Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 615 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 601-615
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. július 3.

Markó Béla lemondása a miniszterelnök-helyettesi tisztségről egyik alapvető dilemmáját tükrözi az erdélyi magyar érdekképviseletnek: hogyan ossza meg magát a bukaresti román politikai és az erdélyi magyar közösségi jelenlét között. A 2004-es választások nyomán megalakult koalícióba kerülésével az RMDSZ gyakorlatilag mindent a kormányzás lapjára tett fel. A Kolozsváron működő ügyvezető elnökség súlytalanná vált, a Bukarestben koncentrálódó központi vezetés pedig elefántcsonttoronyba zárkózott. Ezen a helyzeten próbál meg most változtatni az RMDSZ. A szövetségi elnök kormánybeli tisztségéből való visszalépése azonban aligha fogja megoldani a szövetség alapvető dilemmáit. A régiósodó Európában nagyobb célokat is meg lehet magyar érdekképviseletnek fogalmazni. Fel kell készülni azokra az időkre, amikor a hatáskörök, források régiós szintekre kerülnek le. Figyelni kell a régiós lehetőségekre. /Salamon Márton László: Kettősség. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2007. július 3.

Frunda György leváltását kérték július 2-án az Európa Tanács parlamenti közgyűlése román küldöttségének éléről a testület demokrata párti tagjai, akik azzal vádolták az RMDSZ-es szenátort, hogy nem vett részt a parlamenti közgyűlés jogi bizottságának ülésén, amikor az úgynevezett Marty-jelentés került terítékre. Az ET parlamenti közgyűlése elfogadta Dick Marty svájci törvényhozó jelentését, amely szerint „nagy valószínűséggel” léteztek több éven át titkos, a CIA által irányított fogolytáborok Romániában és Lengyelországban. A román küldöttség tagjai ezek után tiltakozó levelet fogalmaztak meg, amelyben közölték: mindaddig nem vesznek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, amíg Dick Marty el nem látogat Romániába, hogy a helyszínen vizsgálja meg: valóban vannak-e bizonyítékok állításaira. Frunda RMDSZ-es szenátor leszögezte: a bizottság június 7-i üléséről „igazoltan hiányzott”, mert éppen az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsát elnökölte Marosvásárhelyen. A szenátor politikai támadásnak tekinti demokrata párti kollégái bírálatait. „Amióta megírtam a jelentést a nemzetről, meg akarnak szabadulni tőlem” – fejtette ki a szenátor, aki az említett jelentésében keményen bírálta a román hatóságok kisebbségpolitikáját. /Cs. P. T. : Frundát fúrják a demokraták. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2007. július 3.

Demokráciadeficit van az RMDSZ-ben – hangzott el június 29-én azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelyet a Szabadelvű Kör elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor kezdeményezett Marosvásárhelyen. Alternatívák a magyar érdekképviseletben – ezen a címen meghirdetett megbeszélésre alig húszan jöttek el. A szervezők meghívták Markó Béla szövetségi elnököt, Kelemen Atilla megyei elnököt, Fodor Imre SZNT-elnököt is. Egyikük sem jött el. A politikai élet történéseit 15 éve elemző dr. Magyari Nándor László szociológus szerint a válság az RMDSZ-ben hosszabb idő eredménye. Szerinte ez a jövő évi választásokon az RMDSZ képviselői nem jutnak be a román parlamentbe. Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, az RMDSZ a magyarság szavazatának 50 százalékára számíthat, a Magyar Polgári Szövetség a szavazatok mintegy 8-10 százalékát vinné el. A szenátor feltette a kérdést: mi a valószínűsége annak, hogy létrejöjjön egy román és magyar érdekeket egyaránt képviselő regionális párt? Smaranda Enache szerint a romániai magyar közösségnek már nem lesz elegendő a homogén romániai kisebbségpolitika, ezért regionalizmusra támaszkodó kisebbségpolitikát kell folytatnia. Enache asszony úgy látja, nem az RMDSZ megreformálásban kell gondolkodni, hanem új pártokat kell kitalálni. Eckstein-Kovács Péter rámutatott, aki kritikusabban nyilvánult meg, azt ellenségként kezeltek az RMDSZ-en belül. A platform bejegyzésével az a cél, hogy az RMDSZ sokszínű szervezet legyen. /Antalfi Imola: Alternatívák a magyar érdekképviseletben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2007. július 3.

