udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84823 találat lapozás: 1-30 ... 44401-44430 | 44431-44460 | 44461-44490 ... 84811-84823
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató:

2004. május 12.

Máj. 11-én megkezdődött a Kollányi Ágoston filmrendező emlékére rendezett Kisközösségi Televíziók V. Szemléje Lakitelken. A fesztiválra ezúttal több mint 200 filmmel neveztek az országból és a határon túlról a magyar nyelvű kisközösségek, falvak, kisvárosok televíziói – erről Sára Sándor a zsűri elnöke beszélt a megnyitó alkalmából. A szemle a hazai és a határon túli magyar stúdiók és televíziók munkatársainak nyújt lehetőséget a megmérettetésre és szakmai továbbképzésre. /Kisközösségi televíziók fesztiválja Lakiteleken. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2004. május 12.

Hagyományőrző napokat tartottak Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban. Sok népdal hangzott el, aki csak tehette, székely népviseletben jött iskolába. Magyar néprajzi és helytörténeti könyvekből, néprajzi tárgyakból nyílt kiállítás. Máj. 8-án Kiss Portik Irén néprajzkutató tartott előadást a székely népviseletről. /Gál Éva Emese: Hagyományőrző napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2004. május 12.

Péter Mónika tanárnő kollégáival együtt több éve megszervezik a Gyarmathy Zsigáné helyismereti vetélkedőt Bánffyhunyadon, amelyen a bánffyhunyadi, kőrösfői, valamint a kalotaszentkirályi általános iskola diákjai vesznek részt. Idén máj. 9-én a bánffyhunyadi Octavian Goga Elméleti Líceum magyar tagozatos diákjai számára is megszervezték a vetélkedőt, amelynek keretében Kalotaszeg irodalma, néprajza, történelme témakörökben mérhették össze tudásukat. A szervező Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke, Szrága Zoltán köszönetet mondott minden támogatónak. /Péntek László: Bánffyhunyad. Gyarmathy Zsigáné vetélkedő Kalotaszeg fővárosában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2004. május 12.

Máj. 8-án Désen 89 Kolozs megyei résztvevővel zajlott az Aranka György Nyelvművelő Verseny megyei szakasza az 5–8. osztályos diákok számára, három kategóriában: Szép magyar beszéd, Édes anyanyelvünk és Versben bujdosó. /Dés. Az Aranka György Nyelvművelő Verseny díjazottai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2004. május 12.

Dr. Brauch Magda ny. magyartanár, nyelvművelő a vele készült beszélgetésben először dr. Ficzay Dénesre, Arad művelődési életének meghatározó személyisége emlékezett, aki Aradra vonatkozóan két lábon járó lexikon volt. Arad művelődési élete – Böszörményi Zoltán költő és sikeres vállalkozó bőkezű támogatása révén – nagymértékben fellendült. Ő alapította és támogatja az öt megye (Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) magyarságának szóló Nyugati Jelen napilapot. Havi melléklete a színvonalas Irodalmi Jelen folyóirat. Ugyancsak Böszörményi Zoltán építtette az elegáns Jelen Ház komplexumot. Nagyterme, színpada irodalmi estek, színdarabok, koncertek, vetélkedők, író- olvasó találkozók, egyéb rendezvények színhelye. A Jelen Házat az aradi magyarság második otthonának érzi. Az aradi magyar művelődési élet része a Kölcsey Ferenc Egyesület és a Tóth Árpád Irodalmi Kör tevékenysége. Havonta folyik köri tevékenység, az utóbbi négy-öt évben helybéli szerzők munkáiból válogatott antológiákat adtak ki. – Az aradi magyarság nyelvállapota, magyar beszéde nem kedvező, ezen Brauch Magda két kötete és tizenkét éve rendszeresen megjelenő nyelvművelő sorozata sem változtatott. A Tóth Árpád Irodalmi Kör keretében Beszélni nehéz! kör működött sokáig. A diákoknak évenként több szavaló-, vers- és prózamondó versenyt rendeznek. Köztük az egyik legrangosabb az Arad megyei Borosjenő városban hét esztendeje minden májusban sorra kerülő szórvány-szavalóverseny. /Bölöni Domokos: Munka után szeretek nyugodtan aludni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2004. május 12.

