Budapesti lapok /Pesti Hírlap, Kurír, Mai Nap/ adtak hírt arról, hogy Budapesten erdélyi emigráns kormány alakult. Egy kisjenői román, Dan Zahari és egy aradi magyar, Szabó Károly bejelentette emigráns kormányuk megalakulását. Katona Tamás államtitkár nem zárja ki a provokáció lehetőségét. Az RMDSZ nyilatkozott a Mai Napnak: nem kell komolyan venni ezt az egészet, az RMDSZ szept. 25-én nyilatkozatban utasította vissza ezt a provokációt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
1992. január 8.
A fenyegetéseket úgy megszoktam, mint a jégesőt mondta Tőkés László püspök, akivel legutóbb névtelen levélben tudatták, hogy 150 ezer dollárt kap az, aki megöli Tőkés Lászlót. A püspök elmondta, hogy néhány hónapig fegyveresek álltak őrt lakása előtt, később már csak időnként járőröztek. Ma már állandó randalírozás zavarja nyugalmukat. A házat megrongálták, leverték a vakolatot. A legnagyobb segítség a nyilvánosság, a múltban is így volt. /Váradi fejpénz. = Kurír (Budapest), jan. 8./
1992. március 16.
Budapesti bulvárlap két munkatársa készített interjút Iliescu elnökkel. Az elnök leszögezte, hogy az 1989-es forradalom gyökeres változásokat eredményezett. Megtartották a választásokat, külföldi szakértők által is elismert új alkotmányt fogadtak el. Önállóságot adtak a gyáraknak. Csökkent a termelés jelenleg az 1989-es év szintjének 65 százalékát érik el. Az alkotmány szerint Románia egységes nemzetállam, hogyan lehet ezt úgy értelmezni, hogy a nemzetiségek jogai csorbítatlanok maradjanak, hangzott a kérdés. Iliescu megmagyarázta: az egységes nemzetállam nem jelenti a kisebbségek elhanyagolását. Az alkotmány a kisebbségeknek egyenlő jogokat biztosít. A kisebbségi kérdéssel kapcsolatban Iliescu kijelentette: "A kisebbségekkel kapcsolatban ne bábáskodjunk a másik állam polgárainak sorsa felett." "Nem másnak a dolga megvédeni a kisebbségeket" /A magyarok iránti rokonszenvem töretlen. Ion Iliescuval, Románia elnökével beszélget Stoffán György és Fazakas Mária. = Kurír (Budapest), márc. 16./
1992. október 14.
Csapody Miklós MDF-képviselő a szavazást ellenőrző külföldi megfigyelők egyikeként választási csalásról nyilatkozott, melyet Máramaros megyében tapasztalt. /Kurír (Budapest), okt. 14./
1994. január 3.
A gyász érzése a mai napig sem múlt el - emlékezett Antall József miniszterelnökre Tőkés László a vele készült interjúban. Antall József "nemzeti politikát folytatott, s ennek része volt a határon túli magyarság érdekeinek képviselete." Halálakor a "szeretet söpörte el a támadásoknak, mocskolódásoknak a szennyét..." Nagy megütközéssel tapasztalják Erdélyben azt, hogy Magyarországon mennyire támadják az egyházakat és az egyházi iskolákat." A diktatúra évtizedeiben a "nemzet agymosáson és lélekölésen ment keresztül." Tőkés László az őt ért támadásokról elmondta, hogy "egy rendszeres és átgondolt lejáratási hadviselésről van szó, amiben nem különbözik a magyarországi Kurír vagy Végh Antal magatartása a bukaresti szennysajtó magatartásától..." /Pest Megyei Hírlap, jan. 3.,4./
1994. október 29.
1990 nyarán született meg az elhatározás Marosvásárhelyen, a helyi RMDSZ-ben, hogy szobrot állítanak a város hajdani polgármesterének, Bernády Györgynek, akit 1902-ben választottak meg erre a posztra. 1991-ben hivatalosan is bejelentették ezt a kezdeményezést, a prefektus közölte: állami támogatást nem adnak ehhez. 1992-ben megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület, elnöke Borbély László, alelnöke Király István lett. 1992 októberében 11 szobrászművészt kértek fel, vegyenek részt a pályázaton. Végül Bocskay Vince munkáját fogadták el, megindult a gyűjtés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Okt. 29-én 7-8 ezres tömeg előtt hullott le a lepel Bernády György szobráról. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Sütő András, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoóri Sándor, Cornel Muraru író, főszerkesztő, Ion Rakolta prefektus és Marosi Barna, a Bernády György városa című könyv szerzője mondott beszédet. Koszorút helyezett el - többek között - Rudas Ernő nagykövet, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ A szoboravatás valami újnak jelenti a kezdetét, hangzott el Takács Csaba beszédében. Talán a szobor lesz az, ami nem engedi, hogy Marosvásárhely újra gyilkos szenvedélyek színterévé váljék. Úgy tűnik, az igazságot is meg lehet szokni, jegyezte meg Sütő András. Mármint azt az igazságot, hogy Bernády Györgynek ebben a városban helye van. Valamikor Kossuth-, Petőfi- és Rákóczi-szobra is volt a városnak, de ezeket ledöntötték, megsemmisítették. Előbb vagy utóbb ezek is visszatérnek, mert sorsukról az itt élőknek és nem valamiféle bizottságnak kell dönteni. Csoóri Sándor arra emlékezett, hogy amikor először járt Marosvásárhelyen, rögtön látta, ez egy ízig-vérig magyar város. /Kurír, nov. 8./
1995. január 24.
Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök jan. 24-én lemondta Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tervezett budapesti találkozóját, így tiltakozva az RMDSZ betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. /MTI/ Ezen a napon Hrebenciuc Kovács László külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélés után a kormányfőtitkár közölte, hogy hazatérve tárgyalni kíván az RMDSZ vezetőivel és bízik abban, hogy a Budapesten szinte földrengésnek tűnő vitát sikerül rendezni. Megállapodtak abban, hogy febr. 1-jén Strasbourgban, az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének aláírásakor Kovács László találkozik Melescanu külügyminiszterrel. /Új Magyarország, jan. 25./ Hrebenciuc a tárgyalást rendkívül gyümölcsözőnek nevezte, szerinte az RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy mikor szerepel pártként és mikor érdekvédelmi szervezetként. Kovács László viszont kifejtette, hogy Hrebenciuc válaszai egyáltalán nem voltak megnyugtatóak. A román kormány a gazdasági átalakulást segítő törvények elfogadása érdekében engedményeket tesz a kisebbségi kérdésben. /Magyar Nemzet, jan. 25./ Viorel Hrebenciuc úgy próbálta beállítani a román igazságügy-miniszter hivatalos közleményét, mintha az magánvélemény lenne. Nem sikerült! Sem a magyar kormány, sem egyetlen parlamenti párt nem hajlandó diplomatikus mosollyal viszonozni a román vezetés legújabb húzását. /Népszava, jan. 25./ Székely László Budapest politikai üzenete Bukarestnek címmel kommentálta azt, hogy a magyar vezetők nem fogadták Hrebenciucot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese szerint az igazságügy-miniszter "tudja, hogy nemsokára meg fognak válni tőle. Azaz bukásának küszöbén tett ezt a kijelentést. A vendég ugyanakkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ-nek másképpen kellett volna reagálni a történtekre. És igaza van." "...nekem is ez a véleményem" - mondta Törzsök Erika. /Kurír, jan. 25./
1995. január 28.
Visegrádon rendezett Média Közép-Kelet-Európában címen háromnapos /jan. 26-28./ tanácskozást a Friedrich Naumann Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Televízió. Az alkotóműhelyek között akarnak szorosabb kapcsolatot teremteni. A vitaindítót Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese tartotta, aki a Kurír kérdésére elmondta, hogy ebben a témakörben ez a második rendezvényük, az első Székelyudvarhelyen volt 1994. nov. 26-28-án. A mostanin minden közép-kelet-európai magyar médium képviselője részt vesz. - A HTMH koordináló tevékenységet akar folytatni. /Kurír, jan. 26./ A résztvevők megállapították, hogy az alapszerződés megkötése nem kötelező feltétele az Európai Unióba való belépésnek. Szőcs Géza szerint ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az 1990-es marosvásárhelyi tragédia, információk szükségesek. /Népszabadság, jan. 27./ Szent-Iványi István államtitkár elmondta, hogy a kormány egymással egyenrangú kérdésként kezeli az európai integrációs törekvést és a határon túli magyar kisebbség helyzetét. - Törzsök Erika kifejtette, hogy a határon túli médiák mind Budapestre függesztik szemüket, azonban nincs elegendő pénz. Fontos lenne, hogy bizonyos európai /pl. Phare-program/ pénzekhez is hozzájussanak a médiák, jelentette ki. /Magyar Nemzet, jan. 30./
1995. január 28.
