udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84823 találat lapozás: 1-30 ... 19771-19800 | 19801-19830 | 19831-19860 ... 84811-84823
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató:

1999. szeptember 8.

Szept. 15-től új vezetője lesz a kolozsvári magyar főkonzulátusnak: a magyar külügyminisztérium visszavonta Bitay Károly megbízatását és Alföldi Lászlót nevezte ki az intézmény élére. Alföldi László ismerősként tér vissza Kolozsvárra, a 80-as években ugyanis konzuli tisztséget töltött be a magyar főkonzulátuson. Mint ismeretes, tevékenységüknek a Ceausescu-rezsim vetett véget 1988-ban, kiutasítva a főkonzulátus tagjait az országból. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Új magyar főkonzul Kolozsváron Bitay Károly utódja Alföldi László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

1999. szeptember 8.

A lapok utaltak arra, hogy az RMDSZ-en belül új platform születik, a "Nemzetépítő Platform". Fey László a meg sem született platformot támadta cikkében, kifogásolta a névtelenséget, továbbá azt állította, hogy a készülő platform programjáról sem esett szó. Fey ironizált, milyen nemzetet akarnak építeni? Az egész magyar nemzetet? Megjelent szándéknyilatkozatuk /Szabadság, szept. 2./ Feynek nem mond újat, olyan célt, ami ne volna meg az RMDSZ programjában. A szándéknyilatkozatot a cikkíró hordószónokhoz illő közhelyeknek minősítette. - Fey szerint a platformok léte szükséges rossz. /Fey László: A névtelenség homályában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1999. szeptember 8.

A jóváhagyást megkapták, már csak megfelelő teremre volt szükség ahhoz, hogy megkezdje működését Belényesen a magyar óvodás csoport, ahol eddig csak román nyelvű óvodai csoportok működtek. Végül a helyi RMDSZ belényesi irodahelyiségéből lett óvodai csoportterem. Zsiskú János református lelkész elmondta, hogy a csoport ökumenikus szeretne lenni. /Kulcsár Andrea: Belényes. Magyar óvoda a barátság jegyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./

1999. szeptember 8.

Eredményt hirdettek Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színészképzés- valamint a dramaturgia román és magyar tagozatán. Kovács Levente, a Szentgyörgyi István tagozat /magyar tagozat/ vezetője arról tájékoztatott, hogy marosvásárhelyi fiatalokból senki sem került be a tizenkilenc jelölt közé. Kovács Levente amióta itt van, közel negyven éve ilyet nem tapasztalt. Ez annak kulturális mélyrepülésnek a következménye, amely az itteni középiskolás és líceumi életet jellemzi, következménye az ifjúsági és diákszínjátszás teljes hanyatlásának. Szomorú tény, hogy amikor a színházi élet valamelyes fellendülést mutat, ugyanakkor a pálya iránti érdeklődés éppen abban a városban csappan, ahol gyakorlatilag három magyar társulat is működik. A legnagyobb tömbmagyarsággal rendelkező városról van szó. - Újdonság a rendezői szak indulása, amely a budapesti főiskolával közösen szervezett osztály keretében indul. A négy helyre tizenhárman jelentkeztek.- Idén végzett az első teatrológus osztály. Fontos terület, mert nincsenek színikritikusok, nincsenek gyakorló dramaturgok, színháztörténészek és nincsenek művészmenedzserek. /Lokodi Imre: Vásárhelytelenség. Példátlan a Szentgyörgyiben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

1999. szeptember 8.

Szept. 5-én, vasárnap első alkalommal tartottak Teremiújfalun falutalálkozót. A találkozó a temetőben levő második világháborúban elesett közel negyven helybéli emlékére állított emlékmű, valamint az 1990. márciusában Marosvásárhely "fekete márciusának" egyik áldozata, Kis Zoltán sírjának megkoszorúzásával kezdődött. Szövérfi Zoltán Márton helybéli lelkipásztor elmondta, hogy Teremiújfalu első írásos említése 1263-ból maradt fent. Jelenleg a református egyház nyilvántartásában 550 lélek szerepel. A református egyházközség 1996-ban önállósult, s akkor kapott saját lelkészt is. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke a radikális helytállás és az anyaországi pénzbeli támogatások fontosságáról szólt. Dabóczi Ilona községközponti iskolaigazgató a tanintézmények munkájáról beszélt. /Simon Virág: Falutalálkozó Teremiújfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

1999. szeptember 8.