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum szervezésében máj. 10-én kezdődött a XII. Székelyudvarhelyi Diáknapok egyhetes rendezvénysorozata. A diáknapok egyik legnépszerűbb programjának idén is a diákpolgármester-választás ígérkezik. Idén hét középiskola indít diákpolgármester-jelöltet. /Szász Emese: Diáknapok Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

2004. május 12.

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum új igazgatója a korszerű néprajzi alapkiállítás létesítését tartja egyik legfontosabb feladatának, melyet a Mikó-vár nyolc termében rendeznek be. Bemutatják a csíki falvak népviseletét, egy hagyományos parasztszoba részletét, a kismesterségek (famegmunkálás, fazekasság, népi textilipar, kovácsmesterség stb.) eszköztárát. Az utolsó teremben a népi mesterek munkái fognak sorakozni. /Kristó Tibor: Készül az alapkiállítás a csíki múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

2004. május 12.

A Gátkötők – Csíkszentgyörgy Ifjúsági Egyesülete negyedik alkalommal szervezte meg a Szent György-napokat. Az ápr. 22–25. között zajló rendezvény sikeres volt. A helytörténeti vetélkedőn az 5–8. osztályos tanulók versenyeztek. Volt író-olvasó találkozó Ferencz Imre költővel, képzőművészeti kiállítással összekötve. Az érdeklődők megtekinthették Fejér Tünde alkotásait, Márton Ferenc két festményének reprodukcióját és néhány festményét, valamint a Lépések Színekben és Formákban Alapítvány képzőművészeinek alkotásait. /Szent György-napok Csíkszentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

2004. május 12.

Emlékezetes volt a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület Édesanyám sok szép szava című anyák napi ünnepélye. Jelen volt az 1999-ben A Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett Kerekes Tóth Erzsébet énekművész is, aki 12 évig vezette a Lorántffy egyesületet. Visszavonulása alkalmával az egyesület Kerekes Tóth Erzsébetet emberi, ill. előadóművészi érdemeiért Lorántffy Zsuzsanna-díjjal jutalmazta. Kerekes Tóth Erzsébet a magyar nyelvterület legfontosabb gyűjtéseiből válogatva ment el énekelni évtizedeken át a legeldugottabb falvakba. /Járay Fekete Katalin: Lorántffy Zsuzsanna-díj Kerekes Tóth Erzsébetnek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2004. május 12.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont szervezésében máj. 8-án tartották Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét.  A versenyen közel száz általános és középiskolás diák vett részt Székelyudvarhelyről, Nagyváradról, Székelyhídról, Brassóból, Kolozsvárról, Nagybányáról, Aradról, Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Kovász­náról. Tapodi Zsuzsa, a bukaresti hungarológiai tanszék, illetve a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem előadótanára állította össze a játékos feladatokat, és vezette le mind az általános, mind a középiskolások versenyét. Az általános iskolások vetélkedőjének témája Lengyel Dénes Régi magyar mondák című kötetének, a középiskolásoké pedig Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének ismerete volt. /Nagy Zsuzsanna: Anyanyelvi vetélkedő Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

2004. május 12.

Tízéves a marosvásárhelyi Philothea Klub, erre máj. 10-tól egyhetes eseménysorozattal emlékeznek. Belényesi Gabriella, a klub ügyvezető menedzsere emlékezett a kezdetre. A kilencvenes évek elején kezdődtek el a hitoktató tanfolyamok, gyerekekkel foglalkoztak korcsoportonként. Megalakult a Kismamaklub, amely a gyerekekkel és anyukákkal is foglalkozik. Havonta szervezik a fiatal házasok találkozóját, az alkoholfüggők és családtagjaik számára is nyitott a szervezet. Felkarolják a kezdő, fiatal művészeket is. Sikeres a filmklub, amelynek keretében most filmmaratont terveznek. Megjelenés előtt áll a klub kezdetben kéthetente jelentkező lapja, a Fili. /(mészely): Tízéves a Philothea Klub. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2004. május 12.

