Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 652 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 631-652
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. július 3.

A MÚRE vezetői végre megszólaltak és kérték a magyar kormányt, hogy ne csökkentse a határokon túli magyaroknak nyújtandó segélyt. Arra számítanak, hogy nekik is jut majd a külhoniak támogatásából. Azonban az RMDSZ vezetői a túloldalról küldött egyetlen fillért sem engednek ki a kezükből, írta Román Győző. A jelenlegi magyar kormány, Gyurcsány Ferenccel az élen, csak a mai Magyarország területén élő lakosokban gondolkodik. Megsértődtek, mert a jelenlegi külhoni magyar egyesületek vezéreinek véleménye nem egyezett a Gyurcsányéval. „Így aztán egyszerűen feloszlatták a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) és létrehoznak majd egy miniszterelnöki hivatal melletti valamit, ami a külhoni magyarokkal biztosan nem fog foglalkozni, de azt mindig meg fogja magyarázni, hogy ezt miért nem teszi.”   Felerősödik a román pártok vezetőinek nacionalista szövege, hiszen az árván maradt népcsoportba már bele lehet rúgni. Az RMDSZ célja sem a nemzetiségi jogok kivívása, hanem az önös érdekek miatti kormányon maradás. /Román Győző: Dőre remény. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 3./

2006. július 3.

A kitartóan zuhogó eső ellenére körülbelül kétezren gyűltek össze július 1-jén, szombaton a déli órákban a csíksomlyói Nyeregben, ahol az Ezer Székely Leány Napja nevű hagyományápoló rendezvény keretében autonómiafórumra került sor. Az Ezer Székely Leány Napját bevezető ünnepi szentmise végén a papság – élen Oláh Dénes kolozsvári plébánossal – megáldotta a nagy számban kiosztott, és a résztvevők által magasra emelt történelmi székely zászlókat. Az RMDSZ Csík Területi Tanácsa által szervezett rendezvényen jelen volt a Székely Nemzeti Tanács néhány tisztségviselője is. Az RMDSZ csíkmadarasi szervezetének elnöke, Ördög Imre nyugalmazott történelemtanár hangsúlyozta: az önrendelkezés, a területi autonómia történelmi jussunk, amely évszázadokon át létezett, és amelyhez ragaszkodunk. Felszólalt dr. Csapó I. József, az SZNT elnöke is, kifejtette, a Székely Nemzeti Tanács szerint azon kell lenni, hogy a székelyek lakta területek egy egységes gazdasági régiót alkossanak. Ráduly Róbert, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke méltatta az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt, hangsúlyozta, hogy a rohamosan fogyó székely nemzet fennmaradását csakis az összetartó család és a gyerekek számának gyarapodása szolgálhatja. Ráduly örömmel nyugtázta a sok székely zászló, és nem utolsósorban a nagy számban megjelent székely ruhás résztvevő jelenlétét – ő maga is székely népviseletben állt a mikrofon előtt. Meg kell mutatnunk a világnak sajátosságainkat, egységünk jelképeit – húzta alá a szónok. Területi autonómia nélkül azonban nincs teljes díszbe öltöztetve a lelkünk – foglalta metaforába mondandóját Ráduly. /Jubilált az Ezer Székely Leány Napja. Autonómiafórum a csíksomlyói Nyeregben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./ Esőkabátok, bokáig érő sártenger, valamint a Csíksomlyón szokásossá vált, rockoperát megelőző jókedv töltötte be a Hármashalom oltár előtti teret július 1-jén, a Koltay-Kormorán: Napba öltözött leányának ősbemutatóján. „Mi egy magáncég vagyunk, nem magyar televíziós társaság, hiszen azok közül egy sem volt hajlandó felvételt készíteni, netán sugározni az előadást” – mondta a stábvezető. Tapsvihar, hujjogtatás a közönség részéről, és köszönetképpen két hatalmas, égre vetített kereszt a technikusok részéről – így ért véget a Napba öltözött leány csíksomlyói ősbemutatója. A misztériumjáték a székelyek szentjének, Babba Máriának állít emléket. Mária nem más, mint Boldogasszony anyánk. A mű egy egyszerű, de szépséges és erényes székely leány felmagasztosulásáról szól, és helyet kap benne a csíksomlyói búcsú eredettörténete. /Barabás Márti: Esőköpenyes Napleány. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2006. július 3.

