Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 544 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 541-544
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. július 2.

A kincses városban elhúzódik az RMDSZ kezdeményezte aláírásgyűjtés. A cél: összegyűjteni a törvény által előírt támogató aláírást annak érdekében, hogy a műemlékek és a település bejáratánál elhelyezett helységnévtáblákon magyarul és németül is szerepeljen a felirat. (Mellesleg ennek magától értetődő kellene lennie a magát multikulturálisnak tartó erdélyi fővárosban.) Kolozsváron még mindig túl sok a fenntartás, kényelem, vagy a közömbösség. /Ördög I. Béla: Magyar összefogás hetei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2009. július 2.

Amennyiben jövő nyáron valóban költöznie kell a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak, az iskola minden valószínűség szerint a Zárda templomhoz tartozó épületben folytatja majd működését, mondta Kereskényi Gábor szatmárnémeti alpolgármester A katolikus egyház a Zárda épületének mindkét szárnyát (azt, ahol jelenleg az Aurel Popp Művészeti Líceum működik, illetve ahol a Vointa Sportklub székel) hajlandó volna hosszú távra bérbe adni e célra. Az ingatlan alkalmas volna arra, hogy a Kölcseyt befogadja, így nem kellene „szétszakítani” az iskolát, ami ellen hevesen tiltakozott mind a főgimnázium vezetősége. A főgimnázium épületét ugyanis visszaszolgáltatták a református egyháznak, a felekezet pedig a szatmárnémeti Református Gimnáziumot kívánta beleköltöztetni. Az alpolgármester szerint, ha a Kölcsey a Zárdába költözik, az Aurel Popp Művészeti Líceum ismét visszamegy majd régi helyére. A legjobb megoldásnak Elek Imre, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója is a Zárdát tartja. /Babos Krisztina: A Zárdába költözhet a Kölcsey. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 2./

2009. július 2.

Az RMDSZ EP-képviselői önálló csoportot hoztak létre az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjában működő romániai delegáción belül. Ezt bejelentette Joseph Daulnak, a néppárti képviselőcsoport elnökének címzett levélben Winkler Gyula, Tőkés László és Sógor Csaba. A néppárti romániai delegációban 11-en a Demokrata-Liberális Párt tagjai, míg 3-an az RMDSZ színeiben jutottak be az Európai Parlamentbe. /Önálló RMDSZ-csoport Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

2009. július 2.

Minél szegényebb a lakosság, annál nagyobb a zálogházak forgalma. Nagy Károly, a sepsiszentgyörgyi Nova zálogházlánc tulajdonosa rámutatott, megemelkedett a családi ékszereket zálogba adók száma, s ugyancsak nőtt azok aránya, akik nem tudják kiváltani az aranyat. /Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Nagy Orsolya: A zálogház a gazdaság tükre. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2009. július 2.

Egyetlen magyar iskola sem szerepel a marosvásárhelyi önkormányzat azon listáján, amely a Zöld Ház nevű kormányprogramban a fűtési rendszer korszerűsítésében részt vevő iskolákat tartalmazza. A magyar önkormányzati képviselők kifogásolták, hogy listán egyetlen magyar tanintézet sem szerepel. Azt kifogásolták, hogy kész tények elé állították őket. /Máthé Éva: Csak román tanintézeteknek szól a Zöld Ház program Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2009. július 2.

