Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 506 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 481-506
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. április 2.

A román gyógyszerek 25 százalékának emelkedett az ára termékenként körülbelül egy lejjel. Az importorvosságok ára tíz százalékkal csökkent, ezzel könnyítik a lakosság hozzájutását az orvosságokhoz. Az új árpolitika a minisztérium becslése szerint 110 millió eurós megtakarítást hoz a tárcának. A megtakarított összeget a folyamatban lévő, valamint új programok fejlesztésére fordítják, jelentette be Ion Bazac egészségügyi miniszter. /Szávuj Attila: Több mint százmillió eurós megtakarítás a gyógyszerárakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2009. április 2.

Mozgalmas napok elé néz az RMDSZ, a héten első alkalommal összeül az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF). „Egy olyan fórumról van szó, amelynek célja közös nevezőre jutni különböző kérdésekben, ugyanis csak ily módon lehet hatékony a romániai magyarok érdekeinek képviselete” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Rajtra kész az egyeztető fórum. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2009. április 2.

Bizalmatlansági indítványt nyújthat be az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen, amennyiben a kormány felelősséget vállal a parlamentben a négy törvénykönyv elfogadásáért, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. „A szövetségen belül még nem vitatták meg ezt a kérdést, azonban megfontolandó a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége PNL-vel közösen” – nyilatkozta Markó. Hozzátette, az RMDSZ képviselői jelenleg a törvénykönyvek kidolgozásában vesznek részt, a viták során pedig számos módosító javaslattal álltak elő. /RMDSZ-PNL bizalmatlansági indítvány? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2009. április 2.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete választmányi ülést tartott, amelynek legfontosabb napirendi pontja a tisztségviselők megválasztása volt. Meglepetés nem történt, minden tisztség esetében csak egy jelöltnek kellett bizalmat szavazni. A választmány elnöke ismét Bognár Levente lett, az alelnök Albert László, a titkár pedig Búza Gábor. Bognár Levente megköszönte a bizalmat, majd elmondta, stílusváltást, nagyobb nyíltságot szeretne meghonosítani. /Irházi János: Választmányi ülés az aradi RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2009. április 2.

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke bemutatta az új elnökségi tagokat, akik közül Szász Enikő (művelődési alelnök), Kiss Ferenc (oktatási alelnök) és Szabó Ferenc (temesvári szervezési alelnök) vettek részt sajtókonferencián. A megyei elnök elmondta, hogy a legutóbbi TKT ülés résztvevői elfogadták a Temes megyei szervezet megerősítését célzó stratégiát, amelynek lényege Temesvár, illetve a megye körzetesítése és egy-egy felelős szervező kinevezése minden körzetben. 7000 aláírással támogatják a Temes megyei magyarok az RMDSZ EP-listáját, ami 2000-rel több az elvárt 5000 aláírásnál. /Pataki Zoltán: Szervezési újítások az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2009. április 2.

Néhány nappal ezelőtt a korábbi aradi alprefektus úgy tudta, kormányfelügyelőként kénytelen lesz Bukarestben lakni, a most megjelent kormányhatározat szerint viszont Horváth Leventét Arad megyéért felelő környezetvédelmi kormányfelügyelőnek nevezték ki. Ezzel megőrizhette magas rangú kormánytisztviselői címét, pontos feladatairól, munkaköri kötelezettségeiről a későbbiekben döntenek. /Irházi János: Horváth Levente mégis Aradon dolgozhat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2009. április 2.

Sajtótájékoztatón ismertették álláspontjukat a megyei költségvetés-elosztással kapcsolatban a gyergyói MPP-s és RMDSZ-es megyei tanácsosok. Az MPP-sek Gyergyó büntetését látják a mindössze 400 000 lejes kiutalt összeg mögött, az RMDSZ-esek hangoztatják: elégedettek nem lehetnek, de ez érvényes a megye minden településére; a keret kisebb volt az elvárásoknál. Sajnálatos és szégyenletes, amit a megyei önkormányzat Gyergyószentmiklóssal művel – vélte Árus Zsolt MPP-s megyei tanácsos. Árus módosító javaslatot küldött, azonban az ülésen a kérést nem bocsátották szavazásra. Borboly Csaba megyei tanácselnök azt állította, hogy nem érkezett ilyen módosító javaslat a szabályzatban előírt három nappal az ülés előtt. Az MPP-s tanácsos kitart amellett, hogy eljuttatta a levelet. /A gyergyóiak nem lehetnek elégedettek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

2009. április 2.

