Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 641 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 631-641
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. május 3.

Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgató-helyettese, a magyar kormány Sapientia kuratóriumi képviselője rámutatott, az egyetemet finanszírozó magyar állam bizonyos szempontból ellenféllé vált. Folyamatosan magyarázkodniuk kell. A hivatalos üléseken vagy az erdélyi magyar sajtóban a magyar kormányzat általában negatív színbe kerül. Rá kell kényszeríteni az egyetemet, hogy racionálisan gondolkodjon és gazdálkodjon. Négy helyszínen – Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron –négy függetlenségre törekvő struktúra épült ki. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek integrálódnia kellene a Sapientiába. Az egyetem ragaszkodik a korábban megállapított – 30–30–30–10 százalékos – pénzleosztási arányhoz, ez gátja minden szakmai kontrollnak. Az egyetem hatalmas bérekkel működik, téves ez a percepció? – kérdezte Tibori Szabó Zoltán. Ha párhuzamos struktúrák működnek, az semmiképpen nem hatékony, szögezte le Zilahi László. A kuratórium úgy gondolta, amit dönt, arra a magyar kormány köteles átutalni a pénzt. Ez nem így működik. Zilahi szerint nagyon alacsony a tandíj a Sapeintián. – Idén a támogatás a tavalyit fogja megközelíteni. Tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kapott az egyetem. /T. Sz. Z. : Alaplogika: gombhoz a kabátot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2008. május 3.

Kató Béla református püspök-helyettes, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke kifejtette, a Sapientia három karának az akkreditálása már megtörtént, másik háromé folyamatban van, remélhetőleg 2009-ig ez is meglesz. Az intézmény akkreditációjának számos kemény feltétele van, például az, hogy az összbevétel 25 százalékát beruházásokra kell fordítani. Jelenleg az egyetem fő támogatója a magyar állami költségvetés, ez a pénz csak a működésre költhető, de arra sem elég; idén mintegy 400 millió forint hiányzik, ezt pályázatokból kell fedezni. Az eddig megszerzett telek- és ingatlanvagyon egy részének az értékesítéséből teremtik elő a fejlesztéshez szükséges összeget. Külső finanszírozásra azoknak a szakoknak van esélye, amelyek gazdasági ágazatokhoz kapcsolódnak – elsősorban a reál szakoknak. A történelmi magyar egyházak támogatása az, hogy egyházi tulajdonú épületekben működik az egyetem. Az épületekért jelentős összegű bért kérnek az egyetemtől, mert az egyházaknak ezer feladatuk van, nem csak a hitélet terén, hanem például az oktatásban is. Ott vannak a visszakapott gimnáziumi épületek, ezeket restaurálni kell, amire állami pénzt nem kapnak. Mindez terhet ró az egyházakra. Magyar kormányzati körökben nehezményezik, hogy az egyetemen megemelték a személyi jövedelmeket, ugyanakkor csekély tandíjakat kérnek. Ma már a bérek a minimumon vannak. A tandíjak esetében pedig szem előtt kell tartani, hogy sok magánegyetem létezik, még Székelyföldön is. Ezek az intézmények megengedhetik maguknak a diplomagyártást, azt, hogy párszáz euróért oklevelet adnak. A Sapientia-EMTE viszont nem erre vállalkozott, hanem minőségi oktatást szeretne megvalósítani. Székelyudvarhelyen vagy Kolozsváron ezelőtt 5–6 évvel egy hektár földet meg lehetett vásárolni kétezer euróért, jelenleg ma ez a százszorosát éri. Kolozsváron tervezték, hogy campus, könyvtár épül. Időközben a tervekről le kellett mondani, Ezeknek a telkeknek az értékesítésével fejleszthetik tovább az egyetemet. A belső ellenőrzés kialakítása folyamatban van. /E-R. F. : Nem zárkózunk el az építő kritikától. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2008. május 3.

Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia–EMTE rektora kifejtette, két párhuzamos folyamat zajlik. Az egyik a szakok akkreditációja, amely idén várhatóan lezárul. A másik szakasz az intézményes akkreditáció. A követelmények szerint a tanárok legalább 70 százalékának főállásúnak kell lennie. Vannak olyan szakok, ahol nincs megfelelő, fiatal oktatói gárda. Marosvásárhelyen kedvező a helyzet a műszaki szakoknál, több tucat fiatal doktorált. Csíkszeredában ez még nem sikerült. Van-e minden szakra kiterjedő kutatási stratégia. Csíkszeredában elkészült a könyvtár, Marosvásárhelyen megvan a bentlakás terve. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem voltunk elég bölcsek. Interjú Dávid László egyetemi tanárral, a Sapientia–EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2008. május 3.

Főleg a fiatal magyar medikusok keresnek külföldön megélhetést, fogalmazódott meg az orvostudományi és gyógyszerészeti konferencián. Az erdélyi doktorandusok 85 százalékának már külföldön van állása, mire befejezi az egyetemet Romániában. Romániában rosszabb az egészségügyi alapellátás, mint húsz évvel ezelőtt volt – mondják a szakértők. /Exportra termel a romániai magyar orvosképzés. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2008. május 3.

Béres András, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem korábbi rektora, frissen megválasztott elnöke szerint a színész, rendező, teatrológus és más színházi szakembereket képző egyetemnek van jövője. Az eddigi végzettek nagyon nagy százalékban a szakmában helyezkedtek el. Ehhez az is hozzájárult, hogy három székely város – Székelyudvarhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós – saját erőből színházat alapított, szervezett. Gondot jelent, hogy csökkent a művészet illetve a színház helye, szerepe, visszaesett az érdeklődés a színház iránt. A magyar színházak veszítettek a közönségükből. Marosvásárhelyen egy négy-ötszáz székes nagytermet nem tudnak megtölteni estéről estére. Szükséges, hogy a színészek, általában a színháziak anyagi megbecsülése helyreálljon. Vannak olyan fiatal művészek, akik napi megélhetési gondokkal küszködnek. /N. M. K. : Színházról remények és kétségek között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

2008. május 3.

Különvonat indul Budapestről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra – tájékoztatott Tánczos Barna szállításügyi államtitkár. A Keleti pályaudvarról induló szerelvény végállomása várhatóan Csíkrákos lesz. A mintegy ötszáz zarándokot szállító szerelvényt a gyergyószárhegyi állomáson maga Tánczos Barna és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke fogadja. Az RMDSZ-es államtitkár a csíksomlyói búcsúhoz kötődő eseményként kiemelte a gyimesbükki vasútállomás kétnyelvű (magyar–román) emléktábla-avató ünnepségének fontosságát, hiszen ezt a román hatóságok évekig megakadályozták. A helyi önkormányzat és a magyarországi alapítványok kezdeményezésére márványtáblával adóznak Pfaff Ferenc mohácsi származású építész, műegyetemi tanár emlékének, akinek nevéhez számos jelentős vasútállomás tervezése fűződik, többek között a gyimesbükkié is. /Különvonat és emléktábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2008. május 3.

Május 4–14. között Brassóban tartják a IV. Interetnikai Színházi Fesztivált, a romániai kisebbségi színházak, társulatok vándorló seregszemléjét. A kétévente szervezett fesztivál az egykori, Sepsiszentgyörgyön elindított színházi kollokvium felújítása, a seregszemlén bemutatkozik az erdélyi magyar társulatok zöme, illetve a nagyszebeni színház német tagozata és a bukaresti zsidó színház is. /Váry O. Péter: Színházi seregszemle Brassóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2008. május 3.

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Országos Tantárgyverseny egyik állomása volt a reneszánsz irodalmi és műveltségi alternatív vetélkedő Nagykárolyban. A diákok nyolc különböző megyéből érkeztek. A rendezvény főszervezői: Kiss Hajnalka, a Nagykárolyi Kalazanczi Szent József Római Katolikus Iskolaközpont magyar irodalom szakos tanára, Szabó Csilla és Putovits Tünde, a Nagykárolyi Elméleti Líceum magyar irodalom szakos tanárai voltak. /D. H. : Emlékezetes marad az országos tantárgyverseny alternatív vetélkedője is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 3./

2008. május 3.

Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) A jégkorszaknak vége… itt az olvadás! mottóval rendezte meg az idei ifjúsági majálist. Albert László AMISZ-alelnök 300-ra, vagy még annál is többre becsülte a negyedik alkalommal megszervezett ifjúsági majális részvevőinek a számát, ami a hét végére bizonyára növekedni fog. /Pataky Lehel Zsolt: Kár kihagyni a Kaszojálist. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2008. május 3.

