A nagykárolyi SAY–YES Alapítvány idén is meghirdette a Maturus-díjat, amelyet végzős középiskolás diákoknak ítélnek oda minden évben, elismerve ezzel a fiatalok iskolán kívüli tevékenységét. Az alapítvány vezetője, Enyedi Zsolt elmondta, 2006-ban töltötte a Maturus–díj tizedik évét. Rengeteg pedagógus kolléga érzi magáénak az ügyet, mozgósítja diákjait. /Ráduly Andrea: A Nagykárolyi SAY–YES Alapítvány. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 2./
2007. május 2.
Az elmúlt hétvégén immár ötödik alkalommal rendezték meg a Szatmári Ifjúsági Napokat. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium és a Hám János Iskolaközpont dísztermében rendhagyó irodalomórát tartottak. A szombati nap a versenyek napja volt, a szatmárnémeti RMDSZ-székház Pinceklubjában asztalitenisz-, sakk- és számítógépesjáték-bajnokságokat rendeztek. A rockkoncerten az Under Construction nevű zenekar lépett fel, majd a magyarországi rockzenekar, a Zanzibár lépett színpadra. A Liberté 56 című film vetítésével zárultak az idei ifinapok. /Ifjúsági Napok – nem csak fiataloknak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 2./
2007. május 2.
A Határon Túli Magyarok Zenéje koncertsorozat keretében CD-adományt adtak át a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE). A kolozsvári Magyar Operában tartott ünnepségen Dávid László, a Sapientia – EMTE rektora, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke vehette át a 142 címet tartalmazó CD-adományt. A koncertet a 2000-ben alakult kolozsvári Fűszál együttes kezdte. Az estet a Kolozsváron többször is fellépő, 2002-ben a székelyföldi Baróton alakult TransylMania etno-rock zenekar zárta. /P. A. M. : Magyar zenei CD-adomány a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 2.
Új magyar nyelvű médiaportál indult Erdélyben. A www.hirkereso.ro néven jelentkező oldal valamennyi romániai magyar nyelvű internetes és nyomtatott sajtótermék híreit közli nyitólapján és rovataiban. A magyarországi és romániai magánszemélyek által alapított weblap előállítója a Kárpátbox Média. /Erdélyi magyar hírkereső az interneten. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 2.
Erdő János unitárius püspökre emlékeztek április 28-án Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium zsúfolásig megtelt dísztermében, az Erdő János emlékezete című kötet bemutatása alkalmával. Molnár-Bodrogi Lehel ismertette Erdő János életútját. Az 1913. április 28-án Kézdivásárhelyen született Erdő János 1930-ban került a kolozsvári Unitárius Teológiai Akadémiára, ennek elvégzése után Budapesten és Angliában képezte tovább magát, majd Kolozsváron teológiai tanár, dékán és rektor lett. Az 1956-os magyar forradalommal való kiállása miatt perbe fogták, és elítélték. Többéves börtönéveiről, átélt szenvedéseiről soha nem nyilatkozott. 1963 februárjában szabadult, különböző egyházi tisztségeket töltött be, később pedig visszakerült a teológiára. 1978–1982 között újra az intézet rektora lett. 1982-es nyugdíjazása után folytatta oktatói tevékenységét. 1994-től haláláig, 1996. július 27-ig töltötte be a püspöki tisztséget. Erdő János egyházépítői tevékenységéről Szabó Árpád püspök, írásaiból körvonalazódó szellemi arcéléről Rezi Elek beszélt, végül Kovács Sándor ismertette a Szabó Árpád püspök által szerkesztett, 15 tanulmányt tartalmazó emlékkötetet. /Nagy-Hintós Diana: Isten és ember szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 2.
Megjelent Nyirő József emigrációban született regénye: A Zöld csillag. (Nyirő József Művei, 12. Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) Az Íme, az emberek! című munkájához hasonlóan egy lassan feledésbe merülő kor, a menekülttáborok élete, lakóinak küzdelme a nyomorúságos léttel, erről szól a könyv. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./
2007. május 3.