A megyei önkormányzat politikai alapon dönt a rendezvények támogatásáról – jelentette ki Árus Zsolt, a Hargita megyei tanács MPP-s tanácsosa, Borboly Csaba önkényeskedését kifogásolta. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke elutasította a vádakat. – A gyergyói embereknek joguk van tudni, miért hozzák őket újra és újra hátrányos helyzetbe – mondta Árus Zsolt Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette, a márciusban elfogadott megyei költségvetésben szerepel a Gyergyószentmiklósi Lovasnapok 30 ezer lejjel való támogatása, a szerződéskötéskor viszont kiderült, hogy csak 10 ezer lej jut a rendezvényre. Árus elmondta még, a megye által támogatott három nagyobb nyári ifjúsági rendezvény közül a tusnádfürdői nyári szabadegyetem és az EMI-tábor 5–5 ezer lejes támogatást kap, míg a más megyében zajló Félsziget Fesztiválra 20 000 lejt áldoz Hargita megye. A Félsziget társszervezője a MIÉRT, az RMDSZ ifjúsági szervezete, melynek nemrég még Borboly Csaba volt az elnöke. Borboly Csaba április eleje óta nem terjeszti a testület elé Árus határozattervezetét, amely a tanácsülések hang- és képanyagának nyilvánosságra hozataláról szól. A sajtótájékoztató végén Árus Zsolt a kihelyezett tanácsülésekről is szólt, számára ezeknek olyan ízük van, mint a múlt rendszerben: „lejöttek az elvtársak egyet mulatni”. Borboly Csaba elutasította a vádakat. A 30 ezer lejes költségvetési tétel a megye összes lovas rendezvényének támogatására vonatkozik, nemcsak a Gyergyói Lovasnapokra, magyarázta. Hozzátette, az EMI részéről a kérés egy nappal a tanácsülés előtt érkezett meg. A jegyzőkönyvek és hanganyagok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatosan megjegyezte, Árusnak nem létezik ezzel kapcsoltos beterjesztett határozattervezete. /Fehérházi pingpong. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2009. július 2.

Rácz Károly polgármester a beiktatása óta eltelt esztendő során nagy hangsúlyt fektetett a céhes város idegenforgalmi népszerűsítésére. A városnak sikerült megnyernie egy közel kétszázezer eurós értékű európai uniós pályázatot, melynek önrésze csupán kétszázalékos. A megnyert összegből egyrészt reklámanyagokat, kiadványokat nyomtatnak, illetve az írott és elektronikus médiában népszerűsítik a város turisztikai nevezetességeit, másrészt turisztikai irodát is létesítenek. A pályázat a szerződéskötés előtti szakaszban áll. /Iochom István: Kézdivásárhely turisztikai pályázatot nyert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2009. július 2.

Perújítás lesz az 1958-ban ártatlanul kivégzett Szoboszlay Aladár ügyében. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd elmondta, Szoboszlay Aladárt és társait a kolozsvári katonai törvényszék ítélte halálra, Macskási Pál vérbíró által vezetett tanács mondta ki a 11 halálos ítéletet, melyből tízet végrehajtottak. Ezenkívül még 46 embert ítéltek hosszú börtönbüntetésre. A román politikai osztály szégyene, hogy húsz év után sem lehet ezeket a pereket felülvizsgálni. Kincses nehezményezi, hogy ezzel nem törődött az RMDSZ. /Szondy Zoltán: Perújítás Szoboszlay Aladár ügyében – Interjú Kincses Előd ügyvéddel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2009. július 2.

Az 1931-ben megfogalmazott jelmondathoz hűen a közelgő Ezer Székely Leány Napja a hitben való megerősödést és önazonosságban való szilárdulást ígér. A szervezők azt kérik, hogy július 4-én, szombaton minél többen jöjjenek népviseletben a csíksomlyói kegytemplomban tartandó szentmisére, majd azt követően a nyeregbe. Mintegy ezer szervezetten érkező jelentkezett be eddig, ők nyilván népviseletbe öltözve jönnek, ugyanakkor a szervezők szép számban számítanak közönségként érkező székely ruhásokra is. „Míg a régi rendszerben tiltották ezt az ünnepet, most sokkal inkább a közönnyel kell felvegyük a harcot” – mondja Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere. Az ünnepi kiadvány az elmúlt évek Ezer Székely Leány Napjait idéző felvételekkel, valamint a két világháború közötti sajtóban megjelent archív képekkel illusztrált kiadványt Daczó Katalin állította össze. Elkészültek a faragott székek is, amelyekkel azt a települést fogják megajándékozni, amelyből lakosságarányosan a legtöbben érkeznek népviseletbe öltözve. Szintén újdonságnak számít az „aranykapu”, amit mostantól kezdve minden évben valamelyik közösség fiataljai fognak elkészíteni. Az „aranykapu” mezei virággal díszített, méretes fenyőkoszorú. /Antal Ildikó: Székely leányok seregszemléje. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2009. július 2.

