Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 149 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-149
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Vilagbank

2005. október 15.

A Világbank évente mintegy egymilliárd dollárt hitelezhet Romániának a következő négy évben, ha a bukaresti kormány az igazságügyi reformra, az oktatásügy és az egészségügy fejlesztésére, környezetvédelemre, vagy a nyugdíjrendszer működésének javítására kéri az összegeket. /Románia évente egymilliárd dolláros hitelt kaphat a Világbanktól. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2005. november 22.

November 21-én Korondon felavatták az első Közösségi Információs Központot, mely a számítógépekkel és belső közösségi hálózattal ellátott országos falusi kommunikációs rendszer első lépcsőfoka. – Nem pusztán internet-hozzáférés biztosításáról van szó, hanem arról, hogy ebbe a közösségi rendszerbe beletartoznak majd az iskola, a könyvtár, a polgármesteri hivatal hozzáférhető adatbázisai – mondta Nagy Zsolt távközlési miniszter. Létrehozása a Távközlési és Informatikai Minisztérium kezdeményezésére történt. A kormány 70 millió dolláros hitelkeretre kötött szerződést a Világbankkal, hogy ennek életképességét, hitelességét a próbaidőszakban kilenc településen bizonyítsa. Amennyiben jónak bizonyul az elképzelés, Románia-szerte további 300 gazdaságilag életképes falusi település számíthat a beruházásra. /Pintér István: Közösségi Információs Központot avattak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2005. november 26.

A vidéki oktatás fejlesztésére hirdetett pályázatot a Közoktatásügyi és Kutatási Minisztérium és a Világbank. A Sáromberki Általános Iskola által benyújtott projektet kedvezően bírálták el. Székely Endre iskolaigazgató elmondta, az elnyert alapokkal multikulturális központot hoznak létre az iskolában a hagyományok és értékek megőrzésére. Lesz múzeumlátogatás Marosvásárhelyen, Hodákon a sípok, furulyák készítését sajátíthatják el, megtartják a téli ünnepeket, farsangi bált szerveznek, kézművesműhelyt létesítenek, ahol az üvegfestés készítését oktatják; a húsvéti ünnepek alkalmával tojásfestő- és locsolóversmondó versenyt szerveznek; a programban kétnapos moldvai kirándulás is szerepel. /(nagy a.): Pályázat a hagyományok ápolására. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

2005. december 14.

Kétszáz települést, köztük több erdélyit is bekapcsolnak abba a közösségi hálózatba, amelyet december 13-án adott át Nagy Zsolt román távközlési miniszter. A Tudásalapú Gazdaság elnevezésű projekt tesztfázisába kilenc olyan települést vontak be, amelyek valamilyen oknál fogva nehezebben jutnak információhoz. „A projekt célja, hogy ezeket a hátrányban lévő településeket is bevonjuk a tudás alapú társadalomba, ez pedig már az uniós csatlakozási kormánystratégia része” – mondta „A megismerés ideje” című konferencián Nagy Zsolt tárcavezető. A Tudásalapú Gazdaság nevű kezdeményezést a román kormány indította, együttműködve a távközlési minisztériummal. A Világbank 60 millió dolláros kölcsönnel, Románia pedig 9,4 millió dolláros önrésszel járult hozzá a projekt megvalósításához. Mintegy kétmillióba került az első kilenc közösségi pont létrehozása. Az erdélyi magyar települések közül az Arad megyei Nagypél és a Hargita megyei Korond az első haszonélvezői a hálózatnak. /Mihály László: Ütött a megismerés órája Romániában is. Az első kilenc közösségi tudásközpont kétmillió dollárba került. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2006. szeptember 19.