A sajtó szerepéről, a toleranciáról, a szólásszabadságról szervezett konferenciát a Project on Ethnic Relations április 1-jén. Az eseményt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával közösen szervező Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja, Szász Attila szerint a szólásszabadság van veszélyben. „A sajtó azért nem annyira hülye – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsadó, aki szerint a gyűlöletbeszédet büntetni kell. /Mihály László: Ki nevel a végén? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2009. április 2.

A helyi és megyei önkormányzatok egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak arra vonatkozóan, hogy a Boc-kormány hogyan is képzelte el az egészségügyi decentralizációt, illetve ez milyen pénzből valósulna meg. Dan Nica miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter március 18-án jelentette be: két héten belül az önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek a kórházak. „Jónak találom a kormány intézkedését, mert a decentralizációt és ezáltal a helyi autonómiát szolgálja, viszont a rendelet a jelenlegi formájában nem jó” – fejtette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A kormánynak ugyanis a finanszírozási kerettel együtt kellene átadnia az egészségügyi intézményeket. Borboly szerint a csíkszeredai sürgősségi kórház, illetve ennek Szentegyházára és Gyimesközéplokra kihelyezett alegységei, valamint a gyergyótölgyesi pszichiátriai intézet kerülne a Hargita Megyei Tanács fennhatósága alá. Gyergyószentmiklóson a városi kórház kerülne önkormányzati hatáskörbe. Egy-két hónapon belül feléleszthetné kórház-egyesítési projektjét a nagyváradi önkormányzat, ha a város kórházai teljes egészében a fennhatóságuk alá kerülnek – közölte Biró Rozália alpolgármester. A városvezetés négy kórházat vonna össze. /Csak ígéret a decentralizáció? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2009. április 2.

Parászka Boróka készített interjút Markó Bélával, az RMDSZ elnökével a budapesti Magyar Narancs hetilapban. Arra a kérdésre, hogy van-e Markó-Tőkés konfliktus, Markó kifejtette: Nincs személyes konfliktus. Elvi oka van a szembenállásnak. Kialakult a mérsékelt-radikális ellentét. Markó a mérsékelt politizálás híve volt: párbeszéddel el tudják érni a román parlamentben az erdélyi magyarság kívánatos céljait. Kialakult az a felfogás, hogy Markóék baloldaliak, Tőkésék jobboldaliak, ezt Markó nem fogadja el. Miért most kellett békét kötni, kérdezte Parászka. Kényszerhelyzetben voltak, felelte Markó. Olyan helyzetben van a magyarság, hogy el kell fogadni az egységes fellépést. A gondolkodásbeli különbségek meg fognak maradni. Tőkés Lászlónak deklarált szövetségese Orbán Viktor. Markó következetes híve az egyenlő távolság tartása elvének, állította Parászka, majd az interjúban megkérdezte Markót: húsz éve jelen van a politikában, nem fáradt el? Időnként érez fáradtságot, válaszolta, „időnként le kellene ülni és reflektálni arra, hogy mi van. ” /Parászka Boróka: „Másik üzemmódra állunk” – Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. = Magyar Narancs (Budapest), 2009. április 2./

2009. április 2.

Dokumentációs és információs központot avattak Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskolában. A befektetés összértéke 88 000 lej, ebből 42 000 lejt a szaktárca, a többit pedig a községi tanács állta. A központot a diákok és a pedagógusok mellett a község lakosai is igénybe vehetik. /(N-H. D.): Dokumentációs központot avattak Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2009. április 2.

