A PoLíSz, a Kráter Műhely Egyesület Budapesten megjelenő irodalmi kulturális folyóiratának új száma dokumentumokat közölt a 2003 őszén Székelyudvarhelyen megrendezett V. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferencia előadásaiból, amelyek a szórvány- és tömbmagyarság viszonyának kérdéseit tárgyalták. Köztük van Vetési László szórványügyi biztos átfogó tanulmánya. A témával foglalkozó cikkek közül kiemelkedik a csángóföldi Duma István András, a délvidéki Vajda Gábor és Gabona Ferenc és a budapesti dr. Nagy László írása. Bakay Kornél tanulmánya új megvilágításba helyezi a magyar őstörténet kérdéseit, Major Zoltán Horváth Jenő történész könyve alapján Trianon revízióját feszegeti. A PoLíSz melléklete: A székelyföldi autonómia esélyei. /Sorsrendítő esszék a PoLíSz új számában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./
2005. március 23.
A József Attila-centenárium tiszteletére a Kráter Műhely Egyesület PoLíSz /Budapest/ folyóirata irodalmi és összművészeti pályázatot hirdetett Medáliák címmel a József Attila-költeménynek jegyében. Irodalom kategóriában Gál Éva Emese költőnek, a lap gyergyószentmiklósi munkatársának ítélték az első díjat, a harmadikat az ugyancsak erdélyi Czegő Zoltánnak. A díjakat március 21-én, a Költészet Világnapján adták át Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. /Guther M. Ilona: Hommage á József Attila – Medáliák pályázat. Gál Éva Emese költő kapta az első díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2005. szeptember 27.
A Magyar Kultúra Alapítvány és a Kráter Műhely Egyesület PoLíSz című folyóirata a X. Kárpát-medencei Napok keretében szeptember 23-24-én szervezte meg Budapesten a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok találkozóját, amelynek végén a résztvevők cselekvési ütemtervet és közös állásfoglalást fogalmaztak meg. A tanácskozás célja az volt, hogy szélesebb összefogást teremtsen a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok között, azonban a hatvannégy meghívóra csupán tíz folyóirat főszerkesztője jelent meg a fórumon. A romániai magyar folyóiratokat csak a partiumi Várad képviselte. Turcsány Péter, a PoLíSz folyóirat főszerkesztője kifejtette, hogy szükségesnek látja egy érdekvédelmi közösség létrehozását. /Vincze Ferenc, Budapest: Halványulóban a kulturális folyóiratok szerepe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./
2006. január 9.
Tiltakozik a Kráter Műhely Egyesület, a szerző magyarországi életműkiadója, hogy Wass Albert novelláját cenzúrázta az erdélyi Mentor Könyvkiadó. Káli Király István azt mondta, hogy “Publicisztikai fogás nem illik egy novellába”, ezért vették ki Tőkés László nevét. Az egyesület álláspontja szerint azonban ez az indok nem állja meg a helyét, mert a név kivétele a novella jelentését módosítja. Wass Albert novellája nem publicisztikai, hanem politikai irodalom. A Kráter Műhely Egyesület PoLíSz című folyóirata februári számában közli a cenzúrázatlan, eredeti novellát. Az Erdélyi Napló 2005. november 22-i számában olvasható volt az eredeti szöveg. Korábban az Ember az országút szélén című Wass-műből maradt le az utóirat, amelyben a szerző a Ceausescu-rendszert bírálta. A második kiadásban viszont már szerepel ez a részlet. /A Kráter Műhely Egyesület sajtóközleménye. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2007. február 24.
