Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 508 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 481-508
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. augusztus 2.

A félretájékoztatás egy példája a román televízió egyes csatornáján. Wally Olins egyetemi tanár, világhírű szaktanácsadó a nemzeti identitás és a nemzetközi kommunikáció területén, a román tévében kifejtette, mire van szüksége Romániának, hogy a róla kialakult negatív képet megváltoztassa. Önbizalomra, folyamatos minőségi munkára, jó minőségű árukra, magas színvonalú kultúrára, hírességekre a sport, a zene, az irodalom terén. Romániának számos aduja között van a kultúrák különbözősége, kiemelte a magyar közösséget is (nem kisebbséget mondott). A feliratozásnál azonban a magyar közösségre való megjegyzése hiányzott. Wally Olins továbbra is beszélt a magyar közösségről, de fordítás továbbra sem történt. Ahányszor elhangzott a „hungarian community” kifejezés, annyiszor felejtették el lefordítani. Mindez 2005-ben, a román közszolgálati tévé egyes csatornáján, fő műsoridőben, a megbékélés jegyében. /Somogyi Botond: Médiadzsungel Kiloptak bennünket az adásból. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség kifejtette, hogy összmagyar előválasztásokat kell sürgetni. Pártként kell felkínálni egy jobbközép értékeket hordozó alternatívát a posztkommunista RMDSZ-szel szemben. Szász Jenő nem zárkózna el a román pártokkal való együttműködéstől sem. Nem azt mondja, hogy román pártok színeiben induljanak, hanem konstruktív párbeszédet kell kezdeni a román politikai elit jobbik felével. Ezzel az RMDSZ-ből kikényszerítik a párbeszédet. /Bagoly Zsolt: Szász Jenő: építkezni kell, nem kritizálni! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Jó bulik voltak Tusványoson. Nagy jelentősége van a nemzeti összetartozást hirdető, népzenei alapokra épülő zenének a nemzettudat felélesztésében. Ezt erősítette meg a Ghymes, a Role csángó rockballadája, a Transylmania vagy a Kormorán együttes. Tusványos igazi rendeltetése lenne: észrevenni végre, hogy nincs egységes nemzetpolitikánk, írta Bagoly Zsolt. Az autonómia kérdése is tisztázatlan. A magyar nemzetpolitikának még a kidolgozása sem kezdődött el. /Bagoly Zsolt: Merre tartasz, Tusványos? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 2.

A szerkesztőbizottság nevében nyilatkozó Czédly József helyettes igazgató megerősítette a hírt, miszerint a Romániai Magyar Szó megszűnik. A döntés mögött álló érdekcsoportot Czédly vonakodott megnevezni. A lapot működtető Transil Rt. főrészvényese, a külföldön nyaraló Birtalan József elmondta: nincs tudomása arról, hogy a részvényesek az újság megszüntetéséről döntöttek volna. Gyarmath János főszerkesztő nem érti, miért nem segített az RMDSZ. Az RMDSZ kommunikációs tanácsosa, Stanik István elmondta: a Romániai Magyar Szó akkora adósságot halmozott fel, hogy az RMDSZ nem tudja megmenteni a lapot. Sokfelé – így Kolozsvárra és Nagyváradra is – csupán másnapra jutott el a lapszám. Stanik István közölte: magánvéleménye szerint, a lap alacsony színvonala sem indokolná az RMDSZ részéről a nagyarányú befektetést. A Romániai Magyar Szó eltűnésével űr támad a napilapok piacán. Az RMDSZ országos vezetőségének szintjén még nincsenek konkrét elképzelések arra nézve, hogy ezt az űrt hogyan töltsék be. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tegnap jelent meg utoljára az RMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 2.

