udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1323
találat
lapozás: 1-30 ... 751-780 | 781-810 | 811-840 ... 1321-1323
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. július 9.
Romániában tovább nő az infláció. Májusban a húsfélék ára 37,8 %-kal emelkedett. Amíg az állami szubvenciót élvező és fejadagra árusítandó cukor három hónapja hiányzik az üzletekből, a magáncégek által behozott cukor ára 91,3 %-kal nőtt egyetlen hónap alatt. /Magyar Nemzet, júl. 9./1992. július 9.
Paul Cheler tábornok, az Erdélyi Hadsereg parancsnoka lajstromba vetette magát a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelölt-listáján. Sajátosan értelmezi a hivatalos hadügyi álláspontot: a katonaságnak pártatlannak kell lennie. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./ Radu Ceontea pártelnök végül mégsem Chelert jelölte a Román Nemzeti Egységpárt színeiben induló elnökjelöltnek, hanem Funar kolozsvári polgármestert. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./ 1992. július 9.
Megjelent a Polgármesteri Közlöny első száma, melyben Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere köszöntötte az olvasót. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely) júl. 9./1992. július 10.
Júl. 10-én véget ért Helsinkiben az Európai Biztonsági És Együttműködési Értekezet /EBEÉ/ kétnapos csúcstalálkozója. Iliescu elnök a csúcstalálkozó alkalmával Helsinkiben találkozott George Bush amerikai, Borisz Jelcin orosz elnökkel és más államfőkkel. /Helsinki csúcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./1992. július 10.
Bukaresten a Polgári Szövetség szervezésében ellenzéki nagygyűlést tartottak, ahol elfogadták a júl. 7-én Temesváron meghirdetett felhívást, amely a temesvári kiáltvány folytatásának számít. /MTI/1992. július 10.
RMDSZ Maros megyei elnöksége nyilatkozatban tiltakozott a Cseresznyés Pál ügyében kimondott igazságtalan ítélet ellen, melyet a magyarság elleni újabb koncepciós pernek tekinti. A bírák "elfogultsága provokatív jellegű, hiszen súlyos börtönbüntetéssel sújt két olyan embert, akik a támadókkal szemben védekeztek, miközben ugyanaz a törvényszék felmentette azokat is, akik támadókként ártatlan emberek halálát okozták, bizonyíthatóan azokat is, akik többrendbeli gyilkossági kísérletben vétkesek." E tűrhetetlen állapotról tájékoztatják a világ közvéleményét és a nemzetközi nyilvánosságot. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ 1992. július 10.
Marosvásárhelyi pogrom elszenvedői közös nyilatkozatban tiltakoztak a pogrom újabb meghamisítása ellen. Szabó Gyula ugyanis a Romániai Magyar Szó jún. 30-i számában Sziklanyugalomban című írásában azt írta, hogy a marosvásárhelyi helyhatósági választásának eredménye bölcs győzelem volt a hisztéria felett, "a két évvel ezelőtti tragikus dorongharcnak". A tizenhat aláíró /köztük Sütő András, Béres András, Borbély László, Fülöp Dénes lelkész, Tófalvi Zoltán és Tőkés András/ tiltakozott ezen értékelés ellen. 1990 márc. 19-20-án Marosvásárhelyen nem dorongharc tört ki, hanem szervezett, magyarellenes pogrom zajlott le. Szabó Gyulának tudni kellene, hogy az eseményeket a hivatalos bizottságok meghamisították. Meghamisította Petre Roman miniszterelnök is, aki nem átallotta kijelenteni, hogy az RMDSZ székházából lándzsákkal támadtak a békés román tömegekre. /A pogrom újabb meghamisítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./1992. július 10.
A magyar tévé Panoráma műsorában nyilatkozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Kijelentette: nem helyes, hogy a magyar érettségizőket túlterheljék: még magyar irodalomból is vizsgázzanak. Funar leszögezte, nem gyűlöli a magyarokat. Sugár András megkérdezte, miért állította, hogy a magyarok ezer év alatt nem tudtak civilizálódni, Funar azt felelte, hogy 1989-ben Hargita és Kovászna megyében magyarokat öltek meg, kiszúrták a szemüket. Funar leszögezte: nem hallott a szárazajtai vérengzésről, ahol románok magyarokat öltek meg. A polgármester szerint Ceausescu jó román volt. /Szabó Piroska: Kolozsváron járt a Panoráma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10., Népszabadság, júl. 11./1992. július 10.