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a polgármesteri hivatal és a helyi tanács támogatásával a csomakőrösi emlékház kertjében négy kopjafát állít Baktay Ervin, dr. Debreczy Sándor, Duka Tivadar és Marczell Péter emlékére. A kopjafákra ékírással vésték a Kőrösi Csoma Sándor munkásságának feltárásában, illetve megismertetésében kiemelkedő szerepet betöltő személyiségek nevét, születési és elhalálozási évét. Baktay Ervin (1890–1963) orientalista, indológus, művészettörténész 1926–29 között Nyugat-Tibetben járt, ahol emléktáblával jelölte meg Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyeit. Számos érdekes kötete közül kiemelkedő a Kőrösi Csoma Sándor (1962) című. Dr. Debreczy Sándor (1907–1978) egyetemi tanár Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete című kötetével alkotott maradandót Csoma szellemiségének ápolásában. Duka Tivadar (1825–1908) orvos, India-utazó, Kőrösi Csoma Sándor munkásságának első tudományos feldolgozója. Nyugalomba vonulva, 1874-ben Londonban telepedett le, s minden idejét a Csoma-hagyaték feldolgozásának szentelte. Munkája a Csoma-kutatásban máig is alapműnek számító Life and Works of Alexander Csoma de Körös (London, 1885), illetve magyarul az Akadémia gondozásában kiadott Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai (Bp., 1885) című könyve. Marczell Péter (1936–2007) ugyan közgazdász volt, de élete nagy részét szintén a Csoma-kutatásnak szentelte. Nyomába szegődve barangolt Indiában és Tibetben, mindenhol megfordult, ahol Kőrösi Csoma hosszabb időt töltött. Számos tanulmányt írt, legjelentősebb A valósabb Kőrösi Csoma-képhez – Adatok, terepvizsgálatok, találkozások című kötete, amelyben friss, új, modern képet ad Csoma életéről és munkájáról. A kopjafákat az április 4-én tartott emlékünnepségen avatják fel. /Bodor János: Az elismerés kopjafái Csomakőrösön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

2009. április 2.

Máris nagy sikere van Szatmárnémetiben, a neogótikus Vécsey-házban Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrászművész kiállításának, pedig csak április 2-án nyitják meg. Kovács Géza eredeti végzettsége gépészmérnök, hegesztéssel készített tárgykollázsnak nevezi alkotásait, ezek többnyire használt és eldobott fémdarabokból összeállított különleges szobrok vagy inkább térplasztikák. Kovács Gézának ez már a 82. egyéni tárlata, külföldön is többször kiállított, tíz országban őrzik alkotásait, eddig 15 képzőművészeti (köztük francia és spanyol) díjjal tüntették ki. Leginkább a két éve kapott Pro Cultura Hungarica kitüntetésre büszke. /Sike Lajos: Minden fémkupacban több kompozíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2009. április 2.

Április 1-jén megtelt Aradon a Jelen Ház kávézója, ahol a Jelen Galéria vendégül látta az első alkalommal megrendezett Kölcsey-tárlatot. A Kölcsey Egyesület nemrég megválasztott új vezetősége úgy döntött: a hagyományos rendezvényeken kívül újabbakra is gondol, így kért fel aradi magyar képzőművészeket, hogy együtt állítsanak ki munkáikból. Brittich Erzsébet, Eisele-Szűcs Zoé, Kett Groza János, Laukó Katalin, Móré-Sághi Annamária, Ódry Mária, Simó Margit, Siska-Szabó Hajnalka, Szép Zoltán és Takács Mihály két-két alkotása került a falakra. Mind a szervező Kölcsey Egyesület, mind a házigazda Jelen Galéria ezért arra kéri a most kimaradt művészeket, hogy a következő csoportos kiállításon legyenek jelen. A tárlatot házigazdaként Böszörményi Zoltán köszöntő szavai nyitották meg, majd Jankó András elnök ismertette a Kölcsey Egyesület terveit, amelyek nemcsak további tárlatokat, hanem zenei elképzeléseket is tartalmaznak. /Kiss Károly: Kölcsey-tárlat a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2009. április 2.

András Sándor költő, tanulmány- és prózaíró tartott felolvasóestet a Korunk Akadémia meghívására, a Kolozsvár Társaság székhelyén megtartott rendezvényen. András Sándor ismertette életútjának fontosabb állomásait. Aktívan részt vett az egyetemi ifjak oldalán az 1956-os forradalomban, ennek következtében kényszerült elhagyni Budapestet és Angliába menekült. Angliába menekülve egyetemi tanulmányokat folytatott, de kétkezi munkát is végzett. Később Amerikába költözött, ahol magyar nyelvet oktatott több egyetemen. András Sándor az Arkánum, 1981 júniusában Washingtonban indult irodalmi folyóirat alapításában, szerkesztésében és kiadásában is jelentős szerepet vállalt. /Potozky László: Egy nyugati magyar író életműve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2009. április 3.

