Hajléktalan fagyott halálra a napokban – adja hírül a rádió szinte menetrendszerűen, november beálltával. Legutóbb Csíkszereda közelében halt meg egy hajléktalan. Marosvásárhely központjában hajléktalanok újságot árulnak – így próbálnak némi pénzt összeguberálni a mindennapi kenyérre. Gyergyószentmiklóson több mint tizenöt hajléktalan kap enni a szeretetkonyhán. Romániában a városi környezetben körülbelül 12 ezer hajléktalan felnőtt él, egy 2004-es felmérés adatai szerint. /Barabás Márti: Akik az utcát választották. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2007. november 2.
Ismeretlen tettesek sárga festékkel leöntötték az RMDSZ egyik óriásplakátját Beszterce-Naszód megyében, Szentgyörgyfürdő közelében. /Mégis van már plakátháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2007. november 2.
Felháborodott hangú olvasó telefonon lekommunistázta a lap munkatársát, Ambrus Attilát, amiért Orbán Viktort bírálta. Az európai parlamenti választások kampányában sikerül „a magyar kórságot, a széthúzás vírusát az anyaországból abba az utolsó határon túli magyar régióba, Erdélybe is behurcolni, amely még immunis volt a gyűlöletre. ” Egyre többen válnak bal- és jobboldali fundamentalistákká. Az újságíró kifejtette, az értelmiség szolgálata a bírálat és nem a dicsőítés. /Ambrus Attila: Fő, hogy gondolkozzanak! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2007. november 2.
Tőkés László független EP-jelölt honlapján játszani is lehet. Ez jó ötlet, mert a püspök-politikus politikai szövegei amúgy is eléggé unalmasak és elcsépeltek, írta Székely Ervin egészségügyi államtitkár. Szerinte Tőkés László „egy virtuális térben, kitalált játékokban, képzelt leleplezésekben mindig megveri a cserebogarakat. A valóságban azonban soha nem rúg labdába. ” /Székely Ervin: Hol vagytok, ti régi játszótársak. . = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2007. november 2.
Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-listavezetője a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a közömbösség a legnagyobb ellenségük. Az egyéni választókörzetes választással kapcsolatban meg kell értetni az emberekkel, hogy a Basescu-féle változat kimondottan magyarellenes. Frunda György ismét elmondta, hogy szerinte amit Orbán Viktor csinál, az erkölcstelen, felháborító, cinikus. Elítéli és határozottan fellép ellene. „Hagyják, hogy az erdélyi magyarság maga döntse el, mit akar. Kérdem én, mit tud Tőkés László az Európai Unióról?” /Mózes Edith: Frunda György: vagy kollektíven nyerünk, vagy kollektíven veszítünk. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./
2007. november 2.
A Realitatea tévé jóvoltából bemutathatta választási programját Winkler Gyula miniszter, egész pontosan Winkler Iuliu, az EP-választásokra állított RMDSZ-lista harmadik helyezettje. Felajánlották neki, hogy magyarul szólhat választóihoz. Sokkal folyékonyabban és helyesebben beszél az állam hivatalos nyelvén, mint anyanyelvén! Amikor felajánlották, hogy magyarul beszélhet, románul kezdte, s ezt azzal magyarázta, most már a román is az Európai Unió hivatalos nyelve, s ,,ez az a nyelv, amelyen képviselni kívánjuk közösségünket” (sic!). A magyar szintén hivatalos nyelve az EU-nak, mégpedig valamicskével régebbről, mint az, amelyen Winkler kívánja képviselni a magyarokat. /Szekeres Attila: Iuliu nyelve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./
2007. november 2.
A Székelyföld-tábla kihelyezésének engedélyezése miatt menesztette az országos útügyi vállalat vezetősége Mircea Olarut, brassói területi műszaki igazgatóhelyettest. „A pannó rendkívül súlyos következményekkel járhatott volna a Kovászna megyei társadalmi környezetre, valamint a romániai etnikai hangulatra nézve, s kihathatott volna Románia más országokkal, illetve nemzetközi szervekkel való kapcsolataira” – áll az indoklásban. Mircea Olaru megfellebbezi a munkaszerződése felbontását előíró döntést, mivel szerinte nem tartozik feladatkörébe a pannó tartalmának megvizsgálása. Emlékezetes, a Székelyföld-táblát augusztusban helyezte ki a Kovászna megyei tanács. Elhelyezése ellen számos politikai alakulat, valamint a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma is tiltakozott, és a pannót néhány nap múlva eltávolították. /Bálint B. Eszter: Táblaügy: kirúgták az útügyi illetékest. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./
2007. november 2.