A Romániai Magyar Szó hosszabb ideje anyagi gondokkal küszködik, néhány évvel ezelőtt RMDSZ-es politikusok tulajdonába került, a részvények 70 százaléka Birtalan József, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének RMDSZ-es elnöke nevén szerepel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke közölte Gyarmath János főszerkesztővel, nincs több pénz a lap finanszírozására. Gyarmath leszögezte, már tavaly le akart mondani, de a kampányra hivatkozva marasztalták, és reményforrásként emlegették, ha az RMDSZ kormányra kerül, több pénz jut majd a magyar újságok finanszírozására. A lapot sokan az RMDSZ szócsövének tartották, és ezzel magyarázták, hogy a szövetség tulajdonosi szinten is belefolyt a lap kiadásába. ,,Példányszámunk jelenleg 6500, és alig 150–180 újság érkezik vissza eladatlanul. Nagyobb baj, hogy ebben az évben reklámbevételünk nulla lej körül mozgott” – közölte a főszerkesztő. A lapnak harminc belső és jó néhány külső munkatársa maradt jövedelem nélkül. /(-kas): Megszűnt a Romániai Magyar Szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./ Gyarmath János főszerkesztő szerint az RMSZ-t továbbra is ki kellene adni, hiszen az egyetlen magyar nyelvű országos napilap, mely minden megyét lefed az országban. A Krónika, amely félig-meddig országos magyar napilap, nem jut el az ország minden régiójába. „Nem áll szóba velem senki, nem tudom, mi van a háttérben” – mondta a főszerkesztő. – Az RMDSZ-nek nemcsak egy újság, hanem valamennyi magyar sajtótermék érdekeit kell védenie – jelentette ki az Udvarhelyi Híradónak Birtalan József, a köztisztviselők ügynökségének országos elnöke. /Bágyi Bencze Jakab: Elhallgat-e az RMSZ? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./ Gyarmath János megerősítette: szakmai berkekben új lap megjelenéséről folynak egyeztetések. A svájci érdekeltségű Ringier médiabirodalom érdekelt lenne egy olyan lap kiadásában, amely egybevonná a most megszűnő RMSZ-t és az Erdélyi Riport hetilapot, és ebben a Magyarországon megjelenő Népszabadság is szerepet kapna. Szűcs László, az Erdélyi Riport felelős szerkesztője szerint nem feltétlenül Bukarestben kiadott lap jelenne meg, ez viszont nem jelentené az Erdélyi Riport megszüntetését. /Benkő Levente: Mától megszűnik a Romániai Magyar Szó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Betörtek Nagyváradon a Várad irodalmi folyóirat és a Bunyitay Vince Könyvtár székhelyére. „Olyan volt a szoba, mintha házkutatást tartottak volna: mindent feldúltak és szétszórtak” – jelezte Szűcs László, a Várad irodalmi folyóirat főszerkesztője. A Várad szerkesztőségéből – amely a neves nagyváradi költő, Horváth Imre emlékszobájában kapott helyet – 22 millió lej értékben vittek el számítástechnikai berendezéseket: lába kelt az egyetlen számítógépnek, a nyomtatónak, valamint a szkennernek. „Emellett eltűnt néhány érme, a költő által kapott kitüntetések, amelyeknek csupán eszmei értéke van – sorolta a főszerkesztő. – Viszont itthagyták a falakon az értékes festményeket. A betörők az RMDSZ által működtetett Bunyitay-könyvtár íróasztalának fiókjából elvittek 14 millió lej, amit az intézmény elektromos hálózatának felújítására szántak. Az elkövetők helyismerettel rendelkeztek. /Balogh Levente: Ellopták a Várad számítógépét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Vox Rádió néven új magyar nyelvű kereskedelmi rádió kezdi meg működését Székelykeresztúron. A Hargita Line Kft. pályázatát elfogadták a 88,6-os frekvencián. A székelykeresztúri kábeltévét és internet-szolgáltatást működtető kft. tulajdonosa és vezetője, Szövérfi Jenő elmondta, hogy a jövő év elején indul el az új rádió, melynek műsorai, felépítése a többi székelyföldi kereskedelmi adó irányvonalát fogja követni. Keresztúr lakossága örömmel vette tudomásul, hogy 2006-tól magyar nyelvű rádióadó fog működni a városban. /Katona Zoltán: Rádió indul Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Unitárius találkozó keretében emlékeztek július 31-én, vasárnap délután Magyarszováton az 1944-ben, a tordai csatában elesett magyarszováti születésű katonákról. Felavatták a második világháborús hősök síremlékét. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság nevében köszöntötte az egybegyűlteket Pataki József, a bizottság elnöke. A tordai csatában elesett honvédek száma meghaladja az 1500-at a harminc felkutatott helységben. A Művelődési Házban a verses, zenés összeállításban fellépett az árkosi rezesbanda, illetve Márk Attila gitárművész. /Dézsi Ildikó: Magyarszovát. Síremlék II. világháborús hősöknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Július 30-án tartották Nyárádszeredában a második Seprődi János kórusfesztivált, a női kari találkozóval. Gyergyószentmiklós, a vajdasági Királyhalma, a magyarországi Szabás, a felvidéki Fülek, a baróti női kar és a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai női kar lépett fel. Augusztus 6-án Gyergyószentmiklós ad otthont a férfikari találkozónak. Ugyancsak augusztus 6-án tartják a kamarakórusok találkozóját Gernyeszegen, a református templomban. Augusztus 7-én a székelyudvarhelyiek szervezik a vegyes kari találkozót. Szintén vasárnap, 7-én lesz a népdalköri találkozó, mégpedig Erdőcsinádon. Nem kevesebb, mint 17 dalkör jelentkezett. /b. d.: Dallal a nemzetért. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Nyárádgálfalva községközpontban és a hozzá tartozó falvakban – Nagyadorján, Kisadorján, Bede, Szentháromság, Nyomát, Nyárádszentlászló – 2.943 lélek él. A lakosság 80%-a magyar, a többi román és roma nemzetiségű. A gazdaság húzóágazatai a mezőgazdálkodás és az állattenyésztés. Karácsony Károly polgármester elmondta, hogy folyamatosan csökken a lakosság fizetőképessége. A felújított adorjáni útszakaszt tönkretette az árvíz. Nagyadorjánban az árvíz a hidat is megrongálta, Szentháromságon és Bedében is tetemesek az árvízkárok. Kormánytámogatást nem kaptak. Nyárádszentlászlón a volt iskola épületét az unitárius egyház visszakapta. /Kilyén Attila: Az emberek szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Sepsimagyaróson, az elszigetelt, csupán száztizenegy lelket számláló kis falu életében változások történtek. Járhatóvá javíttatta az ide vezető tíz kilométeres utat az uzoni önkormányzat, félig-meddig megújult a műemlék értékű templom és a kultúrotthon is, emléket állítottak a jeles szülötteknek, Kóréh Ferencnek és Fodor Jánosnak. Falumonográfia látott napvilágot. Szász Csaba személyében új lelkésze van Sepsimagyarósnak. Simon Zsuzsa tanárnő a falu szülötteként, az egyház gondnokaként valóságos kampányt indított Sepsimagyarós megmentéséért. A lelkipásztorral együtt aggódnak a helyi oktatás jövője miatt, a megszűnés veszélyét hordozza magában az új tanügyi törvény. A lelkipásztor érdeme, hogy kilenc gyerek számára sok év után beindította az iskolai vallásoktatást. Ezzel a létszámmal működött eddig a helyi I–IV. osztályos iskola. Ha elkészül a terem, újraindulhat ott az óvoda. /Kisgyörgy Zoltán: Sepsimagyarósi aggályok és változások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Augusztus 5-én lesz ötéves az eddig egyedülálló Molnár Dénes-képtár, amely nem sokkal a művész halála után (2000. II. 19.) jött létre Vadasdon, Molnár Dénes szülőfalujában. A vadasdi képtár avatása falutalálkozóval egybekötött ünnepség keretében zajlott, amelyen szép számmal jelentek meg írók, művészek, festők, grafikusok, pályatársak Erdélyből és Magyarországról. A képtár vendégkönyvében a sok bejegyzés között vannak Sütő András sorai: „Molnár Dénes emlékét népének emlékezetében Erdélyország Árpád-kori templomairól készült csodálatos grafikái is őrzik, hirdetik a magyar nemzet fiai számára.” Vadasd, a mindössze négyszáz lelket számláló tiszta magyar falu mindig büszke lesz nagy fiára. /Székely Ferenc: Ötéves a vadasdi Molnár Dénes- képtár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Immár második éve rendezik meg az erdővidéki ikések Uzonkafürdőn a keresztény tábort. Az ötlet, hogy a keresztény ifjúság találkozhatna, egy ifjúsági konferencián született. Tavaly 35-en, idén 30-an jelezték részvételi szándékukat az augusztus 6-ig tartó táborban. Az érdeklődők az előadások mellett betekintést nyerhetnek a bútorfestés, a gyöngyfűzés és a bőrdíszek készítésének titkaiba is. /Molnár Edit: Keresztény tábor a Kálvin-otthonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Kelementelke kicsiny falu, de egyszer nagy esemény színhelye volt: 1605. májusában itt tartották a székely nemzetgyűlést, amely jóváhagyta a Bocskai István vezetése alatti felkelést. Kelementelke május 30-31-én szervezte első falunapját. A 400 éve itt tartott országgyűlésre és az 1848/49-es szabadságharc hőseire emlékeztek. A kilencszáz alatti lélekszámú települést zömmel református magyarok lakják. Az alkalomra felújított templomot megáldotta és igét hirdetett dr. Pap Géza püspök. Bocskai fejedelemről szólt dr. Egyed Ákos professzor előadása. Bocskai háborújának legnagyobb eredménye a református vallás szabadságának kivívása volt. Dr. Pál-Antal Sándor előadásában vázolta Kelementelke történetét. A falu monográfiájának ez az alapos kutatási eredmény kell az alapját képezze. Felállítottak a templom oldalában kopjafát, mely a 400 éve történt eseményre emlékeztet. Mester Zoltán, a szovátai Bernády György Egylet elnöke szavalt. Szép sikernek örvendett a szőttes-kiállítás és Sándor János székelyszentistváni faragó címerkiállítása. /B. D.: Falunap Kelementelkén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Szépkenyerűszentmártonban a gyermekek egyheti kézműves munkájának bizonyítékaival díszítették ki az ifjúsági tábor deszkakerítését. A táborba budapesti, érdi, kolozsvári, szamosújvári és dési gyermekek jöttek el. A résztvevők megismerkedtek a mezőségi hagyományokkal, népdalokat és népi gyermekjátékokat tanultak. /Stanik Bence: Szépkenyerűszentmárton. Ifjúsági tábor és Hagyományőrző Falunapok a Mezőségen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Július 31-én, vasárnap megnyílt az immár harmadszorra megrendezett egyhetes nagyzerindi festőtábor. A Siska-Szabó Hajnalka művészeti vezetésével zajló alkotóműhelybe idén összesen 12 művészt várnak. A vendégeket családoknál szállásolták el. /(Kiss): Megnyílt a nagyzerindi festőtábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Az Arad Megyei Múzeumban megnyílt a József Attilának emléket állító Eszmélet című vándorkiállítás. A vándorkiállítás multimédiás, József Attila életét költészetét új technológiák segítségével mutatják be. A kiállítás Aradról Székelyudvarhelyre, majd Sepsiszentgyörgyre, Székesfehérvárra, Bécsbe, Berlinbe, Kassára vándorol, decemberben Miskolcon ér véget. /Nagyálmos Ildikó: Multimédiás vándorkiállítás József Attiláról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2005. augusztus 3.