Gyergyószentmiklóson 169-en felvételiztek /közülük 135-en magyarok/ a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz karának kihelyezett tagozatára, a magyar és román tagozatra. A felvételizők a lakásgondot, a gazdagabb könyvtár hiányát említették. /Felvételi a gyergyószentmiklósi főiskolára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

1999. szeptember 8.

Negyedik alkalommal találkoztak szept. 4-5-én Nagyenyeden az erdélyi történelmi családok tagjai. Az idei rendezvényt a Castellum Alapítvány és a katolikus plébánia védnöksége alatt szervezték. A Castellum Alapítványt egy évvel ezelőtt az erdélyi történelmi családok leszármazottai hozták létre. A találkozókat 1993-ban Papp László akkori enyedi plébános indította el. A rendezvényt Apor Csaba, az alapítvány kuratóriumi elnöke és Csávossy György, az ügyvezető bizottság elnöke ünnepi beszéde nyitotta meg, majd a Mustármag közösség (a nagyenyedi tanítóképzős diáklányok egy csoportja) énekelt. Kötő József államtitkár előadásában a romániai magyar művelődési intézményekről beszélt. A megjelentek látogatást tettek a Bethlen Könyvtárban. Györfi Dénes könyvtáros ismertetőt tartott a 60.000 kötetes könyvtár ritkaságairól. A Castellum Alapítvány tagjai közgyűlésükön új tagokat vettek fel, így lélekszámuk 126-ra bővült. /Bernád Ilona: Erdélyi történelmi családok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

1999. szeptember 8.

Életem a rácsok és fények világa volt - írta a 70 éves Csiha Kálmán püspök Fény a rácsokon című könyvének bevezetőjében. A püspök a Romániai Magyar Szóban életútjáról beszélt. Gyermekkorában a tanyáról bejártak vasárnapi istentiszteletre Érmihályfalvára, ahol Sas Kálmán tiszteletest hallgatták, akit a diktatúra idején kivégeztek. Csiha Kálmán Debrecenben kezdte a gimnáziumot, majd Nagyváradon érettségizett, közben szüleit kényszerlakhelyre vitték. 1949 márciusában egy éjjelen az egész országban összeszedték és kényszerlakhelyre hurcolták a földbirtokosokat. Ez a romániai földbirtokosság számára 14 éves meghurcoltatás és szenvedés kezdetét jelentette. Csiha szüleit Csíkszeredába hurcolták kényszerlakhelyre. Minden héten jelentkezniük kellett a rendőrségen, és nem volt szabad elhagyniuk a várost. Csiha Kálmán azért maradt ki ebből, mert azon az éjszakán nem volt otthon. Csiha elvégezte a teológiát. A püspök mindegyik gyülekezetére, amelyben szolgált, sok szeretettel emlékszik vissza. Csiha Kálmánt alaptalan vádak miatt, koncepciós perben, tíz év börtönre ítélték. A börtönben verseket kezdett írni és ott írta meg a doktori disszertációját is - gondolatban, hiszen nem volt szabad írni, sőt papírt vagy írószert sem birtokolni. A börtönben része volt az éhezésben, a betegségben, a hideg elviselésében, a megaláztatásokban, a kényszermunkában. A börtönben a hit segítette, Isten szava: ne félj, mert én veled vagyok, s megsegítlek téged. Hat és fél év után az általános amnesztiával szabadult. - 1989 karácsonyán - úgy tűnt - a rácsok végleg lehullanak, de nem így történt, jött 1990 márciusa: véres események Marosvásárhelyen. 1990. június 29-én következett dr. Csiha Kálmánt püspöki beiktatása. Az azóta eltelt évek is csak harcot jelentettek. 1989 óta tíz év telt el, de az egyházi javak még mindig a hatalom kezében vannak, az 500 felekezeti iskola ma sem működhet, nincs önálló magyar egyetem. Ez a szélmalomharc mérhetetlen sok energiát emésztett fel. - Az elmúlt kilenc év alatt megoldódott a lelkészhiány, református kollégiumok indultak be, templomok, szeretetintézmények, gyülekezeti otthonok épültek. - A vásárhelyi események után újabb kivándorlási hullám indult. A hajó ura azonban mégis Jézus Krisztus, vallja a püspök. Súlyos probléma a kivándorlás és a természetes szaporulat hiánya. Minden évben háromezerrel többet temetnek, mint amennyit keresztelnek, s ez az elmúlt kilenc-tíz évben már 26 ezer lelket jelent. Az utóbbi két évben lassan ugyan, de emelkedni kezdett a születések száma. A püspök a feladatot így összegezte: összeszedni a maradékot. A püspök tevékeny, sok előadást tart, ott van a templomszenteléseken, prédikációs kötetet adott ki, az 1995-ben Budapesten magalakult Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) lelkészi elnöke és egyben liturgiai bizottsági elnök. A püspök a jövőt a lelki megtisztulásban látja. /Somogyi Botond: Össze kell szedni a maradékot. Beszélgetés a 70 éves Csiha Kálmánnal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1999. szeptember 8.