Cristian Adomnitei nevelési, kutatási és ifjúsági miniszter döntése értelmében novembertől 10 százalékkal megemelik az állami egyetemek hallgatóinak ösztöndíját, a diákbentlakásokra és -étkezdékre, valamint a városi utazási juttatásokra szánt összeget. Az ösztöndíj így 55-ről 60 lejre nő, a városi utazási hozzájárulás 9,66-ról 10,62 lejre. A diákbentlakásokra és -étkezdékre fordított állami támogatás 125-ről 137 lejre nő diákokként. /K. K. : Nő az egyetemisták ösztöndíja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./
2007. november 2.
Tonk Márton egyetemi docens, az EMTE kolozsvári karának dékánja, az Európai Tanulmányok Tanszék vezetője tanulmányában bemutatta az EMTE helyzetét. Az EMTE feladatát összegző, 2000 áprilisi alapító nyilatkozatot képlékeny, átmeneti felsőoktatás-politikai kontextusban fogalmazták meg. Az EMTE akadémiai közösségének tagjai az egyetem misszióját újrafogalmazták 2005-ben: az EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, mely minőségi oktatásra és kutatásra, szakmaiságra, átlátható működésre, regionális igényeknek való megfelelésre, valamint a magyar kultúra értékeinek közvetítésére törekszik. Néhány jelentős lokális kezdeményezést az EMTE integrált, a különböző régiókban akadémiai-kutatási teljesítménnyel rendelkező szakmai műhelyek és az egyetem egymásra találtak. Romániában a magyar felsőoktatási intézmények közül az EMTE az egyetlen, melynek minden szakán kötelező az úgynevezett magyarságtudományi tantárgycsomag hallgatása. A Sapientia Alapítvány 2001-ben több szak akkreditációs folyamatát indította el, melynek eredményeként az intézmény és annak hét szakja elnyerte az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem 2002-ben újabb nyolc szak beindítását, a 2004/2005-ös tanévtől pedig tizenkilenc szak működését engedélyeztette. Jelenleg az intézmény képzési struktúrája a következő: Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (Csíkszereda): agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, román–angol, szociológia, környezetmérnök, élelmiszer-ipari mérnök, kommunikáció–PR, környezetgazdaság szakok; Műszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely): pedagógia, mechatronika, informatika, számítástechnika, automatizálás, kommunikáció–PR, kertészmérnöki szakok; Természettudományi és Művészeti Kar (Kolozsvár): környezetföldrajz, fotó-, filmművészet, média, európai tanulmányok szakok. Az EMTE felépítése a klasszikus egyetemi struktúrát követi (tanszékek, intézetek, karok), működését az egyetemi charta szabályozza. A szakok számának növekedésével az egyetemen jelentősen nőtt a hallgatói és oktatói létszám is. Míg induláskor az EMTE-re 371 diák nyert felvételt, addig a 2007/2008-as egyetemi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 2223. Az egyetem az első évben 73 oktatói állással rendelkezett, jelenleg pedig 296 állással. A 296 állást jelenleg 170 főállású, 82 társult, illetve 44 órabéres oktató tölti be. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére a felvételi vizsgákra való jelentkezés az EMTE esetében jónak tekinthető. Összességében tekintve minden évben túljelentkezés, néhány szak esetében többszörös túljelentkezés volt (pl. pedagógia, kommunikáció, könyvelés, média, szociológia, európai tanulmányok szakok). Az egyetemen a 2004/2005-ös tanévben végzett az első évfolyam, összesen hat szakon, a végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen államvizsgáztak, 98,85-százalékban sikerrel. Ettől az évtől a Bachelor szintű alapképzések sorra kerülnek a végleges akkreditáció stádiumába: heteken belül 6 szak végleges akkreditációját kezdeményezi az egyetem (agrárgazdaság, könyvelési informatika, román–angol, szociológia, pedagógia, informatika), 2008-ban újabb 6 szak esetében kerülhet sor az akkreditáció elnyerésére (közgazdaság, kommunikáció PR, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, környezetföldrajz). A jelenlegi szakstruktúrából kiindulva az EMTE „legfiatalabb”, európai tanulmányok szakja 2011-ben nyerheti el a végleges akkreditációt. Három akkreditált szakkal már kezdeményezhető a teljes EMTE akkreditálása. A végleges akkreditáció megszerzésével összefüggésben lévő kihívás a többlépcsős oktatási rendszer bevezetése Romániában. A „rövid” alapképzésen alapuló szabályozások a Bologna-rendszerű mesterképzést (MA) az akkreditált egyetemek jogkörébe utalják. Ahhoz, hogy az EMTE továbbra is versenyképes lehessen, az akkreditáció gyors megszerzése fontos feltétel. Az egyetem középtávú fejlesztési stratégiájában az akkreditációt követő legfontosabb cél az MA-képzés (de ezzel egy időben a PhD-képzés) elindítása. /Tonk Márton: Merre tovább, Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./ Az egyetemnek a közelmúltban a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) szentelt tematikus számot (2006/1–2.). Jelen szöveg az ott közölt, Bakacsi Gyula–Dávid László–Hauer Melinda–Szilágyi Pál–Tonk Márton által jegyzett tanulmány felhasználásával készült.
