|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 316 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 301-316 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2012. február 2.Mennyi pénzt kap az RMDSZ?A romániai kisebbségek 18,21 millió eurós tortájából a magyaroknak 3,92 millió euró jut 2012-ben: az RMDSZ kapja a kisebbségek számára biztosított legnagyobb kerettámogatást a költségvetésből. Idén a tavalyinál is nagyobb a keret. A költségvetési alap elosztásáról kormányhatározat döntött: azok a szervezetek részesülhetnek belőle, amelyek a Romániában élő kisebbségi közösségeket képviselik. A magyarság esetében – parlamenti képviselete révén – a teljes összeg az RMDSZ-t illeti meg. Az RMDSZ tehát 17,1 millió lejből (3.92 millió euró) gazdálkodhat, tavaly 15, 98 lejt kapott a Szövetség. Egyes becslések szerint alapítványain keresztül az RMDSZ a teljes összeg közel egyharmadát pályáztatja meg, a többi felhasználásáról a romániai magyar közvéleménynek nincs tudomása, ezekről az RMDSZ nem hoz nyilvánosságra adatokat. Mint ismeretes, az erdélyi magyar ellenzéki pártok, az MPP és az EMNP folyamatosan kérték és kérik az egyenlő esély elvét, azaz, a romániai magyarság számára kiutalt román kormánypénzek fölött ne kizárólag az RMDSZ döntsön. Az RMDSZ vezetői azonban többszöri felszólítás ellenére sem hajlandók a jelenlegi rendszert megváltoztatni. További adatok a kisebbségi pénzek sorsáról: a Pro-Európa Roma párt 11,1 millió lejt kap (2.53 millió euró), egy évvel ezelőtt nekik csak 10,3 lej jutott. A Német Demokrata Fórum 6,3 millió lejnek (1,38 euró) örvendhet. 2011-ben 5,7 millió lejből gazdálkodtak a hazai németek. Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2012. február 2.Kiállnak a csángó vezetőkértKiállnak a Moldvai Csángómagyar Szövetség vezetői mellett a moldvai oktatási program tanárai, akik tegnapi, nyílt levelükben megalázónak, szégyenteljesnek érzik az MCSMSZ elleni lejárató kampányt. „Az elmúlt években a vezetőség részéről erejükhöz és tehetségükhöz mérten minden szakmai és emberi támogatást megkaptunk. Természetesen, mint minden család életében, az oktatási program közösségében is voltak nézeteltérések, de ezeket normális és jóakaratú emberi hozzáállással orvosolni lehetett” – írják a pedagógusok, akik szerint a „moldvai oktatást Magyarországról távirányítani lehetetlen”. „Egy új szervezetnek nincs meg a kellő tapasztalata, rálátása a Moldvában zajló oktatás megszervezésére” – hangsúlyozzák nyílt levelükben. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, hétfőn délben testületileg lemondott a MCSMSZ elnöksége, miután a magyar kormány részéről nem kapták meg az évi támogatást. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. február 3.A moldvai csángómagyar Oktatási Program nyitott kérdéseiSok a nyitott kérdés a moldvai magyar Oktatási Program jövőjét illetően miután a hét elején lemondott a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének teljes vezetősége. Elfogadhatatlannak tartják a magyarországi támogatás rendszerének és a programtervezet működtetésének átszervezését. A Nemzetpolitikai Államtitkárság közleménye szerint nincs ok aggodalomra, mert folytatódik a csángók oktatási programja, de a szövetség átláthatatlan és pazarló gazdálkodása miatt a támogatást más szervezeteken keresztül juttatják majd el a csángóknak. Tizenegy év alatt 25 moldvai faluban több mint 2000 csángó gyerek számára szervezte meg a magyar nyelvű oktatást a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége. A magyarul továbbtanuló diákoknak, pedig csángó bentlakást tartott fent Csíkszeredában. A működéshez szükséges mintegy 140 millió forintos költségvetés egyik felét adományokból, a másik felét pedig a magyar kormány támogatásából fedezték. Viszont most, év elején a szövetség szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy a magyar kormány már nem folyósítja a szokásos 70 millió forintos támogatást. A honlapjukon megjelent közlemény szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy az oktatási programot a kormány olyan alapítványra bízná, amely a budapesti Teleki László Alapítvány és a szintén Magyarországon bejegyzett Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány közösen hozna létre Romániában. A vezetőség viszont azokkal az elképzelésekkel sem ért egyet, hogy az új alapítványhoz kerüljön a szövetség 100 millió forintos nagyságrendű vagyona, és az öt fős kuratóriumban a szövetségnek egyetlen egy képviselője kapjon helyet. A 12 tagból álló vezetőség lemondásának hírére a Nemzetpolitikai Államtitkárság azt közölte, hogy a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége cserben hagyta a moldvai magyarokat. Az átmeneti időszakban a rendszer zavartalan működését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége segíti. Az RMDSZ is állást foglalt ezzel kapcsolatban. Ők nem értenek egyet a magyar kormány döntésével, kihangsúlyozták, hogy támogatni fogják a szövetség lemondott vezetőségét és közös fellépésre, összefogásra kérik a romániai magyar társadalmat. Duna Tv, Közbeszéd Erdély.ma 2012. február 3.EMNP: Marosvásárhely mindannyiunk közös ügye!Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetősége sajnálattal vette tudomásul, hogy a Maros megyei RMDSZ vezetői újból megszegték adott szavukat, és cserbenhagyták Marosvásárhely magyar polgárait. Február 2-án, csütörtökön ugyanis Kelemen Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke korábbi eredményeinket sarokba dobva, értesítette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezetét, hogy dr. Vass Levente polgármester-jelöltet a júniusi önkormányzati választásokon kizárólag RMDSZ-es színekben kívánják indítani. A lépés politikai gőgről és a megegyezésre törekvés teljes hiányáról árulkodik. Alapos tehát a gyanú, hogy mögötte megkérdőjelezhető érdekek húzódnak, amelyek az RMDSZ vezetői számára fontosabbaknak látszanak, mint Marosvásárhely magyarságának elvárása: 12 év után legyen ismét magyar polgármestere a Székelyföld fővárosának. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége határozottan üdvözli az EMNT Maros megyei szervezetének felvetését, hogy dr. Vass Levente, mindannyiunk képviseletében, a mögötte álló magyar társadalmi összefogást felmutatva, formailag független polgármester-jelöltként induljon az önkormányzati választáson. Meggyőződésünk, hogy amikor a képviseleti monopóliumához kétségbeesetten ragaszkodó RMDSZ elárulja közösségét, akkor a közösségnek magának kell kézbe vennie képviseletének ügyét. A Néppárt országos szervezete ezúton biztosítja messzemenő támogatásáról az EMNT Maros megyei szervezetét és Vass Leventét: tagjai és szimpatizánsai minden segítséget megadnak nekik mind a jelöltséghez szükséges aláírások összegyűjtéséhez, mind a sikeres választási szerepléshez. Hisszük, hogy Marosvásárhely visszaszerzése nem csak a város magyarságának, hanem az egész erdélyi magyarságnak közös ügye. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége nevében Toró T. Tibor megbízott elnök Erdély.ma 2012. február 3.Nincs idő kihelyezni a magyar feliratokatBár Nagykárolyt és környékét jelentős számú magyar és német lakja, a turisztikai minisztérium által a város különböző pontjain kihelyezett turisztikai információs táblákat kizárólag román nyelven feliratozták, a városi önkormányzat pedig egyelőre nem kezeli prioritásként, hogy többnyelvű táblák kihelyezését javasolja. Nem jobb a helyzet Kolozsváron sem, ahol továbbra sem kerültek ki a műemlék épületekre magyar fordítást is tartalmazó többnyelvű feliratok, s bár a helyi RMDSZ több mint két éve „agitál” az ügyben, László Attila alpolgármester szerint a probléma orvoslására „még nem volt idő”. Bár Nagykárolyt és környékét jelentős számú magyar és német lakja, a idegenforgalmi minisztérium által a város különböző pontjain kihelyezett turisztikai információs táblákat kizárólag román nyelven feliratozták. A barna alapon fehér feliratos – egyébként az útjelző táblákra nagyon hasonlító –, műemlékeket és egyéb turisztikai látványosságokat jelző fémtáblák tavaly decemberben jelentek meg a városban. Kovács Jenő polgármester a téma kapcsán úgy nyilatkozott a Krónikának, az idegenforgalmi minisztérium helyeztette ki a táblákat, így nem volt beleszólásuk a dolgokba. „Többnyelvű táblákat kellene csináltatni helyettük, azonban mindeddig nem volt időm ezzel foglalkozni, nem tartozott a prioritások közé – fejtette ki az elöljáró. – Úgy gondolom, hogy először az infrastruktúrát kellene felfejleszteni, például hoteleket kellene létrehozni, aztán kellene csak a népszerűsítéssel foglalkozni.” Szatmár megyében – ahol a magyar lakosság számaránya körülbelül 40 százalékos – nem ez az első eset, amikor figyelmen kívül hagyják a legnagyobb létszámú etnikai kisebbség nyelvi jogait. Tavaly például a megyei tanács egyik turisztikai, EU-s finanszírozású projektje keretében információs táblákat helyeztek ki a megye legfontosabb látványosságai elé. A 2011 nyarán megjelent pannók azonban kizárólag román nyelvűek voltak. Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácselnök akkor azt nyilatkozta, év végéig kicserélik a táblákat, az újakon pedig többnyelvű felirat szerepel majd. Azóta az eredetileg kihelyezett táblák közül némelyik hátulján megjelent a magyar, a német és az angol nyelvű felirat. Azonban többnyire csak a városokban levő pannókon tüntették fel több nyelven a szöveget, sok esetben pedig a felirat csak a forgalmas úttestről olvasható. Ilyen jellegű gondok felmerültek 2008 tavaszán is Szatmárnémetiben, amikor a megyei műemlékvédelmi igazgatóság román, angol és francia nyelvű feliratokkal akarta ellátni a műemlékeket. A Krónika jelzése nyomán akkor Csehi Árpádnak sikerült elérnie, hogy később a magyar és a német szöveg is felkerült a hirdetőkre. Kolozsvár: prioritás, de nincs idő rá Nem jobb a helyzet Kolozsváron sem, ahol továbbra sem kerültek ki a műemlék épületekre a magyar feliratok, s mint megtudtuk, egyelőre nem is fognak. Mint arról beszámoltunk, a helyi RMDSZ 2009 novemberében 11 pontos javaslatcsomagot nyújtott át az akkor még szabadlábon levő Sorin Apostu polgármesternek, amelyben többek közt az kérték, hogy a város műemléképületeire kihelyezendő táblákon szerepeljen a magyar nyelv is. Csoma Botond, a városi önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője, a javaslatcsomag kezdeményezője a Krónikának elmondta: ez volt az a javaslatuk, amelyre azonnal kedvező választ kaptak a román városvezetéstől, s bár megígérték, hogy a magyar változat is szerepelni fog a táblákon, az ügyben nem történt előrelépés. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere kérdésünkre elmondta: bár prioritásként kezelik az ügyet, egyelőre nem született döntés arról, hogy mikor helyezik ki a műemlék épületekre a többnyelvű, magyar feliratot is tartalmazó tájékoztató táblákat. „Erre nem volt még időnk” – jegyezte meg az elöljáró. Az RMDSZ kérései között egyébként szerepelt a háromnyelvű (magyar, román, német) helységnévtábla elhelyezése is, amelyet azóta sem teljesített az önkormányzat. Nagyvárad a pozitív példa Ezzel szemben Nagyváradon már 2008 nyarán húsz belvárosi műemlék épületre helyezett el háromnyelvű információs táblát a helyi önkormányzati testület RMDSZ-frakciója. Az elsőt a főtéri Szent László római katolikus templom falára szerelték föl, 2008 áprilisában. A táblaavatók egész nyáron folytatódtak, így háromnyelvű táblát kapott egyebek közt a két Poynár-ház, az egykori Rimanóczy szálló és gőzfürdő, a Stern-palota, a neológ zsinagóga, a Fekete Sas-palota és számos más, műemlékstátusú váradi épület. Tavaly április 18-án, a műemlékek nemzetközi napján táblát kapott a szintén főtéri görög katolikus püspöki palota és a Holdas-templom. A román, magyar és angol nyelven írt táblákon feltüntették a műemlék hivatalos „rendszámát”, de az is kiderül róluk, melyik évben épült a palota vagy templom, kinek a tervei alapján, illetve néhány részletet megtudhatunk az épület eredeti rendeltetéséről és építészeti stílusáról is. Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2012. február 3.Ideiglenes megoldás: a pedagógusszövetség veszi át a csángó oktatási prrogramotA Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) veszi át ideiglenesen a moldvai csángó magyar oktatási program felügyeletét és irányítását. Burus Siklódi Botond, a pedagógusszövetség elnöke csütörtökön a Krónikának elmondta, az RMPSZ a következő három hónapban a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) leköszönt vezetőségével közösen biztosítja az oktatási tevékenység működtetését a Csángóföldön. Az RMPSZ szerződést köt a csángó szervezetnek az oktatási programban részt vevő tagjaival, valamint a Kárpátokon túli vidékeken oktató pedagógusokkal. Burus Siklódi Botond elmondta, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkárságával történt megegyezés szerint a pedagógusszövetség a február–április időszakban biztosítja majd az oktatási program folytonosságát, amelyhez továbbra is a magyar kormány nyújtja az anyagi fedezetet a Bethlen Gábor Alapból. „Amikor vállaltuk a közvetítő szerepet, olyan megoldást kerestünk, amely a folytonosságot biztosítja, és úgy tűnik, hogy ez sikerült” – jelentette ki lapunknak az RMPSZ vezetője. Emlékeztetett, hogy a pedagógusszövetség már a kezdetekkor részt vett a program beindításában, és folyamatosan szoros kapcsolatot ápolt annak működtetőivel, igyekezett szakmai segítséget nyújtani számukra. Éppen ezért a továbbiakban is csak úgy tudják elképzelni a munkát, ha abban az MCSMSZ leköszönt vezetőségének oktatási programba bekapcsolódó tagjai is részt vállalnak. Ők ugyanis hétfőn nemcsak a tisztségükből távoztak, hanem a munkaviszonyukat is felbontották, ezért az RMPSZ ismét szerződést köt velük, akárcsak az oktatásban részt vevő tanárokkal. „A csángószövetség vezetősége nélkül nem vállaltuk volna el a feladatot, ők nyitottak a tárgyalásra, és mi ezt értékeljük” – nyilatkozta Burus Siklódi Botond, aki szerint a továbbiakban munkaviszonyt szeretnének kialakítani mindazokkal, akik meghatározó szerepet töltöttek be a program működtetésében, beleértve a tanárokat és az irodai alkalmazottakat is. Hozzátette, amint megvannak a szükséges dokumentumok, alá is írják a szerződést a támogatásról a Bethlen Gábor Alappal. A magyarországi alapítvánnyal egyébként az RMPSZ tavaly óta szerződésben áll, amikor átvette az Iskola Alapítványtól a határon túli, magyarul tanuló diákoknak járó oktatási és nevelési támogatás folyósítását. Burus Siklódi Botond hangsúlyozta, a pedagógusszövetség megbízatása egyelőre csak a február–április időszakra szól, amíg az illetékesek „konkrét és használható megoldást” találnak a jelenlegi „bonyolult helyzetre”. Hozzátette, bármi is legyen a megoldás, az április utáni időszakban sem szeretnék cserbenhagyni moldvai kollégáikat, hiszen nagyon fontosnak tartják, hogy a csángóföldi magyar oktatási program működőképes legyen. Hegyeli Attila, az MCSMSZ leköszönt ügyvezetője, a moldvai csángó magyar oktatási program felelőse a Krónikának megerősítette, hogy a következő három hónapra ideiglenes, meghatározott időre szóló szerződést kötnek az RMPSZ-szel. Ugyanis ezután a pedagógusszövetség lesz a program gazdája, amely nemcsak a pénzt kezeli majd, hanem munkáltatói szerepet is betölt, és viseli a felelősséget is a működéséért. „Átmeneti megoldásnak nagyon jónak tartjuk, hogy a pedagógusszövetséghez kerül a program, és örömmel adjuk át. Ez az egyetlen megoldás, amely legalább a tanév végéig biztosítja az eddigi tevékenység továbbélését” – értékelt lapunknak Hegyeli. A programfelelős kérdésünkre elmondta, az MCSMSZ vezetőségének lemondása nem okozott fennakadást az oktatási tevékenységben, amely valamennyi helyszínen zavartalanul folyik, ugyanis próbálták úgy kezelni a helyzetet, hogy a gyerekek semmit se érezzenek meg a gondokból. Hozzátette, néhány tanár csomagolni készült ugyan, de most, hogy biztosított a program további működtetése, reméli, hogy meggondolják magukat, szombaton ismertetik velük az új helyzetet. „Ebben a három hónapban kell találni egy végleges megoldást a program további működtetésére” – jelentette ki ugyanakkor a programfelelős. Mint elmondta, a közeljövőben összehívják az MCSMSZ küldöttgyűlését, amely egyben tisztújító gyűlés is lesz, és itt fognak dönteni arról, hogyan viszonyulnak a jelenlegi helyzethez, és a továbbiakban milyen szerepet kívánnak betölteni a moldvai csángó magyar oktatási program működtetésében. Mint arról beszámoltunk, az MCSMSZ vezetősége hétfőn mondott le, miután a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága két magyarországi szervezet, a Teleki László Alapítvány és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány közreműködésével egy új, Romániában bejegyzett alapítványra bízná a moldvai oktatási programot. Az államtitkárság az MCSMSZ átvilágítása során tapasztalt rendellenességekkel indokolta lépését, és kijelentette, hogy a szervezet vezetősége lépésével cserbenhagyta a moldvai csángó közösséget. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár ugyanakkor leszögezte, a történtek ellenére folytatódik a moldvai csángó magyarok oktatási programja, a tanárok rendben megkapják a fizetésüket és a gyermekek is ugyanúgy részt vehetnek a magyar órákon, mint eddig. Répás szerint a programra az Orbán-kormány idén 70 millió forintot biztosít, és továbbra is kiemelten fontosnak és olyan értéknek tartja az oktatás biztosítását, ami sokat segíthet a moldvai magyar csángó közösségnek. Pap Melinda Krónika (Kolozsvár) 2012. február 3.Verespatak és a magyar alkotmány az EP plenáris ülésénA ciántechnológiát alkalmazó bányászat betiltására vonatkozó európai parlamenti határozat érvényesítését sürgette annak egyik előterjesztője, Tőkés László az EP brüsszeli plenáris ülésén, szerda éjjel elmondott felszólalásában. A képviselő az úgynevezett egyperces (volt napirend előtti) felszólalások során beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyelőtt megszavazott határozat ellenére az Európai Bizottság a tagországok nemzeti hatáskörére hivatkozva „nem képes betiltani a cián bányászati használatát”, miközben Romániában feltartóztathatatlanul halad előre a verespataki beruházás engedélyeztetése. Arra kérte Martin Schulz elnököt, hogy az EP nevében járjon közben a brüsszeli bizottságnál és Romániánál a határozat életbe léptetése érdekében. Tőkés László utalt arra is, hogy január végén volt a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa évfordulója. Mint fogalmazott, a nagybányai zagytározónál negyvenszer nagyobb verespataki tározó „valóságos ökológiai atombombát jelent”. Ugyancsak a napirenden kívüli felszólalások között a szlovák néppárti Eduard Kukan arra hívta fel a figyelmet: Magyarország már bizonyította, hogy fontos tagja a meghatározott alapértékek köré csoportosuló „európai családnak”. Hozzátette: erős kormány sem engedheti meg magának, hogy az említett értékeket alábecsülje. Mint mondta, meggyőződése szerint mindenki azt szeretné, hogy Magyarország erős partner legyen az EU-ban, amely tiszteletben tartja a közös értékeket. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felszólalásában úgy vélte, hogy az alkotmányt bírálók nincsenek tisztában a magyarországi viszonyokkal, törvényekkel, a mindennapi élettel. Arra kérte képviselőtársait, hogy „ha a jogállam érvényesüléséért aggódnak, hitelesen tegyék”, és „kerüljék annak látszatát is, hogy csak egyetlen kormány tevékenysége érdekli őket”. „Ha az emberi és kisebbségi jogokért aggódnak, felhívom figyelmüket a Szlovákiában még mindig érvényben lévő államnyelvtörvényre és arra, hogy embereket fosztanak meg állampolgárságuktól, holott a hatályos alkotmány tiltja ezt” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: Romániában pedig a hatályos oktatási törvény előírásait veszik semmibe, amikor kisebbségi egyetemi karok létrehozataláról van szó. Szabadság (Kolozsvár) 2012. február 3.Beadvány a kirakatválasztás ellenSzerdán este tanácskozást tartottak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatói, akik beadvánnyal fordultak a tanügyminiszterhez. Ebben arra hívják fel Daniel Funeriu figyelmét, hogy nem törvényes az intézményben zajló választási folyamat, mivel nem alakult meg a magyar tagozat, s az egyetemnek nincs elfogadott chartája. Ezért a jelenlevők továbbra sem vesznek részt a választáson, s arra kérik a szaktárcát, hogy küldjön egy bizottságot a helyzet kivizsgálására, tisztázására. Az ülést követően dr. Szabó Béla egyetemi tanárt, az Általános Orvosi Kar dékánhelyettesét kérdeztük az indokokról: – Felvállaltuk, hogy az oktatási törvény betartását követeljük, ami egyértelműen előírja a magyar főtanszékek, a magyar oktatási vonal létrehozását. Az egyetem azonban az erre vonatkozó törvényes előírásokat nem tartja be, és nincs érvényes chartája. Tegyük hozzá, hogy az oktatásügyi minisztérium olvasatában sincs (amiért több figyelmeztető levelet is intézett az egyetemhez). Mivel az akkreditáció alapfeltételei között az első az, hogy az intézménynek érvényes szervezési és működési szabályzata kell legyen, ennek hiányában nemcsak a választási folyamat, az egyetem törvényessége is megkérdőjelezhető. Lehet, hogy az elmondottak nagy szavaknak tűnnek, de jogilag így értelmezhető. – Ami korántsem zavarja az egyetem vezetőségét, hisz megalakult a nyolc főtanszék, amelyek élére vezetőt választottak, hárman jelöltetik magukat a rektori tisztségre (dr. Brînzaniuc Klara jelenlegi rektorhelyettes, dr. Bataga Tiberiu és dr. Azamfirei Ioan egyetemi tanárok), megtörténtek a jelölések a kari tanácsokba és a szenátusba, s a választói névjegyzéket is közzétették, ami nem kis meglepetéseket tartalmaz. – Ha eltekintünk mindattól, ami az egyetemen történik, s csak a választási folyamatot vesszük alapul, szembetűnő, hogy az intézmény honlapjára felületesen vagy szándékosan torzított listát tettek fel a választókról. A jegyzéken román anyanyelvű kollégák magyarnak vannak feltüntetve és fordítva. Úgy tűnik, hogy a tanítás nyelve alapján osztottak fel. A tavaly júliusban elindítottak egy körlevelet, amire nem mindenki válaszolt, most pedig a megkérdezésünk nélkül állították össze a választói névjegyzéket. Hogy a tanársegédek hovatartozását illetően milyen alapon döntöttek, miközben a gyakorlati órák csak románul zajlanak? A jelek szerint kirakatválasztás folyik jelenleg. Az oktatási törvény előírása szerint egy tagozat esetében nem mint magyar oktatók veszünk részt az egyetem vezetésében, hanem mint az önálló főtanszékek vezetői. Ha magyar oktatási vonal alakul (ahogy a Babes–Bolyai Egyetemen ugyanazon törvény alapján létrehozták), a vonal képviselői saját választási rendszert dolgoznak ki, ami az egyetemi charta szerves része kell legyen. Amikor Szilágyi Tibor professzor a szenátusban megkérdezte, hogy állítsuk-e össze ezt a szabályzatot, határozott nem volt a válasz. Így tehát a 73 százalék román oktató fogja eldönteni, hogy ki érdemes arra, hogy a nem létező magyar tagozatot képviselje. Tudom, hogy ez egy sebezhető álláspont, s egyesek szerint az egyetemen minden a legnagyobb harmóniában történik. Naponta többször egymás keblére borulunk, s az egyetértés csupán egy-két olyan izgágább elem miatt sántít, akiknek a saját karrierizmusukból kiindulva főnöki aspirációik vannak, s ők mozgatják a tömeget. – Bár a magyar oktatók többsége távol maradt a választástól, mégis akadt három személy, akiket az ÁOK kari tanácsainak vezetőségébe beválasztottak, s a szenátusba jelölt 28 román oktató mellett hat magyar jelölt is szerepel. Hogyan vélekednek erről? – Ezek az oktatók (két professzor és négy tanársegéd) megjelentek a jelölőüléseken és egyhangú szavazatot kaptak. Meg kellene nézni, hogy a tanársegédek közül egyesek ismerik-e egyáltalán a magyar nyelvet, továbbá, hogy milyen nyelven végezték tanulmányaikat. – Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy fenyegető, lejárató kampány folyik egyes magyar tanárok ellen. Mit szándékoznak tenni? – Nem az a legény, aki adja, hanem aki állja. Ha már a fenyegetőzés szintjén vagyunk, az azt jelenti, hogy odaát is pánikhangulat lehet. A személyemre és másokra is elhangzottak nevetséges vádak. Rólam azt állítják, hogy a magyar bábaképzőt miattam nem fogják akkreditálni. A valóság az, hogy amikor arra hivatkoztam, miszerint a törvény alapján mind a román, mind a magyar nyelvű oktatást külön kellene akkreditáltatni, azt mondták, szó sincs arról, hogy különválasszuk. Amíg ezt nem ismerik el, nincs miről tárgyalnunk. A dékánhelyettes szavaihoz tegyük még hozzá, hogy a három rektorjelöltnek az egyetem honlapján levő menedzseri tervét átolvasva, ketten meg sem említik, hogy az intézményben, amelynek a vezetésére készülnek, egyáltalán létezik magyar oktatás. A kari tanácsokban és a szenátusban pedig a helyek egyharmadát szánják a magyar oktatóknak. Remélhetőleg a szerdán aláírt beadvány nyomán a szakminisztérium tenni fog azért, hogy a törvényességet a MOGYE-n visszaállítsa. Egyébként tovább folytatódik a kirakatválasztás, amelynek során a jövő héten megszavazzák a kari tanácsok és a szenátus tagjait, február végén pedig a rektort, majd márciusban a dékánokat. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2012. február 3.A Bárányi házaspár kettős könyvbemutatója„Olyan olvasmányos a könyv, hogy nem lehet letenni!” Bárányi Ferenc és Bárányi László Ildikó kettős könyvbemutatójára zsúfolásig megtelt csütörtökön délben az Írószövetség gyűlésterme. A „csillárokon is lógtak” a népszerű orvos- és íróházaspár barátai, ismerősei és tisztelői, tollforgató sorstársak, akik Bárányi Ferenc legújabb könyvére, az Egyszemélyes örökkévalóság című regényre és nem utolsósorban Bárányi László Ildikó Szövetségben a halál ellen című regényének második, javított kiadására voltak kíváncsiak. Az író házaspárt és a kettős könyvbemutatóra összegyűlt jeles személyiségeket a házigazda Pongrácz P. Mária, az Írószövetség helyi szervezetének alelnöke köszöntötte. Bárányi Ferenc regény-trilógiájának harmadik kötetét, az önéletrajzi ihletésű Egyszemélyes örökkévalóságot dr. Sándor István akadémikus-professzor mutatta be, aki a könyv legnagyobb erényének nevezte olvasmányos voltát. „Ez olyan jó és érdekes könyv, amit nem lehet letenni, szinte együltömben olvastam el másfél nap alatt” – mondta dr. Sándor István. Lehet-e egy könyvről ennél nagyobb dicséretet mondani? Az akadémikus a cselekmény kétsíkú, időben egymással ellentétes irányba haladó megjelenítésének tulajdonítja a könyv lebilincselő olvasmányosságát, de érdekesnek tartja a főhős aneszteziológus orvos szakmai fejlődésének a bemutatását is. Oberten János temesvári író ez alkalommal bemutatta Bárányi Ferenc írói munkásságát és most megjelent kötetét elemző tanulmányát, amelyet Mátray László színművész illusztrált az Egyszemélyes örökkévalóság című kötetből felolvasott részletekkel. Bárányi László Ildikó Szövetségben a halál ellen című, harminc esztendő után újból kiadott regényének bemutatására Almásiné Vajda Noémi írónő vállalkozott, aki még gyermek volt a kötet első kiadásának megjelentetése idején. „A 80-as években nagy port kavart ez a kötet, az emberek beszéltek róla, szájról szájra terjedt a híre” – mondta Vajda Noémi, aki szerint a kötetben felvetett kérdések ma is rendkívül aktuálisak. Az újból kiadott könyvet ismertető Vajda Noémi a regényből felolvasott részletekkel illusztrálta alapos elemzését. A szerző, Bárányi László Ildikó így vélekedett a Szövetségben a halál ellen című regényének második kiadásáról: „Elsősorban azoknak szánom ezt a könyvet, akik utánunk jönnek, a fiataloknak, akik számára a diktatúra és a forradalom már csak mese és történelem. Azt hiszem, hogy miközben egy orvos házaspár mindennapjairól írtam, sikerült korrajzot is adnom a XX. század második feléről.” A népszerű író, Bárányi Ferenc „az utolsó szó jogán” így fogalmazott: „Az író ne beszéljen, az író írjon és amit megírt, úgy írja meg, hogy éppen azt közölje az olvasóval, amit ő akar, hogy az olvasó abból kiolvasson. Az olyan regényeket szeretem, amelyeket bárhol nyitok ki, ott történik valami, és arra késztet, hogy olvassam el, mert kíváncsi vagyok a folytatásra. Ezért igyekeztem úgy írni meg minden regényemet, hogy állandóan valami történjen. Nem tanított regényt írni soha senki, olyan messze vagyok az irodalom tudományos művelésétől, mint az irodalmárok a medicinától. Kérem, nézzék el nekünk, orvosoknak, hogy mindenféle művészetbe belekontárkodunk: ez kell a lelki egyensúlyunkhoz! Annyi csúnyát, nehézséget, bánatot és könnyet látunk az életünkben, hogy a szabadidőnkben igyekszünk a széppel foglalkozni.” A kettős könyvbemutató végén a Bárányi házaspár dedikálta a helyszínen megvásárolható legújabb és régebbi köteteiket. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2012. február 3.Erdélyi Magyar Matematika VersenyAz idei tanévben immár huszonkettedik alkalommal rendezik meg az Erdélyi Magyar Matematika Versenyt (EMMV), amit február 3. és 5. között Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban tartanak meg — az országos matematika verseny a minisztérium versenynaptárában is szerepel, az anyagilag támogatott versenyek sorában. A versenyen körülbelül 200 tanuló és 45 tanár vesz részt az ország 21 városának 28 középiskolájából. Szatmár megyét 16 diák képviseli majd a megmérettetésen a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból, a Református Gimnáziumból, valamint a Tasnád Ipari Líceumából — felkészítő tanárok: Ványi Emese, Nevelits Gyöngyvér, Kató Enikő, valamint Vékony Gyöngyi és Ruff Zsófia. A versenyzőknek minden évfolyamon 6–6 feladatot kell megoldaniuk 4 óra munkaidő alatt. A verseny legjobbjai részvételi jogot szereznek a Kecskeméten megrendezendő nemzetközi versenyre, ahol 5 ország diákjai találkoznak március 14. és 17. között. Amint azt Kovács Béla matematikatanár elmondta, az eltelt 20 év során a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai minden évben részt vehettek ezen a nemzetközi matematika versenyen és eddigi szereplésük során két I., hat II., tíz III. díjat, 38 dicséretet, 4 különdíjat szereztek — 90 tanuló összesen 60 oklevelet kapott, valamint 5 tanuló részesült minisztériumi nemzetközi olimpikoni ösztöndíjban az utóbbi 2 évben. erdon.ma 2012. február 3.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Veres Valér: R�?SZLEGES ERD�?LYI EREDM�?NYEK MEGY�?NK�?NT A magyarok lélekszáma csökkent, de az országos arány alig változott A romániai magyarok lélekszáma újra a közvárakozás és a szakemberek számításai alatt maradt. Ezzel együtt, optimizmusra ad okot, hogy a magyarok aránya nem csökkent számottevõen az országban, és több megyében sem. A romániai Országos Statisztikai Intézet (INS) 2012. február 2-án hivatalosan közzétette az elsõ részleges (ideiglenes) 2011. népszámlálási eredményeket az ország össznépességérõl, a lakások számáról, és nemzetiség szerinti összetételérõl, megyénként is. Ez eredmények alapján (amelyek kis mértékben változhatnak, de ennek mértéke 1% alatti) az ország állandó (stabil) népessége 19 millió fõ (19.042.936), Kiket számítottak bele ebbe a számba? Ezt az EU-s szabályozások és standardok értelmében határozták meg, az ország állandó népességét alkotják azok a román (és más) állampolgárok, akiknek állandó lakhelye Romániában volt a népszámláláskor, és akik jelen voltak az országban a népszámláláskor, vagy kevesebb, mint egy éve tartózkodnak külföldön, ideiglenes jelleggel. Beletartoznak továbbá azok a külföldi (és román) állampolgárok, akik több mint egy éve Romániában tartózkodnak, de nem itt van az állandó lakhelyük. E népesség kereken 7,1 millió (7.086.717) háztartást alkot és 8,5 millió lakásban lakik (ebbõl: 8.450.607 hagyományos lakás és 8.149 más jellegû tartózkodóhely). Az országban 5,1 millió épület található, (azaz 5.117.940, ebbõl 5.103.013 lakóépület és 14.927 közösségi lakóhely). A nemzetiség szerinti összetétel alapján számottevõ változások észlelhetõk: az ország stabil népességébõl 2011-ben román nemzetiségûnek vallotta magát 16,870 millió fõ, azaz 88,6%, magyarnak vallotta magát 1,238 millió fõ, azaz 6,5%, romának (vagy cigánynak) vallotta magát 619 ezer fõ, azaz 3,2%. Más, kisebb lélekszámú nemzetiséghez tartozónak vallotta magát (20 ezer fõ fölött): 51,7 ezer ukrán, 36,9 ezer német, 28,2 ezer török, 23,9 ezer orosz-lipován, és 20,5 ezer tatár nemzetiségû személy. Nemzetiségét nem rögzítették 59,2 ezer fõnek, amely az ország 0,3 százalékát teszi ki. Ezek, a hivatalos közlemény szerint (INS) nem nyilatkoztak vagy nem voltak jelen, ám a népszámlálási gyakorlatot ismerve sokan lehetnek közöttük, akiket nem is kérdeztek meg nemzetiségükrõl nem beszélve arról, hogy az adatközlõ a hozzátartozó nemzetiségérõl is nyilatkozhatott. A magyar nemzetiségû népesség számának alakulását vizsgálva megfigyelhetjük, hogy az elõzõ, 2002-es népszámláláshoz viszonyítva 2011-ig a romániai magyarok száma 196631 fõvel csökkent (hasonló számban mint a korábbi idõszakban), így az 1 237 746 -es számadat jóval elmarad az 1,3 milliós elõrejelzésektõl. A magyarság aránya is csökkent, igaz, hogy ennek mértéke minimális, 0,1 %. Majd részletesebb elemzések alapján visszatérünk arra, hogy ennek mi lehetett az oka, illetve melyik számadat áll közelebb romániai magyar közösség tényleges lélekszámához. Meg kell várni a népszámlálás monitorizálásával és/vagy helyi koordinálásával foglalkozó szakemberek, érdekvédelmi szervezetek álláspontját is. [.] Megfigyelhetõ, hogy mindegyik szórványmegyében a magyarok csökkenésének aránya 2011-ben nagyobb 2002-höz képest, mint 2002-ben 1992-höz képest, különösen nagy a csökkenés azokban a megyékben, ahol a magyarok aránya az 5 százalék körül-alatt volt már 2002-ben is (Krassó Szörény, Hunyad, Szeben), itt a magyarság több mint harmadával csökkent tíz év alatt. Jó hírnek tekinthetõ, hogy a Székelyföldön és a Partiumban (Arad nélkül) a magyarok létszámcsökkenésének aránya elmarad az országos, közel 13 százalékos értéktõl, különösen Hargita és Kovászna megyében, ahol a csökkenés mértéke (6,2%, illetve 7,5%). A magyarság csak Hargita és Bihar megyékben csökkent kisebb mértékben 2002 óta, mint korábban. A romániai magyarság létszámának csökkenése nem minden megyében annyira látványos, mivel az ország össznépessége is igen nagymértékben csökkent. Ennek fõ oka a külföldre vándoroltak nagy számában található meg. Már az adatok összesítésekor kiszivárgott, hogy Hargita megyében nem csökkent a magyarok aránya (84,8%-ra nõtt 84,6%-ról), Kovászna megyében sem változott lényegesen (73,6%-ra csökkent 73,8%-ról), Szilágyban 0,1%-al 23,2%-ra nõtt. A többi megyében viszont csökkent a magyarok aránya, változó mértékben. Biharban nem látványos a csökkenés (0,5%) de Temes megyében már a csökkenés 2,2%, Maros megyében 1,5%, Máramaros és Kolozs megyékben 1,6%, a többi megyékben 1% alatti. E gyorselemzésben nem került sor a magyar népesség létszámcsökkenése okainak elemzésére. Országos szinten a csökkenés túlnyomórészt a kivándorlásnak tudható be, az erdélyi magyarok körében ez már sokkal összetettebb, és területileg is változó. Következetések levonása még korai lenne. Ám az ideiglenes adatok alapján is elmondható az, hogy a romániai magyarok lélekszáma újra a közvárakozás és a szakemberek számításai alatt maradt (a 2002-es népszámlálás eredményei a jómagam készítette elõrejelzéstõl maradtak el, a 2011-es népszámlálás elõtt nem is tartottam célszerûnek közzétenni bármiféle adatot, a hivatalos nyilvántartások nagy hiányosságai miatt, fõleg ami a kivándorlás regisztrálását illeti). Ezzel együtt, optimizmusra ad okot, egyrészt, hogy a magyarság csökkenésének mértéke 2011-ben a korábbi népszámláláshoz képest immár csak alig 1%-al nagyobb, mint Románia állandó népességszámának csökkenése (ez 2002-ben majdnem háromszorosa volt az országosnak az 1992-es adatokhoz képest). Másrészt, a magyarok aránya nem csökkent számottevõen az országban, és több megyében sem. [.] A szerzõ szociológus, egyetemi docens Transindex 2012. február 3.Hó váltja a fagyotTovább szedi áldozatait az öt napja kezdődött szibériai eredetű légtömegeknek köszönhető fagyhullám – miután keddről szerdára virradólag hatan fagytak meg, tizenötre emelkedett Romániában a kihűlés következtében elhunytak száma. Az Egészségügyi Minisztérium tegnapi jelentése szerint a rendkívüli hideg Arad és Szatmár megyében is áldozatokat szedett. Tegnap hajnalban volt az idei tél eddigi legalacsonyabb hőmérséklete Romániában, a Kovászna megyei Bodzafordulón –31,7 Celsius-fokot mértek, Sepsiszentgyörgyön –27,2 Celsius-fokig csökkent a hőmérők higanyszála, Baróton –25, Kézdivásárhelyen –22 Celsius-fok volt a tegnapi legalacsonyabb hőmérsékleti érték. Csíkszeredában a meteorológiai állomás közleménye szerint –27 fok alá süllyedt a hőmérők higanyszála, ami még messze van a város februári hidegrekordjától, 1987-ben –35 Celsius-fokot regisztráltak. Székelyudvarhelyen –21,5 Celsius-fokot jegyeztek, a Bucsin-tetőn és Gyergyóalfaluban tegnap reggel mérték az idei tél legalacsonyabb hőmérsékleti értékét, –19, illetve –26,7 Celsius-fokot. A meteorológusok szerint ma éjszakától fokozatosan enyhül a hideg, hétvégére pedig újabb havazás várható. Ennek ellenére a mentőszolgálatok folyamatos készenlétben állnak. A hajléktalan embereket kórházakba illetve menhelyekre szállítják, azokat pedig, akik bajbajutottakról, utcán élőkről, illetve veszélyeztetett emberekről tudnak, arra kérik, a 112-es ingyenes segélyhívó számon jelezzék a hatóságoknak. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. február 3.Itt van ez a helyzet...Forradalom – Leonida naccsás’ úr szakasz Magyarország nagyobb problémákkal küzd Romániánál: a gazdasági csőd szélén áll, és súlyos antidemokratikus elcsúszások miatt érik bírálatok. Az Európai Bizottság hármas kötelezettségszegési eljárást indított ellene, Orbán opponensei pedig szervezkedni kezdtek. Martin M. Simecka szlovák író és disszidens a prágai Respekt folyóiratban arról ír, hogy Szolidaritás néven (lengyel mintára) új politikai mozgalom jön létre egy katonatiszt vezetésével, aki kilépett a hadseregből, hogy az egyre népszerűbb szervezet élére álljon. A magyarok harminc százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a gazdasági csőd veszélye miatt pedig egyre kevesebben hisznek a kormányfő nacionalista szlogenjeiben. Martin M. Simecka szerint Orbán egyelőre a helyzet magaslatán áll, de nem sokáig: „Ha meghajol a nemzetközi nyomás előtt, pozíciója a nemzet megkérdőjelezhetetlen vezéreként (amelyhez erősen ragaszkodik) meginog. Ha nem hajol meg, az országot a szakadék felé viszi, rá magára pedig lavinaszerű bukás vár. Most abban jár, hogy minél tovább fenntartsa a jelenlegi állapotot, a vihar előtti csendet.” Budapesten százezren tüntettek Orbán Viktor mellett, Martonyi János külügyminiszter pedig azt nyilatkozta, hogy a kormány képes „tízszer több embert is kivinni az utcára”. Január másodikán, az ellenzék és a civil társadalom által szervezett demonstráción „csak” hetvenezren vettek részt. Ez azt jelentené, hogy Magyarországon kedvelik a hatalmat, és a dolgok jó irányba mennek? Nyilvánvalóan nem. Az utcai tiltakozások résztvevőinek a száma önmagában nem mérvadó egy ország problémáinak súlyosságát illetően, de nem is hanyagolható el teljesen. (…) Minálunk a hírtelevíziók hosszú kibicműsorokat és breaking newsokat „gyártanak” a „Románia utcára vonult” motívumra. Nagy szavak hangzanak el – forradalom, diktatúra, „forrong az ország” és egyebek –, hivatkoznak a valamikori „Egyetem tér szellemiségére”, sőt egyesek 89 decemberéhez hasonlítják a mostani történéseket. Miközben országszerte legfeljebb tízezer ember vonult utcára. Egyesek spontán módon, mások szervezetten. Az USL összejövetele sem tudott több embert megmozgatni. Mind a mozgósítás, mind a hatás tekintetében messze állunk Magyarországtól. És alaptalan a párhuzam az utóbbi hónapokban Olaszországban és Franciaországban végbement utcai megmozdulásokkal is, hiszen ott több százezer ember tiltakozott. Mindazonáltal figyelemre méltó, hogy miután a civil szféra hosszú időn át „aludt”, olyannyira, hogy a szakszervezetek a bérlevágások után sem tudtak tízezernél több embert utcára vinni, most több napon keresztül tüntetnek (a legtöbb nagyvárosban). Ez jó hír: az emberek megtalálták a hangjukat. Attól tartok, hogy ez az egyetlen örömhír a rossz hírek rengetegében. A legrosszabb mind közül, szerény ízlésem szerint, hogy a tiltakozók valójában lehangoló zűrzavart fejeznek ki. Belefáradtak a hazugságokba, az igazi reformok elmaradásába, a jelenlegi hatalom agresszív „stílusába” (…) a szegénységbe és a kilátástalanságba. Azt kiáltják, „Le Băsescuval” és „Le a kormánnyal”, idealista vagy kivitelezhetetlen javaslatok hangzanak el, amilyen a monarchia visszaállítása (noha a régi és új felmérések egyaránt azt mutatják, hogy a polgárok többsége köztársaságot akar). Technokrata kormányt kérnek – a téren és egyes blogokon és újságokban –, mintha a technokraták csak úgy előhúzhatnák a kalapjukból az általános jóléthez vezető megoldást. (Görögországnak és Itáliának technokrata kormánya van, mégis rosszabbul állnak nálunk a „szuverén adósság”, a gazdaság és a pénzügyek terén.) És úgy általában megcsömörlöttek a politikától („nem akarunk többé pártokat!”). Igaz, ami igaz, az emberek – nemcsak a kisszámú utcai tüntető – megelégelték ezt a fajta, az átmenetre jellemző politikát. A megoldás azonban csakis politikai lehet, nem másféle. A baj az, hogy most a politikusok nem tudnak másfajta politikát kínálni. (…) Az utóbbi napok utcai megmozdulásai pedig túlságosan vérszegények voltak ahhoz, hogy elültessék a félelmet a kormányzatban. A civil szervezetek nem tűnnek képesnek arra, hogy szervezőként lépjenek fel (…) még kevésbé arra, hogy az embereket az utcára vigyék. Igaz, hogy nagy az összetartás a (sokkal gyorsabb és kényelmesebb) közösségi oldalakon és a blogokon. Ha beleszámoljuk az online „civil résztvevőket” is, a tiltakozók tábora sokkal népesebb. (Ha rigorózusak akarnánk lenni, az online elégedetlenkedőkkel is számolnunk kellene: amennyiben a kormány be akarja vezetni az elektronikus szavazást, akkor számolnia kell az „online ellenzékkel” is.) (…) Miközben ezt a cikket írom (kedden), a Victoriei téren a szakszervezetek tüntetnek. Soványka tüntetés. Hazafias zene megy, Adrian Păunescut szavalnak, jelszavakat kiáltoznak. (...) Azon gondolkodom, vajon hogyan reagálna a hatalom, ha az utcán százezren tüntetnének, vagy többen. Hiába gondolkodom. Attól tartok, egyelőre a Leonida naccsás úr fázisnál tartunk: „Miţu, öltözz sietősen, és irány a forradalom!” Mircea Vasilescu, Dilema Veche (Fordította: Sz.L.) Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. február 3.KMAT-ülés – Tőkés: konstruktív tanácskozás a polgári kezdeményezésrőlKonstruktívnak értékelte a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki budapesti ülését Tőkés László elnök, a tanácskozás fő témája a kisebbségi jogok ügyében indítandó polgári kezdeményezés volt. Tőkés László az ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: ahhoz, hogy ezzel az eszközzel élni tudjanak, legalább egymillió aláírásra van szükség. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió ne utalja kizárólag tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta. Ennek jogi keretét szeretnék megteremteni, és ennek érdekében “jogalkotásra késztetni” az unió illetékes testületét. Kiemelte: össznemzeti összefogásra van szükség, ha valamikor, most az kell, hogy a pártpolitikai szint fölé emeljék ezt a nemzeti ügyet. Az MTI kérdésére elmondta, a kezdeményezés bejegyzése után húsz hónap alatt kell az aláírásokat összegyűjteni. Ideális esetben a regisztrációs kérelem benyújtása április 1-től történhet meg, ezután két hónap a regisztrációs idő, majd, ha pozitív döntés születik elindulhat az aláírások gyűjtése. Tőkés László azt mondta, hogy számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is. Az Európai Bizottság elé azután kerülhet a kérdés, ha a tagországok igazolták az aláírások érvényességét. Azonban még ekkor is elutasíthatják a jogalkotás megindítását – mondta, hozzátéve, többéves folyamatról van szó. Felidézte: tavaly márciusban határoztak úgy, hogy a polgári kezdeményezés eszközével élni kívánnak, és novemberben, miután találkoztak Schmitt Pál államfővel, megerősítették elhatározásukat. Tőkés László elmondta, hogy a pénteki ülésen szakmai bizottság megalakításáról döntöttek, amely egyezteti a polgári kezdeményezésről eddig kialakított elképzeléseket. Javaslatot fogalmazott meg a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is – jelezte. A szakmai testület – amelynek élére Gál Kinga (Fidesz) EP-képviselőt kérik fel – március 31-ig készíti el a témában jelentését. A KMAT elnöke hozzátette: a tanácskozáson Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a magyar kormány támogatni tudja a kezdeményezést, abban az esetben, ha az valóban szakmailag megalapozott, és igazi polgári jelleget ölt. A politikai szféra nem avatkozhat be a folyamatba, és erre minden lehetőség adott – jelezte Tőkés László. Mécs László, a KMAT főtitkára elmondta: a tanács ülésén egyhangúlag döntöttek arról is, hogy felveszik tagjaik sorába a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatára támogatták azt az elképzelést, hogy Ukrajnában létesüljön önálló magyar választási körzet, amely tömbbe foglalja a kárpátaljai magyarságot. MTI 2012. február 4.Lesújtó népszámlálási eredmények Temes megyében10 év alatt 30%-kal csökkent a magyarság lélekszáma! Hivatalos végeredmények még nincsenek, de az előzetes eredmények alapján elképesztően gyors ütemben, tíz év alatt több mint 30%-kal csökkent a Temes megyei magyarság lélekszáma. A nem hivatalos statisztikai adatok szerint 2011-ben alig 35 294 személy vallotta magát magyarnak Temes megyében, a 2002-ben jegyzett 50 556-hoz képest. A magyarság lélekszáma tíz év alatt 15 262 fővel apadt. A számbeli csökkenés felgyorsult az 1992–2002 időszakhoz képest, amikor 12 310 volt a magyarság számbeli fogyása. Az utóbbi 80 évben így alakult a Temes megyei magyar közösség lélekszáma: 1930-ban 84 756, 1956-ban 77 530, 1966-ban 76 183, 1977-ben 77 525, 1992-ben 62 866, 2002-ben 50 556, 2011-ben 35 294. A megye magyar lakossága utoljára 1966 és 1977 között nőtt, az abortusztörvény hatására, a kommunista diktatúrára jellemző zárt országhatárok mellett 1342 fővel. A Temes megyei románság lélekszáma ugyanebben a 80 esztendős időszakban 236 305-ről 555 752-re nőtt, azzal a megjegyzéssel, hogy az utóbbi tíz évben közel 9882 fővel csökkent. A megye lakosságának etnikumok szerinti megoszlása: románok 85,5%, magyarok 5,4%, romák 2,2%, szerbek 1,6%, ukránok 0,9%, bolgárok 0,7%,. A továbbiakban közöljük a nem hivatalos népszámlálási eredmények táblázatát, településekre és nemzetiségekre lebontva. Településekre leosztva a nemzetiségek: Település Stabil Román Magyar Cigány Német Ukrán Török Tatár Orosz Más Nem nyilatkozott lakosság nemz. Temes megye 649 777 555 752 35 294 14 534 8497 5953 133 24 105 17 967 11 518 Megyeszékh.+városok 399 914 343 804 23 272 4830 6129 1329 118 24 82 9624 10 702 Temesvár 303 708 263 610 15 580 2123 4173 565 112 20 69 7222 10 234 Lugos 37321 32036 2727 905 744 508 * * 9 140 249 Buziásfürdő 6504 5847 204 206 148 17 – * – 53 28 Csák 5028 4328 315 205 90 26 * – - 63 - Detta 5963 4283 855 146 244 19 – - * 401 14 Facsád 6571 6034 262 66 46 152 – - – 6 5 Gátalja 5449 4256 634 33 56 8 – - * 458 3 Zsombolya 10 048 7855 1165 605 305 5 * * * 70 39 Temesrékas 7782 6434 645 170 68 14 * – - 444 6 Nagyszentmiklós 11540 9121 885 371 255 15 * – * 767 124 Községek -összesen 249 863 211 948 12 022 9704 2368 4624 15 – 23 8343 816 Bálinc 1538 1104 380 36 * 10 – - * * 3 Bánlak 2520 1846 71 265 5 243 – - – 90 - Barafalva 392 391 * – - – - – - – - Barnafalva 1604 1137 * – * 457 – - – - 8 Óbéb 1500 971 497 10 19 * – - – * - Kisbecskerek 2651 2378 46 79 34 42 – - – 69 3 Belence 2725 2662 33 7 17 4 – - – * - Bethlenháza 3007 2811 41 3 27 121 – - – 4 - Billéd 3101 2724 124 143 92 * – - * 7 8 Birda 1757 1597 24 11 17 33 – - – 73 * Rigósfürdő 446 421 6 * 3 13 – - – * - Boldor 2350 2277 21 4 * 46 – - – - - Aga 652 506 14 8 3 – - – - 115 6 Bükkfalva 1511 1420 25 50 3 7 – - – 6 - Gyertyámos 4140 3709 139 235 46 * – - – 8 * Nagycsanád 4042 2674 519 534 24 4 – - * 286 - Csene 2537 1803 233 13 41 4 – - – 443 - Kőcse 1736 986 106 539 14 – - – - 84 7 Nagykövéres 2133 1376 187 447 6 – - – * 116 - Nagykomlós 4572 3481 65 836 111 4 – - – 74 * Kastély 3422 2986 354 61 7 6 – - – 6 * Kricsó 1511 1359 3 – - 146 – - – 3 - Kurtya 1177 1136 8 26 * * – - – 4 - Daruvár 2953 2593 6 16 8 326 – - – 4 - Denta 2870 1879 252 71 28 27 – - – 613 - Újbesenyő 3048 2697 45 169 38 6 – - – 93 - Óbesenyő 4009 1101 158 224 27 8 – - – 2486 5 Igazfalva 2581 2084 474 3 6 13 – - – * - Újszentes 7241 5638 1058 – 89 21 * – * 171 260 Ferend 1697 1641 6 24 * 23 – - – * - Temesfüves 1542 1460 60 4 * 16 – - – * - Fény 1676 1300 243 19 * – - – - 112 - Gavosdia 2948 2644 16 33 4 216 – - – 34 * Gilád 2020 1591 163 174 50 26 – - – 16 - Győröd 5968 5554 252 17 34 16 * – - 85 8 Gizellafalva 1117 1069 30 * 6 8 – - – 3 - Temesgyarmat 6009 5800 61 102 7 15 – - * 15 8 Gyér 1203 810 213 99 22 3 – - – 56 - Gyüreg 8122 7650 151 59 67 13 * – - 113 67 Torontálgyülvész 2925 2460 50 172 31 6 * – 3 201 * Kisősz 1983 1763 28 88 78 15 – - – 11 - Nagyjécsa 2036 1882 11 134 7 – - – - * - Nagyzsám 2881 2624 122 83 29 – - – - 23 - Széphely 3468 3171 33 141 9 * – - – 11 101 Csatád 4787 3974 65 565 99 14 – - – 20 50 Liebling 3586 3216 