Az Ezer Székely Leány Napján a hagyományhoz híven július 1-jén székelyruhás lovasok járták végig Csíkszeredát, a résztvevők nagy része szekérrel, székely ruhába öltözve, muzsika- és énekszóval érkezett a Szabadság térre, ahol több csoport is táncra perdült. Mire a csoportok kiérkeztek a csíksomlyói Nyeregbe, már eleredt az eső. Az ünnepi szentmisén Boros Károly csíktapolcai főesperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke beszédében kihangsúlyozta, hogy az ünnepség mottója mindig ugyanaz marad: hitükben erős, erkölcseikben tiszta és hagyományaikhoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. Mádl Dalma asszony, a volt köztársasági elnök felesége, a rendezvény idei fővédnöke elmondta, hogy már járt itt és még jönni fog, mert mindig itthon fogja érezni magát. Utána Ördög Imre nyugalmazott tanár szólalt fel, hangsúlyozva, hogy az autonómiáért nem egyénileg, hanem közösen kell tenni. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székely közgyűlés megtartásának jogát már évszázadok óta kivívták, egy közösségnek saját magának kell meghatároznia törvényeit. Az ünnepség keretében felszentelték a székely zászlókat. Színpadra léptek a csíkszépvízi, csíkszentdomokosi, csíkrákosi néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Sapientia EMTE tánccsoportja és a Magyarországról érkezett gyöngyösi csoport. Estére elállt az eső, így a Napba öltözött leány rockopera ősbemutatójára igyekvő tömeg tömött sorokban, bizakodva igyekezett fel a Nyeregbe. Több mint százezer érdeklődőt csalogatott ide a Koltay Gábor rendezte rockopera, Erdélyből és Magyarországról autóbuszokkal is érkeztek. Esernyőre, esőkabátra szerencsére nem volt szükség. A Napba öltözött leány igazi élményt jelentett a műfaj kedvelőinek, gyakran szakította meg lelkes tapsvihar az előadást. Koltay Gergely a csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódó 1567-es Tolvajos-tetői ütközetre építette fel a történetet. A közönség által jól ismert Varga Miklós, Vikidál Gyula, Varga Klári vagy Kalapács József mellett kitűnően alakítottak a színészek, a helybeli statiszták és lovasok. /Szőcs Lóránt: Százezer nézőt vonzott a Napba öltözött leány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

2006. július 3.

A szakmai zsűri a Tompa Gábor által rendezett Beckett Godot-ra várva című produkciónak ítélte oda a Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiváljának fődíját. Az Illyés Közalapítvány díját megosztotta két előadás, a Szabadkai Népszínház Záróra, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémiai Műhely Valahol Szecsuánban című produkciói között, előbbi Mezei Zoltán, utóbbi pedig Barabás Olga rendezésében került színre. A díjkiosztó ünnepség után a sepsiszentgyörgyi színház Csárdáskirálynő című előadásával zárult a június 22-e óta tartó fesztivál. Két életműdíjat is átnyújtottak idén: az Oktatási és Kulturális Minisztérium Életmű-díjat adományozott Ábrahám Irén színművésznőnek, az Újvidéki Magyar Színház tagjának és Csíky Ibolya színművésznőnek. További díjazottak: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által bemutatott Cseresznyéskert című előadás kapta. Kisvárda város díját megosztva Andreea Vulpe rendező és Iuliana Vîlsan díszlet- és jelmeztervező kapta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által bemutatott Cseresznyéskert című előadásáért. Legígéretesebb fiatal színész számára alapított Teplánszky Kati-díj: Veress Albert, a fesztiválon látott teljesítményei alapján. Kisvárda város közönségdíja: az Újvidéki Színház Pogánytánc című előadásáért. Dr. Oláh Albert Kisvárda város polgármesterének díja: Barabás Olga a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Valahol Szecsuánban című előadása újszemléletű szövegkönyvének megalkotásáért. /Köllő Katalin: Sepsiszentgyörgyi siker Kisvárdán. Szabadkai és marosvásárhelyi előadások is listavezetők. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2006. július 3.