2007. november 2.
Október 22–24-én Bukarestben az oktatási szaktárca kisebbségi főosztályának szervezésében az ország magyar főtanfelügyelői, főtanfelügyelő-helyettesei, a magyar oktatásért megbízott szaktanfelügyelők vagy iskolaigazgatók találkoztak, összesen 39-en. Eddig nem volt példa arra, hogy ennyi pénz álljon a magyar tannyelvű és tagozatos iskolák rendelkezésére. A megbeszélésen elmondták a magyar tannyelvű oktatás gondjait. Szükség van oktatási stratégiára, anyanyelvű tankönyvekre, pedagógus-továbbképzésre, megoldásra vár a szórvány kollégiumok helyzete. Szükség van oktatási adatbázisokra. A megjelentek október 23-ra emlékeztek a bukaresti nagykövetségen és koszorúztak Snagovon, Nagy Imre kopjafájánál. Azért találkoztak, írta Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese, hogy a kapcsolattartás, a kommunikáció hatékonyabb legyen, „hogy Markó Béla, Asztalos Ferenc, Király András, Pásztor Gabriella, Matekovits Mihály, Lakatos András építő jellegű, reformbarát ötletei, tanácsai jó talajba hulljanak”. /Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Találkoztunk, találkozzunk! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./
2007. november 2.
A jelenleg Romániában működő, kisebbségi támogatási rendszerek idejétmúltak, nem alkalmazkodnak az új kihívásokhoz. Az erdélyi magyar támogatáspolitika egyre távolabb kerül az Európai Unióban alkalmazott szokásoktól, egyre inkább az 1990-es évek derekán kialakult struktúrák kövesednek meg. Ilyés Szabolcs politológus, pályázati szakértő, az ErGo Egyesület elnöke anyagát vitaindítónak szánta. A jelenlegi támogatási rendszer túlpolitizált, politikai klientúrákat tart fenn, a projektek egy bizonyos szokásrend szerint versenyeznek; nem létezik súlyozás a projektek közt. A politikai döntéshozók szerepét minimalizálni kell. A támogatási rendszerek meghatározását széles körű társadalmi egyeztetés előzze meg. A támogatási rendszert központosítani kell, majd regionális kuratóriumoknak kell dönteniük az illetékes projektekről. Csak az országos-nemzeti fontossággal bíró projektek elbírálása kerülhet a központi kuratóriumok elé. A kuratóriumokban részt kell venniük civileknek, politikusoknak, gazdasági szakembereknek, (egyetemi) értelmiségieknek, helyi közösségek képviselőinek és más területekről (nem Erdélyből) származó, támogatási rendszerekben jártas szakértőknek is. A javasolt fő támogatási struktúrák: 1. Kiemelt projektek, programok (infrastrukturális beruházások, oktatás, nemzetmegtartó intézményi projektek). Ez az össztámogatások 20 százalékát teheti ki. Minden projektnek megvalósíthatósági tanulmányt, esetenként üzleti tervet kell tartalmaznia, és nemzeti prioritása kell hogy legyen (pl. egyetem-programok, szórványprogramok, regionális fejlesztési programok). 2. Normatív támogatások. Ezen típusú támogatásokkal a legjelentősebb erdélyi intézmények (pl. EME, EMKE, RMGE, RMKT, diák- és ifjúsági szervezetek, vallási szervezetek stb.) működését kell segíteni. A normatív támogatások összege nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 25 százalékát. 3. Projekt – programtámogatások. E projekteknek kiemelkedő erdélyi programokat, valamint helyi jelentőséggel bíró programokat kell támogatniuk. Ilyen programok lehetnek táborok, rendezvények – Erdélyi Magyar Civil Fórum, Félsziget, Tusványos, EMI-tábor, TDK-k, Minimum party, EU-tábor, táncháztalálkozók, néprajzi programok, írótáborok, irodalmi találkozók, Médiabefutó, városnapok, falunapok stb. –, képzések, futó egybefüggő programok – Jakabffy Alapítvány, Max Weber Szakkollégium, RMKT, EMKE által futtatott szakmai találkozók, szórványprogramok, ifjúsági programok – gólyabálok, diáktalálkozók –, kiemelt jelentőségű kulturális, vallási ünnepek stb.) Ezen programok támogatása nem haladhatja meg az össztámogatási összeg 45 százalékát. 4. „Pilot projektek”. Ezen programoknak az új projektek támogatására kell vonatkozniuk. Az össztámogatási érték maximum 20 százaléka lehet. /Ilyés Szabolcs politológus, pályázati szakértő, az ErGo Egyesület /Erdélyi Gondolat Egyesület) igazgatója: Az erdélyi magyar támogatáspolitika korszerűsítése. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./
2007. november 2.