A legfrissebb közvélemény-kutatás eredményei szerint, ha a jövő héten tartanák a választásokat, az RMDSZ csak 4 százalékot érne el, tehát kiesne a törvényhozásból. Mind az RMDSZ-nek, mind az RMDSZ ellenzéki szervezeteinek el kell gondolkodnia ezen. Még van remény arra, hogy megtörténik a kiegyezés az RMDSZ és Tőkés László tábora között. Elgondolkoztató, hogy a magyarellenes Demokrata Párt már-már a parlamenti többség megvalósításának határán áll. /Kilin Sándor: Közvélemény. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2007. július 3.

Az erdélyi magyar közösség kénytelen visszaigényelni a Bolyai Egyetemet, mert a BBTE nem multikulturális, és soknyelvűnek sem minősíthető – jelentette ki Kónya-Hamar Sándor, az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottságának tagja brüsszeli képviselőtársainak, tíz pontban cáfolva azokat a román propagandaszólamokat, melyek az RMDSZ-képviselők írásbeli nyilatkozatának közzététele óta a kolozsvári egyetem kirakatképét terjesztik. Elmondta: az őshonos, másfél millió lelket számláló erdélyi magyar közösség immár 48 éve hasztalan kéri törvényes jogát, az önálló, magyar tudományos egyetem újramegnyitását; a magyar oktatás korlátozott, és nem felel meg a közösség elvárásainak; az intézményi autonómia, illetve az ún.,,multikulturalizmus”, amire az egyetem szenátusa hivatkozik, nem jogalap, hiszen a hivatalos dokumentumok, diplomák kizárólag román nyelven készülnek. Az egyetem honlapján megtévesztő információt közöl az anyanyelvi oktatásról. A BBTE honlapján közzétett azon állítás sem igaz, miszerint 1995 óta nem merült fel diszkriminációs probléma az egyetem működésében, ugyanis a román többségű szenátus minden szakirányú magyar kezdeményezést leszavaz. /Se multikulturalitás, se soknyelvűség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2007. július 3.

Bepereli Kónya-Hamar Sándor európarlamenti képviselőt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatala, amiért a politikus úgymond hazugságokat terjeszt Brüsszelben az egyetemmel, annak multikulturális és többnyelvű jellegével kapcsolatosan. A képviselő ugyanis azt nyilatkozta Brüsszelben, hogy a BBTE nem nevezhető multikulturálisnak, de még csak többnyelvűnek sem. Az egyetemen a magyar nyelvű oktatás szűk keretek között folyik, és nem felel meg a magyar közösség valós igényeinek – fejtette ki Kónya-Hamar. Válaszában a rektor kifejtette: nincs még egy olyan ország, ahol politikusok döntenék el, hogyan működjön egy egyetem, a BBTE által megvalósított multikulturalizmus Európa-szerte modell-értékű. Bocsan felszólította Kónya-Hamar Sándort: tájékozódjon, mielőtt állást foglal az egyetemmel kapcsolatosan. /Bocsanék beperelik Kónya-Hamart. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2007. július 3.