Júl.10-13-a között országos unitárius ifjúsági találkozót rendeztek Homoródoklándon. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./1992. július 10.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek jún. 13-28-a között a Marosi Főesperesi Kerület plébániáin 2058 fiatalt bérmált meg. Az érsek Marosvásárhelyen mondott beszédében Márton Áron püspök hitvalló életét idézte példaként a bérmálkozóknak. Márton Áron példája nyomán hitvallók születtek, akik követték őt a börtönbe is. Száznál is többen, Sándor Imre és dr. Boga Lajos például a püspök elfogatása után átvették az egyházmegye vezetését, sőt életüket is áldozták. És lehetne folytatni a bebörtönzött, hitvalló papok felidézését, Ajdáts Béla, a Hittudományi Főiskola rektora, Marczalik Győző felszentelt püspök nevének említésével. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsek bérmaútja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./1992. július 11.
Az RMDSZ a nemzetiségek parlamenti csoportjával együttes nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy nem lesz nemzeti kisebbségi tagja az Audiovizuális Tanácsnak. A parlament két házának döntése sérti a nemzeti kisebbségek jogait és ellentétes az Európa Tanács ajánlásával. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./1992. július 11.
Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára nyilatkozatában kifejtette, hogy Románia csak abban az esetben kaphatja meg a teljes jogú tagságot, ha megteremti a demokráciát. Az Európa Tanácsban ismeretes, hogy Románia nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait. Ennek rendezése a felvétel egyik feltétele. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./1992. július 11.
Kádár Attila teológiai hallgató júl. 7-én befejezte a jún. 30-án megkezdett éhségsztrájkját, amellyel Funar polgármester magyarellenes és antidemokratikus intézkedései ellen tiltakozott. Teodor Marginean görög katolikus tanító szolidaritást vállalt Kádár Attilával, most ő kezdett éhségsztrájkot. Marginean elmondta, hogy éhségsztrájkjával tiltakozik Funar polgármester magyarellenes nacionalizmusa ellen. Az 56 éves férfi hozzátette, hogy "mindannyian testvérek vagyunk Krisztusban, és szolidaritást kell vállalnunk egymással az igazságért, nemzetiségtől függetlenül." Margineanról felvételt késztett a bukaresti televízió magyar adása. Az éhségsztrájkoló Margineant meglátogatta Doina Cornea és Octavian Buracu, mindketten szolidaritásukat fejezték ki. /Balló Áron: Szép gesztus a polgármesteri sovinizmus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./1992. július 12.
Ion Iliescu elnök a helsinki csúcstalálkozóról Észtországba, majd Belarussziába utazott. Tallinban aláírta a két ország barátsági és együttműködési szerződését, útjának következő állomása Minszk volt, ahol júl. 12-én aláírta a hasonló barátsági és együttműködési szerződést Sztanyiszlav Suskevics belarusz elnökkel együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./1992. július 12.
Kallós Zoltán elmondtam hogy a magyar televízió Hét műsorának szerkesztőségéből Péter Benz Anikóval voltak Moldvában, érdekes műsort készítettek a csángó falvakban, de még nem vetítették az anyagot. A statisztikai hivatalban kikérték Luizikaluger népszámlálási dossziéját. Ebben a községen nyolcezer csángómagyar él. A népszámlálási adatok szerint azonban mindössze tizenhárom. Somoskán egyetlen csángó sincs, a hivatalos adatok szerint. Kallós elmondta, hogy Luizikaluger mellett sorakozank további csángómagyar falvak, Nagypatak, Bogdánfalva, Somoska, Külsőrekecsin, Gajdár, Esztufuji, Kápota, Dioszén, így lehetne még folytatni. A népszámlálás nem vette ezeket csángó falvaknak. A katolikus papok a templomban felszólították őket, hogy se csángónak, se magyarnak ne vallják magukat, hanem román katolikusnak, mert a római katolikus a román katolikusból ered. Szabófalván akadt egy bátor tanárnő, Perka Margit, aki tiltakozott az ellen, hogy a pap milyen propagandát folytat a népszámlással kapcsolatban, kérte, állítsák le mindezt. Nem adtak neki igazat, sőt a pap megfenyegette a népet: vigyázzanak, mert deportálni fogják a csángókat, ha annak vallják magukat. Kallós beszámolt arról is, hogy levelet írt néhány hónapja Bukovskynak, a romániai pápai nunciusnak. Bemutatkozott, hogy népdalgyűjtő, és még soha sem látott román-csángó népdalgyűjteményt. Nincs is ilyen, csak magyar van. A legszebb, legrégebbi magyar balladákat, magyar archaikus imádságokat a csángók körében gyűjtötték. Kallós levelében feltette a kérdést, miért nem segít a Vatikán abban, hogy a moldvai csángómagyaroknak magyarul misézzenek? /Csáky Zoltán: Hány ezer a tizenhárom csángó? = Ring (Budapest), júl. 12. ? 28. sz./1992. július 13.
