Miután Marosvásárhelyen Pokorny László megszerezte a szavazatok 53 százalékát, a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak ellene, hogy ne lehessen a városnak magyar polgármestere. Büntetőjogi feljelentést tettek ellene, hogy a jelöltségéhez szükséges aláírásokon hamisítások vannak, nem a városban lakók, illetve kiskorúak is szerepelnek az íveken. A rendőrség megkezdte a támogató íveken szereplő vitatott személyek beidézést, febr. 14-én pedig beidézték a rendőrségre Pokorny Lászlót is. /Népszabadság, febr. 15, Magyar Hírlap, febr. 15./
1992. február 18.
A Romania Libera román napilap közölte Kincses Előd Marosvásárhelyről elüldözött politikus /jelenleg a Magyarok Világszövetségének főtitkára/ cikkét. A cikket /A marosvásárhelyi rendőrfőnök karrierje/ magyarul közölte a Népszabadság. 1989. dec. 21-én Marosvásárhelyen a hadsereg, a milícia és a Securitate egyesített erői belelőttek a tüntető tömegbe, hat fiatalt agyonlőttek. Senkit sem állítottak bíróság elé ezekért a gyilkosságokért. A Maros megyei milícia parancsnoka Gheorghe Gambra ezredes volt. 1990. márc. 19-én a rendőrtisztek videofelvételek által megörökített kézfogással üdvözölték a helyi lakosság megtámadására érkezőket. Ez alkalommal Sütő András gyilkossági kísérlet áldozatává vált. A tetteseket nem tudták azonosítani a rendőrök. A Maros megyei rendőrkapitányság parancsnoka Gheorghe Gambra ezredes volt. 1990. márc. 20-án Gheorghe Gambra ezredes parancsot kapott az akkori belügyminisztertől, hogy akadályozza meg a Marosvásárhelyre való újabb beözönlést és az etnikai összecsapásokat. Azt, hogy miként hajtotta végre a kapott parancsot, az világszerte közismert. Gheorghe Gambra már nem ezredes, előléptették vezérőrnaggyá és kinevezték az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnokává. /Kincses Előd cikke a Romania Libera-ban. A marosvásárhelyi rendőrfőnök karrierje. = Népszabadság (Budapest), febr. 18./
1992. február 27.
A román külügyminisztérium febr. 21-i nyilatkozatát, amely Für Lajos és Entz Géza kijelentéseire reagált, személyesen Adrian Nastase külügyminiszter hagyta jóvá, hangsúlyozta Gheorghe Tinca külügyi államtitkár. A nyilatkozta belpolitikai időzítésére vonatkozóan Tinca megjegyezte, hogy a külügyminisztérium nem politikai vákuumban dolgozva védi nemzeti érdeket. Tinca sajtókonferenciája előtt fogadta az Országgyűlés magyar-román baráti csoportjának Bogdán Emil MDF-képviselő vezette küldöttségét. /Mag Péter: Bukaresti magyarázta a hosszú közleményre. = Népszabadság, febr. 27./
1992. február 29.
Für Lajos honvédelmi miniszter helyett Annus Antal altábornagy, államtitkár utazik Bukarestbe, hogy részt vegyen a nyitott égbolt rendszerről szóló szimpózium megnyitásán. /Für helyett Annus utazik Bukarestbe. = Népszabadság (Budapest), febr. 29./
1992. március 6.
A romániai választásokon visszaesett az 1990-ben nagy fölényt szerzett Nemzeti Megmentési Front, a Demokratikus Konvenció viszont sikeresen szerepelt: Bukarest, Constanza, Temesvár, Brassó, Arad, Nagyszeben, Gyulafehérvár, Ploiesti, Bacau, Roman város "konvenciós" polgármestert választott. Az RMDSZ sikeres volt a székely megyékben, azonban érzékeny volt a vesztesége Bihar, Szatmár és Kolozs megyében. /Bukaresti tudósító, Népszabadság, márc. 6./
1992. március 9.
Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke kijelentette, hogy a nyári választások után sem a parlamentben, sem az RMDSZ felső vezetésében nem kíván részt venni. Úgy érzi, hasznosabb lehet Kolozsváron, mint Bukarestben. /Szőcs: eredmények csak később. = Népszabadság, márc. 9./
1992. március 17.