Információs központot avattak Verespatakon a Román Akadémia és a Soros Alapítvány kezdeményezésére. Az intézmény célja a korrekt és részrehajlás nélküli információszolgáltatás, a konfliktusok orvoslása, a lakosság aktív szerepvállalása, valamint a helyi fejlesztési lehetőségek feltérképezése. Az avatáson megjelent Ionel Haiduc professzor, a Román Akadémia elnöke és Renate Weber, a Soros Alapítvány romániai elnöke is. A Verespatakon aranykitermelést tervező RMGC vállalat alkalmazottai többek közt „Erdély a miénk, és nem a magyaroké”, „Bányászatot akarunk” bekiáltásokkal zavarták a felszólalók beszédét. /Tamás András: „Zavargások” Verespatakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2007. július 3.

Óvást emeltek a marosvásárhelyi Nők a nőkért szervezet az RMDSZ Maros megyei képviselőtanácsának határozata ellen, miszerint Marosvásárhely alpolgármestere, Csegzi Sándor lesz a testület polgármesterjelöltje a 2008-as önkormányzati választásokon. Egyes információk szerint még egy másik civil szervezet is hasonló kifogásokat fogalmazott meg. Válaszában Csegzi kifejtette: a kérdőíves felmérés óta a választók megismerhették a jelöltek programját, és valószínű, hogy ezek ismeretében változott a kerületek véleménye. Értesülései szerint az óvásokat elutasították. /Óvást emeltek Csegzi jelölése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2007. július 3.

A marosvásárhelyi polgármesterjelölt-választáson Borbély László miniszterrel szembeni befutó, Csegzi Sándor elleni óvások mutatják azt a zavart, ami az átalakulóban lévő állapotokat jellemzi. A decentralizáció a pénzforrásokat egyre inkább a helyi adminisztráció jogkörébe utalja. A szenátori és parlamenti helyek örökös bérlőinek egy része pedig igyekszik kinyújtani csápjait az új lehetőségek felé. Borbély László esete mutatja, hogy a súlypontáthelyezés nem automatizmus. Ez egyfajta új szervezeti élet kezdetét jelentheti. /Csinta Samu: Tétova csírák. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2007. július 3.

Ismeretlen tettesek felgyújtották július 2-án Kolozsváron a Házsongárdi temetőben a Szabédi László sírjára és a Dsida Jenő kriptájára elhelyezett, nemzeti színű pántlikával ellátott koszorúkat. A lángokat a temetőbe látogató turisták oltották el. /Lázár Lehel: Lángok a sírokon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2007. július 3.

Kizárólag az állam hivatalos nyelvén készítteti el az új utcanév-táblákat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Megjegyezte: „legfeljebb a magyarok kedvéért a román név után odaíratjuk az utca szócskát”. Arra a felvetésre, hogy mit tesz, ha az RMDSZ-többségű önkormányzati testület a valós kétnyelvűség mellett dönt, Florea úgy vélekedett, nincs szüksége tanácsi határozatra, a problémát polgármesteri rendelettel is meg tudja oldani. „A két alpolgármester és az önkormányzat RMDSZ-es frakciója ragaszkodik a valós kétnyelvűséghez” – nyilatkozta a Krónikának Bakos Levente. Az alpolgármester pontosította a város utcanévjegyzékét, és egy szakértőcsoport segítségével lefordíttatta a magyar megfelelővel még nem rendelkező utcaneveket is. Bakos szeretné, ha a tanács még e heti ülésén elfogadná a jegyzéket, de a napirendet összeállító polgármester nem terjesztette a megvitatandó tervezetek közé. /Szucher Ervin: Vitatott kétnyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2007. július 3.

A kolozsvári polgármesteri hivatal szakemberei az utolsó simításokat végzik azon a munkafüzeten, amelynek alapján kiírják a licitet a Mátyás-szoborcsoport restaurálásához szükséges szaktanulmányok és a kivitelezési terv elkészítése érdekében – tájékoztatott Boros János alpolgármester. /K. O. : Hamarosan restaurálják a Mátyás-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2007. július 3.