Feltűnnek az utcákon Magyarországon az elégedetlenkedők, akik állandó forradalomban utaznak. Sokan gondolják, hogy megbízott provokátorokról van szó. Sejthető, ki a megbízó. Ott vannak, ahol kell, mert kitalálták őket, hátországuk pedig a csőcselék. Érdekes, hogy őket nem bántja senki, megússzák, hajuk szála sem görbült. Úgy tűnik, vásárra viszik a bőrüket, de mielőtt odaérnének, eltűnnek. Elvezették, akiket kell, és ahova kell. Nekik ennyi elég. Ha a vezér elindult, sokan mennek mögötte. Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye tiszteletbeli elnökének sok van a rovásán, a délszláv háborúban vitte a puskákat és hozta a valutát. Tavaly szeptemberben zsebre dugott kézzel megjelent a televízió kapujában és követelőzött, hogy beolvassa írását bizonyos követelésekről. Érdeklődtek, hogy miféle írás az. A válasz csak annyi volt, na, szóval nem, akkor most idehozok százezer embert. Így is történt, jöttek a félrevezetett, felbujtott banditák, szétdúlták a televízió alagsorát, autókat gyújtogattak. Toroczkai egyetlen követ el nem hajított volna. Távolból nézegette művét, aztán idejekorán lelépett. A gyengekezű bíróság azóta meg sem fenyegette. Pedig rács mögött volna a helye. A napokban a miniszterelnök operaházi beszéde alatt összegyűjtötte hátvédeit, szólott nekik, gyertek utánam. Kicsit provokált, majd elvitték őt. „Egyik ajtón be, a hátsó ajtón meg elengedik, esetleg csak másnap. ” Budaházy György a szovjet katonák emlékművét megrongálta. Házi őrizetben van, de ettől függetlenül megjelenik akárhol, ha kell. Maszkot húz fejére, és beszédeket mond, és sok száz rendőr hallgatja. Beszéde után nem fogják el Budaházyt. /Pakot Fülöp: Senkik, büntetlenül. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./
2007. november 2.
Nagyváradon megtalálták a Szent László király (1077–1095) által építtetett rotondát, azaz a kör alakú templom maradványait. A nagyváradi várban dolgozó helyi és kolozsvári régészek úgy vélik, a korabeli iratokban említett toronykápolna részeit fedezték fel, amely számításaik szerint a Partium és Erdély legnagyobb kör alakú temploma lehetett. Egyelőre csak a felét tártuk fel, mondta el Mihálka Nándor nagyváradi régész. „Úgy tűnik, megtaláltuk azt a toronykápolnát, amelyben hajdanán a városalapító Szent László ereklyéit őrizték” – nyilatkozta Adrian Andrei Rusu kolozsvári kutató. Szent László földi maradványait az itt épült, de később teljesen megsemmisült székesegyházban helyezték el. /Toronykápolnára bukkantak a várban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./
2007. november 2.
Bukarestben a 17. Nemzeti Színházi Fesztivált a délvidéki Magyarkanizsán született, Franciaországban élő világhírű táncművész, Nagy József (Josef Nadj) előadása nyitja meg november 3-án. A november 2–15. között zajló fesztivál műsorában 54 előadás, köztük 25 hazai rendező munkája szerepel. Idén három magyar társulat, a kolozsvári, a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi kapott meghívást a szemlére. A Kolozsvári Állami Magyar Színház két előadással vendégszerepel Bukarestben: a Mihai Maniutiu rendezte Énekek énekével és Visky András Hosszú péntek című drámájával. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare Lear királyát adja elő Bocsárdi László rendezésében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata pedig Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című művével lép fel. /Rostás-Péter Emese: Három magyar társulat kapott meghívást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./
2007. november 2.