Július 1-jén Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) székházában zajlott le a III. Számítástechnikai Nyomdászkonferencia, amely az idén a kiadványszerkesztéstől a nyomtatásig tekintette át a szakma aktuális kérdéseit. Köllő Gábor EMT-elnök kifejezte reményét, hogy intézményében hamarosan nyomdászszakosztály alakulhat. Coltea Tibor (Kolozsvár, igazgató, Tipoholding Rt.) Közép-Kelet-Európa nyomdaiparának hatékonyságáról és versenyképességéről beszélt a 21. század kezdetén. /Ördög I. Béla: III. Számítástechnikai Nyomdászkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2006. július 3.

Ez a legjobb kongresszus, amelyen valaha részt vettem – nyilatkozta az egyik bolgár részvevő, az elmúlt héten Marosvásárhelyen tartott 7. Ifjúsági Matematika-kongresszusról. A rendezvényen bolgár, orosz, görög, svéd, lengyel, magyarországi és romániai meghívott előadók és fiatal matematikusok tartottak közel 50 változatos és érdekes előadást. A rendezvény ötletgazdája és lelke, a szervezőbizottság elnöke, dr. Körtesi Péter, a Miskolci Egyetem professzora volt. Dr. Körtesi Péter a három nyelven zajló rendezvényen „tolmácsolt, vetített, számítógépet kezelt, táblát törölt és előadást tartott. Bencze Mihály, a brassói Áprily Lajos Középiskola tanára, „a matematika másik nagy szerelmese” pedig a tudományok közös nyelvének költészetéről beszélt. A rendezvényen a Bolyai-napon Dr. Kiss Elemér akadémikus többéves kutatatásainak eredményeit mutatta be. A nem-euklideszi geometria történetét foglalta össze dr. Weszely Tibor Bolyai-kutató. /A Bolyai- év gyöngyszeme. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2006. július 3.

Június végén temesvári mintára létrehozott érintőképernyős infó-terminálokat avattak fel Szegeden. A város öt forgalmas pontján elhelyezett, háromnyelvű (magyar, angol és román) számítógépes tudakozók egy közös, Szeged-Temesvár projekt eredményeképpen valósulhattak meg, uniós forrásokból. A szegedi terminálokról, kísérleti üzemben már most felkereshetőek a Szegedet és Temesvárt román nyelven is bemutató internetes oldalak (https://tip.szegedvaros.hu/teszt/index.html), amelyek a közeljövőben lezajló fejlesztések nyomán a temesvári terminálokról is elérhetők lesznek. /Pataki Zoltán: Turisztikai együttműködési szerződést kötött Temesvár és Szeged városi önkormányzata. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2006. július 3.

Az első 10 ezer jegyet ingyenesen kínálja utasainak a Wizz Air diszkont légitársaság, a július 14-től induló, új, marosvásárhelyi járatán. Az utasoknak a jegyárat nem, csak a 70 lej repülőtéri illetéket kell megfizetniük Idén mintegy 30 ezer utasra számítanak a Budapest-Marosvásárhely útvonalon. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy romániai piacra lépésük megerősíti a cég közép-kelet európai vezető pozícióját. /Bögözi Attila: Tízezer ingyenjegy Budapestre. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2006. július 3.

Barót új református templomában a mai kor ízlése és a hagyomány fonódik egybe. Lépcső helyett fokozatosan emelkedő út vezet fel a padok felé, a mennyezeten Erdély fejedelmeinek címerei, a templomépítéshez hozzájárulók nevei kazettákra festve. A padokat rézsútosan helyezték el. Tizenkét esztendeig építették, de párját ritkító, igazi műremek született Erdővidéken. Nagy Károly erdővidéki esperes örömét fejezte ki, hogy alig egy év alatt Erdővidéken immár a második templomot szentelik fel.   Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. Krizbai Imre lelkész az új hajlék tizenkét esztendőn keresztül folyó építését összefoglaló ismertetőjében egy 1990-ben keltezett püspöki körlevélre emlékezett, melyben a templomépítésen gondolkodó gyülekezeteket arra kérték fel, hogy az erdélyi építészet szellemében, különösképpen a Kós Károly-féle hagyományokat figyelembe véve dolgozzanak. Ennek hatására egy eredeti Kós Károly-tervből inspirálódva készült el a Livien De Putter által készített terv. A baróti templom építését kurátori minőségében sokat segítő Németh Zsolt parlamenti képviselő helyett a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke, Szabó Tibor szólalt fel az anyaországiak részéről. Mint mondotta, a szászvidéken keresztül utazván bezárt, elhagyatott templomokra figyelt fel, majd Apácától a rossz úton azon morfondírozott, hogy mi biztatót mondhatna. Barótra érvén, s látván az ünneplőbe öltözött, hittel teli embereket, minden kétsége eloszlott: tudta, hogy ide nem hozni kell a biztató szavakat, hanem innen oda vinni, ahol egyre fogy a nemzetmegtartó pillér, az Istenbe vetett bizalom. Bemutatták a templom építéséről szóló kis dokumentumfilmet, verset mondott Torday Ferenc budapesti szavalóművész. /Hecser László: Isten új hajléka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2006. július 3.