A parlament május 2-én megszavazta Nicolae Vacaroiu ideiglenes államfő azon felkérését, hogy az Amerikai Egyesült Államok csapatai Románia területén állomásozhassanak. Valószínűleg 2008-ig a Mihail Kogalniceanu katonai bázison megforduló amerikai katonák száma eléri az 1500-at. /Amerikai csapatok Románia területén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
Romániában a sajtó csak részlegesen szabad – derült ki a Freedom House-nak a sajtószabadságról készült 2006-os jelentésében. Ebbe a csoportba tartozik Bulgária, Horvátország, Montenegró és Szerbia is. A „nem szabad sajtó” kategóriába többnyire a szovjet utódállamok kerültek, élen Moldova Köztársasággal. Az általános rangsorban Románia a 90. helyen van, olyan országok után, mint Brazília, Nicaragua, Peru. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint tagországaiban túlságosan sok információt minősítenek államtitoknak, rejtenek el a nyilvánosság és a sajtó elől, ami a hidegháborúra volt jellemző; manapság az új keletű terrorfenyegetettséggel indokolják a titkossá minősítést. /Nem teljesen szabad a sajtó Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) politikailag semleges, nem élt vissza hatáskörével, és nem folytatott politikai rendőri tevékenységet – jelentette ki május 2-án George Maior, a SRI igazgatója. Maior elmondta, hogy a Coldea által végzett ellenőrzések a hírszerző szolgálat archívumában teljesen jogosak voltak, és minderre azért került sor, mivel a sajtóban olyan információk jelentek meg, amely szerint a SRI titkosnak minősülő adatokat szolgáltat ki az alkotmánybírók megzsarolására. Maior elismerte azt is, hogy „súlyos biztonsági incidens történt”. Maior az információk kiszivárogtatása miatt úgy döntött, hogy a vizsgákat idején átveszi Florian Coldea teljes hatáskörét. Az SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság meghallgatta George Maiort, Florian Coldeat, valamint a hírszerző szolgálat több vezetőjét is. Radu Stroe, a SRI ellenőrzésével megbízott parlamenti bizottság elnöke kifejtette: fenntartja azt az állítását, miszerint a testület vezetősége kiszivárogtatott néhány adatot. /Maior: A SRI nem élt vissza a hatáskörével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
Kolozsvár május 3-tól – bizonyos értelemben – a kontinens figyelme középpontjában áll, az itt megrendezett A kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az Európai Unióban című nemzetközi konferencia miatt. A rendezvényt a Szabadság a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával, valamint a dél-tiroli székhelyű Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületével (MIDAS) közösen szervezi. A konferencián többek között a szlovákiai, németországi, spanyolországi, olaszországi, litvániai, írországi, horvátországi és finnországi kisebbségi és regionális nyelvű napilapok kiadóinak vezetői, főszerkesztői, illetve képviselői vesznek részt. Néhány évvel ezelőtt a Szabadság Balló Áron néhai főszerkesztő kezdeményezésére vált a MIDAS teljes jogú tagjává, s neki köszönhető az is, hogy a civil szervezet Kolozsváron tartja idei soros közgyűlését. Szükség van arra, hogy a Szabadság napilap bemutatkozzon európai társainak a közös érdekek képviselete érdekében. Európában a legtöbb kisebbségi és regionális nyelven íródott napilap nem részesül semmiféle kormányzati szubvencióban. A rendezvényre meghívták a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE), valamint a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének képviselőit is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke is jelen lesz a konferencián. Európában csaknem ötven millióan élnek kisebbségben. /Kiss Olivér: Kolozsváron – az európai nemzeti kisebbségekért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
Közalapítványok helyett Szülőföld Alap, az önálló hivatal, a HTMH helyett főosztály a kancellárián, Magyar Állandó Értekezlet helyett Regionális Egyeztető Fórum, illetve a térség magyar törvényhozóinak közös testülete, a KMKF. „A nemzetpolitika jobb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője a főosztály új, Báthori utcai székházában, ahová a Szülőföld Alap Irodával együtt áprilisban költöztek át. Törzsök Erika főigazgató úgy érzékeli, mára konszolidálódott a helyzet, felállt az új rendszer. Mi tette szükségessé a változtatásokat? „1990-ben a két világháború közötti intézményrendszer revitalizációja következett be, mely a revanspolitikára épült. 