Elfogadták azt a törvénytervezetet, amely csak azon személyek esetében tiltja meg a nyugdíjak és az állami fizetés halmozását, akik nyugdíjának összege meghaladja a bruttó átlagbért, az 1693 lejt. Még nem lehet tudni, hogy a törvénytervezet által érintett, hozzávetőlegesen 20 000 személy a nyugdíját vagy az állami fizetést választja. /Halmozni lehet a nyugdíjat a fizetéssel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 3.

Április 2-én a székely városok képviselőivel tanácskozott Budapesten Sólyom László köztársasági elnök. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a találkozó után elmondta: ez az első alkalom, hogy a köztársasági elnök székelyföldi megyei tanácselnökökkel, önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel tanácskozott. Az államfőnek vázolták a székelyföldi fejlesztési programokat. Hozzátette: a megbeszélésen Székelyföld politikai helyzete, a területi autonómia kérdése is felmerült. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta: megköszönték az államfőnek, hogy március 14-én elment Székelyföldre, ünnepelni a határon túli magyarokkal. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: tájékoztatták az államfőt arról is, hogy a romániai parlamenti választások után mennyiben változott a helyzet Székelyföldön. Az új kormány megpróbálta a magyar tisztségviselőket leváltani a tisztségükből, ezért megmozdulások voltak – mondta. Kiemelte: Székelyföldön az aszimmetrikus autonómia elvét támogatják, ami azt jelenti, hogy minden régiónak akkora legyen az autonómiája, amekkorát az a régió szeretne. A Székely Városok Szövetségének tagjai hangsúlyozták, a megbeszélésen szó volt konkrét székelyföldi fejlesztési tervekről is, mint például a Szent Anna-tó felé vezető út rehabilitálása, valamint magának a tónak a rendbetétele. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleménye beszámolt arról, Sólyom László támogatását kérték európai uniós pályázataik előkészítésének magyarországi szakmai segítéséhez, a testvérvárosi kapcsolatok európai kiépítéséhez, továbbá egy Székelyföld monográfia elkészítéséhez és kiadásához, illetve a Magyar Tudományos Akadémia fokozottabb szerepvállalásához a térségben. /Székely városok képviselői Sólyom Lászlónál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 3.

Rossz irányba halad az ország, az életkörülmények további romlása várható, és továbbra sem „főnyeremény” magyarnak lenni Romániában – véli az erdélyi magyarok többsége. Csökken Traian Basescu népszerűsége a magyarok körében. Az RMDSZ-EMNT listára a biztos szavazók 86,9%-a voksolna, az erdélyi magyaroknak 53,4%-a vallotta azt, hogy biztosan részt vesz a júniusi megmérettetésen – derül ki az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatásból. A Közélet és közérzet Erdélyben című felmérést a kolozsvári a Kvantum Research Kft. végezte. Az erdélyi magyarokat is elsősorban a saját életkörülményeiket meghatározó problémák megoldatlansága foglalkoztatja leginkább. A kérdezők által felsorolt, az ország egészét is érintő gondok közül az alacsony nyugdíjak, jövedelmek növelése; az adók csökkentése; a fiatalok lakásgondjának kezelése szerepel a toplista élén. A székelyföldi területi autonómia a 11., a magyar karok létrehozása a BBTE-n a 12. helyre került a 16-os listán, a magyar közösség arányos képviseletének biztosítása az állami intézményekben a 14., a kulturális autonómia megvalósítása pedig a 15. helyen szerepel. Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint melyek azok a problémák, amelyek az RMDSZ-t foglalkoztatják, a jegyzék egészen másként alakul. A megkérdezettek nagy része szerint a szövetség mindenek előtt a területi és a kulturális autonómiával, a magyar karokkal, ingatlan-visszaszolgáltatással van elfoglalva, a szociális kérdések, amelyek megoldását a lakosok sokkal égetőbbnek tartanak, csak ezután következnek. A magyarok többsége (65%) az RMDSZ-től elsősorban nem az országos problémák megoldását kéri számon, hanem azt várja el, hogy a magyarokat érintő gondokra keressen megoldást, tehát az RMDSZ-nek tulajdonított prioritás-lista megfelel a lakosságnak a szövetség irányába megfogalmazott elvárásaival. A megkérdezettek pozitívan ítélik meg az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. A magyar politikusok ismertség, illetve bizalom-indexe a következőképpen alakul: Markó Béla 98,5% (ismertség) – 66,1% (bizalom), Tőkés László esetében ez az arány 98,3% – 67%. A bizalom-index tekintetében az első Frunda György /70,3 %-os, nagyobb Tőkésénél!/, a negyedik Borbély László /64 %/, ötödik Sógor Csaba /58,5 %/, következők: Eckstein-Kovács Péter /45,2 %/, Korodi Attila /44,8 %/, Kelemen Hunor /43,3 %/, Verestóy Attila /35,1 %/, Winkler Gyula /33,7 %/ és Szász Jenő /32,7%/. A biztos szavazók körében az RMDSZ-re 83,3% az MPP-re pedig alig 7,7% szavazna. 2008 áprilisához mérten ez 7,6%-os növekedést jelent az RMDSZ és 4,8%-os csökkenést az MPP esetében. Nagy a magyar államfő-jelölt állításának támogatottsága: 75%. A megkérdezettek szerint Markó és Frunda egyformán (31,3%) alkalmas lenne jelöltnek az elnöki tisztségre. /Sz. K. : Közélet és közérzet Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 3.