Egyelőre kivárnak a pozsonyi Új Szó című napilap vezetői. Egy héttel ezelőtt a szlovák kulturális tárca művészeti főosztálya írásban figyelmeztette a szerkesztőséget amiatt, hogy a napilap fizetett hirdetésben magyarul írta a szlovákiai településneveket. A minisztérium álláspontja szerint a hivatalos használatban a településnevek csakis az állam hivatalos nyelvén használhatók. Molnár Norbert, az Új Szó főszerkesztője úgy tájékoztatott, hogy a szlovák kulturális tárca jogalapként a kisebbségi nyelvhasználati törvényre hivatkozott. Ez kimondja, hogy a hivatalos használatban – a törvényi megfogalmazás szerint „nyilvános érintkezésre” – csak azon települések neve használható szlováktól eltérő nyelven, amelyekben az illető kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot. „Mi azonban nem vagyunk hajlandók eltérni a magyar helyesírás és névhasználat szabályaitól – jelentette ki Molnár Norbert –, márpedig ez az egész a megfélemlítési szándékon kívül semmi egyebet nem célozhat, mint a magyar nyelv megerőszakolását. ” A főszerkesztő szerint az Új Szó csak eszköz ebben a történetben, az ügy hátterében inkább a szlovák rádiót akarja megzabolázni a kormány. A szakemberek szerint a jogalapként idézett törvény nem írja elő azt, amit a tárca számon kért. /Csinta Samu: Névháború Szlovákiában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2007. július 3.

Bár kedvezően bírálták el a magyarországi pénzosztó szervezetek a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) pályázatait, még nem érkezett meg sem a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamainak költségei fedezésére szánt összeg, sem a szervezet működését biztosító pénzalap – tájékoztatott Lászlófy Pál István, az RMPSZ elnöke. Ennek ellenére Bolyai Nyári Akadémia óvodapedagógusok számára indult tanfolyama megkezdődött Csíkszeredában. A magyarországi előadók által vezetett tanfolyamon harmincan vesznek részt. Ezzel párhuzamosan zajlik a tanítóknak meghirdetett módszertani tanfolyam, harminc tanítóval. A rendezvény negyedét tudják fedezni helyi forrásokból, a többi magyar állami támogatásból származott minden évben. /Sarány István: Bolyai Nyári Akadémia – Késik a megítélt támogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2007. július 3.

Országos szinten július 2-án zajlott le a második írásbeli vizsga az érettségizőknek, ezúttal anyanyelvből. Magyarul 7570-en, németül 979-en írtak dolgozatot. A magyarból érettségizők tételén Radnóti Miklós Elégia című verse szerepelt, majd Sütő András – Egy lócsiszár virágvasárnapja és Örkény István – Tóték című színműve között választhattak, végül pedig monológot kellett írniuk a diákoknak, aminek az utolsó mondata az kellett hogy legyen, „Ez, ami nekem számít. ” Az érettségizők nagy többsége úgy vélte, hogy a tételek könnyűek voltak. /B. Z. : Elégia és Tóték a magyar érettségin. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2007. július 3.

Megkezdte első teszthíradóinak a gyártását a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) márciusban indított rádióprodukciós irodája. Ha az egyeztetések sikerrel zajlanak, rövid időn belül egész Erdélyben hallhatók lesznek a Marosvásárhelyen működő iroda produkciói. /Mihály László: Megszólalt a bizalom hangja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2007. július 3.

Két új televíziót indít Csíkszeredában a kolozsvári Europe Media Kft. A tervezett napi 24 órás, magyar nyelvű adásban saját készítésű műsorok is lesznek, a sugárzott adásban román, a kábelhálózaton magyar nyelven. Szeptembertől indítaná az adásokat az Bogdan Eduard újságíró tulajdonát képező cég. Bogdan Eduard elmondta, az M-Ciuc Tv és a Sun Tv közös projekt részei. A Sun Tv földi sugárzású műsorában egy kisebb, román nyelvű műsor mellett két szatmári, magyar nyelvű műholdas adó, a Fény Tv mulatós-népzenei, illetve a Galaxia Tv könnyűzenei műsorát is sugározzák. Az M-Ciuc Tv pedig kábelhálózaton jut el a nézőkhöz, 24 órás magyar nyelvű adást terveznek. /Kovács Csaba: Tévénevet keresnek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2007. július 3.