Június 24–26-a között tizedik alkalommal szervezték meg a Lármafa-találkozót, amelyen több erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, illetve magyarországi meghívott vett részt. A zarándokok Brassóból indultak, Cegőtelkén keresztül, Beregszászt, Vizsolyt, Nagyselmecet érintve a Vereckei-hágóig utaztak, ahol megemlékeztek a magyarok bejöveteléről. /Szent László-zarándoklat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

2009. július 2.

Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság júniusi, évadzáró rendezvénye keretében zajló Lyukasórát Kovács András Ferenc költő, a Látó főszerkesztője vezette. Irodalmárok és irodalomtanárok olvastak fel verseket vagy versrészleteket, a közönségnek pedig fel kellett ismernie a szerzőt. /A. E. : Költészet a lyukasórán. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2009. július 2.

Hagyományos népművészeti motívumokat és technikákat elevenít fel az a tizenkilenc székelyföldi kézműves, akinek munkáiból kiállítás nyílt Csíkszeredában a Hargita Megyei Tanács épületében. A kiállítók a Hargita megyében, a magyarországi Somogy megyében, a svédországi Västernorrland megyében és az észtországi Muhuban párhuzamosan zajló, közös program keretében szervezett képzés résztvevői. A képzéssorozat célja hagyományos népművészeti motívumok és technikák felelevenítése, korszerű ruházati cikkeken és kiegészítőkön való alkalmazása volt. /Népi mintakincs korszerű ruhákon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2009. július 2.

A közönségzsűri díjával és Kisvárda polgármesterének különdíjával érkezett haza a kisvárdai fesztiválról B. Fülöp Erzsébet. Az elismerést Tamási Áron Hullámzó vőlegény című darabjában nyújtott alakításáért kapta. A marosvásárhelyi társulat Tamási-darabja most több elismerést is kapott. /Antal Erika: „Kisvárda fontos a színésznek” Interjú B. Fülöp Erzsébettel, a fesztiválon különdíjat szerzett marosvásárhelyi színésznővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2009. július 2.

William Shakespeare: Ahogy tetszik című vígjátékát mutatják be július 2-án a Gyulai Várszínházban, Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás a Gyulai Várszínház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a debreceni Csokonai Színház és az Égtájak Iroda közös produkciójában valósul meg. /Ahogy tetszik Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2009. július 2.

Sikeres volt a kolozsvári Farkas utcai templom idei első nyári hangversenye. Boldizsár Katalin, a Belvárosi Református Egyházközség kántora kétnyelvű – magyar és román – bevezetőjében kifejtette: a nyári koncertek tematikája Felix Mendelssohn-Bartholdy (1805–1847) nevéhez, illetve munkásságának felidézéséhez kapcsolódik. /N. -H. D. : Biztató kezdet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2009. július 2.

Június 30-án mutatták be Kolozsváron, Gaudeamus könyvesboltban Kántor Lajos fél évszázados műkritikusi és művészeti írói pályájának összefoglalóját nyújtó Hazatérő képek /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét. A kötet a B betűtől a V betűig – Barcsay Jenőtől Vinceffyig –, vagyis a magyar művészet kiemelkedő alakjától a kortárs erdélyi magyar képzőművészet reprezentatív figurájáig terjed. A kötet „levelestárat” is tartalmaz, amely emberközelbe hozza azokat a művészeket, akik a Korunk Galériában állítottak ki. /Köllő Katalin: Hazatérő képek a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2009. július 3.

