Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 79 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-79
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Dimineata

1996. június 25.

A bukaresti Dimineata rendszeresen közli az államelnök nyilatkozatait. Jún. 25-i száma hozta Iliescu elnöknek a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatát. Magyarországon egyesek kijelentették, hogy az alapszerződés aláírása harmadik Trianon lenne. "Nos, Magyarország területeket vesztett el. Milyen területeket veszett el Trianon után? Olyanokat, amelyek nem hozzá tartoztak" - fejtette ki az elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1996. július 18.

A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja júl. 17-én közzétett nyilatkozata hamis vádakkal illette az RMDSZ-t, továbbá beavatkozott a szervezet életébe, ezért az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala jún. 18-án közleményt adott ki. Az RMDSZ céljait, beleértve az autonómia különböző formáit is, a romániai jogrend, az állam szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja megvalósítani. Az RMDSZ számtalanszor kinyilvánította, hogy kész a konstruktív párbeszédre a romániai felelős politikai erőkkel. A kormánypárt említett nyilatkozatában a "revizionizmus és szecesszionizmus" hamis vádjaira alapozott rágalmakra ragadtatta magát, és azt állította, hogy az RMDSZ választási kampányát Budapest pénzeli. A nyilatkozat készakarva figyelmen kívül hagyja, hogy a budapesti közös nyilatkozat nem az RMDSZ, hanem a Magyarország határain túl élő közösségek támogatásáról szól. A román állam is jelentősebb támogatásban részesíti a határon túl élő románságot /a költségvetésre vonatkozó 1996/29. számú törvény/ . A román alkotmány által is szavatolt jog /7. szakasz/ szellemében üzente Iliescu elnök a román szellemiség 1995. nov. 17-19-e között Herkulesfürdőn tartott III. Kongresszusának, hogy "ezeknek e kapcsolatoknak a szorosabbá fűzése nemzeti érdek" és hogy "kötelességünk támogatni őket e törekvésekért folytatott igazságos küzdelmükben". /Dimineata, 1995. nov. 21./ Az RMDSZ nem tűri, hogy más párt beavatkozzon politikájába, ugyanakkor kinyilvánítja szándékát a párbeszéd folytatására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 826. sz./

1996. augusztus 3.

Megkezdődtek a református világtalálkozó eseményei, ennek ellenére a hatalompárti román sajtó továbbra is a rendezvény betiltását követeli, kifogásolja a kormány engedékenységét. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata aug. 2-i száma első oldalán közli az Ilie Fonta vallásügyi államtitkárral készült interjút, aki kijelentette, hogy a világtalálkozó rendezvényeinek helyszínei "egybeesnek Nagy-Magyarország térképével". Fonta szerint a magyar millecentenáriumi ünnepségek "exportjáról" van szó. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei aug. 2-i számában Petre Salcudeanu kormánypárti képviselő, csúfosan leszerepelt volt művelődési miniszter azt állította, hogy a világtalálkozó korteshadjárat Frunda György elnökjelölt mellett. A Cronica Romana szerint Tőkés László elképzelései szerint a találkozó utolsó napján Nagyváradon azon a helyen leplezik le Lorántffy Zsuzsanna szobrát, ahol egykor Eminescué állt, amelyet a horthysta hatóságok döntöttek le a bécsi diktátumot követő időszakban. /Magyar Nemzet, aug. 3./ Ioan Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke szerint hiba volt a "félvallásos világtalálkozó" engedélyezése. /Új Magyarország, aug. 3./

1996. szeptember 14.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő a Dimineata lap szept. 13-i számában megjelent nyilatkozatában Markó Bélát és az RMDSZ más vezetőit azzal vádolta, hogy a "szavakkal játszanak", amikor azt hangoztatják, hogy az RMDSZ nem tűzte ki célul az etnikai autonómiát. Chebeleu ezt azzal indokolta, hogy az RMDSZ dokumentumaiban nem "magyar nemzeti kisebbségről", hanem "autonóm magyar nemzeti közösségről" beszél. Az elnöki szóvivő kijelentette: "Reméljük, hogy az alapszerződés aláírása nyomán az RMDSZ felhagy ezekkel a fogalmakkal". /Új Magyarország, szept. 14./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. november 22.