A Csíkszereda, a Polgármesteri Hivatal kiadványának augusztusi száma beszámolt az elmúlt hónap fontosabb eseményeiről. Bíró Albin alpolgármester írása a II. Csíkszeredai Városnapokat elevenítette fel, Bács Béla János beszámolt arról, hogy szociálpolitika szakkal bővül a Regionális Képzési Központ oktatási tevékenysége. A lapban olvasható a július végi tanácsülés határozatainak tára, valamint részletes beszámoló az új játszótér építésének körülményeiről is. /Megjelent a Csíkszereda. = Hargita Népe (Csíkszereda), szep. 8./

1999. szeptember 8.

Sok magyar szülő nem íratja gyereküket magyar tagozatra. Ennek legfőbb oka az a krónikus bizonytalanság, ami nagyon sok magyar jellegű tanintézmény felett ott lebeg. Az állandó bizonytalanságnak /beindul vagy nem indul be a tagozat, lesz elég gyerek vagy nem lesz, van tankönyv - nincs tankönyv, van tanár - nincs tanár, engedélyezik - nem engedélyezik/ a napokban több tucat magyar áldozata volt. Az egyik iskolában az első osztályban nem volt elég magyar nyelvű tankönyv. A másik helyen kiderült, hogy a keresett óvónő kirándult Magyarországra, s azzal a két-három gyerekkel nem valószínű, hogy az idén is lesz magyar tagozat. Désen viszont a szülők nem tudták megérteni, hogyan történhet meg: nem tisztázott procedurális okok miatt nem tudják szülővárosuk líceumának magyar tagozatára beíratni gyerekeiket! /Kokárdás rendetlenség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

1999. szeptember 8.

A Kolozsvárhoz közeli, másfél ezres lélekszámú színmagyar Györgyfalván, az iskolaudvaron modern, új játszótér van, a zwollei-i holland testvérgyülekezet segítségével épült, tájékoztatott Kiss Sándor iskolaigazgató. Nemcsak a 38 óvodás örvend ennek, hanem a nagyobbak is. Idén megnőtt a diákok száma, sőt Györgyfalvának idén húsz újszülöttje van, eddig legfeljebb tíz gyerek született évente. A fiatalság elvándorlása ugyanis leállt, és ezzel párhuzamosan megkezdődött a kolozsváriak "beköltözése". /Izmosodik a Györgyfalvi Iskola. Több a magyar gyerek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

1999. szeptember 8.