Az Adevarul de Cluj november eleji száma a budapesti Kurír cikke alapján cikksorozatot írt Szőcs Gézáról, azt állítva, hogy az erdélyi magyarságnak szánt pénzekkel kapcsolatban ügyészségi eljárást készítenek elő ellene Magyarországon. Szőcs Géza cáfolta mindezeket a vele készült interjúban. Akinek erkölcsi hitele és politikai befolyása van, az ellen lejárati kampány indul Romániában. Nem folyik ellene vizsgálat, ellenkezőleg, éppen Tőkés Lászlóval kérték, hogy indítsanak vizsgálatot a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzkezelésének ellenőrzésére. Ábrahám Dezső beférkőzött Tőkés László bizalmába. Nem igaz, hogy áttelepül Magyarországra. Kolozsvár főterének közelében vásárolt ingatlan az Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó tulajdona. A nagyváradi Analóg Kiadó főrészvényese lett és sikerült megmenteni a lapokat. Szeretett volna napilapot indítani Kolozsváron Új Ezred címen, de a szükséges anyagi támogatást nem kapta meg hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
1995. március 1.
A határon túli magyar szervezetek konzultatív találkozójának napján, márc.1- jén jelent meg a Kurírban egy ellenséges hangú cikk: "Alapszerződésre ébredünk és vele térünk nyugovóra. Pedig van egy sanda gyanúm. Nevezetesen az, hogy a lélekben tizenötmilliós szuprebődlin felhergelt kevesek valami nagy-nagy bulit éreznek kicsúszni kezeikből." /József Ilona: Vízcsapból alapszerződés. = Kurír (Budapest), márc. 1., újraközli Izzó gyűlölet. Vigyázzunk magunkra, magyarok címmel Ez a Hét (Budapest), márc. 10./
1995. március 3.
A Magyarok Világszövetsége budapesti székházában márc. 3-án a határon túli magyar szervezetek és pártok tanácskoztak az alapszerződésekről. A tanácskozás után a sajtóértekezleten a résztvevők hangsúlyozták: az alapszerződések megkötésénél a magyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebbségben élő nemzetrészek érdekeit. Élesen bírálták a szerződések megkötésére a márciusi dátumot. "Újratermelődhet az a Kádár-korszakbeli állapot, hogy nemcsak Bukaresttel, de Budapesttel is szemben állunk." - jelentette ki Tőkés László püspök. Pedig a kisebbségben élők kétszeresen is érdekeltek abban, hogy e kérdésben konszenzusra jussunk. Mégis, szinte zavaró tényezőnek számítunk - tette hozzá. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, márc. 4./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő, a sors a magyarságot, hogy elsietve alapszerződéseket kössön a kompromisszumokra nem kész szomszédokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6., Népszabadság, márc. 4./ A Kurír ilyen címen tudósított a tanácskozásról: Zsörtölődő határon túli kibicek. /Kurír, márc. 4./
1995. április 6.
A Romániai Magyar Szó átvette a budapesti Kurír márc. 1-jei számából József Ilona A vízcsapból alapszerződés című cikkét, melyet Németh János RMDSZ-képviselő kommentál, elutasítva a durva hangú cikket /"a lélekben tizenötmilliós szuperbődlin felhergelt kevesek valami nagy-nagy bulit éreznek kicsúszni a kezeikből.", szó esik benne fajmagyarokról és kibic magyarokról, stb./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
1995. április 13.
Nagy Pál Ijesztő irományok címen számol be a Magyarok Világszövetsége elleni "kollektív nyilatkozatról", amelynek szerzői azt állítják, hogy az MVSZ "elvesztette a nemzet többségének bizalmát", mert nem áll pártok felett. Valójában nyilvánvaló pártérdekek szolgálatában ugrottak most porondra az összmagyarság legtekintélyesebb tömörülése ellen, írja Nagy Pál. Az fáj nekik, hogy nem sikerült kizárólagos befolyásuk körébe vonni az MVSZ-t. A másik írás József Ilonáé, a Kurírban jelent meg, eddig csak Németh János ítélte el a Romániai Magyar Szóban. A "közéleti légkörfertőzés itthoni kismesterei" közé tartozik Török Menyhért, aki Új totalitarizmus felé /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ címen kifejtette, hogy nem szavazna olyan politikai alakulatra, amelynek vezetői között van Tőkés László, inkább egy modern román pártra. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./ Előzmény /József Ilona cikkéről/: 828. sz. jegyzet.- MVSZ ellen: 571,625, 724. sz.
1995. április 25.
Tőkés László püspököt nem választották be a Magyar Református Egyház zsinatába. A zsinati atyák nem támogatják az egyházi reformot. Érzékelniük kellene, hogy az egyházközösség velejéig rothadt, és megújulást követel, állapította meg. "Elköteleztem magam az autonómiatörekvések és az egyházi reform mellett." /Új Magyarország, ápr. 25./ A Kurír durván, minősíthetetlen hangon kommentálja a történteket. /Meruk József: Tőkés László püspök már az övéinek se kell. = Kurír, ápr. 25./
1995. szeptember 28.