Tőkés László püspök felhívásában a maradásra, a helytállásra szólított fel. Majdnem ezerötszáz erdélyi magyar orvos kivándorolt. A magyar nyelvű oktatásban egyharmad a szakképzetlen oktatók aránya. Százezer romániai magyarra jut egy magyar nemzetiségű ügyvéd. A kivándorlók között sok a református pap is. A püspök hazatérésre szólította fel az erdélyieket. /Tőkés a kivándorlás ellen. = Népszabadság, márc. 17./ Tőkés László drámai hangú felhívásának teljes szövege: Erdély megingott földjén? = Magyar Nemzet, márc. 23./
1992. március 17.
Király Károly /akit néhány hónapja kiszorítottak a szenátus alelnöki székéből/ nyilatkozott a jelenlegi helyzetről. Romániában még nincs meggyökeresedett demokrácia. Többpártrendszerbe burkolva, de megmaradt a diktatúra. A márciusi események idején Király Károly kérte Iliescu elnököt, lépjen közbe. Abban a sorsdöntő időben Király Károly tárgyalt Petre Roman miniszterelnökkel és Militaru hadügyminiszterrel. Király Károly reklamálta, hogy a hadsereg még mindig nem kapott parancsot a közbelépésre. Petre Roman azt mondta: nem olyan veszélyesek a dolgok Marosvásárhelyen. Király Károly hangsúlyozta: a pogromért Petre Roman a felelős. És felháborító, hogy azokat ítélik el, akik védekeztek: a magyarokat és a cigányokat. Akik felheccelték és a városba vitték a hodáki parasztokat, azokat meg előléptették. Király Károly kiemelte: ragaszkodni kell az egyéni és kollektív kisebbségi jogok megadásához. /Füzes Oszkár: A nacionalizmus az elnyomás eszköze. = Népszabadság, márc. 17./
1992. március 18.
Kisebbségi diákkonferenciát rendez az Erdélyi Gyülekezet Tahitótfaluban, a református templomban, tájékoztatott Németh Géza lelkész. A diákok azt fogják vizsgálni, hogy mit tehet az ifjúság a határokon túli magyar kisebbségekért. A vitaindító előadást Entz Géza államtitkár tartja. /Tahitótfalun a kisebbségekről. = Népszabadság, márc. 18./
1992. március 27.
Pokorny László, Marosvásárhely megválasztott, majd lemondatott polgármestere márc. 27-én át akarta lépni a határt, azonban a román hatóságok ezt megakadályozták. /Pokorny-stop. = Népszabadság, márc. 31./
1992. március 28.
Tőkés László püspök elmondta, hogy még a Polgári Szövetség is engedményeket tesz a nacionalizmusnak. Egy szűk értelmiségi réteg jelenthet egyedül biztos szövetségest az RMDSZ-nek. Véleménye szerint még nem érett meg az idő az RMDSZ-en belüli platformosodásra. /Népszabadság, márc. 28./
1992. április 7.
Tokay György parlamenti képviselőt a Kulturális Alapítvány Erdélyért hívta meg egyhónapos amerikai körútra. Tokay megkezdte eszmecseréit Washingtonban. Tokay tárgyalásain arról fog beszélni, nyilatkozta, hogy a problémákat a nemzetközi egyezmények szellemében, az Erdélyben hagyományos autonómiaszemlélettel kell megoldani. Tokay hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán etnikai párt. Mélyen érdekelt Románia demokratizálásában. Tokay szerint az RMDSZ-nek egységesnek kell lennie. /Serény Péter: Az RMDSZ nemcsak etnikai párt.= Népszabadság, ápr. 7./
1992. április 9.
A román kormány szóvivője közölte, hogy Marosvásárhelyen a polgármester-választás máj. 3-án lesz és nem ápr. 12-én. /Népszabadság, ápr. 10./
1992. április 10.
Iolanda Staniloiu, a román kormány szóvivője közölte, hogy máj, 3-án kell megtartani Marosvásárhelyen az új polgármester-választást, nem ápr. 12-én, ahogy a helyi választási iroda meghirdette. /Mag Péter, Bukarest: A román kormány közbelépésére. Rendes választás Marosvásárhelyen. = Népszabadság, ápr. 10./
1992. április 28.