Szept. 5-én, vasárnap benépesült Sándorhomok és Szárazberek közös futballpályája. A szárazberki IKÉ-s /Ifjúsági Keresztény Egylet/ fiatalok a környező falvak ifjúságának a bevonásával jótékonysági rendezvényt szerveztek, amelynek bevételét a helybeli református templom renoválási munkálataira ajánlották fel. A "Focicipős palacsinta-buli" focibajnoksággal kezdődött, Szárazberek, Sándorhomok, Sárfalu és Nagypeleske részvételével. A rendezvény bállal folytatódott. Ifj. Király Lajos, a szárazberki IKE elnöke elmondta: a rendezvényen 6-700 ezer lej gyűlt a templom felújítására. A hasonló alkalmak különben Szárazberken hagyománynak számítanak, ami azt jelenti: a helyi ifjúság aktív részt vállal a faluközösség életében. /Szárazberek: Ifjúsági rendezvény az egyház javára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Csapó I. József szenátor nyilatkozatában megindokolta, hogy nem szavazza meg a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát, mert az magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az Európa Tanács Romániára vonatkozó 1997/1123. számú határozata kiemelten az elkobzott vagy kisajátított egyházi vagyonok visszajuttatását és a "restitutio in integrum", illetve a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazta. A földtörvény elfogadott változata jogsértő rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek megakadályozzák az egyházak és az erdőtulajdonosok tulajdonjogának teljes értékű visszaállítását. A történelmi magyar egyházak az 1945-ben tulajdonukban maradt erdőterületek csupán egy része felett szerzik vissza a tulajdonjogot. - Az erdőtulajdonosok tulajdonjogát csupán 10 ha-ig állítják vissza, holott az 1997/169. számú törvényben 30 ha-ig váltak jogosultakká. A közbirtokossági erdők tulajdonosait megfosztják a szerzett jogtól: az 1997/169. számú törvényben előírt 30 hektár helyett résztulajdonosként csupán 10 ha-ig állítják vissza a tulajdonjogot. /Csapó I. József szenátor: Nem szavazom meg a magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint szó sincs arról, amit Csapó szenátor állít, nevezetesen, hogy a készülő jogszabály restriktív lenne. Markó ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. "Ami pedig a földtörvény állítólagos jogfosztó jellegét illeti, nos egyszerűen nevetséges ilyesmiről beszélni. Ez a jogszabály rendkívül nagy előrelépés az előző, 18. számúhoz képest. Ugyanakkor sajnos nem oldja meg a restitúciót teljes egészében. Számos államosított földterület, erdőterület ily módon nem fog visszakerülni a jogos tulajdonosokhoz, viszont az előző jogszabályhoz képest nagyon nagy mennyiségű erdő- és földterület juthat vissza." /Szeghalmi Örs: "Nevetséges jogfosztásról beszélni". = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Külföldieknek munkát vállalni Magyarországon csak engedéllyel lehet. A magyar Munkaügyi Minisztérium 7/1991 számú rendelete értelmében külföldi személy magyarországi munkavégzése csak a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ által kiadott munkavállalási engedély alapján lehetséges. Külföldi munkavállalását csak akkor engedélyezik, ha a munkáltató a munkaerőigényét legalább két hónappal megelőzően bejelentette, és a munka elvégzésére magyar munkaerő nem áll rendelkezésre. A kérelmet a külföldit foglalkoztatni kívánó magyarországi munkáltató nyújtja be, megjelölvén a külföldi munkavállaló adatait, az ellátandó munkakört, a munkavégzés helyét, várható kezdő és befejező időpontját, a külföldi személyi alapbérét, valamint az alkalmazás részletes indokait. A kérelemhez csatolni kell a külföldinek a munkakör ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát és hiteles magyar fordítását, valamint a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolást, külföldről származó igazolás esetén ennek hiteles másolatát és hiteles magyar fordítását. A munkaügyi központ az engedélyt a magyar munkáltatónak küldi meg. A munkavállalási engedélyt legfeljebb egy évre adják, hosszabbítás iránti kérelmet az illetékes munkaügyi központnál kell benyújtani. A Romániával kötött vízummentességi megállapodás a turista vagy látogatási célú, rövid tartamú utazásokra vonatkozik. - A munkavállalási vízum az abban meghatározott idejű, de legfeljebb 90 napi tartózkodásra jogosít. A helyi rendőrkapitányság ideiglenes tartózkodási engedélyt adhat ki, ha a külföldi tervezett tartózkodási időtartama nem haladja meg az egy évet, a megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság pedig huzamos tartózkodási engedélyt adhat ki, ha a tervezett tartózkodás időtartama az egy évet meghaladja. A tartózkodási kérelem benyújtásakor a külföldinek rendelkeznie magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel, magyarországi lakással és a visszautazást biztosító feltételekkel. A magyarországi lakás meglétét tulajdonjogi okirattal, lakásbérleti szerződéssel, egy Magyarországon élő családtag közjegyzői okiratba foglalt szállás biztosítására vonatkozó nyilatkozatával, vagy a fogadó vállalat vagy intézmény által biztosított elhelyezésről szóló igazolással lehet bizonyítani. A tartózkodás engedélyezése esetén a külföldit huzamos vagy ideiglenes tartózkodási engedély elnevezésű igazolvánnyal látják el, és az engedélyezett tartózkodás idejét az útlevélbe is bejegyzik. /Dr. Guias József jogtanácsos: Külföldiek munkavállalása Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1999. szeptember 9.