A MOL orosz résztulajdonosa valószínűleg igazgatótanácsi tagságot kér majd a cég áprilisi közgyűlésén – vélte a magyar olajtársaság vezetője. Hernádi Zsolt abban bízik, hogy ezt nem támogatja a többség. Az osztrák OMV MOL-pakettjét váratlanul megvásárló orosz Szurgutnyeftegaznak eddig semmiféle külföldi aktivitása nem volt. Moszkva folyamatosan törekszik a közép-európai jelenlétre. Hernádi szerint a tranzakció rengeteg furcsaságot tartalmaz, az oroszok minden előzetes tárgyalás nélkül úgy fizettek ki például 1,4 milliárd eurót – a tőzsdei ár dupláját – a pakettért, hogy előtte be se mentek a MOL adatszobájába megvizsgálni a társaság számait. /Orosz hódítás a MOL-ban? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 3.

Először ülésezik április 3-án Kolozsváron az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF). Ez alkalommal a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöksége felhívást intézett az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett EMEF-hez, amelyben több „sarkalatos” ügy napirendre tűzését javasolják. Ezek között szerepel, hogy az EMEF haladéktalanul forduljon az új magyar kormányhoz és kérje az egységes magyar nemzet fogalom törvénybe való visszahelyezését, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mielőbbi összehívását, a magyar állampolgárságot biztosító törvénytervezet mielőbbi benyújtását az Országgyűlésnek, a Kárpát-medencei magyar közösségek kollektív jogainak nemzetközi fórumokon történő felvállalását és elismertetését. Kezdeményezik továbbá, hogy a Communitas Alapítvány által kezelt mintegy 3 millió euró összegű közösségtámogatási pénzből egy-egy millió euró induló tőkével hozzák létre az ifjúságvédelmi, nagycsaládosokat és időseket támogató Erdélyi Szociális Alapot, a gazdasági válság által leginkább sújtott erdélyi falvak és magyar gazdálkodók, valamint az erdélyi kis- és középvállalkozásokat segítő Erdélyi Gazdasági Alapot, továbbá 1 millió euró összeget fordítsanak a civil szervezetek, illetve a történelmi magyar egyházak támogatására. Fontosnak tartják, hogy az adófizetők pénzeinek közhasznú felhasználásából a pártpolitika kivonuljon. Az MPP javasolja, hogy támogassák a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívását, és az SZNT által kezdeményezett népszavazások kiírását. Javasolják ugyanakkor az EMNT által 2004-ben elfogadott két törvénytervezet, a romániai magyar közösség személyi elvű autonómiájának, illetve a sajátos jogállású önkormányzatok statútumainak, valamint az SZNT által kidolgozott Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetének mielőbbi parlamenti beterjesztését. Emellett tanácsolják az RMDSZ által korábban előterjesztett kisebbségi törvénytervezet visszavonását. Szeretnék, ha az EMEF létrehozná a magyar közösség első külföldi képviseleti irodáit. Végezetül javasolják, hogy „Erdély Hazavár” névvel indítsanak társadalmi mozgalmat. /MPP: Javaslatok az EMEF-nek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 3.

Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP-képviselők által április 2-án megtartott „Politikai stabilizáció Kelet-Közép Európában az első világháború után – A Szovjet-Magyar Köztársaság bukása” című konferencia Románia szerepét taglalta az első világháború után bekövetkezett eseményekben. A konferencia előtt több magyar EP-képviselő hevesen tiltakozott a kampányízű akció témája ellen. A főként román egyetemekről meghívott előadók voltak többségben, de akadt lengyel és szlovák meghívott is, akik országaik szerepét ismertették a jelzett periódusban. Adrian Severin hangoztatta, nem a politikusok szerepe, hogy történelmi kérdésekben döntsenek, de a múltat el kell fogadni, tanulságait fel kell dolgozni. A román előadók azt hangsúlyozták, mennyire fontos, hogy 1919-ben nem győzedelmeskedett a kommunizmus Kelet Európában és hogy Románia milyen fontos szerepet játszott a szovjet bolsevizmus előretörésének megállításában. Továbbá azt állították, hogy az első világháború után kialakult ingatag helyzetben Románia felelősen és sikeresen lépett fel a térség stabilizálási folyamatában. Összehasonlították Románia és Magyarország korabeli alkotmányos rendszerét, kiemelve, hogy míg Románia ekkor demokratikus ország volt, Magyarországon viszont bolsevik kommunista diktatúra volt. Szerintük Romániának kötelessége volt közbelépni, hiszen saját demokratikus berendezkedése függött ettől. Az előadók többször idéztek magyar közéleti személyiségek írásaiból, véleményeiből. Azt a látszatot próbálták alátámasztani, hogy a magyarok pozitívan viszonyultak a román bevonuláshoz és a katonai akcióhoz, sőt hálásak is voltak. A konferencián részt vett egy magyar történész is, Hunyadi Atilla, a Babes-Bolyai Egyetem egyik előadója, aki egy alkalommal helyesbített az egyik előadás kapcsán, kiemelte, hogy Károlyi Mihály kormánya nem volt bolsevik, a bolsevik kormány csak később alakult meg Magyarországon, és figyelmeztette kollégáit: különbséget kell tenni az események tárgya és következményei között. Hunyadi Atilla nem magához a konferencia témájához szólt hozzá, sokkal inkább egy sajátos történelemkoncepciót ismertetett, az ún. „interrelated history”-t, melynek lényege, hogy különféle népcsoportok a közös történelmi múltat együtt dolgozzák fel, egymás szempontjainak figyelembevételével. A konferencia kapcsán Sógor Csaba EP-képviselő a plenáris ülésen egyperces felszólalásban foglalt állást. Hozzászólásában kiemelte: ilyen országnév, ilyen történelmi esemény nem létezett. „Elutasítok minden olyan politikai magatartást, mely nacionalista indítékkal alárendeli a nemzetállami érdekeknek azon történelmi kérdéseket, melyek összefüggnek egy állam területszerzési törekvéseinek utólagos megindokolásával. Elfogadhatatlan, hogy Magyarország 1918 novemberétől történt lerohanását, a román katonai megszállást és az ország kifosztását EP-képviselők égisze alatt szervezett eseményen regionális stabilizáló tényezőként értelmezzék itt, Európa szívében, Brüsszelben. A romániai magyar közösség nevében is határozottan tiltakozom román szocialista kollegáink cinikus magatartása és nacionalista indíttatású véleményformáló kísérlete, félrevezető tájékoztatási manővere ellen. ” /Konferencia az EP-ben a „Magyar-Szovjet Köztársaság” leveréséről. = Erdély. ma, ápr. 2./

2009. április 3.

A Kovászna megyei prefektus, Codrin Munteanu indítványozta – az Országos Diszkriminációellenes Tanács által kifogásolt – felméréshez hasonló összeírást készíttetett Marius Pascan, a Maros megyei kormánybiztos is. Pascan arra volt kíváncsi, hogy a közintézményeknek hány olyan alkalmazottja van, akik beszélik a magyar nyelvet. A prefektus bejelentette: a Maros megyei közintézményekben 784 alkalmazott beszél magyarul. Pascan szerint a más adatokat is tartalmazó jelentés a belügyi tárca felkérésére készült. A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója, Szigeti Enikő úgy véli: „Fel kell mérni, hogy mi történik az állami intézményekben a személyzeti politika címszó alatt. Mert a jelenlegi arány távolról sem tükrözi az egyes erdélyi megyék lakosságának nemzetiségi összetételét. ” Szigeti Enikő úgy tudja, ezek a felmérések azért készülnek, mert Románia hivatalos jelentést kell, hogy készítsen a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája előírásainak betartásával kapcsolatban. „Románia 2008 májusában ratifikálta a dokumentumot olyan formában, hogy kivette a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó legfontosabb részt. Románia megint azt a trükköt használta, hogy elsüllyesztette a magyart a többi 18 hazai népcsoport közé. Átvették a charta általános előírásait, de a közigazgatásnál úgy jártak el, hogy kivették a legelső passzust, ami szigorúan követeli meg a kisebbségi nyelvhasználat biztosítását a hivatalokban, önkormányzatokban. ” /Máthé Éva: Újabb etnikai összeírás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 3.