Kolozsvár polgármestere elrendelte a konferenciák, szimpóziumok és más nyilvános rendezvények kötelező bejelentését írásban, legalább három nappal az esemény előtt, feltüntetve a szervezőket, a rendezvény célját, helyét, időtartamát, mellékelve a résztvevők listáját is. /Népszabadság, máj. 5./
1992. május 6.
Tokay György RMDSZ-képviselő a Kulturális Alapítvány Erdélyért meghívására egy hónapos előadókörutat tett Észak-Amerikában, vezető külügyi és törvényhozási szakértőkkel, valamint az erdélyi kisebbség védelmében benyújtott határozat-tervezetet kezdeményező képviselőkkel találkozott. Az Egyesült Államok az európai biztonság részeként kezeli a kisebbségek helyzetét és igen tájékozott az amerikai magyarság problémáit illetően, jelentette ki Tokay György. Az RMDSZ-nek a jövőben mind az Egyesült Államok hivatalos tényezőivel, mind az ott élő magyarsággal intézményesen ápolni kell a kapcsolatot. /Tokay György nyilatkozik. = Népszabadság, máj. 6./
1992. május 8.
Csíkszereda főterén máj. 8-án ökumenikus istentiszteletet és nagyszabású román-magyar megbékélési nagygyűlést tartottak, melyet Tőkés László püspök kezdeményezett és a csíki RMDSZ szervezett. Többen mondtak beszédet, így Tőkés László, Markó Béla, Verestóy Attila, Smaranda Enache, Nicolae Stefan Draganesti, a román emberjogi liga elnöke és Ilie Maier, a bánsági ortodox mitropolita első vikáriusa. Ünnepélyes kiáltványban fordultak Románia minden lakójához, békejobbot nyújtva, az egymásrautaltságot hangsúlyozva és kifejtve azt, hogy a kétmilliós magyar nemzetiségnek szüksége van mindenfokú anyanyelvi oktatásra, önszervező intézményeire, közösségi léte összes feltételeinek visszaállítására. /Új Magyarország, máj. 9., Népszabadság, máj. 9., Kiáltvány. = Erdélyi Napló, máj. 14./
1992. május 9.
A végveszélybe került romániai magyar sajtó megsegítésére hozzák létre a Minerva Alapítványt Kolozsvárott, tiszteletbeli elnöke Kányádi Sándor. Az alapítók között román és német értelmiségiek is szerepelnek. /Tibori Szabó Zoltán: Minerva Alapítvány Kolozsvárott. = Népszabadság, máj. 9./
1992. május 21.
Chester Atkins és Tom Lantos szenátor máj. 21-én felszólította a washingtoni kormányt, hogy bírja rá a román vezetést a politikai és kisebbségi jogok maradéktalan biztosítására. Aggasztónak tartják azt, hogy megadják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániának, amely nem tudja megvédeni polgárainak emberi jogait. A két képviselő a jövő héten Bukarestbe látogató Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettesnek írt levelében javasolta: bizonyítsák román részről, hogy felelősségre vonták az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogromért felelősöket, nyilvánosan határolják el magukat a szélsőséges magyarellenes és antiszemita gyűlöletkeltőktől, beleértve a Vatra Romaneascát és a Román Nemzeti Egységpártot, biztosítsák a kisebbségek nyelvi és oktatási jogait, beleértve a Bolyai Egyetem felállítását, a kétnyelvű feliratok használatát, orvosolják Smaranda Enache, Kincses Előd és Király István ügyét. / Eagleburger Bukarestbe megy. = Népszabadság, máj. 23./
1992. május 23.
Máj. 23-án Triesztben bemutatták a római Sapienza bölcsészettudományi egyetem gondozásában megjelent új könyvsorozat első három példányát. A három mű levéltári dokumentumokat közölt. A második és harmadik kötet magyar vonatkozású. Magyarország és Olaszország 1920-1960 címmel többek között Francesco Guida, Pasquale Fornaro, Rita Tolomeo, Giancarlo Girodano, illetve Herczeg Gyula, Juhász Gyula és Ormos Mária tanulmányait közli. A harmadik könyv Eördögh István vatikáni levéltáros kutatómunkáját tartalmazza: A román expanzionizmus eredete a magyar Erdélyben, 1916-1920. A könyvek a Sapienza és a magyarságkutató egyetemközi központ együttműködésével jelentek meg. Eördögh István könyve a vatikáni levéltári adatok mellett az olasz hadsereg levéltárában a szerző által felfedezett, megfigyelőként tevékenykedő tisztek jelentésén alapul. /Ortutay L. Gyula: Gyógymód kisebbségi sérelmekre. = Népszabadság, máj. 23./
1992. május 27.