Az Aradon tervezett magyar-román megbékélési emlékpark létrehozása eddig Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfő marosvásárhelyi megegyezésének megfelelően történik, s van esély arra, hogy az emlékpark alapkövét október 6-án a két miniszterelnök közösen tegye le. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy miután a román kormány múlt heti ülésén megszületett az a határozat, amelynek alapján az aradi vértanú tábornokok emlékművét az aradi minorita rend gondozásába adják, most ennek a határozatnak a végrehajtására, illetve az emlékpark helyének kijelölésére kell az RMDSZ-nek figyelnie. Tokay György képviselő szerint a számba jöhető helyszínek közül az aradi Avram Iancu tér, vagy a Kultúrpalota előtti Enescu tér, illetve az ahhoz szervesen kapcsolódó park látszik a legmegfelelőbbnek. Demeter János, a román kormányfőtitkár helyettese elmondta: a határozat tervezete várhatólag hamarosan a kabinet ülésének napirendjére kerül. /RMDSZ-politikusok a magyar-román megbékélési emlékparkról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Szept. 9-én tartotta heti sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. A tulajdonviszonyokat rendező törvénytervezetek, a földtörvény, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására és az állami mezőgazdasági vállalatok privatizációjára vonatkozó törvények ügyében szept. 9-én egyeztető konzultációt tartanak Constantinescu elnök kezdeményezésére, amelyen az RMDSZ küldöttsége - Markó Béla és Verestóy Attila - képviseli a szövetség álláspontját. Az RMDSZ szerint e törvényeket mielőbb el kell fogadni, a tulajdonviszonyok rendezése nélkül ugyanis nem folytatható a gazdasági reform. Románia maradt az utolsó ország, ahol a tulajdonjog, a visszaszolgáltatás, a kárpótlás kérdését még nem oldották meg. Dr. Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az EU törvények 50%-a a mezőgazdaságra vonatkoznak, egynegyedük pedig kifejezetten az állategészségügy kérdéseit szabályozzák. Markó Béla bejelentette, hogy dr. Szabó Tibor, a HTMH elnöke az erdélyi, kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetéről szeretne tájékozódni, és ezért tesz látogatást Kolozsváron. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9. - 1553. sz./

1999. szeptember 9.