2004 után ezt nem lehetett tovább vinni, amikor a térség több országában immár hasonló vagy azonos a jogi, politikai, gazdasági keret. Sürgető volt változtatni a támogatáspolitika párhuzamos intézményrendszerének átláthatatlanságán is. ” Törzsök Erika az új szisztéma fontos elemeként az Európai Területi Együttműködés programot emelte ki, ennek előnyeit kell az egymással határos térségekben közösen kihasználni. „Látjuk, hogy a folyamatosan eltűnő országhatárok revitalizálják a hagyományos régióközpontokat. Egészen más például Románia esetében a Partium fejlődésének a dinamikája, mely terület haszonélvezője annak, hogy a Dél-Alföldet valósággal átugrotta a fejlődés. A határoktól távolabb eső vidékek – esetünkben Belső-Erdély és a Székelyföld – az EU-s források hatékony felhasználását kellene hogy megcélozzák. Ezt elősegítendő a főosztály munkatársai összegyűjtötték a lehetőségeket, s ezeket szeretnék a következő hetekben, hónapokban az adott régiókban élőknek egy információs transzfer formájában eljuttatni. ” Az információs napok nyitóeseménye április 25-én Kolozsvárott volt, Varratmentes Európa címmel, ezt követik újabbak májusban a Partiumban és Erdélyben, júniusban a Felvidéken és a Vajdaságban, júliusban Kárpátalján, majd ősszel Bécsben, Eszéken és Lendván. Törzsök Erika Kolozsvárott arról beszélt, hogy Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk. A főigazgató az uniós pénzekről eddig lemaradók hátrányait információ átadásával szeretnék csökkenteni: „az új helyzetben a pénznél is fontosabb információkat az adott közösségek rendelkezésére bocsátva. Ezt segítik elő a pályázatok menedzseléséért felelő területi referensek. ” Az Európai Unión kívül élő magyarok esetében /Ukrajna, Szerbia és Horvátország/ más-más program érvényesül. A támogatás nélkül működni nem tudó intézmények megsegítése továbbra is feladat, ezt tölti be a Szülőföld Alap. „A helyzet konszolidálódott, s alapelv az, hogy a magyar politikai játszmákat ne exportáljuk, s mi se szólunk bele a határon túli játszmákba” – mondta Törzsök. /Stratégiaváltás és intézményi reform a magyar nemzetpolitikában. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 3./
2007. május 3.
Vajdahunyadon tartották a Nyelvszigetek a szórványban konferenciát. Vetési László, a kolozsvári református püspökség szórványfelelőse ismertette Hunyad megye magyar történelmét. Hányszor temették már el a Hunyad megyei szórványmagyarságot! Például 1906-ban Szabó Dezső harói lelkipásztor a beolvadás aggasztó mértékéről írt. Manapság 97 magyar él Haróban – szinte ugyanannyi, mint száz éve –, s a templomban is magyarul zajlik az istentisztelet. A Vajdahunyad melletti Rákosd még érdekesebb példával szolgál. A tizenkilencedik század végén már románul beszélő református gyülekezetet egy ügyes pap vissza tudta téríteni az anyanyelv útjára. Manapság Rákosd az egyik legjelentősebb magyar falu Hunyad megyében. Számos elhagyatott magyar templom, iskola vagy történelmi műemlék létezik a megyében. Mindezek ellenére a Hunyad megyei szórványmagyarság átvészeli a sors viharait. Péntek János professzor a honfoglalási gyökerű Lozsádot említette: kb. két évszázada, amióta feljegyzik a népességi adatokat, az Isten háta mögöttinek tekinthető faluban mindig olyan 150 körül volt a magyarok száma: egy csepp a környező román tengerben. Ma is annyian vannak. A nyelvszigetek többfélék: Lozsád, Rákosd vagy Haró például a honfoglalás idejéből maradtak. Csernakeresztúr vagy a Brassó melletti Hétfalú jóval későbbi székely telepítések. Mégis szívósan őrzik a magyar nyelvet. Történelmi csapások, világuk összeomlása a bukovinai székelyek óriási alkalmazkodó képességéről tettek tanúbizonyságot, hangsúlyozta Fazakas Tibor, a hamburgi egyetem professzora. A legutóbbi szigetek – az iparosodás nyomán keletkezett városi magyar csoportok – azonban korántsem olyan szilárdak, mint a zárt falusi környezet. Vajdahunyad vagy a Zsil-völgyi bányavidék szinte a beolvadás példáiként említhetők. Az erdélyi magyarságnak a 1992-es és 2002-es népszámlálások közötti közel 200 000 fős vesztesége további 100 000-rel folytatódott az utóbbi 5 évben, ismertette a súlyos helyzetet Csép Sándor az Áldás, népesség mozgalom képviseletében. A statisztikailag kimutatott közel 200 000-es népességcsökkenés fele a negatív szaporulatra vezethető vissza. További 70-80 000-es a kivándorlás negatív mérlege, a beolvadás pedig olyan 10%-ot tesz ki. Az Áldás, népesség egyesület éppen a népesedési etika megváltoztatására hívja fel az erdélyi magyar társadalom figyelmét, az össztársadalmi összefogás szükségességét hirdeti. /Chirmiciu András: Magyar nyelvszigetek a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./
2007. május 3.