Július 1-jén Szamosújváron került sor a helyi örmény közösség hagyományos Világosító Szent Gergely ünnepére, amelyre a világ minden sarkából érkeztek vendégek. Az örmény templomban a szentmisét Szakács Endre helybeli plébános celebrálta, a híveket Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó áldotta meg, aki beszédében külön kitért az ünnep jelentőségére. Eljött a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület küldöttsége is, dr. Issekutz Sarolta elnöknővel az élen. /Erkedi Csaba: Örmények ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2006. július 3.

A hét végén megrendezett Nagyváradi Vár Ünnepén, idén először a magyar kultúra is jelen lehetett. A rendezvény során Várad legjelentősebb műemlék épülete középkori alakokkal népesült be. A látogatók hallgathatták a debreceni Hollóének Hungarica igriceinek énekét, akik a középkori vásárok hangulatát megidézve az árusok között sétálva szólaltatták meg hangszereiket. Egy jurtát is felállítottak. /Pap Melinda: Igricek és jurtalakók Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2006. július 3.

Az idei Szejke-fesztiválon jóval kevesebb néző volt kíváncsi a meghívott táncegyüttesek szabadtéri gálaműsorára, mint a korábbi években. A 40., jubileumi Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál háromnapos rendezvénysorozata július 1-jén zárult. A mérsékelt érdeklődés az esőzéseknek, az éjszakai hatalmas viharnak tulajdonítható, a szervezők mégis úgy döntöttek, hogy kiviszik a szabadba a fesztivált. Elekes Gyula szervező, a székelyudvarhelyi művelődési ház igazgatója köszöntötte a résztvevőket, elsőként az Udvarhely Néptáncműhely lépett fel. Ezután egymást váltották a magyarországi és romániai ukrán, török-tatár, német, roma és román népzene- és néptáncegyüttesek. A fesztivált idén is tudományos ülésszak, valamint tárlatmegnyitó előzte meg. Az Udvarhelyszéki Népművészeti Szövetség tagjainak, illetve a Szejke Szépteremtő Kaláka alkotótábor anyagainak közös kiállítását a héten még megtekinthető Székelyudvarhelyen. /Szász Emese: A negyvenedik Szejke-fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2006. július 3.

Véget ért az Erdélyi Magyar Iskolák Nyári Sporttalálkozója (EMIT), a Szent Anna-tónál. Összesen 17 általános iskolás és 6 középiskolás csapat vetélkedett sátorverő-, főző-, jelmezbemutató- és futóversenyen az első helyért. /Jól sikerült sporttalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2006. július 3.

Akik ismerik Gyanta falu történetét, és figyelemmel kísérik ennek a magyar közösségnek az erejét és hitét, mely a gyilkos terror után is újra életre kelt, elismeréssel adóznak minden olyan kezdeményezésnek, mely révén tovább lehet építeni az örökséget. A gyantai református templom teljes rendbetételének befejezésére gyűjtöttek adományokat azon a jótékonysági esten, melyet június 30-án rendeztek Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. A rendezvény házigazdája Soós József Tamás gyantai lelkipásztor, fővédnöke pedig Tőkés László református püspök volt. Bemutatták azokat a festményeket, melyeket a nemrég megrendezett gyantai művésztábor alkotói ajánlottak fel árverésre, a gyantai templom újjáépítésének javára. Fellépett a Nagyvárad Táncegyüttes. Tőkés püspök hangsúlyozta, nem szabad megrekedni a fájdalmas emlékezésnél. /Szőke Mária: Jótékonysági estet tartottak Gyantáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 3./

2006. július 3.