A POLÍSZ című budapesti folyóirat februári száma közölte többek között a Kárpát-medencei Keresztkötések Konferencia előadásait. A Népújság az erdélyi Mezőséggel és kiemelkedő személyiségeivel foglalkozó írásokból tallózott. „Tudja-e, uram, hogy a sztálini román nemzeti proletárdiktatúra által kitagadott, mindenéből kifosztott és kisstílű csirketolvajok júdáspénzért elmakogott rágalmai alapján halálra ítélt író, Wass Albert írta meg az erdélyi román paraszt apoteózisát?” (Cselényi László). Nagyercsén már csak Karcsi bácsival lehet magyarul beszélni. Ő a gondnok és a harangozó. (Bálint Zsigmond). Kövesdi Kiss Ferenc gyakran hangoztatta: Édesanyám mind az öt fiát hazaimádkozta. Egész életén át magyar, református és lévita volt. Valamennyi politikai rendszer fényes állásokkal kínálta meg. Mindegyiket elhárította. Ehelyett tanított Maroskeresztúron, Székelyföldváron, Brailán, Ákosfalván, Szentgericén. Osztatlan iskolákban 80-90 gyermeket. Irányította a faluközösségeket, dalárdákat szervezett, tánccsoportokat alakított. Istentiszteleteken szolgált, és temetett. (Papp Vilmos). Egyetlen völgy, a Füzes mente három jeles személyt indított útjára, alig tíz km-es távolságra egymástól: Vasasszentgotthárdon volt Wass Albert birtoka, Katonában született Barcsay Jenő szentendrei festő, és Pusztakamaráson született Sütő András. Ugyanitt van Kemény Zsigmond író sírja is. (Vetési László) A konferencián Székely András Bertalan nyitotta meg Gálfy-Bódi Tamás Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült festőművész kiállítását és megköszönte Kilyén Ilka színművésznőnek a versekkel való közreműködését. /(bölöni): Jajszavak a szórványból. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./
2007. augusztus 31.
Születésének 117. évfordulóján Reményik Sándorra (Kolozsvár, 1890. aug. 30. – Kolozsvár, 1941. okt. 24.) emlékeznek a Beszterce-Naszód megyei Radnaborbereken. Az Óradnai Magyar Kulturális Napok keretében Vadvizek zúgása címmel szeptember 1-jén Radnaborbereken – ahol Reményik Sándor gyakran tartózkodott – tudományos értekezlet keretében emlékkiállítás nyílik, és emléktáblát helyeznek el a parókia falán a költő iránti tisztelet jeléül. A tudományos ülésszakon Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője, Bágyoni Szabó István, a PoLíSz folyóirat főmunkatársa, Balázs Tibor, a Littera Nova Kiadó igazgatója, Bauer Ilona, a Reményik Sándor Római Katolikus Művelődési és Tanulmányi Kultúrotthon vezetője, valamint Lisztóczky László irodalomtörténész mond beszédet, illetve tart előadást. /Benkő Levente: Reményik Sándorra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./
2009. december 2.
Huszadik születésnapját ünnepli az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF). Az alapítók, tagok és támogatók szerint a szervezet „fiatalodik”. Húsz esztendő alatt igazi, ifjúságot megmozgató lett a székelyudvarhelyi fiatalok fóruma, az UFF. A tagok, elnökök változtak, a célok ugyanazok maradtak: az udvarhelyi ifjúság érdekeinek képviselete itthon és a határokon túl, a hagyományok, a nemzeti kultúra ápolása, a környezet védelme. 1989. december 29-e az UFF születésnapja. Akkor még SZISZ (Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szolgálat) volt az elnevezés, később POLISZ-ra változott, és csak utána következett a mára már jól ismert UFF. Hajdó Csaba, a Zöld Párt megyei elnöke, az egykori alapító tagok egyike így emlékszik vissza a megalakulásra: „Sötét, hideg lyuk a Siculus ház bütüjében, nagy orosz írógép, vasszekrény, kis csapat, nagy tervek, nagy ház omladozó tetővel és szkeptikusok tömegével. Azok kórusa, akik a »nem lesz ebből semmi« című nótát fújták, mára elhallgatott és köddé vált. ” Az évek során az UFF számos, fiataloknak szóló, már több kiadást megélt rendezvénnyel büszkélkedhet: ilyen a Székelyudvarhelyi Diáknapok, a Városi Gólyabál, a Hóhányó Olimpia, az Erdélyi Labdarúgó Diákkupa, a Tea Pub-bulik és a különböző koncertek, a nemzeti ünnepekre való emlékezések. /Lázár Emese: Húszéves az UFF. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./