Az anyanyelvi oktatás egészét tekintve az RMDSZ elégedett a jelenlegi helyzettel. Az elmúlt évekhez képest sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is - nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Nagy István, az RMDSZ oktatási alelnöke. Az RMDSZ képviselői szerint 1989 után először tapasztalható a magyarul tanuló diákok számának növekedése. Az 1999-2000 tanévben Kolozs megyében körülbelül 550 magyar diák részesül az elméleti oktatásban, a szakiskolákban pedig 125 helyet sikerült biztosítani. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: annak ellenére, hogy számos megye szakiskoláiban sikerült magyar osztályokat indítani, a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok. Véleménye szerint ennek a korábbi években megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelven történő szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. Hozzátette: hiányoznak a tankönyvek. - A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ tanító magyar tanárok elégedettek a felsőfokú magyar oktatás helyzetével, de úgy látják, hogy szükség lenne az anyanyelvi oktatás további fejlesztésére a jogi és közgazdasági karokon. Az 1999-2000-es egyetemi évben a jogon a nemzeti kisebbségek számára 45 helyet biztosítanak /ebből 10 fizetett/, a közgazdasági karon pedig több tantárgyat anyanyelven oktatnak. Az 1999-2000-es egyetemi évre a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a kihelyezett kollégiumokban a magyar fiatalok számára 780 helyet biztosítottak. Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta: a magyar fiataloknak fenntartott helyek száma megfelel a szükségleteknek. Ennek ellenére a BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karok létesítéséről. /Az RMDSZ elégedett az anyanyelvi oktatás helyzetével A BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Tőkés László püspök bejelentette a humán profilú partiumi keresztény magyar egyetem elindítását, a magyar törvényhozás jövőre 2 milliárd forintot szánna "egy erdélyi magyar egyetem megteremtésére". Erre jegyezte meg Markó Béla, hogy "a rendeltetés körül még vannak tisztázatlan dolgok". A Népújság a marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzort szólaltatta meg, hogy beszéljen az által szorgalmazott magyar műszaki egyetem létrehozásáról. - Dr. Hollanda indította el a Petru Maior felsőoktatási intézményt. Hollanda felismerte, azért hozták létre Marosvásárhelyen a műszaki almérnökit, hogy a pedagógiai főiskolát megszüntessék. Dr. Hollanda pontos, részleteiben kidolgozott tervet készített a marosvásárhelyi önálló magyar műszaki egyetem létrehozására. 1994-ben felmerült, hogy Marosvásárhelyen Aranka György Egyetem létesüljön, azonban az előkészítetlenség, a kellő megfontolás hiánya miatt ez is csak terv maradt. Hollanda 1997-ben Markó Béla RMDSZ-elnökéhez fordult, s megegyeztek abban, hogy létrehozza az egyetemi oktatást támogató Hollanda Alapítványt. Alapítóként 10 millió lejt tett le az 1998-as bejegyzéskor. Később nyíltan támadta őt Birtalan Ákos, amikor Székelyudvarhelyen összehívták a székelyföldi egyetem ügyének szentelt tanácskozást. Nagyvárad lépett, s ez már kész tény, amit csak elfogadni lehet. A kezdeményezést engedni kell kibontakozni. - Marosvásárhelyen a műszaki egyetem létrehozásához meg kell vásárolni a területet és el kell készíteni az egyetem épületeinek a tervrajzait. Pályázatot nyújtottak be az Apáczai Közalapítványhoz, amelyre várják a választ. Hollanda szerint olyan tanári kar állhat össze, amely garantálja az egyetem akkreditálását. /Makkai János: Egyetem-ötlet a tehetetlenség útvesztőjében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Szept. 9-én Hargita megyébe látogatott épületébe Andrei Marga közoktatásügyi miniszter. A miniszteri megbeszélés előtt Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Beder Tibor megyei főtanfelügyelő, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, György Antal, a Pro Agriculturae Alapítvány elnöke tanácskoztak zárt ajtók mögött. A miniszter a nemrég létesült főiskolák helyzetéről tájékozódott. Eddigi értesülései szerint itt nagyon jó infrastruktúrával rendelkeznek már a főiskolák, ezért igen fontos helyet kap majd a megbeszélések során a helybeli főiskolai hálózat további bővítése. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt lát a Romániában működő magyarországi felsőfokú tanügyi intézmények akkreditálására, Marga miniszter elmondta: minden ország a saját akkreditálási törvénye alapján cselekszik. Az akkreditáláshoz eleget kell tenni az akkreditálást szabályozó törvénynek. Szept. 10-én a miniszter a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett főiskolai karát látogatta meg. /(Daczó Dénes): Tanügyminiszteri látogatás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1999. szeptember 9.