A kormánypárttal együtt bukik a Vocea Romaniei napilap, az eddigi kormány lapja, mert nem kap több támogatást a kormánytól. A Dimineata laptól pedig, Iliescu bukása után, szponzorai vonták meg a támogatást, jelentette az AMPress. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

1996. december 6.

Legfelsőbb szintről visszautalva a legalsóra a református püspökség székházának a pere másodízben végigjárta az igazságszolgáltatás szintjeit, harmadszorra is a nagyváradi bíróság elé került. A törvényszéken kedvező döntés született, amennyiben nem fellebbeznek, akkor formailag is átveheti a püspökség a közadakozásból épült hajlékát. A Jurnal de Dimineata lap támadta a döntést, egyszerűen kijelentve, hogy a református püspökségnek "nincs igaza". Az újság tájékozottságára jellemző, hogy következetesen református katolikus egyházról ír. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6./

1997. június 11.

Ion Iliescu volt elnök nyilatkozott a Dimineata lapnak és a rádiónak, kifejtve, hogy Erdélyben "szeparatista tendenciák mutatkoznak, amelyek valós veszélyt jelentenek a román állam egységére nézve". Szerinte az RMDSZ az alkotmányt megértve "magyarosítja" a közigazgatást.Iliescu egyetértően idézte a kolozsvári Adevarul de Cluj jún. 7-i számában megjelent, 120 román "kolozsvári értelmiségi"-nek a memorandumát, amelyet Emil Constantinescu államelnöknek címeztek. Ebben a 120-ak aggodalmukat fejezik ki, hogy "fokozatosan elvész a románok meghatározó többségi helye és szerepe Erdélyben, és perspektivikusan csorbul a román állam egységes és oszthatatlan jellege". /Magyar Nemzet, jún. 11., Új Magyarország, jún. 11./

1997. augusztus 8.

Helyenként utcai összecsapások követték aug. 8-án a reform második szakaszaként meghirdetett 17 veszteséges nagyvállalat felszámolásának bejelentését. Ploestiben a munkások köveket és palackokat dobálták a kivezényelt rendőrökre és megrohamozták a prefektúra épületét. A tiltakozásokat a tévé bemutatta. A Ploiesti melletti Valea Calugareasca foszforüzemében alkalmazottai vasúti blokádot hoztak létre, órákon át a sínekre ülve akadályozták a vasúti forgalmat, többek között a Moszkva-Szófia expressz utasai 8 órát várakozhattak. Este a rendőrség számolta fel a blokádot. Victor Ciorbea miniszterelnök aug. 8-án a tévé esti adásában magyarázta a döntés értelmét: a teljes társadalmi csőd elkerülése érdekében kell a veszteséges vállalatokat bezárni. A kormány fellép a törvénysértő akciók ellen. - Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke bejelentette, hogy még több száz vállalatot kell felszámolni. - Az ellenzéki politikusok hazugnak és hazaárulónak nevezték a kormány intézkedéseit. A szócsövüknek tekintett Dimineata lap aug. 9-i vezércikke követelte: "Le a hazaáruló és a hazát eladó kormánnyal" - A Román Nemzeti Egységpárt szintén hazaárulást emlegetett és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóbiztosát, Paul Thomsent tette meg Románia "valódi miniszterelnökének". A kormánykoalíció pártjai elkerülhetetlennek mondták ezt a lépést, hasonlóan nyilatkozott Markó Béla is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1998. május 13.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Tiltakozás a román-magyar kapcsolatok szándékos megrontása ellen címen kiadott nyilatkozatában kifejtette, hogy vannak olyan román újságírók, akik magyar politikusok és közéleti emberek szavait szándékosan eltorzítva közlik, hogy a román olvasókban táplálják a magyarság iránti ellentétes érzéseket. Ilyen újságírónak bizonyult Mihaela Avram nagyváradi újságírónő, aki a Jurnal de dimineata máj. 5-i számában valótlanságokat adott Tőkés László szájába. A rokonszenves újságírónő előzőleg vendégük volt a Lorántffy Zsuzsanna Központban rendezett román-magyar baráti találkozón. Másnap visszaélt a vendégszeretettel és közönséges hazugságot írt le. Tőkés László felszólította a magyar-román megbékélés pártján álló román újságírókat és a román közvéleményt, hogy szorítsa ki "a nyilvánosság és a médiák területéről mindazokat, akik továbbra is a románok és a magyarok összeugrasztásából keresik meg a kenyerüket". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1998. június 13.