Megjelent a Harangszó, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kéthetente megjelenő gyülekezeti lapjának pünkösdi száma. A lapban számos cikk szól az egyházmegyében történtekről, egyebek közt a Lugoson megtartott nemzetközi Szombati Szabó István szavalóversenyről. /Megjelent a Harangszó pünkösdi száma (2008/9.). = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2008. május 3.

1990-től kezdve, a Maros Megyei Könyvtár tájékoztató és bibliográfiai műhelye a Marosi Bibliográfiák – román nyelven feliratozva Bibliografii muresene – sorozatban gyűjti össze, mutatja be a megye „szellemi kincseit”. Eddig három típusú kiadványt adtak ki 8 kötetben: a megyében időszaki kiadványok bibliográfiáját; a megyében megjelent könyvek; valamint főleg az országban, de a hozzáférhetőség határain belül akár külföldön is megjelent, a tartalmukban megyei vonatkozású, a megyéről szóló könyvek bibliográfiáját. Ezek szakozott-osztályozott, mutatókkal ellátott bibliográfiák. Jelentős kiadványsorozat még a bio-bibliográfiák eddig megjelent két kötete, a román szépírókról és a megye területén élt és élő vagy innen elszármazott természet-, műszaki, mezőgazdasági tudományok jeles alkotó képviselőiről. Most mutatták be a könyvtár új kiadványát, a megyében kiadott és megjelentetett könyvekről készített bibliográfiát. A román és magyar címmel ellátott A Maros megyében kiadott könyvek, albumok, térképek bibliográfiája harmadik kötete a 2001-2005 közötti időszakot öleli fel. Az első kötet az 1990-1995, a második pedig az 1996-2000 évek kiadványait tartalmazza. Vintila Anna bibliográfus gyűjtötte össze a megye területén működő kiadóknál megjelent köteteket. /Fülöp Mária: Gondolatok egy bibliográfia kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

2008. május 3.

Ferencz Imre /sz. Kászonaltíz, 1948. szept. 28./ költő, szerkesztő Bukarestben folytatott egyetemi tanulmányokat. 1972-től a Hargita munkatársa. Publicisztikai írásainak javát könyvekbe menekíthette, vallja, az utóbbi két év terméséből állt össze a Búcsúrepülés című /Alutus Kiadó Csíkszereda 2008/, amely a Vadvessző, a Gyufa a zsebben, az Utánrendelés utódokról és a Madár a fényben címűek után az ötödik. /B. D. : Búcsúrepülés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

2008. május 4.

Boér Jenő, a temesvári Caritas és Egyház című lap főszerkesztője könyvében (Merjetek jók lenni…, Solness Könyvkiadó, Temesvár, 2007) a hit, a szeretet megnyilvánulásait, az emberséges cselekedeteket sorakoztatja fel. Mintegy tíz év karitatív eseményeiről szólnak a kötetbe foglalt beszámolók, riportok, krónikák, interjúk és portrék. Írásaiban a hivatásos karitatív intézmények mellett olyan magánszemélyeket, civileket is bemutat, akik segítették és odaadóan szolgálják embertársaikat. A temesvári egyházmegye Caritas-szervezete több szociális intézményt is működtet. Boér Jenő képet ad a Temesváron és Nadrágon létesített szociális étkezdéről, a Páter Jordán Menhelyről, amely hajléktalanokat fogad be éjszakára és étkezteti őket, a családi erőszak áldozatait befogadó Mária Otthonról, az újpécsi Szent Miklós gyermekfaluról, az újbesenyői, merczyfalvi, vecseházi gyermekotthonokról, ahol árva, mozgássérült vagy értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkoznak. /Szekernyés Irén: A jóság mércéje: a segítségnyújtás. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./

2008. május 4.

Megjelent Szőcs Béla nyárádszeredai plébános elmélkedéskötete Használjátok fel Isten kegyelmét! /Verbum Egyesület, Kolozsvár/ címmel. Május 5-én mutatják be a kétkötetes munkát, amelyet Oláh Dénes kolozsvár-szentpéteri plébános méltat. /Könyvbemutató Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./

2008. május 4.