A kormány elfogadta a Román Országos Levéltár és a Magyar Országos Levéltár ez év márciusában született együttműködési megállapodását, amely által törvényes keretet öltött a két fél között még 2004-ben megkezdett tárgyalássorozat. A megállapodás kitér a szervezeti, tudományos és személyzeti kérdésekre, az oktatási, kutatási és humánszervezési feladatokra is. Jelentős teret szentel a felek közötti tapasztalatcserének, a szakemberek kölcsönös továbbképzésének, felkészítő tanfolyamok és kutatási programok megvalósításának. /Együttműködési megállapodást kötött a román és a magyar országos levéltár. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2007. július 3.

„A Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF) működésének tíz esztendeje alatt igazolta létjogosultságát és teljesítette célkitűzéseit” – szögezi le a CSÉF közleménye. Hatást gyakoroltak a régió értékrendszerének alakulására (Kossuth-szobor, községrendészet, falumonográfia, beteggondozói hálózat, közösségalapú fejlesztési terv stb.). A fórum megállapította: „Közösségi fennmaradásunk ma nagyobb veszélyben van, mint bármikor évezredes történelmünk során, hisz a román nemzetállami hatalom folyamatos románosító törekvései mellett szembe kell néznünk a globalizáció erkölcs- és nemzetromboló hatásával, gazdasági expanziójával is”. Megoldásként a gazdaságilag erősödő, autonóm Székelyföld megteremtését látják. /Értelmiségiek közleménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2007. július 3.

Alapfokon pert nyert a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ellen az eltávolított Bátori Gyula, Szatmár megyei gencsi lelkész. Július 1-jén a vasárnapi istentisztelet ideje alatt az egymásra acsarkodó gencsiek között az utcán pofozkodásig fajult a tavaly februárban felfüggesztett református lelkész körüli botrány. Bátori Gyulát az egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt függesztette fel az egyházkerület vezetőségeA gencsi egyházközség az Új Kézfogás Közalapítványtól nyert támogatást 2003-ban földvásárlásra. Két évvel később a püspökség megállapította, hogy a 24 900 dollárból vett 162 hektárnyi területet a lelkész eladta, és ennek ára nincs a gyülekezet tulajdonában. A felfüggesztéséről szóló egyházi határozatot Bátori világi bíróságon megtámadta. Az egyház kilakoltatási eljárást kezdeményezett, ugyanis Bátori családjával nem hagyta el a parókiát. A parókia kiürítését végül Bátori nélkül kezdték meg. /Babos Krisztina: Verekedés a papviszály miatt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2007. július 3.

A Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére idén a száz éve erdélyi gyűjtőúton járt Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának avatnak emléktáblákat. Bartók Béla 1907 júliusában Kilyénfalván szállt meg Kristó László tanítónál. A falunapok alkalmával rendezett emléktáblaavató ünnepségen Kolumbán Imre polgármester, majd Gáll Endre nyugalmazott tanító méltatta a nagy művészt. A Kiss László kőfaragó által készített márványtáblán Pálfi Sándor szobrász által, Bartókról készített dombormű kapott helyet. A helyi Székely Nemzeti Tanács által a kultúrotthon oldalára helyezett emléktáblát Elekes Józsa Márton helyi elnök és Szász Lajos leplezték le. /Bajna György: Emléktábla Bartók Bélának. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2007. július 3.