A Világbank készített egy felmérést, amely szerint Romániában él a legtöbb olyan fiatal, aki ha törvényesen tehetné, kivándorolna. A tanulmány szerint, a 15 és 24 év közötti fiataloknak nem kevesebb, mint 88 százaléka szeretne külföldre menni. Ezzel az aránnyal Románia megelőzi a legelmaradottabbnak tartott harmadik világi országokat is. A fiatalok 37 százaléka akkor is hajlandó lenne egyetemre járni, ha közben dolgoznia kell a megélhetésért. Aki viszont nem tanulna tovább, az munkát vállalna, a legszívesebben külföldön. Mindössze 3,2 százalékuk állította azt, hogy itt, az országban keresne munkahelyet. Veres Valér szociológus szerint ezeket a nagy arányokat nem kell készpénznek venni. Egy hasonló kérdésre 2001-ben az erdélyi fiatalok 50–60 százaléka válaszolta azt, hogy kivándorolna. A reális kivándorlási szándék országos szintje átlagosan 10 százalék körülire tehető, a fiatalok körében ennek duplájára, ami hatalmas veszteség lenne azonban a hazai munkaerő-piacnak – véli Veres Valér. Azonban nem valószínű, hogy aki elmenne, az el is megy, egyszerűen azért, mert Európa nem képes annyi embert befogadni, munkával ellátni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A fiatalok szerint külföldön a jövő. Romániában él a legtöbb potenciális kivándorló? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2006. november 8.

Együttműködési egyezményt írt alá a román kormány és a Romániai Gyerekekért Csoportosulás olyan egészségügyi személyzet felkészítésére, akik a gyermekelhagyás jelenségével foglalkoznak majd. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Emma Nicholson bárónő közös sajtóértekezleten ismertette a romániai gyermekvédelem terén elért eredményeket. Romániában a tanácsadó szereppel rendelkező csoportosulás 2000-ben alakult Emma Nicholson bárónő kezdeményezésére. Mind a bárónő, mind Tariceanu a szervezet társelnökeiként működnek, a szervezetben helyet kaptak EP- és EB-tagok, valamint az UNICEF, a Világbank és a WHO képviselői. /Nagy-Hintós Diana: Továbbra is gyakori a gyerekelhagyás. Elsősorban a jelenség megelőzésére igyekeznek összpontosítani. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2007. január 18.

A Mérai Általános Iskolában 118 gyerek tanul, ez a gyereklétszám elég ahhoz, hogy ne legyenek összevont osztályok. Világbanki segítséggel épített új iskolát avattak Mérán. A Világbanktól származó összeg a Tanügyminisztériumon és a Kolozs Megyei tanfelügyelőségen keresztül jutott el az iskolához. /Világbanki segítséggel épített új iskolát avattak Mérán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2007. január 19.

A jelenleg külföldön dolgozó román állampolgárok több mint fele gyakran jár haza, és nem tervez hosszú külföldi munkavállalást – olvasható a Világbanknak a kelet-európai munkaerő-áramlást tanulmányozó jelentéséből. A külföldön dolgozók 60 százaléka csak rövid időre hagyja el az országot, 20 százalékuk pedig hosszabb ideig tartózkodik külföldön, de nem szándékozik ott maradni. A Világbank adatai szerint a külföldön megkeresett pénzt főleg a napi fogyasztási szükségletek kielégítésére használják, s mindössze nagyon kis részét tartalékolják, vagy fektetik be valamilyen vállalkozásba. A külföldön dolgozó románok 15 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. /Nem akarnak külföldön maradni a románok. Többségük csak rövid ideig van távol. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2007. február 19.

„Helyi tudáshálót hozunk létre 260 vidéki közösségben Romániában. A vidéken élő lakosság 17,7 százaléka élvezheti majd a legújabb technológiák eredményeit, ez 1 millió 700 ezer embert jelent. A kiválasztott települések között örvendetes, hogy igen jól szerepeltek a magyarlakta megyék települései: Hargita, Szilágy, Maros, Bihar, Szatmár vagy Arad megyéből részt vehetnek ebben a programban” – nyilatkozta Nagy Zsolt miniszter Bukarestben, a Távközlési és Informatikai Minisztérium A Tudás forradalma címmel szervezett konferenciája szünetében. A Tudásalapú Gazdaság programot a Világbank és a román kormány finanszírozza, összértéke 69,4 millió dollár. /S. M. L. : Létrejön az E-tudás hálózata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2007. május 22.

Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

2007. július 25.