Közeleg a tanárok szokásos kollektív „versenyvizsgája”, az állásokra történő kinevezések cirkusza. Az állásra történő jelentkezéseket minden civilizált országban pályázatnak nevezik. Itt viszont 60–70 évvel ezelőtti, antitudományos módszerekkel történik a szakemberek alkalmazása. Az írásbeli megpróbáltatás, nem más, mint egy kb. egy hónapos vagy ennél is több, magolás utáni 4 órás írásverseny, ahol adnak két ún. tételt, és le kell írni azt, amit ez idő alatt bemagolt az illető tanár. A 2004-ben kiadott tétellajstrom 80 különböző – többé-kevésbé idejétmúlt – könyvet tartalmaz, szakirodalom gyanánt, amelyben bizonyos illetők mindegyikből összeválogattak egy-egy címet és kinevezték tételeknek Szegény tanárok, főleg ha idősebb az illető, megpróbálja bemagolni a könyvek legalább egyikét a 80 közül. Amennyiben nem tud magolni, akkor bizony megtörténik, hogy szeptembertől állás nélkül marad, lehet akár sokgyermekes szülő is. Ha sikeres a vizsgája, még maradhat a kegyes iskolánál három évet. A cikkíró, S. Székely Attila, a docimológia – vizsgáztatás tudományának – szakértője, több ország vizsgamódszertanát tanulmányozta külföldi kutatómunkája során, de ilyen még sehol nem tapasztalt. A legnagyobb baj, hogy nem csupán a tanügyben szerveznek hasonló versenyvizsgát, hanem legtöbb hivatalos intézményben is. A cikkíró a téma szakértőjeként megírta mindezt nagyon sokszor a felsőbb fórumoknak, tiltakozva, de nem ért el eredményt. Ebben az országban nem szakemberek készítik a törvényeket, hanem politikusok, akiknek fogalmuk sincs pedagógiáról, pszichológiáról. /S. Székely Attila, pszichológus, pszichopedagógus: Versenymagolás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2009. július 3.

A közszférai bérezési rendszer dzsungeli állapotát már sokat firtatták. A kiskapuk, a már-már átláthatatlan juttatási rendszer, a kirívó aránytalanságok, az önkényesség, illetve a visszaélés törvényes lehetősége – ezek a főbb jellemzői ennek a bérezésnek. /Hecser Zoltán: Dzsungel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2009. július 3.

Egy sepsiszentgyörgyi állampolgár, Dan Tanasa feljelentést tett Traian Basescu államelnöknél, hogy a csíkszerdai polgármesteri hivatal pecsétje megszegi az alkotmány előírásait. Tanasa nehezményezte, hogy egy romániai közhatóság pecsétjén román és magyar nyelvű felirat szerepel, és nem tartalmazza Románia címerét, pedig ezt a törvény előírja. Antal Attila csíkszerdai alpolgármester, a hivatal szóvivője kifejtette, vállaljuk a felelősséget ezért, és ha az illető állampolgár úgy akarja, a következő alkalommal a Románia címerét tartalmazó hivatalos pecsétet teszik rá a dokumentumra. /Egy román feljelentette Csíkszereda polgármesterét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2009. július 3.

A Szabadság július 1-i számában Volt egyszer egy Bolyai Tudományegyetem címmel a magyar egyetemen végzett utolsó filozófiaszakosai visszaemlékeztek egykori egyetemi éveikre. Az olvasókat bizonyára meglepte, hogy ha 1954-ben végeztek, az egyetemet viszont 1959-ben számolták fel, akkor miért ők az utolsók? Azért, mert az utolsó években megszüntették a magyar nyelvű filozófusképzést. Az emlékezésben Sztranyicki Gábor felrótta, hogy „utólag mindenki mindent jobban tud, nem ritkán úgy, ahogyan a megváltozott helyzet éppen ezt megkívánja. ” Balázs Sándor elvárta volna tőle az önmagával való őszinte szembenézést. Sztranyicki ugyanis 1959-ben az Előrében arról írt, hogy a Bolyai ki van téve a burzsoá nacionalista behatásoknak, s ezzel „alátámasztotta” a pártállami indokot: ez az egyetem a magyar nacionalizmus tűzfészke, s ezért meg kell szüntetni. Mindenki tudja, milyen körülmények között születtek az ilyen cikkek, azonban ez az évfordulós visszaemlékezés talán alkalmas lett volna arra, hogy bocsánatot kérjen az ilyen kényszer-állásfoglalásért, s annak káros következményeiért. Sztranyicki Gábor a Bolyai vezetőségéről azt írta, miszerint a „demokratikus gondolkodómód” karakterizálta. Balázs Sándor mást tapasztalt. Sztranyicki Gábor a párt Központi Bizottsága környékén betöltött funkciója után most Bukarestben kiadót működtet, 1990-ben a tévében szorgalmazta a Kommunista Párt újjáalakítását. Antal Margit ellentmondást nem tűrően a kijelentette: a magyar egyetemet „a megváltozott világban már nem lehet visszaállítani”. A cikkíró megkérdőjelezte Bartha Zoltán állítását: „a Bolyai Tudományegyetem feltámasztása a politikum részéről hiú ábránd”. Lehet, EGYELŐRE hiú ábránd. De a Bolyai Társaság azért dolgozik, hogy a politikum vállalja fel ezt az ügyet. /Balázs Sándor: Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2009. július 3.