Az 1990-es évek a helyi tanügyben kisebb botrányt okozott, hogy néhai Molnár Dénes (Démol) képzőművész és rajztanár Marosvásárhelyre a Moldovai Köztársaságból frissen telepített diákoknak elmagyarázta: miért is beszélnek olyan sokan a városban egy furcsa nyelvet, amelyet a vendégek nem értenek. Hetek óta beszélnek arról, hogy miért nem lehet annyi magyar anyanyelvű kilencedik osztályt indítani a városban, ahányat a nyolcadikat magyarul végző diákok létszáma indokolna. Ugyanakkor miért lehet több olyan román nyelvű osztályt tervezni, mint ahány az állam hivatalos nyelvén nyolcadikat végzettek száma szerint kiszámítható. Arról nem beszélnek, hogy továbbra is folyik Maros megye benépesítése fiatal, elkötelezett utánpótlással, akik aztán mind szépen elérik a szavazatképes kort. Addig pedig jár nekik bentlakás, ösztöndíj, szüleiknek esetleg állás, telek, lakás, „veszélyességi pótlék”, amiért el kell viselniük a barátságtalan (?) nyelvi körülményeket. A minap a kisebbségügyi (?!) tanügyi államtitkár, valamint maga a miniszter is szeretné megóvni a magyarokat az elkülönüléstől, ezért szívesen vennék, ha minél többen elfogadnák az egyedül üdvözítőnek hirdetett oktatási elvet és nyelvet. A miniszter asszony odáig ment, hogy kijelentette: 2002-ben is csak azért egyezett bele a Bolyai Farkas Líceum magyar oktatási nyelvű intézménnyé való visszaállításába, mert tiszteletben kellett tartania egy helyi döntést, de ugyanakkor „kivívta”, hogy a román tanulók még érettségijükig maradhassanak. Jó lenne, ha a választott magyar tisztségviselők sokkal határozottabban emlegetnék: 1990-ben többek között az államilag garantált, minden szintű (!) anyanyelvű oktatás visszaállításáért is emberek áldozták fel életüket. /Virág György: Iskolapélda. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2009. április 3.

Magyar rendőrképző iskola beindítását javasolja a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezete. Tulit Attila, a Kovászna megyei tanács MPP-s frakciójának vezetője bejelentette: ahhoz, hogy a magyar fiatalokat is vonzza ez a szakma, Sepsiszentgyörgyön magyar nyelvű rendőrképző iskolát kell indítani. Tulit Attilával ellentétben Corneliu Campeanu megyei rendőrparancsnok korábban azt állította: a megyei rendőrség alkalmazottjainak 42 százaléka beszél magyarul, ő ugyanakkor nem tud olyan esetről, amikor magyar anyanyelvű lakos nyelvi akadályok nem tudta volna megoldani rendőrségi ügyeit. /Magyar rendőriskola beindítását sürgeti az MPP Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 3.

Az esélyegyenlőség évévé nyilvánította a Caritas 2009-et. A római katolikus egyház mellett működő jótékonysági szervezet programjai révén idén nem annyira halat, mint inkább hálót kínál a rászorulóknak – derült ki a Márton András igazgató által vázolt tervekből. Önálló életvitelre akarják ösztönözni a segélyezetteket, mondta el a kilenc erdélyi megyében jelen lévő Caritas gyulafehérvári vezetője. A rászorulókat immár 19 éve szolgáló szervezet tavaly több mint tizenötezer személy problémáján enyhített. A gazdasági válság a Caritast is érinti – állapította meg Ludescher László, a segélyszervezet Maros megyei kirendeltségének vezetője. A térség 81 településén zajló otthoni beteggondozásra idén kevesebb pénz jut, mint egy évvel korábban. /Szucher Ervin: Az esélyegyenlőség éve. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 3.

