolja a román hatóságoknak, hogy tartsák állandó megfigyelés alatt a két megyét, az ortodox egyház indítson be román felekezeti iskolákat, hozzanak munkaerőt Moldvából, létesítsenek román egyetemet. – 1997. június 23-án a központi román napilapok nagyméretű fényképéről Ion Iliescu, Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor boldog egyetértésben mosolyog az olvasókra. Ziua, 1999. június 16.: Adrian Nastase levelet intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójához: a magyar revizionizmus stratégiát dolgozott ki Erdély elcsatolására. Előzőleg, június 13-án a kolozsvári repülőtéren szervezett sajtóértekezletén emlegette az országot fenyegető magyar forgatókönyvet, felsorolt több nevet is az „összeesküvők” közül, akik a revizionista akciót irányítják. A SRI megalapozatlannak találta Nastase riadóját. National, 1999. október 12.: Andrian Nastase a Kárpát-medence geopolitikájának szentelt bukaresti nemzetközi szemináriumon kijelentette: Románia azért nem került be a NATO-ba mert a nagyhatalmak egy Koszovóhoz hasonló etnikai konfliktust akarnak kirobbantani azzal a végső céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz, a legújabb NATO-tagállamhoz csatolják. Nastase súlyos állításáról a Cronica Romana október 13-án visszhangokat közölt honatyáktól. Ionut Gherasim (Nemzeti Parasztpárt): Ostobaság. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ): Felelőtlen kijelentés, Paul Ghitiu (Jobboldali Erők Szövetsége): Mikor valaki konfliktusról beszél, bizonyítékokkal kell szolgálnia, Ioan Mircea Pascu (PSDR): Tudok róla, hogy létezik egy magyar terv Erdély elcsatolására. Gandul, 2005. május 26.: Adrian Nastase, a képviselőház elnöke levelet intézett a Tariceanu-kabinethez, figyelmeztetve a kisebbségi törvény következményeire: kulturális autonómia, szeparatizmus, egyszóval alkotmányellenesség. Romániai Magyar Szó, 2005. május 30.: Markó Béla, az RMDSZ elnöke a levél kapcsán kijelentette: nem a kisebbségi törvénytervezet alkotmányellenes, hanem Nastase álláspontja. /Barabás István: A levél íróját önnön múltja ihlette. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2005. június 3.
Márton Árpád azt állította, hogy Kincses Elődnek A kisebbségek jogállásáról szóló román törvénytervezet buktatói című írásában egyetlen állítás sem felel meg a valóságnak. Joggal tehetjük fel tehát a különben alcímként szereplő kérdést: „Feledékenység vagy félrevezetés?”. A cikk első állítása szerint a „Nemzetiségi Statútumtörvény a jelenlegi kisebbségi törvénynél kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz”. Márton Árpád szerint a Nemzetiségi Statútum az anyanyelvhasználatot csak azokban a közigazgatási egységekben teszi lehetővé, ahol az illető nemzeti kisebbség aránya legalább 30%. Ezzel szemben a mostani tervezetben a közigazgatásban már 20% fölött használható az anyanyelv. Az 1945-ös törvény csak azokban a helységekben teszi lehetővé valamely nemzeti kisebbség nyelvén működő iskolát, ahol nincs „szükségleteknek megfelelő” felekezeti oktatás. A jelenlegi tervezet szövege szerint a felekezeti az állami és magánoktatás mellett egy van sajátos harmadik forma, amely állami támogatást kaphat. Márton Árpád kitért arra, hogy ezeket Kincses Elődnek jogászként tudnia kellett volna, például azt, hogy a törvényt teljes egészében kell értelmezni, továbbá írt Kincses félrevezető szándékáról, az olvasó lenézéséről. /Márton Árpád: Nem ártana néha igazat is mondani. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./ Kincses Előd: A kisebbségek jogállásáról szóló román törvénytervezet buktatói (Feledékenység vagy félrevezetés?) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 3.
Nem rendez Trianon-megemlékezést a sepsiszentgyörgyi RMDSZ, csak Tóth-Birtan Csaba, a szervezet elnöke vesz részt a Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ által rendezett megemlékezésen. Tóth-Birtan ezt megelőzően azt nyilatkozta, hogy a sepsiszentgyörgyi RMDSZ a Kovászna Megyei Könyvtár épületében tart Trianon-megemlékezést, de utólag lemondtak erről. A sepsiszéki MPSZ a városközponti parkban akar megemlékezést szervezni a trianoni szerződés 85. évfordulóján. – A Székely Nemzeti Tanács gyergyószentmiklósi szervezete arra kéri a környék lakosságát, hogy június 4-én gyújtsanak gyertyát az ablakban és viseljenek fekete karszalagot a trianoni szerződés aláírásának emlékére. Hasonló rendezvényre kerül sor június 4-én Székelyudvarhelyen is, ahol a Márton Áron téri koszorúzást rövid kulturális program követi. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./
