udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. június 7.
Az erdődi Petőfi-emlékoszlop és a sződemeteri Kölcsey-emléktábla tönkretétele után ismeretlenek a Szatmárnémetiben levő Szilágyi Domokos-mellszobrot is súlyosan megrongálták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./1995. június 7.
Roland Vasilievici nyugalmazott szekus ezredes a Timisoara lapban cikksorozatban ismertette Ceausescu kisebbségfelszámoló programját. Erről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. 1970 után tizenkét ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Románia program, amely célul tűzte ki, hogy a Románia számára veszélyforrásnak vélt öt nemzetiség - a német, a magyar, a zsidó, a cigány és a török - húsz év leforgása alatt hagyja el az országot vagy olvadjon be. A program húszéves terv volt, 1977-ben hagyta jóvá Ceusescu. A tervet évekre bontották és minden évben titokban kiértékeltek, hogy mit sikerült megvalósítani. Az éves kiértékeléseken a megyei szekus parancsnokok voltak jelen, ezenkívül havonta helyi elemzést is végeztek, amikor lejött valaki Bukarestről és számon kérte az eredményeket. A program szerint a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig, minden téren nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék kitelepedésüket az országból. A terv úgy szólt, hogy a németek tíz év alatt vándoroljanak ki. Nem akartak egyszerre kiengedni egymillió németet. Különben nem tudták volna biztosítani az utánpótlást. Amikor az egyik faluból kivándorolt egy német vagy magyar család, már kijelölték azt a családot, amelyik Moldvából vagy Olténiából a helyére költözik. Ezek ingyen megkapták a házat, rögtön tagjai lehettek a kollektív gazdaságnak, kaptak családonként 30 ezer lej költőpénzt. A románok betelepítése, az etnikai arányok megváltoztatása pontos tervek szerint történt. Az egész programról csak a Securitate vezetői tudtak, ettől a szinttől lefelé mindenki csak a saját szeletét ismerte. A cigányokat igyekeztek rávenni arra, hogy legyenek pünkösdisták. Így könnyebben kaptak politikai menedékjogot Amerikában, Németországban, Franciaországban, még Ausztriában is. A Temes megyei szekun is tartottak magyar tanfolyamot. Minden területen megkapták a feladatot: a Földművelődési Minisztériumnak az volt a feladata, hogy ne segítse a német vagy magyar falvak kollektív gazdaságait, illetve hogy a betelepített románoknak többletjövedelmet juttasson. A főügyész azt az utasítást kapta, hogy a kisebbségieket példásan meg kell büntetni. A kultuszminisztérium nem engedélyezte római katolikus, református, unitárius templomok javítását, csak amikor már majdnem összedőltek. Ugyanez történt a magyar és német műemlékekkel. A magyar származású tanárokat Moldvába vagy Olténiába helyezték. A katonaságnál a kisebbségi fiatalokat bányába küldték, vagy olyan fegyvernemekhez osztották be őket, ahol a legnehezebb volt a szolgálat. Külön programot dolgoztak ki a magyarországi kémkedésre. Ez a Helga nevet viselte. Kifejezetten erre képeztek ki szekusokat a törcsvári iskolában. Akik ebbe az iskolába jártak, két-három évig csak magyarul beszélgettek, magyar irodalmat tanultak, magyar tévét néztek. Vasilievci azért szánta rá magát ennek nyilvánosságra hozására, mert úgy látja, hogy ma is folytatódik mindez, csak leplezettebben, rejtettebben. Azóta többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. /Gazda Árpád: Húszéves terv a kisebbségek felszámolására. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./1995. június 7.
Varga Gábor reagált Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./. A magyar közgondolkodás hagyományos motívuma az írástudók felelősségének hangoztatása. Érdemes számbavenni az elmúlt öt évet. A folyamatos kivándorlás következtében csökkent a magyarság számaránya, leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora. Milyen eredményességgel valósítják meg az RMDSZ háromszintű autonómiatervezetét, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják megszervezni? Józan helyzetfelmérés szükséges. "Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben - a Székelyföldet leszámítva - szinte teljesen kimaradunk a romániai vállalatok privatizációjából." Nem életképtelen kezdeményezéseket /belső választás/ kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszer felállítását. "Az autonómiáról nem értekezni kell - az autonómiát meg kell valósítani." Nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. A román-magyar viszonyt illetően az a kérdés, ki tud-e egyezni egymással ez a két nép, mert ha nem tudjuk lerombolni a gyanakvás falát, semmit sem tudunk elérni. "Ezt a csatát lélektől lélekig, szomszédtól szomszédig, munkatárstól munkatársig kell megvívni a jövőben." Ez lenne a feladat. /Varga Gábor: Tényleg utat tévesztettünk? avagy egy sokat látott "mezei hadnagy" tűnődései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./ 1995. június 8.
Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa idején Új Kongresszus, Új Ezred címmel politikai vicclapot adtak ki a kongresszusi sajtóiroda munkatársai /Gál Mária, Kiss Attila, Marián Antal, Szatmári Tibor/, rajtuk kívül Magyari Nándor, és Tokay György is munkatársa volt ennek az alkalmi lapnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ 1995. június 8.
Jún. 7-én és 8-án tartották meg Nagyváradon a Romániai Országos Lelkészértekezleti Szövetség Konferenciáját, melyet kétévente rendeznek meg. Megvitatták a református teológiai, lelkipásztori tevékenységgel összefüggő elméleti, gyakorlati, sőt nyelvészeti kérdéseket is. A püspökök beszámoltak egyházaik helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),jún. 12./ Jenei Tamás, a kolozsvári Katekéta Intézet igazgatója, a Lelkészi Szövetség elnöke elmondta, hogy a konferencia célja a lelkészi közösség munkájának erősítése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./ 1995. június 8.
Májusban a Varadinum keretében mutatták be Nagyváradon az erdélyi magyar színjátszás idei évadbeli talán legkiemelkedőbb produkcióját, A lovagkirályt, a Szent László alakját felidéző darabot. A lovagkirály a nagyváradi Szigligeti Társulat és a magyarországi Honvéd Együttes közös munkájának a gyümölcse. A szertartásjáték szövegírója Nagy Béla, zenei anyagának szerzője Room László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ 1995. június 8.
Jún. 1-4-e között Vajdahunyadon és Déván a Hunyadi János Humanitárius Társaság megrendezte a Hunyadi Kultúrnapokat. Az egyetemes zenekultúra értékeit mutatták be. Barabás Kásler Magda, a vajdahunyadi közönség kedvelt előadóművésze moldvai csángó népdalokat és barokk műveket adott elő, Ruha István hegedűművész fellépése volt a fénypont. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./ 1995. június 8.
Máj. 24-28-a között St. Moritzban tartotta 40. kongresszusát az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/. A központi téma: a népcsoportok védelme jogi alapjainak biztosítása a különböző országokban. Az RMDSZ-t Pillich László képviselte, aki felszólalásában a jogok biztosításához szükséges belső politikai akarat hiányát hangsúlyozta, a magyarellenes romániai megnyilvánulásokra utalva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./1995. június 8.
Murvai László fűzött megjegyzéseket ahhoz, hogy a Collegium Transsylvanicum jún. 9-11-re tankönyvkiállítással összekötött tanügyi összejövetelt szervezett Sepsiillyefalvára. Az alternatív tankönyvekkel kapcsolatban tudni kell, hogy a magyar tankönyvek előreláthatóan továbbra is fordítások lesznek, az eredeti, magyar nyelven írt tankönyvek használata csak a jelen törvénykezés megváltoztatásával érhető el. Egyedül az alternatív magyar nyelv és irodalom könyvek biztosítására van lehetőség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./1995. június 8.
Leonyid Kucsma ukrán elnök lemondta romániai látogatását, amelynek keretében a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet jún. 30-i csúcstalálkozóra lett volna hivatalos, jelentette a Reuter Gennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter közlése alapján. A külügyminiszter hangsúlyozta: ennek nincs köze a két ország közötti vitákhoz, hanem Kucsmát nagyon lekötik otthoni teendői. Sokan arra számítottak, hogy Kucsma és Iliescu a találkozó keretében aláírja a két ország közötti barátsági szerződést és a jelenlegi határok elismerését. Mindkét szerződés aláírása régóta húzódik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./1995. június 8.
Az erdélyi magyarság nagy méltósággal viseli kisebbségi létének körülményeit, túlélni akar, összegezte erdélyi útjának tapasztalatait Tabajdi Csaba államtitkár. Nagy az igény az anyaország erkölcsi támogatására, s lehetőség szerint az anyagi együttműködésre. Nem segélyre, hanem együttműködésre van szükség. Komoly kezdeményezéseket látott, például Kató Béla református tiszteletes komplex kis autonómia szigetét. A kisebbségi önszerveződés szép példáival ismerkedhetett meg, ilyen például a Szent Ferenc Alapítvány, melyet Böjte Csaba plébános vezet Déván, Torockón az Ifjúsági Szállás vagy Papp László plébános által létrehozott szálláshely és kulturális centrum Nagyenyeden. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./ Tabajdi Csaba elmondta, hogy három kulcskérdés fogalmazódott meg benne az erdélyi út során. Az első az oktatás, az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. Elgondolkoztató, hogy a 200 ezer magyar gyermekből 64 ezer nem tud anyanyelvi iskolába járni. A második kulcskérdés, hogy az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében. Harmadik, hogy a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a nemzeti közösség tagjait. A kisebbségvédelmi garanciákról szólva Tabajdi Csaba rámutatott: olyan kétoldalú kormányközi vegyes bizottság létrehozására gondol, mely a két országban a nemzeti kisebbségek problémáit időről időre áttekinti és ajánlásokat fogalmaz meg a két kormány számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ 1995. június 8.