Nem tisztul a kép a rendőrök által lelőtt fiatalember ügyében. Elhatároztuk, behívjuk a jövő heti tanácsülésre a városi rendőrparancsnokot, és tájékoztatást kérünk tőle a három héttel ezelőtt történtekről – jelentette ki Benyovszky Lajos, Székelykeresztúr polgármestere. Október 11-én két rendőr megsebesült, egy parketta lopáson ért fiatalember pedig lőtt sebbel meghalt a városban. Székelykeresztúr lakosságát ugyanis azóta is lázban tartja az esemény, és általános az a nézet: a rendőrségnek is van takargatnivalója az üggyel kapcsolatban. Három héttel ezelőtt a megyei rendőrség közleményben tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy egy parketta lopás közben tetten ért fiatalember a rendőrautóban késsel támadt az első ülésen ülő rendőrökre, mindkettőjüket megsebesítve. Egyikük önvédelemből használta a fegyverét; a tüdőlövést kapott fiatalember a helyszínen meghalt. Székelykeresztúron a hajnalban munkába sietők közül többen is látták a lelőtt, megbilincselt fiatalember holttestét az út szélén. Hogyan sebezhette meg a rendőröket, ha bilincs volt a kezén? A helyszínre kiszálló újságíróknak is feltűnt, hogy nem a rendőrautóban, hanem az út menti porban láttak vértócsát. „Eltemettem a férjemet, de a mai napig nem tudom, miért kellett meghalnia” – mondja az özvegyen maradt fiatalasszony. Kerestély Levente halálával egy ötéves kisfiú és egy kétéves kislány maradt árva. Az asszony szerint is ki kellett szállniuk az autóból, és valószínűleg verekedésre került sor. „A férjem arcán ütésnyomokat, horzsolásokat láttam, a testén azonban nem látszott verés nyoma. ”Kerestély Levente tettestársával, Puiu Róberttel együtt követték el a lopást. Ő nem látott semmit, mondta telefonon. A városban tudni vélik, azért nem beszél, mert a rendőrség megfélemlítette. A rendőri jelentés szerint a rendőrök járőrözés közben állították meg a szekeret vezető fiatalokat. Az özvegyasszony viszont elmondta, férje már bejött a kapun a szekérrel, amikor a rendőrök megérkeztek. Az udvaron legalább negyedórás éles szóváltásra került sor. Azután bejött a férje, elvette az igazolványát, közölte, hogy elkapták, és mennie kell. Ekkor látta utoljára őt életben. Kerestély Annamária azt is sérelmezi, hogy a rendőrök nem mondták meg azonnal, hogy meghalt a férje. Hajnalban két rendőr jött, az őrsre hívták őt. Kérdésére azt mondták, a férje Székelyudvarhelyen van, holott akkor már holtan feküdt az utcán. Az asszony elutasította, hogy velük menjen. Az asszonynak még a halotti bizonyítványt sem adták ki, így nem tudja kérvényezni az özvegyi nyugdíjat. A megsebesült székelykeresztúri rendőröket hazaengedték a kórházból, de a rendőrségen elutasították az újságírók kapcsolatteremtésre vonatkozó kérését. /Székely Zita, Gazda Árpád: Önvédelem vagy önkény? = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./
2007. november 2.
Román nyelvű rádió hallható a csíkszeredai MIX FM helyett, a 89,3 MHz-es frekvencián. A hét éve indult rádió nem szűnt meg teljesen, adását az interneten folytatja. Csíkszeredán csupán egy magyar nyelvű helyi rádió maradt a piacon. És közel tíz, román nyelvű, bukaresti központú adót fogható. Csíkszeredában az első helyi rádió 1996. december első napján indította sugárzását és majdnem négy évig monopolhelyzetben volt. 2000 augusztusában tört be a piacra a brassói székhelyű MIX FM. Fél évvel később tovább bővült a helyi rádiópaletta, az Uniplus és a Deea piacra lépésével négyre nőtt a csíkszeredai helyi magyar nyelvű rádiók száma. Elsőnek a legelsőnek indult Rádió 21 szűnt meg. Azután a Starrá átkeresztelt Uniplus, majd idén tavasszal a Deea is megszűnt. Egy magyar rádió maradt a négyből. A román nyelvűként indult MIX FM egy év után teljes egészében magyar nyelvre váltott, ugyanis akkortól bérelte a frekvenciát a brassóiaktól a gyergyószentmiklósi székhelyű Kelet Info Media Group (KIMG). Hodgyai Géza, a KIMG tulajdonosa reméli, lesz újból magyar rádió. Gyergyószentmiklóson a továbbiakban is fogható lesz a helyi MIX FM. – Lassan annak kell örüljünk, hogy még maradt legalább egy helyi magyar adó – reagált Ráduly Róbert Kálmán polgármester a történtekre. A médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy helyi önkormányzatok működtessenek rádiót, illetve televíziót. /Kopacz Gyula, Kozán István: Eggyel kevesebb magyar nyelvű rádió. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./
2007. november 2.