Az RMDSZ vezetősége még nem kérte Nagy Zsolt felfüggesztett távközlési és informatikai minisztertől, hogy lépjen vissza az európai parlamenti jelöltlistáról, jelentette ki Nagy Zsolt. Leszögezte: Markó Béla és Tőkés László találkozója után valószínűleg eldől majd, hogy fog kinézni a lista. Toró T. Tibor képviselő, az EMNT alelnöke kijelentette: a találkozóra valószínűleg jövő héten kerül sor. Július 23-ától Somodi Zoltán tölti be a minisztérium megüresedett államtitkári tisztségét, ő Porcsalmi Bálint helyét vette át. Somodi 2005–2006 között Nagy Zsolt IT projektekért és e-kormányzatért felelő tanácsosa volt, 2006-tól a szaktárca által elindított és a Világbank által támogatott Tudásalapú Gazdaság elnevezésű projekt ügyvezető igazgatójaként dolgozott. /Markó–Tőkés találkozó a jövő héten? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2007. szeptember 6.

Az iskolaépületek nincsenek rendben. Az önkormányzatok szabadkoznak: nincs elég pénz, nem érdemes pénzt fektetni azon épületekbe, amelyeket visszakapott az egyház. A Nyárádgálfalva községhez tartozó nyárádszentlászlói iskola-óvoda épületében dohos szag és pókhálók sokasága fogad. A padló tönkrement, a tizenhárom gyereket fogadó osztályterem több helyen is beázik, vízvezeték nincs. Az épületet visszakapta az unitárius egyház, és annak ellenére, hogy továbbra is gyermekek fognak ott tanulni, a helyi önkormányzat nem hajlandó pénzt adni a javításra. Az öt községi iskolaépület közül csupán kettőben van belső illemhely: Szentháromságon és Nyomáton. Ez utóbbiba egy brit szervezet támogatása révén vezették be a vizet. Szentháromságon a holland és amerikai testvértelepüléseknek köszönhetően már az elmúlt iskolaévben is korszerű belső illemhely, vezetékes ivóvíz és bebútorozott osztálytermek várták a gyerekeket. A szükségletek nagy részét fedezték a külföldiek. A kormánytól kapott nyolcvanezer lejből felújítják a nyárádgálfalvi iskola tetőszerkezetét. Két iskola, az adorjáni és a nyárádszentlászlói csupán ideiglenes egészségügyi engedéllyel fog működni, ugyanis hiányzik a belső illemhely, a vezetékes ivóvíz. Hiányzó ablaküvegek, lehullott vakolat, gondozatlan iskolaudvar, nem higiénikus külső illemhelyek – így fest a Nyárádremetéhez tartozó Nyárádköszvényes iskolájának az épülete. Az ígéretek szerint mindegyik iskolában lesz belső illemhely, de hogy mikor, az talány. A Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola diákjai a fejük fölött tönkrement tetőzettel kezdik majd az új tanévet. A Világbanktól származó pénzalapokból ugyan készülőben van egy új épületszárny, azonban a régi épületről megfeledkeztek. Csapadékos időjárás esetén a tantermek beáznak. /Menyhárt Borbála: Hegy alatt abrakolnak? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2008. január 4.

A Világbank adatai szerint a külföldön dolgozó román állampolgárok hazautalásai a 2006-os év 4,2 milliárdjával szemben 2007-ben – 40 százalékkal nőve – elérték a 7 milliárd eurót. /D. L. : Hazautalt milliárdok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2008. május 27.

Iskolamonográfiával és egyhetes ünnepi rendezvénysorozattal készülődik a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium fennállásának századik évfordulójára. Az ünnepi eseményt október 20–26. között tartják, amikor iskolamúzeumot nyitnak meg. Az iskola 1968-ban, fennállásának 60. évfordulóján vette fel a Salamon Ernő nevet, a városban született költő emlékére. Világbanki támogatással 2001–2003 között felújították és modernizálták az iskolaépületet. Az iskola közel hatszáz diákja 13 tanteremben tanulhat, külön fizika, biológia, kémia, idegen nyelv, magyar-néprajz, földrajz, történelem, vallás és informatika szaktermek állnak a tanulók rendelkezésére. Rokaly József, az iskola egykori diákja és későbbi tanára monográfiát ír az intézményről. /Jánossy Alíz: Diákünnep kóstolóval. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

2008. június 25.