Emberi jogokba ütközik az útlevelek előzetes, értesítés nélküli visszatartása amiatt, ha tulajdonosuk túllépi a schengeni övezet államaiban való engedélyezett tartózkodás határidejét – olvasható az ellenzéki SZDP sajtóközleményében. Az intézkedésről szóló értesítés elmaradása korlátozza a mozgásszabadságot, az üzleti kapcsolatok fejlődését is akadályozva, ráadásul az útlevél visszatartását az uniós jogszabályok sem követelik, vélekedik a volt kormánypárt. /Az SZDP szerint jogsértő az útlevelek visszatartása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2005. augusztus 3.

Adrian Iorgulescu, a Romániai Zeneszerzők Szövetségének elnöke lesz a következő művelődési miniszter. További változások is várhatók. /D. I. – Sz. K.: Egyre valószínűbb a kormány átalakítása. Adrian Iorgulescu lesz az új művelődési miniszter visszatartása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2005. augusztus 3.

Puskás Bálint RMDSZ-szenátor kijelentette, az előrehozott választások elkerülhetetlenek. Közölte, az RMDSZ továbbra is támogatja a kormányzati stabilitás biztosításának gondolatát. Puskás szerint a Nagy-Románia Párt lenne az egyetlen alakulat, amelynek kedveznének az előrehozott választások. /Puskás: elkerülhetetlenek az előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2005. augusztus 3.

Markó Béla kormányf-őhelyettes azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy Mona Musca exminiszter „nem értette meg a reformok és a decentralizáció értelmét a kultúra területén”. A kormányfő-helyettes példaként az exminiszternek azt a tervét említette, amely szerint a megyei kulturális igazgatóságok megszűnnének, helyettük nyolc regionális központ jönne létre. Ezt a kezdeményezést Markó nem támogatta. /Markó Béla a kultúra reformjáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2005. augusztus 3.