A Kurír szerkesztőségébe levél érkezett, feladója a Nagy-Románia Légiója nevű szervezet chisinaui főparancsnoksága. Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy csak békés úton akarják megteremteni Nagy-Romániát, ennek szellemében támogatják a román kormány erőfeszítéseit, mert a jelenlegi vezetés jó partnerük céljaik elérésére. A levélben bemutatták Nagy-Románia térképét, amely szerint Románia a Moldovai Köztársasággal, Bulgária két tartományával, Magyarországból pedig Csongrád és Békés megyével "egészül ki". /Kurír (Budapest), szept. 28./
1996. szeptember 17.
Az országos napilapok olvasótáboráról készített összesítő elemzést a Szonda Ipsos. Az 1996. első félére vonatkozó adatok: első a Népszabadság /808 ezer/, második egy bulvárlap /!/, a Mai Nap /256 ezer/, a többi lap sorrendje: Népszava /243 ezer/, Nemzeti Sport /207 ezer/, Blikk /szintén bulvárlap - 206 ezer/, Kurír /bulvárlap - 167 ezer/, Magyar Hírlap /139 ezer/, Expressz /hirdetési lap - 108 ezer/, Magyar Nemzet /101 ezer/, Pesti Riport /bulvárlap - 74 ezer/, Új Magyarország /68 ezer/, Esti Hírlap /39 ezer/. /Mai Nap, szept. 17./ Ez a felmérés tehát nem az eladott példányszámot tartalmazza, hanem a közvélemény-kutató társaság felmérését.
1996. október 1.
A Kurír kérdésére Tőkés László közölte, sajnálja, hogy Sütő András lemondott az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöki posztjáról, mert nagyobb szükség lenne rá most, mint bármikor. /Kurír, okt. 1./
1996. október 1.
Okt. 1-jétől a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Kurír és a Pesti Riport napilapok kaphatók lesznek Erdélyben, Nagyváradon, Kolozsváron, Nagyszalontán, Aradon és Szatmárnémetiben az aznapi, Marosvásárhelyen és a többi székelyföldi városban az előző napi számok. A Kurír bulvárlap Édes Erdély, itt vagyunk címmel közölte a hírt. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Kurír, okt. 1./
1997. január 31.
A Kurír című bulvárlap febr. 1-jei számában Kibédi Varga Áron két cikkben is támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Az egyikben megállapította: kicsit furcsa, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZ-ben sem bízik. Romulus Zamfir, Kolozsvár önkormányzati tanácsosa véleményét is kikérte, aki szerint Tőkés László "a szélsőséget képviseli", olyat, amilyen Kolozsváron Gheorghe Funar polgármester. "Szerencsére Tőkés az RMDSZ-en belül is kis, és remélhetőleg egyre kisebb frakciót képviseli." /(Kibédi V.): Tőkés kisebbség. = Kurír, febr. 1./ A másikban azzal az ürüggyel marasztalta el a püspököt, hogy kiállt az Erdélyi Gyülekezet papja, Zalatnay István mellett. Az újságíró rágalmat is közöl? a Transsylvania Alapítvány egyetlenegy disszidáló visszatérését segítette. Tőkés László azt hiszi, tudatos lejáratás folyik ellene. Kibédi szerint a polgárokat nem lehet orruknál fogva vezetni. /Kibédi Varga Áron: Alázat. = Kurír, febr. 1./
2001. november 7.
Kibédi Varga Sándor /sz. Marosvásárhely, 1946. okt. 14./ a tanárképző főiskolán szerzett román-magyar tanári képesítést, majd hol magyar, hol román többségű falvak iskoláiban tanított, 1978-tól újságíróként dolgozott: a Vörös Zászló /Marosvásárhely/ belső munkatársa, illetve a bukaresti Előre riportere volt. Novelláit a kolozsvári Utunk című szépirodalmi hetilap hozta. Írt színházi kritikát és riportot, folytatásokban közölt kisregényt és mezőgazdasági beszámolót, járta Maros, Hargita, Kovászna, Beszterce és Fehér megyék településeit. 1988 májusában elhagyta Romániát, Budapesten telepedett le, 1991-től 1998-ig - indulásától megszűntéig - a Kurír című napilap belpolitikai újságírója volt. Romániában Varga Sándor néven közölt, Magyarországon Kibédi Varga Sándorként ismerik. Leginkább a pártpolitika és a kisebbségi sors foglalkoztatta, a menekültek, a társadalom szélére sodródott rétegek, például a romák sorsa. Megjelent Kibédi Varga Sándor A megváltás ezután következik című könyve, melyben a hetvenes és nyolcvanas éveik erdélyi valóságáról írt./Bölöni Domokos: Egy könyvbemutató elé. Vargabetűk, vágyak, álmok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./