Miközben nemzetközi intézmények elítélik a romániai korrupcióellenes harc hatékonyságát, a bukaresti parlament létszám híján elhalasztotta a döntést Adrian Nastase exminiszterelnök és Miron Mitrea volt szállításügyi miniszter korrupciógyanús ügyében. A Világbank és a Freedom House emberjogi szervezet most bemutatott jelentéséből kiviláglik: a jelenséggel szemben Románia körülbelül ugyanolyan eredménnyel képes felvenni a harcot, mint például a demokratikus berendezkedéséről „közismert” Lesotho vagy Trinidad és Tobago. A román parlament továbbra is menedéket nyújt a büntetőjogi felelősségre vonás alól Nastasénak és társainak. /Rostás Szabolcs: Kétes szolidaritás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2008. szeptember 11.

A romániai gazdaság egyre gyorsabb ütemű növekedésében jelentős szerepe van a 16 százalékos egységes jövedelemadó 2005-ös bevezetésének. A cégeknek a jövedelemadó mellett 113-féle adót és illetéket kell befizetniük az államkasszába. Ezzel Románia a Világbank által vizsgált közel kétszáz ország között az első. /Fall Sándor: Adófizetők a labirintusban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2008. október 30.

Az IMF, az EU és a Világbank egy hatalmas, 25,1 milliárd dolláros hitelkeretet biztosít Magyarország számára. A több mint 25 milliárdos pénzügyi csomag nem oldja meg a bajokat. Évente nagyságrendileg 20 milliárd eurót kell felvennie az országnak annak érdekében, hogy a meglévő kölcsöneinek részleteit, illetve kamatait fizetni tudja. Gyurcsány Ferenc kormányfő szavaival ellentétben komoly elvárásokat kapott Magyarország a hitelkeretért cserébe, amelyek újabb megszorításokat jelentenek. Folytatódik a hazugságkampány, megint hazudott a kormány – állítja Csath Magdolna azzal kapcsolatban, hogy míg korábban Gyurcsányék arról beszéltek, hogy csak ,,biztonsági okokból” keresték meg az IMF-et, mára már arról van szó: egy gigantikus hitellel készülnek tovább terhelni Magyarországot. /Padlóra küldik Magyarországot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2008. november 3.

Bármennyire is tagadják Románia vezetői, a pénzügyi és gazdasági világválság nem állítható meg az ország határánál. Az ország gazdasági mutatóinak romlása, a pénzpiaci likviditás számottevő hiánya, a munkanélküliség növekedése kedvezőtlen jelek. Románia pénzügyi állapotának felmérése céljából Bukarestbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank együttes küldöttsége. A Standard & Poor’s Rating Services a múlt héten „BBB-mínusz”-ról „BB-plusz”-ra rontotta Románia hitelbesorolását. /Tibori Szabó Zoltán: Hozzánk is begyűrűzik a példátlan nemzetközi pénzügyi válság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2008. november 5.

Az EU 6,5 milliárd euró sürgősségi hitelt hagyott jóvá Magyarország megmentésére. Hamarosan a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank további 13,5 milliárd eurós mentőövet nyújt Budapestnek. Az EU 27 tagországa közül Magyarország lett a nemzetközi pénzügyi válság első áldozata: az ország a pénzügyi csőd szélén áll. Senki sem gondolta volna, hogy éppenséggel Közép-Kelet Európa minta-országa kerül ilyen helyzetbe. Több mint egy évtizednyi elsőség után, 2002 óta „szakszerű” kormányzásával a szocialista /MSZP-SZDSZ/ hatalomnak „sikerült” sereghajtóvá degradálni Magyarországot. A magyarországi választópolgárok szavazataik emelték hatalomba a két pártot 2002-ben és 2006-ban egyaránt, továbbá dőltek be Gyurcsány Ferenc olcsó propagandájának a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazásnál, mély sebet ejtve ezáltal a határon belüli és határon túli magyarság testvéri viszonyában. /Chirmiciu András: Példakép. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

2009. január 21.