Szokásos hónap eleji látvány a csíkszeredai patikáknál: kígyózó sorokban várakoznak főként a krónikus betegek, hogy megkaphassák erre a hónapra is gyógyszereiket azelőtt, mielőtt elfogyna az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekre megszabott pénzkeret. /(Forró-Erős Gyöngyi): Szokásos hónap eleji sor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2007. július 3.

Sepsiszentgyörgyi énekes, Érsek Csaba Sándor nyerte meg a Duna Televízió Pacsirta népdalversenyét, a közönségdíjat és a második helyezettnek járó elismerést pedig András Orsolya, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Gimnázium tizedik osztályos diákja vehette át. A Mentor – Magyar csillagok tehetséggondozó sorozat keretében lezajlott vetélkedő döntőjét a hét végén a Ghymes együttes fesztiválján rendezték meg, a felvidéki Szikince-patak völgyében. Érsek Csaba a versenyre saját készítésű gardonnal jött el. A fiatal énekes nem először lép dobogóra: tavaly a Hajnal akar lenni vetélkedőn nyert első díjat. /Rostás-Péter Emese: Ének, gardonkísérettel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2007. július 3.

Aláírásgyűjtésbe fogtak a hívek Gergely István plébános Csíkszeredában maradásáért. Nem értik a csíkcsobotfalvi, csomortáni és csíksomlyói hívek, miért akarja áthelyezni plébánosukat, a mindenki által Tisztiként ismert Gergely Istvánt az érsekség. „A Gergely István által kiépített diakóniai tevékenység, a Lazarus és a Fodor Ház, a Csibész Alapítvány nem működtethető háromszáz kilométer távolságból” –jelentette ki dr. Soós Szabó Klára, a Tiszti maradásáért kezdeményezett internetes aláírásgyűjtés egyik szervezője. Gergely István egyik kezdeményezője és szervezője a több ezer fiatalt vonzó Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóknak, a diktatúra éveiben illegálisan is megszervezett CSIT-nek. A kilencvenes évek elején szorgalmazta az Ezer Székely Leány találkozók hagyományának felújítását. Lelkes támogatója a moldvai csángók ügyének, vallja, hogy vissza kell vezetnünk őket magyarságukhoz. 1992-ben megalapította az árvaházból kinőtt fiatalokat segítő Csibész Alapítványt. Azóta több mint 200 fiatalnak segítettek a munkahely- és lakáskeresésben, a társadalomba való beilleszkedésbent. /Kovács Csaba: Jegenyére helyeznék át Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2007. július 3.

Érdemes-e manapság, zömmel EU-n belül is határon-túli-magyarozni. Igaz, Elek Tibor irodalomtörténész felvetette: ha összmagyar irodalmat követel Erdély, miért osztogat belülre díjakat? Kisvárdán a színpadi körülmények szelektálják a díjra „alkalmas” produkciókat /egyes darabokat nem tudnak bemutatni Kisvárdán, az ottani színpad méretei miatt/. Régen szükség lenne már modern színházra Kisvárdán. Gergely Edit újságíró szerint vidékies, elavult, kiürült közeg Kisvárda. Érdemes volna a határon túli színházak fesztiválját mondjuk Szatmárnémetibe költöztetni. /Gergely Edit: Kisvárdaráló Szatmárda. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2007. július 3.

„Az ötödik, Mikházán megszervezett Csűrszínházi napokkal véget ért a rendezvény hőskora, jövőtől egész nyárra kiterjedő programot szeretnénk a színházi rendezvény köré kiépíteni” – nyilatkozta Szélyes Ferenc, a marosvásárhelyi színház művésze, a Csűrszínházi napok főszervezője. Volt Kacsó Sándor-emlékszoba-avató, könyvbemutató, képzőművészeti tárlat, bál, s jövőre koncertekben, színésztáborokban, tréningekben is gondolkodnak. /Bögözi Attila: Színház a csűrben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2007. július 3.

