udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. június 16.
A román szenátus Budapesten tárgyaló küldöttsége jún. 16-án Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával tárgyalt. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy az oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában egyenértékű lenne a kisebbségi oktatás ellehetetlenítésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ A küldöttség vezetője, Sergiu Nicolescu védte az oktatási törvény tervezetét, hozzátéve, hogy a Magyarországra érkező információk gyakran torzítottak. /Új Magyarország, jún. 17./1995. június 16.
Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatban marasztalta el a tanügyi törvényt, mert "túlságosan bőkezű" a kisebbségekkel szemben, népszavazást követelt a törvény elfogadásáról. /Népszabadság, jún. 17./ 1995. június 16.
Nőknek szóló új magazin jelent meg Margaréta címen, tájékoztatott Bércesi Tünde főszerkesztő, melyet a Corvin Kiadó /Déva/ ad ki. Nyáron két száma lát napvilágot 52 oldal terjedelemben, a május-júniusi és a július-augusztusi. A Margaréta szeptembertől hetilap lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ 1995. június 16.
A kormány és a kormánykoalíciós pártok jún. 14-i együttes ülésükön arról döntöttek, hogy Románia stratégiaváltást hajt végre a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban. Az alapszerződés mellett egy kiegészítő jegyzőkönyvet fogadnának el, amely rögzítené, hogy a magyar fél soha nem támaszt területi igényeket, továbbá nem követel többletjogokat a magyar kisebbségnek, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen nemzetközi dokumentumokat fogad el az Európai Unió. /Magyar Hírlap, jún. 17., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Oliviu Gherman szenátusi elnök a Cronica Romana lapnak nyilatkozva elmondta: a lényeg az, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és a területi autonómiát. Nem stratégiaváltásról van szó, hanem valamennyi lehetséges mód szem előtt tartásáról. /Magyar Hírlap, jún. 19./1995. június 16.
A Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetsége közleményben tiltakozott az anyanyelvű oktatás korlátozása miatt, a Német Demokratikus Fórum Iliescu elnökhöz és Hrebenciuc kormányfőtitkárhoz fordult a számukra elfogadhatatlan törvény-tervezet elleni panasszal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./1995. június 16.
Gheorghe Funar a román parlament durva megsértésének nevezte azt, hogy Horn Gyula miniszterelnök telefonon a kisebbségi rendelkezések megváltoztatására akarta rábírni Iliescut. /Magyar Hírlap, jún. 17./1995. június 16.
Az RMDSZ jún. 16-án kiadott közleményében tiltakozott a tanügyi törvénytervezet ellen. Az alkotmány 32. cikkelye szavatolja a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz való jogot, ennek ellenére a képviselőházban 1994 júniusában elfogadott tervezet súlyosan korlátozza ezt a jogot, és most a szenátus újabb diszkriminatív intézkedésekkel csorbítja a kisebbségek nyelvén való oktatás lehetőségeit. Az RMDSZ nem fogadhatja el az általa képviselt közösség teljes mellőzését, minden alkotmányos lehetőséget megragad arra, hogy a magyar nyelvű oktatást biztosítani lehessen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ 1995. június 17.
Jún. 17-én Szovátán fölavatták a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ tulajdonát képező Teleki Oktatási Központot. Az épület 80 személynek biztosít szállást, keretet ad pedagógusok továbbképzéséhez, rendezvényekhez. Bíró Istvánnak, az RMPSZ főtitkárának beköszöntő beszéde után Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke A Teleki Oktatási Központ helye és szerepe a romániai magyar oktatásban címmel tartott előadást. Az avatóünnepségen megjelent a Párizsban élő Marie-Pierre de Gérando Teleki gróf, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 20./ felszólalásának szövegét olvashatjuk egy későbbi lapszámban. Felvázolta a család nagynevű elődeit. "A Telekiek, Erdély egyik legtiszteletreméltóbb családjának sarjai, egész sor államférfit, tudóst, írót és művészt adtak a világnak." A Gérando-Teleki Brunszvik család olyan neves ősökkel büszkélkedhet, mint Teleki Mihály erdélyi kancellár, Teleki József matematikus, diplomata és koronaőr, Voltaire vitapartnere, Teleki László, az 1848/49-es szabadságharc leverése után a franciaországi magyar emigráció feje, Teleki Blanka, aki 12 évi börtönt szenvedett Kufsteinben, az első magyar leányiskola alapítója, Teleki Sámuel és Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszterelnök. Brunszvik Teréz alapította az első kisdedóvót. - A kisebbségi kérdés "állandó seb Európa testén, mely igazságos és testvéri kezelésre vár" - állapította meg Teleki de Gérando. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./1995. június 17.