Negyvenegy csángó gyermek és három kísérőjük töltött egy hetet Szatmárnémetiben, helyi családok vendégszeretetét élvezve. A Szatmárnémeti MADISZ által szervezett, s június 25–e és július 2–a között tartó, egyhetes nyaralás során tartalmas programok vártak a csángó gyermekekre. Tanultak vallásos énekeket, voltak magyar órák, ahol többek közt Petőfi Sándor verseivel ismerkedhettek meg. Kézműves foglalkozások mellett játékokat is tanítottak számukra, illetve mesefilmeket nézhettek. /Bodnár Gyöngyi: Egy hétig vendégeskedtek megyénkben csángó gyermekek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./

2006. július 3.

Pusztadaróc Napjain a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) helyi szervezete kulturális csoportjának műsora nyitotta a kulturális programot. A versmondó versenyt Hajdú Edit nyerte. A helyi óvodások és iskolások előadásában több műfaj helyet kapott: néptánc, modern tánc, színpadi jelenetek. A Harag György Társulat művészeinek előadását követően két együttes is fellépett. A Szatmári Dáridósok nevet viselő helyi együttes műsora alatt már javában állt a bál. /Népzene, mesék és versmondóverseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./ Immár hat éve, hogy a községi RMDSZ okleveleket és könyvjutalmat oszt ki Pusztadarócon a falunapon azon községbeli gyerekek között, akik az adott évben végezték el a nyolcadik, valamint tizenkettedik osztályt. Jutalom a végzősöknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./ A falunapi labdarúgó-bajnokság mellett a különféle versenyeké és vetélkedőké volt a főszerep az idei Pusztadaróc Napjain. /Versenyek és vetélkedők. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./

2006. július 3.

Július 1-jétől az ikafalvi iskola egykori kántortanítójának, Szabó Lajosnak a nevét viseli. Erre az első alkalommal megszervezett művelődési napok keretében került sor Ikafalván. Nagyoláh Ilona tanítónő a neves iskolamester életét és munkásságát, valamint a nagy múltú iskola történetét ismertette. Az iskolakeresztelőn Szabó Lajos (1863–1920) leszármazottjai is jelen voltak. Az összevont elemi iskola tanulói verssel és énekszóval köszöntötték a meghívottakat. Az iskola falán elhelyezett, Szabó Lajost ábrázoló domborművet – Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász alkotását – Nagyoláh Ilona és dr. Krizbai Adorján, Szabó Lajos unokája leplezte le. Ezután a csernátoni Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében játszóházat tartottak, megnyílt a Szász Barna testnevelő tanár művészfotóit bemutató kiállítás és a gyermekrajztárlat az iskolában, bemutatták Mátis Izabella hitoktató Ikafalva című falumonográfiáját, majd fellépett a csernátoni néptáncegyüttes és a csernátoni furulyás diákok csoportja, valamint az illyefalvi színjátszó csoport. Július 2-án falutalálkozót tartottak. Fellépett a kézdivásárhelyi református egyházközség dalárdája és az Üzenet együttes. Az istentiszteletet követően a temetőkertben megkoszorúzták Ikafalva hősi halottainak emlékművét. /Iochom István: Az öreg skóla keresztelője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2006. július 3.

Futásfalvát 1992 januárjában nyilvánította kegyhellyé dr. Jakubinyi György, Erdély római katolikus érseke. Július 2-án tizenötödik alkalommal tartottak Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi nagybúcsút. Tifán Lajos plébános fogadta a moldvai falvakból érkező csángómagyarokat, valamint a más erdélyi helységekből érkezett zarándokokat. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2006. július 3.

A szabadtéri előadások közötti szünetben a legkisebbek vették birtokukba a kökösi iskola udvarán felállított színpadot. Mindenki jól szórakozott a második alkalommal megrendezett falunapon Kökösön, július 1-jén, délután folyamán táncosok és énekesek egész sora követte egymást. /Ferencz Csaba: A zene és a sör volt a főszereplő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2006. július 3.

Gelencén az idei kétnapos falunapok első napját /július 1-jét/ elmosta az eső. A falunapok szórakoztató műsorát a baróti MCP programiroda biztosította. Közel tízméteres túrós puliszkát is készítettek, amit ingyen osztottak szét a jelenlevőknek. Az idei falunapok éjszakába nyúló szabadtéri bállal értek véget. /Iochom István: Túrós puliszka – Szakács-módra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2006. július 3.