Két fronton is küzdenek a Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapító tagjai, hogy bejegyezhessék az önkormányzatok társulását. Egyrészt a társuló települések helyi tanácsainak olyan határozatokat kell újra elfogadniuk, amelyekben a Kovászna megyei prefektúra jogászai nem találnak kivetnivalót, másrészt az ügyészséget és a bíróságot kell meggyőzniük az egyesület megalakításának törvényességéről. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta: négy település határozatát a közigazgatási bíróságon támadják meg, mivel a prefektúra felszólítására sem vonták vissza a társulásról szóló, de törvénytelennek ítélt döntésüket. Hozzátette: elképzelhető, hogy a következő napokban több település tanácsát is beperelik, ha nem tesznek eleget a prefektúra felszólításának. A Kovászna megyei prefektúra 17 helyi tanács társulásról szóló határozatában talált kivetni valót. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte: elkészítettek egy határozattervezet-modellt, és elküldték minden érintett önkormányzatnak. A székelyföldi önkormányzatok társulásának célja, hogy együtt dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. /Kovács Zsolt: Újabb társulási akadályok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
Vizsgálatot indított az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Erdei-Doloczki István Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő ellen. Az ügyben a Krónika értesülései szerint Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, valamint Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes is érintett. Azzal vádolják Erdeit, hogy etnikai alapon osztotta el a Szatmár megyei településeknek tavaly kormányhatározat révén kiutalt pénzt. Erdei-Doloczkai István elmondta: a nyomozók 100 millió új lejről beszéltek, holott Szatmár megye összesen 48,6 millió lejt kapott a kormánytól. A vád azért is képtelenség, mivel nincs beleszólása abba, hogy mely települések kapjanak pénzt a kabinettől. /Farcádi Botond: Vizsgálat Erdei ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
György Ervin Kovászna megyei prefektus levélben szólította fel Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármestert, tegyen eleget törvényes kötelezettségének, és hozza nyilvánosságra vagyonnyilatkozatát. A prefektusi felszólítás ellenére lapzártáig a polgármester vagyonnyilatkozata még nem volt publikus. A www.sepsiszentgyorgy.ro oldalon egyébként Álmos vagyonbevallása az elmúlt években sem jelent meg. A honlapon jelenleg mindössze az alpolgármesterek és a tanácstagok 2005-ös nyilatkozata szerepel. Albert Álmos vagyoni helyzete a múlt héten került előtérbe, amikor ismeretlen tettesek diverziós szórólapokkal töltötték meg a város központját és a postaládákat. „Albert Álmos – Székelyföld autonómiájának sírásója”, olvasható a röplapon, amelyen „ismertetik” a polgármester állítólagos vagyonát is. A polgármester azonban cáfolta az állításokat, és rágalmazás vádjával ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen. /Kovács Zsolt: Titkos vagyon? = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
Tudományos rendezvény volt a Sapientia Egyetemen a Magyarok a román irodalomban – románok a magyar irodalomban című nemzetközi imagológiai konferencia. A konferencia szervezője, dr. Balázs Lajos volt. A konferencia szervezője folytatást ígért Az elhangzott előadások anyagából a csíkszeredai Székelyföld folyóirat közöl következő számaiban, a teljes anyagot kötetben is szeretnék kiadni. Ez a konferencia szervesen illeszkedik a Sapientia – EMTE Humán Tanszékének programjába: a 2003-as Kultusz – kultúra – identitás, valamint a 2004-ben tartott Közösség és idegen című konferenciák után az imagológiai konferencia is a román–magyar viszony, a bilingvizmus kutatását szolgálta. /Takács Éva: Románok és magyarok egymásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./
2007. május 3.