Frunda György szenátort, az Európa Tanács monitoring-bizottságának elnökét, a jogi bizottság tagját bízták meg pár évvel ezelőtt, hogy jelentést készítsen a nemzetről. A jelentést az RMDSZ szenátora elkészítette: 35 nemzet képviselőjének, szakértők, politikusok véleményét kérte ki. Pár évvel ezelőtt Erik Jurgens holland szocialista EU-képviselő jelentést írt a magyar státustörvényről. Jurgens bizottsági ülésen azt mondta, hogy neki Frunda román és Tabajdi Csaba magyar, mert véleménye szerint a nemzetet annak függvényében kell meghatározni, hogy melyik országban él. Ezzel kezdődött a vita a nemzetről. A franciák nem ismerik el a nemzeti kisebbségek létét. Frunda javaslatai: A nemzeti közösségeknek nem lehet másként esélyegyenlőséget biztosítani, csak ha a pozitív diszkriminációt alkalmazzák. Be kell vinni a Kisebbségi Keretegyezményt mint jogi eszközt az Európai Bíróság eszköztárába. A kisebbségek megmaradásához egyik fő alapelve: az az ország, amelynek a területén laknak, biztosítsa kollektív és egyéni jogaikat. A reagálás: egyesek, akik nagyon hangosak és állandóan szót kérnek, megpróbálják a jelentést a lényegétől megfosztani. Egy szűkebb csoport támogatja Frundát, és vannak kollégák, akik szavazással mutatják ki, hogy kivel értenek egyet. Az ellenzők csoportjában van Adrian Severin, aki Romániában és a parlamentben arról volt ismert, hogy támogatja a nemzeti kisebbségek jogait. A Kisebbségi Keretegyezmény már kollektív jogokról beszél, és az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlata egyértelműen kimondja, hogy a nemzeti közösségeknek kollektív és egyéni jogok járnak. Frunda jelentését még nem fogadta el a bizottság. /Mózes Edith: Frunda György: Minden kisebbség valamely nemzet része. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2005. augusztus 3.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karain ősszel is lehet még felvételizni, ugyanis a kommunikáció szakot kivéve, maradtak még üres, tandíjköteles helyek. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja rámutatott, az idei felvételi vizsgák az elmúlt évekhez hasonlóan zajlottak, de a jelentkezők száma alacsonyabb volt. Ennek egyik fő oka, hogy az egyetemeken meghirdetett helyek száma az idén nagyobb volt, mint az érettségiző diákok létszáma. A humán szakokra (a kommunikáció és közkapcsolatok, valamint a pedagógia szakokra) 128-an iratkoztak be 80 helyre, zömük a kommunikáció szakot írta be elsőnek. Az informatika és műszaki – mechatronika, számítástechnika és automatizálás – szakokra 152-en iratkoztak 180 helyre. A számítástechnika szakon volt túljelentkezés. A kertészmérnökin 23-an jelentkeztek 30 helyre, viszont csak tizenöten jutottak be a tandíjmentes helyekre. A bolognai folyamat következtében egy évvel lerövidül az oktatási évek száma minden szakon az alapképzés ideje alatt. Hollanda reméli, hogy a szakok akkreditálása után meg tudják szerezni a magiszteri képzés jogát és ennek következtében egyenrangúak lesznek a román egyetemekkel. /Mészely Réka: Őszi felvételi a marosvásárhelyi Sapientiára. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2005. augusztus 3.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 3-tól 6 éves képzési időszakú főiskolai és egyetemi szakjaira lehetett az idén jelentkezni. Az általános orvosi karon 240 (137 a román és 103 a magyar tagozaton) tandíjmentes és 100 (57-43) tandíjköteles helyre lehetett felvételizni. A fogorvosi karon a magyar felvételizőknek 24 hely állt a rendelkezésére a tandíjmentes helyeken és 19 a fizetéses helyeken. A román tagozaton ez 26-21 arányban oszlott meg. A gyógyszerészeti kar 5 éves képzésére a magyar tagozaton 26-an juthattak be állami és 21-en a tandíjköteles helyekre. /(mr): Felvételi 2005 a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2005. augusztus 3.