Akár a Szent Koronát vagy a Parlament épületét is végrehajtás alá veheti az Európai Unió az általa nyújtott kisegítő hitel feltételei szerint, ugyanis a szerződés hármas számú mellékletében Draskovics Tibor igazságügy-miniszter úgy nyilatkozott: minden egyes állami vagyontárgyunk végrehajtható, ha nem teszünk eleget fizetési kötelezettségünknek – ismertette a január 20-i Magyar Nemzet. Az Európai Unióval október 30-án írt alá szerződést a magyar kormány 6,5 milliárd eurós válságkezelő hitel folyósításáról, amely az IMF és a Világbank kölcsönét egészíti ki. /A Szent Koronát is kockáztatja Magyarország. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

2009. február 6.

Senkinek sincs szándékában megtörni a tömbmagyar vidékeket a Romániában tervezett közigazgatási reform keretében – szögezte le a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban Traian Basescu államfő. Az elnök úgy fogalmazott: elképzelése szerint – amennyiben lehet – tiszteletben kell tartani a történelmi régiók határait. „Egészen konkrétan: nem fogjuk szétválasztani a jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyét. Ez egy tiszteletbeli ügy is a romániai magyar kisebbség irányában. Nem fogunk ilyet tenni” – állapította meg Basescu az újságíró arra irányuló kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében sokan attól tartanak, a tervezett közigazgatási reform hátrányosan érinti majd a székelyföldi magyarlakta területet. A köztársasági elnök szerint a román állam modernizálásra szorul, s ennek részeként az alkotmány módosítására és a közigazgatási reformra egyaránt szükség van. Basescu rámutatott, a román kormány által támogatott projekteknek a bankok nem hajlandók kölcsönöket adni. „Azért nem, mert ezen pénzintézmények tulajdonosait nem Romániában kell keresni, nagy nyugati bankok helyi leányvállalatairól van szó. Miután a már említett európai bankoknak pénzügyi nehézségei támadtak, eltekintenek leányvállalataik finanszírozásától. Ami Románia szemszögéből annyit jelent, hogy pénzügyi támogatás nélkül maradnak olyan tervek, amelyek munkahelyeket teremtettek. Uniós csatlakozásunk előtt a Világbank és az EU egyaránt szorgalmazta a bankprivatizációt, ami megtörtént. És most hogyan támogatják ezek a bankok a román gazdaságot? Az eurózónában részt vevő államok megtalálták a támogatás módját, Románia azonban nem hajlandó kölcsönt felvenni azért, hogy olyan, korábban privatizált bankokat megsegítsen, amelyek tulajdonosai Franciaországban, Németországban, Ausztriában vannak” – szögezte le az államfő, aki szerint ezeknek a bankoknak kötelességük a román gazdaság finanszírozása. /”Nem osztjuk fel a tömbmagyarságot” = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ Pataky István: Energiaügyben nem jó a kettős játék. Traian Basescu román elnök a kommunista múltról a magyarlakta régióról és a privatizált bankok kötelességeiről. = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 4.

2009. május 16.

Igazi közösségi ünneppel nyitottak idén az uzoni falunapok: a községközpont korszerű iskolát avatott. Ötévi munka után szép, tágas, felújított épületbe költözhetnek a gyermekek. Szabó Margit iskolaigazgató felsorolta a munkálatokat, a pénzforrásokat (pályázat, EU-alapok, Világbank, állami és önkormányzati hozzájárulás), említette a nehézségeket, és felhívta a figyelmet arra, hogy a több híres embert is adó uzoni iskola 361 éves múltra tekint vissza. A műsort a diákok szolgáltatták; külön összeállítást mutatott be a román tagozat. Az uzoni iskolában jelenleg 254 gyermek tanul, ötödiktől nyolcadikig a szomszédos falvakból is ide ingáznak a legtöbben. Készül az intézmény monográfiája – árulta el Ambrus Anna tanárnő, akinek a tavaly decemberben saját költségén kiadott falutörténetéből már alig maradt néhány példány. Este a bodoki fiatalok Tamási Áron Énekes madár című darabjával örvendeztették meg az uzoni közönséget. /Demeter J. Ildikó: A jövőnek építettek (Iskolaavatás Uzonban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

2009. május 21.