Az idei pünkösdi búcsúra készülve kiadták a Csíksomlyói Magazint. Ez először 2005-ben jelent meg Gulyás László szerkesztésében. A jelenlegi szám a negyedik, 76 oldalt foglal magába. /Csíksomlyói Magazin. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./

2008. május 5.

„Az egyik román párt elnöke a minap azt mondta Szilágy megyében, hogy az RMDSZ-nek ideje volna ellenzékbe vonulnia. Az RMDSZ nem fogadja meg ezt a tanácsot, hanem arra fog törekedni, hogy jelöltjei vezető szerepet töltsenek be az önkormányzatokban” – jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Az RMDSZ 19 Arad megyei településen indít polgármester-jelöltet, és négyszáznál több helyi- és megyeitanácsos-jelöltje van. A megyei tanácselnöki tisztségéért Király András képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök indul, Arad polgármesteri tisztségéért pedig Bognár Levente jelenlegi alpolgármester. Bemutatta a Brassó megyei RMDSZ jelöltjeit a hét végén Brassóban Kovács Attila képviselő, Brassó megyei RMDSZ-elnök. Tóásó Áron Zoltán megyei tanácsos-jelölt hangsúlyozta, akár egy szavazaton is múlhat egy polgármesteri vagy tanácsosi tisztség megszerzése. Az RMDSZ Brassó megyében 19 jelöltet indít, polgármester-jelöltet pedig tíz településen állít. /Szórványpárbeszéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2008. május 5.

Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, a szervezet megyei tanácselnök-jelöltje Sipos Miklós esperes meghívására május 4-én az anyák napját ünnepelte Szatmárnémetiben, a Németi református templomban, délután pedig Kökényesden sportpályát avatott. Csehi Árpád fiatal jogász-közgazdász összesen nyolc települést keresett fel. Érszakácsiban részt vett az első Vadkörtevirág Fesztivál megnyitóján, majd Pusztadarócon, az ottani katolikus templom Szent József búcsúján. A következő négy héten valamennyi magyarok lakta településre el akar jutni. /Sike Lajos: Szatmári körúton Csehi Árpád. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2008. május 5.

A Magyar Polgári Párt (MPP) székelyudvarhelyi kampány-nyitóján bemutatták a szervezet Új lehetőség című politikai keretprogramját. Ennek sarkalatos pontjai a történelmi hagyományokra építkező aszimmetrikus regionalizmus, a Székelyföldnek sajátos státusú önkormányzati régióvá való alakítása, az erényre nevelésnek az oktatás középpontjába való állítása és a szakoktatás megerősödése. A politikai keretprogram alkotmányos alapot javasol az önkormányzatoknak, szorgalmazza az alkotmánybíróság megerősítését. /Közzétették az MPP keretprogramját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

2008. május 5.

Boros János nyolc éve Kolozsvár alpolgármestere. Amikor megválasztották, Gheorghe Funar nacionalista expolgármester azt mondta: ez a legsötétebb nap az életében. Most a megyei tanácsosi tisztséget pályázza meg. Úgy érzi, rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal ahhoz, hogy a városi és megyei döntéshozó testület között elősegítse az együttműködést. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, később a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben folytatott tanulmányokat. 1976–1990 között főmérnök, fejlesztési-beruházási főosztályvezető volt a Vízgazdálkodási Hivatalnál, 1990–1995 között fejlesztési-beruházási főosztályvezető a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóságnál; 1995-2001 között főelőadó az RMDSZ Ügyvezető Elnökségénél; 1996–1997 között építkezési ellenőr az Erdélyi Református Püspökségen. 1992–2000 között kolozsvári városi tanácsos, 2000-től alpolgármester. /Kiss Olivér: Bemutatjuk jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2008. május 5.

Az ÚMSZ először készített interjút a Magyar Polgári Párt jelöltjével, Csinta Samuval, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltjével. Csinta Samu lemondott a Krónika főszerkesztői tisztségéből, és elvállalta a jelöltséget MPP-színekben. Nem bánta meg? – hangzott Salamon Márton László főszerkesztő kérdése, hozzátette, Csinta Samu védekező állásban lép fel Antal Árpáddal, az RMDSZ jelöltjével szemben. Nincs amiért védekezzen, felelte Csinta. – Az MPP a tisztaságot, a moralitás igyekszik meghonosítani. Vissza kell adni az embereknek a hitét. Sepsiszentgyörgy eddig az RMDSZ-politika szervilis kiszolgálója volt, ami a városgazdálkodás kárára ment. Sepsiszentgyörgy – a legnagyobb magyar többségű város Romániában – sereghajtó szerepben kullog, mondta. /Salamon Márton László: Kisvárosi jelöltlegendák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2008. május 5.