A múlt héten a kormányülésen abba kellett hagyni a kultusztörvény tervezetének tárgyalását, mivel nagy tiltakozást váltott ki a vallásügyi államtitkár kiegészítő javaslata. Ennek értelmében, az ortodox vallást államvallássá nyilvánítanák. A törvénytervezet, amelyet valamennyi vallás képviselője elfogadott, ezt a kitételt korábban nem tartalmazta. /Államvallás lesz-e az ortodox vallás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Szept. 4-én szimpóziumot rendezett a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson Műtárgyrestaurálás Hargita megyében címmel. Pál Árpád polgármester köszöntő beszéde után Lukács Mária, a múzeum igazgatónője röviden beszámolt az egri Dobó István Múzeum szakemberei segítségnyújtásáról, amely révén a gyergyói múzeum teljes anyagát sikerült fertőtleníteni. Ehhez anyagi támogatást az Illyés Alapítvány nyújtott. Benedek Éva, a csíkszeredai múzeum restaurátora az 1985-ben a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor falából előkerült középkori kódexek restaurálási munkálatairól beszélt: a kódexekből 77-et gyönyörűen restauráltak Bukarestben, 33-at menthetetlennek nyilvánítottak, míg 15-öt még restaurálhatónak. Bakayné Perjés Judit előadásában kitért arra, hogy a 33 menthetetlennek nyilvánított könyvet a Széchényi Könyvtár szakembere menthetőnek tartotta, de nem sikerült államközi egyezménnyel sem átvinni azokat Budapestre. Kovács Petronella /Budapest/, a restaurátor szak tanára diákcsoportjával restaurálta a székelyudvarhelyi múzeum céhládáit, majd festett bútorait. A szimpóziummal párhuzamosan kiállítás nyílt a Hargita megyében az elmúlt években restaurált tárgyakból. /Gál Éva Emese: Műtárgyrestaurálás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Szept. 6-án kuratóriumi gyűlést tartott a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány. Az alapítvány elnöke, Széman Péter elmondta, hogy az idei Báthory-napok /szept. 25-26./ programját véglegesítették. Az idei Báthory-napok csúcspontja Lőrincz Lehel szobrászművész alkotásának, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrának felavatása lett volna. Maga a szobor - dr. Surányi József, Szilágysomlyóról elszármazott budapesti lakos ajándéka - készen is van, de a polgármesteri hivatal - arra hivatkozva, hogy a városnak nincs érvényes városrendezési terve - nem adta ki a szobor felállításához szükséges építési engedélyt. A szobrot a római katolikus plébániatemplom kertjébe akarták felállítani. Sem az alapítvány kuratóriuma, sem a város magyar lakossága nem mond le a szoborállításról. A Báthory-napok alkalmából bemutatják a szobrot, és leteszik az alapkövet. /Szabó Csaba: Szilágysomlyó - Báthory-napok 1999. Nem engedélyezik Báthory István szobrának felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Több évtizedes szünet után szeptember 8-án, Kisasszony napján először lepleztek le egyházi köztéri szobrot Nagyváradon. Tempfli József megyés püspök elmondta, hogy olaszi plébánosként 1982-ben kezdte menekíteni a szétrombolásra ítélt Olaszi temető neves halottait és az ott található értékes műalkotásokat. A Szűzanya most újraavatandó szobra a Gorove famíliának a sírboltja előtt állt, onnan menekítették a Barátok templomának kriptájába. A műalkotás, Dunaiszky László budapesti szobrász alkotása. Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátkanonok felolvasta Kiss Albert főesperes provikáriussá való kinevezéséről szóló püspöki dokumentumot. Ezután az egyházmegye harmadik embere letette az esküt, majd a papság és a hívek kivonultak a szobor elé. A szobor a hajdan álló pieta szobor helyén áll majd, ahol a hírhedt kommunista miniszter, Alexandru Moghioros szobrát állították fel. /Szilágyi Aladár: Megáldották a Patróna szobrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./

1999. szeptember 9.

A gyergyószentmiklósi Kópé bábcsoport kilenc tagja vett részt augusztus első felében a Báboktatás ábécéje címmel Biatorbágyon megrendezett egy hetes továbbképzésen, tájékoztatott Borzási igazgatónő. A kurzusok részt vettek a székelyudvarhelyi tanítónők is. Bábszínházelméletről, bábkészítésről, mesék dramatizálásáról hallgattak előadásokat. A bábcsoport a napokban kapott meghívót az I. Romániai Bábostalálkozóra, amelyet szeptember 17-19-e között rendeznek meg Kolozsvárott. /Sikeres vizsga után meghívás bábostalálkozóra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1999. szeptember 9.