Tíz éve hunyt el az erdélyi származású léczfalvi Bodor Ferenc /1941. máj. 12. – 1994. ápr. 26./, Budapest mikrovilágának szakavatott ismerője és lelkiismeretes megörökítője. Kereste a főváros egykori patinás szállodáit, kisvendéglőit. Városfi, ködlovag, az utolsó garabonciás, mondták róla. A Tölgyfa Galéria vezetője is volt. Édesapja Bodor György volt, aki 1941-ben kormánybiztosként a Bácskába telepített, majd onnan Baranya és Tolna megyébe költöztetett bukovinai székelyeket. Az őt érdeklő dolgokról, témákról háromszáz hosszabb-rövidebb írása árulkodik. Legjobban Gelencén érezhette magát, a vén Jancsó Péter ódon portáján. Bodor Ferenc haló porában is Gelencére kívánkozott. /Sas Péter: In memoriam léczfalvi Bodor Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2004. május 12.

Seprődi János /Kibéd, 1874. aug. 15. – Kolozsvár, 1923. márc. 6./ nyolcgyermekes szegény székely családból származik. A kolozsvári egyetemen szerzett tanári oklevelet. Munkássága a zenetörténet és népzenekutatás terén bontakozott ki. Fontos szerepe volt a református énekeskönyv megújításában. Zenetörténészként legjelentősebb a Kájoni kódexről írt tanulmánya. Munkásságának fő érdeme a népzenekutatás. Kutatóként és gyűjtőként Bartók Béla, Kodály Zoltán elődjének tekinthető. 1879 és 1911 között összesen 297 szöveges, 44 hangszeres dallamot gyűjtött, ebből 267 magyar, 54 ruszin, egy román és egy szlovák. Népzenegyűjtésének nagyobb és legértékesebb része Kibédről származik. 1914-ben jelent meg Eredeti székely dalok című könyve. Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben – volt, míg a temetőgondnokság ki nem dobatta földi maradványaikat a sírból. Kibéden kopjafát állítanak a temetőben Seprődinek, és a faluünnepen, aug. 28-án felavatják Seprődi János mellszobrát a művelődési otthon előtti parkban. A kopjafát Péterfi György tanár faragja, a szobor a szintén kibédi származású nagyváradi Deák Árpád alkotása. /b. d.: Szobrot állítanak Seprődi Jánosnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2004. május 12.

Máj. 10-én, temetése napján vitéz Sebő Ödönre emlékeztek Gyimesbükkön a római katolikus templomban. Sebő Ödön 1920-ban született és a Ludovika Akadémia hallgatójaként 1942-ben avatták hadnaggyá. 1944. szept. 23-án a szovjet hadsereg, az átállt román haderővel két helyen is átlépte a magyar határt. Ugyanakkor a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és környékén még tartotta magát és védte az ősi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport, Sebő Ödön főhadnagy parancsnoksága alatt. Az ezeréves határnak ezt a szakaszát Sebő Ödön mihályszállási és gyimesbükki őrse próbálta megvédeni. A gyimesi harcok három hétig tartottak. A Keleti-Kárpátok átjáróiban már mindenhol betörtek a szovjet csapatok, de Gyimes még mindig tartotta magát. A Gyimesi-szorosból való kitörés után Sebő Ödön a 22. gyalog tábori pótezred zászlóaljának parancsnokaként a rábízott katonákat továbbvezette a Székelyföldön, állandó harcban, „halálra ítélt zászlóaljként". Erről emlékezett könyvében: A halálraítélt zászlóalj (Gyimesi-szoros, 1944). /Deáky András, Gyimesbükk: Elhunyt vitéz Sebő Ödön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

2004. május 12.

Isten is megtekinti a költőket /Accordia Kiadó, Budapest, 2003/ címen jelent meg egy versgyűjtemény, amely hét kortárs költő munkáit tartalmazza. Közülük ketten erdélyiek: Halmosi Sándor /Szatmárnémetiben született és Kolozsváron tanult/, valamint Rozsnyai László, a kincses város szülötte. Mindannyian a legmodernebb nyelvezetet használják. /Sándor Boglárka Ágnes: Isten is megtekinti a költőket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2004. május 13.