A vajdaszentiványi Zichy-Horváth Alapítvány és a helybéli polgármesteri hivatal hatodik alkalommal szervezte meg a volt kastély udvarán a Szentiványi-napokat. A gazdag programból nem maradhatott ki a hagyományőrző táncegyüttesek fellépése. A rendezvényt július 1-jén nyitotta meg Dani József polgármester és Bálint Etelka, a Zichy-Horváth Alapítvány elnöke. Az alapítvány múzeumot hozott létre, van tánccsoport, tánctábort is szerveznek, idén több Szentivány nevet viselő település képviselője is eljött. Samu Pál szászrégeni tanár diavetítést tartott, bemutatta Vajdaszentiványt és környékét. Ismertették Bartha Zoltán Az idő sodrásában című, Vajdaszentiványról írott monográfiáját, amely a nagy érdeklődés miatt azonnal elfogyott és máris az újranyomtatáson gondolkodik a szerző és az alapítvány vezetője. /Vajda György: VI. Vajdaszentiványi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2006. július 3.

Arad megyében, Németszentpéteren nagyon rég óta nem gyűlt egybe annyi magyar, mint június 29-én, a templom búcsúnapján, amikor több mint 50 ember találkozott, hogy az RMDSZ Arad megyei vezetőivel, néhány befektetővel együtt gondolkozva megpróbálják kilendíteni a kátyúból a település és a közösség szekerét. Az egykor virágzó településből mára alig maradt valami. Erről az évek óta csorgó fedelű templom, bezúzott ablakokkal, leszakadt mennyezettel éktelenkedő községháza, az utcákon részben megcsonkított köztéri szobrok tanúskodnak. A Németszentpéteren élő közel 250, a községbeli 400 magyar több választási ciklus alatt sem tudott tanácsost állítani a községi önkormányzatba. Tóth Csaba megyei ügyvezető RMDSZ-elnök a németszentpéteri és a Székesút községbeli magyarság körében beindítandó közösségépítést sürgette. Ígéretet tett a februárban lezajlott és Németszentpéter községi rangjának visszaszerzése ügyében pozitív döntést hozott referendum hivatalos érvényesítésére. A megbeszélésen gyűjtést kezdeményeztek a templom felújítására. Javasolták a magyar nyelvű fakultatív oktatás beindítását, Fazakas Ágnes és Nicolaiciuc Katalin felvállalták a gyermekek felkutatását. /Balta János: Sorsforduló Németszentpéteren. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2006. július 3.

Július 2-án Nagyzerinden az ünnepi istentiszteleten felszentelték a helybeli, valamint a megyei nőszövetség zászlaját. Seres Géza Arad megyei református lelkész elmondta: bár a Temes és az Arad megyei református egyházközség már 1999-ben önállósult, mégis csak most sikerült megalakítani a megyei nőszövetséget, mert a Dénes József tiszteletes és felesége, Erzsébet asszony Nagyzerindre érkezéséig nem volt, aki a megyei elnökségi tisztséget vállalja. Szolgálatuk megkezdése óta nemcsak az egyházi, hanem azon belül a nőszövetségi és az ifjúsági élet is alaposan felpezsdült a Fekete-Körös-parti településen. Az ünnepségen Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke, Csécsi Nagy Erzsébet, a megyei, Fazekas József helybeli történelemtanár Vida Mária, a helyi nőszövetség névadója életéről tartott előadást. A zászlók címerét Siska Szabó Hajnalka tervezte. Az ünnepségen résztvevők ezt követően megtöltötték a helybeli Olosz Lajos Művelődési Ház nagytermét. /Kiss Károly: Felpezsdült a református nőszövetségi élet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2006. július 3.