Ioan Mircea Pascu, a Ion Iliescu volt államfő vezette Társadalmi Demokrácia Pártjának szóvivője kijelentette, hogy pártja "a budapesti hatalomváltás után elhatározta, hogy különleges figyelemmel követi az RMDSZ minden akcióját". Pascu szerint - amint a Dimineata írja - "a budapesti kormánynak köze lehet a Koszovó tartományi helyzet romlásához és ilyesfajta akciókat Románia ellen is végrehajthatnak az RMDSZ révén". Az RMDSZ követelései az utóbbi időben "mindinkább radikálizálódtak", állította Pascu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

1998. október 13.

Victor Babiuc védelmi miniszter kizárta annak lehetőségét, hogy a parlament ne hagyná jóvá okt. 14-én a Legfelső Védelmi Tanács azon döntését, hogy Románia "sürgős és előre nem látható esetekben" engedélyezi a NATO légierejének a román légtér használatát. Az ellenzéki pártok rendkívül éles hangnemben támadták a határozatot: a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja úgy foglalt állást, hogy a Legfelső Védelmi Tanács döntése az ország nemzeti érdekei ellen szól. Miközben a párt vezetője, Ion Iliescu a döntés utáni első nyilatkozatában még érthetőnek nevezte a tanács állásfoglalását, a párt szócsövének számító Dimineata okt. 13-i számában azt írta: a jelenlegi kormány, miután képtelen volt az országot a NATO-ba vinni, most egy beláthatatlan, katasztrofális következményekkel járó háborúba akarja sodorni Romániát. - Románia már háborúban áll - állapította meg okt. 13-i kommentárjában az Adevarul, amely interjút közölt a bukaresti jugoszláv nagykövettel. A jugoszláv diplomata kijelentette: Románia megsértette a két ország közti alapszerződést, és elveszítette az esélyt, hogy élhessen tárgyalási tőkéjével a koszovói konfliktusban. /Romániának a NATO és Milosevic között kell választania. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1999. július 21.