Adrian Nastase miniszterelnök máj. 12-én és 13-án Brüsszelben tárgyal Románia EU-csatlakozásának kérdéseiről. A miniszterelnök találkozik Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, valamint Günther Verheugen bővítési biztossal. /Nastase a csatlakozásról tárgyal Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

2004. május 13.

Amerikai képviselők a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgetik a washingtoni képviselőházban – tájékoztatott a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány). A restitúciót szorgalmazó javaslatot Tom Tancredo coloradói republikánus képviselő terjesztette be, a társkezdeményezők Christopher Smith New Jersey-i republikánus, valamint Marcy Kaptur és Timothy Ryan ohiói demokrata képviselők. A határozati javaslat felszólítja Romániát azoknak az ingatlanoknak a méltányos és gyors ütemű visszaszolgáltatására, amelyeket a kommunizmus idején koboztak el a történelmi magyar egyházaktól, a görög katolikus egyháztól, a zsidó közösségtől és más vallási közösségektől. A volt kommunista országok közül Románia sereghajtó a jogtalanul elvett tulajdonok visszaadásának végrehajtásában, eddig az érintett egyházak jogos tulajdonuk mintegy öt százalékát vehették csak birtokukba. A „román kormány a jelek szerint vonakodó” a kérdés megnyugtató rendezésében, olvasható a határozatban. A dokumentum felszólította Romániát az aláírt nemzetközi szerződések, valamint az egyházak alkotmányos jogainak tiszteletben tartására. /Washingtonban sürgetik a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2004. május 13.

A romániai fuvarozók elégedetlenkednek és tiltakoznak a Magyarországon bevezetett új útdíjak ellen, amelyek – képviselőik vélekedése szerint – hátrányos helyzetbe hozzák őket az európai szállítási piacon. A fuvarozók bukaresti székhelyű két érdekképviseleti szervezete, a nemzetközi közúti szállítás romániai egyesülete (ARTRI), illetve a romániai közúti szállítók országos szövetsége (UNTRR) tiltakozó nyilatkozatokban foglaltak állást a Magyarország által május elsejétől a román és más, nem európai uniós tagállamokhoz tartozó kamionosok számára jelentősen megemelt új tranzitdíjak ellen. /Diszkriminatív intézkedés román fuvarozók ellen? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2004. május 13.

Kormányhatározat alapján megnyílik a Nagykároly–Ágerdőmajor és Tiborszállás közötti vasúti személyi és teherforgalmi nemzetközi határátkelőhely. A határátkelőn vámhivatal is működik. /(bódi): Megnyílik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./

2004. május 13.

A Fidesz felszólította a kormányt, hogy tegyen érdemi diplomáciai lépéseket a romániai verespataki bányaberuházás megakadályozása érdekében. A Fidesz attól tart, hogy a tervezett aranybánya-beruházás a tiszai ciánszennyezéshez hasonlítható következményekkel járhat. /A Fidesz tiltakozik a verespataki bányaberuházás ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./

2004. május 13.

Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

2004. május 13.

Egy év múlva megkapta a számítástechnikai felszerelést Nagyvárad öt felekezeti iskolája, melyek a római katolikus, a református, a görög katolikus, a baptista és a pünkösdista egyház égisze alatt működnek. Tavaly a Phare által finanszírozott országos program keretében a felekezeti iskolák kivételével mindegyik váradi gimnázium részesült ebben. Most a minisztérium orvosolta ezt a hátrányos megkülönböztetést. /Pengő Zoltán: Számítógépek egyháziaknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2004. május 13.