Az Erdélyi 4. Hadsereg tábornoka, Cheler nyíltan támogatja a Vatra Romaneasca szervezetet. Júl. 13-án Marosvásárhelyen katonai teherautóval szállíttatta a nyomdai papírt a Vatra Romaneasca városi székházába. /Evenimentul Zilei (Bukarest), júl. 15., MTI/1992. július 14.
Magyar-román szakértői tárgyalásokat tartottak Szegeden, ennek eredményeként jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy egy éven belül határállomást létesítenek Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta között, később pedig Létavértes és Székelyjó, valamint Nyírábrány és Érmihályfalva között. A magyar fél a környéken élő lakosság igényei szerint szerette volna létrehozni a határátkelőket, a román delegáció viszont /vezetője Buntea Alin, a külügyminisztérium konzuli osztályának igazgatója/ nemzetközi határátkelőhelyeket javasolt, erről azonban csak a két kormányfő dönthet. /Népszabadság, júl. 15./1992. július 14.
Tamás Emil jelenleg bujkál. Marosvásárhelyen élt április közepéig, rendőrszázados volt. Marosvásárhelyen a románság számára a politikai hatalom megszerzése volt a legfontosabb. A rendőrség és a katonaság nacionalista rétegei között megindult a közeledés. Hasonló volt a helyzet az ügyészségnél és a törvényszéknél is. A városban /ugyanúgy az országban/ virágzik a korrupció, sokan a politikai hatalmuk mellé gazdasági pozíciókat szereztek. Sajnos, a magyarság vezetőinek egy része is partner ezekben a gyakran kétes ügyekben. A választásokra készültek a román nacionalisták. Marosvásárhely lakosságának 60 %-a magyar, a városban élő cigányság többség magyar érzelmű. A Vatra hívei látták: ha Marosvásárhelyen elveszítik a választást, akkor a Vatra súlypontját más városba kell áthelyezni, valószínűleg Kolozsvárra. /Időközben ez megtörtént./ Januárban titkos találkozót tartottak az országos főkapitány, a cigányság vajdája részvételével, ahol a főkapitány arról győzködte a cigányokat, hogy a választáson a Román Nemzeti Egységpártra szavazzanak. Erről a találkozóról Tamás Emilnek dokumentuma van. Ezután a román nacionalisták a Vatra Romaneascával az élen választási csalást készítettek elő a marosvásárhelyi polgármesteri választásra. A rendőrségen hamis személyi igazolványt adtak ki több ezer embernek, hogy ezzel növeljék a városban élő románok számát. Tamás Emil értesült erről, elhatározta, meggátolja az akciót. Értesítette a román közvéleményt és sikerült bizonyítékokat is szereznie. Febr. 8-án, a választás előtt egy nappal az RMDSZ városi szervezete sajtótájékoztatón bemutatta a hamis igazolványokat. Jellemző, hogy a kiküldött vizsgálóbizottságot az a személy irányította, aki a választási csalást jóváhagyta. Tamás Emilt nyugállományba helyezték, elhatározták, bevonják az útlevelét. Tamás Emil mindezt megtudta, sürgősen el kellett menekülnie. Azóta bujkál. /Botlik József: Marosvásárhelyi látlelet. Aki leleplezte a választási csalást. = Magyar Nemzet, júl. 14./1992. július 15.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke nyilatkozott a szervezet gazdasági nehézségeiről. A tagok eredményesebb kisebbségi érdekvédelmet vártak volna az RMDSZ-től. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./1992. július 15.
A Cseresznyés-per júl. 7-én meghozott ítéletének szövegét idézte a lap. Cseresznyés Pált különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérletért ítélték 10 év börtönre. Ezenkívül a marosvásárhelyi kórháznak kórházi kezelés címén 9997 lejt, a bukaresti kórháznak 20 ezre, az Egészségügyi Minisztériumnak 271 ezer lejt kell fizetni, továbbá Cofariunak általános kártérítésként Cseresznyésnek 551 ezer lejt kell kifizetnie /havonta 15 ezret/. /Bögözi Attila: Tíz év börtön egyetlen rúgásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15. - átvette: Új Magyarország, júl. 21.