A Bihar megyei írott sajtó nemzetiségekről alkotott képét, az etnikumokkal kapcsolatos információk megjelentetését tanulmányozta két hónapon át a Polgári Akadémia Alapítvány. Az Európai Unió támogatásával, PHARE-pénzek segítségével közvélemény-kutatást is végeztek a témakörben. Ennek eredményét a júl. 20-án kezdődött, kétnapos nagyváradi szemináriumon ismertették. Mérsékelt sikere volt a rendezvénynek. Tulajdonképpen az összes érintettet igyekeztek meghívni a szervezők, így többek között jelen volt az elemzés közreadásán a Német Demokrata Fórum, a Romák Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Román-Szlovák Barátság Alapítvány, a Nagyváradi Egyetem, valamint a megye lapjainak egy-egy képviselője. Andrei Manole, a felmérés koordinátora elmondta: nyolc hét során minden olyan cikket nyilvántartásba vettek, amely az öt megyei lap hasábjain jelent meg, és bármilyen formában a nemzetiségekkel volt kapcsolatos. Manole természetesnek mondta, hogy a legnagyobb romániai etnikum ügyeivel, vagyis a magyarság kérdéseivel a Bihari Napló foglalkozik a legátfogóbban, kifogásolta ugyanakkor, hogy - legalábbis szerinte - igen kevés a magyarságot érintő kritikus hangvételű megnyilvánulás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az összesítés elkészítésekor nem vették figyelembe azokat az írásokat, amelyek a különböző újságokban az RMDSZ-szel kapcsolatban jelentek meg, mivel álláspontjuknak megfelelően a Szövetség nem feltétlenül reprezentatív a magyarság vonatkozásában. Ezt visszautasította Kapy István, az érdekvédelmi tömörülés jelen lévő Bihar megyei elnöke. Emlékeztetett, hogy már próbálkozott egy etikai kódex kidolgozásával, mivel úgy ítélte meg, hogy káosz uralkodott a sajtóban, ám akkor többen kérdőre vonták, többek között azt tudakolva, hogy milyen minőségében tenné ezt. Az ismertetett - és legalábbis a szervezők által reprezentatívnak mondott - felmérésből egyebek mellett az derül ki, hogy a megkérdezettek között mintegy 30 százalékos a Bihari Napló olvasottsága, ezen belül elsöprő többségben a magyar nemzetiségű polgárok vannak. Érdekes módon a magyarok nagyobb része úgy véli, hogy a helyi lapokban nincs elég tere a nemzetiségi és nemzetiségközi ügyeknek, a románok viszont megfelelőnek tartják e téma kezelését. Olvasóink nagy többsége állítja, hogy a Bihari Napló korrekt módon számol be az etnikumokkal kapcsolatos eseményekről, történésekről, s legnagyobb részük szerint a Crisana az, amely a leginkább inkorrekt ilyen tekintetben. /Szeghalmi Örs: Felmérés a megye lapjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 21./ A kiadványok olvasottságáról a következő adatokat hozták nyilvánosságra: Jurnal Bihorean (Jb) 66%, Crisana (Cr) 48%, Jurnalul de Dimineasa (Jdd) 38%, Bihari Napló (BN) 30%, Vest (V) 15%. Ezen belül a románok leginkább a Jb-t kedvelik (75%), a magyarok a BN-t (85%), a romák pedig a Cr-t (67%). A megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, hogy kielégítő mennyiségű információhoz jut e lapokból a nemzetiségi vonatkozású ügyekről. Ezen belül viszont már érdekesebb a megoszlás: a románok 56%-a elégedett, a magyarok 52%-a viszont azt állítja, hogy nincs elegendő ilyen cikk az újságokban. Nagyvárad magyar nemzetiségű lakóinak túlnyomó többsége (78%) szerint a Bihari Napló korrekt módon tájékoztat ezekről az ügyekről. A románok többsége (53%) úgy látja, hogy a Jurnal Bihorean a legkorrektebb ilyen téren, az e nemzetiséghez tartozók azonban mindössze 4%-ban bíznak a Bihari Naplóban. A romák 0%-ot adtak a Vestnek, az összes többi lapnak 33-at. Inkorrektség terén a magyarok leginkább (54%) a Crisanát jelölték meg, a románok a Bihari Naplót (34%).A összes megkérdezettre vonatkozó "inkorrektségi" adatok a Crisanát tüntetik fel a legrosszabb fényben (37%), a további számok a következők: Vest 34%, Bihari Napló 27%, Jurnalul de Dimineata 23%, Jurnal Bihorean 20%. /Szeghalmi Örs: Melyik a legkorrektebb lap? A magyarság bennünk bízik. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 22./

1999. november 22.

Romániában 2419 iskolában 197 279 magyar gyermek tanul anyanyelvén, a diákok 4,67 százaléka, írta a bukaresti Dimineata napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2000. július 27.