128 183 31 13 * – * 13 - Tolvád 1525 1385 63 14 37 * – - – 25 - Lovrin 3119 2849 43 111 75 9 – - – 30 * Bégamonostor 1573 1458 69 31 3 10 – - – - * Marzsina 2135 2038 24 9 5 47 – - – 9 3 Máslak 2151 1779 36 68 12 243 – - – 8 5 Temesmóra 2192 1917 101 92 35 3 – - – 41 3 Újmosnica 5810 5090 550 60 16 6 * – - 53 33 Nadrág 2760 2552 78 * 92 28 – - – 5 4 Nickyfalva 1453 1341 31 5 20 49 – - – 3 4 Hosszúszabadi 1049 1011 * 12 * 24 – - – - - Orczyfalva 3994 3821 92 31 23 3 – - – 6 18 Ótelek 1441 854 570 – 10 * – - – 4 * Temesliget 1886 1785 13 29 – * – - – 10 48 Parác 2129 1806 123 99 45 * * – * 50 3 Újpécs 4807 3900 96 35 40 54 – - – 674 8 Perjámos 4346 3784 72 334 97 6 – - * 46 5 Pészak 1918 1775 7 122 * – * – - 3 8 Kőfalu 1099 1099 – - – - – - – - - Hidasliget 2958 2775 35 108 10 17 – - – 13 - Rakovica 3047 2788 31 121 5 94 – - * 6 - Temesremete 2168 2120 33 * * * – - – 6 3 Szakálháza 6731 6361 81 44 34 4 * – - 205 * Törökszákos 3065 2611 253 174 15 * – - * 8 - Temesság 2923 2534 262 30 62 5 – - – 28 * Szentandrás 5279 4995 96 29 74 34 * – - 24 26 Sándorháza 2805 2749 15 13 16 3 – - – 5 4 Románszentmihály 5695 5393 151 59 35 3 – - – 50 4 Nagyszentpéter 3012 2119 26 429 16 6 – - – 416 - Sárafalva 2479 1699 17 533 8 9 – - – 202 11 Temeskenéz 4500 3832 60 473 49 8 – - – 36 42 Temesszékás 293 293 – - – - – - – - - Csukás 1789 626 8 – 11 1138 – - – 6 - Máriafölde 3783 3443 190 71 46 17 – - – 15 * Tamásd 2061 1987 19 42 8 * – - * * * Nagyősz 3011 2459 131 217 126 47 – - – 30 * Nagytopoly 2497 2176 28 55 12 7 – - * 216 * Végvár 2603 1564 975 8 8 5 – - – 41 * Bozsor 2009 1830 18 115 * 40 * – - 3 - Újvár 2362 1812 401 123 16 3 – - – 7 - Valkány 1321 1265 38 8 * – - – - 6 * Varjas 5458 3980 478 221 38 177 – - 3 560 * Lugoskisfalu 2521 1827 31 19 56 579 – - – 3 6 Vejte 2412 2110 153 68 53 4 – - – 8 16 1) – szerbek, bolgárok, olaszok, zsidók, horvátok, csehek, lengyelek, macedónok, görögök,albánok,örmények,rutének Erdély.ma 2012. február 4.46 ezerről 34 ezerre csökkent a máramarosi magyarságA 2002 óta több, mint 10%-kal csökkent Máramaros megye lakossága – derül ki a Statisztikai Hivatal által közzétett részleges népszámlálási összesítéséből. Eszerint megyénknek jelenleg 461 290 lakosa van, ezzel szemben tíz évvel ezelőtt még több, mint 510 ezer polgár mondhatta máramarosinak magát. A legjelentősebb lakosságcsökkenés a megyeszékhelyen és a Történelmi Máramaros fővárosában tapasztalható. Nagybánya lakossága több, mint 17 ezerrel, Máramarossziget lakossága pedig közel 5 ezerrel csökkent. Három város, Borsa, Misztótfalu és Dragomérfalva könyvelhet csak el lakosságnövekedést. Igaz, szép számban akadnak olyan kisebb települések, ahol nőtt a lakosok száma az elmúlt évtizedben. Ezek közé tartozik a többségében magyarok által lakott Koltó is, bár ebben az esetben nem a magyaroknak, hanem a romáknak köszönhető a növekedés. Sajnos a magyar ajkú közösségek az átlagnál is jobban megfogyatkoztak. 46 300-ról 34 781-re csökkent a megye területén lakó magyarok száma. Vagyis az egy évtizeddel korábbi 9,1 tized százalék helyett, most az összlakosság alig több, mint 7,5 tized százaléka vallotta csak magát magyar nemzetiségűnek. Tamási Attila nagybanya.ro Erdély.ma 2012. február 4.Vegyes eredmények az erdélyi magyarság szempontjábólA Székelyföldön és a Partium északi részén viszonylag kedvezőek magyar szempontból a 2011-es romániai népszámlálás most nyilvánosságra hozott adatai, Közép- és Dél-Erdélyben ugyanakkor kedvezőtlenek – mondta Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára az MTI-nek. Összehasonlítva a 2002-es népszámlálási adatokat a 2011-es eredményekkel, Hargita és Kovászna megyében a magyarok számaránya stabil, miközben a románok száma jelentősen csökkent, a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma enyhén nőtt – mondta el Kapitány Balázs. Az Észak-Partiumban Bihar, Szatmár és Szilágy megyékről is elmondható, hogy „nincs gond” a romániai magyarság szempontjából. Összességében a magyarság aránya minimálisan csökkent ebben a régióban, miközben a románságé jelentős csökkenést mutat, a cigányoké pedig jelentősen nőtt. A székelyföldi megyékben a cigányok többsége nemcsak magyar anyanyelvűnek, hanem magyar nemzetiségűnek is vallotta magát, míg az Észak-Partiumban a magyar nyelvű cigányság nagyrészt magyar anyanyelvűnek, de cigány nemzetiségűnek tartja magát a népszámlálási adatok szerint – tette hozzá a demográfus, emlékeztetve arra, hogy ebben a két régióban él az erdélyi magyarok nagyjából fele. Egészen más képet mutat Közép- és Dél-Erdély, ahol kedvezőtlenek vagy nagyon kedvezőtlenek az adatok. Közép-Erdélyben, Maros, Kolozs és Fehér megye többségében románok lakta városaiban, településein általában gyors az asszimiláció. Ez tapasztalható Kolozsváron is, annak ellenére, hogy a város magyar kulturális és oktatási központnak számít. Dél-Erdélyben még rosszabb a helyzet. Ott a városokban a két népszámlálás között eltelt kilenc év alatt jelentős mértékben, 30-35 százalékkal is csökkent a magyarok száma. Kapitány Balázs felhívta a figyelmet arra: egész Dél-Erdélyre jellemző, hogy magyar szempontból „nincs utánpótlás” a vegyes, magyar-román házasságok nagy aránya miatt. Emellett az elvándorlás is jelentős ebből a régióból. Romániában 194 ezerrel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képes a magyarok száma. Míg 2002-ben 1 millió 432 ezer, 2011-ben 1 millió 238 ezer magyar élt Romániában a román országos statisztikai intézet csütörtökön közzétett adatai szerint. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék. Ez minimális csökkenést jelent a 2002-es 6,6 százalékhoz viszonyítva. MTI/Erdély.ma 2012. február 4.Megszámláltattunk, és híjával találtattunkMindenki számított arra, hogy az erdélyi magyarság megcsappant, de a csütörtökön nyilvánosságra hozott ideiglenes népszámlálási adatok mégis mellbevágóak. Már csak 1,2 millióan vagyunk, félmillióval kevesebben, mint a rendszerváltás utáni első népszámláláskor. A szocializmus éveiben nőtt a magyarság lélekszáma, de tudjuk, akkor zárt világban éltünk, és a kollektivizálásig a székelység ontotta az “utánpótlást”. Sajnos, a kolhozosítással elindult a népvándorlás, igaz, országhatáron belül. Akkor csak falvaink ürültek ki, városi panellakókká váltak életformájukból kifordított falustársaink. S ha már egyszer elhagyta szülőföldjét az ember, nem csoda, hogy amikor felnyílt a vasfüggöny, nekilódult a nagyvilágnak. Jó esetben megálltak Magyarországon, de több tízezren fogtak vándorbotot, vagy Európa boldogabb országaiban vagy a nagy vizeken túl, Amerikában, Ausztráliában kerestek maguknak új otthont, ha nem is hazát. Az vesse rájuk az első követ, kinek soha sem fordult meg fejében, hogy ennél az életnél, ami nékünk itthon megadatott, lehet, a hontalanság is jobb. Ugyanis mi – kik úgymond álltuk a sarat, s itthon maradtunk, kalandvágyból, ahogy egyesek mondják, mert annál nagyobb kaland, mint Romániában magyarként élni és megmaradni, aligha létezik – időnként áldjuk, máskor átkozzuk magunkat választásunkért. De mégis, még mindig vagyunk 1,2 millióan. Megfogyatkozva, el-elbizonytalandva, vért izzadva próbálunk megmaradni, megkapaszkodni, gyermekeinknek jövőt teremteni. És 1,2 millió magyar még mindig számbaveendő és számontartandó népesség. Nem vigasz ugyan számunkra, hogy az államalkotó nemzethez viszonyítva mi itt, a Székelyföldön kisebb mértékben fogyatkoztunk, hisz Arad, Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár után már Székely-, azaz Marosvásárhely magyarsága is kisebbségbe került, de az úthenger, mely végigtaposott nagy hírű, régi erdélyi városainkon, s eljelentéktelenítette – számbelileg, legalábbis – az ott élő magyarságot, itt megállt, s úgy tetszik, a belső anyaországként emlegetett háromnegyed Székelyföldet egyelőre eltiporni nem tudja. Mi is megfogyatkoztunk, a mi gyermekeink, barátaink egy része is elvándorolt, de próbáljuk úgy felfogni a helyzet ilyetén alakulását, hogy mindenek dacára, ha nagyon akarjuk, ha teszünk is érte, lehet magyar jövőnk Erdélyben. Autonómia kell, felelős politikusok és öntudatosabb, rátartibb magyarság. És nem feladni semmit. A legfontosabb, hogy könnyűnek ne találtassunk! Simó Erzsébet Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. február 4.Meghökkentő népszámlálási adatokSzakértők szerint meghökkentőek ugyan, de nem váratlanok a romániai népszámlálás első hivatalos, részleges eredményei, hiszen az előrejelzések számoltak a magyarság fogyásával. A statisztikai intézet szerint Románia lakossága 2,6 millióval csökkent az elmúlt tíz évben, a romániai magyarságé pedig csaknem 194 ezerrel, hiszen most mintegy 1 millió 238 ezer magyart rögzítettek. A magyarság számaránya 6,5 százalék a korábbi 6,6 százalékhoz képest. Székely István politológus, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) népszámlálási szakértőcsoportját vezette, az MTI-nek pénteken elmondta: egy 2007-es számítás szerint 2011-ben 1 millió 288 ezer magyarnak kellett volna lennie Romániában, ehhez képest a népszámlálás 50 ezer magyarral kevesebbet rögzített. Ennek ellenére Székely szerint a népszámlálás lényegében visszaigazolta a 2007-es számítás eredményét, hiszen több olyan elem van, ami azt mutatja, hogy a romániai magyarok száma nem csökkent éppen 194 ezerrel. Példaként említette, hogy a népszámlálás szerint 910 ezer személy tartózkodik külföldön, akiknek az etnikai hovatartozásáról semmit nem tudunk. Emellett a statisztikai adatok szerint csaknem 60 ezren nem nyilvánították ki etnikai hovatartozásukat. Székely szerint ezeknek jelentős része magyar lehet, hiszen például Kolozsváron csaknem 5 ezren nem nyilatkoztak nemzetiségükről. Ez utóbbiak az országos 60 ezernek mintegy 8 százalékát alkotják, ami azt jelenti, hogy Kolozsváron legalább ötször többen nem nyilatkoztak nemzetiségükről az országos átlaghoz képest. Ezenkívül a tavalyi népszámláláson nem sikerült megszámolni körülbelül 700 ezer-1,2 millió főt, akiknek többsége valószínűleg külföldön tartózkodik. Székely szerint ezek között is vannak magyarok annak ellenére, hogy a románok körében magasabb arányú a külföldi migráció. A statisztikai adatok azt mutatják – folytatta a politológus –, hogy országosan 12,17 százalékkal csökkent a lakosság száma, a magyarságé pedig 13,55 százalékkal. Mint mondta, beigazolódtak azok a feltételezések, miszerint a romániai magyarok fogyása lényegesen magasabb az úgynevezett etnikai peremmegyékben. Megfigyelhető, hogy a magyarság fogyása annál nagyobb méretű, minél távolabb esik egy megye ettől a tömbvidéktől – mondta. Székely szerint a romániai magyarság fogyásának belső szerkezetét vizsgálva három megyetípus különböztethető meg. Az egyikbe a dél-erdélyi megyék, valamint azok tartoznak, amelyek távol esnek az említett hét megyét magában foglaló etnikai sávtól. Ide tartozik Krassó-Szörény, ahol 43 százalékkal fogyott a magyarság, Szeben megyében 39 százalékkal, Hunyad megyében 36 százalékkal, Temes megyében pedig 30 százalékkal fogytak a magyarok. Ez többszöröse a magyar lakosság országos fogyási átlagának – mutatott rá a szakértő. Ez után következnek azok a megyék, amelyek közelebb vannak az etnikai sávhoz, de ezekben is az országos átlag feletti a fogyás. Például Máramaros és Arad (24 százalék), Fehér (23 százalék), Brassó (22 százalék), Beszterce-Naszód (19 százalék) megyék. A már említett hét megye alkotta úgynevezett tömbvidéken belül a legjobb eredmények Székelyföldön vannak, ott a fogyás mélyen az országos átlag alatti, hiszen Hargitában 6,3 százalékkal, Kovásznában 7,5 százalékkal, Maros megyében 11 százalékkal csökkent a magyarok száma. Ennél valamivel rosszabb, de egyértelműen az országos átlag alatti fogyást tapasztaltak a partiumi tömbben (Bihar megye 11 százalék, Szilágy megye 11,3 százalék, Szatmár megye 12 százalék). A partiumi és a székelyföldi tömb között helyezkedik el Kolozs megye, amely átmenetet képez a 15 százalékos fogyásával. Székely szerint a magyarok szempontjából igen fontos lehet a belső migráció folyamatának részletes elemzése, hiszen kirajzolódik már most egy olyan irányú népességmozgási irány Erdélyben, ami azt mutatja, hogy a peremmegyékből az etnikai szempontból tömbvidéknek számító megyékbe költöznek a magyarok. Vélhetően ez a belső átcsoportosulás is hozzájárult a hét megye viszonylag jó eredményéhez. Székely szerint a romániai magyarság fogyásának két legfőbb oka a kedvezőtlen korstruktúra, valamint a nagyarányú külföldi migráció Népújság (Marosvásárhely) 2012. február 4.A lényeg: a küzdelem magaA velünk megesett drámai “mozzanatok” okán a 20. század szellemi arculatát erdélyi nézőpontból is meg kellene írni már. Az első “huszonkét évet”, az utána következő két emberöltőt, a mostani “huszonkettőt”. A kisebbségi sorsnak ugyanis csak a geopolitikai feltételei változtak meg: a lényeg ugyanaz maradt. A küzdelem maga. Mert mi történik például az utóbbi “huszonkét év”-ben, a “relativizált” szabadság – eszménytelen, etikátlan, nem érték-, hanem érdekorientált – világában? Ezekről a kérdésekről töprengtünk mostanság nemegyszer Csapody Miklóssal, amikor László Dezsőről, Mikó Imréről vagy Buday Györgyről tartottunk előadásokat Kolozsváron, Szegeden, Budapesten. Az Erdélyi Fiatalok dokumentumkötetének bezúzásra ítélése 1986-ban – és többtucatnyi kézirat megjelenésének a letiltása – a kommunista diktatúra tűréshatárát jelezte. Úgy tűnik, hogy manapság bárki szabadon írhat bármiről (közösségi hagyományainkról is), nincs különösebb foganatja annak. Az 1989 előtti állapotok következményeit illetően az eszmetörténész így fogalmaz: eladdig “még lett volna kinek (fölkutatni és megírni ezt a hagyományt is, mert még voltak, éspedig sokan, akikre hatással lehetett volna), ma pedig, bár régóta szabadon lehet kutatni, és meg is lehet írni, már nincs nagyon kinek (csak az irodalom- és művelődéstörténész szakmának)”. Legfőbb ideje, hogy a 21. század útvesztőivel és csapdahelyzeteivel szembesülve ne engedjük “parciális tudományos üggyé, szűk társadalomtudományi szakterületté változni” a már feltárt közösségi örökséget. Mielőtt végleg az eszme- és irodalomtörténet birtokába kerülne, tegyük lehetővé, hogy éltető szellemi erőtérré válhasson. (Cseke Péter: Szellemi erőtereink – HELIKON, 2012. 