Száz romániai író-költő, ezen belül tíz magyar alkotó sorában a Ceausescu-rendszert kiszolgáló Hajdu Győző is állami elismerésben részesült. Szabó Gyula szerint az elismerést nem azok kapják, akiknek munkássága feddhetetlen. Az érdemdíj havi 8,4 millió lejes juttatást jelent, amelyet az állami költségvetésből fizetnek. A jogosultságot az Országos Bizottság dönti el. A testület tagjai többek közt a szenátus és az alsóház művelődési, egyházügyi és tömegtájékoztatási bizottságának elnökei, köztük Adrian Paunescu szenátor. A testületnek egyetlen magyar tagja sincs. Az írók mezőnyében 100 érdemdíjas között 10 magyar szerepel. Balogh József bukaresti szerkesztő mellett Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdu Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Sütő András, Szász János és Szilágyi István a kitüntetett. A képzőművészek sorában Baranyai Ferenc és Gergely István kapott érdemdíjat, a 135 színművész között pedig Boér Ferenc, Csíky András, Lohinszky Loránd, Senkálszky Endre és Tarr László, a 126 zeneszerző-zenész között Bács Lajos, Hary Béla, Ruha István és Valkay Ferenc a magyar kitüntetett. A sportolók 45 fős mezőnyében érdemdíjban részesült Szász Éva Sára, Szemányi Margit, Balló Ferenc, Stefanescuné Ugron Jozefina, Stanisel Stark Anna, Bíró Anna Ilona, az edzők sorában Barcany Pál, Paneth Farkas és Fűrész Géza. Érdemdíjas a Román Akadémia tagjává választott Lászlóffy Aladár és Jakó Zsigmond is. A Kolozsváron élő Szabó Gyula úgy tudja, a román írószövetség őt is javasolta érdemdíjra, de a jogosultságot elbíráló országos bizottságban Adrian Paunescu Hajdu Győzőt támogatta, így maradt ő ki a lajstromból. Hajdu Győző feltétlen kiszolgálója volt a bukott kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak és rendszerének. Szabó Gyula szerint az ő mellőzése annak köszönhető, hogy Képek a kutyaszorítóból című, az utóbbi években megjelent négykötetes memoárjában sokak számára meglehetősen kényelmetlen tényeket tárt fel. Hajdu Győző úgy véli: megérdemelte az elismerést, mert az ő főszerkesztésében megjelenő Együtt-Impreuna magyar–román nyelvű kulturális lap „rendkívül fontos küldetést betöltve a magyar kultúrát népszerűsíti Bukarestben”. /Benkő Levente: Ellenvéleményeket szült az érdemdíj. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2004. május 13.

Magyarországi szakorvosok csaknem másfél évtizede ingyenes orvosi ellátást biztosítanak évente kétszer Hargita megye hátrányos helyzetű gyermekei számára – közölte kedden a csíkszeredai megyei kórház vezetője. Bokor Márton igazgató. A magyarországi nemzetközi gyermekvédelmi szolgálat 15 szakorvosa ezen a héten székelyföldi városokban és falvakban /Csíkszeredában, Csíkszentmártonban, Csíkszentdomokoson és Csíksomlyón/ szakellátásban részesíti az állami gondozásban levő vagy családokhoz kihelyezett árva gyermekeket. Az olyan hátrányos helyzetű gyermekeknek, akik Romániában nem gyógyítható betegségekben szenvednek, ingyenes kórházi kezelést is nyújtanak Magyarországon. A magyar orvosok 1991 óta Hargita megyében több mint ötszáz gyermek számára szavatolták a szükséges egészségügyi ellátást. /Ingyenes anyaországi orvosi ellátás székely gyermekek számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

2004. május 13.

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) elfogadta a magyar nyelvű Média 3 nevű sepsiszentgyörgyi kereskedelmi rádióadó ajánlatát, amely előreláthatóan fél év múlva kezd el sugározni. A magyar nyelvű Média 3 az első olyan médiaforrás, amelynek tulajdonosai sepsiszentgyörgyiek. Nagyváradon is két újabb rádióadó létesül a közeljövőben: a Radio Varadinum nevű napi 24 órát sugárzó magyar nyelvű kereskedelmi adó, valamint a szintén magyar nyelvű katolikus Mária Rádió. /B. B. E.: Újabb három magyar adó az éterben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2004. május 13.