Júl. 26-án az ökológiai biztonság időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott Tusnádfürdőn a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Gönczy János tiszai kormánybiztos sürgette a Tisza menti országok, Magyarország, Románia és Ukrajna összefogását, mert csak nemzetközi segítséggel lehet megszüntetni a különböző ökológiai szennyező forrásokat. A kormánybiztos emlékeztetett a nagybányai Aurul által okozott nagyméretű ciánszennyezésre, és kijelentette: a szennyezés élettelenné tette a Szamost, és soha nem tér vissza a ciánszennyezés előtti Tisza sem. Dan Manoleli, a bukaresti egyetem ökológiai tanszékének tanára elmondta: a beruházások mintegy fele korrupció révén valósul meg, és a nagybányai szennyezés volt az a tipikus eset, amely bebizonyította, milyen beteg az egész környezetvédelmi rendszer. A kormány letagad mindent és a baleseteket minden esetben természeti okokkal magyarázza, miközben elhallgatják az emberi mulasztásokat - állapította meg Dan Manoleli. /XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Örökké időszerű téma - a környezetvédelem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Júl. 26-án délután az egyik legelhagyottabb magyar népcsoport, a csángók létkérdéseiről folytattak vitát Tusnádfürdőn. Több, a csángó magyarok kérdését alaposan ismerő volt jelen: Tánczos Vilmos etnográfus, egyetemi tanár, Bartha András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség nemrég megválasztott fiatal elnöke, Farkas János, a Via Spei Csángómagyar Ifjúsági Szervezet elnöke, Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, Sántha Attila, a román Közoktatási Minisztérium tanácsosa, Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Csoport társelnöke, Komlóssy József (FUEV) Svájcból és Pozsony Ferenc etnográfus, egyetemi tanár. Pozsony Ferenc rövid felvezetőjében kitért a népességi adatokra is, eszerint mintegy háromszázezres közösséggel kell számolni, amelyből 60-100 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Bár a magyarság a legkeletibb testvéreinek tekinti a moldvai magyarságot, ennél sokkal nehezebb ezen etnikai csoport meghatározása, mert ők maguk csángóknak tartják magukat. Farkas János, a Via Spei elnöke kifejtette, csak akkor lehet arra a kérdésre válaszolni, létezik-e csángómagyar közösség, ha valaki ott él közöttük, Duma András pedig kitért arra, hogy érthetetlen számukra, miért fél a román közösség attól, hogy mi magyarok leszünk, hiszen nem valaki ellen válunk azzá. Duma élesen bírálta az RMDSZ vezetőségét, akik nem tesznek semmit a csángókért, nehogy román partnereik megsértődjenek. Már 1996 júniusától kérte a klézsei közösség a magyar órák bevezetését, amiért csak fenyegetések érték a szülőket a helyi pópa részéről. Bár jelen pillanatban a tanügyi törvény is engedélyezi az anyanyelvi oktatást a kisebbségek számára, ennek bevezetése továbbra is lehetetlen, elsősorban a helyi tanfelügyelőség miatt. Bár már több esetben is elindulhatott volna a magyar nyelvű oktatás, a helyi Dimineata c. lap "ébresztő" hadjáratot indított ez ellen. A magyar nyelvű misék kérdésében is változatlan a helyzet, mert a jászvárosi püspökség nem engedélyezi a magyar szertartást. Hogy lehet vállalni a magyarságot, hogyha a magyarok sem állnak mellénk - fogalmazott Duma András - ezért két félelem között élünk. Sántha Attila hangsúlyozta: szégyellem magam, hogy az intézmény, amit képviselek, nem tudott semmit sem tenni a magyar tanórák bevezetéséért. A minisztériumi beosztott ugyanakkor ismertette az a beadványsort, melyet a csángómagyarok eljutattak a minisztériumhoz és a helyi tanfelügyelőségre. Táncos Vilmos szerint a román nacionalizmus nagyot téved, miközben azt hiszi, hogy a nyelvi asszimilációval megoldódik a csángó-kérdés. Egyfajta regionális csoport-identitástudat figyelhető meg, amely valószínűleg nem lesz köthető a magyar nyelvhez. Elgondolkodtató az is, hogy Európa tele van csángókkal Olaszországtól, Görögországig. A magyar gazdaság fellendülésével Magyarországon is egyre többen vannak. Az etnográfus egy kérdést is megfogalmazott: kormánypolitikával irányítani lehetne-e a kivándorlást. A magyar kormány 100 millió forinttal támogatja a gyimesfelsőloki Szt. Erzsébet Iskolát, ahol a csángómagyarok tanulnak, az Illyés Alapítvány támogatásainak 50%-át is csángókérdésre fordítják. Táncos szerint egy nemzeti-liberális megoldást kellene alkalmazni: senkit nem kényszeríteni magyarul tanulni vagy kivándorolni, de aki akarja, megtehesse. Sántha Attila szerint a csángóknak hagyni kell, hogy ők határozzák meg saját magukat. A találkozóra Tusnádfürdőre érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár is, aki a '80-as években többször is felkereste a csángómagyarokat, ezért ki is tiltották az országból. Az államtitkár azon kevesek közé tartozik, aki megtörte a jeget és az idén tavasszal ellátogatott újra a csángókhoz. /Daczó Dénes: A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és a csángók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2000. augusztus 28.