1. (591.) szám, január 10.) b.d. Népújság (Marosvásárhely) 2012. február 5.Az EMNT-vel egyeztetett a Nemzetgazdasági MinisztériumMagas rangú magyarországi gazdasági szakemberekkel egyeztettek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői február 3-án, pénteken, Kolozsváron. A találkozón az EMNT-t Mátis Jenő gazdasági alelnök illetve Csigi Levente, a Kolozs megyei szervezet elnöke képviselte. A magyarországi küldöttségben többek között Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, valamint Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára foglaltak helyet. A felek a magyar-román vegyeskamara által felkínált lehetőségeket tárgyalták meg, az EMNT képviselői beszámoltak az erdélyi gazdaságfejlesztési stratégiaként létrehozott Mikó Imre Terv állapotáról is. A magyarországi küldöttség az alkalomból járt itt, hogy Kolozsváron tartották a magyar-román vegyeskamara tisztújító gyűlését. Az új elnöknek Kiss Ervint választották meg. Az eseményen elhangzott: rövidesen beindul a Kárpát-medencei Üzletfejlesztési Irodahálózat kiépítése, amely a magyar cégek terjeszkedését Romániában, Ukrajnában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovákiában üzletfejlesztési szolgáltatásokkal illetve szakmai rendezvények szervezésével fogja segíteni. 2012-ben kilenc irodát terveznek megnyitni, ebből három Erdélyben lesz. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleménye Erdély.ma 2012. február 5.Csökken a magyarság lélekszámaA tavalyi romániai népszámláláson 1.238.000 fő vallotta magát magyarnak, ez 193.807-tel kevesebb, mint 2002-ben, volt. Ez a romániai magyar közösség 13,6 százalékos csökkenését jelenti. Románia lakossága mintegy tizenkét százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben. Ez a tény látszik kitűnni a tavaly novemberi népszámlálási adatok előzetes összesítése alapján. A legfrissebb összesítés szerint az ország huszonkét megyéjében a lakosságszám nem érte el a 400 ezret, tizenhét megyében a lakosságszám 400-700 ezer közötti, és csak két megyének a lakossága haladja meg a hétszázezret. Az ország népességének 8,8 százaléka (1.678.000 személy) Bukarestben él. A legnépesebb megyék: Prahova (735.900), Iasi (723.600), Kolozs (659.400), Temes (649.800), Konstanca (630.700), Dolj (618.300), Suceava (614.500). A legkevesebb a népesség Tulcea (201.500), Kovászna (206.300), Szilágy (217.300), Mehedinti (254.600), Ialomita (258.700), Giurgiu (265.500), Krassó-Szörény (274.300) és Beszterce-Nazód (277.900) megyékben. A nem végleges adatok szerint Bihar megyében 558 ezer ember él, míg Nagyvárad lakossága 184 ezer. Hargita megye lakossága mintegy 300 ezer, Maros megyében 540 ezer lakost számláltak meg. Szatmár megye lakossága 336 ezer. Az előzetes adatok értelmében Romániában a magyarok és a romák képezik a legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbségeket. A magyarok az összlakosság 6,5, míg a romák a lakosság 3,2 százalékát teszik ki a romániai népszámlálás ideiglenes adatai szerint. Összesen 1.238 ezer személy vallotta magát magyarnak, miközben 619 ezer ember romának vallotta magát. Kevesebben Az Országos Statisztikai Hivatal múlt héten kiadott közleményében ismertette előzetes, nem végleges eredményeit. Ebből az ország nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok is kiviláglanak. A népszámlálás eredményei szerint az ország stabil lakosságának 88,6 százaléka, azaz 16.870.000 személy vallotta magát románnak. Magyarnak vallotta magát 1.238.000 személy, míg roma identitású 619.000 ember. Húszezernél nagyobb lélekszámú Romániában az ukrán (51.700 személy), a német (36.900), a török (28.000), lipován (23.000) és a tatár közösség (20.500). A fővárosban és az ország huszonhat megyéjében a román nemzetiségű lakosság meghaladja a kilencven százalékot, míg további tizenhárom megyében a román lakosság az összlakosságnak minimum az 52 százalékát teszi ki. Egyedül csak Hargita és Kovászna megyében nem a románok képezik a többséget. A két említett megyében a magyarok aránya 84,4, illetve 73,6 százalék. Jelentős magyar közösség él Maros megyében (37,8 százalék), Szatmár (34,5), Bihar (25,2) és Szilágy megyében (23,2). A legtöbb roma a népszámlálási adatok szerint Maros megyében él (8,8 százalék). Ugyancsak jelentősebb nagyságú roma közösség él Calarasi (8,1 százalék), Szilágy (6,9) és Bihar megyében (6,1 százalék). A német nemzetiségű lakosság háromnegyede Temes, Szatmár, Szeben, Brassó, Krassó-Szörény és Arad megyékben él. A nemzetiségre vonatkozó adatok rögzítése a megszámlált személyek szabad nyilatkozata alapján történt, szögezte le a közleményben az Országos Statisztikai Hivatal közleménye. erdon.ro 2012. február 6.Lemondott Emil Boc miniszterelnökA román miniszterelnök, Emil Boc a kormány február 6-i, hétfői gyűlésén jelentette be, hogy benyújtja lemondását Emil Boc miniszterelnök hétfőn bejelentette a kormány gyűlésén, nem ragaszkodik a hatalomhoz, előbbrevaló számára, hogy az országban jellemző feszült hangulat rendeződjön, valamint az ország gazdasági stabilitása továbbra is biztosított legyen. Emil Boc megköszönte a kormány támogatását és segítségét. A kormányváltás hírét az Evenimentul Zilei napilap röppentette fel a hétvégi kiadásában. A lap a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) belső köreiből származó információkra hivatkozva közölte: immár Emil Boc is belátta, elkerülhetetlen a távozása. A lap úgy tudja, Bocot technokrata miniszterelnök követi majd a bukaresti Victoria palotában, a kormány tagjainak többsége azonban továbbra is politikai háttérrel rendelkezik. A lap több lehetséges kormányfőjelölt nevét is megszellőztette. Úgy vélte, Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója annak ellenére jelölt, hogy több kormányalakítási felkérést elutasított az utóbbi időben. Szóba került Lucian Croitoru neve is, aki Isarescu tanácsadója a nemzeti bankban, és egyszer már jelölték a miniszterelnöki székbe. A lehetséges jelöltek között említette George Maiort, a román titkosszolgálat vezetőjét, és Mihai Razvan Ungureanu korábbi külügyminisztert, aki jelenleg a külföldi hírszerzés vezetője. Emil Boc első kormánya 2008 karácsonyán lépett hivatalba. Akkor a kormányfő egy nagykoalíciós kormányt vezetett. 2009 őszén azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) távozott a hatalomból, és megbuktatta a Boc-kormányt. A tisztségébe újraválasztott Traian Basescu elnök azonban két sikertelen jelölt után ismét Emil Bocot jelölte a miniszterelnöki tisztségbe, aki 2009 karácsonyán a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött koalíciós szerződést, és megalakította második kormányát. szatmar.ro Erdély.ma 2012. február 6.Basescu Mihai Razvan Ungureanut bízta meg kormányalakítássalTraian Basescu román államfő Mihai Razvan Ungureanut, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Ungureanu kijelentette, hogy az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tartja legfontosabb feladatának. Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, hogy a délutáni órákban a parlamenti pártok vezetőivel tanácskozott. E tanácskozások eredményeit összefoglalva elmondta, a koalíció pártjai azt kérték, hogy a koalíció kereteiben folytatódjon a kormányzás. Az ellenzék az elnök lemondását kérte és előre hozott választásokat sürgetett. Basescu elmondta, ha az ellenzék érveit veszi alapul, akkor öt hónapig átmeneti kormánynak kellett volna intézni az ország ügyeit. Közölte: a koalíciós pártok „elvileg elfogadták” Ungureanu jelölését. Az államfő úgy vélte, az új kormánynak az lesz a legfontosabb feladata, hogy emelje a lakosság életszínvonalát, erről azonban leghamarabb áprilisban lehet beszélni. Figyelemmel kell lennie ugyanakkor Románia nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseire, folytatnia kell a korrupció elleni harcot, és növelnie kell az EU-s források felhasználásának hatásfokát. Kiemelt célnak mondta az államfő a munkahelyek létrehozását, melynek módozatai között a bányászat újraélesztését is említette. A miniszterelnök-jelölti minőségében megszólaló Ungureanu kijelentette, úgy érzi, politikai függetlensége megengedi, hogy az ország „jó adminisztrátora” legyen. Hozzátette, már másnap reggel tárgyalásokat kezd a koalíciós pártokkal a kormányalakításról. Megjegyezte, az ország gazdasági és politikai stabilitásának megőrzését tekinti első számú prioritásának. Mihai Razvan Ungureanu 1968-ban született Iasiban; a történelemtudományok doktora, a Bukaresti Tudományegyetem történelem tanszékének professzora. A Calin Popescu Tariceanu vezette liberális kormányban a külügyminiszteri tisztséget töltötte be 2004 decembere és 2007 februárja között. 2007 novembere óta a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) főnöke. MTI Erdély.ma 2012. február 6.Önéletrajza szerint magyarul is olvas a kormányfő-jelöltA kormányalakítással megbízott Mihai Razvan Ungureanu önéletrajzában szerepel, hogy az angol, német, és francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon magyarul is olvas. Nemcsak a neve magyar vonatkozású a kormányalakítással megbízott Mihai Razvan Ungureanunak (Ungureanu, jelentése magyari). A miniszterelnök-jelölt önéletrajzában az szerepel, hogy az angol, a német és a francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon olvas magyarul is. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke az MTI-nek nyilatkozva fontosnak tartotta, hogy olyan politikus alakíthat kormányt Romániában, aki részese volt a bálványosi folyamatnak. Toró visszaemlékezése szerint Ungureanu külügyi államtitkárként 2000-ben volt jelen a Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényein, ahol Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral vett részt nyilvános beszélgetésen. „Mihai Razvan Ungureanut a román-magyar kapcsolatok normalizálása híveként ismertük meg” – jelentette ki Toró. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ) is pozitív kép alakulhatott ki Ungureanuról. Külügyminisztersége idején szereztek először pozíciókat a román diplomáciában magyar politikusok. Ekkor lett a román külügyminisztérium államtitkára az RMDSZ által jelölt, Niculescu Tóni, és ekkor nevezték ki Románia vilniusi nagykövetének Tokay Györgyöt. Tokay után nem kapott magyar nemzetiségű személy nagyköveti megbízást a román diplomáciai testületben. Ungureanunak fontos szerepe volt a román-magyar közös kormányülések szervezésében is. „Büszke vagyok arra, hogy az ő mandátuma alatt kezdhettem el a munkát a román Külügyminisztériumban” – nyilatkozta az MTI-nek Niculescu Tóni, aki jelenleg is a külügyi államtitkári tisztséget tölti be. Hozzátette, mindig kiváló volt az együttműködése Mihai Razvan Ungureanuval, aki minisztersége idején, Románia EU-csatlakozása időszakában gyakran bízta meg azzal hogy Brüsszelben, az EU intézményeiben helyettesítse őt. Ezt Niculescu azért tartotta gesztus értékűnek, mert az EU-s ügyek nem tartoztak az ő hatáskörébe, a külügyminisztériumnak EU-s ügyekkel megbízott államtitkára is volt abban az időben. MTI Erdély.ma 2012. február 6.Vass Levente: Kiáltvány Marosvásárhelyért!Tekintettel az elmúlt napokban felmerült politikai konfliktushelyzetre, az RMDSZ és az EMNT polgármesterjelöltjeként, illetve több tekintélyes civil intézmény és a marosvásárhelyi történelmi egyházak támogatottjaként jelen kiáltvánnyal szeretnék érvényt szerezni a marosvásárhelyiek érdekeinek. 1. Mindenekelőtt hiszek abban, hogy Marosvásárhely közigazgatásában gyökeres változásra van szükség, ahhoz, hogy a fejlődésében megrekedt, közigazgatási tekintélyében meggyen- gült megyeszékhely ismét visszanyerje fejlődésirányító szerepét a megyében, illetve a székelyföldi térségben! 2. Vállalva az RMDSZ és az EMNT felkérését, erre a feladatra szegődtem, és a következőkben is minden erőmmel erre összpontosítok. A változás a jelenlegi városvezetés leváltásával kezdődik. Ki kell mondanunk: le kell váltsuk a jelenlegi pártalelnök polgármestert, Dorin Floreát és egy ütőképes megújult tanácsosi frakciónak kell többséget szavatoljunk. Ezt, csakis összefogással lehet elérni! Politikum, civil társadalom és egyházak egyeztetése mindent felülbíráló alapfeltétel! 3. Le kell zárni a bizonytalanságot ami a jelölt indulásának körülményeit illeti és Választási Szövetséget kell kötni a polgármesteri tisztség és a megyei tanács elnöki tisztségének megnyerésére, majd világosan kell körvonalazni a szövetséges felek vállalásait (logisztika, emberi, anyagi) és szerepüket a kampányban! A Megyei Tanács elnöki tisztségének megtartása ugyanolyan fontos feladat mint a polgármesteri szék elnyerése a város szempontjából is! 4. Arra kérem mind az RMDSZ, mind az EMNT megyei és helyi vezetőit, hogy lépjenek túl a pillanatnyi konfliktusküszöbön, egyeztessék érdekeiket, találják meg a választási szövetségnek a megfelelő módozatát, hogy a következő hónapokban magyar-magyar viták nélkül tudjunk nekifeszülni a választási előkészületeknek és a nemzetiségek feletti érdemi munkának! Ebben a gondolati összefüggésben kérem ismételten a Magyar Polgári Pártot, valamint a Székely Nemzeti Tanácsot is, hogy foglalják el helyüket abban a közéleti összefogásban, amely a változást tűzte ki zászlójára! A helyi politikusok eddig példamutató józansággal keresték a közös cselekvés lehetőségeit, azonban külső beavatkozások miatt megingott az együttműködés. 5. Meggyőződésem, hogy mindkét általam nagyra becsült politikus, az utánpótlás szervezésének nehéz feladatát zászlójára tűző Dr. Kelemen Atilla és Jakab István, önös érdekektől mentesen és külső befolyás nélkül is képesek a helyi viszonyok sajátosságának megfelelő bölcs politikai döntést hozni a továbbiakban is! Tisztelettel felkérem az RMDSZ, az EMNP és az MPP országos vezetőit, hogy a marosvásárhelyi önkormányzati választásokra vonatkozó politikai döntések meghozatalában biztosítsanak megfelelő döntéshozó hatáskört számukra és helyi politikusaiknak. Hiszem, hogy a marosvásárhelyiek tudják a legjobban, hogy mi a jó Marosvásárhelynek! Köszönettel és elismeréssel nyugtázom mindkét politikai szervezet megfontolt, nyugodt és párbeszédre nyitott hozzáállását, melynek köszönhetően sikerült mindeddig példátlan összefogás alapjait lefektetni Marosvásárhelyen. Tisztelettel, dr. Vass Levente Erdély.ma 2012. február 6.Románia a románoké!?A Realitatea TV naponta többször elhangzó szlogenje miatt tiltakozott Boros Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács művelődési alelnöke. Az Országos Audiovizuális Tanácshoz eljuttatott beadványában arra kérte a hatóságot, hogy elemezze a népszerű hírtelevízióban napok óta szinte óránként elhangzó felhívást, amely a csatorna honlapján is olvasható (www.realitatea.net). A szövegben a következő állítások jelennek meg: „Románia a románoké. Azoké, akik nem lopnak, akik dolgoznak, akik küzdelmesen, de szeretettel nevelik a gyerekeiket, azoké, akik nevetnek, barátaik vannak, szeretik egymást, olyan embereké, akiknek szép az arcuk és a lelkük, az okos embereké, akik a többség javáért feláldozzák magukat, akik alkotnak, építenek, fúrnak a mélybe vagy naponta felszállnak a felhők fölé. Románia a MIÉNK, NEM az ÖVÉK. Románia a románoké!” E szöveg szerint – írja beadványában Boros – Romániában csak a románok nem lopnak, csak ők dolgoznak, ők nevelik küzdelmesen, de szeretettel a gyerekeiket, ők szépek testileg-lelkileg, csak ők áldozzák fel magukat mások javáért, ők alkotnak, fúrnak a mélybe és szállnak a felhők fölé. Románia a románoké! Egy tárgyilagos mérlegelés alapján nyilvánvaló, hogy a sorok diszkriminatívak, az ország becsületes, munkás lakói közül kizárja mindazokat, akik bár román állampolgárok és itt élnek, nem tagjai (lásd a népszámlálás adatait) a román nemzetnek. Egy ilyen megfogalmazás egy romániai televízióműsorban nem szabad helyet kapjon! az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleménye Erdély.ma 2012. február 6.Kiemelt támogatás külhoni diákoknak (Beszélgetés Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesselSemjén Zsolt székely zászlót kapott ajándékba Romániának és Magyarországnak továbbra is tudatos egymásrautaltságban kell élnie, még akkor is, ha a két ország gazdasági és válságkezelési nézetei nem egyeznek minden részletükben – jelentette ki a Háromszéknek Semjén Zsolt. A magyar miniszterelnök-helyettes – aki a Kárpát Meditop Kupa kézilabdajátékok alkalmával járt Sepsiszentgyörgyön – támogatandónak tartja a pozitív diszkrimináció alkalmazását a határon túli magyar diákok magyarországi továbbtanulása ügyében. – A román fél nem nagyon hallatta hangját az elmúlt hetekben, amikor Magyarország igencsak erős uniós “viharzónába” került. Többet vártak egy stratégiai partnertől? – Sem többet, sem kevesebbet. Strasbourgban nem országok vitatkoztak, hanem politikai nézetek mentén hangzottak el a vélemények. A néppárti román képviselők mellettünk álltak, a szocialisták és liberálisok pedig a támadó fősodorhoz csatlakoztak. Inkább azt tapasztalhattuk, hogy a román kollégák az Európai Parlamentben is saját belpolitikai csatáikat vívták, ami különösebben nem lepett meg. A balliberális képviselők elmondták az ismert szöveget, hogy Magyarországon diktatórikus viszonyok alakulnak ki, aztán rögtön áttértek, hogy igen ám, de Romániában is hasonló a helyzet Băsescu elnök és Boc miniszterelnök alatt, és ez ügyben mikor lép fel az unió? – Ez a se hús, se hal viszonyulás befolyásolhatja valamilyen módon a két ország viszonyát? – Nem hiszem, magyar részről biztosan nem. Kijelenthetem, hogy Magyarországnál senki sem tett többet Románia schengeni csatlakozása érdekében, elsősorban azért, mert eleget tett az elvárásoknak, az pedig egyenesen vérlázító, amit némely európai országok megengednek maguknak ez ügyben Romániával szemben. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el azt, hogy állampolgársági kérdésekben Románia nem alkalmazott kettős mércét, hasonlóan természetesen kezelte az itteni magyarok állampolgársági jogát és igényét, ahogyan azt a besszarábiai románok esetében tette. És az is számtalanszor beigazolódott, hogy együtt jóval több európai forráshoz jutottunk, mint külön-külön. – De hogyan lehet egy szuverenitási szempontokat is érvényesítő gazdaságfilozófiát összefésülni egy olyannal, amely szinte kizárólag az IMF-elvárások teljesítését célozza? – Mi úgy tartjuk, hogy nem igazságos a felmerülő pénzügyi terheket kizárólag az emberekre ruházni, a multinacionális cégek viszont igenis, vállaljanak arányos részt ezekből a terhekből. Amikor kimondtuk ezeket a dolgokat, a fél világ nekünk esett, azóta viszont szinte a teljes unióban bevezették a bankadót. Rendszeresen jeleztük román partnereinknek, hogy mire készülünk, viszont valamennyi országnak magának kell mérlegelnie, milyen mértékben tud és akar ellenállni az IMF nyomásának. Jómagam és kollégáim hivatalos vagy kevésbé hivatalos romániai útjain többször is szakmai részletességbe menő ismertetőt kértek a magyar tervekről, és nem bánjuk, hogy ezek közül néhány visszaköszön. – A romániai magyarság autonómiaküzdelmének egyik körvonalazódó eszköze a Székely Nemzeti Tanács által indítványozott uniós polgári kezdeményezés. Ön mennyiben tartja támogatandónak ezt a kezdeményezést? – Szeretném leszögezni: az autonómiaigényekről soha nem szabad lemondani, a magyar kisebbséget ugyanazon jogok illetik meg, mint mondjuk az ausztriai kisebbségeket. Ebben persze távolról sincs egyelőre nézetazonosság román barátainkkal. Úgy tartjuk, a szórványmagyarságnak kulturális autonómia, a tömbmagyarságnak területi autonómia jár. Ezért minden, ami az autonómia irányába hat, támogatandó és követendő, akárcsak az, ami uniós szinten ad ennek hangot. Én azt tartom bölcs megoldásnak, ha több olyan kezdeményezés mögé sorakoznak fel a magyar érdek-képviseleti szervezetek, amelyekhez uniós támogatást lehet szerezni. Valamennyi politikai és társadalmi erő tegye meg a javaslatát, és az ily módon összeállított, korlátolt számú, de megfelelően megalapozott javaslatot tartalmazó csomaghoz próbáljunk támogató szavazatokat szerezni. – Lényeges átalakulások előtt áll a magyarországi felsőoktatási rendszer. A várható módosítások milyen mértékben befolyásolják az anyaországban tanulni kívánó határon túli magyar diákok esélyeit? – Tudatában vagyunk annak, hogy egy sereg fontos szempontot az élet, a gyakorlat hoz majd a felszínre, olyanokat, amelyekre nem nagyon lehet az íróasztal mögött felkészülni. Ne feledjük, a közelmúltban alapvető közjogi változások történtek, a diákok egy része már nemcsak magyar nemzetiségű, de magyar állampolgár is. Többek között azért is tekintettem küldetésemnek a Máért összehívását, hogy az összmagyarság legitim képviselői fogalmazhassák meg elvárásaikat, akár a pozitív diszkriminációra való igényüket is. A kéréseket az általam vezetett tárcaközi bizottság igyekszik beágyazni a magyar jogrendbe, megteremteni például azon hitelek feltételeit, amelyek a tanulás finanszírozását biztosíthatják. És szeretnék eloszlatni egy téveszmét: összességében nem lesz kevesebb egyetemi hely Magyarországon. Mindössze azt célozzuk, hogy ne képezzünk tömegével asszirológusokat, akiknek az életben nem lesz képzettségüknek megfelelő állásuk, hanem inkább mérnököket. A határon túli magyar diákok pozitív diszkriminációjának igényét pedig indokoltnak tartom, ennek technikai kidolgozása a közeljövő feladata. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. február 6.Népszámlálás: cselekvést sürgetnek a magyar vezetőkMegdöbbentőnek tartják a romániai magyar pártok vezetői a tavalyi népszámlálás eredményeit. Mint a Krónika megkeresésére fogalmaztak, a magyarság ilyen mértékű fogyására nem számítottak. Amint arról beszámoltunk, 194 ezerrel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képest a magyarok száma. Míg 2002-ben 1 millió 432 ezer, 2011-ben 1 millió 238 ezer magyar élt Romániában az Országos Statisztikai Hivatal (INS) csütörtökön közzétett, nem végleges adatai szerint. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék. Ez minimális csökkenést jelent a 2002-es 6,6 százalékhoz viszonyítva. Kelemen: elképzelhető még némi növekedés Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a népszámlálás ideiglenes eredményeivel kapcsolatosan a Krónikának kijelentette, ilyen nagyszámú csökkenésre nem számítottak, a számok mindenkit megleptek. Ennek ellenére úgy véli, többet fognak tudni mondani a végleges adatok birtokában, ezért egyelőre nem szeretne spekulációkba bonyolódni. „Mindannyiunkat meglepett a csökkenés, bár én úgy érzem, hogy vannak olyan települések, olyan régiók, ahol sok hiba csúszott be. Nagyon sok helyen nem jelenik meg a nemzetiség, több ezer ember esetében. Amikor megkapjuk az anyanyelvre vonatkozó adatokat, okosabbak leszünk. Lévén ezek mind ideiglenes számok, elképzelhető még némi növekedés” – mutatott rá a szövetségi elnök. Kelemen szerint Románia a demográfiai csökkenés szempontjából ugyanazokkal a problémákkal küszködik, mint a térség más országai. Mint mondta, ez annak ellenére valós jelenség, hogy az utóbbi években észlelhető volt valamiféle stabilizálódás. Kelemen Hunor ugyanakkor elmondta, meglátása szerint a nagy elvándorlási hullám a forradalom utáni első 15 évben megtörtént, az utóbbi években enyhülés volt tapasztalható ezen a téren. „Nagyon fontos politikai szempontból, hogy az arányainkat megőriztük, én úgy látom, hogy ez a 6,5 százalék Románián belül, illetve az 1 millió 300 ezres szám továbbra is egy életképes közösséget feltételez, jelent” – szögezte le. Toró T. Tibor bizalmatlan Bizalmatlan eközben a közzétett számadatokkal szemben Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke, hiszen – mint mondja – a romániai népszámlálás körül akkora volt a káosz, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a most ismert adatok megfelelnek a valóságnak. „Ugyanakkor akár manipuláltak a számok, akár nem, a jövőben minden kutató kénytelen lesz ezekkel dolgozni, ellenőrzésre ugyanis nincs lehetőség, ám a népesség változásának trendjei még így is világosak: a fogyás mértéke több mint aggasztó. Persze a többségi nemzet esetében is megfigyelhető a csökkenés, de a drasztikus fogyás az erdélyi magyarság esetében egész régiókat sodor végveszélybe” – fogalmazott lapunk kérdésére a politikus, aki szerint a jelenség fő oka az asszimiláció, amely az interetnikus környezetekben igencsak felgyorsult az utóbbi időben. A Bánságban és Dél-Erdélyben legalábbis biztosan ez az elsődleges ok – vallja Toró. „Alaposan végig kell gondolnunk, hogyan tudunk segíteni, ellenkező esetben a nemzethatár hamarosan beljebb költözik, területe zsugorodik, nemcsak földrajzi, hanem szellemi értelemben is” – fogalmazott a megbízott pártelnök. Úgy látja, az erdélyi magyar közéleti szereplőknek egységes stratégiát kellene kidolgozniuk, amelyben a szórványvidékek támogatására minden eddiginél nagyobb figyelmet kellene fordítani. „Ez az ügy megérne egy fegyverletételt” – véli. Hozzátette: természetesen a „magyar” megyékre is ráfér a támogatás, de ha a nemzethatár átköltözését szeretnénk megállítani, az asszimiláció által leginkább sújtott peremvidékekre kellene az erőforrások jó részét összpontosítani. Nem kívülről kell megoldást várni Brutálisnak nevezte a magyarság népességfogyásának mértékét Demeter Szilárd, Tőkés László központi irodájának vezetője. Felidézte: a népszámlálási adatokból kitűnik, hogy az elmúlt húsz év alatt mintegy 400 ezerrel csökkent az erdélyi magyar közösség lélekszáma, és meglátása szerint a hagyományosan magyarok által nagy számban lakott megyékben is hatalmas a fogyás – Maros megyében például húsz év alatt 41-ről 25 százalékra esett a magyar lakosság számaránya. A szórványmegyék, vagyis Dél-Erdély és Máramaros tulajdonképpen „bedőltek”. Mindehhez hozzáadódik, hogy kutatások szerint az erdélyi magyarok mintegy 80 százaléka véli úgy, hogy az országban rosszul mennek a dolgok, a közösség fele pedig nem Erdélyben képzeli el gyermekei, unokái jövőjét. Az okok között Demeter Szilárd elsősorban azt látja szembetűnőnek, hogy hiányzik az az élhető jövőkép, amelyet a politikum, a civil és az akadémiai szféra, illetve az erdélyi magyar közszereplőknek közösen kellene megteremteniük. „Civilként is rengeteg mindent tehetünk” – jelentette ki, szerinte ugyanis az egyik fő gond, hogy a felelősséget hajlamosak vagyunk áttolni az érdekképviseletre, a megoldásokat pedig Bukarestből várni. Arra volna szükség, hogy a társadalmi kohéziót újrateremtsük. Az önkormányzatok részéről jó lépés volna a regionális gazdaságpolitikák bevezetése – közbeszerzéseknél például a helyieket előnyben részesíthetnék –, a kaláka hagyományának felelevenítése, illetve alternatív támogatáspolitikák kidolgozása. Szász: vissza kell fordulni a közösséghez „Attól tartok, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk, ami a fogyási folyamat megállítását vagy esetleges visszafordítását illeti” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Mint kifejtette, a mostani, illetve a 2002-es, az 1992-es és az 1977-es cenzusok adataira alapozott számításai szerint az elmúlt évtizedekben mintegy félmillió fővel lett szegényebb az erdélyi magyar közösség, ami az 1977-es lélekszám 35 százalékát teszi ki. Ez a veszteség óriási, és a politikus szerint, ha nem lassul a folyamat, a romániai magyarság száma egy olyan kritikus érték alá esik, ahonnan már nincs visszaút. „Vagy sikerül egy katarzisszerű eseménnyel kapaszkodót nyújtani a közösségnek, vagy a mostani válság még jobban elmélyül” – véli Szász Jenő, aki elsősorban az autonómiák kivívását – a Székelyföldön a területi, másutt pedig a kulturális, illetve személyi elvű önrendelkezést – tekinti ilyen katarzisnak. Az MPP-elnök ugyanakkor kijelentette: szerinte az erdélyi magyar közösséget a kommunizmus kollektivizálási politikájának, illetve az 1990 utáni korszakban tapasztalható elvándorlásnak betudhatóan nagyobb veszteségek érték, mint a világháborúkban. Megoldásként az önmagunkkal való szembenézést javasolja, illetve a keresztény és közösségi értékekhez való visszatérést – mint mondja ugyanis, reményt csak a Szentlélek munkája jelenthet, vagyis az, ha az ego után végre visszafordulunk Isten, a szomszéd, a társ és a közösség felé – véli a politikus. A csökkenés hátrányai Jelentős mértékben módosulhat a Romániának járó európai uniós támogatások összege, az ország EU-n belüli súlya és akár a román törvényhozás összetétele is a tavalyi népszámlálás most nyilvánosságra került előzetes adatai nyomán. A 2,6 millió fős csökkenés nyomán jelentős uniós péntektől eshet el az ország, ezek aránya még nem ismert. Öröm ugyanakkor az ürömben, hogy 2020-ig még a 2002-es népszámlálás adatai alapján kiszámított összegre számíthat, a csökkenés csak azt követően kezdődő költségvetési időszaktól érvényes. Románia jelenleg – népessége nyomán – 14 szavazattal rendelkezik az EU Tanácsában (Németország és Franciaország szavazatszáma 29, a spanyoloké és a lengyeleké 27). Ez a rendszer 2014-től módosul a Lisszaboni szerződés alapján – amelynek értelmében akkortól már nem teljes konszenzus, hanem 55 százalékos minősített többség szükséges majd az Uniót érintő fontos döntések meghozatalához –, de a 2017-ig tartó átmeneti időszakban még nem lesz jelentős módosulás. Ekkortól azonban ismét átszámolják a szavazati arányokat, és Románia esetében már a 2011-es népszámlálás adatait veszik figyelembe, ami várhatóan az országnak járó szavazatszámok csökkenését vonja majd maga után. Csökken az európai parlamenti képviselők száma is, a jelenlegi 35 helyett várhatóan 31-32 honatyát küldhet Románia az uniós törvényhozásba. De a több mint két és félmillió fős csökkenés nem csupán az uniós parlamentet érinti. Mivel a hatályos szabályozás szerint a román törvényhozásban egy képviselő 70 ezer, egy szenátor pedig 160 ezer polgárt képvisel, az eredmények nyomán itt is csökkentésre lenne szükség. Jelenleg 332 képviselő, illetve 137 szenátor ül a bukaresti törvényhozásban, ugyanakkor – ha fenntartjuk a jelenlegi képviseleti elvet – akkor a Ziare.com számításai szerint a képviselők létszámának 272, a szenátoroké pedig 119 főre kellene csökkennie. Robereta Anastase, a képviselőház elnöke ugyanakkor még csütörtökön úgy nyilatkozott: a Demokrata-Liberális Párt továbbra is 300 fős, egykamarás parlamentet szeretne, ezért ennek fényében kíván a választókerületek átrajzolásáról tárgyalni. A szakember szerint a szórványban van nagyobb gond „A Székelyföldön és a Partium északi részén viszonylag kedvezőek magyar szempontból a 2011-es romániai népszámlálás most nyilvánosságra hozott adatai, Közép- és Dél-Erdélyben ugyanakkor kedvezőtlenek” – fejtette ki az MTI megkeresésére Kapitány Balázs, a magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára. Mint részletezte, összehasonlítva a 2002-es népszámlálási adatokat a 2011-es eredményekkel, Hargita és Kovászna megyében a magyarok számaránya stabil, miközben a románok száma jelentősen csökkent, a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma enyhén nőtt. Az Észak-Partiumban Bihar, Szatmár és Szilágy megyékről is elmondható, hogy „nincs gond” a romániai magyarság szempontjából. Összességében a magyarság aránya minimálisan csökkent ebben a régióban, miközben a románságé jelentős csökkenést mutat, a cigányoké pedig jelentősen nőtt. A székelyföldi megyékben a cigányok többsége nemcsak magyar anyanyelvűnek, hanem magyar nemzetiségűnek is vallotta magát, míg az Észak-Partiumban a magyar nyelvű cigányság nagyrészt magyar anyanyelvűnek, de cigány nemzetiségűnek tartja magát – tette hozzá a demográfus, emlékeztetve arra, hogy ebben a két régióban él az erdélyi magyarok nagyjából fele. Egészen más képet mutat Közép- és Dél-Erdély, ahol kedvezőtlenek vagy nagyon kedvezőtlenek az adatok. Közép-Erdélyben, Maros, Kolozs és Fehér megye többségében románok lakta városaiban, településein általában gyors az asszimiláció. Ez tapasztalható Kolozsváron is, annak ellenére, hogy a város magyar kulturális és oktatási központnak számít. Dél-Erdélyben még rosszabb a helyzet. Ott a városokban a két népszámlálás között eltelt kilenc év alatt jelentős mértékben, 30-35 százalékkal is csökkent a magyarok száma. Kapitány Balázs felhívta a figyelmet arra: egész Dél-Erdélyre jellemző, hogy magyar szempontból „nincs utánpótlás” a vegyes, magyar–román házasságok nagy aránya miatt. Emellett az elvándorlás is jelentős ebből a régióból. Krónika (Kolozsvár) 2012. február 6.Magyari Tivadar: politikai játszmák áldozata a moldvai magyar oktatásMagyarországi politikai játszmák áldozatává vált a moldvai csángó magyar oktatás, és ennek eredményeként az anyanyelvű oktatás szenved kárt – jelentette ki Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős főtitkár-helyettese. Az RMDSZ-politikus pénteken, az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című vitaműsorában azt mondta: a magyar kormány döntése nyomán várhatóan le kell majd mondani vendégtanári programokról és több, a csángóföldi magyar oktatást célzó fejlesztésről is. Mint arról beszámoltunk, az MCSMSZ vezetősége hétfőn testületileg lemondott, miután a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága két magyarországi szervezet, a Teleki László Alapítvány és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány közreműködésével egy új, Romániában bejegyzett alapítványra bízná a moldvai oktatási programot. Az államtitkárság az MCSMSZ átvilágítása során tapasztalt rendellenességekkel indokolta lépését, és kijelentette, hogy a szervezet vezetősége lépésével cserbenhagyta a moldvai csángó közösséget. Magyari Tivadar szerint egyértelműen politikai döntésről van szó, ami egyébként nem is egyedi eset. „A magyarországi támogatási rendszerből származó összegek minden ponton késnek, a csángó oktatás nem az egyedüli, hiszen az állami egyetemek magyar háttérintézményei is teljesen kifogytak a magyarországi támogatásból. Nyilván, jó lenne, ha nem kellene magyarországi támogatásokért folyamodni, de mihelyt ezt megkaptuk, és ezek segítségével mertünk kialakítani egy rendszert, most ezekről a rendszerekről le kell mondjunk. Le kell mondjunk vendégtanári programokról, és ki tudja mikről, milyen fejlesztésekről kell még lemondanunk a Csángóföldön. A lényeg, hogy valahogy úgy kellene megoldani ezeket a kérdéseket, hogy azokban a kis falusi iskolákban ne legyen emiatt fennakadás” – mondta. Tőkés Lászlót is bírálta Magyari Tivadar Magyari Tivadar bírálta Tőkés László európai parlamenti képviselőt is amiatt, hogy az Európai Parlamentben tett felsőoktatással kapcsolatos jelentésében egyáltalán nem tesz említést a kisebbségi oktatási jogokról. Mint mondta, Tőkés László és kollégái hosszú éveken keresztül „egyetemsirató” retorikát folytattak, és azzal érveltek, meg kell győzni Európát arról, hogy elsorvasztott és rosszul működik a magyar oktatás, ezzel szemben a szóban forgó jelentésből teljességgel kihagyták a kisebbségi oktatás kérdését. Néhány nappal korábban Kovács Péter RMDSZ-főtitkár is azzal vádolta Tőkés Lászlót, hogy „kifelejtette” a kisebbségi jogokat az Európai Parlamentben tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből. Erre Tőkés sajtóirodája közleményben reagált: szó sincs kihagyásról, pusztán taktikai okokból az anyanyelvű oktatásra vonatkozó megfontolásokat módosító indítványként viszik be a végleges változatba. Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