Tervezzünk együtt, döntsünk közösen – mondta Bunta Levente, RMDSZ székelyudvarhelyi polgármester-jelöltje kampányindító sajtótájékoztatóján. „A pályázati pénzek lehívásában van tapasztalatom, hiszen megyei tanács-elnökként már bizonyítottam” – jelentette ki. A területi autonómiáról szólva kifejtette, vissza kell szerezni és meg kell őrizni az erdőket, földeket, iskolákat, egyházi ingatlanokat. /Bágyi Bencze Jakab: Békét ígértek Udvarhelynek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2008. május 5.

Tamás Sándor, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje Orbaiszéken kezdte május 2-án választási kampányát. Elsőként Orbaiteleket kereste fel, majd Barátost, Pákét és Csomakőröst. Kampányútján elkísérte Lőrincz Zsigmond is, az RMDSZ kovásznai polgármester-jelöltje. Orbaiteleken a legnagyobb probléma az út. Barátoson az összefogás hiányát tették szóvá. Pákéban az fáj a legjobban a falu lakóinak, hogy a 2000 és 2004 között hatalmon levő önkormányzat elvette, megcsorbította a falu legelőjét, Csomakőrösön a legnagyobb gond a szeméttároló telep, az út és a közvilágítás. Tamás Sándor úgy látja, hogy a magyar egységet helyre kell állítani. /Bodor János: Meg kell keresni a közös pontokat (Kampányúton az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

2008. május 5.

A Székely Nemzeti Tanács nem pártokat, személyeket, hanem elveket, értékeket, célokat támogat a júniusi önkormányzati választásokon – jelentette ki az SZNT Állandó Bizottságának május 3-i ülése után Izsák Balázs elnök. Tisztázni kívánják, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések illeszkednek az ET ajánlásaihoz, és szeretnék, ha az ET újabb dokumentumot fogadna el, amelyben egyértelművé teszi ezt a kérdést. /Farkas Réka: Autonómiának elkötelezett önkormányzatokat (Ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

2008. május 5.

Szovátán a római katolikus templom kertjében május 4-én felavatták Márton Áron püspök mellszobrát, Bocskay Vince szobrászművész alkotását. Az avatáson részt vett dr. Jakubinyi György érsek is, aki az ünnepi szentmisét celebrálta. Beszélt kiemelkedő elődje nagyságáról. Péter Ferenc, Szováta polgármestere meggyőződése, hogy a püspök ma is munkára buzdít, összefogásra szólít. Non recuso laborem – Nem vonakodom a munkától – olvasható a szobor talapzatán Márton Áron közismert jelszava. A szobrot Sánta Csaba és csapata öntötte bronzba, a mellszoborhoz méltó talapzatot a csíkszeredai szobrász, Dóczy András készített. /N. M. K. : Márton Áron-mellszobor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2008. május 5.

A Mátyás király szoborcsoport állaga romlik, szükség van a restaurálására. Szabó Bálint, az Utilitas Kft. vezetője, a restaurálási tervek egyik kidolgozójaként elmondta, 2006-ban kellett volna nekifogni a kutatásnak-tervezésnek. A 2006-ban kitűzött első versenytárgyalásra senki sem jelentkezett, mert hibás volt a kiírás: „új szobor állításáról” szólt. A második versenytárgyalásnál pontosított a városháza: „nem új, hanem a régi” szobor restaurálásáról van szó. Azonban nem akarták finanszírozni a szükséges előtanulmányokat, kutatásokat, ezért elutasították az Utilitas ajánlatát. A harmadik versenytárgyalást 2007 júniusában – egyedüli jelentkezőként – az Utilitas nyert meg, a társult Kolozsi Tibor szobrászművésszel. 2007. augusztus 28-án aláírták a városházával a restauráláshoz szükséges kutatásra-tervezésre vonatkozó szerződést. A szobrot védő fakerítést többször össze-vissza törték, félretolták, ezért senkit sem büntettek meg, a kárt nem térítették meg. Két és fél hónap kellett ahhoz, hogy a miniszteri jóváhagyás megtörténjen. /Nagy-Hintós Diana: Nem fejeződik be idén a Mátyás király szoborcsoport restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2008. május 5.