Folyamatosan pusztul az Erdély Pantheonjaként ismert kolozsvári Házsongárdi temető, amelyben legalább 60-70 sírt kellene műemlékké nyilvánítani. A temető történelmi részében körülbelül 400-500 nagyon régi, többnyire magyar sírhely létezik, közülük némelyik több mint 400 éves. Az 1585-ben alapított Házsongárdban nyugszik többek között Brassai Sámuel polihisztor, Apáczai Csere János pedagógus, Bölöni Farkas Sándor, Dsida Jenő, Jósika Miklós írók, Bánffy György, Erdély főkormányzója, Kós Károly építész, Mikó Imre történész, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász és Szilágyi Domokos költő. Gaal György kolozsvári helytörténész, a Házsongárd Alapítvány elnöke szerint az 1960-as évektől kezdődött a nagyfokú pusztítás a temetőben. A sírkert védetté nyilvánítása érdekében már több próbálkozás történt. A rendszerváltás előtt Balogh Edgár erdélyi magyar író, publicista és Jakó Zsigmond történész próbálta elérni a hatóságoknál, hogy vegyék védelmükbe a sírkertet, de sikertelenül. 1989 után ismét kérték a kolozsváriak, hogy több kripta kerüljön fel az országos jelentőségű műemlékeket tartalmazó listára, de hasztalanul. Gaal György szerint a leghatékonyabb védelmet az nyújtaná, ha a temetőnek már a XIX. század végén kialakult történelmi részét lezárná a kolozsvári polgármesteri hivatal, és megtiltaná az ottani nyughelyek kiváltását. /Folyamatosan pusztul Erdély pantheonja, a Házsongárdi temető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
2007. november 2.
„Egyre többen vannak a váradi színészek közül az égi teátrumban, s bár nem tudunk mindenkinek ehhez hasonló emléket állítani, a Papp Magdáé mindenképpen olyan, ahol fejet hajthatunk, s emlékezhetünk“ – mondta Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat vezetője Nagyváradon. A tizenöt éve elhunyt népszerű váradi primadonna, Papp Magda közadakozásból épített sírkövét november 1-jén avatták fel a Rulikovszky temetőben. Fodor József vikárius szentelte fel a Torkos István által készített síremléket. Meleg Vilmos elmondta: azért rendeztek tavaly jótékonysági estet, és akarták közadakozásból elkészíttetni a sírkövet, mert olyan sokan szerették a művésznőt Nagyváradon, hogy a társulat úgy gondolta, a rajongók is hozzá kívánnak járulni ehhez. /Both Abigél: Váradi „égi teátrum” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2007. november 2.
Idén lenne 80 éves Varró János /Marosvécs, 1927. nov. 21. – Kecskemét, 2004. márc. 22./ erdélyi származású magyar író, irodalomtörténész, műfordító, kritikus, 1956-os elítélt, főiskolai tanár. A kolozsvári Bolyai Egyetemen tanult és tanított. Tanulmányaiban a romániai magyar irodalom keletkezését, különösképpen a marosvécsi Helikon indulását vizsgálta. Kós-, Ady-, Benedek Elek- és Petőfi-kutató volt. Önálló művei: Kós Károly, a szépíró című kismonográfiája 1973-ban jelent meg, Ki csatát nyer, koronát nyer! című regényét 1976-ban adták ki. Műfordítás-kötetei hiányt pótoltak. Legjelentősebb a román krónikaírók munkái közül válogató műfordítás-kötete és a szépprózai műfordítások (novellák, regények). 1988-tól haláláig a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán tanított gyermekirodalmat. Kollégái, tanítványai, barátai, tisztelői, ismerősei november 4-én sírjánál, a marosvécsi temetőben róják le kegyeletüket. / Varró Jánosra emlékezünk. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./
2007. november 2.
Dr. Nagy Lajos /sz. Marosvásárhely, 1933/ orvosnak készült, 1959-ben (két héttel az év végi vizsgák előtt) „ellenséges magatartás” miatt kirúgták az ország összes egyeteméről. Csak 1961-ben szerezhette meg orvosi diplomáját, addig a vargyasi szénbánya egészségügyi technikusa volt. A Sepsiszentgyörgy melletti Réty vált aztán második szülőföldjévé, ott találta meg hivatását. Nem ingázó, hanem „huszonnégyórázó” orvosként dolgozott egész életében. Megírta Réty falutörténetét, most pedig unokaöccse, az adatokat szorgosan összegyűjtő Nemes Gyula segítségével közreadta Nagyernye könyvét /Dr. Nagy Lajos – Nemes Gyula: Nagyernye/ is. Közel ezeréves székely falu története, megfelel a szakmai elvárásoknak, emellett rendkívül olvasmányos, és gazdag a képanyaga. /(bölöni): Nagyernye képes krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./
2007. november 2.
Nagy László unitárius lelkész az 1990-es évek elejétől gyűjtötte az anyagot Szőkefalváról, hogy kiadja munkáját /Nagy László: Szőkefalva múltjából, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007/, azonban hangsúlyozta: nem monográfia vagy falutörténet. Ízelítő Szőkefalva életéből, melyet indítja az önállóságát visszanyert Kis- Küküllő menti település első falunapján mutattak be. Reméli, hogy a bővített könyv is elkészül, mert az általa gyűjtött néprajzi anyag még kiadásra vár. A Dicsőszentmártonnal csaknem összenőtt falu 1314-ben jelent meg először a fellelt okiratokban, Terra Zeuke névvel. 2002-es adat szerint lakói magyarok (738), románok (445), cigányok (119) és szászok (2). Római katolikusok (182), reformátusok (521), unitáriusok (89), ortodoxok (461) és más hovatartozásúak (50). Nagy László munkájában az egyházak és iskolák történetét tekintette át röviden, és külön fejezetet szentel az 1848–49-es szabadságharc helyi emlékeinek. /b. d. : Szőkefalva falukönyve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./
2007. november 2.