Székelyudvarhely egyetlen napilapja, az Udvarhelyi Híradó rendszeresen kritizálja Szász Jenő polgármestert. Mostani számából megtudható, hogy Szász Jenő a „politikai hűtlenség virtuóza semmitől sem riad vissza, felvállal bármilyen eszmét, pártot, szerveződést, nincsenek erkölcsi, ideológiai, etnikai aggályai,” továbbá „hogy lehet jó szásznak Szász, amikor még magyarnak is gyenge?” „Az RMDSZ majd akkor tárgyal a Magyar Polgári Szövetséggel, amikor szervezetük eredményeink közelében teljesít, és nem csak a folyamatos rombolásban és gyalázkodásban jeleskedik.” /Ványolós A. István, városi tanácsos: Mester és Tanítvány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./

2004. május 13.

Dr. Jakubinyi György érsek felhívására a templomokban gyűjtést rendeztek a dévai Szent Ferenc Alapítvány szovátai otthona javára. A Szent József Gyermekvédelmi Központ ugyanis leégett. /Plesa Vass Magda: Az újrakezdés művészete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2004. május 13.

A Hargita Megyei Törvényszék máj. 12-én elfogadta a Német Demokrata Fórum (NDF) által a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tagjainak nevét tartalmazó jelöltlisták ellen benyújtott óvást. Óvást nyújtottak be Papp Előd csíkszeredai független polgármesterjelölt ellen arra hivatkozva, hogy a csíki MPSZ alelnöke az NDF önkormányzati listáin is indul a helyhatósági választásokon, ez pedig törvényellenes. Az óvást Hajdú Áron Péter, a csíkszeredai RMDSZ elnöke nyújtotta be. A bíróság elfogadta az óvást, és érvénytelenítette Papp polgármester-jelöltségét és helyi tanácsosi jelöltségét is. Papp, aki Csíkszereda jelenlegi alpolgármestere, kijelentette: megfellebbezi a bírósági döntést. /Elfogadták a "német" MPSZ-esek elleni óvást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2004. május 13.

A Sapientia Egyetem csíkszeredai karán a román–angol szakot azért hozták létre, hogy a Székelyföldre jellemző tanárhiány pótlására, elsősorban román szakos tanárokat képezzenek. Dr. Murvai Olga professzor asszony, a Sapientia Egyetem óraadó tanára a vele készített interjúban hangsúlyozta, tisztázni kell, hogy a magyar tanulóknak anyanyelvként vagy idegen nyelvként kell tanulniuk a románt? A tanügyi törvény 1997-es módosítása óta a nemzetiségi iskolák I–IV. osztályában sajátos tantervek és tankönyvek alapján tanítják a románt, úgy ahogy akármilyen idegen nyelvet tanítanak. V–VIII-ban a tanterv és az erre épülő követelményrendszer országosan egységes, de a tankönyvek sajátosak lehetnek. A középiskolában, a IX. osztálytól megint más a helyzet: országosan egységes tantervek és tankönyvek érvényesek, tehát a románt mint iskolai tárgyat anyanyelvként –román anyanyelvként – kell tanítani. Murvai Olga kontrasztív grammatikát tanít. A kontrasztív grammatikának az a célja, hogy tudatosítsa a nyelvhasználatot. /Borbély László: Nem politikai, szakmai kérdés a román nyelv tanítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

2004. május 13.

A közelmúltban Marosvásárhelyre látogatott a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Karának küldöttsége. A marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskola igazgatója, Barabás László vendégtanárként tartott ebben a félévben néprajzi előadásokat, filmbemutatókat a nagykőrösi testvér főiskolán s egyben a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán is. A nagykőrösi főiskola Karácsony Sándor Színpada két előadással vendégszerepelt. Az egyik előadás Egy huszadik századi krónikás ének címmel az ’56-os mártírnak, Gulyás Lajos református lelkésznek a sorsát idézte Kövy Zsolt Gulyás Lajos emlékezete című kötetének felhasználásával. /Járay F. Katalin: Nagykőrösi főiskolások a Diakóniai Központban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./


lapozás: 1-30 ... 44401-44430 | 44431-44460 | 44461-44490 ... 84811-84823




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998