Véget ért az érettségi. Az előző napokon az írásbeli érettségi tételek több mint háromórás késéssel érkeztek meg. A gimnáziumi képzés jellegétől függően történelemből, földrajzból, biológiából és testnevelésből vizsgáztak a maturandusok. Az országos adatok szerint a diákok több mint fele a testnevelést, egynegyede a földrajzot, egytizede pedig a történelmet választotta. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatóhelyettese, Horváth Gabriella elégedett az idei érettségivel. A matematika jelentett némi gondot néhány diáknak, magyarból pedig a Fanni hagyományai bizonyult nehéznek. /Antal Erika: Véget ért az érettségi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2009. július 3.

Nem bontanak szerződést a vízszolgáltatóval, ha az nem kerül magántulajdonba – hangzott el Székelyudvarhelyen, a helyi tanács ülésén. A szolgáltató képviselője ígérte, a befektetéseit nem áremeléssel akarja visszanyerni. A debreceni Aqua Nova még Szász Jenő polgármestersége idején licit nélkül kapta meg a szolgáltatás jogát, ennek ellenére nem kívánnak vele szerződést bontani. /Lázár Emese: Maradhat a vízszolgáltató. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2009. július 3.

Az UPC kábeltévé- és internetszolgáltató vállalat néhány héttel ezelőtt kivette az analóg típusú kábeltévé-csomagból a magyar közszolgálati televízió 2-es csatornáját, amely – úgy tűnik – nagy nézettségnek örvend a kolozsvári magyarok körében. Az m2 szerencsére nézhető a digitális kábeltévé-csomagban, de ehhez új szerződést kell kötnie az ügyfélnek a vállalattal, s valamivel magasabb árat kell fizetnie. /Kábeltévés kiszolgáltatottság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2009. július 3.

Június 28-án ismét megtelt a pusztakamarási református templom, hogy Sütő Andrásra emlékezzenek. Fájó volt hallani a helyi lelkészt, Oroszhegyi Attila Zsoltot: a létszám apadóban, a reformátusok lélekszáma 136 fő. Vetési László lelkész, szórványügyi előadó emlékeztetett, Sütő Andrásnak Pusztakamarás meghatározó élménye volt, az is, amit a két világháború közötti falumissziónak a munkája jelentett. Az írónak a kilencvenes évektől a haza-hazatérés szomorúsága volt – hogy fogy a falu, fogy a nép. „Ha van ma feladat a Mezőségen, akkor mindenképp az, ahol Sütő András elindult: hogy legyenek olyanok, akik ezeknek a falvaknak az oktatását, a nevelését, a művelődését felvállalják” – hangsúlyozta. Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi közíró, egykori művelődési vezető, színházigazgató beszélt Sepsiszentgyörgy és a drámaíró Sütő András viszonyáról. Délután a templomban rövid áhítattal és a szászrégeni vegyes kar és ifjúsági kórus közös szolgálatával ért véget az emlékezés. /Bölöni Domokos: Kamarási emlék. Erő a jövőre. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2009. július 3.

Sarah Ruhl, kortárs amerikai drámaíró Tiszta ház című drámáját a kolozsvári Állami Magyar Színház mutatta be, Keresztes Attila rendezésében. /Musca Szabolcs: Halálos tiszta ház. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2009. július 3.

Hét bemutató, egy majdnem két hónapos kifutású színházi fesztivál, stúdióavatás, néhány fesztiválfellépés, valamint két UNITER-díj: röviden összefoglalva ez lenne a Kolozsvári Állami Magyar Színház napokban lezárult évadának a mérlege. Megvalósítások terén nem áll rosszul az elmúlt évadot már az Európai Színházi Unió tagjaként kezdő sétatéri teátrum. /Köllő Katalin: Széljegyzetek egy évad margójára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2009. július 3.