Tabajdi Csaba államtitkár jún. 8-án útjának utolsó állomására, Kolozsvárra érkezett. Egyetemi tanárokkal, vezető értelmiségiekkel találkozott, majd a helybeli protestáns egyházi vezetőkkel, végül az RMDSZ ügyvezető elnökével, Takács Csabával. Látogatásának kettős célja volt, mondotta az államtitkár, hozzájárulni a román-magyar kapcsolatok normalizálásához, másrészt a romániai kétmilliós magyar nemzeti kisebbség alapos megismerése, jogvédelmének támogatása. A magyar közösség kizárólag jogi, alkotmányos eszközökkel harcol jogos igényeiért. Tabajdi Csaba a tanügyi törvénnyel, az alapszerződéssel kapcsolatos aggodalmakat is érintette, és foglalkozott a magyarellenes támadásokkal is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./1995. június 8.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök Nagybányán sajtóértekezleten kijelentette, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán elhangzottak arról tanúskodnak, hogy az RMDSZ az etnikumközi feszültségek erősítésére törekszik, a magyar kisebbség radikális beállítottságú, pedig európai szintű jogokkal rendelkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./1995. június 8.
Az RMDSZ szenátusi frakciója jún. 8-án nyilatkozatot tett közzé, megállapítva, hogy nem tartották tiszteletben a törvényes előírásokat az alkotmánybírói kinevezések esetében. Fazekas Miklós alkotmánybíró mandátumának lejárta előtt egy hónappal ki kellett volna nevezni utódjelöltjét. E tisztségre máj. 2-ig, a határidő lejártáig csak az RMDSZ állított jelöltet, Hajdú Gábor személyében. A szenátus azonban tendenciózusan halogatta a jelölt meghallgatását, végül az időközben jelentkező három jelölt közül a kormánypártit juttatta ebbe a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen magyar nemzetiségű alkotmánybíró sem lesz. /Alkotmánybírósági machináció. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), jún. 12./ 1995. június 8.
Kincses Elődöt levélben értesítette Románia budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, nem indítanak ellene eljárást. Öt éve vár arra, hogy megállapítsák ártatlanságát, jelentette ki Kincses Előd. Marosvásárhelyen kíván ügyvédi irodát nyitni. /Népszabadság, jún. 8./1995. június 8.
Tabajdi Csaba államtitkár nyilatkozott a szórványban /Hunyad, Fehér és Brassó megye/ tett látogatása tapasztalatairól. A szórványban élők nem vártak segítségre, maguk szerveztek kollégiumot és iskolabuszt. Az egyházaknak kulcsszerepe van a kisebbségben élők nemzeti önazonosságának megszervezésében. Meghatározó az ET Románia felvételekor tett ajánlásainak teljesítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ 1995. június 8.
Az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala jún. 8-án közleményben hívta fel az állam illetékes testületeinek figyelmét arra, hogy lépjenek közbe a nacionalista-soviniszta megnyilvánulások, a gyűlöletkeltés és a fenyegetések megszüntetése érdekében. A közlemény hivatkozott a levélbomba-fenyegetésekre. Az ellenséges légkört legmagasabb szinteken is élezik, a parlamentben pedig az RMDSZ törvényen kívül helyezését, egyes RMDSZ-képviselők kiutasítását és a halálbüntetés újbóli bevezetését követelik. A román kormány ezeket az állásfoglalásokat jún. 2-i közleményében "természetesnek és felelősnek" nevezte. Az RMDSZ elnökének irodája követeli az ügyek kivizsgálását és a felelősség megállapítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./1995. június 9.
Markó Béla az Új Magyarországnak válaszolva elmondta, hogy Tabajdi Csaba államtitkár látogatása különleges jelentőségű volt. A meghívás célja az volt, hogy ne közvetett, hanem közvetlen módon ismerkedjen meg mindazokkal a gondokkal, amelyekkel az RMDSZ szembesül. Szó sincs arról, hogy a romániai magyarság feje fölött állapodnánk meg, mondta az államtitkár Csíkszeredában. /Új Magyarország, jún. 9./1995. június 9.
Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetemen a napokban díszdoktorrá avatták a Kolozsváron élő Imreh István /sz. Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12./ gazdaságtörténészt, nyugalmazott egyetemi tanárt. A neves tudóst az MTI 1990-ben külső tagjai közé választotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1995. június 9.
Markó Béla RMDSZ-elnök közleményben jelentette be, hogy jún. 30-ára összehívta Marosvásárhelyre az SZKT alakuló ülését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./