Április 27–29. között Nemzetközi Történész Konferencia keretén belül előadássorozatra került sor Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé való beiktatásának 300-ik évfordulója tiszteletére. A tudományos megemlékezés Szatmárnémeti Főterén koszorúzással kezdődött, a Vécsey-ház udvarán található emléktáblánál. A történész-konferencia Viorel Ciubota előadásával kezdődött, aki a Szatmár megye múzeumában található Rákóczi-emlékekről beszélt. Őt követte Szőcs Péter tudományos kutató Szatmárnémetiből, aki a Szatmár vára és a Rákóczi-féle szabadságharc közötti kapcsolatokról értekezett. Mandula Tibor nyugalmazott tanár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc jelentősebb eseményeit mutatta be a Partiumban. Ács-Muhi Csilla tanár, a Rákóczi felkelés hatásáról értekezett, Szatmár fejlődésére vonatkozóan. Ján Ádám eperjesi egyetemi tanár (Szlovákia) a Rákócziak Zborói uradalmát mutatta be a XVII. században, Gyulai Éva (miskolci tudományos kutató) az egyházi gyűjteményekben levő Rákóczi-relikviákról beszélt. A történész-konferencia keretében kiállítást nyitottak meg „Rákóczi-emlékek Szatmár megyében” címmel. További előadások hangzottak el: Zachar József, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): 1707 – csendes háborús év a spanyol örökségért vívott Habsburg–Bourbon összecsapásban, Kónya Péter, egyetemi tanár (Eperjes – Szlovákia): Ottlyk György, II. Rákóczi Ferenc udvarmestere, Ulrich Attila, tudományos kutató (Nyíregyháza): Az ecsedi uradalom a Rákóczi szabadságharcban, Németi János, tudományos kutató (Nagykároly): A nagykárolyi gróf Károlyiak és az ecsedi uradalom, Zubánics László, helytörténész, újságíró (Beregszász): II. Rákóczi Ferenc alakja a kárpátaljai magyar irodalomban, Gebei Sándor, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): II. Rákóczi Ferenc titulusai (princeps – dux), Tamás Edit, főmuzeológus (Sárospatak): A Rákócziak Sárospatak és Marosvásárhely történelmi kapcsolatrendszerében, Köpeczi Béla, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest): A fejedelmi beiktatás francia szemmel, Mészáros Kálmán, tudományos kutató (Budapest): Katonai kinevezések, előléptetések a marosvásárhelyi országgyűlés idején. Április 28-án a nemzetközi történész-konferencia előadói, résztvevői, illetve Szatmárnémeti és Nagykároly politikusai, közéleti személyiségei emlékeztek meg a Majtényi síkon az 1711-es évi fegyverletételről. Április 28-án délután a nemzetközi történész-konferencia a marosvásárhelyi Vártemplomban folytatta munkálatait, abban a városban, ahol ezelőtt 300 esztendővel erdélyi fejedelemmé iktatták be II. Rákóczi Ferencet. A marosvásárhelyi tudományos tanácskozás Pál Antal Sándor tudományos kutató, nyugalmazott levéltáros előadásával kezdődött, aki Marosvásárhely helyét mutatta be a szabadságharc eseménysorozatában. László Márton (marosvásárhelyi levéltáros) a szabadságharc egyik legkiválóbb hadvezérének, Bercsényi Miklósnak az életútját érzékeltette. Ezt követően a székelyföldi kutatók Csíkszék, Udvarhely szék és Gyergyó alszék szerepét, lófő- és gyalogos katonáinak hozzáállását a szabadságharc eszményének a kibontakozásához külön-külön dolgozatokban mutatták be. Az előadók és az általuk bemutatott tanulmányok címei a következők voltak: Szőcs János muzeológus (Csíkszereda): A csíkiak II. Rákóczi Ferenc oldalán, Garda Dezső tudományos kutató, egyetemi docens (Gyergyószentmiklós): Gyergyói viszonyok a Rákóczi-féle szabadságharc idején, Zepeczáner Jenő múzeum-igazgató, tudományos kutató (Székelyudvarhely): Udvarhelyszék II. Rákóczi Ferenc idején. A következő két előadás II. Rákóczi György vallásosságára és valláspolitikájára vonatkozott. Tamási Zsolt tudományos kutató (Marosvásárhely) II. Rákóczi Ferenc vallásosságáról, míg Sipos Gábor levéltáros, egyetemi docens (Kolozsvár): II. Rákóczi Ferencnek az egyházakkal való kapcsolatairól értekezett. Ezt követően B. Szabó János tudományos kutató (Budapest): A fejedelmi jelvényekről és a fejedelmek beiktatásáról beszélt a XVI–XVII. századokban, majd Erdősi Péter tudományos kutató (Budapest): II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról és ennek szertartásáról értekezett. Április 29-én Marosvásárhely lakói ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról. Az igehirdető Henter György lelkipásztor mellett a Vártemplomban Köpeczi Béla és Egyed Ákos akadémikus is méltatta az esemény fontosságát. Ezt követően az ünneplő és emlékező gyülekezet a Vártemplom mellett lévő Rákóczi-szoborhoz vonult, ahol a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, illetve több magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi civil szervezet koszorúzott. A koszorúzást kuruc nóták, illetve a magyar és a székely himnusz eléneklése tette ünnepélyesebbé. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész Konferencia a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcról = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 3. – 18. sz. /
2007. május 3.