Jún. 17-én Szilágykrasznán tartották meg a harmadik Partiumi Önkormányzati Konferenciát. Az értekezlet előtt a megjelentek Tőkés László püspök igehirdetését hallgatták meg. Négy megyéből érkeztek képviselők, polgármesterek és tanácsosok. Vida Gyula RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a megjelent négy megye /Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy/ 1,8 millió lakosából közel 500 ezer magyar. Az országos 11,1 %-os munkanélküliséget meghaladó Szilágy megyében /18,2 %/. Magyari László Nándor, az RMDSZ önkormányzati kérdésekkel foglalkozó alelnöke kifejtette, hogy a szövetség és az önkormányzatok között nincs alárendelés, de köztük laza a kapcsolat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ A konferencia résztvevői nyilatkozatban tiltakoztak a kormány azon döntése ellen, hogy a megszüntetett közigazgatási egységek visszaállítására csak a prefektusok tehetnek javaslatot, a helyi lakosságot erről nem kérdezik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./1995. június 17.
Nagybányán az RMDSZ kérésére jún. 17-én találkoztak a megyeházán a megye elöljárói, a tanfelügyelőség, az RMDSZ és a kormánypárt küldöttsége, hogy megvitassák a tanfelügyelőség határozatát: Nagybányának a magyarok által sűrűn lakott három városrészében beszüntetik a magyar tagozatok indítását. A megbeszélésen nem történt előrelépés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./1995. június 19.
A 9500 magyar lakot számláló Négyfaluban 1990 óta működik a Zajzoni Rab István Líceum, évfolyamonként két osztállyal. Idén ősztől egy 12-13 gyermeket befogadó internátussal bővül az iskola, néhány diáknak ösztöndíjat is tudnak adni, mondta Farkas Attila igazgató. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./1995. június 19.
Segesváron 7500 körül van a magyarság lélekszáma, májusban ünnepelte fennállásának 35. évét a városban levő Mircea Eliade Líceum magyar tagozata. Az ünneplést a Gaudeamus Alapítvány szervezte. Megjelent az iskola Emlékkönyve is, melynek nyomtatását a dévai Corvin Magazin vállalta. A könyv alapját Szentannai Mózes nyugalmazott tanár éveken át gyűjtött anyaga képezte. Eddig 1022 diák végzett magyar nyelven középiskolát ebben a gimnáziumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./1995. június 19.
Maros megyében az idén 4010 diák végzett, közülük 1165 magyar nyelven. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./1995. június 19.
Jún. 19-én a Rompres hírügynökség bukaresti központja búcsút mondott a telexgépeknek, Neaug Udroi vezérigazgató átvette az új számítógépes hírközpontot, amelyet a kormány, az UNESCO, Franciaország és az AFP francia hírügynökség segítségével létesítettek. A rendszer kifejlesztése 1991-ben kezdődött, az első számítógépes munkahelyeket 1992-ben alakították ki. Az új rendszerben 70 számítógép működik. A fejlesztés következő állomása - a Hughes amerikai cég segítségével - a műholdas adásra való áttérés és a számítógépes multimédia adatbázis megteremtése lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ 1995. június 19.
Iliescu elnök jún. 19-én Bukarestben fogadta Marie-Pierre de Gérando Teleki grófot, aki a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szovátai Teleki Oktatási Központjának avatására érkezett Romániába. A találkozó után a gróf az MTI tudósítójának elmondta: az államfőnek kifejezte aggodalmát az oktatási törvény legújabb változata miatt, hozzátéve, hogy a romániai magyarok nem kiváltságokat kérnek, hanem ugyanolyan jogokat, mint a többi állampolgár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ 1995. június 19.
A BBC jún. 19-i adásában megállapította, hogy Gheorghe Funar, Kolozsvár nacionalista polgármestere már-már paranoid nézeteket vall a romániai kétmilliós magyarságról, s e nézetek népszerűsége kezd veszélyes méreteket ölteni. Az RMDSZ képviselője kijelentette, hogy Románia fasizálódása megkezdődött. A BBC értékelése szerint a román gazdaság romokban hever, a szélsőségesen nacionalista erők bőséges utánpótlással rendelkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./1995. június 19.
A NATO többsebességes kiterjesztésével kapcsolatos román aggodalmaknak adott hangot Gheorghe Tinca védelmi miniszter Washingtonban tartott megbeszélései során. /Magyar Hírlap, jún. 20./ 1995. június 19.
A jún. 19-i képviselőházi ülésen egy egységpárti képviselő javaslatára mártírtelepülésekké nyilvánították Ipp és Ördögkút falvakat, ahol 1940 őszén, a bécsi döntés után román lakosokat megöltek. Az RMDSZ képviselői kérték, hogy azokat az erdélyi településeket is vegyék fel a mártírtelepülések közé, ahol 1944-ben sok magyart megöltek, azonban ezt a javaslatot elvetették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ 1995. június 19.
Nyáron első ízben tábort szerveznek a Kárpátokban a vasgárdisták. A táborozás alkalmával felkeresik a vasgárdista kegyhelyeket is. /Magyar Hírlap, jún. 19./1995. június 19.
Az Adevarul jún. 8-i számában a Nemzetvédelmi Minisztérium hirdetése jelent meg: szolgálati lakásokat bérelnének a lakosságtól, de csak Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. Ez a lépés összefüggésben van az RMDSZ kongresszusán kinyilvánított autonómiatörekvésekkel és a lakosság etnikai összetételének megváltoztatásának szándékával. /Mai Nap, jún. 19./