Gheorghi Prisacaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: A román kormánynak világos jelzést kellene küldenie az Orbán-kormánynak arról, hogy nem fogad el együttes kormányzást Romániában. A Romániai Társadalmi Demokrácia Párt (RTDP) külügyi és európai integrációs osztályát vezető politikus az RTDP lapjában, a Dimineata című újság aug. 26-i számában nyilatkozott a román külpolitikáról. Szerinte a két szomszédos ország közötti kapcsolatok alapját az 1996-ban aláírt alapszerződés betű szerinti teljesítése jelenti. A szerződés bármiféle felülvizsgálatára tett kísérlet el kell utasítani - szögezte le. Prisacaru kifogásolta, hogy a magyar politikusok kizárólag az RMDSZ meghívásának eleget téve Romániába utaznak, és ott részt vesznek az RMDSZ rendezvényein. Szerinte sokkal gyakrabban járnak az erdélyi megyékben, mint a bukaresti miniszterek. Kijelentette, hogy ″a kizárólag magyar nyelven oktató egyetemre vonatkozó RMDSZ-követelés támogatása az Orbán-kormány részéről ellentmond a nyugati demokráciák által szorgalmazott multikulturalitás elvének″. /Gheorghi Prisacaru szerint A magyar politikusok gyakrabban járnak Erdélybe, mint a román miniszterek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2001. július 31.

A júl. 30-i bukaresti lapok egységesen azt írták, hogy eredménytelenül végződött Adrian Nastase és Orbán Viktor júl. 28-i találkozója. Orbán Viktor kormányfő is csak azért kereste fel Romániát, hogy elmagyarázza: Magyarország jottányit sem enged a státustörvényből - írta az Adevarul. A kormánypárt véleményét tükröző Cronica romana szerint Magyarország nem hajlandó meghallgatni a román kormány érveit. A másik "kormánylap", a Dimineata című újság pedig kifejtette: Románia a demokrácia élvonalában jár, hiszen a legkorszerűbb európai elvárásoknak megfelelő feltételeket biztosít a romániai magyar kisebbségnek kulturális önazonossága megőrzéséhez. Ezért abszurd dolog, hogy Magyarország külön törvényben óhajtja védeni a határon túli magyarokat, és csak Orbán Viktor arroganciáját mutatta azzal a javaslatával, hogy Románia hozzon hasonló törvényt saját határon túli honfitársainak. - A Die Presse szerint a romániai magyar kisebbség kezelésével kapcsolatos vitában a hét végén tartott Orbán-Nastase találkozón sikerült egyfajta fegyverszünetet elérni. A lap szerint a magyar miniszterelnöknek egy politikai és gazdasági ajánlatokból álló csomaggal valószínűleg sikerült Nastasét engedményre késztetnie. Szeptember közepére újabb tárgyalásokat irányoztak elő a vitatott magyar státustörvényről, amely - mint a lap írja - kereken 1,7 millió Romániában élő magyar javát szolgálja. Az Orbán Viktor által előterjesztett politikai és gazdasági ajánlatok közül a Die Presse kiemelte azt a javaslatot, hogy Románia ugyanazokat az előjogokat biztosítsa a Magyarországon élő 40 ezer fős román kisebbség számára, mint amelyeket a magyar státustörvény irányoz elő. A Neue Zürcher Zeitung című konzervatív svájci napilap beszámolt az Orbán Viktor által előterjesztett javaslatokról, amelyek révén a lap szerint a magyar kormányfőnek sikerült elkerülnie, hogy Marosvásárhelyen, vendégként védekezésre kényszerüljön. /Egyetértettek abban, hogy nem értenek egyet. Bukaresti lapok a marosvásárhelyi találkozóról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2002. október 4.