Jóváhagyta a minisztérium a szilágysomlyói önálló I–VIII. osztályos magyar iskola létrehozását, amely a 2005–2006-os tanévben kezdi el működését. A jóváhagyási folyamat több mint kétéves huzavona után történt meg. /Önálló magyar iskola Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2005. augusztus 3.

Több Kolozs megyei oktatási intézménynek adta át augusztus 2-án Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter Nagyváradon azokat a magyar nyelvű szoftvereket, amelyeket a magyar szaktárca az RMDSZ és a magyar szaktárca között létező együttműködési megállapodás alapján juttat Erdélybe. A szerencsés oktatási intézmények között volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a kolozsvári református és unitárius kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola, valamint a széki általános iskola is. A magyar miniszter felavatta a Bihar megyei Éradonyban az első erdélyi eMagyar pontot, majd egy nagyváradi fórumon tartott előadást román kollégájával, Nagy Zsolt távközlési miniszterrel együtt. Bejelentette, hogy szeptember 19-én írja alá a magyar kormány a fontosabb határon túli magyar szervezetekkel az együttműködési megállapodást. A határon túli magyar területekre a magyar kormány összesen 333 ilyen pontot tervez létrehozni. A látogatáson részt vevő Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke közölte, hogy hivatala évente körülbelül 200 millió forintot költ a határon túli eMagyar pontok kialakítására, A Bihar megyébe tervezett 15 eMagyar pont lehetővé teszi, hogy itt is kialakítsák a Bihar Hálót, amely a Hargita Háló után a második internetes rendszer lenne. /B. T.: Magyar szoftvereket Kolozs megyének. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2005. augusztus 3.

Felvidéki, kárpátaljai és erdélyi magyar középiskolások magyarországi kortársaikkal együtt bővítik kulturális ismereteiket az augusztus 1-jén Győrött megnyílt nemzetközi anyanyelvi táborban. Negyven diák részvételével az idén már 22. alkalommal rendezik meg a tábort, amelynek célja változatlan: a nemzettudat erősítése és az anyanyelv ápolása. Előadások hangzanak el többek között a magyarság történetéről, a Szent Korona jelképrendszeréről, a kereszténység és a magyarság kapcsolatáról. /Nemzetközi anyanyelvi tábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2005. augusztus 3.

A Romániai Magyar Szó megszűnése nem csak a munkanélkülivé vált többtucatnyi újságíró miatt éles kérdés. Az 1989-es fordulat után a generációs okok miatt gyérülő bukaresti szerkesztői gárdák felfrissítése jobbára kapkodva történt. Korábban felmerült, a MÚRE jól tenné, ha ingatlanokba fektetne be, például sajtóházakat hozna létre a nagyvárosokban, szerény bérletért biztosítana lakást pályakezdőknek. Az RMDSZ nem rangsorolta a médiával kapcsolatos célkitűzéseit-elvárásait. Kormányzati tényezőként az RMDSZ-nek be kell látnia, hogy szüksége van a gyorsreagálású, ütőképes bukaresti szerkesztőségekre. /Rostás-Péter István: Romániai magyar szótlanság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2005. augusztus 3.

A múlt hét végén immár a hetedik módszertani konferenciára került sor Kolozsváron, amelyet elsősorban a fizika tanításának szenteltek. Dr. Kovács Zoltán, egyetemi adjunktus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok karán a Természettudományi Tanszék magyar vonalának felelőse, az egyetem Továbbképző Intézetének aligazgatója, évről évre szervez egy-egy ilyen konferenciát. A konferencia szervezésébe bekapcsolódott a Romániai Magyar Pedagógusszövetség égisze alatt Kolozsváron működő Gál Kelemen Oktatási Központ és annak lelkes vezetője, Szőcs Judit nyugalmazott tanárnő. /Dezső Gábor: Módszertani konferencia kánikulában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2005. augusztus 3.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa kérdőívet küldött ki minden egyházközségbe “Az egyházközségek tulajdonában álló, vagy tulajdonába kerülő ingatlanok oktatási intézményként való felhasználásáról”. A kérdőív kíváncsi a felekezeti oktatásra alkalmas ingatlanok mellett arra, hogy hány óvónő, tanító, tanár van az egyházközségben, akire számítani lehetne, illetve mire szakosítottak a magyar anyanyelvű tanügyi szakemberek. Az oktatás elindításának célja az anyanyelv megmentése, az elszórványosodás megállítása. /Makay Botond: Kérdőív. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 481-508




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998