Április 27-29-e között Déván az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége megszervezte a magyar nyelv napjait. A rendezvényen részt vettek a megyei mesemondó versenyek, illetve a Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedő döntősei. Az első napon anyanyelvi konferenciát is tartottak, ahol a szórványtelepülések oktatási gondjairól, nehézségeiről esett szó. Az idén először adták át a nyelvőrzésért járó Sütő András-díjat, amelyet a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Böjthe Csaba vehetett át. A Csaba testvér által gondozott gyerekek közül több mint 100-an érettségizhettek magyarul, ötvennél többen egyetemeken-főiskolákon vannak, diplomát szerezhetnek. A vetélkedőket Déván a Téglás Gábor Középiskolában szervezték meg. /(vajda): Országos mesemondó és anyanyelvi vetélkedő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./
2007. május 3.
Böjthe Csaba ferences szerzetes kapta a Sütő Andrásról elnevezett Nyelvőrzés Díjat, melyet első alkalommal nyújtott át az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Déván, a tanfelügyelőség dísztermében. „Abban az épületben, melyben nagyon sokszor megfordultam annak idején – írta köszönő levelében az atya. – Szorongva itt találkoztam újból és újból a megyei tanfelügyelővel és az ő munkatársaival. Próbáltam meggyőzni őket arról, hogy ha állami gondozásban is vannak, a gyermekeinknek joguk van, hogy anyanyelvükön tanuljanak. ” Kemény ellenállással találták akkoriban szemben magukat, rengeteg szidást, még fenyegetést is kaptak: a tanítónőket az iskolában újból és újból meglátogatták, ők sírva jöttek haza. „Én meg másnap ott álltam a tanfelügyelőség ajtajában, hogy szelíden megkérdezzem, hogy mit kellene még jobban csináljunk a békesség kedvéért” – írja a díjazott. A díjjal járó Sütő-emlékplakettet Hunyadi László szobrászművész készítette el. /G. E. : Csaba testvér Sütő-díja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2007. május 3.
Kétnyelvű prédikációt terveznek május 13-án a pusztinai templomban, jelezte Berszán Lajos gyimesfelsőloki római katolikus pap. A Bákó megyei településen még mindig népes azok tábora, akik előítéleteket táplálnak a magyar nyelvű misével szemben. Ha a kétezer katolikus hívet és mintegy 350 magyart számláló település templomában megtarthatja prédikációját, Berszán Lajos lesz az első pap, aki Pusztinán Isten házában magyarul szól a hívekhez. A Berszán által vezetett Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban ugyanis az a szokás, hogy a lelkész-igazgató sorra felkeresi a ballagás előtt álló diákok településeit, ahol ünnepi mise keretében búcsúztatja őket iskolájuktól. Aki Pusztinán anyanyelvű misét akart hallgatni, eddig Dani Péterné Nyisztor Ilona udvarára szorult. Legutóbb, húsvétkor több mint százan gyűltek össze az idős özvegyasszony portáján, hogy meghallgassák Palkó Ágoston gyimesbükki káplán prédikációját. A faluban mind a magyar misét követelők, mind a kezdeményezést ellenzők táborában akadnak olyanok, akik kételkednek abban, hogy néhány nap múlva a templomban magyarul is felcsendülhet a szertartás. Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vallási ügyekért felelős vezetője szerint ég és föld a különbség Benchea plébános és elődje, Deac Eugen között. „Ha töri is a nyelvet, Benchea atya akkor is többnyire magyarul beszél a hívekkel. Ezzel szemben a régi káplán, Sabau Marius még azt is megtiltotta, hogy anyanyelvemen szóljak a gyermekekhez a templomban. Hasonlóan szélsőséges nézeteket vallott felettese, Deac is” – mesélte a csángómagyar szervezet vezetője. „Minden a bukaresti érsektől függ. Ioan Robu sajnos szélsőséges, nacionalista ember, aki hallani sem akar a magyar nyelvű misézésről” – állította Nyisztor. Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke és Nyisztor Tinka, a szervezet vallási felelőse a napokban Olaszországba indultak. Céljuk elkísérni Rómáig a moldvai magyar mise ügyéért zarándokútra kelt Ferkó Zoltánt. Az MCSMSZ hetekkel ezelőtt a Vatikánba küldött levelében kérte a küldöttség magas szintű hivatalos fogadását. /Szucher Ervin: Kételyek a mise előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
Április 27-én megtartotta alakuló ülését az Arad megyei szociális gondok enyhítésére létrehozott Katalin Egyesület. Az Arad megyei magyar alapító tagok két éves mandátummal véglegesítették az ideiglenes vezetőtanácsot, kidolgozták az egyesület tevékenységi programját. A legsürgősebb teendők között az Arad megyei magyar szociális adatbázis létrehozása, a segítségre szoruló magányos, idős vagy mozgássérült embereknek az otthonukban történő rendszeres meglátogatása, mindennapos gondjaiknak felvállalása, távlati terveik között az idős- és beteggondozás kiszélesítése, idősek otthonának a beindítása, működtetése szerepel. Munkájukhoz segítőkész személyeket várnak. /Katalin Egyesület Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./
2007. május 3.
Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, István a király az 1983-as bemutató óta a magyarság közkincse lett, nemzeti szimbólum, a kép- és hanghordozókon mindenki számára beszerezhető. Szász Enikő vallja, hogy a mű kommunizmus éveiben a reményt éltette, a magyar nemzethez tartozás érzését erősítette. A nemzettudat erősítésére napjainkban talán még inkább szükség van. Hangsúlyozta: “az előadás ébresztő szeretne lenni, emlékeztető mindarra, ami érték, s ami a mienk. ” Szász Enikő elhívta Vas-Zoltán Iván rendezőt. Az István a király rockopera műsorra tűzése Temesváron egy prózai társulat esetében istenkísértés, de ezt is vállalja. /(Sz. I.): István a király. Bemutató előtti beszélgetés Szász Enikővel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./
2007. május 3.
Folytatódik Nagyváradon, Szent László városában a XVI. Festum Varadinum. Háromévnyi kimaradás után együtt tartja idén Nagyvárad magyarsága az egyhetes városünnepet, nincs külön RMDSZ-es és külön református rendezvény. Az április 29-i vasárnapi hivatalos megnyitót a nagyvárad-réti református templomban tartották, ahol Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. A templomban a rengeteg helyi és magyarországi közéleti személyiség mellett jelen volt Tempfli József római katolikus megyéspüspök is. Rengeteg érdeklődőt vonzott a Kanonok sorra az Apáról fiúra elnevezésű népi mesterek vásárral egybekötött kiállítása. Május 2-án volt a Civil Társadalom Napja volt, átadták a Bihar kultúrájáért díjakat. /Both Abigél: Együtt ünnepel Várad magyarsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2007. május 3.
Ötvenéves a marosvásárhelyi alsóvárosi református egyházközség. Erre az alkalomra kis jubileumi emlékfüzetet adtak ki (Marosvásárhely-Alsóvárosi református templom 1957-2007, szerkesztette Lőrincz István, összeállította Csibi József). Április 28-án, vasárnap hálaadó istentiszteleten emlékeztek az indulás, templom- és gyülekezetépítés nehéz évtizedeire a templomban. Dr. Bustya Dezső 1975-ben kezdte marosvásárhelyi szolgálatát, húsz éven át volt a gyülekezet lelkésze. 1955 és 1976 között templom nélkül élt a gyülekezet. 1976-ban vásárolták meg a telket, imaházat működtek engedély nélkül. Az építkezés 1988-tól 1991-ig tartott, ebben oroszlánrésze volt néhai Szabó Árpád gondnoknak. 1991. december 8-án szentelte fel az új templomot dr. Csiha Kálmán püspök. Ma a gyülekezet mintegy 3400 lelket számlál. Lőrincz István lelkész szolgálata 12 éve alatt mintegy ezer családot látogatott meg. A gyülekezet felvállalt két fontos missziói ágat is, a szenvedélybetegek gondozását (ennek csak helyet biztosít), illetve a börtönmissziót, ezt Lőrincz István végzi 11 éve. A gyülekezet szegény sorsú gyermekei számára naponta egyszer meleg ételt és néhány órai foglalkozást biztosítanak. Holland támogatásból épült a Bucsinon egy üdülőház is, ahol ifjúsági csoportok vesznek részt különböző programokban. /Bölöni Domokos Az alsóvárosi reformátusok ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./
2007. május 3.