1977 húsvétja előtt két héttel kezdték zaklatni Szikszay Jenőt. Keresték az iskolában, beidézték a Szekuritátéra. Vallatták. Azt követeltek tőle, hogy ismerje be, kapcsolatban állt a külföldi reakciós erőkkel, hazaáruló. Távollétében a lakásán házkutatást tartottak. Megtalálták munkáját, a magyar irodalomtörténet kéziratának tizennégy kötetét, elkobozták, azóta sem került elő. Szikszay Jenőt a padláson találták meg felakasztva, húsvét harmadnapján, 1977. április 12-én. Búcsúlevelét családjához írta. „Méltatlanul megaláztak, bántalmaztak, megfenyegettek, a fenyegetésben benne volt, hogy tönkreteszik a családomat, hát azt nem akarom, hogy miattam szenvedjetek, még akkor sem, ha teljesen ártatlan vagyok. Elhatároztam hát, hogy véget vetek életemnek. Senkitől és semmitől nem félek, csak titeket akarlak megkímélni a hajszától. Könnyes szemmel, de szilárd lélekkel megyek utolsó utamra. Isten veletek, Évám, ne felejts el, gyermekeim, legyetek becsületes emberek. Vigyetek haza szülőfalumba. Brassó, 1977. IV. 11. Jenő, apátok. ” /(d. b.): Könnyes szemmel, de szilárd lélekkel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./
2007. november 2.
Baróton az Erdővidéki Múzeumban három Kovászna megyei szerző – Demeter Lajos, Demeter László és Kisgyörgy Zoltán – vett részt a Barangolás Háromszéken című helytörténeti képes album bemutatóján.,,A térségünk iránt érdeklődőknek, a háromszékieknek és a nem háromszékieknek egyaránt szól ez a könyv. Segítséget nyújthat mindazoknak, akik bővíteni szeretnék ismereteiket, vagy éppen most ismerkednek meg e vidék vendégszeretetével és megragadó tájaival” – idézte Demeter János, a megyei tanács elnökének az album bevezetőjében írt szavait a vendéglátó Hoffman Edit. Az albumot a Kovászna Megyei Művelődési Központ adta ki. (sikó): Háromszéki helytörténeti album. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./
2007. november 2.
Megjelent Lakatos István emlékiratainak második kötete az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés nevű platformja gondozásában. Lakatos István (1904–1993) a két világháború között többek között a Román Szociáldemokrata Párt magyar tagozatának országos elnöke volt, s fontos szerepet játszott a szakszervezeti és a szövetkezeti mozgalomban. A kommunista diktatúra idején fővádlott volt abban a perben, amelyben Márton Áront is elítélték; Lakatos 25 év kényszermunkát kapott, amiből 15-öt le is töltött a börtönben. A két világháború között a szociáldemokraták és a kommunisták harcoltak egymás ellen. A szocdemek szerint a kommunisták idegen érdekeket szolgálnak. Valóban, abban az időben a kommunisták pártjának hivatalos neve: Kommunisták Romániai Pártja, a Kommunista Internacionálé Romániai Szekciója, és a párt mindenben köteles volt a III. Internacionálé utasításait követni. Lakatos állította, hogy ha a politikai érdekek azt kívánták, hogy zavargások legyenek, a kommunisták vállalták a provokátor szerepét. Szerinte ilyen szerepet játszott Gheorghe Gheorghiu (Dej) is a grivicai összecsapásokban, s így kezdődött a későbbi pártfőtitkár politikai karrierje. Egyes kommunisták beépültek a Szociáldemokrata Párt befolyása alatt álló szakszervezetekbe, hogy ott bomlasztó tevékenységet fejtsenek ki. /Fey László: Nincsen új a Nap alatt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
2007. november 3.
Frunda György szenátor szerint elengedhetetlen, hogy a romániai magyarság képviseltesse magát Brüsszelben. Frunda György ismételten leszögezte, hogy nem tud bekerülni az EP-be az RMDSZ és a független jelölt is. – A Fidesz részvételét a hazai kampányban hogyan értékeli? – kérdezte Frundától Tibori Szabó Zoltán. A szenátor szerint az embereket megzavarja, hogy a Fidesz részt vesz a kampányban. „Megzavarja őket, hogy templomokban, palástban folyik a kampány, templomokban teljesen összefolyik a vallás és a politika”. „Orbán Viktor azt mondta, magára vessen az erdélyi magyarság, ha nem lesz képviselete Brüsszelben. Ez nem csak cinikus, de sértő és lenéző is az erdélyi magyarság számára. Az erdélyi magyarság nem esztelen csorda, amelyet oda lehet vezetni, ahova akarják. ” /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyarság nem esztelen terelhető csorda. Interjú Frunda Györggyel, az RMDSZ EP-jelöltlistájának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2007. november 3.