A Gyilkos-tónál idén a legnagyobb számú - főleg átutazó - vendég fordult meg. Páratlanul nagy volt az itt hagyott szemét mennyisége is. Sok a gond, bővítésre vár a víz- és szennyvízrendszer, megoldásra vár a szemétszállítás. Fogy a tó, nő a láp, látható az algásodás. A Gyilkos-tónál sürgős munkálatokhoz kellene pénzt keríteni. /Veszélyben a Gyilkos-tó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Szept. 8-án Csíkszeredában a megyeházán dr. Selinger Sándor egyetemi tanár, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központjának igazgatója, valamint csíkszeredai informatikus szakemberek találkoztak. A megbeszélés témája a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozatának Csíkszeredába való telepítése volt. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón dr. Selinger Sándor elmondta, hogy Erdélyben hat éve működik a Gábor Dénes Főiskola, jelenleg hat városban 500 hallgatója van, akik a diplomadolgozatuk megvédése után informatikus mérnöki oklevelet kapnak. A főiskolát az Európai Unióban már akkreditálták. Romániában is megtörtént az akkreditálása, most zajlik az ekvivalizációs folyamat. Csíkszeredában a programvezető Kovács Csaba lesz, aki elmondta, hogy még nem véglegesítették a főiskolai tagozat működésének színhelyét, azonban a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány máris nagyon kedvező ajánlatott tett. A főiskolára felvételi nélkül juthatnak be a hallgatók, akiknek azonban egy félévre 300 dollárnak megfelelő tandíjat kell fizetniük. /Főiskolai tagozat Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Néhány éve a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ az ugródeszka szerepét tölti be. A színészi ambíciókkal rendelkező fiatalok itt kezdik a pályafutást, innen indulnak a főiskolára, és többnyire sikeresen vizsgáznak. Idén is öt Figurás indult a felvételin. Szabó Tibor igazgató csak két színésszel maradt. Annak függvényében, hogy az öt emberből hányat vesznek fel a főiskolára, teszi függővé, hogy a társulatához kell-e versenyvizsgát hirdetni, vendégművészeket hívni. Közös produkciót is szeretnének a marosvásárhelyi főiskola végzős évfolyamával, várják a főiskola vezetőségének válaszát. Úgy gazdálkodtak a pénzzel, hogy őszre is maradjon, és úgy néz ki, hogy amennyiben a városnak lesz pénze és kiutalja a nekik járó összeget, anyagi gondjaik nem lesznek. Szabó Tibor úgy látja, nem jelent hátrányt, hogy Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is lesz színház. /Új évad a Figuránál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

1999. szeptember 9.

Kovács András Ferenc /Marosvásárhely/, másnéven KAF ismert költő. Új kötete /Saltus hungaricus (Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999)/ az 1994-es verseskötetének /Üdvözlet a vesztesnek/ folytatásának is tekinthető, állapította meg Bogdán László. KAF nagy költőink verseinek paródiáit nyújtotta, kifejezve a devalválódó magyarságérzést. Költészet és magyarság összefutó állapotát rajzolta egybe az alábbi, Búcsú a fenyvesektől című versében: "Maroknyi szikla porlik,/ Fenyőkből szabnak deszkát./ Koporsó lesz a jelkép/ Szomorgó szép poézis,/ Én népem, requiscat!" /Bogdán László: Tőrbot (72). = A Hét (Bukarest), szept. 9. - Tőrbot címmel rovata van a hetilapban./

1999. szeptember 10.

Az éves infláció várhatóan 42 százalék lesz az év végén, a múlt év végi 40,6 százalék után - jelentette ki Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank elnöke. Kormánykörökben reménykedtek abban, hogy az inflációt az végére 40 százalék alá lehet szorítani. /42 százalékos infláció várható. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

1999. szeptember 10.

Az elmúlt hét végén Vichentie Nicolaiciuc, a romániai ukrán kisebbség parlamenti képviselője kíséretében Temesvárra látogatott Ihor Harcsenko, Ukrajna bukaresti nagykövete. A látogatás célja: találkozó a helyi közigazgatás és a 15 ezres bánsági ukrán közösség képviselőivel, valamint a Temesvári Rádió egyórás ukrán nyelvű adásának felavatása. A rádió székházában az ünnepség alatt a terem falára egy 1938-as Nagy-Románia térképet függesztettek ki. A nagykövet megjegyezte: "Az Ukrajna és Románia között aláírt alapszerződés egyik következménye, hogy Ukrajnában nem nyomtatnak ki régi térképeket, hogy azokat hivatalos helyeken kifüggesszék". A találkozó végén Harcsenko kijelentette: el szeretné vinni emlékbe a térképet, mire a temesvári rádió igazgatója megígérte, küld neki emlékbe egy példányt. /Nagy-Románia térkép, emlékbe... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./


lapozás: 1-30 ... 19771-19800 | 19801-19830 | 19831-19860 ... 84811-84823




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998