Két erdélyi színművész jutott be a Versünnep szatmárnémeti döntőjébe. Zenéről a magyar költészetben témával hirdették meg idén a Kárpát-medence versmondóinak vetélkedőjét, a Versünnepet. A versennyel a szervezők Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója előtt kívánnak tisztelegni. A különböző magyarországi és határon túli helyszíneken tartott elődöntők, valamint a balatonfüredi középdöntő után 16 színművész és előadóművész jutott be az utolsó fordulóba, köztük a tavalyi győztes kaposvári Hunyadkürti György, valamint Ördög Miklós Levente, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja és Váta Loránd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze, aki a tavaly második helyezést ért el a Versünnepen. A szervező Versünnep Alapítvány elnöke, Kolti Helga elmondta, az első, 2005-ös szavalóverseny témája József Attila költészete volt, tavaly pedig az ‘56-os forradalom állt a rendezvény középpontjában. A 117 középdöntős közül a zsűri 12 helyett 16 versmondót, éneklőt válogatott a döntőbe. /Babos Krisztina: Kodály szellemiségében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
A Versünnep vetélkedő fesztiválnyitó esemény is, hiszen az első rendezvénye a Szatmárnémetiben május 4–20. között zajló Határok nélkül elnevezésű összművészeti és nemzetközi fesztiválnak. A több mint kéthetes eseménysorozat során színházi előadások, koncertek, kiállítások várják az érdeklődőket. A házigazda Északi Színház több magyar társulatot – így a beregszászi Illyés Gyula, a nyíregyházi Móricz Zsigmond, a kassai Thália Színházat – lát vendégül. /Határok nélkül Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
Május 1–13-a között több helyszínen ifjúsági napok zajlanak Csíkszeredában. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke fontosnak tartja, hogy a szórakoztató programok mellett felhívják a figyelmet az európai értékekre is. Általános műveltségi és ügyességi vetélkedőt, tőzsdejátékot, újságírói műhelymunkát, maratoni sportvetélkedőt, drogmegelőző kiállítást is tartanak. Díjazták a közösségért kiemelten tevékenykedő fiatalokat, a legeredményesebb ifjúsági szervezeteket és az ifjúságbarát önkormányzatokat. A közösségért munkálkodó fiatalok közül díjat kapott a gyergyóditrói Fazakas Szilárd, aki az Északkelet-Hargita Kistérségi Egyesület ügyvezetője és az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. Elismerésben részesült a csíkszentmihályi Fodor Zoltán és a balánbányai Drella Eduard a hagyományőrzésben és közösségformálásban elért érdemeiért. A legeredményesebb ifjúsági szervezetnek a csíkszeredai Nefelejcs együttes bizonyult, valamint kitüntették a Madarasi Ifjúsági Fórum – Mifor egyesületet és a balánbányai Concordia Hagyományőrző Egyesületet is. Ifjúságbarát önkormányzatként díjazták Csíkszentgyörgy, Máréfalva és Gyergyóditró elöljárói testületét. /J. A. : Közösségformálókat díjaztak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2007. május 3.
Negyedik alkalommal tartották a hét végén a Csíki Fiatal Pedagógusok Fórumát, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság társszervezésében Tusnádfürdőn. A rendezvény a Gyermekközpontúság és pedagógusképzés keretcímet kapta. /Pedafórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./
2007. május 3.
A mindössze 570 lelket számláló Szászcsávás lelkészének, elöljáróinak jutott eszébe: tenni kell valamit a népdalkincs megőrzése és átörökítése érdekében az iskolások körében is. Április utolsó szombatján harmincnyolc iskolás érkezett szüleivel, tanítóival a nagy hírű dalárdisták templomába. Szülőföldjük dalaival álltak a népes csávási gyülekezet elé. Az énekes vetélkedő egyúttal főhajtás is volt a 125 éve született Kodály Zoltán emléke előtt, és emlékezés Dézsi Ferenc /1952-2002/ zenetanárra, aki nemcsak a dalárdát vezette 1973-tól haláláig, hanem zenét is oktatott a környék iskoláiban. /Bölöni Domokos: Dézsi Ferenc-emlékverseny Csáváson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./
2007. május 3.
Az iskolában szünetelt a tanítás, mégis gyenge volt az érdeklődés Gyergyószentmiklóson az országos ifjúsági nap alkalmával szervezett rendezvényeken. Népesebb volt az érdeklődők serege a Tarisznyás Márton Múzeum udvarán az esti órákban tartott tábortüzes szalonnasütésen, illetve a Steam zenekar és György László gitárkoncertjén. /Jánossy Alíz: Ifjúsági nap fiatalok nélkül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