Vasárnap reggelenként a Román Rádióban soviniszta uszítás hangzik el. Szept. 22-én gróf Wass Albert írót románfaló háborús bűnösnek nevezték. Ismerős ez a hang. 1998. okt. 29-én az akkor még létező Román Nemzeti Egységpárt képviselője a parlamentben kifejezte egyetértését Corneliu Vadim Tudor pártvezérrel, hogy mivel Erdély veszélyben van, rögvest meg kell alakítani a nemzeti gárdákat. Az a közszolgálati rádió fenntartásához a romániai adófizető magyarok is hozzájárulnak. Szept. 28-án elhangzott, hogy a "román Kovászna" ortodox templomait a bécsi döntés után a magyar hatóságok lerombolták, ami kevés megúszta, az gyülekezet nélkül maradt. A hargitai és kovásznai románokat nemcsak a Horthy-korszakban, hanem a Magyar Autonóm Tartomány ideje alatt is elnyomás sújtotta, ezért eljött az idő, hogy nemzeti identitását ápoló intézmények szülessenek a tájakon, közölte a rádió. Ez a rádió tehát a Nagy Románia Pártot is túlliticáló magyarellenes acsarkodások szócsöve. Iliescu elnök pedig nemzetközi konferencián kijelentette /ahogy a Dimineata kormánypárti lap szept. 27-i száma tudósított/: a román közszolgálati rádió fontos szerepet játszik a honpolgári nevelésben, a demokrácia és jogállam értékeinek védelmében, továbbá "professzionista és politikai semlegességének köszönhetően a Román Rádiónak állandóan nagy a szavahihetősége." /Barabás István: Veszélyes vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

2006. február 13.

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kikelt a Demokrata Párt nacionalista nyilatkozatai ellen. Véleménye szerint Emil Boc elnök és elvbarátai az effajta retorikával akarják növelni befolyásukat Erdélyben. Ezután a párt vezetősége Sepsiszentgyörgyre utazott találkozni Hargita és Kovászna megye románságának képviselőivel. Sajtóértekezletén Mircea Geoana bejelentette, hogy pártja ezután szívén viseli sorsukat, ő maga is szenátori irodát nyit Sepsiszentgyörgyön, Ioan Rus pedig megbízást kapott, hogy készítse el a párt Erdély-stratégiáját. Az előzmények: National című lap, 2001. nov. 22.: Ioan Rus belügyminiszter után Ioan Stan PSD-képviselő, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/-bizottság elnöke sajtóértekezleten jelentette be a fenyegető veszélyt: a Székelyföld tervezett autonómiája révén Románia elveszti területének jelentős részét, a románok kénytelenek lesznek elhagyni szülőföldjüket. Hasonlóan Iliescu államelnökjelölt gyulafehérvári kortesbeszédében (Curierul National, 1996. nov. 11.), az (akkor még) elnök kijelentette: „Mindig elleneztem és ellenezni fogom az RMDSZ némely vezetőinek autonómia-követeléseit és ezzel a román állam egységének szétdarabolását. Nem feledhetjük el, hogy az RMDSZ választási programja kendőzetlenül beszél az etnikai alapú területi autonómiáról, ami egyet jelentene Románia föderalizációjával.” Adrian Nastase (az akkor ellenzéki PDSR alelnöke) ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe /Dimineata, 1997. okt. 27/, majd kijelentette: a románságot elmagyarosítják, nemzeti jelképeit, civilizációjának bizonyítékait eltüntetik, ilyen körülmények között állandó harcot kell folytatnia jogaiért. Ultima Ora, 1997. nov. 24.: Választási kampánya keretében a PDSR harcot indított az erdélyi szavazóbázis megnyeréséért. A párt vezetősége Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezeteinek képviselőivel, ez alkalomból elhatározták, hogy a nacionalizmus jegyében külön Erdély-programot indítanak be. Adevarul, 1998. jún. 22.: A PDSR vezetősége Nagyváradon közzétette Erdély-kiáltványát, hogy ellensúlyozza az RMDSZ egyre radikálisabb politikáját, amelynek célja az etnikai autonómia és általa az ország föderalizációja. Adevarul, 2000. márc. 20.: „A PDSR meg akarja hódítani Erdélyt. Célja, hogy a jobboldali erőket kiszorítsa onnan, és megmentse az országot az összeomlástól, amelybe a Demokrata Konvenció kormánya vitte.” A hódítás tovább folyik. /Barabás István: Erdélyi hódítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-79




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998