A tavaly felújított bekötőútnak hála, Arad megyében Kispereg falu, lassan, de kezd kilábolni elszigeteltségből. A községet alkotó két faluból nagyszámú lakos dolgozik Pécskán, vagy az aradi nyugati ipari övezetben. A mintegy 1800 lakosú község fő gondja az elöregedés. A 90%-ban magyarlakta Kisperegen majdnem száz az üres házak száma, az évi majdnem 20 temetéshez képest a keresztelések száma csak 4-5 körül van. Idén öten végezték el a nyolcadik osztályt, a mellesleg jó állapotban lévő, tornateremmel rendelkező iskolában mintegy 70 gyermek tanul, az óvodában gyenge az utánpótlás, ott csak 20-25 gyermek van. Közben egyre több család települ ide más helységekből, van köztük magyar, de többségük román. /(Sinka): Fő gond az elöregedés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2006. július 3.

A Maros Megyei Tanács művelődési és hagyományápoló központja támogatásával július 2-án, vasárnap cigánytánc fesztivált szerveztek Marosszentgyörgyön. A rendezvényen hat együttes lépett fel. /(vagy): Cigánytánc- fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2006. július 3.

Híres, Szatmárnémetiben született vagy itt tevékenykedő irodalmi személyiségekről szóló könyvet adott ki a múlt héten a Pro Studium Alapítvány, amely segédeszközként is szolgál a diákság és a tanárok számára. Ezzel lezárult a Pro Studium Alapítványnak a Szülőföld Alap regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának programjában finanszírozott pályázata. A pályázat fő célkitűzése egy irodalmi tájékoztató megjelentetése volt, melyben bemutatásra kerültek a Szatmárnémetiben született vagy tevékenykedett magyar irodalmi személyiségek: Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Gellért Sándor, Páskándi Géza és Szilágyi Domokos. Az ötletet Szász Piroska programvezető, a Pedagógusok Házának igazgatója adta, aki a Pro Studium Alapítvány titkára is. A kötet anyagát összegyűjtötte és szerkesztette Sándor Erzsébet magyar szakos tanár, a Pro Studium Alapítvány elnöke és Varga Imola, a Pedagógusok Házának informatikusa. /Farkas Orsolya: Véget ért a Szülőföld Alap regionális programja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./

2006. július 3.

75 éves Balázs Imre festőművész, aki több évtizeden át a marosvásárhelyi képzőművészeti élet egyik meghatározó egyénisége volt, áttelepedett Magyarországra, Vácra. Gyakran hazajön, itteni alkotótáborok, művészeti rendezvények vendége. Július 4-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában egyéni tárlattal lép a közönség elé. A jubileumi kiállításon közel félszáz festményét, a különböző alkotói időszakaiban született kompozícióit mutatja be. /Balázs Imre kiállítása Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2006. július 3.

Székelyudvarhelyen Jakab Csaba építőművész építészeti munkáit bemutató tárlaton Mihály János történész beszédében kiemelte Jakab Csaba azon törekvését, mellyel próbálja visszahonosítani a székelyföldi építészet évszázadok során kialakult jellegzetességeit. A Jakab Csaba tervezte épületek létrehozásánál leggyakrabban használt anyagok – fa, kő, tégla – szervesen illeszkednek a székelyföldi tájjelleg és hagyományos építkezés vonulatába. /Bágyi: Építészeti kiállítás a könyvtárban Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

2006. július 4.

Az áradások és viharok halálos áldozatainak száma elérte a tízet, ráadásul környezeti katasztrófa fenyeget egy bányatározóban lévő mérgező anyagok miatt. Az árvízsújtott 15 megyében mintegy 75 település került víz alá. XVI. Benedek pápa 30 000 eurós támogatást küldött a romániai árvízkárosultaknak. Az összeget a Caritasnak folyósította, hogy a segélyszervezet ossza szét a rászorultak közt. Maros megyében a legnagyobb károkat Radnóton és környékén jelezték, Szélkút és Marosdég községekben, ahol 14 ház és 357 gazdaság károsodott meg. /Tízre nőtt az áradások áldozatainak száma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2006. július 4.

A hangzatos bejelentések ellenére mégsem kell távoznia tárcavezetői tisztségéből Razvan Ungureanu külügy- és Sebastian Vladescu pénzügyminiszternek – határozott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos vezetősége. Kollégái távozását Teodor Atanasiu védelmi miniszter kérte, miután a két politikus az Ország Legfelsőbb Védelmi Tanácsának (CSAT) ülésén az iraki és afganisztáni román csapatok kivonását szorgalmazó liberális kezdeményezés ellen szavazott. /Románia elleni puccsnak minősítette a csapatkivonási kezdeményezést Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 631-652




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998