A Világbank nyomást gyakorol Romániára annak érdekében, hogy legkésőbb 2020-ig a férfiak és a nők esetében is vezesse be az egységes, 65 éves nyugdíjkorhatárt – jelentette ki Marian Sarbu munkaügyi miniszter. A tárcavezető közölte, a kormány év végéig dönt arról, milyen formában teljesíti a nemzetközi pénzintézet kérését. Jelenleg a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 63,5, nők esetében pedig 57,5 év. A Világbank közölte: 2050-ig 70 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt az Romániában. /Balogh Levente: Hatvanöt évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2009. május 28.

Vizitdíj bevezetését tervezi a román egészségügyi minisztérium szeptembertől, hogy csökkentse az egészségügyi rendszerben elburjánzott korrupciót. A háziorvosi ellátásért előreláthatóan 5 lejt, a szakorvosiért pedig 10 lejt kell majd fizetnie a betegnek vizitdíj fejében. A törvénycsomag kidolgozásán egészségügyi szakemberekből és a Világbank munkatársaiból álló bizottság dolgozik. /D. I. : Vizitdíj bevezetését tervezik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2009. május 29.

Ebben az évben 370 ezerrel nő tavalyhoz képest a szegénység által sújtott személyek száma Romániában, számuk meg fogja haladni a másfél milliót. Ezen személyeknek közel egy negyede gyerek – áll az UNICEF és a Világbank által elkészített tanulmányban. /Idén 370 ezerrel nő a szegények száma Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2009. június 15.

Június 13-a rendhagyó évzáró volt Mezőmadarason, felavatták a felújított Pataky–Ágotha Általános Iskolát. A Pataky–Ágotha család adományából épült tanintézményt a Világbank 2,5 millió lejes támogatásával és a helyi önkormányzat hozzájárulásával alakították át korszerűiskolává. Az évzárón megkoszorúzták az alapítók síremlékét. Tavaly szeptember 15-én még olyan állapotban volt az épület, hogy be sem lehetett menni. Néhány madarasi család fogadta be őket, s hosszú heteken át magánházaknál tartották az órákat. Megemlékeztek az alapítókról, a sárospataki Pataky Miklósról és feleségéről, a székelyudvarhelyi származású Ágotha Annáról, akik közös végrendeletükben 341 hold kitűnő földet hagytak iskola építésére és fenntartására, illetve a szegényebb diákok továbbtanulásának támogatására, így épült meg 1901–02 között a református népiskola. /Bodolai Gyöngyi: Iskolaavató évzáró Mezőmadarason. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

2009. október 28.

Traian Basescu államfő szerint Románia az év végéig nem tudja teljesíteni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött készenléti hitelegyezménybe foglalt egyes kötelezettségeit, ezért felül kell vizsgálni a megállapodást. Az IMF bejelentette, hogy az Európai Bizottság (EB) és a Világbank szakértőit egyaránt magába foglaló küldöttséget küld Bukarestbe. Az IMF október 28-án kezdődő látogatásától függ, hogy Románia lehívhatja-e a március végén kötött csaknem 20 milliárd euró értékű, többoldalú készenléti hitelegyezménynek a soron következő részleteit az IMF-től és az EU-tól. /Könyörületességből vizsgáztatja Románia az IMF-et. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2009. november 4.

Idén már nem érkezik hitelrészlet Romániába az Európai Bizottság és a Világbank számlájáról, a Mediafax információi szerint. A hitel harmadik részlete elhalasztása esetében egymillió munkanélküli réme fenyegeti az országot. /Sz. Zs. : Egymillió munkanélküli réme. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2009. november 12.

A szenátus is megszavazta november 11-én a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy Emil Boc ügyvezető kormánya beterjeszthesse a jövő évi költségvetést. Az országnak egyelőre nincs teljes felhatalmazással működő kormánya, de a kormányválság végét nem lehet megvárni, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) leszögezte: a költségvetés december 10-ig való elfogadása a feltétele annak, hogy Románia lehívhassa az év utolsó hónapjában esedékes hitelrészleteket a nemzetközi pénzintézetektől. Nevezetesen az IMF-től 1,5 milliárd, az Európai Uniótól egymilliárd, a Világbanktól pedig 300 millió eurónak kellene megérkeznie. A közkiadások csökkentése, illetve a közalkalmazotti bértörvény elfogadása alapvető feltétele annak, hogy az említett összegeket megkapja Románia. /Áldását adta a szenátus is. Boc kabinetje beterjesztheti a költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-149




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998