Marossárpatakon nagyobb munkálatokra csak pályázati alapokból lenne lehetőség, a helyi költségvetésből szinte semmire sem futja, szögezte le Ercsei György polgármester. Új kultúrotthon építését tervezik, amely az erdélyi fejedelmek mellszobrainak helyet adó park mögötti téren kapna helyet. Marossárpatak faluban megvan az építkezési engedély a víz bevezetésére. Egyelőre csak utcai és biztonsági csapokat szerelnének fel. Rövidesen elkezdik a település régi tárgyainak az összegyűjtését falumúzeum létrehozása céljából. Még csak terv szintjén, de készül Marossárpatak falumonográfiája is. A település történetét 1943-ig megírta néhai Adorjáni Károly tanító. Most az azóta bekövetkezett eseményeket kell megírni. A Marossárpataki Újság hét éve jelenik meg rendszeresen, 160-200-as példányszámban. Egyszemélyes vállalkozás, az újságot írja, szerkeszti, tördeli, nyomtatja, sokszorosítja és kézbesíti Berekméri Edmond pedagógus. Az újságot a Marossárpatakért Egyesület adja ki. Marossárpatakon egy udvaron három épületben működik a Szent Erzsébet Alapítvány gyermekotthona, ahol a gyámhatóság által kihelyezett azon kiskorúakról gondoskodnak, akikről szüleik lemondtak. Pál atya kezdeményezésére négy éve indult be a tevékenység, kezdetben hat gyerekkel, mára közel húsz kiskorú talált itt otthonra. /Marossárpataki vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2007. július 3.

Falunapokat és gólyafesztivált szervezett Sáromberkén a Patronus Pro Sarumberg Egyesület és a Milvus Csoport – Madártani és Természetvédő Egyesület. Nem maradtak el a sportrendezvények, gyermekversenyek, koncertek. Június 30-án a helyi kultúrotthon falán helyezték el Miholcsa József szobrászművész Ady Endre- emlékplakettet. A domborművel a költő születésének 130. évfordulójára emlékeztek. A kultúrotthon évek óta a költő nevét viseli. Bemutatták Berekméri D. István tanár II. Rákóczi Ferenc, az ország nélküli fejedelem című kötetét. Elhangzott, hogy a falu méltón lehet büszke a tanárra, hiszen a Telekiek életét epikus énekköltészetben elmesélő szerzeménye után arra is vállalkozott, hogy hasonló műfajban megírja a fejedelem életútját. A mű az irodalom és a történelem határán mozog. /Berekméri Ildikó: Sáromberki falunapok és gólyafesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2007. július 3.

Hogy lovas nemzet a magyar, az a hét végén Gidófalván tartott falunapokon is bebizonyosodott. Gidófalván július 1-jén, vasárnap hét csapat mérkőzött meg a fogathajtó versenyen, a résztvevőket fúvósok vezették be. Ezután bevonult az árkosi, mikóújfalusi és gidófalvi rezesbanda mazsorettestől, kisdiákostól. /Mózes László: Lovas nemzet a magyar (Faluünnep Gidófalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2007. július 3.

Árkoson a falunapon Gelei József portrédomborművel ékített márvány emléktáblát avattak, melyet a Kaán Kálmán Alapítvány és Mezőtúr testvértelepülés önkormányzata helyezett el a tudós nevét viselő iskola homlokzatára, dr. Gelei József (1885–1952) halálának 55. és a testvértelepülési kapcsolat felvételének 15. évfordulóján. A Gelei János-portrédomborművet, akárcsak a kálnoki dr. Bedő Albertét, E. Lakatos Aranka készítette, akinek több mint ötven köztéri szobra áll a Kárpát-medencében, s aki a mezőtúri művészeti telep alapító tagja. Márk Attila gitárművész emelte a bensőséges hangulatú ünnepség színvonalát. /Kisgyörgy Zoltán: Emléktábla dr. Gelei Józsefnek (Árkos napja). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 601-615




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998