Tőkés László Temesvár ostroma /Hungamer Kft., Bp., 1990/ című kötetében közölte Cs. Gyimesi Éva 1989. október 18-án hozzá írt levelét. Ebben a levélíró kiállt az akkor magános harcát vívó Tőkés László mellett, biztosítva őt, hogy mellette áll. „Kell lenniük olyan embereknek, akik az igazságot nemcsak tudják, de ki is mondják. ” „És vállalják a következményeit. ” Tőkés László a keskeny utat választotta. Cs. Gyimesi Éva sietett megjegyezni: „fokozatosan kiderült, 1989 októberében bizonyára tévedtem. A levél címzettje letért arról a keskeny útról, rövid időn belül. ” Ma már nem a konfrontációra, lázadásra van szükség. Tőkés Lászlónak a lemondás útját kellene vállalnia. /Cs. Gyimesi Éva: A domborzat változékony. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./ Cs. Gyimesi Éva 1992 végétől rendszeresen támadja Tőkés Lászlót.
2007. november 3.
A Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöksége közleményében leszögezte: elvárják Sógor Csaba RMDSZ-es EP-jelölttől, de főként „az egyházi embertől”, hogy tanúk előtt adott becsületszavának megfelelően, lépjen vissza a pártlistáról. A nyilatkozat tulajdonképpen reagálás arra, hogy Frunda György és Kelemen Hunor „példátlanul kirohant” a nemzet miniszterelnöke ellen, „talán a gyurcsányi jótanácsot végrehajtva. ” Továbbá úgy vélik: „Bársonyos rendszerváltásban reménykedtünk Erdélyben, a tárgyalások eredményessége nem rajtunk múlt. Az előjelek egyértelműek: itt nem elég a reform, gyökeres változás kell. A november 25-i választás tétje: kit választ az erdélyi magyarság: egy következetes erdélyi magyar képviselőt, a rendszerváltást megtestesítő Tőkés Lászlót, vagy elfogadja az RMDSZ pártlistát az eddig is üresnek bizonyult választási ígéretekkel”. /Korteshíradó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2007. november 3.
Amennyiben a romániai magyarok szavazási kedve november 25-én nem múlja felül legalább 10%-kal a románok voksolási hajlandóságát, akkor sem az RMDSZ, sem Tőkés László független jelölt nem jut be az Európai Parlamentbe egy október 12–20. között készült felmérés szerint. A közvélemény-kutatás 1188 romániai magyar telefonos megkérdezésével készült, akik Erdély 14 megyéjének 64 településéről kerültek ki. A teljes mintában az RMDSZ a romániai magyar szavazatok 51%-át szerezné meg, Tőkés László pedig a 28%-át kapná meg. Az alanyok 14%-a még nem döntött, 7% pedig nem válaszolt. Az RMDSZ-nek a gyenge pontja Székelyföld, ahol a szövetségre a magyarok mindössze 40,3%-a voksolna. Ezzel szemben Tőkés a székelyek szavazatának a 41,2 százalékát szerzi meg a felmérés szerint. /B. T. : Kiüti egymást az RMDSZ és Tőkés az EP-ből – valószínűsíti egy felmérés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2007. november 3.
A Curs közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az RMDSZ négy százalékot érne el, Tőkés László pedig két százalékot. A választási törvény értelmében a pártoknak, politikai alakulatoknak az ötszázalékos küszöbön kell átjutniuk, míg a független jelöltnek elég a 2,8 százalék. A közvélemény-kutatást szerint Tőkés Lászlónak nagyobb az esélye, mint az RMDSZ-nek. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./
2007. november 3.
Marosvásárhelyen az RMDSZ néhány választási plakátját eltüntették. Szabó Árpád, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szerint politikai nyomás miatt szereltette le a plakátokat az a cég, amely a reklámfelületeket bérelte. A reklámpannók kihelyezésére az RMDSZ Országos Ügyvezető Elnöksége szerződött egy bukaresti, illetve marosvásárhelyi céggel. Kelemen Hunor elmondta, kaptak egy e-mailt a bukaresti cégtől, amelyben közölték velük, hogy nem hivatalos politikai nyomás miatt kellett le szereltetni a pannókat. Ilyen eset Marosvásárhelyen és Kolozsváron fordult elő. /Antalfi Imola: Kiterjedőben a plakátháború. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./