Immár 15. alkalommal rendezték meg Erdőszentgyörgyön a Szent György-napokat, melyen kórházavató és európai tanácsadó központ megnyitása is volt. Az rendezvénysorozat palotabállal vette kezdetét május 3-án a Rhédey-kastélyban, ahol a csíkszeredai Codex régizene-együttes biztosított korabeli zenét. Másnap felavatták a kórház frissen felújított épületét, majd az újonnan kialakított Europe Direct információs irodát, ahol bemutattak egy Erdőszentgyörgyről, a kisváros lehetőségeiről szóló filmet és fejlesztési tervezetet. A testvértelepülés, Celldömölk Soltész Lajos Színháza jelentkezett előadással. A gazdasszonyok töltöttkáposzta- és gulyásfőző versenyen bizonyíthattak. /Kovács Zsolt: Szent György-napok Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

2008. május 5.

Kaslik András, a Pro Majláth Egyesület elnöke a majláthfalvi bentlakásról elmondta, az iskolaépülethez ragasztott új épület emeleti része nyárig valószínűleg elkészül, ahol 12-15 gyermeket lehet majd elszállásolni. /Balta János: Ősztől bentlakás Majláthfalván? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2008. május 5.

A Kisiratosi Máltai Háznak az utóbbi években önfenntartóvá kellett válnia, amit a haszonbérben végzett földművelésből próbálnak megvalósítani. Almási Olga, a Máltai Ház vezetője elmondta, közel 400 hektár földet művelnek meg, amiből 12 hektár a sajátjuk. A talajműveléshez szükséges gépeket a Sapard programhoz benyújtott pályázat támogatásával vásárolták. A beutalt 45 idős és beteg ellátásához szükséges tejet a 12 tehén biztosítja, míg a húst a 45 sertés, továbbá az 5 borjú. Kemény küzdelmet folytatnak a Máltai Ház fenntartásáért, ahol a beutaltak közül 38 pelenkázásra szorul, 11 betegápoló gondoskodik róluk. /Balta János: Gondoskodni minden áron. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2008. május 5.

Május 4-én éjjel az erdővidéki Köpecbányán több mint ötven magyar és roma nemzetiségű polgár támadt egymásra a település központjában. „A konfliktus azt követően robbant ki, hogy a helyi magyarok megelégelték a településen mindennaposnak számító, romák által elkövetett lopásokat, ráadásul szerintük a helyi hatóságok sem tudnak mit kezdeni a helyzettel” – nyilatkozta Buzsi Andrea megyei rendőrségi szóvivő. A magyar közösség képviselőinek elmondása szerint az egykori bányásztelepen a két etnikum közti konfliktus nem új keletű: a mintegy kétszázötven lakosú faluban élő, körülbelül negyven-ötven roma „évek óta félelemben tartja” a település lakóit. Legtöbbjük személyazonossági igazolvánnyal sem rendelkezik. Hol szénát, hol fát, hol háziállatokat visznek el a köpecbányaiak portájáról, megdézsmálják a termőföldeket is, ráadásul felügyelet nélkül legeltetik az állataikat a környékbeli legelőkön. /Gyergyai Csaba: Konfliktus Köpecbányán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

2008. május 5.

Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi ünnepségek idején Pro Urbe-elismerésben részesül Bunika Mihály kereskedő, Péter Albert nyugalmazott tanár, László Attila zenetanár, kórusvezető és Gheorghe Zaharia köztisztviselő. Sepsiszentgyörgy önkormányzata post mortem díszpolgári címet adományozott Marco Bota svájci állampolgárnak. Harmincezer kötetes könyvgyűjteményét, mely sok irodalmi, természettudományos kuriózumot is tartalmaz, családja átadta a Bod Péter Megyei Könyvtárnak. /Simó Erzsébet: Taps nélkül a közért (Pro Urbe-díjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 631-641




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998