A csíkszeredai Mikó-vár színpadán mutatkoztak be a közönségnek az első székelyföldi dzsesszfesztivál fellépői. Az est fénypontja a magyarországi Budapest Ragtime Band fellépése volt. /Darvas Beáta: A székely dzsessz két napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2009. július 3.

Temes megyében a végvári Csűrdöngölő és Szederinda néptánc-együttesek, valamint a zonguldaki (Törökország) Hasad néptánccsoport Végváron bemutatott közös előadással emlékeztek meg a nemrég elhunyt közös barátról és példaképről, Nagy Albert szegedi néptánc-oktatóról. Az évtizedes múltra visszatekintő együttműködés történetét Pastean Erika, a Csűrdöngölő együttes vezetője elevenítette fel. Idén ősszel lesz tíz esztendeje, hogy Nagy Albert vezetésével a Szeged táncegyüttes először vett részt a végvári nemzetközi néptánc-fesztiválon. A kiváló szegedi néptánc-oktató 2000 januárjában tért vissza Végvárra – ettől a dátumtól számítják a bánsági magyar néptánc-mozgalom kezdeteit, amely magával ragadta az ifjúságot és sorra alakultak Temes megyében az autentikus népi hagyományokat követő tánccsoportok. Nagy Albert a világhírű Szeged táncegyüttes külföldi barátaival is összehozta a végvári táncosokat – így jutottak el több alkalommal is a törökországi Zonguldakba, ahol idén áprilisban „tenyerükön hordozták” a Szederinda kis táncosait. A mostani előadás során a végvári Csűrdöngölő és Szederinda csoportok Nagy Albert legsikeresebb koreográfiáiból táncoltak el egy csokorra valót, mesterük emlékére, nagy tapsot aratva, Az előadás végén Bódis Ferenc végvári lelkipásztor felolvasta Wass Albert Üzenet haza című versét. A Temes megyei néptánc-mozgalmat nagy veszteség érte, de a Nagy Albert által elkezdett munka folytatódik, közölte Pastean Erika, július közepén megtartják a hagyományos végvári néptánc-tábort. /Pataki Zoltán: Méltó tisztelgés Nagy Albert emléke előtt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2009. július 3.

Az anyaországi pártok ügyködtek, hogy a pluralizmus jegyében az egységes érdekvédelmet kettőbe szakítsák, az őszi parlamenti választásokon nyíltan az RMDSZ ellen kampányoltak. A lap munkatársa szerint számukra kudarc volt a magyar összefogás. „Örülhetünk, hogy maga Tőkés László” keresztényi álláspontra helyezkedett, minősített a cikkíró. Az EP-választás előtt Tőkés Lászlóval Szatmárban járva, Orbán Viktor a magyar összefogásról többek között azt mondta: „Bizonyos dolgokat ideiglenesen zárójelbe tettünk. ” Az újságíró intette a magyarországiakat, jó volna végleges zárójelbe tenni az említett dolgokat is. /Sike Lajos: Zárójel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2009. július 3.

Július 2-án Futásfalván a kegyhelyen Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi nagy búcsút tartottak. Sok településről, több moldvai csángómagyar faluból, valamint a határon túlról érkeztek zarándokok. A népviseletbe öltözött csángómagyarok szokás szerint egy nappal a búcsús szentmise előtt dr. Jáki Teodóz Sándor győri bencés paptanár vezetésével érkeztek Futásfalvára. Az ünnepi szentmise a kegytemplom kertjében, szabadtéri oltárnál kezdődött. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek a környékbeli papság részvételével celebrálta. Tizenhetedik alkalommal működött közre a Kelemen Antal által vezényelt rétyi Kováts András Egyesület fúvószenekara. Az ünnepi szentmise után a több száz fős tömeg Mária-énekeket zengve elindult a tizennégy stációs, egy kilométer hosszú útszakaszon a Golgota felé. A futásfalvi székely ruhás fiatalok a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. Az idei fogadalmi búcsú a pusztinai Nyisztor Ilona által előadott, Ó, Szent István dicsértessék kezdetű ősi csángó énekkel ért véget. /Iochom István: Tizenhetedszer a kegyhelyen (Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagy búcsú Futásfalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 541-544




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998