Magyarországi és romániai kisvállalkozók, illetve szakmai és munkáltatói szervezetek képviselői találkoztak április 2-án Aradon, hogy közösen keressék meg az európai uniós piacra vezető „legrövidebb utat”. A rendezvény része volt annak az EU-s támogatottságú projektnek, melynek részeként a szomszédos magyar–román megyék kis- és középvállalkozásai, valamint a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hivatalai partneri kapcsolatokat alakítanak ki. /Pataky Lehel Zsolt: Összehozzák a magyar és román kisvállalkozókat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2009. április 3.

Hivatali visszaélés vádjával állítja bíróság elé Korrupció-ellenes Ügyészség /DNA/ Zöld Jánost, a Hargita megyei csendőrség logisztikai osztályának egykori vezetőjét. Az ügyészek szerint Zöld János a csendőrkatonákkal építtette a házát. /Vádemelés egy csendőrtiszt ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2009. április 3.

A diákkedvezmények eltörlése ellen és az ösztöndíjak növelése érdekében tiltakoztak április 2-án a hallgatók az ország több egyetemi központjában. Az oktatási minisztérium tavaly októberben megígérte, hogy idén januártól 15 százalékkal emeli az ösztöndíjak értékét, erre azonban eddig nem került sor. Csukás Noémi, a BBTE diáktanácsának alprefektusa szerint a legfontosabb felkelteni a közvélemény és a sajtó figyelmét az egyetemi hallgatók nehéz életkörülményeire. /F. Zs., N. -H. D. : Tisztességes ösztöndíjakat követelnek az egyetemi hallgatók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 3.

Március 29-én Sepsiszentgyörgy szemerjai református gyülekezetéhez látogatott a keresztvári református gyülekezet férfikórusa és nőszövetségi küldöttsége, Kiss Zoltán lelkész vezetésével. A lelkész kitért a székelymagyar közösség legégetőbb kérdéseire, a széthúzásra, gyermektelenségre, az anyanyelv lassú elvesztésére, a közösség fogyatkozására, majd felhívta figyelmet arra, hogy nem sopánkodni kell, hanem mindenki éljen úgy, hogy abból a közösség számára előrehaladás származzék. A férfikórusban régi kántoruk, Dobai László 93 évével, valamint jelenlegi kántoruk és karnagyuk, Fekete Lajos 91 évével tette felejthetetlenné a szereplést. Mintegy ötszáz református lélekből álló gyülekezetük munkával, összefogással halad előre. A templomi előadást Fekete Lajos 88 éves korában írt, Dalból van a lelkem című könyvének bemutatása követte, kiadta a Keresztvári Református Egyházközség 2008-ban. A szerző örökmozgó, nyughatatlan ember, foglalkozására nézve tanító, de kántor, zeneszerző, versfaragó, prózaíró, kórusszervező és -vezető, gazdálkodó is. A könyv a 27. Honvéd Székely Gyalogezred történetével kezdődik, de amolyan életrajzi regény dióhéjban. /Botos Ferenc ny. tanár: Lecke a végekről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

2009. április 3.

Antal Erika interjút készített Kuszálik Péterrel (Új Magyar Szó, febr. 20), aki Nagy Pál egy cikkét szóba hozta, amely az Ifjú Erdély című református ifjúsági lap 1946-os felélesztési kísérletéről emlékezett. Nagy Pál kijavította Kuszálik állítását (Nem csak próbanyomat volt. ÚMSZ, Színkép, márc. 13.), sorait így zárva: „Örülnék, ha valamiképpen sort keríthetnének a tisztázásra. A sajtótörténeti hitelesség érdekében. ” Kuszálik nem akarja beismerni, hogy hibázott, hanem a 85 éves irodalomtörténészt kioktatta, ez csak egy interjú, és ha az általa 1946-nak mondott évszámhoz hozzáadunk egyet, máris helyes az információ: a kérdéses próba-nyomat/korrektúrapéldány 1947-ből való. Kuszálik hozzátette, válasza hosszabb változatát nem az újságban, csak az interneten teszi közzé. /Válaszféle Nagy Pálnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 481-506




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998