A magyar polgármester marosvásárhelyi megválasztása nyomán összecsapás fenyeget a románok és a magyarok között, írta Marosvásárhelyről keltezett tudósításában a The Guardian munkatársa, Chris Stephen. Szőcs Géza szenátor aggódik, hogy a provokációk sikerrel járhatnak. Eljöhet egy pillanat, amikor a magyar lakosság elveszíti hitét az RMDSZ-ben, tette hozzá. /The Guardian (London), máj. 27., ismertette: Marosvásárhely: újra összetűzések? = Népszabadság, máj. 28./
1992. június 13.
Funar kolozsvári polgármester Bukarestben, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a Soros Alapítványt azért kell kiutasítani Romániából, mert az a sajtó egy bizonyos részét pénzeli, továbbá az alapítvány célja, hogy előbb a tudomány és a művelődés területén játssza vissza a magyarok kezére Erdélyt. Több magyar nyelvű lap kolozsvári szerkesztőségét felszólították, hogy vonuljanak ki szerkesztőségeik bizonyos helyiségeiből. Senki sem fog megmenekülni, főképp az RMDSZ országos elnöksége, mert az is Kolozsváron székel, mondta Funar. /Tibori Szabó Zoltán /Kolozsvár/: Funar kormányoz és kilakoltat. = Népszabadság, jún. 13./
1992. június 17.
Kolozsvárott Gheorghe Funar polgármester utasítására hatósági közegek vonultak ki a Magyar Diákszövetség /MADISZ/ székházához és elkezdték a szervezet ingóságinak elszállítását, kilakoltatási végzéssel viszont nem rendelkeztek. A helyszínre érkező RMDSZ-vezetők tiltakoztak az akció ellen, a kolozsvári tévéstúdió magyar szerkesztői filmezték a kilakoltatást. Az önkormányzati RMDSZ-tagok a prefektushoz fordultak. A kilakoltatást felfüggesztették, de "a folytatást aggódva várjuk", közölte az MTI-vel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztató Szolgálata. Funar polgármester az előző napokban felszólította a Szabadság, a Korunk szerkesztőségét helységeik kiürítését és az RMDSZ székházával szemben is kilakoltatást helyezett kilátásba. /Új Magyarország, jún. 17., Tibori Szabó Zoltán [a kolozsvári Szabadság főszerkesztője]: Kolozsváron erőszakkal lakoltatták ki a Madiszt. = Népszabadság, jún. 17./
1992. június 22.
Ion Iliescu elnök jún. 22-én mégis fogadta az RMDSZ kolozsvári küldöttségét, köztük volt Szőcs Géza szenátor. Velük volt Verestóy Attila, aki kieszközölte a kihallgatást. A küldöttség tagjai közölték: Kolozsvárott Funar polgármester sorozatos magyarellenes intézkedései miatt pattanásig feszült a helyzet. Felsorolták az intézkedéseket, köztük a legújabbat: a jún. 22-én megkezdett középiskolai beiratkozások alkalmával a gyermekeknek nem kell beírni, hogy milyen nyelven kívánnak továbbtanulni. Iliescu elnök kijelentette: Veszélyesnek tartja a szélsőségességek eluralkodását. Kifejtette, hogy nincs hatásköre a helyhatóság tekintetében, de kormányszintű intézkedéseket fog szorgalmazni. Ugyanakkor közölte, hogy Tőkés László püspök és Szőcs Géza bizonyos nyilatkozatai is a szélsőséges megnyilvánulások sorába tartoznak. Szőcs Géza leszögezte, hogy sohasem vallott szélsőséges elveket. /Kiss Judit: Kihallgatás a "Maharadzsánál". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Tibori Szabó Zoltán (kolozsvári tudósító): RMDSZ-vezetők Iliescu elnöknél. = Népszabadság, jún. 23./
1992. június 23.
Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő mondvacsinált ürüggyel jún. 23-án leváltotta a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát, aki egyben a városi tanács tagja. Dragoi megjelent az iskolában és közölte a tanfelügyelőség döntését, hogy Bálint Kelemen Attilát leváltják. A megjelent újságírók előtt a főtanfelügyelő nem volt hajlandó felsorolnia leváltást szükségessé tevő vádpontokat. Annyit közölt, hogy Bálint Kelemen Attila munkastílusa individualista jegyeket visel. Dragoi felrótta az igazgatónak, hogy két tanteremről lemondott az unitárius egyház javára, ez súlyos tanteremhiányt eredményezett. Dragoi nem tudta megnevezni azokat a törvénycikkeket, melyek alapján leváltották az igazgatót. /Makkay József, Tibori Szabó Zoltán: Leváltották Bálint Kelemen Attila igazgatót. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Az intézkedés ellen Tőkés Elek, Kolozs megye magyar tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a minisztériumhoz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Az igazgató leváltása után a Brassai Sámuel Líceum tanárai gyűlést hívtak össze és kijelentették, hogy továbbra is Bálint Kelemen Attilát tekintik igazgatónak. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Jún. 24-én 400 szülő tartott tiltakozó tüntetést ezen jogsértő intézkedés ellen. A magyar és román értelmiségieket tömörítő Interetnikus Dialógus Csoport állásfoglalásában elítélte Funar kolozsvári polgármester jogsértő intézkedéseit és kiállt Bálint Kelemen Attila mellett. /Népszabadság, jún. 25./
1992. július 2.
Aradon román-magyar külügyi államtitkári találkozót tartottak. Martonyi János és Theodor Melescanu a Kis-Jugoszlávia elleni embargó következményeinek közös megoldásáról tárgyaltak. Megegyeztek a Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta határátkelők napokon belüli megnyitásáról, a jövőben pedig a Dombegyháza-Kisvarjas határátkelő megnyitásában is. A találkozó napján a kormányhoz közelálló román nyelvű Adevarul Arad magyarellenes cikket közölt Határ vagy sétatér? címmel. Ebben a szerző azt állította, hogy Magyarországról rendszeresen "lejárt határidejű élelmiszereket, irredenta propagandakönyveket hoznak át a határon, s főként mindenféle fegyverek érkeznek Romániába, az RMDSZ paramilitáris szervezeteinek felfegyverzésére." /Népszabadság, júl. 3./
1992. július 10.
A magyar tévé Panoráma műsorában nyilatkozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Kijelentette: nem helyes, hogy a magyar érettségizőket túlterheljék: még magyar irodalomból is vizsgázzanak. Funar leszögezte, nem gyűlöli a magyarokat. Sugár András megkérdezte, miért állította, hogy a magyarok ezer év alatt nem tudtak civilizálódni, Funar azt felelte, hogy 1989-ben Hargita és Kovászna megyében magyarokat öltek meg, kiszúrták a szemüket. Funar leszögezte: nem hallott a szárazajtai vérengzésről, ahol románok magyarokat öltek meg. A polgármester szerint Ceausescu jó román volt. /Szabó Piroska: Kolozsváron járt a Panoráma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10., Népszabadság, júl. 11./
1992. július 14.
Magyar-román szakértői tárgyalásokat tartottak Szegeden, ennek eredményeként jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy egy éven belül határállomást létesítenek Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta között, később pedig Létavértes és Székelyjó, valamint Nyírábrány és Érmihályfalva között. A magyar fél a környéken élő lakosság igényei szerint szerette volna létrehozni a határátkelőket, a román delegáció viszont /vezetője Buntea Alin, a külügyminisztérium konzuli osztályának igazgatója/ nemzetközi határátkelőhelyeket javasolt, erről azonban csak a két kormányfő dönthet. /Népszabadság, júl. 15./
1992. július 18.
Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/ összefoglalta a Cseresznyés per fejleményeit. Cseresznyés Pált 1991. jan. 17-én tartóztatták le és 1992, júl. 7-én az időközben Magyarországra menekült Barabás Ernővel együtt tíz évre ítélték. Tófalvi visszatekintett a kezdethez. 1990. márc. 20-án a marosvásárhelyi magyarok békés tüntetést szerveztek. Az előző napon, 19-én felfegyverzett görgényvölgyiek súlyosan bántalmazták az RMDSZ székházába menekült 72 személyt, kiverték Sütő András félszemét. 20-án újból behozták Marosvásárhelyre a görgényvölgyieket. A botokkal, vasvillákkal, dorongokkal felfegyverzett román lakosok Sáromberkén halálra gázolták Gémes Istvánt, Nagyernyén Csipor Antalt, Marosvásárhely főterén pedig Kiss Zoltánt. A támadók között volt a libánfalvi Mihaila Cofariu is. Az összecsapás során Cofariu súlyos sérülést szenvedett. Miközben a Sütő András elleni gyilkossági kísérlet, továbbá a három halálra gázol egyetlen tettesét sem ítélték el, keresték Cofariu támadóit. Egyetlen orvosi látlelet sem bizonyította, hogy Cseresznyés Pál rúgása életveszélyes sérülést okozott volna. Végül meggyőző bizonyítékok hiányában, hamis tanúvallomások alapján ítélték el Cseresznyés Pált, akit előzőleg a börtönben megvertek. Ezzel a marosvásárhelyi események magyar és cigány elítéltjeinek száma 47-re emelkedett. Közben a bíróság a védelem egyik koronatanúját, a Cofariut bekötöző Seres Máriát, aki azt állította, hogy a földön fekvő féri nem Cofariu volt, egy év börtönbüntetésre ítélték. /Elvált a férjétől és a megítélt gyermektartási díjat nem fizette ki, ezért börtönözték be./ A tárgyalás során levetítették az ír tévé felvételét, melyet a marosvásárhelyi eseményekről készített. Azonban a filmet a vádnak megfelelően átalakították: kivágták belőle azt a részt, amikor a botokkal, fejszékkel felfegyverzett román tüntetők áttörik a rendőrkordont és megtámadják a békésen tüntető magyarokat. Ehelyett csak azok a képsorok láthatók, ahol a magyarok ellentámadásba lendülnek. Az ellenséges légkört mutatta, hogy Luca Ioan ügyész így kezdte vádbeszédét: "Gyilkosság megbocsátani annak, aki embert ölt!" Hiába mutatott be az RMDSZ egy filmet a valóságban történtekről, azt nem vették figyelembe. Borz Grigore, a vád képviselője odáig ment a magyarság kollektív elítélésében, hogy 1990. márc. 20-át az RMDSZ által szervezett katonai akciónak minősítette. Végül kijelentette: egyetlen románnál sem volt ütő-, vágó-, szúrófegyvert. Mihály Sándor, Jung Ildikó és Veres Gyula védőbeszédei mindezek miatt valóságos vádbeszéddé vált. Mihály Sándor hivatkozott arra, hogy a hírhedtté vált Judea ezredes bevallotta, a Népújság is leközölte, hogy a görgényvölgyiek felfegyverkezve jöttek Marosvásárhelyre. A nagy távolságból készült videofelvételről nem lehet pontosan megállapítani, hogy a földön fekvő alak Cofariu. /Tófalvi Zoltán: A marosvásárhelyi per. = Népszabadság, júl. 18./
1992. július 20.
Miniszterelnöki rendelettel júl. 20-án váratlanul leváltották a két zömmel magyar lakosságú megye, Hargita és Kovászna magyar nemzetiségű prefektusát, Pataki Imrét és Fodor Ferencet és helyettük románokat neveztek ki. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete a Polgári Szövetség megyei szervezetével együtt adta ki tiltakozó nyilatkozatát júl. 21-én. A két megye lakosai elhatározták, hogy júl. 23-ára tiltakozó nagygyűlést tartanak. - Az Adevarul júl. 22-i száma vezércikkében írt a magyar prefektusok leváltásáról, elhamarkodott, népszerűtlen megoldásnak minősítve a döntést. /Népszabadság, júl. 22., Magyar Nemzet, júl. 23./ Magyar külügyi főosztályvezető, Nikicser László Bukarestben tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen. /Magyar Hírlap, júl. 24./
